Amerikai Magyar Népszava, 1936. június (37. évfolyam, 153-182. szám)

1936-06-01 / 153. szám

AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE VOL. xxxm Év. No. 153. szám NEW YORK, METROPOLITAN EDITION HÉTFŐ, JUNIUS 1 Népszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal Egyes szám ára 3 cent Beérkeztünk az országos konven­ciók hónapjába. Lecsendesedett az a zsivaj, amely a politikai élet nyílt és titkos színpadain és cirkuszi porond­jain hónapokon keresztül folyt. Senki sem beszél már­ előválasztásokról, sen­­ki sem suttog “meglepetésekről” és nagyon elhalkultak azok a tárogatók, amelyek nem is olyan régen forradal­mi dalokból rendeztek országos háló­zatú rádió-koncerteket. Elhallgattak a hangos kortesek, visszahúzódtak a nyilvánosság elől a kampány­mana­­gerek, akik most valamennyien ko­moly és hangadó politikusokká lépnek elő. Június hónap folyamán végre eldől az elnökválasztási harcnak minden részletkérdése és főképp megtudjuk azt, ki az a hálátlan szerepre kisze­melt republikánuspárti politikus, aki Roosevelt elnökkel felveszi a versenyt. A politikai tülekedéstől távolálló egy­szerű polgárok sehogysem tudják megérteni, miért töri magát annyi is­mert nevű republikánus politikus az elnökjelés elnyerése érdekében, mi­ért akad annyi vállalkozó arra a sze­repre, hogy dicstelenül, vagy dicsősé­gesen megbukjék. Még a legelfogultabb republikánus pártpolitikus sem tagadja el, hogy nagyon nagyon nehéz helyzete lesz az 1936-os elnökválasztási harcban párt­ja jelöltjének és nem valami nagy­szerű “chance”-el indul a harcba. Miért ragaszkodik akkor olyan nagy erővel Landon kormányzó a jelölés­hez. Azt hiszi talán, hogy kedvezőbb körülmények között nem lenne haj­landó a párt melléje állni? Azt hiszi, hogy négy év múlva, amikor kétség­kívül nagyobb eséllyel indulhatna a harcba a republikánus jelölt, akkor nem nyerhetné el a jelölést? A republikánus párt kebelében is megszűnt a személyi ellentétek kiéle­zése, úgy látszik, belenyugodtak az összes többi önjelöltek abba, hogy nem nyerhetik meg a harcot és meg­vigasztalják magukat azzal a körül­ménnyel, hogy úgyis “hiába futottak volna” nem előzhetik meg a célban a New Deal biztos kezű lovasát. Landon kormányzónak tisztában kell lennie azzal, hogy minden jövő­beli “chancét” teszi kockára, amikor elfogadja a jelölést és akkor lesz a republikánus párt zászlóhordozója, amikor nem nyer csatát. Mert az el­bukott zászlóhordók nem kelnek fel soha. Lehet, hogy más sarzsiban el­helyezkednek, még a vezérkar böl­csei közé is bejuthatnak, de vezérek, tábornokok és tábornagyok, nem le­hetnek soha. Az az elnökjelölt, aki megbukott egy választási harcban, elveszti csaknem minden értékét sa­ját pártja előtt és ritkán kerül a ne­ve még egyszer az elnökválasztási hangos plakátokra. Négy évvel ezelőtt szomorúan álla­pította meg ezt a demokrata párt házi forradalmárja, a hajdanra nagyon is népszerű Al. Smith. Mind­az a harag és gyűlölet, amely Al. Smith szívében a New Deal és Roosevelt ellen össze­gyűlt, akkor indult el “ellenzéki’’ út­jára, amikor a négy évvel ezelőtti konvención kegyvesztett lett az az ember, aki elbukott Herbert Hoover­­rel szemben. Bukott emberek