Amerikai Magyar Népszava, 1935. szeptember (36. évfolyam, 245-273. szám)

1935-09-02 / 245. szám

An American Newspaper printed in the Magyar language, promulgating American ideas and principles to the liberty loving Magyar people. Metropolitan Edition Vol. XXXVI. Évf. No. 245. Szám Népszava njEsuesTHMsWiwhEysKra NEW YORK, METROPOLITAN EDITION HÉTFŐ, 1935. SZEPTEMBER 2. A legrégibb és legelter­jedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. Mai számunk 6 oldal Egyes szám ára 3 cent Napi Jegyzetek A 34 éves Edward Wilson igen éhes volt. Betért az előkelő Waldorf-Astoria vendéglőjébe és lukullusi lakomát evett végig. Mikor a 9­80 centes szám­lát elegetették, hidegvérrel jelentette ki, hogy nincsen pénze. Letartóztatták és Smith rendőrbíró tíz dollár pénz­­büntetéssel sújtotta, vagy három napi börtönnel, ha nem tudna fizetni. Wil­son a három napi börtönt választotta, ami nem is csoda, mert pénze még mindig nem volt. De Edward nem az az ember, aki megijedne a saját árnyékától és alig hogy kikerült a cellából, ismét a Wal­­dor-Astoria előkelő vendéglőjét tisz­telte meg látogatásával. Most már sze­rényebben étkezett, a számla csak $4.80-t tett ki. De mikor a pincér elé­betette, nevetve mondotta, hogy ismét nincs pénze. Úgy látszik, Edward, aki megint börtönbe került, életét egész kellemesen osztotta be, a cella hús magánya és a Waldorf-Astoria előkelő, jó konyhájú étterme között. Érdeklő­déssel várjuk a harmadik vacsora tör­ténetét. A Csendes Óceánban van valahol a Hat Island, Patkány sziget, mely ezer mérföldnyire fekszik Alaskától és két­ezer mérföldnyire Hawaiitól. Egy ma­­gasrangú amerikai katonatiszt azt ja­vasolta, hogy ezt a szigetet be kellene népesíteni tízezer “kiválogatott” férfi és női fegyencekkel. Éljenek ott, ala­pítsanak várost vagy falvakat és pró­báljanak egy olyan közösségben élni, melynek minden egyes tagja felrúgta a törvényt. Kísérletnek nem is lenne rossz és milyen furcsán érezné magát a világ mondjuk kétszáz esztendő múlva, ha a Rat szigetén egy minden tekintetben kiváló minta­társadalom fejlődne ki, ahol ismeretlen valami lenne a bűn, a rendőrség, a börtön és az akasztófa. Mert bizony furcsa lény az ember és ez is nagyon könnyen megeshetne. Japánban nagytakarítást rendeztek. Irtó háborút indítottak a racketeerek ellen minden vonalon, beleértve a po­litikát is. Azt meg kell adni, hogy a japánok ala­posan dolgoznak és ha el­kezdenek valamit, akkor be is fejezik. Az országos razzia eredményeként pár napon belül 5000 ilyen “gentleman” került a rácsok mögé és ahogy a pajá­­nokat ismerjük, jó ideig ott is marad­nak. Nem fogja őket onnan kihúzni semmiféle politikai vagy más befolyás. Nálunk is nagy dérrel-durral indult meg a bűnellenes harc, de eddig nem valami sok látszatra van, a letartózta­tások számát legfeljebb az emeli, hogy néha napján a túlbuzgó rendőrök tu­catszámra hajtják börtönbe az ártat­lan, mit sem vétő, csak élni akaró ut­cai pedlereket. A milliomos racketee­rek most is szabadlábon vannak és Rolls Royce kocsijaikban száguldva fittyet hánynak minden bűn­vizsgálat­­nak. South Bend, Ind.