Amerikai Magyar Népszava, 1935. május (36. évfolyam, 121-151. szám)

1935-05-01 / 121. szám

Metropolitan Tuition An AM«n«ui N«w*»ap«r print »a In tk* Mt.gr ».t tantrann, »r<m*Hr»tla* Amur!can 14«*« and prlnelpl«« tc tkc libán? lairing MarjaiAmerikai áasaam RowwwAiimPLEsvDCB Népszava theoldesttowäröw BöcnEmsaras Mai szám­unk 8 oldal A lerrdglbb «« l«srelt*t- rcdtcbb marjai »apua* ax »treafitt Államokba« melynek minden apia a* Amerikában Alid marral­­aár érdekelt polgár«. ■r Vol. XXXVI, Évf. No. 121. Szám’ NEW YORK, METROPOLITAN EDITION SZERDA, 1935. MÁJUS 1. Egyes szám ára 3 cent Ni lepetek Az iparbárók, a kereskedelmi ka­mara urai, a bankárok nyílt harcot kezdtek a New Deal ellen. El akarják hitetni az országgal, hogy azonnal prosperitás lenne, ha Roosevelt visz­­szavonnná reformjavaslatait. Ha eddig bárkinek is kétsége lehe­tett az iránt, hogy kikkel tart Roose­velt, akkor ezekből a támadásokból most már tisztán láthatja mindenki, hogy a New Deal a nagytőke arrogan­ciáját, hatalmát akarja megtörni. ” A nagytőke urai “csak” azt akar­ják elhitetni az ország népével, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás és az aggsági nyugdíj megakadályoznák az ország gazdasági talpraállását. Ezt akarják elhitetni azzal a nép­pel, amely még a Roosevelt-féle ja­vaslatokat is kevesli és tegyük hoz­zá, hogy joggal kevesii • # I : ,«r . * El akarják hitetni, hogy jobb volna, ha a kormány nem akarná megrefor­málni a banktörvényt. Hát olyan ideá­lis, olyan hite­l volt az amerikai­­bankrendszer Roosevelt elnökségéig? Ha igen, akkor miért buktak meg ez­rével a bankok és miért állhatott elő az a helyzet, hogy néhány bankár tet­szése szerint volt bő hitel az ország­ban, vagy semmiféle hitel? Persze a bankár uraknak nem lesz kellemes, ha a hiteléletet nem ők irá­nyíthatják korlátlan hatalommal.­­ Persze nem tetszik nekik az, hogy vé­­getér az a helyzet, amikor Washing­tonban csinálhattak, amit akartak, mégis a bankár uraké volt az utolsó szó. A bankároknak nem tetszik az, hogy megerősítik a bevált Federal­ Reserve rendszert és még­hozzá úgy, hogy a hitelnyújtás kereteit ezentúl nem a­­magánbankárok, a nagy keres­kedelmi bankok vezetői szabják meg, hanem maga a Federal Re­serve Board. A reformjavaslattal szemben azt az érvet próbálják fel­hozni, hogy ez a reform a kormány hatalmát növelné meg és a hitelélet ki volna téve politikai befolyásoknak. Még bizonyítani sem kell, hogy meny­nyire nem őszinte ez a különben két­ségkívül nagyon ügyesen előránga­­tot érvelés. Ha egy kormányzat, — bármelyik kormányzat — visszaélne­ azzal a ha­talommal, amit ez a reformtörvény akar megadni, akkor az ország népe mindig megtalálhatná a felelősség­­revonás módját. De hogyan lehetett eddig felelősségre vonni azokat a ban­kár urakat, akik sohasem voltak vá­lasztott tisztviselői a népnek és így minden felelősségrevomás alól m­in­­­denkor ki tudtak bújni. A bankreformtörvényre szükség van. S szükség van rá minél előbb. Azok a tiltakozások, amelyek a nagy­tőke részéről elhangzanak a javaslat ellen, csak arra alkalmasak, hogy még jobban megerősítsék azokat a sű­rű sorokat, amelyek az elmúlt évek­ben is Roosevelt mögött álltak. Május elseje van. A világ munká­sainak igen tekintélyes része ezt a napot a munka világünnepének tart­ja. Az amerikai munkásságnak május elseje csak egyszerű hétköznap, mert az amerikai munkások külön ünnepet tartanak szeptember első hétfőjén. De ha mi nem is ünneplünk együtt a magyarországi, az angliai, a francia­­országi, a hollandiai, a dániai és a többi országok munkás népeivel, ezen a