neve sohasem jó ajánlólevél a választó tömegek előtt és még a négy évvel ezelőtti kon­vención, amikor pedig előrelátható volt a republikánus pártnak és Hoo­­vernek irtózatos népszerűtlensége és bukása, még ilyen körülmények kö­zött sem volt hajlandó a párt Al. Smith újrajelölésével kísérletezni. Ugyanilyen sors vár arra a repub­­likánuspárti politikusra, aki Cleveland városában, néhány nap múlva “elnye­ri” jelölését. Mindegy, hogy Landon lesz-e ez a “szerencsétlen” ember, vagy valaki, akinek a neve még csak szóba sem került eddig, a sorsát nem kerülheti el. Az 1936-os konvenció győztese, a novemberi választás után már csak olyan leltári értéke marad a pártnak, amelyet végleg kivonnak a forgalomból. A politikai becsvágy és az emberi hiúság olyan hajtóerők azonban, me­lyeken megtörnek a józan számítások és előrelátások. A Londonok a ma napfényében akarnak sütkérezni, él­vezni akarják a népszerűség simogató szellőjét, néhány hónapig egy ország népének érdeklődési központjában akarnak állani és azután, hogy mi jön azután. — az már mellékes, elvégre a bukott elnökjelöltek is helyet kap­nak az Egyesült Államok történelmé­ben, csakúgy, mint a csatavesztés hadvezérei. És mindenkinek alkotmá­nyos magánügye, hogy mennyit haj­landó fiz­etni egy történelmi névért. FONYÓ ALADÁR Elfogató parancsot kért Bannister Ann Harding ellen Gyermekrablással vádolja volt feleségét az elkeseredett férj Harry Bannister, aki repülő­­géren vette üldözőbe elvált fele­ségét, Ann Hardingot, már visz­­szaérkezett Montrealból és kije­lentette, hogy elfogató paran­csot vett ki volt felesége ellen, aki elrabolta és magával vitte a házasságukból származó 7 éves kis­leányukat, Janet. Az elfogató parancsot Quebec, Canadában vette ki az ottani rendőrbíróságon, de foganatosí­tani egyelőre nem tudta, mert­ Ann Harding már útban volt Anglia felé a Duchess of Atholl hajó fedélzetén. Miss Harding nem erre a ha­jóra váltott jegyet, hanem az Empress Australiara, az utolsó percben, nagy titokban szállt a Duchess of Athollra és csakis ennek tudható be az, hogy Ban­­­nister már nem találta őt és a gyermeket Quebecben. Bannister ugyanazzal a bé­relt géppel érkezett vissza, ügy­véde Stanley J. Harte kíséreté­ben, melyen elindultak, dacára annak, hogy útja nem volt tel­jesen eredményes, meg volt elé­gedve. Bannister ügyvédének nézete szer­int, Ann Harding dacára el­lenkező kijelentéseinek és cáfo­latainak, igenis elrabolta és megszöktette a gyermeket, ca­­nadai ügyvédje Antoine Rivard pedig azt állítja, hogy miután az elfogató parancsot canadai, tehát angol­­hatóságok adták ki, Miss Hardingot annak alapján bármikor vissza lehet hozatni canadai területre. A canadai büntető törvénykönyv 316-ik szakasza alapján ugyanis az az elvált szülő, aki 14 éven aluli gyermekét a másik szülő bele­egyezése ellenére elviszi, bűnös cselekményt követ el. Ennek a paragrafusnak alapján adta ki Latere bíró a kért elfogató pa­rancsot, de láthatóan nem tet­szett neki a dolog. — Borzasztó dolgot kér. Ezt a gyönyörű asszonyt ismerik az egész világon, én a magam ré­széről is megfelelő, sőt kiváló anyának tartom és ez a keretem esetleg egész jövendő karrierjét leronthatja — jelentette ki Roy Latere bíró. Bannister azonban a bíró vé­leménye dacára is ragaszkodott az elfogatási parancs kiadásához és a bíró kénytelen volt a fenti törvényszakasz alapján kérését teljesíteni. Meghiúsult az arabok l­e­g­újabb támadása JERUZSÁLEM, május 30. — Ras El Ain közelében az arabok megtámadtak egy angol járőrt az angolok gépfegyver tüzelés­sel szúrták szét a támadókat, hogy történtek-e sebesülések, arról nem tesz említést a jelen­tés. Egy másik kisebb összecsapás is volt a Galilei tó közelében, az arabok kövekkel dobálták meg a földjeiket dolgozó zsidó farme­reket. Nazareten igen nagy a fe­szültség az arabok és zsidók kö­zött. Beersheba mellett elvág­ták a telefon vezetéket. Haifá­ban a kerületi főnök házának ablakait bezúzta egy bedobott bomba Waudipe angol főmeg­­bízott. engedélyt adott arra, hogy a támadókkal szemben mustár és könnygáz bombákat alkal­mazzanak a rendőrök A nap fo­lyamán a kitöréseknek öt em­­berélet esett áldozatul Jeruzsá­lemben egy angol rendőrt, Je­nin közelében három arabot és Jaffan egy arabot lőttek le A J’alcor ügynökség jelentése szerint Akaba közelében egy, arab karavánt állítottak meg, az angol csallatok átkutatták a szállítmányt és száz német gyártmányú puskát koboztak el. A Szent Földön egyre nagyobb arányokat öltenek a zavargások. Banil városban az arab lakos­ság tüntető gyűlést tartott, melyen arab kormányzat felállítását követelték és tiltakoztak a Balfour deklaráció ellen, melyben az angolok a zsidók számára Palesztinában nemzeti otthont létesítettek. Eldőlt a Magyarok Világkongresszusa­­ Második Generációs jeligés pályázata Kurják Ede Pittsburghból és Petró Elza New Yorkból küld­ték a pályabíróság által legjobbnak ítélt dolgozatokat Budapestről rövid kábel jelentés érkezett, amely hírül adja, hogy a Magyarok Világkongresszusa által kijelölt, kiváló írókból és közéleti férfiakból összeállított pályabiróság elkészült a Vlág­­kongresszus második generációs irodalmi pályázatára beérkezett je­ligés irodalmi művek áttanul-­t­mányozásával és meghozta dön­tését. A pályabiróság a jeligével ér­kezett dolgozatok közül kettőt tüntetett ki a díjjal. A szerzők neveit rejtő boríték felbontása után kiderült, hogy a legjobb pályamunkák szerzői, KURJÁK EI­E, pittsburghi fiatalember és PETRÓ ELZA, new yorki magyar leány, akik ezzel számos más verseny­társuk elől vitték el a győzelem pálmáját és megnyerték a Ma­gyarok Világkongresszusa által díjul kitűzött ingyen hajó és va­súti jegyeket New Yorkból Bu­dapestig és vissza. A közelebbi részleteket és a további díjak nyerteseinek ne­veit a budapesti kábel nem köz­li. A Magyarok Világkogresszu­­sa pályázatán tisztán csak iro­dalmi szempontok érvényesültek. A pályázat teljesen titkos volt. A pályaműveket, jeligével ellát­va, közvetlenül Budapestre, a Világkongresszus irodájá­ba küldték a pályázók. A dolgozatokat báró Perényi­­ Zsigmond, koronaőr, a Magyarok Világkongresszusa elnöke és Dr. Nagy Károly, a Világkongresz­­szus központi igazgatója vezeté­sével Budapest irodalmi és tár­sadalmi életének hivatott férfiai, nagy gonddal és hozzáértéssel bírálták felül és a pályabíróság tagjai előtt a szerzők kiléte tel­jesen homályban maradt. A pályázóknak a következő pályakézdésre kellett megfelel­­niök: Mit tehet a Második Generá­(Folytatás a 3-ik oldalon.) 