Amerikai Magyar Népszava, 1933. június (34. évfolyam, 152-181. szám)

1933-06-01 / 152. szám

Metropolitan Edition An American Newspaper printed in the Magyar language promulgating American ideas and principles to the liberty \ loving Magyar race.Amerikai American Hungarian People’s VoiceNépszava The Oldest Hungarian Dailg Newspaper Mai számunk 6 oldal A legrégibb és legelter­jedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. VOL. XXXIV. Évf. No. *152. Szám NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY, TRENTON, CSÜTÖRTÖK, 1933 JUNIUS 1. Egyes szám ára 3 cent A LONDONI KONFERENCIÁRA INDULÓ U. S. DELEGÁTUSOK Edgar Rickard, Hoover volt elnök pénzügyi tanácsadója is kapott olcsó részvényeket Újból szerepelnek Woodin, McAdoo, Pershing, Norman H. Davis, John W. Davis, Rascob és Lindbergh -- Ezúttal a kedvezményes áru United Corporation részvények szétosztását hozta nyilvánosságra Pecora WASHINGTON, május 31___ Ferdinand Pecora, a Morgan-féle szenátusi vizsgálat harcias ügyé­sze, egy harmadik “kedvezmé­nyes listát” hozott nyilvánosság­ra ma, amikor újból is megkezdőd­­tek a kihallgatások a szenátusi vizsgálóbizottság előtt. Vagy 300 név szerepel ezen a listán és a nevek között egész csomó olyan van, amelyek az előző két jegy­zéken is szerepeltek már. Ott találhatjuk a többek között is­mét: Woodin pénzügyminiszter, Norman H. Davis, Amerika eu­rópai nagykövetének, John W. Davis, Morgan jogtanácsosának, John J. Raskob, McAdoo szená­tor és Lindbergh ezredes nevét. Az újabb nevek között kétségte­lenül a legnagyobb feltűnést Ed­gar Rickard keltette, aki hosszú éveken át Hoover volt elnök bi­zalmas tanácsadója és pénzügy­nöke volt. Costigan, coloradói demokrata szenátor, meg is kérdezte George Whitneytől, aki ma vallomást tett, hogy ez a Rickard azonos-e azzal, akit, mint Hoover pénz­ügynökét ismernek, mire Whit­ney nem adott határozott vá­laszt. Pecora most azt a jegyzéket olvasta fel, amelyen azok nevei szerepelnek, akik United Corpo­ration részvényeket kaptak dara­­bonkint 75 dolláros áron, akkor, amikor a részvények a tőzsdén 99 dolláron állttak. Vannak olyanok, akik 1,000 darab ilyen kedvezményes áru részvényt kaptak. Nagy feltűnést keltett a déli szünet előtt, amikor Glass sze­nátor felolvasott néhány fenye­gető levelet, amelyet hozzá in­téztek. George Whitney azzal magya­rázta a kedvezményes listákat, hogy a Morgan-ház részvény­­kibocsáj­tások alkalmával nem akart túl nagy rizikót vállalni és azért “osztotta el ezt a rizikót” azok között, akiknek kedvezmé­nyes részvényeket adott, mire Couzens szenátor megjegyezte, hogy nem lehetett olyan súlyos ez a rizikó, ha például Raskob azt írta a levelében, hogy “hálás azért, hogy felvették nevét a jegyzékre.” 291 új név szerepel a harmadik top-listán Key PITTMAN, JAMES M. COX. CORDELL DULL. 8. D. McREYNOLDS. SENATOR COUZENS. Napi Jegyzetek Etben az országban vagy 125 millió ember él. Ebből a százhuszonötmillió­ból legalább százhuszonnégymillió egé­szen mostanáig el tudta tengetni vala­hogy az életét arany nélkül is. Akinek volt munkája, az jobban, akinek nem volt, az nyomorogva. De valahogyan mindegyik megélt, anélkül, hogy arany­pénz csörgött volna a zsebeiben. Aki­nek volt egy húszdollárosa, annak mind­egy volt, hogy papírban volt-e vagy aranyban, akinek egy centje sem volt, annak is mindegy volt, hogy üres zse­béből bankó vagy arany hiányzik. Most pedig egyszerre kiderül, hogy az emberek számára fontos lett az arany, az az arany, amelyet most törvényes után is — miután előbb már rendele­tileg megtette — le akar taszítani ma­gas és díszes trónusáról Uncle