Amerikai Magyar Népszava, 1935. április (36. évfolyam, 91-120. szám)
1935-04-01 / 91. szám
AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A magyar választási harc legérdekesebb beszédei ........ ■ -•......... .................................................................................................................................—...........................................—-------------------------------------— BETHLEN: “HA EGYEDÜL MARADOK, AKKOR IS ŰRT ÁLLOK AZ EZERÉVES ALKOTMÁNY ÚRHELYÉN Friedrich István: Bethlen híveit saját nyílt szavazásával irtja ki a kormány (Folytatás az 1-ső oldalról) vindikáljon magának, amelyek nem illették meg. A kormányzásért, mindig a miniszterelnök és az alkotmányos miniszterek a felelősek, sohasem a pártok és sohasem olyan frakciók, amelyek világnézeti szempontból ellentétben állnak a miniszterelnök felfogásával, amelynek politikai elgondolásait nem tudom magamévá tenni, és akik egy jeles férfiút kerestek, hogy az velem szembeszálljon. Ez nem pártpolitika, ez önzetlen politika, mert csak egy a célja: az önálló és független magyar nemzetnek adassék olyan politikai bázis, amelyre építeni tud az is, aki a mindennapi élettel foglalkozik s az is, aki a nemzet jövőjét akarja biztosítani. Annak a világnak vége, amikor klikkek kormányozták Magyarországot. Ma az egész nemzetre támaszkodó politikának van csak jelentősége.“Senki se kövessen, aki nem azonosítja magát velem!” — Én nem rögtönöztem pártot, — mondotta — hanem az eszmék és elvek alapján gyűjtöttem barátokat. Azt mondom: senki se kövessen, aki nem azonosítja magát velem! Semmiféle kormányzási presztízs, semmiféle kormányzati hatalom nem vétetik igénybe ahhoz, hogy pártom győzelmet arasson. Szabad magyaroknak szabad akaratmegnyilvánulása kell, hogy legyen ez a választás, mert én nagykorúnak tartom ezt a nemzetet sorsának intézésére. Meggyőződésem, hogy ez a nemzet, amely ezer éven át élt itt a Kárpátok medencéjében, a politikai gondolatok tekintetében, a gazdasági kérdések megítélésében, a szociális érzés felfogása s a kulturális kérdések felfogása tekintetében azonos velem. Egységes magyar nemzetet akarunk, úgy politikailag, mint gazdaságilag, mint olyan nemzetet akarunk, amely nem önös életet élt, hanem mindig Európa szemszögéből nézte a maga elhivatottságát. Mi csajt, figyelmeztetjük Európát hogy békés eszközökkel revíziót kívánunk, mert ezt tartjuk helyesnek. Ezt hangoztatta ezután Gömbös, hogy az ő programja: egy nagy magyar családot megszervezni, amelyben szétfoszlanak az osztályellentétek, amelyben nem kell protekciót kiküzdeni a tehetség számára, hanem amelyben a tehetség automatikusan kerül arra a helyre, amely őt megilleti. — Az ellenforradalom idején itt Szegeden egy új magyar élet hirdetője voltam, a vörösökkel szemben, most pedig mint Magyarország mi- niszterelnöke új reformkorszak hirdetője vagyok. Valahogyan ösztönösen érzem azt is, hogy amint megértették annak idején a fiatal vezérkari kapitányt, úgy megértik ma Gömbös Gyulát, a miniszterelnököt. Arra kérem magyar testvéreimet, érezzék velem együtt, hogy sorsdöntő politikai és történelmi korszak előtt állunk Belpolitikai téren a megizmosodás politikáját kívánom folytatni, hogy a külpolitikai vonatkozásban az önérzzet politikáját követhessem. Mindenkit tisztelni kell, aki a maga hite szerint imádja az egy igaz Istent, de politikai fegyver a vallás nem tehet. Külpolitikai kérdésekről