200 sztrájkvezért elfogtak Madridban MADRID, Spanyolország, má­jus 31. — A kormány vaskézzel akar rendet teremteni az egy­mást érő sztrájkok és lázongások miatt. Kétszáz szindikalista sztrájkvezért tartóztattak le. A kormány és a szocialista párt tárgyalásokat folytat a sztráj­kok megszüntetése és terjedé­süknek megakadályozása tár­gyában. 10.000 látogató volt Rómá­ban a Pápa születésnapján VATICAN CITY, máj. 31. — Tízezer zarándok érkezett Ró­mába XI. Pius pápa 79-ik szüle­tésnapja alkalmából. A zarán­dokok között száz amerikai van. Százakra megy a világ minden részéből érkezett üdvözlő sürgö­nyök száma, melyek a Szent Atyát 80-ik életévébe lépésekor üdvözölték. A NÁZIK NÉGY ÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK EGY ÖREG KATH. PAPOT Erkölcstelen üzekekkel vádolják a 60 éves Franciskánus barátot­­ Egy 64 éves zsidó két évet kapott, mert egy keresztény leánnyal barátkozott BERLIN, május 31. — A tit­kos názi bíróság ma megint hosszú fegyházbüntetésre ítélt egy katholikus szerzetes bará­tot állítólagos erkölcstelen üzel­mek miatt. Az ügyész azzal vá­dolta Mathias Wansart, Oswald atya néven szolgáló szerzetest, aki a Szent Ferenc rend Eber­­nach kolostorhoz tartozik, hogy a kolostorban ápolt gyengélmé­­jű lányokkal erkölcstelenkedett. A titkos tárgyalásról kiadott házi jelentés azt mondja, hogy öt rendbeli erkölcstelen cselek­ménnyel vádoltak Oswald atyát, aki azonban maga beismerte volna, hogy 15 évi működése alatt több, mint ötven esetben követett el erkölcstelenséget a gyengeelméjű ápoltakkal. Az ügyész a ferencrendi ko­lostor főnökét vádolta azzal, hogy eltűrte ezeket az erkölcs­telen­ségeket tizenöt éven ke­resztül. Wansart atyát kettős életű degenerált embernek tün­tette fel, aki a papi ruhát ta­karónak használta fel arra, hogy erkölcstelen életet leplezze. Ka­tholikus körökben meg vannak róla győződve, hogy a Wansart atya elleni vádakat ép úgy ko­vácsolták és hamisították a na­zik, mint az egyéb papok ellen felhozott vádjaikat és hogy egyetlen szó sem igaz a vádak­ból. Azért tartják a tárgyalá­sokat titokban, hogy csak a vád tanúi jelenhessenek meg a tárgyalásokon. Még 274 más pap ellen indított bűnper van hátra, valamennyit erkölcstelen ü­zel­­­mekkel vádolják. A katholikus papok ellen fo­lyó eljárásokat hónapokig tartó tárgyaláson folytatják. Több mint egy esztendeje annak, hogy a hatóságok, ezeket a pe­reket előkészítik és állítólag ha­mis bizonyítékokat alkalmaznak minden egyes vádlott ellen. Hamburgból jelentik, hogy ott egy Julius Hollander nevű 64 éves zsidó embert két évi börtönbüntetésre ítéltek, mert egy keresztény nővel viszonyt folytatott. Állítólag a nő, aki az ügyben szerepelt, a Hollan­der családnál mint szolgáló volt alkalmazva. Letörik a F­e­k­e­t­e Légiót Mich­iganban A szövetségi hatóságok közbe­lépését sürgetik. — A Légió tag­jai ijedten menekülnek és égetik el a csuháikat DETROIT, Mich , máj. 31. — A Fekete Légió futásnak eredt a felháborodott társadalom és a hatóságok könyörtelen üldözése elől, amely a kipusztításukat