Sam. An­golul úgy lehetne mondani, hogy az amerikai nép “gold-conscious” lett. Ma­gyarra ezt nehéz lefordítani. Valaho­gyan úgy hangzana a fordítás, hogy az amerikai nép “az arany tudatára éb­redt’”. Egyszerre arra a gondolatra jött, hogy arany nélkül nem lehet élni és ezért valami nagy bajnak tartja, hogy Amerika hivatalosan és törvényesen le­tér az aranyalapról. Ha megint csak egy angol kifejezést akarnék használni, akkor azt monda­nám, hogy: “that’s the bunk . Magya­rul: szamárság. A legszilárdabb arany­alap idején sem csörgetett senki sem aranypénzeket a zsebében, miért akar hát most? Én jól emlékszem azokra az időkre, amikor Budapesten ---- a boldog békevi­lágban — csak a házmesterek örültek annak, hogy aranypénz is volt forga­lomban. Szórakozott és pityókos lum­pok ugyanis néha — amikor nagyobb lumpolás után értek haza és krajcárok­ban számolták ki a kapupénzt — arany­krajcár helyett tíz vagy húszkoronás aranyat adtak a házmesternek és ami­kor másnap reggel józan fejjel mérle­get csináltak vagyoni állapotukról, el­átkozták Wekerlét, aki aranyalapra he­lyezte Magyarországot. Nagyon rendesen élt akkor mindenki jó, ropogós osztrák-magyar bankje­gyekkel és soha sem jutott eszébe, hogy megnézze, vájjon ott fekszik-e az Osztrák-Magyar Bank pincéjében az az arany, aminek állítólag ott kellett vol­na feküdnie, mert úgy volt ráírva a bankjegyekre. Az amerikainak sem jutott eszébe ed­dig, hogy dollárja mögött ott van-e a megfelelő aranyfedezet, nem jutott pe­dig eszébe azért, mert bízott abban, hogy az ő dollárja jó és mögötte áll az Egyesült Államok hatalmas vagyona, természeti kincsei, le nem igázható vál­lalkozókedve, munkabírása, leleményes­sége és kitartása. Elvesztettünk ebből valamit? Sem­mit. Még az aranykészlet is alig valami­vel csökkent. Annak pedig, hogy a kül­földön hanyatlott a dollár, belföldön nem sok nyomát találhatjuk. Az élet talán csak egy árnyalattal drágult, de ez sem bizonyos. Még mindig minden olyan olcsó, hogy a mai dollárunk — már akinek van — kétszer annyit ér, mint az 1929-es dollárunk. Mert ak­kor volt a dollár igazi devalvációja, a prosperitás éveiben, amikor 40 dollárt fizettünk a mai 20 dolláros ruháért. Aki tehát dolgozik és keres, ha sze­rényen is, ma sokkal jobban élhet a dollárjából ,mint négy évvel ezelőtt. Ez a hirtelen aranyláz teljesen értel­metlen és szükségtelen. Jó az a dollár papírban is , ha megvan. Akinek pe­dig sajnos nincsen meg, annak arany­standard nélkül éppen olyan elérhetet­len, mint aranystandarddal. A kocaköz­gazdászok tehát jobban teszik, ha nem magyarázzák lelkes hallgatóságuknak, hogy: “jaj, milyen nagy baj az, hogy letértünk a aranyalapról’*. Mert nem nagy baj. Sőt ellenkezőleg. Nagyon is valószínű, hogy jobb időkhöz, fellendü­léshez és a munkanélküliség csökkené­séhez fog elvezetni bennünket. Mindenféle híreket lehet olvasni, hogy lehetetlenné akarják tenni Peco­­rát, a Morgan-vizsgálatot vezető ügyészt. Ez egészen természetes, hi­szen ez a vizsgálat jónéhány nagyfejű­­nek kellemetlen. Ilyenkor azután megindul a sokszor jól bevált “suttogó hadjárat” és a sár­ral való dobálózás. Pecora azonban úgy­­látszik legény a talpán és nem ijed meg az árnyékától, amit nagyon helyesen tesz. “Integer vitae, scaelerisque pu­ma . . .** mondta Horatius híres ódájá­ban, amelyben azt írja, hogy a becsü­letes embernek, a bünmentesnek nin­csen szüksége “mór dárdára és mérge­zett nyilakra’*. És ennek az ódának a végén azt mondja, hogy: “....et si frac­­tus illabatur orbis, impavidum ferient me ruinae**. “Ha darabokra zúzódik is a világ, félelem nélkül fogok járni a romokon.’