Amerikai Magyar Népszava, 1933. június (34. évfolyam, 152-181. szám)
1933-06-01 / 152. szám
Metropolitan Edition An American Newspaper printed in the Magyar language promulgating American ideas and principles to the liberty \ loving Magyar race.Amerikai American Hungarian People’s VoiceNépszava The Oldest Hungarian Dailg Newspaper Mai számunk 6 oldal A legrégibb és legelterjedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyarság érdekeit szolgálja. VOL. XXXIV. Évf. No. *152. Szám NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY, TRENTON, CSÜTÖRTÖK, 1933 JUNIUS 1. Egyes szám ára 3 cent A LONDONI KONFERENCIÁRA INDULÓ U. S. DELEGÁTUSOK Edgar Rickard, Hoover volt elnök pénzügyi tanácsadója is kapott olcsó részvényeket Újból szerepelnek Woodin, McAdoo, Pershing, Norman H. Davis, John W. Davis, Rascob és Lindbergh -- Ezúttal a kedvezményes áru United Corporation részvények szétosztását hozta nyilvánosságra Pecora WASHINGTON, május 31___ Ferdinand Pecora, a Morgan-féle szenátusi vizsgálat harcias ügyésze, egy harmadik “kedvezményes listát” hozott nyilvánosságra ma, amikor újból is megkezdődtek a kihallgatások a szenátusi vizsgálóbizottság előtt. Vagy 300 név szerepel ezen a listán és a nevek között egész csomó olyan van, amelyek az előző két jegyzéken is szerepeltek már. Ott találhatjuk a többek között ismét: Woodin pénzügyminiszter, Norman H. Davis, Amerika európai nagykövetének, John W. Davis, Morgan jogtanácsosának, John J. Raskob, McAdoo szenátor és Lindbergh ezredes nevét. Az újabb nevek között kétségtelenül a legnagyobb feltűnést Edgar Rickard keltette, aki hosszú éveken át Hoover volt elnök bizalmas tanácsadója és pénzügynöke volt. Costigan, coloradói demokrata szenátor, meg is kérdezte George Whitneytől, aki ma vallomást tett, hogy ez a Rickard azonos-e azzal, akit, mint Hoover pénzügynökét ismernek, mire Whitney nem adott határozott választ. Pecora most azt a jegyzéket olvasta fel, amelyen azok nevei szerepelnek, akik United Corporation részvényeket kaptak darabonkint 75 dolláros áron, akkor, amikor a részvények a tőzsdén 99 dolláron állttak. Vannak olyanok, akik 1,000 darab ilyen kedvezményes áru részvényt kaptak. Nagy feltűnést keltett a déli szünet előtt, amikor Glass szenátor felolvasott néhány fenyegető levelet, amelyet hozzá intéztek. George Whitney azzal magyarázta a kedvezményes listákat, hogy a Morgan-ház részvénykibocsájtások alkalmával nem akart túl nagy rizikót vállalni és azért “osztotta el ezt a rizikót” azok között, akiknek kedvezményes részvényeket adott, mire Couzens szenátor megjegyezte, hogy nem lehetett olyan súlyos ez a rizikó, ha például Raskob azt írta a levelében, hogy “hálás azért, hogy felvették nevét a jegyzékre.” 291 új név szerepel a harmadik top-listán Key PITTMAN, JAMES M. COX. CORDELL DULL. 8. D. McREYNOLDS. SENATOR COUZENS. Napi Jegyzetek Etben az országban vagy 125 millió ember él. Ebből a százhuszonötmillióból legalább százhuszonnégymillió egészen mostanáig el tudta tengetni valahogy az életét arany nélkül is. Akinek volt munkája, az jobban, akinek nem volt, az nyomorogva. De valahogyan mindegyik megélt, anélkül, hogy aranypénz csörgött volna a zsebeiben. Akinek volt egy húszdollárosa, annak mindegy volt, hogy papírban volt-e vagy aranyban, akinek egy centje sem volt, annak is mindegy volt, hogy üres zsebéből bankó vagy arany hiányzik. Most pedig egyszerre kiderül, hogy az emberek számára fontos lett az arany, az az arany, amelyet most törvényes után is — miután előbb már rendeletileg megtette — le akar taszítani magas és