tervezi. Mióta a múlt héten le­tartóztatták a 13 embert, akit Charles Poole meggyilkolásával vádolnak, a terrorista szervezet tagjai is mindenütt fedél alá me­nekülnek és égetik el a csuhákat s a fekete kámzsákat, álarcokat, hogy a tagságot rájuk ne lehes­sen bizonyítani. Dudley ügyész, aki Jackson­­ban, a Légió főfészkében foly­tatja ellenük a vizsgálatot, ki­jelentette, hogy határozott ér­tesülései vannak arról, hogy a Légió tagjai halálra vannak ijedve és nem mertek megmoc­canni az utóbbi napokban. Dudley ügyész azt is elmon­dotta, hogy Arthur F. Lupp, aki a Légió kerületi szervezője, ki­jelentette előtte, hogy neki elég volt a Fekete Légióból és hogy nem hajlandó tovább foglalkozn­i vele. Michigan államban Fitzgerald kormányzó vette kezébe a haj­sza vezetését a Fekete Légió el­len és abban reménykedik, hogy a szövetségi hatóság detektívjei is csatlakoznak majd a kipusz­­tító hadjárathoz. Fitzgerald egy tevésben azt írta Crowley főállamügyésznek, hogy “ön eb­ben a munkában a szabad kor­mányzat védelmében működik egy terrorista banda ellen, a­mely még a gyilkosságot sem tekinti bűnnek és a­mely a sza­bad polgárság emberi jogait fe­nyegeti.” N. Y. ÁLLAM G. O. P. DELEGÁTUSAI LANDON JELÖLÉSÉT FAVORIZÁLJÁK A republikánus szervezet vezetői úgy találják, hogy a kan­sasi kormányzónak nagy esélyei vannak a clevelandi konvención A Republikánus Nemzeti Kon­vención a New York állambeli delegátusok egyre nagyobb számban favorizálják Alf M. Landon kansasi kormányzó el­nökj­elöltségét és — legalább is erre mutatnak a pártszervezet vezetőinek eddigi mgállapításai — valószínű, hogy a clevelandi elnökjelölt választó konvención a New York állami delegátusok többsége Landon mellett fog fel­sorakozni. Úgy New York váro­sában, mint “upstate” New Yorkban jelentősen megszapo­rodott a kansasi kormányzó hí­veinek száma az utóbbi hetek folyamán. Habár egyelőre szó siz­csen ar­ról, hogy a pártszervezet feladná eddigi politikáját, amelynek az az alapja, hogy semmiféle irány­ban nem köti meg a delegáció állásfoglalásának szabadságát, mégis bekövetkezhet az az eset, hogy a 90 főből álló New York állami republikánus delegáció egy emberként London mellé áll. J. Russel Sprague, Nassau megye republikánus vezére és Charles H. Graffits, Westches­ter megyei republikánus “boss” azt jelentették a központi párt­­szervezetnek, hogy az állam re­publikánusai körében egyre erő­sebben nyilvánul meg a hangu­lat London mellett. Hasonló értelmű jelentést küldött John R. Crews brook­­lyni és Warren B. Ashmoad queensi republikánus szervezeti főnök. Általánossá kezd válni a vélemény, hogy Landon lesz az egyetlen igazán esélyes jelölt a clevelandi konvíción. A DIKTATÚRA VESZÉLYÉRE HÍVTA FEL A NEMZET FIGYELMÉT PERSHING Az arlingtoni temetőben, az elnök jelenlétében tartott be­szédében kijelentette az A. E. F. főparancsnoka, hogy a ‘lármás kisebbségek” veszélyeztetik az alkotmányt WASHINGTON, máj. 31. — Roosevelt elnök, a kormány tag­jai és hatalmas tömeg jelenlété­ben nagyhatású beszédet mon­dót John J. Pershing tábornok, az Egyesült Államok világhábo­rús hadseregének fővezére és beszédében felhívta a nemzet figyelmét a diktatúra veszé­lyére s