Amerikai Magyar Népszava, 1936. június (37. évfolyam, 153-182. szám)
1936-06-01 / 153. szám
2 Mi újság az Óhazában? Új filmrendeletet adott közre a magyar kormány A MAGYAR FILMIPAR VÉDELME A KORMÁNY FŐ CÉLJA A budapesti hivatalos lapban három filmrendelet jelent meg. A rendelettel kapcsolatos felvilágosítások céljából a belügyminisztériumban sajátértekezlet volt, amelyen Preszly Elemér államtitkár elnökölt. Kádár Levente miniszteri tanácst il magyarázta meg a rendeletek szempontjait. Kifejtette, hogy a három rendelettel az volt a belügyminiszter célja, hogy a magyar filmgyártást a legnagyobb mértékig támogassa és a filmszakmában hosszú időre nyugalmat teremtsen. Tavaly több mint 20 magyar filmet készítettek, melyek nagyrésze kvalitásban nem vette fel a versenyt a jó külföldi filmekkel. A miniszter mindent el akar követni a magyar film érdekében s ezért a Hunnia és a Filmiroda műtermeit kibővítteti, tehát minden technikai adottság meglesz, a pénzügyi nehézségeket pedig új rendeletekkel törekszik megszüntetni. Egy-egy film átlagosan 150, 000 pengős költségét biztosítani kell. Erre szolgál, hogy a másod- és harmadhetes mozikban megszüntették a kétslágeres rendszert. Eddig a magyar filmek jövedelmezősége szenvedett azzal, hogy mellette idegen filmet is kellett a mozisnak fizetnie. Ez a rendelkezés természetesen sérti a kismozik érdekeit, ezért a miniszter anyagi ellenértékről gondoskodott számukra. 1. A nyári szezon alatt továbbra is játszhatnak két nagy filmet. 2. 400 méterrel több kisérőfilmet adhatnak, mint a premiermozik. 3. Megszabták a bemutatómozik minimális belépődíjait. A bemutatómoziknak nem szabad féláru előadást tartaniok és kedvezményes jegyet kiadniok. 4. A trösztösödést megnehezítették, mert ezentúl a mozik csak akkor biztosíthatnak kizárólagos jogot maguknak, ha saját tőkéjüket kockáztatják. Szövetkezhetnek azok, de nem zárhatnak ki mozikat a film játszásából. A rendelet megszünteti az úgy nevezett “pendlizést”, amennyiben ezentúl ugyanazt a kópiát egyidőben legfeljebb két mozi játszhatja. Ezzel támogatja a miniszter a laboratóriumokat is. Szociális célja volt annak az intézkedésnek, hogy a mozitulajdonosok kötelesek minden alkalmazottjuknak hetenkint egy szabadnapot biztosítani. Ha nem tartják be ezeket a rendelkezéseket, nem pénzbírság, hanem az engedély megvonása lesz büntetésük. A második rendelet újdonságot tartalmaz, mert a kisfilmek (trükkfilmek, kulturfilmek) engedélyezését ugyancsak cenzúrajegyhez köti. Kisfilmeket csak az hozhat be, aki magyar kisfilmeket gyárt. A magyar rövidfilmek gyártását fogja előmozdítani. Jart a rendelkezés, hogy egy-egy kisfilm gyártója 5—10 —15—20 kisfilm cenzúrajegyet fog kapni aszerint, hogy milyen hoszúságú magyar kulturfilmet készít. A harmadik rendelet a tavalyi úgynevezett “szinkronrendelet” tanulságait tartalmazza. Eddig hét cenzúrajegyet (12 600 pengős segélyt) kapott az is, aki magyar filmet gyártott 150,000 pengős költséggel, az is, aki 5— 6000 pengőt szánt egy külföldi film magyar nyelvű szinkronizálására. Ez az állapot igazságtalan volt. Ezentúl a magyar filmek 7 helyett 8 cenzúrajegyet kapnak, a szinkronizált idegen filmek viszont 7 helyett csak hármat. Ez is csak akkor jár, ha a cenzúrabizottság alkalmasnak találja a magyarra szinkronizált filmet. A magyar filmek színvonalemelkedését szolgálja az a rendelkezés, hogy a művészi érték szempontjából kiváló és a nagy költséggel előállított magyar filmek 30 cenzúrajegyet