Amerikai Magyar Népszava, 1933. február (34. évfolyam, 32-59. szám)

1933-02-01 / 32. szám

Metropolitan Edition An American Newspaper printed In the Mnsyar language promulgating American Ideas an principles to the liberty loving Magyar raceAmerikai AMERICAN HUHMHAKPEOFtES­YQKaNépszava THEdDESnPKaWUH­QAaYNFiSTAPHI VOL. XXXIV. Évf. No. 32 Szám. NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY, TRENTON SZERDA, 1933 FEBRUÁR 1 Egyes szám ára 3 cent Napi tiptek. Különböző hatóságok fáradoznak most azon, hogy kinyomozzák, váljon a letartóztatásban levő Salvatore Spitale polgára-e és ha igen, törvényes uton naturalizált polgára-e az Egyesült Álla­moknak? A nyomozás még folyik és­­pozitívet még nem tudtak erre vonatko­­zólag megállapítani, az azonban már kétséget kizárólag bebizonyítást nyert, hogy a hírhedt gengszter az elmúlt év november 8-án gyakorolta állampolgári jogait és szavazott. Az átlagpolgárt azonban mind­ennél sokkal jobban ér­dekli az a körülmény, hogy Spitalenak, akit most gyilkossággal gyanúsítanak és akit betörésért már korábban jog­erősen elítéltek: fegyverviselési enge­délye van, amelyet egy vidéki bíró állí­tott ki a számára. Mielőtt Spitale fegyverviselési enge­délye lejárt, Mulrooney rendőrfőnök levelet írt a bírónak és — hivatkozva Spitale rendőrségi rekordjára — kérte, ne uj­tsa meg fegyverviselési tenge­lyét. Mulrooney kérése ellenére Spitale az engedélyt mégis újból megkapta. Az átlagpolgár, amikor ilyet olvas az új­ságban, megáll egy pillanatra­ és elgon­dolkozik. Furcsa dolog — gondolja ma­gában — hogy a Spitalenak van fegy­verviselési engedélye, ellenben annak a békés polgárnak, kis üzlettulajdonos­nak, akit meglehetős rendszerességgel szoktak hold-upolni olyan egyének, a­kik közeli vonatkozásban állanak a Spi­tale és társai által reprezentált alvilág­hoz, nincsen fegyverviselési engedélye, hogy a Spitalerféle egyének ellen véde­kezhessen. Az átlagpolgár ilyenkor elgondolko­zik és megállapítja, hogy bizony nem ártana gyakrabban eljárni a kerületi po­litikai klubba és jobb viszonyt fenn­tartani a “district reader”-rel. Ezek az urak, tudvalevőleg, igen sokat tudnak tenni egy fegyverviselési engedély meg­szerzése körül. Persze ilyenkor,válasz­tások után, kissé nehéz dolog a színük elé kerülni, mert nagyon el vannak foglalva a Bitzek és Spitalek kérései­nek elintézésével, viszont egészen bizo­nyos, hogy a legközelebbi választás előtt ismét nyitva lesz majd ajtajuk a lojális szavazópolgár előtt. Akinek te­hát önvédelem céljából igénye lehet ar­ra, hogy revolvert hordhasson a hátsó nadrágzsebében, jól teszi, ha választás előtt beszél a kerületi p politikai törzs­főnökkel. Nagyon valószínű, hogy Vilmos ex­­császár, a „ doorni remete”, meghívást fog kapni Hitlertől, az új német biro­dalmi kancellártól, hogy térjen vissza Németországba. A legújabb hírek sze­rint a volt császár már minden előké­születet megtett az utazásra, habár tisz­tában van azzal, hogy Hitlernek súlyos akadályokat kell legyőznie a német centrumpárt elsnállása folytán, ha ke­resztül akarja vinni, hogy Vilmos visz­­szatérhessen a birodalomba, amelynek egykor abszolút ura volt. Nem valószínű, hogy Vilmos excsá­­szár esetleges visszatérése nagy zava­rokat okozna, vagy esetleg azonnal ak­tuálissá tenné a császárság visszaállítá­sát Németországban. Ha a monarchis­­ták uralomra bírtak volna kerülni, úgy is kikiáltották volna a császárságot és azután visszahívhatták volna Vilmost, ez pedig mindeddig nem történt meg, jóllehet a volt trónörökös már régóta Németországban lakik. Vilmos erősen hangoztatja, hogy “mint kalandor” nem óhajt visszatérni Németországba és nem hajlandó puccs útján elfoglalni