arra, hogy a “lármás kisebbségek” milyen veszedel­met jelentenek az amerikai al­kotmány számára. Kijelentette Pershing, hogy “elérkezett az idő, amikor minden igaz ameri­kainak el kell foglalnia őrhe­lyét.” Hatalmas tömeg gyűlt egybe a nagy ünnepen az Arlington te­metőben, hogy a háborúkban el­esett katonák emlékének áldoz­zon és lerója a kegyelet adóját a hősökkel szemben. Pershing tábornok után Roper kereskedel­mi miniszter tartott bszédet, amelynek során kijelentette, hogy a “civilizált világ újabb tragikus összeütközések előtt áll”. A külföldi diplomáciai kar képviselői feszülten figyeltek Roper beszédére, főleg pedig a beszédének arra a részére, mely­nek során a kereskedelmi mi­niszter kijelentette, hogy “önző érdekek, továbbá gazdasági és szociális zavarok a fő okai annak, hogy a világ ismét fegyveres összetűzés örvényének szélére került.” A különböző rádióhálózatok az ország minden részébe és a világ többi részére is továbbították az elhangzott beszédeket. Roper többek között azt is kijelentette, hogy híve az erős hadseregnek és hajóhadnak, de pusztán vé­dekezési szempontból, nem pe­dig támadó célból. A washingto­ni Memorial Day ünnepen a pol­gárháború, spanyol—amerikai zsm­ben azt a nyilatkozatot tette, jai hatalmas felvonulást rendez­tek a Pennsylvania és Contitu­­tion avenueken. ­SZELVÉNY) Greater New Í­r York területén) 1*111 az Amerikai Ma-\ I­II gyár Népszava/ A­m második generá-I k­a­ma­ciós pályázatai ima \i résztvevőinek 30/ ilyen különbözői számozású szelvény beküldé-­ sével kell igazolniok, hogy na­­­ponta rendszeresen olvassák a/A Amerikai Magyar Népszavát. [­­ pályázat június 15-én jár le/ Amerikai Uwmt Népszav­a —'««Mi «« IVWUU' uuw Mer «n»*» V »xmui Biumuum» | Tessék elolvasni a lapban a MÁSODIK GENERÁCIÓS PÁLYÁZATRA ) [VONATKOZÓ TUDNIVALÓKAT! Megmentette a bank pénzét bátorságával HALEDON, N. J., máj. 31. — A helybeli Haledon National Bankba fegyveres rablók törtek be és bár az egyik pénztáros fe­jének­ puskát szegeztek, a hiva­talnok nem vesztette el létek je­lenlétét, hanem lábával meg­nyomta a könnygázt kiengedő szelepet. Ezzel a mozdulattal mentette meg a bankban lévő 45.000 dollárt. A rablók egy lo­pott autón menekültek el. Theodore Ellis, a bátor pénz­tárnok abban a pillanatban nyomta meg a szelepet, mikor az egyik rabló megállt az ablak­nál és a fegyvert fejének irá­nyította, ezalatt a többiek az ügyfeleket terelték az egyik sa­rokba. A haledoni rendőrség jelenti, hogy a banditák közül négyet a gonosztevők albuma segítségé­vel felismertek, a tettesek ál­lamközi körözését már elrendel­ték a hatóságok. A könnygáz felszerelést négy évvel ezelőtt szerelték fel a bankban. A gáz természetesen nemcsak a banditákat kergette meg, ha­nem az ügyfeleket is alaposan megkönnyeztette, de csakhamar mindenki magához tért annak hatása alól. Természetesen a történtek kissé felizgatták Bi­list is. Theodore Ellis szerény ember és minden dicséretet elhárít magáról. Lekicsinyíti azt, amit tett. “Csak azt vártam, hogy az engem fedező bandita figyelme egy pillanatra elterelődjön, ez meg is történt és én abban a pillanatban ráléptem a szerepre” — mondotta az érdeklődő ri­portereknek.

Next