-ban a 72 éves Levi Everettet mindenki “Levi, a remete” néven ismeri. A furcsa ember 52 év óta a maga vájta barlangokban lakik. A barlangja előtt pár lábnyi földet megműveli, még dohányt is termeszt és eltengődik. Levi most arról ábrándozik, hogyha a megyei és szövetségi nyugdíjat, ami havi 30 dollár lesz, megkapja, akkor a folyó közelében váj magának egy "úri barlangot”, mely hat láb mély és ki­lenc láb széles lesz, ott halászgatni is fog, mert,­­ mint mondotta, jelenlegi “lakását”, melyben negyedik éve la­kik, már amúgy is nagyon megunta. Sallustius Grispus római politikus korában hatalmas vagyonra tett szert és ezt a vagyont nem éppen a legtisz­tességesebb utakon szerezte, hanem politikai panamákkal. Mikor otthagyta a politikai pályát és irogatni kezdett, minden sorában a becsületességet és tisztaságot dicsőítette és kegyetlenül ostorozta mindazokat, akik letértek a tisztesség útjáról. Sallustiusra igazán ráillik a közmon­dás: Vizet prédikál, de bort iszik.” John Togo japán születésű farmer egy kétfejű kígyó boldog tulajdonosa ezt. .A furcsa állatot farmján találta, fém elől van a két fej, hanem az egyik fő­ és a másik hátul. Togo szerint mindkét szájával táplálkozik és gyak­­an mindkét végén egyszerre "eszik”. Most már csak az a kérdés, hogy a ermészet egy vagy két gyomorral­jándékozta-e meg, mert ha egy gyom­or egyszerre két szájjal fog állandóan áplálni, akkor nem jósolhatunk hoss­­zú életet a szerencsétlen állatnak. FÖLDY KÁROLY A gazdasági élet általános mozgósítása — Úgyszólván szerte a világon már mindenütt megindult a gazdasági javulás, mert minden országban akadtak bátor fér­fiak, akik a helyzet szükséges következményeit levonták. Le­törölték a tábláról azokat az adósságokat, azokat a túlbe­csült m értékeket, amelyeket ma már reális értéknek tekinteni nem lehet. Számoltak a, sajnos, nagyon sokszor keserű valósá­gokkal és tényekkel, csoportosí­tani és megszervezni tudták a különböző országokban és álla­mokban működő termelő erőket, ki tudták azokat szabadítani a spekuláció és nyerészkedés pók­­karmai közül. A magyar kor­mányzati politikában ilyen irányban eddig csak frázisokat hallottunk. Legelső teendőnk lenne, — hogy egy katonai kife­jezéssel éljek, mert hiszen ma divatban vannak ezek a műsza­vak,­­— hogy megvalósítsuk a gazdasági élet általános mozgó­sítását. El kell rendelni minde­nekelőtt azt, hogy az értékekben előállott szörnyű eltolódások következtében fizetésképtelenné vált mezőgazdaság terhei ará­­nyosíttassanak a fizetési képes­séggel. — A valutarendezés is sür­gős. Nem lehet, hogy a valutá­nak belföldi és külföldi értékelé­se között sokszor 40 százalékot is meghaladó értékkülönbség le­gyen. — Minden fogadkozások elle­nére a kartelpoltika ma szaba­dabban tobzódik, mint valaha ebben az országban. Szabad-e megengedni azt, hogy ez a le­rongyolódott társadalom több mint kétszeresét fizesse a nél­külözhetetlen szén árának, mint amit békében fizetett? Szabad-e egyáltalán azt tűrnünk, hogy az élethez és a mezőgazdaság foly­­tatás­ához elengedhetetlenül szükséges ipari gyártmányok a békebeli boldog és megelégedett Magyarország árainál legalább 60, de néha 200 százalékkal ma­gasabban adassanak el ma, a tönkrement magyarnak? Ezt a helyzetet kizárólag az az elhibá­zott honvédelmi rendszer idézte elő. Miért borult fel a Gömbössel kötött paktum? — Megpróbáltam és megpró­báltuk a titkos és becsületes vá­lasztójogot Gömbös Gyulával együtt megvalósítani. Megpró­báltuk, mert ünnepélyes ígére­tet kaptunk rá és lehetetlen volt feltételeznünk azt, ami be­következett, hogy Magyarország miniszterelnöke a nyilvánosság előtt tett ünnepélyes ígéretét egy