Amerikai Magyar Népszava, 1935. február (36. évfolyam, 32-59. szám)
1935-02-01 / 32. szám
Metropolitan Edition An American Newspaper I printed In the Magyar I anguage, promulgating I American ideas ana I principles to the liberty I loving Magyar people. I f Amerikai American Hungarian Peoples VoiceNépszava The Oldest Hungaian Daily Newspaper XXXVI. Évf. No. 32. Szám ~ ......"--r\ ========= Ma! számunk 6 oldal A legrégibb és legelterjedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyarság érdekeit szolgálja. NEW YORK, METROPOLITAN EDITION PÉNTEK, 1935. FEBRUÁR 1. Egyes szám ára 30*ee Napi Jegyzetei". Eckhardt Tibor lemondott Magyarországi népszövetségi fődelegátusi ’’tisztségéről. A lemondásnak kizárólag belpolitikai okai vannak. Sajnáljuk, hogy Eckhardt nem képviseli többé Magyarországot a Népliga előtt. Sajnáljuk, hogy belpolitikai okok miatt felbomlott az az egységfront, amit Magyarország kifelé képviselt azáltal, hogy egy ellenzéki képviselő látta el a fődelegátusi tisztséget. A harcos, aggresszív politikusok közé tartozik Eckhardt Tibor. Nem szokta véka alá rejteni meggyőződését. Nehezen lehet eldönteni, hogy kiknek van igazuk: azoknak-e, akik azt tartják, hogy Magyarországnak a genfi nemzetközi fórum előtt épen ilyen szókimondó, éles szavú, támadásra, visszavágásra mindig kész államférfivel kellene képviseltetnie magát, vagy pedig olyan simabeszédű diplomatákkal, akik kerülik a helyzetek kiéleződését, akik azt tartják, hogy Magyarországnak a mai időkben fal melletti külpolitikát kell folytatnia. A szűkszavú kábeljelentések nem részletezik Eckhardt lemondásának körülményeit. Csak annyi tűnik ki az ideérkezett kábeljelentésekből, hogy Eckhardt lemondása a kormánypárt belső harcaival áll összefüggésben. Régóta rebesgetik, hogy a magyar kormánypárton belül egyre jobban kiéleződik az ellentét Gömbös miniszterelnök és Bethlen István gróf volt miniszterelnök hívei között. Kormánykörök mindig megcáfolták ezeket a híreszteléseket és rámutattak arra, hogy soha olyan csendes nem volt a magyar belpolitikai élet, mint most. A csend azonban nem mindig jelent nyugalmat, épen ugy, mint a mozdulatlanság nem jelent mindig halált. Ezen a héten viharos értekezlete volt a magyar kormánypártnak. A párt több tagja éles támadást intézett Eckhardt Tibor genfi fődlegátus ellen, aki a támadások hallatára lemondott erről a megbízatásról. Bár Eckhardt az utóbbi években az ellenzéki padokban ült s ellenzékiségét nem adta fel Gömbös kormányralépése után sem, mindenki tudja Magyarországon, hogy Eckhardt és Gömbös között milyen régi baráti kötelékek vannak. Ugyancsak köztudomású az, hogy Eckhardt és Bethlen között továbbra is igen erősek az ellentétek és így valószínűnek látszik — bár részletes távirati jelentéseink még nincsenek erről —, hogy Bethlen hívei körében indult ki az az mozgalom, amely éket vert Gömbös és Eckhardt közé. A mozgalom sikerült. Eckhardt bejelentette a miniszterelnöknek, hogy ezután újra ellenzéki szerepét akarja betölteni. A kormánypártban kezdődő palotaforradalmat azonban leverte a miniszterelnök akkor, amidőn bizalmi kérdést vetett fel és a kormánypárt nagy többsége bizalmat szavazott neki. A hírek szerint Gömbös azzal tudta leverni a kezdődő palotaforradalmat, hogy Házfeloszlatást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a párt többsége nem volna hajlandó kitartani mellette. A Házfeloszlatás annyit jelentene, hogy a képviselő urak elveszítenék mandátumukat és új választási harc indulna meg. A választási