Amerikai Magyar Népszava, 1934. október (35. évfolyam, 274-304. szám)

1934-10-01 / 274. szám

2 In | Sza szelvény sok szavazatot ér .......................— ■ ..................................................................................—■ tOftft SZAVAZATOT ÉR, HA EGY EGÉSZ ÉVES 1£UU ÚJ ELŐFIZETÉST KÜLD BE LAPUNKRA finn SZAVAZATOT ÉR, HA EGÉSZ ÉVES MEG­­DUÓ ÚJÍTÁST vagy FÉLÉVES UJ ELŐFIZETÉST KÜLD BE LAPUNKRA onn SZAVAZATOT ÉR, HA FÉLÉVES MEG­DOB ÚJÍTÁST KÜLD BE LAPUNKRA Minden egyes fizetéshez az alanti szelvény csatolandó­­ , ""kedvezményes SZAVAZATI SZELVÉNY IA SZÉPSÉGVERSENYRE | i I | ÉRVÉNYES 1200 szavazatra egész évi $6.— Uj előfizetésnél | I 600 szavazatra fél évi $3.— UJ előfizetésnél | 1 600 szavazatra egész évi $6.— megújításnál | I 300 szavazatra fél évi $3.— megújításnál | I ■ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA | | 11 East 16th St., Nevr York City , Ezennel csatolok $.......... mint — UJ előfizetést —I | előfizetési megújítást — és kérem az engem ezért megillető..........| | szavazatot Miss ....................................................................................... | | versenyző javára írni az Amerikai Magyar Népszava ötödik Or­ I |­szágos Nagy Szépségversenyén. I I Név............................................................................................................ | I­­ | Házszám, utca .............................................................................................| | | Város, állam................................................................................................■ J Ez a kedvezmény megilleti azokat is, akik a lap fiókirodáiban­­ ■ vagy lapképviselőinél teljesítik fizetéseiket. — Használja fel ezt a . I szelvényt, ha új előfizetését vagy meguátását vidéki képviselőink­ _í­z­nél fizeti. I — — — — — - - mim. —mm —— m­.mmmmm.mA AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A szépségverseny postája ____A NAGY SZÉPSÉGVERSENY BÁL___ ÜGYÉBEN Nem árt, ha már most gondolunk rá és készülődünk az utolsó évtizedek egyik legnagyobb, legfényesebb, leg­emlékezetesebb magyar ünnepélyére, az óriási szépségverseny bálra. Verse­nyünknek ez a gradiózus záróünnepé­lye december 1-én, szombaton este lesz. Újra a két év előtti óriási Armory helyiségeit vesszük igénybe, bár a kö­rülbelül 5.000 főnyi vendégsereg — a legutóbbi bálos is — színültig meg­töltötte ezt a gigantikus nagytermet. Az óriási csarnok, az emelet, a balko­nok és nagy lépcsők, mind-mind ün­neplő közönséggel voltak tele. Aki je­len volt, a csodálat és elragadtatás ér­zésével látta ezt a színesen kavargó sokadalm­at, amely a szépségkirálynő megkoronázásának alkalmára össze­gyűlt. Hasonlót azóta sem produkált Magyar-Amerika. De a mostani szép­ségverseny bár még a két esztendő előttit is felül fogja múlni. Először is, mert összekapcsoljuk ezt az Amerikai Magyar Népszava fennállásának 35 éves jubileumával és ezt a nevezetes és emlékezetes jubileumi ünnepélyt is b. bállal kapcsolatban tartjuk meg. Má­sodsorban pedig, mert olyan művészi meglepetésekről és attrakciókról gon­doskodunk, amik a Miss Magyar-Ame­rika és a díjnyertes szépségek felvo­nulását a díjkiosztás ünnepélyességét és fényét még hathatósabban fogják kiemelni. Valami