csak nagy vonásokban szólt a miniszterelnök. Hangoztatta, hogy rendíthetelenül bízik az igazság győzelmében és hiszi, hogy Európa nagy államférfiai, akik ma minden erővel arra törekszenek, hogy megszilárdítsák és körülbástyázzák a békét, e munkásságukban tekintetbe fogják venni Magyarország érdekeit is. Majd visszatért reformpolitikájának elgondolásaira, megállapítva azt, hogy az ország nem forradalmi reformot óhajt, amely tör és zúz, hanem építő- és alkotóreformot az egész vonalon. Félre a gáncsoskodókkal! Gömbös Gyula felveti a kérdést: minek az a sok párt? összefogni! Ne durcáskodjunk állandóan s ha valaki előremegy, ne akarjuk mozgásában hátráltatni. Ha valaki politikai vezér lett, mert az alkotmányos tényezők igy akarták, akkor ne akarják azt elgáncsolni, ezért mondtam le, mert nincs elég erőm ahoz, hogy vitázzam a gáncsoskodókkal és védekezzem ellenük. Nagy magyar célok lebegnek előttem, ezért mondom: félre a gáncsoskodókkal, előre az egyenes után. A miniszterelnök most pillanatnyi szünetet tartott és ismét reform pálinkájáról szólt. — ‘"'szinte vallomással tartozom. Hibát követtem el az alkotmányjogi javaslatok sorrendjének felállításánál, amikor a választójogi javaslatot vettem elsőnek. Csak ennek az évnek szeptemberében kezdhettük volna meg a javaslat tárgyalását s mire befejeztük volna, lassan lejárt volna a képviselőház mandátuma. Ezt az egy alkotmányjogi javaslatot tudta volna tehát tető alá hozni a feloszlatott képviselőház, márpedig én azt tartom, hogy bármennyire fontos is a választójogi javaslat, úgyszintén a felsőház reformjáról és a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslat, mert őszintén megmondom: az utóbbi kettő nélkül az elsőhöz hozzányúlni nem szabad, a gazdasági vonatkozású reformjavaslatok, a hitbizományi reform, a telepítés és a szociális jelentőségi javaslatok mégis sokkal fontosabbak a mai időkben. — A reformkorszakot nyugodt légkörbe kell beilleszteni s lehetőleg ugyanannak a képviselőháznak, a most következőnek kell megvalósítani a megoldásra váró összes feladatokat. Gróf Bethlen István Nagykanizsán megindokolta, miért ment ellenzékbe Nagykanizsa, március hó. Gróf Bethlen István Inkéről Nagykanizsára utazott, hogy megtartsa programbeszédét. Az épület előtt ezrekre menő tömeg gyűlt össze, amely megafonon hallgatta a teremben beszélő Bethlen Istvánt. ‘ Sok dologgal nem értettem egyet” — Hála és köszönet Nagykanizsa független polgárainak, amely új hajlékot nyújt közéleti pályámnak akkor, amikor a jelenleg uralmon levő kormány, amelynek bölcsőjét én ringattam, arra a meggyőződésre jutott, hogy közreműködésemre a közéletben többé nincs szükség. Friss életkedvvel és kemény elhatározással állok önök előtt, megváltozott frontállással, de ugyanazokért az eszmékért harcolok, amelynek hirdetője voltam tizenöt éven keresztül. Amikor kiléptem a többségi pártból, kész volt a vád, hogy én igyekeztem megbontani a párt sorait. Pedig két éven keresztül nem zavartam a kormány köreit, a plénumban nem szólaltam fel, hanem Németországban és Angliában hirdettem a magyar igazságot. A belső politikában nem voltak aspirációim, kerülni akartam a látszatát is, hogy a kormány működését akadályozom. Pedig nagyon sok dologgal nem értettem egyet, ait ma nyíltan megmondhatok, abban az időben négyszemközt megmondtam a miniszterelnök úrnak is. Nem helyeseltem például, hogy a miniszterelnök úr díjmentesen adományozta önmagának a nemzet