kézlegyintéssel semmisnek jelentse ki. Ami nem sikerült Gömbös Gyulával, azt meg fog­juk csinálni Gömbös Gyula el­len! Mindenekelőtt megállapí­tom azt, hogy amit a miniszter­­elnökkel kötött megegyezés so­rán vállaltunk, azt nemcsak be­csületesen megtartottuk, hanem többet adtunk. Erősebben támogattuk, job­ban kiállottunk, keményebb (Folytatás a 2-ik oldalon) Eckhardt harcot hirdet a Gömbös kormány ellen Összefogásra hívja fel a magyar ellenzéki pártokat -■ Súlyos támadást intézett a miniszterelnök ellen -- Bethlen feltűnést keltő cikke -- A bírói és a sajtóreform kérdése a magyar politikában - Egy kormánypárti politikus válasza Eckhardtnak BUDAPEST, szept. 1. — Bár a magyar parlamentet csak októberben fogják újra meg­nyitni, a magyarországi politikai élet nyári szezonja már végetért és népgyűléseken, pártérte­kezleteken és a sajtóban­ éles viták, beszédek és cikkek jelzik, hogy az ősszel és a télen izgalmas politikai harcok lesznek. A legérdekesebb esemény Eckhardt Tibor nyílt zászlóbontása a Gömbös kormány ellen. Eckhardt nagy beszédben szakított meg minden régi baráti kapcsolatot Gömbössel és felszólí­totta az ellenzéki pártok tagjait, hogy fogjanak össze vele. Eckhardt pártjának, a kisgazdapárt nagyválasztmánya előtt tartot­t­­ta meg rendkívüli éleshangú be­­­­szádét. Eckhardt több órás be­­­­szédében többek között a követ­ ,­kezőket mondotta : James A. Moffet, aki lemondott a Housing Administration vezetésé­ről (jobb oldalon) Stewart McDonald társaságában, aki munkakörét átvette, elhagyja a Fehér Házat Amerikai A KISÁNTÁNT ISMÉT LEHETETLENNÉ TESZI A DUNAPAKTUM LÉTREJÖTTÉT Ausztriától a Habsburgok teljes elejtését, Magyarország­tól pedig a revíziós törekvésekről való lemondást követelik a paktum megkötése ellenében BLED, Jugoszlávia, szept. 1. A kisántáni államok: Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia mindent el fognak követni a bé­ke megóvása tekintetében és bármi történjék is, hűségesek maradnak a Nemzetek Ligájá­hoz. Ezt a hivatalos nyilatkozatot adta ki a kisántánt a most itt megtartott tárgyalások után. A nyilatkozatban határozott for­mában hozzák a világ tudomá­sára, hogy a kisántánt körében a jelen problémák tekintetében a megegyezés teljes. A nyilat­kozat egyébként a következőket tartalmazza: “Az európai béke biztosítása a keleti és Duna szövetség meg­kötése nélkül elképzelhetetlen, ami a keleti kérdést illeti, a kis­ántánt külügyminiszterei telje­sen egyetértenek azokkal a ja­vaslatokkal, melyekkel legutóbb Francia- és Angolországok szol­gáltak. Ami azonban a Duna­­szövetséget illeti, azt a kisán­tánt még alapos és részletes vizsgálat tárgyává óhajtja ten­ni. A francia és olasz részről érkezett javaslatokkal egyetér­tenek és ez lenne az alapja a bé­kés együttműködésnek a jövő­ben, egyrészt a kisántánt, más­részt Ausztria és Magyarország között. Ez a paktum egyben megerősítené az ák­ránt és Né­metország közötti barátságos viszonyt is. A kisántánt Habs­burg restauráció ellenes maga­tartása ma is változatlanul szilárd.” Az olasz-francia javaslat, a dunai paktumra vonatkozólag az, hogy véd- és dacszövetségre lépjenek az összes Dnamenti ál­lamok. A kisántánt ebbe azon­ban csakis az esetben hajlandó belemenni, ha a revízió kérdését egy­ és mindenkorra leveszik a napirendről. De Magyarország természetesen ilyen feltételek mellett semmi körlemények kö­zött sem hajlandó a Dunai szö­vetségbe belépni. Ausztriával szemben viszont az az álláspont a kisántantnál, hogy a Habs­burgok trónra kerülése minden barátságos együttműködést le­hetetlenné tesz. Mrs. Anna Ickes autó­baleset áldozata SANTA FE., N. M., szept. 