Amerikai Magyar Népszava, 1934. március (35. évfolyam, 60-90. szám)

1934-03-01 / 60. szám

* Metropolitan Edition An American Newspaper printed in the Magyar language, promulgating American ideas and principles to the liberty joying Magyar race.Amerikai Mai számunk 6 oldal A legrégibb és legelter­jedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. VOL. XXXV. Évf. No. 60- Szám NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY,TRENTON. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁRCIUS 1. Egyes szám ára 3 cent American Hungarian People*s VoiceNépszava The Oldest Hungarian Daily Newspaper Napi Jegyzete A New York állambeli Corning-ban olyan távcsövet készítenek, amellyel — elkészülte után — a csillagászok való­ban el fognak látni a “világ végéig”. Ti­zenhét láb átmérőjű lesz ez a teleszkóp, 200.000 font folyékony üveget fognak felhasználni a készítéséhez, tíz hónapig fogják hűlni hagyni és még néhány hó­napot fog igénybevenni a csiszolás és formázás. Ez a 6,000,000 dolláros te­leszkóp olyan csillagokat fog a figyelők szeme elé hozni, amelyek ezermillió fényévnyi távolságban vannak a földtől. Ezermillió fényév. Olyan távolság ez, a­melyet emberi, véges elménk szinte fel sem tud fogni. A fény másodpercenkint 186.000 mértföld gyorsasággal halad. Ha már most kiszámítjuk, hogy hány másodperc várt egy évben és ezt a szá­mot megszorozzuk 186.600-el, akkor megkapjuk, hogy mennyi egy fényév. Ezt kell még ezermillióval szorozni, hogy kiszámíthassuk egy-egy ilyen csil­lagnak a földtől való távolságát. Amikor a csillagászok először bele­néznek majd ebbe a távcsőbe, akkor olyan csillagokat látnak meg vele, ame­lyek fénye ezermillió fényévvel ezelőtt indult el a Föld felé vezető útján. Az ilyen távolságok és számok túl vannak felfogóképességünk határán és a laikus ember talán joggal kérdezhetné azt, hogy: mit is láthatunk egy ilyen csilla­gon, ami bennünket földi embereket ér­dekel? Nehéz lenne erre a kérdésre okos vá­laszt adni, de a tudomány bizonyára tud­ja az okokat és pontosan felelni tud ar­ra a kérdésre, hogy mi szükség van 6,000,000 dolláros teleszkópra ahhoz, hogy kimondhatatlanul messze levő égi­testek titkait kutassuk. Pillanatnyilag talán semmi olyant nem tudhat meg, a­mire nekünk, ezernyi bajjal birkózó földi halandóknak szükségünk van, de ne felejtsük el, hogy az évszázadok fo­lyamán mindig olyan kutatások vitték előbbre a világot, tágították ismereteink körét és javították az emberiség sor­sát, amelyeket lenéztek, megmosolyog­tak, sőt gyakran, üldöztek is. Ha talán mi nem is, de a jövendő gener­áció eset­leg na­gy hasznát fogja venni mindannak, amit az új teleszkóp segítségével fognak megtudni a tudós csillagászok, akik önzetlenül, nagy tü­relemmel és energiával, nem a hit, gaz­dagság és népszerűség hajszolása miatt, hanem az emberiség érdekében kutat­ják a világegyetem eddig még felderí­tetlen rejtelmeit. Ki tudja, talán egyszer felfedeznek egy olyan új égitestet, ahová egysze­rűen át fog hurcolkodni a föld népe, itthagyva ezt a háborús, depressziós, forradalmas világot, hogy új otthonuk­ban a békének és boldogságnak élhes­senek. Az élet eddig azt mutatta, hogy nin­csen lehetetlenség. Talán még ezt a csodát is megéri egyszer az emberiség. De azért, azt hiszem, mindezen szép kilátások ellenére is a Camera-Lough­­ran boxmeccs jelenleg sokkal több em­bert érdekel ebben az országban, mint annak a lehetősége, hogy néhány tu­dós új otthont fedezhet fel a világűr­ben az emberiség számára. Helyes dolog, hogy Roosevelt szö­vetségi ellenőrzés alá akarja helyezni a rádiót, távírót és telefont, de csak addig és olyan mértékben helyes, amed­dig ennek az intézkedésnek első és ki­zárólagos célja a fogyasztóközönség megvédése lesz a társaságok