díszes trónusáról Uncle Sam. Angolul úgy lehetne mondani, hogy az amerikai nép “gold-conscious” lett. Magyarra ezt nehéz lefordítani. Valahogyan úgy hangzana a fordítás, hogy az amerikai nép “az arany tudatára ébredt’”. Egyszerre arra a gondolatra jött, hogy arany nélkül nem lehet élni és ezért valami nagy bajnak tartja, hogy Amerika hivatalosan és törvényesen letér az aranyalapról. Ha megint csak egy angol kifejezést akarnék használni, akkor azt mondanám, hogy: “that’s the bunk . Magyarul: szamárság. A legszilárdabb aranyalap idején sem csörgetett senki sem aranypénzeket a zsebében, miért akar hát most? Én jól emlékszem azokra az időkre, amikor Budapesten ---- a boldog békevilágban — csak a házmesterek örültek annak, hogy aranypénz is volt forgalomban. Szórakozott és pityókos lumpok ugyanis néha — amikor nagyobb lumpolás után értek haza és krajcárokban számolták ki a kapupénzt — aranykrajcár helyett tíz vagy húszkoronás aranyat adtak a házmesternek és amikor másnap reggel józan fejjel mérleget csináltak vagyoni állapotukról, elátkozták Wekerlét, aki aranyalapra helyezte Magyarországot. Nagyon rendesen élt akkor mindenki jó, ropogós osztrák-magyar bankjegyekkel és soha sem jutott eszébe, hogy megnézze, vájjon ott fekszik-e az Osztrák-Magyar Bank pincéjében az az arany, aminek állítólag ott kellett volna feküdnie, mert úgy volt ráírva a bankjegyekre. Az amerikainak sem jutott eszébe eddig, hogy dollárja mögött ott van-e a megfelelő aranyfedezet, nem jutott pedig eszébe azért, mert bízott abban, hogy az ő dollárja jó és mögötte áll az Egyesült Államok hatalmas vagyona, természeti kincsei, le nem igázható vállalkozókedve, munkabírása, leleményessége és kitartása. Elvesztettünk ebből valamit? Semmit. Még az aranykészlet is alig valamivel csökkent. Annak pedig, hogy a külföldön hanyatlott a dollár, belföldön nem sok nyomát találhatjuk. Az élet talán csak egy árnyalattal drágult, de ez sem bizonyos. Még mindig minden olyan olcsó, hogy a mai dollárunk — már akinek van — kétszer annyit ér, mint az 1929-es dollárunk. Mert akkor volt a dollár igazi devalvációja, a prosperitás éveiben, amikor 40 dollárt fizettünk a mai 20 dolláros ruháért. Aki tehát dolgozik és keres, ha szerényen is, ma sokkal jobban élhet a dollárjából ,mint négy évvel ezelőtt. Ez a hirtelen aranyláz teljesen értelmetlen és szükségtelen. Jó az a dollár papírban is , ha megvan. Akinek pedig sajnos nincsen meg, annak aranystandard nélkül éppen olyan elérhetetlen, mint aranystandarddal. A kocaközgazdászok tehát jobban teszik, ha nem magyarázzák lelkes hallgatóságuknak, hogy: “jaj, milyen nagy baj az, hogy letértünk a aranyalapról’*. Mert nem nagy baj. Sőt ellenkezőleg. Nagyon is valószínű, hogy jobb időkhöz, fellendüléshez és a munkanélküliség csökkenéséhez fog elvezetni bennünket. Mindenféle híreket lehet olvasni, hogy lehetetlenné akarják tenni Pecorát, a Morgan-vizsgálatot vezető ügyészt. Ez egészen természetes, hiszen ez a vizsgálat jónéhány nagyfejűnek kellemetlen. Ilyenkor azután megindul a sokszor jól bevált “suttogó hadjárat” és a sárral való dobálózás. Pecora azonban úgylátszik legény a talpán és nem ijed meg az árnyékától, amit nagyon helyesen tesz. “Integer vitae, scaelerisque puma . . .** mondta Horatius híres ódájában, amelyben azt írja, hogy a becsületes embernek, a bünmentesnek nincsen szüksége “mór dárdára és mérgezett nyilakra’*. És ennek az ódának a végén azt mondja, hogy: “....et si fractus illabatur orbis, impavidum ferient me ruinae**. “Ha darabokra zúzódik is a világ, félelem nélkül fogok járni a romokon.’