elhagyott trónját. Ha ez igaz és a volt császár állja a szavát, akkor a világnak nem kell most attól tartania, hogy Né­metország visszaállítja a monarchiát. A világháború tanulságai még túlélén­­ken élnek a sokat szenvedett német nép emlékezetében. Lehman kormányzó súlyos áldozato­kat kíván New York állam népétől az 1933-as költségvetés egyensúlyba ho­zása érdekében. Le akarja szállítani az adómentes jövedelem­határt, “veszély­adót” akar kivetni a jövedelemadófize­tőkre, gyártási forgalmi adót akar, va­lamint a gazolinadó felemelését. Sok­sok millió dollár újabb terhet jelent ez az amúgy is súlyos terhekkel küzdő adó­fizetők számára, akiket legfeljebb az vigasztalhat, hogy komoly törekvést láthatnak a kormányzó részéről az álla­mi kiadások mérséklésére vonatkozó­lag. Lehman komoly összegeket akar az állami adminisztrációban megtakarí­tani és ezáltal megnyugtatást akar nyúj­tani az adófizetőknek oly tekintetben, hogy súlyos áldozataik nem lesznek hiá­bavalók, miután az állami kiadások csökkentése lehetővé teszi majd a költ­ségvetés kiegyensúlyozását. VAS ISTVÁN ­Vagy adóemelést JAVASOL H. L­E­H­M­A­N KÖLTSÉGVETÉSI ÜZENETÉBEN Le akarja szállítani az adómentes jövedelemhatárt­­ Egy százalékos “általános veszélyadót” 3-4 százalékos forgal­mi adót és egy centes gazolin adóemelést javasol Lehman ALBANY, jami 31. — Herbert H. Lehman kormányzó első költ­ségvetési üzenetével megküldte az állami tör­vényhozásnak New­ York állam 1933 évre szóló költ­ségvetését, valamint azokat a javaslatait, amelyekkel a fenye­gető 114,400,000 dolláros defi­citet el akarja tüntetni. Ezek­nek a javaslatoknak legna­gyobb része különböző súlyos adóemeléseket jelent, továbbá egy — csak egy esztendőre szó­ló — új adónem bevezetését je­lenti, az úgynevezett “veszély­adót,” amely 1 százalék lenne és amelyet mindenki a teljes, brut­tó jövedelme után tartozna fi­zetni, tekintet, nélkül arra, hogy jövedelméből a törvény szerint mennyi az adómentes alap. Lehman javaslata ezt az adó­mentes jövedelmi adóalapot le akarja szállítani nőtlen egyé­neknél 2,500 dollárról 1,000 dol­lárra, nőseknél 4,000 dollárról 2,500-ra, viszont gyermekenkén­­ti 400 dolláros adómentes alap megmaradna. A kormányzó továbbá java­solta a gazolinadó 1 centtel va­ló emelését gallononként és egy 75 százalékos általános gyártá­si forgalmi adó kivetését. Az összes új és felemelt adók 84 millió dollárnyi jövedelemtöbb­letet jelentenének, míg a deficit többi részét különféle takaré­kossági intézkedések révén akarja a kormányzó a költség­vetésből eltüntetni. Felmentették a magyart a zsa­rolás vádja alól Még a múlt év októberében letartóztattak Zsiray Sándor new yorki magyar fiatalembert annak a vádnak az alapján, hogy ötszáz dollárt akart kizsa­rolni egy állítólag törvénytele­nül itt tartózkodó bevándorolt­tól. Zsinay biztosíték ellenében szabadlábon volt egészen a tár­gyalás napjáig, január 30-ig, a­mikor az esküdtszék felmentő ítéletet hozott a queensi megyei bíróságon. Zsiray védője Berkó Lajos new yorki magyar ügyvéd volt. JOHN GALSWORTHY Joh­n Galsworthy a Nobel-díjas híres angol író, meghalt A Nobel irodalmi díj nyertese 65 éves korában hunyt el LONDON, jan. 31. — Ma reg­gel 9 óra után elhunyt John Galsworthy, világhírű angol drá-­­ma és regényíró. Galsworthy, aki 65 éves volt, még a múlt év novemberben meghalt és ebből a hű­lésből soha sem tudott fel­épülni. Galsworthy betegsége meg­akadályozta at­­ban, hogy el­utazzék Stockholmba, hogy át­vegye a Nobel irodalmi díjat, úgy hogy az angol követnek ad­ta át svéd király az íróhoz való juttatás végett. Csak Bernard Shaw és Rudyard Kipling kap­ta meg ezt a díjat az angol írók között Galsworthyn kívül. Az