harcok kimenetele pedig mindig kétséges és a képviselő urak nem szeretik a kockázatokat. Régi mumus a magyar politikai életben a Hadfeloszlatás. Alig volt olyan miniszterelnök, aki időnként elő ne rángatta volna ezt a mumust. S tegyük hozzá, hogy többször sikerült a rakoncátlankodó képviselőket lecsillapítani ezzel az eszközzel, mint ahányszor hiábavaló volt próbálkozás. Gömbös miniszterelnök régi fegyvert használt a készülő palotaforradalom felé-A Házfeloszlatás alkotmányos joga a magyar államfőnek. Ez az a jog, amely megakadályozza az olyan gyakori korányválságokat, amilyenek Franciaországban vannak s amelyek miatt Franciaországban az elmúlt években a kormányválságok csaknem az egész ■arlamenti rendszer válságaivá mélyülek ki. A francia miniszterelnökök sokkor sajnálták, hogy nem vehették elő azt a mamust, amit most Gömbös álltólag előrángatott. ______ . NADÁNYI PÁL Magyar tanú vallott Bruno R. Hauptmann mellett A WARD HAJÓSTÁRSASÁG FELELŐS A MOHAWK GŐZÖS TRAGÉDIÁJÁÉRT Dr. Smith vallomása szerint az elsülyedt hajó tisztjeit és matrózait nem terheli felelősség előtt Dr. Samuel Smith, aki feleségével együtt a tragikus sorsra jutott gőzös utasa volt. Dr. Smith kezei még mindig kötésekkel vannak ellátva a fagyási sebek miatt és állva tette meg vallomását, mert nehezen tud ülni. De szavai és előadása meggyőzték a bizottságot és mindenki látta, hogy olyan ember mond véleményt, aki tisztában van mindennel. “Mielőtt elindult volna a hajó. — mondta dr. Smith, — délután végigjártam a gőzöst és megkerestem és megnéztem a 3-as számú mentő csónakot, amelyben az én helyemet kijelöltek. Huszonegyszer utaztam a tengeren és így sok mindennel tisztában vagyok. Azonnal megállapítottam,hogy a mentőcsónak és kötelékei meg vannak fagyva. Megnéztem a többi mentőcsónakot, azok ugyanilyen állapotban voltak. Én nem teszem az elsülyedt hajó tisztjeit és matrózait felelőssé az emberéletek pusztulásáért hanem a Ward hajóstársaságot, amely megengedte azt, hogy a gőzös ilyen állapotban hagyja el a kikötőt.” Mrs. Smith is közbeszólt és L. ,,ol ti . L V. ... hogy TlVll. volt elegendő mentő-öv a hajón sem az utasok, sem a hajó személyzet részére. “Elegendő idő volt arra, hogy valamennyien elhelyezkedjünk a mentő csónakokban s minden jól is ment volna, ha azokat gyorsan és biztosan lebocsájhatták volna. Én a feldélzeten tartózkodtam az összeütközés pillanatában és megállapíthatom, hogy 20 perc telt el a szerencsétlenség és a között az idő között, amíg végre lebocsájtották azt a csónakot, amelyben mi ültünk. És ekkor állapíthattuk csak meg, hogy az utasokon kívül csak egy hajószakács és egy muzsikus ült a csónakban és ezenkívül csak egy ember, aki értett valamit az evezéshez. “Egyetlen emberéletnek sem kellett volna elpusztulnia és nem is pusztult volna el, ha a Mohawk teljesen rendben indult volna el a kikötőből” — ezt jelentette ki a vizsgáló bizottság KISS LAJOS AZT VALLOTTA, HOLT 1932 MÁRCIUS 1-ÉN ESTE S ÓRAKOR HAUPTMANNT A BRONXBAN LÁTTA Wilentz ügyész keresztkérdései sem tudták összezavarni a magyar mentőtanut FLEMINGTON, N. J., jan. 31. — A Hauptmann tárgyalásnak magyar vonatkozású szenzációja is van. Kiss Lajos magyar festő, 243 East 78th Street, sllt ma a tanuszkbe Bruno Richard Hauptmann védelmiben. Kiss Lajos azt vallotta, hogy március 1-én a Bronxban Mrs. Frederickson vendéglőjében látta Hauptmann L Reilly védőügyvéd kérdésére Kiss Lajos elmondta, hogy 1932- ben a Bronxban járt, a subwavn eltévedt és bement egy vendéglőbe kávézni. Ekkor