* Hiszem, hogy Pecora ismeri Horatiust és a horatiusi elvet sziklaszilárdan fogja keresztülvinni az egész vizsgálat folyamán. VAS ISTVÁN Lord Astor: “Ha nem lesz békés revízió elkerülhetetlen a katasztrofális háború” A londoni Times és Observer irányítójának szenzációs nyilatkozata a világpolitika legnagyobb problémáiról BUDAPEST, május 31. — Dr. Lederer Lajos, a Pesti Hírlap londoni munkatársa szenzációs beszélgetést folytatott Lord Astorral, az angol lordok házának egyik legbefolyásosabb tagjával, aki különben a londoni Times és az Observer nevű világlapok legfőbb irányítója is. Lord Astor elmondotta a magyar újságírónak, hogy az “Observer” nevű lapjával már 1922- ben követelte a békeszerződések békés utón való revízióját s azóta még inkább meg van győződve arról, hogy a revíziónak be kell következnie. Astor Lord a magyar újságiró következő hat kérdésére válaszolt: 1. Mi a nézete a Lordnak a mostani világról? — A világ a feje tetején áll. Nemzedékeken át törekedtünk arra, hogy bőségben és kényelemben legyen részünk. Megszereztük mind a kettőt és a világ baját mégis ennek tulajdonítjuk. Soha még a nemzetek annyira nem szervezkedtek a háború megelőzésére, mint most és alig volt valaha annyi nemzet a háború szélén, mint amennyi ma van. Sok tíz évszázadon át keresteaz emberi vallást. Két ezredév óta elmlegetik a kereszténységet, de a történelem csak most tud arról, hogy egy nagy állam hivatalosan istentagadónak vallja magát és azt mondják, hogy nem egy ország van, amelyben a fiatalság azt tartja, hogy vallásra nincs szüksége. — Összevisszaságba jutott a világ, mert rábíztuk magunkat az ügyes emberi értelemre. Ebből lett a modern kábeltorony és rendet teremteni végezetül is csak Istennek és Isten törvényeinek a jobb megismerésével lehet. Eddig ez nehezen ment, mert a legtöbb embernek az a téves fogalma volt Istenről, hogy szeszélyes, kegyetlen, emberhez hasonló és megközelíthetetlen. Nem ez az Istenről alkotott helyes fogalom. — Ha pedig elfogadjuk Istent atyánknak, akkor egymást testvéreknek kell tekinteni. A testvériség érzete ma köztünk azért olyan kicsiny, mert az embereket felsőbbrendű állatoknak tartjuk, akik jószág módjára csapatokban élnek, ahelyett, hogy felismernék a spirituális lényt bennük, Isten képmásához hasonló tulajdonságokkal. A háború utáni nemzeti érzés is követelődző, féltő, törtető természetű, ami elválasztja az embert az embertől. Gazdasági nézőpontból véve a dolgot, igaz, hogy a mai világban egy-egy állam mindig nehezebbnek fogja találni, hogy egy másiknak az érdekét ne sértse, anélkül, hogy ugyanezt tenné a saját érdekével. Az egész világra elterjedő bajon csak széles látókörű intézkedéssel lehet segíteni és , olyannal, amelyben egyetért és közreműködik minden nagyobb nemzet, mert az egymástól távol álló érdekek is egymásba kapcsolód(Folytatás a 2-ik oldalon) VAKMERŐ MÓDON SZÖKÖTT MEG A LANSINGI BÖRTÖNBŐL IS BANDITA 4 börtönfelügyelőt, két börtönőrt és három nőt órákon keresztül magukkal vittek a szökevények LANSING, Kan., máj. 31. — Megdöbbentő vakmerőséggel szökött meg az állami börtönből 11 fegyenc, akik magukkal vittek három nőt, két börtönőrt és Kirk Prather börtönfelügyelőt. A regénybe illő szökés a baseball verseny alatt történt. Az egyik fegyenc odalépett Prather börtönfelügyelőhöz és revolverrel kezében követelte, hogy kövesse. Ugyanebben a percben még négy revolveres fegyenc csatlakozott, akik közül az egyik hurkot akasztott a felügyelő nyakába. 