olyan magyar szen­zációt illesztünk be a fejedelmi bál amúgy is gazdag programjába, ami or­szágos meglepetést fog kelteni és ki fogja fejezni azt a mélységes hálát, amit lapunk és a new yorki magyarság összesége érez azért, hogy erre az al­kalomra a vidékről is százával, sőt ez­rével érkezik fel a magyarság és a messze Cleveland, Detroit, Chicago, Buffalo, Pittsburgh stb. magyarsága csakúgy képviselve lesz, mint a köze­lebb eső nagy magyar telepeké. Máris elárulhatjuk, hogy a Szépségverseny Bálon megrendezzük a MAGYAR ANYÁK ÜNNEPÉT is, amelynek kere­tében az ünnepelt új generáció szülői­nek, édesanyáinak adjuk meg a meg­érdemelt glóriás tiszteletet. A bál egyik kedves, derűs és érdekes száma az “UDVARI ÉLET A SZÉPSÉGKI­­RÁLYNŐ BIRODALMÁBAN” lesz, amely igazi meglepetés lesz, mert az amerikai magyar élet legérdekesebb alakjai jutnak szerephez benne. De le­hetetlen mindent kiemelni. Csak any­­nyit akarunk, hogy mindenki gondol­jon már jóelőre erre a ragyogó ünne­pélyre és legyen készen, amikorra a Szépségverseny Bál nagy napja elérke­zik . . . Addig­­pedig csak szavazzunk tovább az eddigi lelkesedéssel . . . * Erdődy Bácsi, Flushing, N. Y. — Jó­ízű levelét teljes szövegében itt kö­zöljük: Tekintetes Szerkesztőség! Tessenek megengedni, hogy ezen írásommal háborgatom kegyelmeteket, de nem hagyhatom szó nélkül ezt a szépségversenyt. Már ebben én is részt akarok venni. Én most érkeztem ide látogatóba, a lányomhoz, négy hét­tel ezelőtt és amint megláttam a sok szép lánynak a fényképeit az újság­ban, el kellett ismernem, hogy még Mező-Tarpán is kevés akad olyan tűz­ről pattant lány, pedig van nálunk sok szép Isten teremtése. Ki is válogattam közülök vagy hatot, azok közül pedig a legszebbet, nem írom ide a többi ne­--vét,—nem—akarom—oket---megbántani. Hát ami szavazatot e rövid idő alatt összekorteskedtem én, a May Katusnak szánom, összesen 450 darab, már csak azért is, amiért olyan kuruc kinézésű fizimiskája van, meg aztán bár nem va­gyok már mai gyerek (mert már a 75. évemet taposom), szeretem én azért a May lányokat. Igaz, hogy úgy va­gyok én már evvel, mint az a kotló, amelyik kis kacsákat költ ki, azok meg rögtön vízre mennek, a kotló pe­dig a partról hívogatja őket, de hát azok nem hallgatnak az öreg kotló hí­vogató szavára. Hát a May Katusnak kívánok sok szerencsét, de azt az egyet elvárom tőle, hogy azon a szép bálon majd eljár velem egy jó csár­dást úgy kuruc módra. Szent ügyese, nem bánja meg. A fényképedet lelkem meg kivágtam az újságból, haza­vi­szem a legfiatalabb unokámnak, aki most 3 éve jött haza a debreceni kol­légiumból, hadd fájjon a szive érted. Bizony vinnélek én téged is, nagyon várja az unokám a vásárfiát. Maradok tisztelettel, sok szerencsét kívánva a versenyző hajadonoknak Erdődy Gazsi bácsi. Kurucz egy legény kend, Erdődy bátyám! Hiszi a piszi azt a 7­5 évet. Biztosan csak dicsekedni akar, hogy így megszaporítja az évei számát. De hát nekünk mindegy, ki milyen kort akar élvezni, mi csak azt nézzük, hogy szavazatokat küldjön. Választások előtt vagyunk és nagyon megbecsüljük a voksolókat. May Katus drága és finom arcú teremtés és tudtunkkal, sokan lelkesednek érte — valamivel fiatalab­bak is, mint bátyámuram. De azért a ropogós táncra még számíthat a nagy bálon, de ne felejtse otthon a sósbor­­szeszt, mert ezen a bálon nem lesz megállás, aki ép­kéz­láb férfi táncolni kezd, annak ki kell tartania roskadásig.