minden irá­nyú önkényeskedése ellen. A szövetségi kormánynak és az elnöknek ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés céljából megalakítandó szervezetnek soha egyet­len pillanatra se jusson eszébe az, hogy cenzúrázza a rádiót, távírót vagy tele­font. A szabadság mindenkor a leg­messzebbmenő védelemben kell, hogy részesüljön és erre a népnek is vigyáz­nia kell. Vigyáznia kell pedig azért, mert a szabadság csodálatos valami, ami gyakran olyan észrevétlenül és gyor­san tud elpárologni, mint a kámfor. A szabadságnak az a különös saját­sága is meg­van, hogy rendszerint csak akkor vesszük észre , amikor már el­tűnt. Akkor az az érzésünk, mintha hirtelen elvették volna tőlünk a leve­gőt. Fuldoklunk, zúg a fülünk, sebesen ver a szívünk és levegő után kapko­dunk. De azt, hogy titokban elveszik tőlünk a levegőt, rendszerint nem szoktuk észrevenni. Ezért kell minden­kor a közvélemény ellenőrzésének éles reflektorfényével rávilágítani minden olyan szervezetre, amely közszabadsá­gokat is szimbolizáló intézményeket el­lenőriz. A rádió, telefon és távíró szabad használata nemcsak üzleti és szórakoz­tatási intézmény, hanem a szabad gon­dolatközlés jelképe is, amelynek ép­ségben tartása az egész nép egyetemes érdeke. Szabályozzák tehát a rádió, telefon és távirótársaságokat, ha erre szükség van, de ne nyúljanak semmihez, ami népjogot jelent. VAS ISTVÁN, BUDAPEST, feb­r. 28. — Az Amerikai Magyar Népszava pá­lyázatot hirdetett, amelyen csak az Amerikában született és ne­velkedett második nemzedék ve­hetett részt. Arra kellett felel­niük, miként tanultak meg ma­gyarul, szeretnének-e ellátogat­ni Magyarországra, mit tudnak Magyarországról és a magyar népről, miért kell minden ame­rikai magyarnak büszkének len­­n­ie származására, tudják-e, milyen súlyos igazságtalanság történt Magyarországgal és mit tehetne a második nemzedék Magyarország érdekében.Meglepően nagyszámú pálya­munka érkezett be és ez a siker: a Magyarok Világkongresszusá­nak Állandó Szervezeti Irodáját arra ösztökélte, hogy a lap pá­lyadíjai mellett egy ingyen ha­jójegyet ad a győztesnek Ame­rikából Magyarországba és Ma­gyarországból Amerikába s más ajándékokat ad azoknak, akiket a Világkongresszus bírálóbizott­sága legérdemesebbeknek tart. A Világkongresszus irodája ál­-fcal­a jsryí.’idwoií *atór '&■ ■betegen fekvő báró Perényi Zsigmond el­nök helyett dr. Ripka Ferenc el­­nöklésével a Világkongresszus helyiségében tartotta meg ülé­sét. Beható vita indult meg, a­melyben részt vettek: dr­ Kenéz Béláné, a Magyar Nemzeti Szö­vetség női osztályának kiküldött­je, dr. Böszörményi László, bá­ró Fiáth Pál, dr. Nevelős Gyula miniszteri tanácsosok, dr. Incze Péter, a miniszterelnökség ki­küldöttje, dr. Zsiray Miklós egyetemi r. k. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia megbí­zásából, dr­ Tőkés Gyula tanács­­jegyző a főváros képviseletében és dr. Nagy Károly a Világkon­gresszusi Iroda részéről. A sok egyformán kiváló pá­lyamunka között alig lehetett választani és ennek hatása alatt báró Fiáth, a Világkongresszus Irodájának még egy Ameriká­ból Magyarországba és Magyar­­országból Amerikába érvényes hajójegyet ajánlott fel a Kiván­dorlókat és Vissza­vándorlókat Védő Iroda nevében. Végül hosszas és minden rész­letre kiterjedő vita után ítélték a két hajójegyet ifj­ Kovács An­dornak és Bencze Erzsébetnek, s ebben az eredményben az egész bíráló bizottság megnyugodott. Dr. Nagy Károly köszönetet mondotta a bírálói.