1850 fegyenc s számtalan őr szeme láttára így jutottak el a fegyencek a börtön faláig. Az egyik őr rálőtt a fegyencekre, akik ekkor már tizenegyen voltak, de ekkor a fegyencek figyelmeztették az őrt, hogy ha még egyszer használja fegyverét, azonnal agyonlövik a felügyelőt. A falról úgy másztak le a magukkal hozott kötélen, hogy előre engedték a börtönfelügyelőt kötéllel a nyakán. Közben Sherman és Laws börtönőröktől elvették a fegyvereket és az őröket is maguk előtt terelték. A börtön előtt egy autó állt, ezen menekültek a fegyencek, páran közülök az autó lépcsőjén álltak. Prathert és a két börtönőrt magukkal vitték. Az országúton feltartóztattak egy autót, amelyben M. J. Wood, Kansas City-i lakos ült három nővel. A banditák Woodot kiparancsolták az autóból, s a három nőt magukkal vitték. A három nő: Wood beteg és részben paralizált felesége, Louise nevű (Folytatás a 3-ik oldalon) WILBUR UNDERH----- A megcsalt janitár 100,100 dollárt kér a híres mozicsillagtól A házmester fia tanúskodik a szív balzsam perben saját anyja ellen Calogero Migliore, házmester, aki 190 Orchard Street alatt lakik, 100,000 dollárra perelte Jack La Rue moziszínészt felesége szerelmének elidegenítéséért. Miglore keresetében elmondja, hogy feleségét, Minettát, 1913-ban vette el Olaszországban. Nem sokkal ezután New Yorkba jöttek, ahol az asszonynak fia született. Mrs. Migliore 1917-ben elhagyta férjét és Annetta Leani és Drene Beach neveken színésznő lett. La Rue és Mrs. Migliore a Broadwayn ismerkedtek meg 1927-ben, mikor együtt szerepeltek egy darabban. La Rue Mae West “Diamond Lil” című darabjában játszotta Mae West partnerét, s később, mint Paul Muni barátja, Hollywoodba ment, hogy a Scarface című darabban Paul Muni testőrét játsza. A szerepet George Raft kapta meg, akiből sztár lett a szerep folytán. Később Raft visszautasított egy szerepet a Story of Temple Drake című filmben s ezt a szerepet La Rue kapta meg. A színész ennek a szerepnek köszönheti hírességét. La Rue állandóan banditákat és gigolókat játszik a filmen. 1927-ben La Ruet 25 dollár pénzbírságra ítélték ,mert Mrs. Miglioret megverte. A házmester keresetében saját fia tanúskodik, aki látta anyját korán reggel hálóingben La Rue lakásán. A 150-ik angol derbyt Hyperion nyerte meg, egy amerikai ló a 3-ik Hyperion a második, Statesman, az amerikai ló az ötödik favorit volt a nagy versenyen. S EPSOM DOWNS, Anglia, május 31. — Ma délután futották itt a 150-ik angol derbyt, amely a világ legklasszikusabb futama és amelyre felfigyel az egész sportoló emberiség egyszer egy esztendőben. A verseny eredménye ezúttal megint csak Lord Derbynek kedvezett, akinek egyik őse alapította a versenyt és a Hyperion nevű lova vitte el a nagy díjat. Évek óta most először futott a derbyben egy amerikai tulajdonos lova és az itt időző amerikai turisták mind arra fogadtak, noha nem igen volt a lónak esélye az előző teljesítményeit véve számításba. Statesman •Victor Emanuel Westbury, N. Y. milliomos tulajdona és hogy harmadik lett a versenyben, maga az is feltűnő nagy eredmény, mivel Anglia legjobb három évesei vettek részt a futamban. A verseny lefutását rádión továbbították Amerikába és sok millió ember hallgatta a részletes jelentését Epsom Downsról. AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁT ISMÉT KITILTOTTÁK CSEHORSZÁGBÓL A clevelandi Szabadság is a kitiltott lapok listájára került A kitiltás oka: a lapok izzó magyarsága most tette közzé azoknak a külföldi sajtótermékeknek névsorát, amelyeknek terjesztését a csehszlovák kormány a cseh képviselőháztól kapott legújabb felhatalmazás alapján az egész csehszlovák köztársaság területén