­­ Igen örülünk, hogy ilyen nagyszerű humorral áldotta meg az ég, fiatalos­­ legénykedése is szívünk­­szerint való. De azért mégis csak protestálunk, hogy egy öreg kotlóval hasonlítgassa össze magát. Kedvesen mókás levele jól fog esni a bájos kis May Katusnak, akinek az arcképét itt is leközöljük, hogy legyen mit elvinni — vásárfiá­nak ... De már a bál napját csak meg kell várnia ... Parola és bácsi, kedves Erdődy bácsi! . . . Id. N. M., Northville, Mich. — A naponta halomszámra érkező levelek között mostanában nagyon elszaporo­dott a 70-80 éves nagyapák és nagy­anyák, valamint nagybácsik és nagy­nénik írása. Már-már gyanakodva kezdtük nézegetni a korukkal dicsekvő­­ idősebbek leveleit és hirtelenében ré­­mes gyanú ébredt bennünk. Vájjon nem-e azok a bizonyos nőrabló cana­­dai fiatalemberek rejtőzködtek-e nagy­apai álruhákba? — gondoltuk ma­gunkban. Hátha csak trükk az egész, amit a‘komoly szándékú” canadai ifjak eszeltek ki, hogy imádottjaikra felhív­ják a figyelmet. De közelebbről meg­vizsgálva az ügyeket, félelmünk alap­talannak bizonyult. Meg kellett győ­ződnünk arról, hogy nemcsak az ifjú­ság körében vet szenvedélyes hullá­mokat a szépségverseny nagy szavazá­si háborúja. Izgulnak ám az öregek is és pedig korukat meghazudtoló fürge élénkséggel. És korteskednek ,bizony a nagyapák és a nagyanyák is, sőt még a bálra is felkészülődnek, mert érzik, hogy a fiatalság ünnepe az ő ünnepük is. És ilyen szép nagyapai levelet kaptunk Öntől is és hálásan meg is köszönjük, hogy ilyen kedves jóakara­tot tanúsít. Le is közöljük a sorait: Kedves Szerkesztő úr! Én, mint 24 év óta az Amerikai Ma­gyar Népszava olvasója, 75 éves kor­ral megértem, hogy az én kis unokám is részt vehet az Amerikai Magyar Népszava által rendezett Szépségver­senyen. Ő nagyon kedves kislány. Kér­ném a Szerkesztő urat, lennének szíve­sek az unokám fényképét még egyszer leközölni, mert sok ismerősöm kérdi, hogy miért nem kérek még egy leköz­­lést, mivel az első nagyon sötét volt. Fogadják előre is köszönetemet érte. Unokám neve: Zajti Ilonka. Maradtam hazafias tisztelettel ld. Nagy Mihály, Northville, Mich. Ugyancsak Zajti Ilonka érdekében egy másik levelet is kaptunk, amely­nek írója szintén nincsen megeléged­ve a lapban megjelent fényképpel. Mrs. H. A. azt írja, hogy az Ilonka egy nagyon szép és bájos kislány, de a fényképen alig ismerte meg. Sajnos mi csak olyan képet tudunk készíttet­ni, amilyet a kezünk között levő fény­kép enged, de azért az itt leadott fény­kép is igazolja, hogy id. Nagy­bátyánk unokája gyönyörű, üde és bájos le­ányka, aki valóban lehet féltett büsz­kesége az ottani magyarságnak. Itt közöljük az arcképét és Northville egész magyarságát, de a méltán büsz­­­ke nagyapát, Mrs. H. A. úrnőt, vala­mint a kis versenyzőnket szeretettel üdvözöljük . . . Lepjenek meg bennün­ket a nagy bálon . . . Gy. Gy. -né és családja, Akron, O. — Valóban kár, hogy egyik legszebb kis versenyzőnk arcképe roppant homá­lyos klisét ■ adott. Teljesen igazat adunk Önnek, aki eezket írja: Tisztelt Szerkesztőség! Mi is beküldjük