vezére clmét, mert ezt csak a polgárok bizalma adhatja meg. A világtörténetben csak Napóleon tette, meg, hogy a koronát saját fejé íre helyezte, de ő is csak akkor, arái-kor száz és száz csatában már győzött. Nem helyeslem a személyi kultusz rendszerét, melynek érdekében a társadalmi egyesületeket és irreguláris csapatokat szerveztek és amely fizetett élharcosokra támaszkodva végezte a párt megszervezését. Nem értettem egyet a sajtó kezelésének azzal a módjával, amely elnémította a legfüggetlenebb magyar sajtó hangját, úgyhogy az utóbbi időben az már a legenyhébb kritikát sem merte a kormánnyal szemben gyakorolni. Nem értettem egyet azza, hogy a rég levitézlett fajvédő párt alakjai kerültek előtérbe. Nem értettem egyet a kormány által szervezett kabinet noir politikai ellenőrzéseivel, amelyet különösen a telefoncenzúra révén saját személyemen is tapasztalnom kellett. Nem helyeseltem, hogy a nemzeti egység pártját a kormány eszközévé sülyesztette, minden közvéleményt elnémított. — De nem tettem ezek ellen semmit, mert ezeket talán csak egy fiául, a hatalomba ts tobzódó energia elcsúszásának tartottam, amely mögött nem áll messzebbmenő világnézeti elgondolás, csak bizonyos új stílust jelent. A nyár folyamán azonban a kormány tárgyalni kezdett a független kisgazdapárttal, amely nevét azért érdemli meg, minthogy teljesen független a kisgazdáktól. A kisgazdapárt elnöke vállalta az ország képviseletét Genfben, majd törvényjavaslatot dolgozott ki, hogy új helyzetet teremtsen a magyar politikában, mert meggyőződése szerint az ellenforradalom nem jutott el céljához, miután én helyreállítottam a rendet, a nyugalmat, a jogbiztonságot, a tekintélyt. Új pártalakulást akartak az én és párthíveim összehozásával, esetleg a kereszténypárt Wolff-szárnyának bekapcsolásával. A harapófogó — Ez nyílt állásfoglalás volt velem szemben és szembeszálltam vele, mert meggyőződésem szerint ha ez a párt uralomra kerül, veszendőbe mennek mindazok az értékek, amelyeket tíz éven keresztül az ország számára teremtettem. A helyzet tisztázására tárgyalást kezdtem a miniszterelnök úrral, kértem a pártvezetőség összehívását, majd a kormányzó úr őfőméltóságának magas színe elé járultam. A tárgyalásokkal együtt megindult az ellenakció aknamunkája és én harapófogóba kerültem, amelynek egyik szárát a kisgazdapárt vezére, másik szárát a miniszterelnök tartotta. Ugyanekkor a miniszterelnökség sajtófőnökének anyagi támogatásával ellenzéki lap létesült, amely a kormány pénzén rohamot intézett a kormány mögött ülő képviselők egyik csoportja ellen. Majd sorozatos támadások következtek Eckhardt képviselő úr részéről és azt mondották, hogy az egységes pártban helyet foglaló képviselők akadályozzák a miniszterelnök nagyszerű 95 pontjának végrehajtását, a reformkorszak kifejlődését. Majd sorozatos támadások következtek ellenem, hogy elejtettem a revíziót, a bankok és a nagytőke pártfogolásával megakadályozom az egészséges gazdasági politikát. Végül díszsírhelyet kínáltak nekem a nemzeti pantheonban. — A miniszterelnök mélyen hallgatott a támadások alatt és amikor az egységes pártban ezeket szóval tették, az addig hallgatag miniszterelnök kemény szavakkal beszélni kezdett a rozsdás csáklyával küzdő halászokról, akik az ő reformpolitikáját akadályozzák. Mit követeltünk mi, rozsdás csáklyával küzdő petárdisták ? Először is nyílt színvallást a bizalmas elgondolások tekintetében, a régi fajvédő párt