történt, hogy egy kutya beszaladt a vendéglőbe és utána szaladt egy ember, aki németül a következőket mondotta: El akarják venni tőlem a kutyát. Már korábban nyilvánoságra került, hogy jelentkezett egy tanú, aki igazolni fogja, hogy 1932 március elsején a Frederickson vendéglő közelében este nyolc óra tájban összeszólalkozott Hauptmannal, akivel egy kutya volt és az illető azt hitte, hogy az ő kutyája. Amikor Kiss ezt olvasta eszébe jutott ez az incidens megtudta, hogy az a vendéglő, ahol járt, a Frederickson féle vendéglő volt s a fényképeken megismerte Hauptmannt, aki németül beszélt a kutyáról. Kiss nem emlékezett pontosan a dátumra, de megállapította, hogy az 1932 március elsején történt, mert pontosan egy héttel előbb, február 22-én, Washington születésnapján vitte be súlyosan beteg kisgyermekét a Bellevue kórházba. Wilentz ügyész hosszadalmasan vallatta Kiss Lajost keresztkérdésekkel. Az ügyész keresztkérdései alapján Kiss Lajos elmondta, hogy sok helyen dolgozott, sok mindenfélével próbálkozott. Egy időben Vécsey Armandnál dolgozott, mint villanyszerelő. A Second Avenue és 82-ik utca sarkán lévő Mike Lindenfeld magyar vendéglőben kisegítő pincér volt, később több helyen volt vendéglője, ezek közül egyiket azokkal a magyar tárgyakkal rendezte be, amiket időközben Magyarországból hozott. Selyemfestéssel, asztalosmunkával, villanyszereléssel foglalkozott. Úgy látszik Wilentz ügyész azt akarta megmutatni az esküdteknek, hogy Kiss Lajos sokat költözködött és sok különböző helyeken dolgozott, mert órákon keresztül, dühös csökönyösséggel kérdezte a tanút újra és újra lakásai és munkahelyei ügyében. Wilentz ügyész kérdéseire Kiss Lajos azonnal beismerte, hogy a kérdéses napon azért ment a Bronxba, hogy két üveg rumot, amit maga csinált, elvigyen egy Leo Singer nevű barátjához. Beismerte, hogy 2 dollár 50 centet számított a rumért. Azonban Wilentz százszor megismételt kérdései sem tudták megzavarni a magyar mentőtanút, aki mindvégig ragaszkodott ahoz, hogy febr. 22-ike után egy héttel járt a Bronxban, fültanúja volt a kutyahistóriának és határozottan emlékszik a vendéglőre, az időre — mielőtt a vendégébe ment, megnézte az óráját, negyed kilenc volt — és Hauptmannra, aki németül beszélt a kutyáról. Wilentz ügyész minden erejével azon igyekezett, hogy a magyar tanút megzavarja a dátumot illetőleg, de ez nem sikerült neki. Banditák kiraboltak és felgyújtottak egy bronxi üzletet A tulajdonosnőt lekötötték egy székbe. Majdnem megfulladt a füsttől amíg ráakadtak. Mrs. Rose Riskin szépségápoló intézetébe, 2855 Third Ave., Bronx, reggel banditák rontottak be, közvetlenül azután, hogy az asszony az üzletet kinyitotta. A banditák Mrs. Riskint lekötözték egy székbe s aztán tüzet gyújtottak. A veszedelmes helyzetben lévő nőt az üzlet egyik alkalmazottja találta meg. Ekkor már az üzlet tele volt füsttel s az aszszony félig eszméletlen volt. — Azonnal értesítjük a tiAoA- kat, de az alkalmazott még idejében eloltotta tüzet és megmentette az asszony életét. Egyelőre nem tudják megállapítani, mennyi pénzt raboltak el a banditák, mert Mrs. Riskin nem tud a kiállott izgalmak hatásáról vallomást tenni. Kidobták a Capitolból az éhségmars vezérét WASHINGTON, jan. 31. — A Capitol (kongresszusi épület) rendőrsége kénytelen volt erőszakkal eltávolítani a képviselőház költségvetési bizottságának tanácskozóterméből Herbert Herbert Benjámint, a legújabban megszervezett éhségmars new york-i vezetőjét, amikor az nem volt hallítő eltávozni és állandóan zavarta