a szavazó cédulákat, összesen kétszáztizennyolcat, tessenek kérem a Nagy Éva kisasszony, N. Y. javára írni. Nekünk ő tetszik legjobban, ő olyan szép, szomorú, bájos arcú le­ány, kár, hogy sötét az arckép, és ta­lán azért nem kap sok szavazatot. Sze­retném még egyszer a lapban látni az arcképét. Tisztelettel György Győzőné és családja. Szívesen közöljük újból Nagy Évike képét, de egy jobb klisét már csak egy jobb fényképről készíthetnénk. A mi sasszemű szavazóink azonban bizo­nyára így is észreveszik, hogy az Évi­ke homályos vonásai művészi szem­pontból is tökéletes arcot rejtenek és sokan, sokan fognak szavazni reá. May Katus, Bronx, N. Y. ZAJTI ILONKA Northville, Mich. Nagy Éva, New York City Mrs. M., Detroit, Mich. — Feltű­nően érdekes, hogy a távol fekvő Det­roit városa olyan tüzesen vesz részt a szépségverseny szavazásban, mintha csak ott lenne a verseny központja. A detroiti jelöltek mindegyikének ha­­talmas tábora van. Alig van nap, hogy negyven-ötven boríték ne érkezne a detroiti kisleányokra, akik között Gró­­nás Manci ragadta magához a vezetést. Talán a néhai szépséges Janka Rózsi­­ka példája lelkesíti a detroiti kisleá­nyokat, aki a legutóbbi szépségverseny büszkesége volt és elbűvölt mindenkit a kedvességével, természetes bájossá­gával. Milyen csapás, hogy ezt a re­mek virágszálat olyan korán lemet­szette a sors keze. De emléke él és úgy látszik, hogy a detroiti kislányok újra nagy dicsőséget készülnek szerez­ni városuknak. Levele is érdekes do­kumentum. Így hangzik: Tisztelt Szerkesztő úr! Itt küldök háromszázötven (3­50) szavazatot annak a szép szőke Grónás Mancikának és az újságot is megújí­tottam, hogy minél előbb megkaphas­sa a 300 szavazatot is, mert nagyon szeretnénk az előrehaladását. Igaz, hogy a fényképe igen homályos volt, de ké­rem, hogy a Szerkesztő úr lenne szí­ves újra leadni, hogy megláthatnánk, milyen gyönyörű szép leány Grónás Mancika. Bár mindenki úgy láthatná, mint én, mert ez a szép szőke kislány patikában dolgozik, mint patikáros-se­­géd és én mint kosztümer járok be az üzletbe. De őrá nem lehet monda­ni, ahogy a nóta mondja,­­hogy nem az Isten adta az u­rátok patikába, dol­lárért kaptátok), mert Grónás Manci­ka egy igen szép lány. Mancikának igen világos aranyszínű a haja, gyö­nyörű fehér az arca és szép világos­kék a szeme. Talán azért is nem a leg­jobb volt a fénykép, mert a fényké­pen a ruhája is világos volt. Tehát, ké­rem igen szépen még egyszer leadni a fényképet, hogy az újság olvasói megláthassák és meg is győződnek, hogy igazam van. Remélem, hogy Gró­nás Mancikát figyelembe veszi minden magyar jóbarátunk és kívánok sok sze­rencsét ennek a bájos teremtésnek. Mrs. Molnár, Detroit, Mici. Osztjuk a nézetét és mi is sok sze­rencsét kívánunk a kis patikus­lány­nak, aki ime nemcsak leányos szépsé­gével, de nemes hivatásával is megáll­ja a helyét az élet nagy versenyében. Kívánjuk, hogy úgy Grónás Mancika, mint a többi bájos detroiti versenyző minél szebb és minél több díjat hó­dítson el Michigan fővárosának . . . Hadd lássuk hát, mit tud kivívni az ot­tani magyarság? . . . Üdvözlet­ . . . GRÓNÁS MANCI Detroit, Midi. A NÉP­SZAVA• Az Amerikai Magyar Népszava szep­tember 1­5-iki számában megjelent egy részletes