1. — Egy automobil, amelyben. Mrs. An­na Wilmarth Ickes, Ickes belügy­miniszter felesége, három barátjá­val utazott, Velarde, N. M. közelé­ben, a 64. számú országúton össze­ütközött egy másik automobillal és azután az árokba fordult. Mrs. Ickes azonnal meghalt, útitársai pedig, Mrs. Genvieve Forbes Herrick, Frank Allen és Abraham Sulfsin, súlyosan megsebesültek. Frank Al­len vezette az automobilt, amely északi irányban haladt, Taos felé, ahol indián telep van. Velarde közelében egy ellenkező irányból jövő autó súrolta a kocsi­jukat, de olyan könnyen, hogy a szabálytalanul hajtó autónak semmi baja sem történt. Mrs. Ickes kocsi­ja azonban az árokba zuhant, két­szer megfordult és az összes benn­ül­ők kizuhantak. A szerencsétlen­séget okozó kocsi megállás nélkül továbbhajtott és most sheriffek haj­szolják mindenfelé a vétkes vezetőt. Long szenátor a WPA bérek ellen Huey P. Long louisianai szö­vetségi szenátor a WOR rádió­­állomásról beszédet mondott, amelyben élesen támadta a WPA adminisztrációt. “Hogyan várhatjuk azt, hogy magánvállalkozások magas bé­reket fizessenek, amikor a kor­mány maga, ahelyett, hogy emelné a béreket, ötven száza­lékkel levágja azoknál a mun­kálatoknál, amiket a kormány kezd meg.” Long szenátor támadta John­son tábornokot, a new yorki WPA adminisztrátort, majd visszautasította azokat a váda­kat, mintha az ő obstrukciója miatt nem állna elég pénz a kor­mány rendelkezésére, hogy fel­állíthassa a társadalombiztosítá­si adminisztrációt. “Miért nem tartották még egy napig együtt a kongresszust, ha ez olyan fontos volt?” — mondotta. PESTIS MANDZSÚRIÁBAN HSINKING, Mandzsúria, szept. 1. — Százhetven pestises megbetegedés közül a jelentés szerint 80 halállal végződött. Ennek dacára a hatóságok sze­rint a járvány ez idén nem olyan nagyarányú, mint szokott lenni. HULL ISMÉT ÍGÉRETSZEDÉSSEL VÁDOLJA AZ OROSZ SZOVJETET A külügyminiszter nyilatkozata a Szovjet-Oroszországgal való viszony "­súlyos megzavarásáról” beszél.­­ Nyitva hagyja azonban az utat a szovjet számára, hogy meg­változtassa álláspontját WASHINGTON, szept. 1. — Az Egyesült Államok és Szov­­jet-Oroszország közötti viszonyt “súlyos veszély fenyegeti” ab­ban az esetben, ha az orosz kor­mány továbbra is megszegi a U. S.-nek tett korábbi ígéreteit és nem akadályozza meg az Oroszországból kiinduló és az Egyesült Államok jelenlegi kor­mányformájának és társadalmi rendszerének megdöntésére irá­nyuló propagandát —- ezt álla­pítja meg Hull külügyminiszter mai hivatalos nyilatkozatában. A külügyminiszter nyilatko­zata egy lépéssel tovább vitte azt a nagyjelentőségű és komoly következményekkel járható vi­tát, amely akkor indult meg, amikor Bulk­t, moszkvai U­S., nagykövet, kormánya nevében tiltakozó jegyzéket nyújtott át az orosz külügyi népbiztos- he-­ lyettesnek és amelyben az Egyesült Államok kormánya azt közölte Szovjet-Oroszországgal, hogy az orosz kormány “súlyo­san megsértette” azokat az ígé­reteket, amelyeket Litvinoff külügyi népbiztos kormánya ne­vében Rooseveltnek tett az elis­merés ára fejében. A szovjet kormány — mint is­meretes — válaszolt erre a jegy­zékre és minden felelősséget