felélesztését illetően. Követeltem a vezető állásba helyezett kompromittált emberek eltávolítását, a nemzeti egység pártjával szemben alkotmányosabb eszközök alkalmazását, a kormány személyi kultuszát szolgáló irreguláris segédcsapatok visszaszorítását, tiltakoztam az ellen, hogy pártpolitikai célokra használják fel az ifjúságot, amelyet nálam jobban Magyarországon senki sem szerethet. Megegyezést követeltem a reformok kérdésében a párt és a kormány között, tiltakoztam a Ház idő előtti feloszlatása ellen. A tárgyalások eredménnyel jártak, mindenben megegyeztünk, hiszen nem kívántam a miniszterelnök tekintélyének csorbulását, hanem csak azt, amit ő nyíltszínen, kissé moll hangban hirdetett, de amelynek ellenkezőjét is hirdette néha durhangban. Hazugság, hogy én állást foglaltam a titkos választójog ellen. De szükségesnek tartom a titkos választójog törvénybe iktatásakor olyan ellenszerekről gondoskodni, amelyek elejét veszik a diktatúrának. A telepítés — Megegyeztünk a reformkérdé- seiben. A miniszterelnök sajtóreform- ja még jjbban meg akarja szorítani a sajtószabadságot, amit én nem tartok helyesnek, mint egy nagy reformkorszak bevezető lépését. Erről a sajtóreformról még kifejtem nézetemet. A telepítési reformmal én már akkor foglalkoztam, amikor Gömbös miniszterelnök úr és Eckhardt képviselő úr még hátulgombolós nadrágban járt. Mozgalmam eredménye volt, hogy Darányi akkori földművelésügyi miniszter tízmillió koronát vett fel erre a célra aköltségvetésben. De beszéljen őszintén a miniszterelnök, aki tudja, hogy a telepítéshez pénz kell és mondja meg, hogy milyen öszszeget szánt erre a célra. Mert akkor fel fog nyílni a magyar közönség szeme. A hitbizományi törvényjavaslatot miniszterelnök koromban én készítettem elő, most a miniszterelnök úr kihúzta a javaslatot egyik fiókom poros zugából és úgy tünteti fel a dolgot, mintha ő találta volna ki a kérdést. Szóval a Bethlen-kormány terített asztalának morzsáiból akar a miniszterelnök úr egy nagy reformkorszakot felépíteni! A modern magánjogban szerzői jog is van és én igényt jelentek be a szerzői jog címén arra, hogy elismertessék: ezt a kérdést én inauguráltam a magyar közvélemény előtt. “Elvesztettem a játszómét, de nem szégyelem” — A megegyezés természetes kiegészítője volt, hogy ne oszlassák fel a képviselőházat. Mikor a megegyezés perfektté vált, kizáratott a feloszlatás. Kijelentettem, hogy a feloszlatás a megegyezés felborulását jelenti, a miniszterelnök ezt tudomá sul vette, zsebrevágta a párt bizalmi nyilatkozatát, aztán feloszlatta a Házat. Ezzel a lépéssel lehullott szememről a hályog, de lehullott a miniszterelnök úr arcáról is az álarc. Eddig azt hitték, hogy a kártyapartiban a független kisgazdapárt vezére az ellenfelem, de most rájöttem, hogy hármas partit játszunk és a miniszterelnök diktálja a független kisgazdapárt vezérének, hogy milyen tromfot hívjon. Elvesztettem a partit, ilyen körülmények között másként nem is lehetett és nem szégyelem magamat azért, mert a játék szabályait betartottam. Levontam a konzekvenciát, kiléptem a pártból és most négy kérdést vetek fel: 1 1. Miképpen kell a miniszterel-nök úrnak ezt a lépését alkotmány- jogi szempontból megítélni? 2. Miért tette ezt a miniszterelnök úr ? 