­. p.dk Kun Andor, lapunk budapesti szer­kesztője az Amerikai Magyar Népszava nevében mondott há­lás köszönetet úgy a bírálóbi­zottságnak, mint a Magyarok Vi­lágkongresszusának és a Kiván­dorlókat és Vissza­vándorlókat Védő Irodának. A miniszterelnökség, a fővá­­ros, a Magyar Tudományos Aka­démia és a Magyar Nemzeti szö­vetség képviseltette magát a Ma­gyarok Világkongresszusa bírá­ló bizottságában. Roosevelt elnök új tervet dolgozott ki a munkanélküliség megszüntetésére DR. RIPKA FERENC, BUDAPEST VOLT­­ FŐPOLGÁRMESTERE ELNÖKLETÉVEL DÖNTÖTTÉK EL A "MÁSODIK GENERÁCIÓ" PÁLYÁZATUNKAT A miniszterelnökség, a főváros, a Magyar T­udományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Szövetség képviseltette magát a Magyarok Világkongresszusa bíráló bizottságában UOOSEVF.I.T elnök YOUSSOUPOFF HERCEG FELESÉGE PERT INDÍTOTT A RASPUTIN FILM MIATT Londonban kártérítésért perli a Metro-Goldwyn-Mayert, mert állítólag sérti a becsületét a film meséje - úgy ál­lították be, mintha viszonya lett volna Rasputinnal LONDON, febr. 28. — A Kings Bench bíróság előtt izgalmas kártérítési per van folyamatban, amelynek a tárgyalásán törté­nelmi jelentőségű események fel­sorolása Oroszország legsöté­tebb napjaira emlékezteti a hall­gatóságot. Youssoupoff herceg­nő, annak a Youssoupoff her­cegnek a felesége, aki megölte az orosz cár írástudatlan tanács­adóját a háború utolsó évében, indított pert az amerikai Metro- Goldwyn-Mayer filmgyár ellen, mert a “Rasputin and the Em­press” című filmben úgy állítot­ták be a hercegnőt, — bár a ne­vét Natasha-ra változtatták — mintha szeretője lett volna a “tébolyodott barát”-nak és az ura azért ölte volna meg a cári család tanácsadóját és gy­óm­­ta­tóját. A hercegnőt Sir Patrick Has­tings, Anglia legnagyobb ügy­védje és leghíresebb kriminalis­tája képviseli a perben. Irini Alexandrovina Youssoupoff, a néhai cár unokahuga maga is ta­núskodott tegnap a perben és fantasztikus részleteket mesélt el Rasputin befolyásáról a cári udvarban, hogy a férje, Yous­soupoff herceg, mint ölte meg a mosdatlan szájú és Szengáli sze­mű Rasputint, hogy megszaba­dítsa a cári családot gonosz be­folyásától, amit az által szerzett, hogy elhitette a cárral és a csá­szárnéval, hogy a beteges trón­örököst meg tudja gyógyítani, noha Európa minden orvosának tudománya csődöt mondott. A hercegnő elmondotta, hogy Ras­putin bizonyos ázsiai füveket használt a gyógykezelésnél és ezekkel meg is tudta javítani, vagy el tudta rontani a gyerek állapotát aszerint, hogy a saját ér­dekei mit kívántak. A filmben Youssoupoff her­cegnő szerepét ebben a tragédiá­­ban egy Natasha nevű hercegnő viszi, de nem lehet kétség az­iránt, hogy Youssoupoff herceg­nőt értik alatta. Elmondotta Youssoupoff hercegnő, hogy ő soha életében nem látta Raspu­tint, tehát nem lehetett a szere­tője. — Nem lehet kétségem az iránt, hogy a jelenetek a filmben Na­tasha és Rasputin között mit je­lentenek, — mondotta a herceg­nő a tanúszékben. A 82 éves Avery bíró leperget­tette a filmet a tárgyalóterem­ben, hogy maga is ismerje a vád alapját. A filmtársaság védelme a tel­jes tagadás álláspontjára való helyezkedés. YOUSSOUPOFF HERCEGNŐ Petényi János magyar követ díszes ünnepség keretében átadta a magyar érdemkeresztet Dr. H. H. Apple-nek Az ünnepségen adta át Dr. Apple három magyar református lelkésznek a lancasteri egyetem díszdoktoritori oklevelét LANCASTER, Pa., febr. 28. (Külön tudósítónk jelentése.) — Február 26-án sűrű hótömeg • fedte Lancaster utcáit, amikor a másnapi ünnepélyre tekintettel a magyar vendégek Lancasterbe érkeztek. A kellemetlen időjárás sok lelkészt és világit visszatar­tott az úttól. A nagy hidegnek és havazásnak tudható be, hogy az Amerikai Magyar Reformá­tus Lelkészegyesület február 26-án este tartott istentisztele­tén és azt követő megnyitásán mindössze 20 lelkész vehetett részt, akiken kívül jelen voltak a szeminárium és college magyar diákjai is. A megjelent magyar lelkészek névsora a következő: Balogh E. István McKeesport, Pa., Bernáth Árpád, Akron, D., Borsos