író London egyik külváro­sában, Hampsteadban halt meg az otthonában. Halála percében a felesége és egy unokaöccse voltak a betegágynál. Szakács­nője és soff­őr­je is ott állott a haldokló szobájában. Galsworthy, aki nem szeretett az újságokban szerepelni, csak egy ízben kért a maga számára nyilvánosságot és az 1918-ban történt amikor a király lovagi címet akart neki ajándékozni és ezt Galsworthy köszönettel el­utasította. Az újságokban elő­zőleg megjelent a hír a király szándékáról és ezt akarta Gals­worthy megcáfoltatni a lapok­kal. A lovagi címet nem fogadta el, de 1929-ben az Order of Me­rit című rendjelt elfogadta a ki­rálytól. Ezt a rendjelet csak írók és művészek kapják. «MWWVWWMWUWIMWVVVVWMAWWWWVWVMWVWWWMVMAAMVMmMMVWWVVWWWWWWWUVVVWVW^ Kolostorba vonult Budapesten Hock János, aki csak azért nem kapott kegyelmet, mert nem kért Egy éves fogházbüntetését azonban nem kell kitöltenie, el fogják engedni­­- “A hazát megszeretni csak a hazátlanságban lehet” - mondatta a 74 éves pap, BUDAPEST, január 31. (Az Amerikai Ma­gyar Népszava budapesti szerkesztőjétől.) „ Hock János hazatérésének, letartóztatásának és elítélésének ügye: világ­szenzáció lett. Ezzel fog­lalkozik hetek óta az egész világsajtó. Itthon is régen fogta meg esemény ennyire a közönséget, mint a het­vennégy éves, fáradt, meg­tört, honvágytól gyötört öreg pap tragédiája. Az em­berek nem a viharos múltú politikust, nem a valami­kor országos hírű egyházi vis Andor szónokot, nem a forradalmi Nemzeti Tanács elnökét, majd ezután az Ame­rikában, Franciaországban, Ausztriában csetlő­­botló, buj­dokló emigránst látják benne. Nem. Egy öreg embert látnak, aki kicsep­penve Magyarország egyik legelőkelőbb és leg­gazdagabb jövedelmű plébániájából, majdnem tizennégy évig ette idegenben a számkive­tettek keserű, bizonytalan kenyerét s azután hazajött, bárha tudta, hogy letartóztatják. Nem kért kegyelmet, nem használt fel megbo­­csáttatása érdekében összeköttetéseket, hanem megjelent a határon, odaállt a magyar rendőr elé, tartóztass le, vigyél a fogházba, hadd áll­jak biráim elé. Azt mondta: — Úgy sóvárgok magyar hazám után, úgy kínoz a honvágy, hogy inkább sorvadok ma­gyar fogházban, csak hazám földjén élhessem le utolsó éveimet, szülőhazámban hallhassak meg, mert a külföldi céltalan, gyötrő szabad életnél édesebb nekem, akár szenvedni is ma­gyar földön. Nem birom tovább! Összeroskad­­tam s meg is tébolyodnék, ha nem láthatnám meg mégegyszer a magyar földet, nem léphet­nék annak az országnak rögeire, amely szült, a melynek lelke, beszéde, levegője az enyém s amelyen még meghalni is kívánatos nekem. S amikor megjelent az öreg pap: valljuk meg, mindenkinek megesett rajta a szíve, még ellenfelei is azon imádkoztak: bár nyugalmat, szabadságot találhatna magyar földön az a le­sújtott, sokat szenvedett aggastyán, aki any­­nyira szereti hazáját, hogy hazajött rabnak, hazajött meghalni Egy évre ítélték Hockot, amit nem fog leülni Hock János nem kaphatott kegyelmet, mert nem kérte azt, mint a többi hazatért emigráns. Forradalmi szereplése miatt nem is volt vád ellene, hanem ama emigráns korában írt cikkei miatt, amik a bécsi Magyar Újságban, a chi­cagói Magyar Tribune-ban, californiai Magyar­­ság­ban, egy buffaloi magyar lapban jelentek meg. Ezek miatt le kellett tartóztatni s öt nap múlva bíróság elé is állították. Hock férfiasan viselkedett bírái előtt. Nem tagadta meg múltját, nem kent semmit régi barátaira, az emigránsokra, sőt Károlyi Mi­hályt is megvédte, bárha megállapította, hogy köztük minden megszakadt, amióta Károlyi szélső vörös lett. Vállalta a cikkeket is, kivéve a bécsi Magyar Újságban megjelent egy cikkét s a chicagói