3. Mi,tőlkell félnie az országnak és mitől nem? 4. Mi az én állásfoglalásom? A miniszterelnök úr szerint a legalkotmányosabb lépés az, ha a nemzethez fordul. Ez igaz, de itt nem erről van szó, mert alkotmányos felfogás szerint a parlamentet idő előtt akkor lehet felosztani, ha ellentét van a parlament többsége és a nemzet közvéleménye között, vagy ha a kormány elveszti többségét. A Házat csak az a miniszterelnök oszlatja fel, akit nem kötnek ígéretek. Pedig a miniszterelnök ígérte, hogy a régi alapon többé választás nem lesz és vállalta velem az előbb ismertetett egyességet. Az, hogy ő most úgynevezett kormányrekonstrukció mögé bújik nem egyéb, mint fügefalevél, de ez a levél túl keskeny ahhoz, hogy elfedje az ő mellbőségét és azt, hogy ígéreteit nem tartotta be. A miniszterelnök szerint nyugtalanság volt a pártban, nem volt egységes világnézet a pártban, a világrengető reformokat pedig csak egy és ugyanaz a parlament viheti keresztül. Igen, a pártban nyugtalanság volt, mert a miniszterelnök nem védte meg a pártot a kívülről elhangzott támadás ellen. Azt monda, nem várhatta meg, amíg hátulról ledöfik. A miniszterelnök úrnak ez a kijelentése nem egyéb, mint mások befeketítése azért, hogy amaga pálfordulásához ürügyet találjon. Én megvártam nyugodtan, amíg hátulról döftek le, a miniszterelnök úr is megtehette volna ugyanezt, ő nemkockáztatott semmit, hiszen ha bekövetkezik az, amitől állítólag félt, akkor teljes joggal oszlathatta volna fel a páriamentitét, de akkor ő állott volna azon az erkölcsi magaslaton, amelyen én most magamat érzem. Ami az egységes világnézetet illeti, igaza van a miniszterelnök úrnak, ha a fajvédő világnézetre gondol. Én nem állottam ezen az állásponton, de a miniszterelnök úr büszkén bejelentette, hogy revidiálta álláspontját. Ma talán ezen álláspontja revíziójának revíziója előtt állunk? Nem hiszem, mert hiszen hivatalos listáin látom olyan tisztességes magyar polgárok nevét, akik az izraelita hitközségben tisztséget töltenek be és nem egészen fajvédők. De látom a bankok és nagyipar képviselőit is, azokat az urakat, akik miatt annak idején ellenem intézett támadást a kisgazdapárt, amely most viszont szerelmi vallomásaival üldözi a miniszterelnök urat. Egy nagy pártban minden érdekcsoportnak kell, hogy szószólója legyen, a miniszterelnök úr az én példámat követi e téren, de hát akkor miért kellett felosztani a Házat azon a címen, hogy pártjában különböző világnézetek foglaltak helyet? — Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy különféle reformjait egyazon parlamentnek kell keresztülvinni. Ezt az alkotmányjogot Európa egyetlen parlamentjénél sem hallottam és félek, hogy ez nem is kerül bele a tankönyvekbe. Ha ez a teória helyes, akkor úgyszólván minden törvényjavaslat benyújtásánál fel lehetne oszlatni a Házat. A magyar közvélemény amely a közjog emlőin nőtt fel, tudatában van annak, hogy ezek olyan teóriák, amilyeneket csak az alkotmányjogban teljesen járatlan és ismeretlenül botorkáló férfiak állíthatnak csak fel. — Azért tette ez a miniszterelnök úr, mert fel akarta támasztani a fajvédő pártot és azt hitte, hogy én a másik dudás vagyok, akivel nem férhet meg egy csárdában. Nem tudom, nem fog-e csalódni az új pártalakulásban, attól félek, hogy ebben gubát cserél, mert Eckhardt és hívei nem lesznek olyan könnyen kezelhetők, mint Bethlen István és hívei. Én csak azt mondhatom neki, amit Danton mondott a vérpadon Robespierenek: “Robespiere, követni fogsz!’’ “Nem kell antiszemita tatárjárástól félni” Miért kell félni és miért nem kell félni? Nézetem szerint nem kell félni egy úgynevezett antiszemita tatárjárás feléledésétől. Ha Németországot izolálták a nemzeti szocializmusnak ezek a metódusai, mi nem bírhatjuk ki az izoláltságnak erre következő fokát. A miniszterelnök nem meri és nem is akarja megcsinálni hiszen a miniszterelnök úr nem olyan harcias természetű, mint amilyennek látszik. Nyílt csatában a küzdelem felvételét az ő részéről ritkán láttam, annál többször kompromisszumot, vagy kapitulációt. Legfeljebb egyes párthívei fogják ezt követelni, de tudjuk, hogy csak éhes farkasok szaladnak a préda után, a jóllakott farkasok nem. • Félni kell ellenben attól, hogy ezeréves alkotmányunkból kísérleti nyúl lesz, hogy a miniszterelnök úr S. A. és S. S. alakulatok kiformálásával fog kacrékodni a nemzeti szocializmus eszméivel, a tervgazdálkodással, a korporációs rendszerrel s ezzel az ország nyugalmát megbonthatja, ami megint visszahatással lehet az ország külpolitikai helyzetére. Félni kell attól, hogy a belpolitikai kísérletezések között háttérbe szorulnak a belső harmóniát követelő nagy nemzeti célok. Nem mechanikus egységre van szükség, hanem arra, hogy minden magyar ember érezze a feladat közösségét. •"ért fogok állni” — Amíg a miniszterelnök jól akar és jót csinál, támogatom, mert nem fontos, hogy a hatalom miképpen jött létre. Aki vagyonát barátaitól kártyapartin harácsolta össze, de jótékony célra költi, az ellen hiba lenne állást foglalni. De ha miniszterelnök úr nem azt az utat követi, amelyet a nemzet magasabb érdekei parancsolnak, akkor teljesítem az ellenőri szerepet és őrt fogok állni, ha egyedül maradok is az ezeréves Magyarország alkotmányának őrhelyén hogy ez az ország könnyelmű kísérletezések tárgyát ne képezhesse. Nem lesz könnyű feladat, mert kevesen leszünk. Bornemisza kereskedelmi miniszter a reformprogramról beszélt Kaposvár, március hó. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter — a kerület egyedüli képviselőjelöltje elfogadottan mondta el programbeszédét. —A magyar politikai élet néhány hét-tel ezelőtt jelentős változáson ment át. A beavatottak tisztában voltak, azzal, hogy a kulisszák mögött két tiszteletreméltó felfogás között nagy birkózás folyik. Az egyik felfogás a meglevő erők konzerválását akarta a régi formákban. A másik felfogás új lüktetést akar bele- vinni a magyar politikai életbe kon- szervatív haladó politikával. A magyar fiatalság — amelyhez én is tartozom — a konzervatív evolúciós politikához csatlakozott. Nagy taps fogadja azt a kijelenté-sét: “az alkotmányos királyság alapján állok”. Külpolitikában a szabad kéz politikáját hirdette, majd azt mondta, “helytelen lenne a nemzetet vadházasságba kényszeríteni olyan szomszéddal, aki maga is istápolásra szorul”. — Sok szó esik a munka és a tőke harcáról. Ilyen harc nincs, mert a tőke nem más, mint konzervált munka. ! Nem a tőkével van baj hanem a tőke lelkiismeretlen birtokosaival azért kell nekünk sokat alkotni, mert ők sokatelmulasztottak. Fabinyi miniszter: A magyarságnak át kell alakulnia a dolgozók nemzetévé Pécs, március hó. Bemutatkozott a pécsi választóközönségnek dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy a kormány pénzügyi politikáját a józanság és ész vezeti. A pénz- és devizapolitika szilárd alapja marad a pengő vásárlóerejének megóvása. Szigorúan és kérlelhetetlenül kell fellépni a spekulatív és erkölcstelenül felburjánzó ázsiatázzsal szemben. A segíteni akarás jegyében foglalkozott a pénzügyminiszter a