István Morgantown, VV. Va., Dienes Barna Homestead, Pa., Hunyady László Trenton, N. J., Kecske­­m­éthy József Passaic, N. J., Kó­sa András New Brunswick, N. J., Laky Zsigmond Youngstown, D., Melegh Gyula Uniontown, Pa., Nagy Emil Bethlehem, Pa., Ná­­nássy Lajos Ligonier, Pa., Szabó Antal Perth Amboy, N. J., Szabó László, Philadelphia, Pa., Tóth Béla Sp. Norwalk, Conn., Dr. Tóth Sándor Lancaster, Pa., Ta­karó Géza New York, N. Y., Új­laki Ferenc Toledo, O. és Varga Varga Lajos Pittsburgh, Pa. — Eljöttek még Molnár István, az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára, több lelkész felesége és egyházi munkás. Festői felvonulás Hétfőn este 8 órakor a theolo­giai szeminárium művészies ima­termében tartott magyar isten­­tisztelet vezete be az ünnepséget. Rácz Győző lelkész bibliát olva­sott, Újlaki Ferenc elnök imád­kozott, Nánássy Lajos árvaatya prédikált. Újlaki Ferenc és Me­legh Gyula lelkészek pedig az úri szent vacsorát szolgáltatták ki. A szeminárium énekkara az “O sacrum convivium” és “Clapp Your Hands” kezdetű énekeket adta elő. Az istentiszteletet Dr. Tóth Sándor tanár vezette, az orgonán Bacsó Béla papnövendék játszott. Az úri szent vacsora szertar­tása után Újlaki Ferenc az Ame­rikai Magyar Református Lel­készegyesület gyűlését megnyi­totta. Dr. Tóth Sándor tanár, a­ki sokat fáradozott az ünnepély előkészítésén és a vidéki lelké­szeknek Lancasterben való tar­tózkodását kellemessé és ottho­­niassá tette, köszöntötte a lelké­szeket, majd Dr. Charles E. Schaeffer, a belmissziói bizott­ság titkára tartott meleghangú beszédet, örömét fejezve ki afe­lett, hogy a szeminárium kápol­nájában a korábbi német, a je­lenlegi angol nyelv mellett a ma­gyar nyelv is elfoglalta helyét az istentisztelet keretében. Az ünnepségek fénypontja a február 27-én, kedden délelőtt tartott díszgyűlés volt, amelynek keretében kapta meg Dr. Apple, a college elnöke, Magyarország kormányának érdemkeresztjét, Melegh Gyula, Takaró Géza és Újlaki Ferenc lelkészek pedig a theologiai doktori fokozatot. A Hensel Hallban a tanulók és érdeklődést tanusító főleg amerikai, kevés számban magyar közönség százai már helyet fog­laltak, amikor a szomszédos Science Hallból megindult az akadémiai és szemináriumi fa­­magyar lelkészek mentek palást­ban és papi föveggel, utánuk az akadémiai é­s szemináriumi ta­nárok doktori tógokban. Mikor a festői látványt nyújtó menet a zsúfolásig megtelt Hensel Hall­ba bevonult, az akadémia zene­kara magyar darabbal köszön­tötte őket. Dr. George D. Ri­chards, a lancasteri theologia igazgatója, mondta a megnyitó imádságot, amelyben első helyen Magyarorszá­g­r­ó­l emlékezett meg. Utána Újlaki Ferecné (Folytatás a 3-ik oldalon) DR. H. H. APPLE Teljesen újjászervezett, országos­ segélymunka akció fogja elvégezni a megszűnésre ítélt CWA feladatát HÁROM CSOPORTBA OSZTJA AZ ELNÖK AZ ÚJ SZER­­V­EZET FELADATAIT Reméli, hogy a kongresszus által megszavazott 950,000,000 dollár 1935 tavaszáig elég lesz a szükégmunkákra WASHINGTON, febr. 28. — A mai, rendes sajtókonferencián Roosevelt elnök bejelentette, hogy egy teljesen új alapokon megszervezett, országos segély­munkaprogrammal fogja helyet­tesíteni a jelenleg működő CWA-t (Civil Work Administra­tion), amelynek napjai — mint ismeretes —­ meg vannak szám­lálva. Roosevelt a sajtókonfe­rencián adta át a nyilvánosság számára erre vonatkozó új pro­gramját és egyben annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a kongresszus által segély­akciókra nemrégen megszavazott 950,000,000 dollár 1935 tavaszá­ig lesz elég. Elmondta még az elnök, hogy rendeletet adott ki, amelyben meghagyta, hogy eze­ket a szövetségi pénzeket teljes egészében szükségmunkabérekre és szűkölködő családok segélye­zésére