* Hiszem, hogy Pecora ismeri Hora­­tiust és a horatiusi elvet sziklaszilárdan fogja keresztülvinni az egész vizsgálat folyamán. VAS ISTVÁN Lord Astor: “Ha nem lesz békés revízió elkerülhetetlen a katasztrofális háború” A londoni Times és Observer irányítójának szenzációs nyilatkozata a világpolitika legna­gyobb problémáiról BUDAPEST, május 31. — Dr. Lederer Lajos, a Pesti Hír­lap londoni munkatársa szenzá­ciós beszélgetést folytatott Lord Astorral, az angol lordok házá­nak egyik legbefolyásosabb tag­jával, aki különben a londoni Times és az Observer nevű vi­láglapok legfőbb irányítója is. Lord Astor elmondotta a ma­gyar újságírónak, hogy az “Ob­server” nevű lapjával már 1922- ben­ követelte a békeszerződések békés utón való revízióját s az­óta még inkább meg van győ­ződve arról, hogy a revíziónak be kell következnie. Astor Lord a magyar új­ságiró következő hat kérdésére válaszolt: 1. Mi a nézete a Lordnak a mostani világról? — A világ a feje tetején áll. Nemzedékeken át törekedtünk arra, hogy bőségben és kénye­lemben legyen részünk. Meg­szereztük mind a kettőt és a világ baját mégis ennek tulaj­donítjuk. Soha még a nemze­tek annyira nem szervezkedtek a háború megelőzésére, mint most és alig volt valaha annyi nemzet a háború szélén, mint amennyi ma van. Sok tíz évszá­zadon át k­ereste­­az ember­i vallást. Két ezredév óta elm­le­­getik a kereszténységet, de a történelem csak most tud arról,­­ hogy egy nagy állam hivata­losan istentagadónak vallja ma­gát és azt mondják, hogy nem egy ország van, amelyben a fiatalság azt tartja, hogy val­lásra nincs szüksége. — Összevisszaságba jutott a világ, mert rábíztuk magunkat az ügyes emberi értelemre. Eb­ből lett a modern kábeltorony és rendet teremteni végezetül is csak Istennek és Isten törvé­nyeinek a jobb megismerésével lehet. Eddig ez nehezen ment, mert a legtöbb embernek az a téves fogalma volt Istenről, hogy szeszélyes, kegyetlen, em­berhez hasonló és megközelít­hetetlen. Nem ez az Istenről al­kotott helyes fogalom. — Ha pedig elfogadjuk Istent atyánknak, akkor egymást test­véreknek kell tekinteni. A test­vériség érzete ma köztünk azért olyan kicsiny, mert az embere­ket felsőbbrendű állatoknak tartjuk, akik jószág módjára csapatokban élnek, ahelyett, hogy felismernék a spirituális lényt bennük, Isten képmásá­hoz hasonló tulajdonságokkal. A háború utáni nemzeti érzés is követelődző, féltő, törtető természetű, ami elválasztja az embert az embertől.­­ Gazdasági nézőpontból vé­ve a dolgot, igaz, hogy a mai világban egy-egy állam mindig nehezebbnek fogja találni, hogy egy másiknak az érdekét ne sértse, anélkül, hogy ugyanezt tenné a saját érdekével. Az egész világra elterjedő bajon csak széles látókörű intézkedés­sel lehet segíteni és , olyannal, amelyben egyetért és közremű­ködik minden nagyobb nemzet, mert az egymástól távol álló ér­dekek is egymásba kapcsolód­(Folytatás a 2-ik oldalon) VAKMERŐ MÓDON SZÖKÖTT MEG A LANSINGI BÖRTÖNBŐL IS BANDITA 4 börtönfelügyelőt, két börtönőrt és három nőt órákon keresztül magukkal vittek a szökevények LANSING, Kan., máj. 31. — Megdöbbentő vakmerőséggel szö­kött meg az állami börtönből 11 fegyenc, akik magukkal vittek három nőt, két börtönőrt és Kirk Prather börtönfelügyelőt. A regénybe illő szökés a base­ball verseny alatt történt. Az egyik fegyenc odalépett Prather börtönfelügyelőhöz és revolver­rel kezében követelte, hogy kö­vesse. Ugyanebben a percben még négy revolveres fegyenc csatlakozott, akik közül az egyik hurkot akasztott a felügye­lő nyakába. 