napon mégis arra gondolunk, hogy milyen nagy utat tett meg ez az or­szág az elmúlt két és fél évben a munkásvédelmi törvényalkotások te­rén. Az eddigi eredmények azonban még mindig nem elégíthetik ki az amerikai munkásságot. Az eddigi eredmények csak azt mutatják, hogy tovább kell ütni a vasat és még­hoz­zá addig, amíg a vas meleg. A szociális reformok nem a mánál­ készülnek, hanem a jövőre. Ha a gazdasági élet újabb depressziót, hoz­na, ez a depresszió nem lehetne olyan katasztrofális hatású Amerika népé­re, mint a legutóbbi volt. Ritkán for­dul elő, hogy egy ország élén olyan­­ államférfi álljon, aki nemcsak a má­nak dolgozik, hanem a jövőnek is. Az ilyen államférfin minden megbecsü­lést, minden ragaszkodást megérde­mel, még akkor is, ha vannak olyan javaslatai, amelyekkel száz százalé­kosan nem tudunk megegyezni, ha­­ vannak is olyan javaslatai, amiket kevésnek tartunk. NADÁNYI PÁL. A Rálőtt barátnőjére és megölte magát egy nős kereskedő, a lány állapota életveszélyes. — Egyelőre nem tudják a tragédia okát A­TLANTIC CITY, ápr. 30. — Julius B. Bernstein, philadelphi­ai kereskedőt holtan és Minerva Frantz, 28 éves pincérnőt súlyos állapotban találták a lány laká­sán. A jelekből arra következ­tetnek, hogy Bernstein rálőtt a lányra, s aztán agyonlőtte ma­gát. B­ernstein nős és egy gyer­mek apja. A lakásban talált le­velekből és táviratokból arra kö­vetkeztetnek, hogy Bernstein gyakran járt a lány lakásán. Az egyik sürgönyben szerelméről biztosítja a lányt, de célzásokat tesz bizonyos félreértésekre. M­iss Frantz pár hónappal ez­előtt Nazareth­ Pa.-ból jött ide, eleinte éjszakai mulatókban dol­gozott, legutóbb egy kis ven­déglőben volt pincérnő. Megostromolták a cigányok a bapesti Margit kórházat evezték az ablakokat, mert a kórház nem akarta kiadni egy cigány lány holttestét. B­UDAPEST, ápr. 30. — A Szent Margit kórházat két na­­on keresztül ostromolta egy se­reg cigány, akik mindenáron meg akarták kapni egy cigány­lány holttestét. fiatal cigánylány a kórház­ban halt meg és a kórház nem­ akarta kiadni a holttestet. A cig­­­gányok attól tartottak, hogy a­­ lányt felboncolják és amikor ké­­résüket ismételten megtagad- ■ ták, ostromot intéztek a kórház­­ ellen. Köveket dobáltak az abla­­­­kokra, s amikor kiérkezett a­ rendőrség, a cigányok lefeküd­­­tek a kórházba vezető útra. K­ét napon keresztül tartott,­­ az ostrom, míg végül a kórház kiadta a lány holttestét. A cigá­nyok gyászmenetbe sorakoztak és hangos jajveszékelés mellett kísérték a holttestet a temetőbe.­­ Horthy Miklós: “Senki sem gondolhat ma­gámra a A­­ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓ» AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS MEGNYITÁSÁN HANGOZTATTA, HOGY A VALÓDI BÉKE CSAK AZ IGAZSÁG ÉS JOG TALAPZATÁN NYUGODHAT A kormányzó felsorolta a megalkotandó reformokat s kiemelte, hogy mindig és minden körülmények között ragaszkodni kell az ezeresztendős magyar alkotmány szelleméhez B­UDAPEST, április 30. (Az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztőségének kábeltávirata.) Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen megnyitotta az új országgyűlést. A kor­mányzó megnyitó beszédében hangoztatta, hogy az új parlament a nemzetközi politikai élet igen mozgalmas és fontos időszakában kezdi meg tanácskozásait. A békeszerződések teremtette poli­tikai és gazdasági viszonyok az emberiséget nemhogy előbbre vitték volna a fejlődés és megér­­­tés útján, hanem ellenkezőleg, még jobban szétválasztották.