kell fordítani. Az elnök által nyilvánosságra hozott program a következő: “Az elmúlt kilenc hónap ta­pasztalatai azt­­v­itatják, hogy a munkanélküliség problémájával nem egy, hanem több fronton kell megbirkózni.” “A CWA szervezet leépítésével párhuzamosan kidolgoztunk egy programot, amely hivatva van három különleges és egymástól független csoporton segíteni, a­melyek nem a saját hibájukból kifolyólag kerültek nehéz hely­zetbe és amelyek nélkülöznek és nyomorognak.” “Úgy találtuk, hogy ezek a csoportok a következőképen osz­tályozhatók : 1. A nyomorban levő vidéki családok, akik nem városokban laknak. 2. Az úgynevezett “zátonyra jutott emberek”, azaz azok, akik olyan községekben vagy váro­sokban élnek, ahol csak egy bizo­nyos fajta iparág dolgozik és így nincsen reményük arra, hogy is­mét munkához jussanak, mint például a bányavidékek lakos­sága. 3. A nagyvárosok munkanél­külijei.” Óriási pompával és fénnyel koronázzák meg Pu Yi császárt Nemcsak a császár, hanem az ország is új nevet kap a koronázás után HSINGKING, Manchukuo, feb­ruár 28. — Henry Pu Yi, volt kínai császárt páratlan fény és pompa közepette koronázzák ma meg Manchukuo császárává. A megkoronázás ünnepe után Pu Yi új neve Kang Teh császár lesz, ami békességet és erényt jelent. Ugyancsak megváltozik az ország néve ia. Manchukuo azt jelentette, hogy egy ország, amelyben saját emberei laknak. Az új név Manchuu­kuo, amely azt jelenti, hogy az ország csá­szára is az ország területén él. A koronázási szertartásról elő­ző napon részletes próbát tartot­tak a rettentő hidegben. A hár­mas kerek emelvényt, amelyen végrehajtják a 3000 esztendős szertartást, a koronázás idejére elzárják az idegenek elől, úgy, hogy magára az ünnepségre egyetlen idegen sem kerülhet be. A detektívek százai őrzik a teret, hogy az idegeneket, fotográfuso­kat és újságírókat távol tar­t­­sák. A császár megkoronáztatása után nagyobb összeget fog adni az árvák javára, új közkönyvtá­rak és múzeumok építésére, le fogja szállítani a só- és földadót szabadon fog bocsátani egy se­reg fegyencet. NAZI TÁMADÁSTÓL FÉL AUSZTRIA: DOLLFUSS­­EGYELŐRE NEM AKARJA VISSZAÁLLÍTANI A CSÁSZÁRSÁGOT Starhemberg herceg azt követeli, hogy Ausztria vonja visz­­sza a Habsburgellenes törvényeket BÉCS, febr. 28. — Ma este járt le az a fegyverszünet, amit a nazik adtak a Dollfuss kor­mánynak. A nazi ultimátum szerint, miután Dollfuss nem tel­jesítette követelésüket s nem vette be a nazikat kormányába, mától kezdve újra minden esz­közt fel fognak használni arra, hogy kezükbe kaparintsák az osztrák kormányhatalmat. —■ Heimwehr ezredek vonulnak fel a bajor határra, ahol a leginkább lehet tartani nazi csapatok betö­résétől. Tekintettel arra, hogy a Habs­burg restauráció kérdésének messzemenő külpolitikai fontos­sága is van és a kisantant kor­mányai bejelentették, hogy egy ausztriai Habsburg puccsot ca­sus bellinek tekintettek, az osz­trák kormány elejtette azt a gon­dolatot, hogy Otto trónkövetelőt visszahozhassák Ausztriába és visszaállítsák a császárságot. Starhemberg herceg, a Heim­wehr vezetője azonban kijelen­tette, hogy Ausztria vissza fog­ja vonni azt a törvényt, amely szerint egyetlen olyan Habsburg sem térhetett vissza Ausztriába, aki nem tette le a hűségesküt a köztársasági alkotmányra. En­nek a törvénynek a visszavonása utat nyitna Otto trónkövetelő számára, hogy mint magánem­ber visszatérhessen Ausztriába. Azokkal a hírekkel szemben, hogy Otto már osztrák területen tartózkodik, Belgiumból az a hír jött ide, hogy Otto nem is moz­dult ki belgiumi kastélyából, ahol szorgalmasan készül politikai doktori vizsgájára. BUDAPEST, február 28. — Nyelky Jenő bécsi magyar kö­vetet visszahívta a magyar kor­mány és helyébe báró Apor Gá­bort nevezte ki.

Next