1850 fegyenc s szám­talan őr szeme láttára így jutot­tak el a fegyencek a börtön fa­láig. Az egyik őr rálőtt a fe­­gyencekre, akik ekkor már tizen­egyen voltak, de ekkor a fe­gyencek figyelmeztették az őrt, hogy ha még egyszer használja fegyverét, azonnal agyonlövik a felügyelőt. A falról úgy másztak le a ma­gukkal hozott kötélen, hogy elő­re engedték a börtönfelügyelőt kötéllel a nyakán. Közben Sher­man és Laws börtönőröktől el­vették a fegyvereket és az őrö­ket is maguk előtt terelték. A bör­tön előtt egy autó állt, ezen me­nekültek a fegyencek, páran kö­zülök az autó lépcsőjén álltak. Prathert és a két börtönőrt ma­gukkal vitték. Az országúton feltartóztattak egy autót, amelyben M. J. Wood, Kansas City-i lakos ült három nővel. A banditák Woodot ki­parancsolták az autóból, s a há­rom nőt magukkal vitték. A há­rom nő: Wood beteg és részben paralizált felesége, Louise nevű (Folytatás a 3-ik oldalon) WILBUR UNDERH-----­ A megcsalt janitár 100,­100 dollárt kér a híres mozicsillagtól A házmester fia tanúskodik a szí­v balzsam perben saját anyja­­ ellen Calogero Migliore, házmester, aki 190 Orchard Street alatt la­kik, 100,000 dollárra perelte Jack La Rue moziszínészt fele­sége szerelmének elidegenítésé­­ért. Miglore keresetében elmond­ja, hogy feleségét, Minettát, 1913-ban vette el Olaszország­ban. Nem sokkal ezután New Yorkba jöttek, ahol az asszony­nak fia született. Mrs. Migliore 1917-ben elhagyta férjét és An­­netta Leani és Drene Beach ne­veken színésznő lett. La Rue és Mrs. Migliore a Broadwayn ismerkedtek meg 1927-ben, mikor együtt szerepel­tek egy darabban. La Rue Mae West “Diamond Lil” című da­rabjában játszotta Mae West partnerét, s később, mint Paul Muni barátja, Hollywoodba ment, hogy a Scarface című da­rabban Paul Muni testőrét ját­­sza. A szerepet George Raft kapta meg, akiből sztár lett a szerep folytán. Később Raft visszautasított egy szerepet a Story of Temple Drake című filmben s ezt a szerepet La Rue kapta meg. A színész ennek a szerepnek köszönheti hírességét. La Rue állandóan banditákat és gigolókat játszik a filmen. 1927-ben La Ruet 25 dollár pénzbírságra ítélték ,mert Mrs. Miglioret megverte. A házmester keresetében sa­ját fia tanúskodik, aki látta anyját korán reggel hálóingben La Rue lakásán. A 150-ik angol derbyt Hyperion nyerte meg, egy amerikai ló a 3-ik Hyperion a második, Statesman, az amerikai ló az ötödik favorit volt a nagy versenyen. S EPSOM DOWNS, Anglia, má­jus 31. — Ma délután futották itt a 150-ik angol derbyt, amely a világ legklasszikusabb futa­ma és amelyre felfigyel az egész sportoló emberiség egyszer egy esztendőben. A verseny ered­ménye ezúttal megint csak Lord Derbynek kedvezett, akinek egyik őse alapította a versenyt és a Hyperion nevű lova vitte el a nagy díjat. Évek óta most először futott a der­­byben egy amerikai tulajdonos lova és az itt időző amerikai turisták mind arra fogadtak, noha nem igen volt a lónak esé­lye az előző teljesítményeit vé­ve számításba. Statesman •Vic­tor Emanuel Westbury, N. Y. milliomos tulajdona és hogy harmadik lett a versenyben, ma­ga az is feltűnő nagy eredmény, mivel Anglia legjobb három évesei vettek részt a futamban. A verseny lefutását rádión továbbították Amerikába és sok millió ember hallgatta a részle­tes jelentését Epsom Downsról. AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁT ISMÉT KITILTOTTÁK CSEHORSZÁGBÓL A clevelandi Szabadság is a kitiltott lapok listájára került­­ A kitiltás oka: a lapok izzó magyarsága most tette közzé azoknak a kül­földi sajtótermékeknek névsorát, amelyeknek terjesztését a cseh­szlovák kormány a cseh képvi­selőháztól kapott legújabb fel­hatalmazás alapján az egész csehszlovák köztársaság terüle­tén