­­ A lelkek megnyugvása, népek jóléte, egyetértés csak akkor következhet be — folytatta a kormányzó — ha a nemzetek rá­lépnek a megértéses béke útjá­ra. Senki sem gondolhat ma há­borúra,­­ ám az igazi béke megvaló­sítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egy­mást megbecsülve, kölcsö­­­­nös megértésben és szere- s­­étben éljenek egymás mel­lett, mint igazságra alapí­­tott nemzetközi társadalom szabad és egyenjogú tagjai. A gazdasági élet általános válsága is a népek összefogásá­ra indit mondotta a magyar államfő Magyaro­rszé­g kén­z részt venni az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében, azonban z elkövetkező nemzetközi tárgyalásokon előterjeszteni akarja a nemzet jogos igé­nyeit, ama meggyőződésben, hogy ezzel nemcsak Ma­gyarország érdekét, hanem az igazi béke ügyét is szol­gálja, ert a valódi béke csak az igaz­ság és a jog talpazatán nyugod­hat. A kormányzó ezután hangoz­tatta a nemzeti életerők gyara­pításának szükségességét, majd felsorolta, a megalkotandó refor­mokat, k­iemelve, hogy kerülni kell a szélsőséges kísérleteket és ragaszkodni kell mindig és minden körülmények kö­zött az ezeréves magyar al­kotmány szelleméhez.­­ Horthy kormányzó beszéde mély hatást tett az új ország­­gyűlés tagjaira, akik a parla­ment kupolacsarnokában gyűl­tek össze az ünnepélyes meg­nyitásra. G­yönyörű képet nyújtott a kupolacsarnok. A­z új országgyűlés tagjai­nak legnagyobb része dísz­­magyarban jelent meg­ Az újonnan megválasztott kép­viselők és felsőházi tagok egymás mellett állva várták a kormányzót, kit Gömbös Gyula miniszterel­nök vezetett fel a kupolacsar­nokba. A megnyitó ülésen felváltva elnökölt a felsőház és a képvi­selőház elnöke. Gömbös minisz­terelnök felvezette az erre az al­kalomra emelt emelvényre a kormányzót, aki megnyitó be­széde után nyomban elhagyta a parlament épületét. A kupolacsarnokban csak ke­vés karzat van. De ezeket a karzatokat zsúfolásig megtöltötte az előkelő kö­zönség, diplomáciai testület tagjai teljes számmal jelentek meg a­arlament megnyitó ülésén. a Nem egyezkedik a U. S. Dutch Schultzal H a Dutch Schultz szabgd em­ber akar’ lenni, akkor harcolja ki szabadságát az esküdtszék előtt — ez a U. S. igazságügy­minisztériumának végső hatá­rozata. “Egyezségről szó sem lehet, akármennyit akar is fizet­ni Schultz’’ jelentette ki a kincstár és Cummings igazság­ügyminiszter, aki mindent elkö­vet, hogy minél előbb megkez­dődjön a hirhedt sörcár ügyében az újabb tárgyalás, miután az első tárgyalás után az esküdtek nem tudtak verdiktet hozni. Öt napja kutatnak három eltűnt gyereket E LIZABETH. N. J„ ápr. 30. — Az eső nagyban megnehezíti munkáját annak az expedíció­nak, amely az erdőkben és mo­csarakban keresi az öt nap előtt eltűnt három fiút, a 8 éves Charles Anonet, a 7 és 8 éves Truggiano testvéreket. Az eső elmosta a gyerekek lábnyomát, s különben is a futóhomokkal és mocsarakkal teli vidéken a ku­tatás majdnem életveszélyes. A gyerekek kutatásában kutyák is részt vesznek- JÓKEDVŰ A “KINGFISH”. Van is rá oka, mert Des Moinesben, Iowa, tíz­ezer farmer éljenezte, amikor harciasan támadta Rooseveltet és a New Deal­ t ÖT GYEREKE ÉS FELESÉGE HALT MEG 4 HÉT ALATT REJTÉLYES BETEGSÉGBEN Az orvosok tehetetlenül kutatják az ismeretlen baj okát­­­­Az ügyészség is vizsgálatot indított­ ­ Frederick Gross, brooklyni la­­­­kosnak egy hónap alatt meg­­­­halt a felesége, öt gyermeke,­­ hatodik gyermeke haldoklik és­­ anyósán is a betegség tünetei mutatkoznak. Az orvosok meg­döbbenve és tehetetlenül állnak szemben a különös betegséggel, a szomszédok pedig sírva be­szélnek a szerencsétlen emberről és gyűjtést indítottak részére. G­ross 