is kaphatnak. A magyar filmeket támogatja az a legfontosabb rendelkezés is, hogy ezentúl minden mozi az eddigi 15 százalék helyett műsorának 20 százalékát köteles magyar filmekkel betölteni. A 20 százalék fele lehet szinkronizált film is. A magyar filmgyártást tehát azzal támogatják az új rendeletek, hogy az ingyen műtermen kívül biztosítják a magyar filmek előadását és a gyártók anyagi támogatást kapnak több cenzúrajegy formájában. Sőt azokban a magyar városokban, ahol csak egy mozi van, a magyar filmekért a bevételből százalékos részesedést kell fizetnie a mozisnak. BUDAPEST, máj. hó. — A német kormány a múlt év őszén különös rendeletet adott ki, amelynek lényege az volt, hogy a német kereskedelmi hajókról minden végkielégítés nélkül haladéktalanul el kell bocsátani azokat a külföldi tengerészeket, akik 1935 november 2-ig nem szerzik meg a német állampolgárságot. Ez a rendelet sokezer külföldi tengerészt érintett. A rendelet következtében a különböző német hajóstársaságok, köztük olyanok is, mint a Hapag és a Norddeutscher Llooyd, múlt év november másodikén tényleg elbocsátották a nem német állampolgárságú tengerészeket, akik között 87 magyar tengerész volt. A 87 magyar tengerész között volt kormányos, több vitorlamester és altiszt is, akik közül legtöbbje már több, mint tíz esztendeje teljesített szolgálatot a német kereskedelmi hajókon, de volt olyan is, aki már tizenhat éve volt német szolgálatban. Az elbocsátott tengerészeknek a szolgálati idejük arányában megfelelő végkielégítés járt volna, de a német kormány érthetetlen rendelkezése folytán ezt tőlük minden indokolás nélkül megtagadták és ezek így egyik napról a másikra kenyér nélkül maradtak. Pedig ezeknek a szerencsétlen magyar tengerészeknek, akik a hosszú évek alatt, amikor német lobogó alatt járták a tengereket és mégsem feledkeztek meg Magyarországról, igen jelentős végkielégítést kellett volna kézhez kapni elbocsátásukkor a német hajóstársaságoktól a velük kötött szolgálati szerződés alapján. A 87 tengerész között egyik sem volt olyan, akinek legalább ezer márka végkielégítés ne járt volna, de volt közöttük olyan is, például egy hajókormányos, aki már tizenhat éve szolgál és akinek a szerződés értelmében hétezer márka végkielégítést kellett volna kapni. Ily módon az az összeg, amelytől ezeket a szerencsétlen embereket a német kormányrendelet alapján a megszolgált végkielégítésüktől jogtalanul megfosztotta, többszázezer márkát tesz ki. A magyar tengerészek, miután elbocsátásukkor minden elhelyezkedési lehetőség, lehetetlen volt számukra Németországban, még múlt év végén együttesen hazajöttek Magyarországra és itt panaszukkal azonnal jelentkeztek a kereskedelemügyi minisztérium hajózási osztályán. Itt a panaszt írásba foglalták és a külügyminisztérium útján eljuttatták a német kormányhoz. A 87 tengerészt pedig átmenetileg Vácon, részint Nagymaroson helyezték el a dunai halászok otthonában, ahol azóta a legnagyobb nélkülözések és reménytelenségek között élnek. Álláshoz itt sem tudnak jutni, pénzüket pedig hiába várják Németországból. A dunai halászok otthonában ugyanis csupán a puszta lakóhely van biztosítva számukra, ezenkívül naponta és személyenként egy félliter levest és 25 deka kenyeret kapnak. Van olyan közöttük, aki hónapok óta nem evett húst, sőt semmi egyebet, mint ezt a szűkös kegyelemkosztot. Reménytelenségükben a tengerészek felváltva csaknem naponta járnak be gyalog Pestre, hogy megérdeklődjék a