leírás, angolra fordított ma­gyar könyvekről, amelyek már több Public Libraryban megtalálhatók. Le­galább is New Yorkban, mint Augusta Markowitz, az egyik könyvtárnak ma­gyar származású hivatalnoka mon­dotta. Amint ezen listát végignéztem, azon­nal arra a gondolatra jutottam, hogy most lenne jó alkalom az amerikai magyaroknak egy nagyszabású propa­gandát indítani szegény megcsonkított magyar hazánk érdekében. És ezen propaganda egyetlen egy centjébe se kerülne senkinek sem (ami nagyon fontos a mai szegény világban) mind­össze egy kis jóakaratú utánjárásba, amire most — sajnos — számtalan honfitársnak bőségesen sok ideje van. Én már megtettem a magamét itt Trentonban. A lányom férje, aki hi­vatalnok a trentoni nagy Public Libra­­ry-ban, örömest tesz eleget a kérel­memnek, hogy a könyvtár vezetőségé­nek engedelmével, ha nem is mind egyelőre, de néhány ■ könyvet meg fognak rendelni a közölt jegyzékből. Ha minden magyarlakta városban, a Public Library-ban több angol fordí­tású magyar könyv is lesz és ha min­den ottani honfitárs" kötelességének fogja tartani azokat a könyveket elol­vasni és utána az amerikai barátjainak figyelmét is felhívni, akkor el fog jön­ni az az idő, hogy a kevésbbé intelli­gens amerikai is fogja tudni, hogy Bu­dapest nem egyenlő Bukaresttel, hogy Magyarország sohasem volt Ausztria tartománya. Barton H. Leo. A ságh­egyi Trianon kereszt felavatása BUDAPEST, szept. 30. — A sághegyi trianoni emlékkeresz­tet országos ünnepség keretében avatták fel. A nyolc méter ma­gas sziklára emelt tizenkilenc méter magas impozáns emlék­mű felállítását Királyfalvi Gusz­táv tanító kezdeményezte és propagálta. Halászy Jenő mű­építész tervezte és dr. Gerlits Elek főszolgabiró valósította meg. Az ünnepségen beszédet mondott Herczeg Ferenc, a Ma­gyar Revíziós Liga elnöke, gróf Takách-Tolvay József ny. altá­bornagy, az Országos Fronthar­cos Szövetség elnöke, dr. Nagy Emil ny. igazságügyminiszter, Dr. Ostffy Lajos, Vas várme­gye főispánja, Dr. Gerlits Elek járási főszolgabíró. Közreműkö­dött a szombathelyi Máv. Hala­dás dalárda, dr. Remport Elek és Királyfalvi Gusztáv, Szakály Dezső igazgató tanító 200 tagú szavaló kórusa. Ugyanaznap a sági bokrétaavatás keretében szerepelt a híres szanyi bokréta. Mindenkor segített rajta “Irtózatosan szenvedtem emésztési zavaroktól és mindenféle orvosságot használtam, amelyek még a legjobb esetben is csak ideiglenesen segítettek rajtam. A Fomi-féle Alpenkräuter azonban mindenkor segít rajtam. Be­­veszek egy adagot este és másnap egész nap jól érzem magamat’­ írja Mr. August Heller, Syracuseból, N. Y. Egy a megbízható gyógyfű orvosság a gyomrot tevékenységre serkenti, ja­vítja az étvágyat és az emésztést és előmozdítja az eltávolítás folyamatát. Csakis a Dr. Peter Fahrney & Sons Co., 2001 Washington Blvd., Chicago, 111., által megbízott helyi ügynökök árusítják. *** Másodszor termett az alma Budapestről írják: Móritz Béla sárvári pénzügyi főszemlés há­zának kertjében az almafák má­sodszor is adtak termést. Az új gyümölcs nagy része ízben, mi­nőségben és nagyságban sem­mivel sem maradt el az első ter­méstől, csupán az a különbség, hogy néhány utónagyságú is akadt köztük. OTTHONA DERŰSEBB LESZ, HA ELŐFIZET AZ AMERIKAI MAGYAR NÉP­SZAVÁRA. MI