el­hárított magától a III. Inter­­nacionale akcióival kapcsolat­ban,­­amelyek az amerikai tilta­kozó jegyzék alapjául szolgál­tak. Hull azt mondta nyilatkozatá­ban, hogy az orosz kormány vá­laszjegyzéke nem vette tagadás­ba azt a tényt, hogy a III. In­­ternacionale akciói beavatko­zást jelentenek az Egyesült Ál­lamok belügyeibe, csak annyit állapított meg, hogy a szovjet­kormány nem felelős azért, amit a III. Internacionale csinál. Hull tehát megállapította, hogy az orosz válaszjegyzék nem volt egyéb, mint “az orosz kormány korábbi ünnepélyes ígéreteinek világos megszegése és megtaga­dása.” Víz alatt egy egész város LAS CRUCES, N. M. szept. 1. — New Mexico álamnak ezt a kis városát teljesen elöntötte az a felhőszakadás, amelynek dél­nyugaton öt ember élete esett ál­dozatul. Las Crucesben nem halt meg egyetlen ember sem, de az anyagi kár meghaladja a 200 ezer dollárt. Anglia helyteleníti Selassie eljárását A koncessziók visszatartását és a kérdésnek Olaszország­gal, Franciaországgal és Angliával való előzetes meg­beszélését ajánlja.­­ Hivatkozik az 1906-os szerződés második szakaszára LONDON, szept. 1. — Az olasz-ethiopiai diplomáciai kártya­játékban az esélyek napról-napra változnak. Haile Selassie csá­szár az angol-amerikai szindikátussal megkötött szerződést jó ütőkártyának gondolta, de az angol kormány alighanem kiveszi kezéből a tromfot. , A hivatalos felfogás az, hogy a császár az érdekelt országok háta megett és saját felelősségére cselekedett a szerződés aláírá­sakor. Ezt az angol külügyminisztérium már hivatalosan is ki­jelentette, ml­ykor az alábbi nyilatkozatot adta ki: “Ő Fensége kormánya eddig nem kapott hivatalos megerő­sítést arra vonatkozólag, hogy az ethiópiai kormány koncesszió­kat adott az ország természeti kincseinek kihasználására, de en­nek dacára is értesítette ethiopiai követét, hogy minden ilyen­fajta koncessziós szerződés elő-s­zetesen a francia és olasz­­kor­mányokkal is megbeszélendő az 1906-ban kelt hármas szerződés második szakasza alapján.” Sir Sidney Bartont, Anglia ethiopiai követét utasította te­hát a kormány, hogy Haile Se­lassie császárt a koncessziók ideiglenes visszatartására kérje fel. A Francis M. Rickett által képviselt angol-amerikai cso­portnak nyújtandó koncessziók­ról mindenféle hírek kerültek forgalomba, de az angol kor­mány még a hivatalos megerősí­tés után sem tulajdoní­t en­nek nagy fontosságot. Közvet­lenül a hivatalos megerősítés után az angol kormány ugyan­csak hivatalosan kijelentette, hogy az angoloknak Ethiopiá­­ban — kivéve a Tana-tó környé­két — semmiféle kereskedelmi vagy más érdekeik nincsenek. Eden kapitány, a­ Nemzetek Li­­­gája ügyeinek minisztere pedig­­ nemrégiben mondotta az alsó­házban, hogy az angol kormány mindenféle ethiopiai ügyre vo­natkozó szerződéses megállapo­dást el akar halasztani, nehogy az olasz-ethiopiai helyzetet meg­nehezítsék. Az angol kormány minden vé­­dekezése dacára is nagyon va­­lószínűtlen az, hogy ne tudták volna Rickett tárgyalásairól, melyek nem voltak teljesen új keletűek, mert már nyolc hónap­pal ezelőtt kezdődtek el. Sir Sid­ney Barton, Anglia ethiopiai követe egyike azoknak a diplo­matáknak, kikben Haile Selas­sie teljesen­ megbízott és így ki­zártnak tekinthető, hogy ő és az angol kormány ne tudtak volna arról, hogy mi készül. De a most megtartandó Nem­zetek Ligája gyűlésen Anglia sokat veszített