kereskedelmi minisztériumban, hogy mi az eredménye a magyar kormány közbenjárásának. A kereskedelemügyi minisztérium hajózásügyi osztályáról pedig mind kétségbeesettebben mennek vissza gyalog Vácra, mert ügyükben hat hónap óta még semmi sem történt, annak ellenére, hogy a magyar kormány állandóan hivatkozik a német kormánnyal való jó viszonyra. Sőt legutóbb olyan felvilágosítást kaptak a kereskedelemügyi minisztérium hajózási osztályán, hogy most már igazán kevés remény van arra, hogy jogos követelésüket valaha is megkapják, mert a németeknek állítólag az az álláspontja, hogy a mai nemzeti szocialista kormány nem ismerheti el olyan szerződéseknek érvényességét és jogosságát, amelyeket a német hajósvállalatok a volt német kormányok által jóváhagyott rendelkezések alapján kötöttek a külföldi tengerészekkel. Mindenesetre furcsa álláspont ez, amelyet különösen nehéz megérteni a németek részéről ezzel a néhány magyar tengerésszel szemben, akik most arra gondolnak, hogy kollektív pert indítanak a velük szemben jogtalanul eljáró német hajóstársaságok ellen a hágai nemzetközi bíróság előtt. NYOLCVANHÉT MAGYAR TENGERÉSZ kálváriája Németországban Szakszerű kezelés férfi, női, vér és bőrbetegségekben, más rendellenességekben és gyengeségekben szenvedőknek, klinikfól, kórházi , 14 éves magántapasztalat alapján legújabb módszerű vér- és váladékvizsgálat, injekciók, elektromos kezelések. Röntgen vizsgálat. Dr. Deruha BUDAPESTEN VÉGZETT MAGYAR ORVOS , A BUDAPESTI POLKLINIKA ÉS A PÉCSI VÁROSI KÖZKÓRHÁZ VOLT ORVOSA 128 East 86th St. New York, N. Y. Lexington avenues subway állomás RENDELŐ ÓRÁK: Naponta 10-től 2-ig, 4-től 0-ig Vasárnap 10 órától 11 óráig KÜLÖN FÉRFI ÉS Női VAROSS KEZELŐSZOBÁK Speciális kezelés legújabb rendszerű ultra ahorewave-vel női bajok, gyulladások, daganatok és egyéb működés rendellenességek esetében Megbeszélés és tanács díjtalan m ' Tarzan, a legyőzhetetlen m Irta: EDGAR RICE BURROUGHS ---------— La a kezét az oroszlán fejére tette és az első ember nyelvén beszélt hozzá, azon a nyelven, amit a nagy majmok használnak és amit az ő népe is ismert, mint ahogy Tarzan is ismerte. Közben Hajellan, aki az arab rabszolgakereskedőket vezette La után ,szintén odaért és megdöbbenve állt meg a látványra. Látott egy hatalmas oroszlánt, amint szemben áll velük és a fogait vadul vicsorítja feléjük. Az oroszlán mellett, egyik keze az állat sörényében turkálva, állott La, a csodaszép lány. A nő egyetlen szót szólt az oroszlánnak: “Ölj”, mondta La a nagy majmok nyelvén és az üldözői felé mutatott. Az egykori főpapnő annyira hozzá volt szokva, hogy a parancsait teljesítsék, hogy esze ágába se jutott, hogy esetleg az oroszlán nem fogad majd szót neki, sőt nem volt meglepetve, amikor a Numa leguggolt, majd egyetlen ugrással nekirohant a megdermedt Hajellanak. Az arabok közt pánik tört ki. Mindegyik hirtelen megfordult és rohant el, kivéve Hajellant, akinek a lábai a földhöz ragadtak és nem tudott, de ideje se volt elmozdulni a helyéről. Jad-bal-ja egy halálos öleléssel átfogta, megszorította és levetette a földre. Aztán megfordult és kérdőleg nézett a leányra. ill. ÄMERIKST MÄGYÄR NÉPSZSVS Egy nap története: lopott, elfogták és azonnal elítélték Bartucz János kisteleki napszámost már többször megbüntették különböző bűncselekmények miatt. A napszámos munkaadója fiától ellopott egy értékes aranyórát lánccal. A lopás után betért a kocsmába, ahol két alvó részeget talált. Ezektől is pénzt, órát, láncot lopott. A lopások után egy órával már elfogták a csendőrök, akik beszállították a szegedi ügyészségre. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény értelmében a teljes beismerésben lévő Bartucz Jánost dr. Mihályffy István ügyész azonnal dr. Berze Árpád törvényszéki bíró elé állította. A vádat az ügyész élőszóval terjesztette elő. Bartucz János beismerte a lopásokat, mire a bíróság hathónapi börtönre ítélte. Ezzel Bartucz rekordot javított, mert még nem történt meg eddig, hogy a tolvajt, a lopás napján már jogerősen el is ítélték volna. NÉGY GYERMEK - BITANGSÁGBAN Furcsa menet vonta magára a makói ucca közönségének figyelmét. Egy zord tekintetű, csizmás atyafi lépdelt porlepetten a Szegedi utcán, jobbkezében görcsös bottal, balkezére csavarva erős cukorspárga, a spárgára fűzve pedig a négy szurtos, poros gyerek. A gyerekek kezüknél összekötve s úgy egymáshoz fűzve, lehajtott fejjel szaporázva a lépéseket, furcsa kényszerkíséretként követték nagybajuszu vezetőjüket. A járókelők csudálkozva álltak meg a menet láttán s ahogy a rabszijra fűzött gyerekek vezetőjükkel beljebb és beljebb haladtak a város szíve felé, egyre növekedett a kiváncsi nézelődők száma. — Mit csináltak ezek a gyerekek ? — kérdezték. — Hová viszi bácsi ezt a négy gyereket ? A marcona vezető azonban nem válaszolt a kérdésekre. A rendőrségen aztán így tett jelentést Spáczay fogalmazó előtt: — Előállítottam ezeket a gyerekeket, mert hogy bitangságban találtattak! Azután lassan kiderült minden. A klárafalvai mezőőr hajnalban körútja során a klárafalvai bikaakolban “bitangságban” lelte a négy makói gyereket, kik közül kettő 12, kettő pedig 14 esztendős honvédi szegény gyerekek, vékonyka, rongyos ruhában, kiejtőnek a lábán meg a szegénygondozó karácsonyi ajándékcipője, kettő mezítláb... És szepegve vallottak a gyerekek: — Odahaza úgyse nagyon volt kenyér, se ruha, se más, gondoltuk iskolába se kell menni, hát csak bemegyünk Szegedre, onnan meg aztán tovább. Volt összesen 10 fillérünk amikor elindultunk, tegnap este, amikor Klárafalvára értünk, vettünk kenyeret, meg Levente-cigarettát. Az volt a vacsoránk, meg egész napra a koszt. Este aztán bemásztunk a bikaistállóba a szalmába s ott aludtunk. Reggel már menni akartunk tovább, amikor jöt a csősz, oszt elfogott senn linket... Hát ennyi, az egész! Nem csináltunk mi kérem semmi rosszat! Amikor a csősz szólott, akkor se szaladtunk el!.... Rábólint a nagybajuszú mezőőr és hivatalos komolysággal állapítja meg: — De bitangságba találtattatok!... Amíg küldönc ment ki a rendőrségről a gyerekek szüleiért, a fogalmazó tovább vallatta a négy gyereket. — Aztán, ha elértetek volna Szegedébe, onnan hová mentetek volna tovább ? — Hát Pestre, — mondta az egyik. — Onnan meg Abesszíniába akadtunk! .. — toldta meg közülük a legnagyobb. Vegyen ékszert részletre ROTHMAN 25 éve fennálló megbízható cég, a legolcsóbb árakkal 1819 THIRD AVE., N.Y.C. — 480-ik utca mellett) — VIbert Lebrun (jobboldalt) francia köztársasági elnök a Colmar Elszászban megtartott szüreti mulatságon ugyanabból a pohárból iszik, melyből 1920-ban Raymond Poincaré akkori elnök ivott, aki díszvendége volt az akkori szüreti ünnepségnek. Álkulccsal behatolt barátjai lakására és tetten érte a feleségét egy váradi tisztviselő A nagyváradi magándetektív irodába egy izgatott, közismert úriember állított be. — Kereken megmondom kérem — kezdte, — az a gyanúm, hogy megcsal a feleségem. Figyeljék meg, bizonyosat