48, éves, 14 éve egy né­met, cégnél könyvelő heti 18 dol­lár fizetéssel. Március 29-én 8 éves fia, Frederick, hirtelen rosszul lett. Úgy látszott, mint­ha a gyomrát rontotta volna el és hideglelése lenne. Az anya betakarta a fiút, aki elaludt és reggelre halott volt. Ugyanaz­nap megbetegedett a 3 éves Lee is, s másnap a kórházban meg­halt. Két nap múlva a 1­4 éves George halt meg a kórházban, s április 16-án Mrs. Gross is el­költözött az élők sorából. Két k­islányát, a 7 éves Katherinát és az 1 éves Ba­rbarát ma te­mették el. A betegség hajhul­lással és reszketéssel kezdődik. Grossnak még egy gyermeke Van, aki súlyos k ösetegen fekszik a kórházban hasonló tünetek­kel, s anyósának is kihullott a haja. G­ross rokonai, akik az utolsó hetekben állandóan vele voltak, teljesen egészségesek s a rokon­gyerekeknek sincs semmi ba­juk. Az orvosi vizsgálat egyál­talában nem tudja megállapítani a különös betegséget, amelynek részleteit már az ügyészség is nyomozza. F­rederick Grösst a borzalmas csapások tömege teljesen letör­te. A temetési költségeket a temetkezési vállalkozó fedezte s a­­szomszédok, akik a rémes tragédiáról sírva beszélnek, minden erejükkel vigasztalni és segíteni próbálják a mélyen súj­tott apát. CSEHSZLOVÁKIÁBÓL RABOLTAK EL­­ EGY NÉMET EMIGRÁNST A NAZIK Fegyveres, egyenruhás német katonai őr segédkezett a brutális támadásnál P­RÁGA, ápr. 30. — A nazik ismét elraboltak idegen terület­ről egy német emigránst, akit előbb brutálisan megtámadtak és összevertek. A vakmerő tá­madásnak, — amelyben egy fegyveres, egyenruhás német határőr is segédkezett —­ cseh hivatalos közeg is tanúja volt és az eset­ páratlan felháboro­dást keltett egész Csehszlováki­ában. E­bben az esetben nem mond­hatják a názik azt, amit a Svájc­ból elrabolt Berthold Jakob-Sa­­lomon esetében mondtak, hogy tudniillik, hivatalos közegek nem vettek részt az emeberrab­­lásban, mert Manoch cseh ha­tárőr-felügyelő felismerte az egyenruhás emberben Wysbeck bajor csendőr-határőrt, aki re­volverrel tartotta őt sakkban, hogy ne segíthessen a megtá­madott embernek. A legújabb áldozat, Joseph Lampersberger, Mü­nc­h­e­n­ből cseh területre menekült német szociáldemokrata, aki rendsze­resen levelezett Münchenben la­kó családjával és legutóbb meg­állapodott velük, hogy Eisen­stein határállomáson találkozik velük. A német titkosrendőrség valahogy tudomást szerzett a készülő családi találkozóról.­­ Lampersberger a cseh állomás sperronján várakozott,­­ amikor bajor területről befutott a vo­nat. Négy fegyveres ember ug­rott le a vonatról, rárontottak Lampersbergerre és elkezdték német terület felé hurcolni, Lampersberger kétségbeesetten kapaszkodott a cseh területen lévő korlátba és segítségért ki­abált, mire eszméletlenre verték és a segítségére siető Manoch, cseh felügyelőt Wysberg bajor csendőr revolverrel akadályoz­­ta meg, hogy valamit csinál­hasson. Manoch még csak any­­nyit látott, hogy az elhurcolt áldozatot autóba dobták és el­száguldottak vele. Ki fogják végezni Mrs. Coo: A­LBANY, ápr. 30----A feleb­ezési bír­óság ma megerősítette a Mrs. Eva Coo ügyében hozott halálos ítéletet. Mrs. Coot azért ítélték halálra, mert megölte férjét. p HARRIMAN IS KIROHANÁST INTÉZ A NEW DEAL ELLEN Túl rövid idő alatt túl sokat akart teremteni a New Deal­ - mondja a kereskedelmi kamara távozó elnöke W ASHINGTON, ápr. 30. — Henry I. Harriman, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamará­jának jelenlegi elnöke, akinek helyébe új vezért választ a most folyamatban lévő washingtoni konvenció, érdekes nyilatkoza­tokat tett a New