TÖRTÉNT A VILÁGHÁBORÚBAN - MA HÚSZ ESZTENDEJE - 1914 SZEPTEMBER 30 A németek most már teljes erővel Antwerpen elfoglalására vetették magukat. Ez volt a világ egyik legerősebb vára és erődítménye. A németek azon a véleményen voltak, hogy nincsen olyan vár, amely az ő hatalmas ágyúiknak ellent tudna állani. A németek jól be volt ásva 12 mértföldnyire a várostól, a külső erődítményeken kívül. Aznap reggel, a hatalmas ostromágyukat felállították a cement talpazataikra és hamarosan megindult az ágyúzás. Azok az ágyuk 2,500 fontos lövedéket vetettek. Az első vár, amit elhallgattattak, a Wavre-Lle volt Catherine-ben és a hősi védelmezői este hat órakor már kivonultak belőle. Antwerpenben lázas munka folyt, hogy a város kincseit biz­tonságba helyezzék a híres katedrálisból és elrejtsék, hogy a németek meg ne találják. 1914 OKTÓBER 1 A németországi Essenben, a Krupp acélgyárban va­lósággal izgalommal dolgoztak az emberek. Ezt a gyá­rat 1800-ban alapította Friedrich Krupp, arra a célra, hogy acélt gyártson egy titkos formula alapján, ami az ő tulajdona volt. 1870-ben a gyár egy hátultöltő fegy­vert tökéletesített, amivel ellátták a német hadsere­get a porosz-francia háborúban. Később, amikor Krupp fia vette át a gyár vezetését, a munkát kibővítette és Az összes háborúban álló nemzetek asszonyai és lá­nyai közben azzal foglalkoztak, hogy meleg alsó ru­hákat készítettek a hadszíntéren levő katonák számá­ra. Minden ruhát a hadügyi kormány megszokásai sze­rint készítettek. A német nőket a kormány felszólítot­ta, hogy adják be az arany és ezüst ékszereiket, hogy azt pénzzé téve az államot támogassák. Minden nő kapott egy vasgyű­rűt, amibe az volt belevésve: “Én aranyat adtam ezért”, muníciógyártást kezdett. Ez a Krupp 1902-ben ha­­lt meg és a nővére, Bertha Krupp vette át a gyár vezeté­sét. ő utána nevezték­­el a leghatalmasabb ágyút, amit emberi kéz valaha is gyártott. Ezen a napon 80,000 munkás dolgozott a Krupp gyárban éjjel-nappal, ágyu­kat, fegyvereket és muníciót gyártva a középeurópai hatalmak hadseregei számára. Rimini mellett elsülyedt egy olasz halászhajó, amiko­r egy aknának futott és az olasz kormány erős tiltako­zást adott át Ausztriának. Közben Olaszország behív­ta három tartalék osztályát a zászlók alá és ebben a pillanatban már 1,310,000 olasz katona állott fegyver­ben, noha a központi hatalmak szövetségese volt Olasz­ország. Az osztrák csapatok egy részét levezényelték az olasz határra. is. * Anyját védte és az apját szúrta agyon GYŐR, szept. hó. — A vesz­prémi Homokbödöge községben halárosvégű családi dráma ját­szódott le. Csizmadia Lajos 44 éves gazda, aki állandó mulato­zása miatt rossz viszonyban élt a családjával, mert a gazdaságot teljesen elhanyagolta, az éjsza­ka megint ittasan tért haza a korcsmából. A felesége szemre­hányást tett férjének, aki nagy kiabálás közben előrántotta zseb­kését és felesége felé rohant, hogy leszúrja. A gazda 20 éves Lajos nevű fia, aki már ágyban feküdt, anyja védelmére kelve, kiugrott az ágyból, felkapta az asztalon levő konyhakést és azt négyszer egymásután apja há­tába szúrta. Az ittas ember jaj­szó nélkül, véresen esett össze és pár perc múlva meg is halt. A csendőrség a gyilkos fiút őri­zetbe vette.

Next