akarok tudni. A magándetektívek még aznap elkezdték a megfigyelést, mely napokon keresztül ’’eredménytelen” volt. Jelentették a férjnek, hogy őnagysága reggeltől estig hol, merre járt, de ebből nem tűnt ki semmi, ami gyanúra adhatott volna. A magasrangú tisztiviselő azonban ragaszkodott a további megfigyeléshez és igy történt, hogy egy napon a következőt jelentették : — A nagyságos asszony holnap délután 5 órakor a Szaniszló utcán (ebben és ebben a házban) találkozni fog B. B. malomhivatalnokkal, akivel a Fő utcán megállapodott... * Másnap a férj negyed hatkor beállított B. B., a legjobb barátja lakására. Álkulccsal nyitotta ki az ajtót. Tanúnak vitte magával az egyik detektívet. A helyzetet nem lehetett félreérteni. B. B. összetévesztette magát a legjobb barátjával és őnagysága is e tévedésnek vetette magát alá. — Gyalázatos népség! Tudtam előre! — dörmögött keserűen visszafojtott dühvel a megcsalt férj, aki már be is adta válópöri keresetét a törvényszéken. Rablótámadó gyerekek Erdélyi Imre kilenc éves tanulót, Pécset, szülei elküldték egy Elemér utcai kereskedésbe, hogy ott bevásároljon. A fiúnak tíz pengőt adtak, amelyből a vásárlás után 670 pengője maradt. Amikor kilépett az üzletből, négy gyermek megtámadta, leteperte és a pénzt elrabolta tőle. A gyermekekből álló rablóbanda tagjait a késő éjszakai órákban sikerült kézrekeríteni. Ekkor már csak egy pengőjük volt, azt mondták, hogy a többit elmulatták, elcukrozták. Megindult ellenük az eljárás. A nagykanizsai gimnázium iskolaszolgája százezer dollárt örökölt Amerikából Nagykanizsáról jelenti tudósítónk. A nagykanizsai piarista gimnáziumnál iskolaszolgaként dolgozik Schaffer Jenő, havi fizetése 60 pengő és szabad lakás. Ebből tartja fenn kis családját. Igazi földhöz ragadt szegény ember. Most levelet kapott Amerikából, melyben kérik, hogy küldje be okmányait, mert kivándorolt rokona, aki meghalt, több mint 100,000 dollárt hagyott feltalálható hozzátartozóira s mivel Schaffer a legközelebbi rokona, intézkednie kell az örökség igénylése iránt. Schaffer napokig nem tudott aludni, míg végre meg merte mondani, milyen szerencse vár reá. Csakhamar megállapították, hogy kívüle még négy rokona van, akik jogszerűen igényt tarthatnak a 100,000 dolláros örökségre. Mikor munkatársunk megkérdezte, mit csinál a rengeteg pénzzel, Schaffer kijelentette, hogy mindenekelőtt ruhát vesz gyermekének, azután szegényházat épít. Schaffer a 20-ik gyalogezredben szolgált, szép kitüntetéseivannak, ismételten megsebesült és mint hadirokkant kapta meg ezt az állását. Két napig gyalogolt Békés- Szegedre Egy békéscsabai román paraszt, Árgyelán. Demeter hónapokkal ezelőtt az egyik csabai kocsmában gazdákkal vitatkozott. Beszélgetés közben reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette a magyarokat és amikor a többiek ezért rendreutasították, Nagyromániát kezdte éltetni. Árgyelán Demetert feljelentették és az ügyészség nemzetgyalázás vétsége miatt bűnvádi eljárást indított ellene. A gazdát a legközelebbi napokra idézte főtárgyalásra a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. Árgyelán Demeter két nappal ezelőtt indult el Csabáról és állandó gyaloglás után megérkezett a tárgyalásra. Kihallgatása során azzal védekezett, hogy amikor az inkriminált kijelentéseket tette, erősen ittas volt, úgy, hogy nem is emlékszik arra, amit mondott. A bíróság bűnösnek mondotta ki Árgyelán Demetert nemzetgyalázás veréségében és 8 napi fogházra ítélte.