Magyar Tribuneban megjelenteket, mert ő csak nyilatkozatokat adott ez utóbbi lap munkatársának, aki az ő gondolatait olyan “al­pári módon” adta vissza, ahogy ő magát kife­jezni sem tudná. Csupán a kormányzótól kért bocsánatot a bí­róság előtt is, levélben is és csupán azok felett fejezte ki sajnálkozását, amik a kormányzóra sértők. — A régi Hock János, a politikus meghalt, — mondta igen nagy hatással — csak az Urnák (folytatás a 3-ik oldalon) Lapzártakor jelentik: DETROIT, Mich., jan. 31. A Briggs Manufacturing Company, amely négy nap előtt beszüntette a munkát, újra megnyitotta kapuit és két nap alatt a munka teljes­­erővel meg fog indulni. A Briggs Company a Ford gyár részére szállította az autó­bodykat, úgy, hogy a Briggs munkások sztrájkja a Ford gyá­rak lezárását vonta maga után. A Prudential Insurance Company igazgatósága kijelentette, hogy a jel­zálogkölcsönnel megterhelt farmok el­árverezését beszünteti. Ez a kijelentés Amerika és Canada területén 37,000 farmot érint, amelyeken 200 millió dol­lár kölcsön van. A többi nagy életbiz­tosító társaságok ugyanilyen határoza­tot hoztak. SZÁZ BÁNYÁSZ 10 MÉRT­FÖLDET GYALOGOLT SEGÍTSÉGÉRT INDIANA, PA. jan. 31. — Chambersville-ről 100 bányász gyalogolt ide tíz mértföldön ke­resztül, hogy a lakosságát a kö­­nyörületesség nevében segítség­re szólítsák fel. A bányászok­hoz 200 helyi bányász is csat­lakozott, s együtt tartottak fel­vonulást. számunk 6 olds A sekrégibb es legelte*,­jedtebb magyar napila­pz Egyesült Államokba melynek minden sora a*. Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja SPITALE DEPORTÁLÁSA ÜGYÉBEN TETT LÉPÉSEKET A RENDŐRFŐNÖK Thorpe biró tudott Spitale rendőrségi rekordjáról, amidőn megújította fegyverviselési engedélyét Mulrooney rendőrfőnök vizs­gálatot indított Salvatore Spita­le polgársága ügyében, mert a rendőrfőnök azt hiszi, hogy Spi­­talet deportálni lehet. Nagy kavarodás támadt Spi­tale fegyverviselési engedélye körül is, amelyet Thorpe Green megyei bíró újított meg­­Spita­­lenek. Mulrooney azt állítja, hogy a fegyverviselési engedély megújítása előtt levelet írt Thorpe bírónak, amelyben tu­datta a bíróval, hogy­­Spitalet rablásért ezelőtt elítélték és igy mint rovott múltú egyénnek, nem adhatnak ki fegyverviselé­si engedélyt. Thorpe bíró ennek dacára az engedélyt megújí­totta. Thorpe ki­j­elentette, hogy Mulrooney levelét sosem kapta meg, sőt azt állítja, hogy az en­gedély megújítását maga Mul­rooney is jóváhagyta. Mulro­oney ezt tagadja és nyilvános­ságra adta annak a levélnek a másolatát, amelyet ez ügyben Thorpenak írt. Időközben azt is megállapítot­ták, hogy Spitale New Yorkban az elmúlt választásokon szava­zott. Még abban az esetben is, ha esetleg Spitale polgár lenne, nem szavazhat New Yorkban, ha Greene megyei lakos, viszont ha new yorki lakos, akkor nem kaphat fegyverviselési enge­délyt­ . Spitalenak igazolnia kell, mi­kor és hogyan jött az országba. Ha polgárpapírját még nem vet­te ki, úgy feltétlenül deportál­ható, mert már ítéletet hoztak ellene. A börtön­ folyosóján Spitale neki­ugrott a rá váró fotóripor­tereknek, de az egyik detektív még idejében leütötte Spitalet. A válaszjegyzék csak az adósságokról szól;gazdasági engedményeket nem érint Augusto Russo, Olaszország washingtoni követe nyújtotta át a külügyminisztériumnak kormánya jegyzékét RÓMA, jan. 31. — Az olasz kormány má­r értesítette az Egyesült Államok külügyi hiva­talát, hogy elfogadja a meghí­vást az adósságok megtárgyalá­sára, amikor Roosevelt megvá­lasztott elnök elfoglalja hivata­lát a Fehér Házban. Az elfoga­dás nem enyit egy szót sem esetleges kereskedelmi tárgya­lásokról. A kormány ez ügyben kiadott jelentése úgy