a bizottság tárgyalását, miután már a vallomástételre engedélyezett idő lejárt. Herbert Benjamin a szociális reformjavaslatok nyilvános tárgyalása során tett vallomást, amelynek során helytelenítette a tervet és azzal vádolta Rooseveltet, hogy “a vagyonosok érdekeit védi”. Erre Doughton bizottsági elnök kalapácsával az asztalra ütött, de Benjamin tovább ordítozott és követelte, hogy hosszabbítsák meg a részére engedélyezett tízperces időt. Miután az elnök ezt nem adta meg és Benjamin tovább kiáltozott, a teremőrök megfogták és kihurcolták a teremből, azután levitték a rendőrőrszobára. Benjamin a “National Congress for Unemployment and Lenal Insurance” nevében jelentkezett a bizottság előtt. Stokowsky minden követelését elfogadták PHILADELPHIA, jan. 31. — Teopold Stokowski, a Philadelphia Orchestra karmestere válságos diktátor lett az itteni zenei világban. Minden egyes követelését elfogadta az aláírók közgyűlése. Stokowski azzal fenyegetődzött, hogy lemond az állásáról ha nem teljesítik a kívánságait. Brunie Richard Hauptmann elérnie,s magyaráz valamit egyik védőjének, Egbert Rosekranznak, aki szemmel láthatólag nagyon örül annak, amit védence mond neki AZ ANGOLOK ÉS A FRANCIÁK MA KEZDIK EL TANÁCSKOZÁSAIKAT Flandin francia miniszterelnök és Laval külügyminiszter kicai díja nagy érdeklődést vált ki LONDON, jan. 31. — Nemcsak az angol és a francia, hanem az egész európai közvélemény nagy érdeklődéssel várja a most kezdődő angol-francia tárgyalások eredményét. Flandin francia miniszterelnök és Laval külügyminiszter ma délben hagyták el a francia fővárost. A londoni pályaudvarra MacDonald miniszterelnök és Sir John Simon külügyminiszter mentek ki a francia államférfiak vonata elé. Sir John Simon a hírek szerint azt fogja ajánlani a franciáknak, hogy egyezenek bele abba, hogy Németország katonai egyenjogúságot kapjon. Az angol külügyminiszter szerint ebben az esetben Németországot vissza lehetne léptetni a Népligába. A franciák ellenzik az angol tervet és a nagy kérdés most az, hogy a most kezdődő konferencia ebben a kérdésben milyen eredménnyel fog járni. New Yorkban lesz az esperantó kongresszus WASHINGTON, jan. 31. — Joseph Leahy, az Esperanto Egyesület titkára kijelentette hogy az idei évi nemzetközi kongresszusát New Yorkban tartja az Esperanto egyesület Július 1—3 között. Egy asszony, aki jóban-rosszban változatlanul az ura mellett áll Amikor a vád képviselője is rokonszenvel fordul Mrs. Hauptmann felé írta: Fülöp Ilona FLEMINGTON, N. J., Courtroom, Seat 60. — Most már valamennyire rend van a tárgyalóteremben. Legalább is a régi napokhoz viszonyítva. A bíró rendeletére csak kétszer annyi embert engednek be, mint amennyi befér. Azelőtt négyszer-ötször annyi tolongott, tülekedett, veszekedett, s kapaszkodott ablakpárkányon és az erkély kiugró részein. Most már nem kell felülnöm az asztalra, az odafestett 60. szám egyik részére, mert nem állanak húszan előttem a padokon és az asztalon. Kényelmesen azért nem ülök, mert nagyon közel vannak a számok egymáshoz s még meg is engedem, hogy egy fáradt asszony mellém szoruljon az ülésre. Nem kell itt írni semmit, csak nézni kell. Tele kell nézni a szememet ezzel az asszonnyal, aki fenn ül a tanuszéken, magas trónszéken, a szenvedések trónján s körülötte miden oldalról bámulnak rá kíváncsian, fürkészően, ami ő élete rejtett intimitásáról beszél, amig ő védi az emberét. .Sokszor láttam a fényképet Az volt a véleményem, hogy nem szép asszony, egyszerű arca van, jelentéktelen, akár