volna presztízsé­ből és nem léphetett volna fel teljes pártatlansággal, ha ez a hivatalos visszautasítás meg nem jelenik. Általában az angolok állás­pontjának ez a koncesszió-ügy inkább ártott, mint használt. A jelentés a legrosszabb időben jött, szombaton reggel, amikor mindenki weekenden volt és mindaddig, míg Eden kapitányt nagy nehezen megtalálták, a legvadabb hírek voltak forga­lomban nemcsak Londonban, ha­nem egész Európában és az Egyesült­­Államokban is. Tagadhatatlan, hogy Rickett nagyon fonák helyzetet terem­tett. Az African Development Corporation meglehetősen kis­­arányú és ismeretlen cég, nem is angol eredetű, mert Deleware illámban kapta charterjét. De ennek dacára nagyarányú angol és állítólag amerikai pénzérde­keltségek állanak a jelentékte­lennek feltűnő vállalkozás mö­gött. Az amerikai Standard Oil Companyt említették fel, mint egyikét az érdekelteknek, de a legcsekélyebb bizonyítéka sin­csen annak, hogy a Standard Oil Co.-nak bármi köze is lenne a koncessziós szerződéshez. Haile Selassie császár vagy pénzvágyának, vagy pedig an­nak esett áldozatul, hogy az or­szágának sürgősen és sok pénz­re volt szüksége. Angliában máris nagyon gya­nús szemmel vizsgálják az ethi­opiai uralkodó furcsa “ballépé­sét”. Diplomáciai körökben a koncessziós szerződések megött a császár részéről más indokokat is sejtenek. Az egyik az, hogy ezzel vagy az angolokat hatha­tósabb segítségre akarta ráven­ni, a másik pedig az, hogy tény­leg tiszta pénzszerzési vágy ve­zette elhatározásában. Bármi lehetett is az indok, most már nagyon valószínű, hogy az angol kormány gyors fellépése az egész szerződés ér­tékét nagyon leszállította és az is bizonyos, hogy ez a rossz sakkhúzás nem sokkal vitte előbbre Ethiopia ügyét a ..Ai­dára kitűzött Liga gyűlésen. Aláírta az elnök a Guffey Mayatörvény WASHINGTON, aug. 31. - Roosevelt elnök tegnap aláírta a Guffey féle bánya­törvényt, amely a puhaszén ipar részére egészen önálló NRA-t teremt meg. Az aláírási aktuson meg­jelentek azok a képviselők és szenátorok, akiknek jelentős szerepük volt a törvény megho­zásában. A Guffey féle bánya­törvény életbelépésének első örvendetes következménye az, hogy végre megszabadult a hónapok óta fe­nyegető országos bányász­sztrájk veszedelmétől a nemzet. A puhaszén bányaipar ren­dezéséről szóló törvénnyel egy­idejűleg írta alá az elnök az al­kohol ellenőrzéséről hozott új szövetségi törvényt is. Az új alkohol hivatal a pénzügymi­nisztérium hatáskörébe fog tar­tozni, mert a régi kormány­szervezet megszűnt akkor, ami­kor a legfelsőbb bíróság dönté­se kivégezte az NRA-t. Francia gróf, ki az olaszok­­nak kémkedett Ethiopiában JIJIGA OGADEN, Ethiopia, szept. 1. — Meg sem kezdődött még a háború és máris elfogták az első olasz kémet Ethiopiában. Az elfogott ember egy francia arisztokrata, aki pénzért árult az olaszoknak “hadi titkokat”. Maurice de Rose Feil du Bos­quet grófot elfogta, a rendőrség és rövidsen törvényszék elé ál­lítják. Igazat kell hirdetnie minden sörcsarnoknak ALBANY, szept 1. — New York állam alkoholellenőrző hi­vatala azt a szigorú rendeletet hozta, hogy minden helyen, ahol csapolt sört mérnek, ki kell ír­­ni, milyen sört árulnak és olyan sört kell árulni, amilyet aztán hirdetnek. A rendeletnek az a célja, hogy senki se vezethesse félre a fogyasztóközönséget és mindenki valóban olyan sört kapjon, amilyet rendel.

Next