hangzik, hogy a “kormányfő utasította washing­toni képviselőjét, Signor Augus­to Russot, hogy kedvező választ adjon a meghívásra.” Már a múlt héten látható volt, hogy az olasz kormány kedvezően fogad­ta az eszmét és az angol meg­hívóval kapcsolatban foglalko­zott már a dologgal. Egyelőre azonban tanulmányozni óhajtot­ta a kormány az Angolország meghívását követő tüneteket úgy Anglia, mint Amerika ré­széről, mielőtt nyilatkozni óhaj­tott volna, mert nem volt tisztá­ban azzal, hogy kereskedelmi, vagy más viszonylatokra is ki­terjed-e majd a tárgyalás. Úgy értelmezik itt a dolgot, hogy Roosevelt majd egyéb kon­cessziókat kivon az adósságok fejében az adós országoktól. Mi­vel vita keletkezett az angolok­kal szemben való állásfoglalás dolgában, az olasz kormány nem óhajtotta érinteni a kérdésnek ezt az oldalát, hanem nyitva hagyta, hogy majd a kiküldendő bizottság foglalkozzék vele an­nak idején. Az olasz kormány elfogadta Roosevelt meghívását OTTÓ KIRÁLYFI VILÁGKÖRÜLI ÚTRA INDUL A TAVASZ VÉGÉN Bar herceg név alatt tartózkodik Berlinben . Nemzetközi jogból akar doktorátust tenni BERLIN, jan. 31. — Habs­burg Ottó, a magyar legitimis­ták királyjelöltje, mint most ki­derült, már két hét­eg tartózko­dik a német fővárosban. Annak, hogy ez csak most derült ki, mi­után Hindenburg elnöknél láto­gatást tett, az az oka, hogy a királyfi Bar herceg név alatt él Berlinben. Otto egyébként jogi doktorátusára készül. A nemzetközi jogból és mezőgaz­daság-történelemből akar ledok­torálni. Doktori értekezésének tárgyául Tirol mezőgazdaságá­nak történetét vádk­-ii.- Ka- ' BECS, jan. 31. — A “Stunde”, nevű lap budapesti forrásból azt’ a hírt közli, hogy Habsburg Ot­­­tó, aki a tavaszai leteszi dokto­rátusát, utána világkörüli útra indul. Ebből az utazásból kima­rad Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia. Néhány hónapot Angliában fog tölteni, mint az angol királyi család vendége, hogy közelebb­ről megismerkedjék az angol fő­úri és sportélettel. A világkö­rüli utazás körülbelül háromne­gyed évig fog tartani, többek között Madeirába is elátogat, hogy felkeresse atyjának, IV. Károlynak sírját. Az “Abend” nevű lap mün­cheni értesülése szerint Otto királyfi mielőtt Berlinbe ment, néhány napot Kölnben és Mün­chenben is töltött. Müncheni tartózkodása egy be­csitt­eni fuss osztrák kancellár kétnapos müncheni látogatásával. Habs­burg Otto, hír szerint, München­ben olaszbarát politikusokkal tárgyalt, akik Olaszország által támogatott baj­or-osztrák-ma­­gyar gazdasági blokk tervének hívei. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET VEZÉRTESTÜ­LETI GYŰLÉSE LIGONIER, PA. jan. 31. — (Az Amerikai Magyar Népszava tudósítójától.) — Az Amerikai Magyar Református Egyesület Vezértestülete január 30-ikán, hétfőn délelőtt 10 órakor kezd­te meg évi rendes gyűlését az Egyesület ligonieri árvaházá­ban. A gyűlés tagjai Újlaki Fe­­rencz elnök (Toledo, O.) Ko­­váchy Miklós György alelnök (Cleveland, O.) Molnár István titkár (Toledo, O.) Dr. Tóth Sándor pénztárnok (Lancaster, Pa.), Király Imre ellenőr (Cle­veland, O.), Köteles István, (Bridgeport, Conn.), Eszt János (Pittsburgh, Pa.) és Borsy Ke­rekes György (Youngstown, O.) számvizsgálók, valamint Dr. Nánássy Lajos árvaatya. Újlaki Ferenc imája és elnöki megnyitója után az alapszabá­lyokban megállapított rend sze­rint az elnöki, titkári, pénztár­noki és árvaházi jelentéseket olvasták fel, miket a vezértes­tület általánosságban tudomásul véve tárgyalási alapul elfoga­dott, s utasította a számvizsgá­lókat, hogy a jelentések alapján a vizsgálatokat haladéktalanul kezdjék meg. A vizsgálat végzé­sének tartamára a gyűlést elna­polták. (Folytatás a 6-ik oldalon)

Next