betiltotta. A tilalmi rendelet közel 3 száz sajtóterméket sorol fel, amelyek között a világ minden tájékáról találhatók napi és hetilapok. A cseh kormány elsősorban a magyar sajtó termékeit tiltotta be, de tilalom alá vette a Hitler szellemet terjesztő német lapokat is, amelyek kivétel nélkül a fekete listára kerültek. A kitiltásokat két csoportra osztva végezték: egyes lapokat csak a tót és ruthén vidékekről tiltották ki, míg más lapokat tilos terjeszteni az egész csehszlovák köztársaság területén. A kitiltott lapokat a cseh postai hatóságok nem kézbesítik ki. Az amerikai magyar sajtónak ötvenet meghaladó napi és heti termékei közül ez idő szerint csupán két napilapra terjed ki a kitiltási rendelet. A cseh köztársasághoz kapcsolt magyar felvidéki területekről kitiltott lapok névsorában elsősorban szerepel az Amerikai Magyar Népszava, amely főleg Dr. Kun Andor hazafiasan magyar szellemű cikkei miatt került a kitiltott lapok listáiára. Egész Csehországból kitiltották a clevelandi Szabadságot, amely ugyanolyan elbánásban részesült, mint a budapesti “Magyarság” és “Pesti Hírlap” nevű, revízióért harcoló lapok. Ugyanebben a teljes kitiltásban van része még az Aradi Közlöny, az Aradi Magyar Újság, a Máramaros és a szatmári Szamos című magyarországi vidéki lapoknak, továbbá a kanadai Magyar Újság című hetilapnak. A budapesti napilapok közül csak a következők mehetnek be Csehországba: Az Újság, Esti Kurír, a budapesti szocialista Népszava, a Pesti Napló, a Pester Lloyd és a Reggeli újság. Az Amerikai Magyar Népszavához hasonló részleges kitiltásban részesült a budapesti Az Est című napilap, amely a tisztán cseh területen azonban szabadon árusítható. BUDAPEST, máj. 31. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) — A cseh kormány ismételten kitiltotta Csehország területéről izzó magyar szelleme miatt az Amerikai Magyar Népszavát, amely a revízió zászlójával küzd a magyar igazság diadalra jutásáért. A prágai hivatalos lap XI-ik Pius egyszerű misével ünnepelte 76-ik születésnapját Szülőfalujában virágözönnel borították el a pápa szobrát VATICAN CITY, május 31. — XI. Pius pápa ma ünnepli születésének 76. évfordulóját. A pápa ez alkalomból egyszerű misét celebrált s azután fogadta az összegyűlt egyházi méltóságok és diplomaták üdvözlő seregét. A pápát, mint minden évben, az idén is meglátogatták rokonai, hogy születésnapján üdvözöljék. Desio olasz faluban, ahol a pápa született, a lakosság virágözönnel borította el a pápa szobrát, amely a főtéren áll. A lakosság misét hallgatott a kápolnában, amely annak a háznak a helyén épült, ahol a pápa született. XI. Piuskitűnő egészségnek örvend és orvosait is meglepi, hogy a pápa erős szervezetén mennyire nem látszanak meg aSzent Év fáradtságai. XII. PIUS PAPA BARNES ÚJRA KÖVETELI A REVÍZIÓT LONDON, május 31. — Nicoll Barnes volt angol miniszter, aki tagja volt az angol háborús kormánynak, a Times-hez intézett levelében síkraszáll a leszerelés és a békeszerződések módosítása mellett. Hangoztatja, hogy a békeszerződések semmilyen része sem szentírás. Miért ne elégítenék ki hát azokat, akiknek panaszuk van, ama pontok megváltoztatásával, amelyek a világ békéjének és megnyugvásának érdekében revízióra szorulnak. ÚJABB FELFEDEZÉS A RÁKGYÓGYÍTÁS TERÉN LONDON, május 31. — Sir Harold Mackintosh, az angol birodalmi rákkutató mozgalom titkára kijelentette, hogy R. D. Passey és E. Mallanby tanárok korszakalkotó fontosságú felfedezést tettek a rákgyógyítás terén, amelynek gyakorlati eredményeit talán már rövid időn belül érezni fogja az emberiség.