kereskedelem és ipar kérdéseivel. Lázár miniszter a villongók, a vesztegetők, a sikolók ellen Debrecen, március hó. Dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, a nemzeti egység pártjának debreceni listavezetője az Arany Bika dísztermében tartotta meg programbeszédét. . . Addig senki nem nyerheti el a magyar nemzetet, amig annak aspirációi magyarok és jogrendszere a magyar lélekbe gyökerezik. A mai magyar alkotmány feladata a nemzetvédelem és az országépítés. A magyar nem akar senkit bántani, de a magyart se bántsa senki. A nemzetet felekezeti különbségek, villongások ne tagolják szét, ennek a gondolatnak minden más gondolatot alá kell vetni. A bürokráciával való leszámolást hirdette Sztranyavszky Szirák, március hó. : Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egység pártjának elnöke programbeszédében részletesen foglalkozott a Gömbös-kormány eddigi munkásságáival. — Belpolitikai téren biztosította a kormány az ország rendjét. Gazdasági téren az ipari és mezőgazdasági t terményárak közötti ellentéteket csökkentette — mondta a pártelnök. — Külpolitikai téren pedig a régi barátok mellé újakat szerzett. Nagy eredménye Gömbös Gyulának, hogy megnyitotta a magyar külpolitika fejlődésének útját és biztosította Magyarország számára a 10 milliós lengyel nemzet barátságát. A Külpolitikai téren a realitásokat kell elsősorban szem előtt tartani, az országok egymás iránti ideális szerelemből nem tudnak megélni. Antal István programbeszéde a kormány reformtörekvéséről Jászberény, március hó. Dr. Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnök programbeszéde iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Antal István részletesen ismertette a Nemzeti Egység Pártjának programját, valamint Gömbös Gyula miniszterelnök és kormányának reformtörekvéseit. Élesen szembefordult azokkal az ellenzéki beállításokkal, amelyek az “alkotmányvédelem” jógájában igyekeznek népszerűségre szert tenni, holott az alkotmányosságot semmiféle veszély nem fenyegeti. Akormány gazdaságpolitikai reform programja a nemzeti jövedelem egészséges és igazságos kiegyensúlyozására törekszik. A kultúrpolitikai reformokkal pedig át akarja szervezni az egész nemzetnevelés ügyét. Friedrich: Bethlen híveit saját nyílt szavazásával irtja ki a kormány Budapest, március hó. A Friedrich—Ginger-párt választói nagygyűlését a Budai Vigadóban tartotta. Bethlen híveit azzal a nyílt szavazással irtja most ki a kormány, amelyet Bethlen kreált. Végül kijelentette, hogy híve a jogfolytonosság elvének, a restaurációnak. Nem követi a szabadkirályválasztókat, mert attól tart, hogy a királyválasztásáig nyílt szavazással történnék. NE ÍGÉRKEZZÉK EL SEHOVÁ iiiiimiimiimiiiiliiiiiuiiliiimimmimiiiiiiiimmmmtm MÁJUS 29-ÉN, SZERDÁN ESTE (Decoration Day előestéjére) TARTSA FENN EZT A DÁTUMOT! ! ! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ezen az estén nagyszabású, művészi hangversennyel egybekötött MÁSODIK GENERÁCIÓ BÁLT rendezi A HANGVERSENY KERETÉBEN A LEGKIVÁLÓBB MŰVÉSZEINK FOGNAK FELLÉPNI ÉNEK, TÁNC, SZAVALAT, HEGEDŰ ÉS ZONGORA VERSENYT is rendezünk ifjúságunk talentumai között. Értékes díjakkal fogjuk a legjobbakat kitüntetni. A báli közönség fogja eldönteni, HOGY KIK LEGYENEK A NYERTESEK ! S AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A BÁL JÖVEDELMÉBŐL LEGALÁBB EGY MAGYAR LEÁNYT ÉS EGY MAGYAR Flór majdnem teljesen ingyenes tanulmányútra óhajt átküldeni Magyarországba