Deal-el kapcso­latban. Harrimant sokáig a New Deal hívének tüntették fel és annyi bizonyos, hogy az első időkben, amikor a legnagyobb fejetlenségből és zűrzavarból mentette meg az országot a kor­mány, khnendrót Ifive von Roosevelt elnöknek. H­arriman kijelentette, hogy­­ nem akar azokkal az elvekkel­­ foglalkozni, amelyekre alkotá­­­­sait a New Deal építi, ő csak azt akarja tekinteni, hogy milyen eredményekkel dolgozott eddig. És így azt állapítja meg, hogy a New Deal sok üdvös tervet akart megvalósítani, de abba a hibába esett, hogy túlságosan rövid idő alatt túlságosan sokat akart elérni. Elfelejtették a New Deal ve­érei azt, — mondotta Harri­man, — hogy a fejlődés fokoza­tossága az élet alapvető törvé­nye és nagy változások csak az emberiség hosszas kísérletezé­sei után következhetnek be. H­arriman sem tartja szeren­csésnek azokat a törvényjavas­latokat, amelyeket most akar elfogadtatni a kongresszussal az elnök, de nem helyesli az új banktörvényt, az NRA-t, vagy a társadalom­biztosítást, de el­ismeri azt, hogy amióta Rooses vop ?lfog!«fja az elnök széket, most a legkedvezőbb és legbiz­tatóbb a gazdasági helyzet. A­zt is kedvező jelnek tartja Harriman, hogy megszűnt az a helyzet, hogy “az elnök kérése egyenlő erejű­ volt a törvénnyel” és éppen az az ellenzéki szellem, amely most a New Deal-el szem­ben kibontakozik, igazolja azt, hogy kedvezőbb viszonyok kö­zött élünk, hogy megszűnt az a szükséghelyzet, hogy minden­ben alkalmazkodnunk kellett a depresszió parancsaihoz. " ELÉGETT CSONTOKAT ÉS S10.000-T TALÁLTAK EGY KASTÉLY PINCÉJÉBEN Azt hiszik, hogy a kastély volt egy kiterjedt postarabló- ROVIDENCE, ápr. 30. — A rendőrség a hegy tetején levő Wendelschaefer kastély pincéjé­ben egy bádogtartályban égett csontokat és 10­.000 dollárt ta­lált. Azt hiszik, hogy a tízezer dollár a Fall River, Mass.,-ban elkövetett 130,000 postarablás­ból származik. A csontokat át­adták a vegyészeti hivatalnak vizsgálatra. Amennyiben bebi­zonyosodik, hogy ezek emberi csontok, úgy valószínűleg ezek Danny Walsh racketeer marad­­ ványai. Walshot korábban elra­bolták és dacára annak, hogy családja 40,000 dollár váltságdí­jat fizetett, soha sem került elő. Walsh a Rhode Islandon műkö­dő pálinkacsempész banda feje volt. A rendőrség három embert fogott el, akiket több rablással gyanúsítanak. Ezek Peter Def­­lorio, Thomas Dugan, aki ko­rábban Dutch Schultzal állt ösz­­szköttetésben és Charles Harri­­gan. Azt hiszik, hogy mindhár­man ismerik a kastély titkát. A rendőrség már régebben figyel­te a kastélyt és most nem tart­ják kizártnak, hogy eső volt a kiterjedt postarabló-banda fő­hadiszállása, itt rejtették el a rabolt pénzt s esetleg itt tették el láb alól azokat, akik útjukban álltak. A kastélyt Carl Rettich bé­relte, akit szintén őrizet alatt tartanak. Rettich tagadja, hogy bármi köze volna az alvilághoz. Meghalt a hollywoodi rejtélyes tragédia harmadik áldozata asztalanul keresi a rendőrség a titokzatos ügy egyetlen szemtanúját H OLLYWOOD, ápr. 30= — & hollywoodi titokzatos tragédia haramadik áldozata is meghalt. Henry Bolte tanúja, akit William Howard megsebesített, a kór­házban belehalt sérüléseibe. W­illiam Howard először agyonlőtte Paul Wharton, 25 éves ruhatervezőt, majd elro­hant Bolte lakására, rálőtt a ta­nárra és aztán agyonlőtte ma­gát. Azt hiszik, hogy Wharton lakásán még egy férfi volt, a­mikor a gyilkosság történt és ezt az embert keresi a rendőr­ség, mert csak ő tudna világos­­ságot deríteni a titokzatos és bonyodalmas ügyre. W­illiam Howard, az excen­trikus Wharton soff­őr­je volt.­ ­

Next