mosolyog, akár komoly. Most, ahogy ránézek, ahogy nézem sokáig és hallgatom a színtelen hangját, amelyet időnként csak egy cseppet remegtet meg a belső izgalom, már nem is tudok felelni arra a kérdésre, hogy szép-e, vagy csúnya. Valami különös, tompa ragyogás önti el az arcát, az a ritkaritka és alig láthatóan finom fényesség, amit a szív abszolút hűsége sugároz ki. Hangsúlyozza, hogy igen, azon a bizonyos soha el nem felejthető napon a férje elment érte a vendéglőbe. Igen, együtt voltak egész estén. Tudatosan hazudik?... Vagy nem emlékszik, csak rámondja?. . . Vagy igazat beszél?... Nem tudom. Senki sem tudja. De nem is fontos. Csak az a fontos, hogy a mai válóperes, erkölcstelen világban, amikor az adott szónak, ígéretnek, házassági eskünél nincs vagy becse, itt van egy aszony, aki kitart az ura mellett, úgy ahogy azt a City Hallban fogadta. Nem volt rajta mirtuszkoszorú és hosszú fátyol, nem Isten oltáránál ünnepélyes gyertyafényben papnak fogadta, csak egy szürke hivatali szobában egy egyszerű hivatalnok kérdezte tőle: — És tie, Anna, Ígéred, hogy kitartasz mellette egészségben, betegségben, jóban és rosszban? Hauptmanné akkor éppen úgy felelt, mint más asszony: — Yes, I do, — de az élet olyan helyzetbe dobta, aminél keservesebb, szörnyűségesebb feleség számára nincsen. És kitart ez az Anna a férje mellett a rosszban, a legrosszabban, a legszörnyűségesebb helyzetben, amire talán már ez az esküvés nem is vonatkozik?... (Folytatás a 3-ik oldalon.) Racketet csinált egy chicagói kutya CHICAGO, jan. 31. — A rendőrség megállapodott abban, hogy az a collie kutya, amely kiúszott a Michigan tóban egy jégdarabra és addig nem jött le onnan amig sertés combot nem kínáltak neki, nem más mint egy racketeer. Ugyanis mikor jószagú sült hússal lecsalták a jégtábláról, a kutya azonnal indult vissza a tóba, mihelyt elfogyott a hús. Ott aztán vonítani kezedétt abba a reményben, hogy újabb húsdarabokkal kicsalják megint. — Direkt palira vesz bennünket, mondta a rendőrség és nem hajlandók palit játszani a kutyának. EGYMÁSUTÁN JELENTKEZNEK a TANUK VALLOMÁSRA HAUPTMANN MELLETT Egy soffőrnek Fisch állítólag nagy csomó pénzt akart adni, hogy vidéken helyezze el FLEMINGTON, jan. 31.' — Egy fiatal taxisoffőr jelentkezett tanúvallomásra Hauptmann mellett, akit állítólag Izidor Fisch pár héttel a Lindbergh baba elrablása után megkért arra, hogy a vidéken helyezzen el nagyobb összegű pénzt. A soffőr John Oscar Bruckman, aki korábban abban a péküzletben dolgozott, amely Fisch tulajdona volt. Amikor Bruckman otthagyta a munkájét, nem fizették ki és így többször visszament az üzletbe s végül Fisch adott neki néhány csekket, de valamennyi csekk visszajött. 1932. májusban, amikor Bruckman már taxisoffőr volt, odament hozzá Fisch és beszállt a kocsijába. A Radio Cityhez vitette magát, amelyet akkor seltettek. Útközben elmondta Bruckmannak, hogy venne neki egy autót, ha kimenne a vidékre és túladna egy csomó pénzen. Bruckman megjegyezte, hogy ha hamis pénzről van szó, nem hajlandó az ügybe belekeveredni, de Fisch megnyugtatta, hogy feltétlenül jó pénzről beszél. Az út végén Fisch, hogy mutassa, hogy pénze van, öt dollárt adott Bruckmannak, aki a pénzt bevitte a bankba és megkérdezte, hogy nem hamis-e a pénz. Többé Fisch nem kereste fel Bruckmant. A soffőr kijelentette, hogy korábban nem akart jelentkezni, mert nem akart beleavatkozni az ügybe, de most a vallomást kötelességének tartja. Hogy mikor hívják Bruckmant vallomástételre, egyelőre még nem tudják.