betiltotta. A tilalmi rendelet közel 3 száz sajtóterméket sorol fel, a­melyek között a világ minden tá­jékáról találhatók napi és heti­lapok. A cseh kormány elsősorban a magyar sajtó termékeit tiltotta be, de tilalom alá vette a Hitler szellemet terjesztő német lapo­kat is, amelyek kivétel nélkül a fekete listára kerültek. A kitiltásokat két csoportra osztva végezték: egyes lapokat csak a tót és ruthén vidékekről tiltották ki, míg más lapokat ti­los terjeszteni az egész csehszlo­vák köztársaság területén. A ki­tiltott lapokat a cseh postai ha­tóságok nem kézbesítik ki. Az amerikai magyar sajtónak ötvenet meghaladó napi és heti termékei közül ez idő szerint csupán két napilapra terjed ki a kitiltási rendelet. A cseh köztársasághoz­ kap­csolt magyar felvidéki területek­ről kitiltott lapok névsorában el­sősorban szerepel az Amerikai Magyar Népszava, amely főleg Dr. Kun Andor hazafiasan ma­gyar szellemű cikkei miatt ke­rült a kitiltott lapok listáiára. Egész Csehországból kitiltották a clevelandi Szabadságot, a­mely ugyanolyan elbánásban ré­szesült, mint a budapesti “Ma­gyarság” és “Pesti Hírlap” ne­vű, revízióért harcoló lapok. Ugyanebben a teljes kitiltás­ban van része még az Aradi Köz­löny, az Aradi Magyar Újság, a Máramaros és a szatmári Sza­mos című magyarországi vidéki lapoknak, továbbá a kanadai Ma­gyar Újság című hetilapnak. A budapesti napilapok közül csak a következők mehetnek be Csehországba: Az Újság, Esti Kurír, a buda­pesti szocialista Népszava, a Pesti Napló, a Pester Lloyd és a Reggeli újság.­­ Az Amerikai Magyar Népsza­vához hasonló részleges kitiltás­ban részesült a budapesti Az Est című napilap, amely a tisztán cseh területen azonban szabadon árusítható. BUDAPEST, máj. 31. (Buda­pesti szerkesztőségünk jelenté­se.) — A cseh kormány ismétel­ten kitiltotta Csehország terüle­téről izzó magyar szelleme miatt az Amerikai Magyar Népszavát, amely a revízió zászlójával küzd a magyar igazság diadalra jutá­sáért. A prágai hivatalos lap XI-ik Pius egyszerű misével ünnepelte 76-ik születésnapját Szülőfalujában virágözönnel bo­rították el a pápa szobrát VATICAN CITY, május 31. — XI. Pius pápa ma ünnepli születésének 76. évfordulóját. A pápa ez alkalomból egyszerű misét celebrált s azután fogad­ta az összegyűlt egyházi méltó­ságok és diplomaták üdvözlő seregét. A pápát, mint minden évben, az idén is meglátogatták rokonai, hogy születésnapján üdvözöljék. Desio olasz faluban, ahol a pápa született, a lakosság virág­özönnel borította el a pápa szob­rát, amely a főtéren áll. A la­kosság misét hallgatott a ká­polnában, amely annak a ház­nak a helyén épült, ahol a pápa született. XI. Pius­­kitűnő egészségnek örvend és orvosait is meglepi, hogy a pápa erős szervezetén mennyire nem látszanak meg a­­Szent Év fáradtságai. XI­I. PIUS PAPA BARNES ÚJRA KÖVETELI A REVÍZIÓT LONDON, május 31. — Nicoll Barnes volt angol miniszter, aki tagja volt az angol háborús kor­mánynak, a Times-hez intézett levelében síkraszáll a leszerelés és a békeszerződések módosítása mellett. Hangoztatja, hogy a bé­keszerződések semmilyen része sem szentírás. Miért ne elégíte­nék ki hát azokat, akiknek pa­naszuk van, ama pontok meg­változtatásával, amelyek a világ békéjének és megnyugvásának érdekében revízióra szorulnak. ÚJABB FELFEDEZÉS A RÁKGYÓGYÍTÁS TERÉN LONDON, május 31. — Sir Harold Mackintosh, az angol bi­rodalmi rákkutató mozgalom titkára kijelentette, hogy R. D. Passey és E. Mallanby tanárok korszakalkotó fontosságú felfe­dezést tettek a rákgyógyítás te­rén, amelynek gyakorlati ered­ményeit talán már rövid időn belül érezni fogja az emberiség.

Next