Amerikai Magyar Népszava, 1936. június (37. évfolyam, 153-182. szám)
1936-06-01 / 153. szám
rs AMERIKAI WmhuhmmmimimvNépszava ■aiaüüihed 18» by GÉZA D. BICRKO alapított« IBM-ban Published dally, Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 9—11 East 18th Street, Near York, N. Y. (KOael a Fifth AvenuehSa) Telephones: ALgonqutu 4-8087, 8088, 808* Entered ae Second Claas Matter, P. O. New York, N. Y. Editor In Chief: DR. ANDOR KPN, feenerkeeatil Managing Editor: PÁL, NARÁNYI, felelős szerkesztő Business Manager: MAX KAUFMAN, ügyvezető Igazgate Advertising Dept., SÁNDOR TARCZ, hirdetési csatoly SUBSCRIPTION RATES: United States ot America, Canada, Mexico, South America, Cuba—one yr. $0.00, 8 mo. $3.00, Daily only. Foreign Countries and New York City one year $9.00, 8 months $4.50 Daily only. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Az Egyesült Államokban, Canadában, Mexkoban, Dél-Amerikában és Kubában. Egész évre $8.00, félévre $8.00. Külföldre és New Yorkban egész évre9.00, félévre 84.00. FOREIGN OFFICES KÜLFÖLDI IRODÁK Magyarország — Hungary, Budapest, VIII. Kisfaludy ház , Anglia — London, W. 14 — 99 Addison Road, England Franciaország — France, Paris, 38 Avenue des Ternes A BÉKE SZOLGÁLAT ABRIS______| Politikusok és államférfiak gyakran veszik ajkukra a béke nevét. Be sokszor dermedtünk meg azon a merészségen, szemtelen hipokritaságon, ami a béke nevében történik. Be sokszor ámultunk el, hogy hát ez is lehetséges, hát ilyen naivnak, ilyen ostobának, ilyen könnyen becsaphatónak képzelik el a világ közvéleményét. Tizennyolc esztendő óta be sokszor kérdeztük, hogy vájjon hogyan beszélnének a békéről, ha tényleg a békére gondolnának, ha tényleg az emberiség nyugalmát és boldogságát akarnák- Igen, tizennyolc eszendeje annak, hogy szinte naponta hallunk beszélni politikusokat és államférfiakat a békéről s ugyanakkor ugyanezek a politikusok és államférfiak katonai szövetségek kiépítésén, hadseregek fejlesztésén dolgoznak, védelmi és támadó erőket építenek ki. Mint ahogy 1971-ben Wilson elnök azzal a jelszóval vitte be Amerikát a világháborúba, hogy a “világot bztossá kell tenni a demokrácia számára”, ugyanúgy most is különböző jelszavak repkednek a levegőben, s még az is előfordult, hogy a béke nevében indultak meg tisztára imperialista jellegű háborúk. Ebben a hipokrata világban, amelyben olyan kevés őszinte, nyilvánvalóan igaz meggyőződésű szó hangzik el, felfrissítőleg ha az a beszéd, amit Kánya Kálmán magyar külügyminiszter mondott a budapesti képviselőházban. Felfrissítőleg hat ez a beszéd a maga őszinteségével, mert ehhez az őszinteséghez nem férhet kétség, mert ezt az őszinteséget tények támasztják alá, igazolják, bizonyítják a világ közvéleménye előtt. Kánya Kálmán rámutatott beszédében arra, hogy Magyarország milyen igazságtalannak tartja a trianoni szerződés katonai rendelkezéseit s hogy Magyarországnak minden erkölcsi jogosultsága megvolna arra, hogy kövesse azokat a világháborúban legyőzött országokat, amelyek lerázták magukról a békediktátumok katonai bilincseit. De Magyarország mégsem tette meg ezt a lépést. Nem tette meg annak ellenére, hogy a körülötte levő országok állig fegyverben vannak, hogy Csehország most orosz segítséggel erődítmények sorát kezdi építeni a magyar határ mentén. Nem bontota fel Magyarország egyoldalúan a trianoni békeszerződés katonai klauzuláját, mert Magyarország még ezzel a lépéssel sem akart zavarólag hatni Közép-Európa békéjére, ami pedig nem is béke, ami csak béke-hamisítvány, csak pótlék. De még ezt a hamis békét, még ezt a béke-pótlékot is inkább szolgálja Magyarország, minthogy a legkisebb okot szolgáltassa arra, hogy valamelyik más hatalom katonái kivonhassák a kardjukat, felezhessék a szuronyokat és elindulhassanak újra lövészárkokat ásni-Magyarország a béke szolgálatában él és dolgozik és ezt nemcsak Kánya külügyminiszter szavai mondják, hanem azok a tettek is, amelyek a magyar külügyminiszter szavainak hátterét adják s amelyekről ma már pontosan tud a világ közvéleménye is. A nazik és a ferencrendii barátok Lapunk más helyén olvasható, hogy a német nazik különös szeretettel és kegyetlenséggel üldözik a ferencrendi barátokat Németországban és hihetetlen aljassággal a legvadabb vádakkal illetik őket. Azt is rájuk bizonyította már a világ liberális és katholikus sajtója, hogy hamsítványokkal, “frame up”-okkal és hamis tanukkal fűszerezik ezeket a tárgyalásokat s hogy a vádak legnagyobb része, sőt valószínüleg valamennyi csak a katholikus klérus elleni hajsza becstelen kinövései. A nazik ezzel a ferencrendiek ellen indított hajszával azt is bebizonyították, hogy nemcsak politikailag és faji téren erkölcstelenek és pusztító hatásúak, hanem a legnagyobb mértékben hálátlanok is. A ferencrendi barátok évtizedek óta rengeteg munkát és pénzt áldoztak a németországi elmebetegek és gyengeelméjűek gyógyítására és kezelésére, a jótékonyságukkal rengeteg pénzt takarítottak meg a német kormánynak és valóban áldott jóságot tanúsítottak a betegekkel szemben. A nazik ezekkel az újabb vádakkal akarnak megfizetni nekik a jóságukért és azévek során juttatott szolgálataikért. A hála nem volt soha a nazik jellemvonása. A felekezeti gyűlölködés maga is kizárja, hogy valamely formában tisztességet mutathassanak. Ez már az ilyen politikával jár. Nem lehet tőlük semmi szépet, semmi tisztességeset elvárni, mert maga az alap hitvány és ami hitvány alapra épült, az csak bomlást és romlást, csak pusztítást hozhat a nyomában. A ferencrendi atyák biztatást meríthetnek abból az egész világon, hogy a világ civilizált része velük tart ebben a szomorú harcban és hogy inkább elhiszik a nazik erölcstelen voltát, mint a jótékony atyákról szóló hihetetlen és rosszakaratú híreszteléseket. A GYERMEKEK NYARALTATÁSA New York városában a Children’s Welfare Federation kebelében 159 szervezet foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel, a szegény gyerekek nyaraltatási problémájának megoldásával. Múlt évben 68.000 szegény sorsú gyermek élvezte ennek az egyesülésnek jótékonyságát-Ez évben legalább ugyanennyit akarnak ismét rövidebb-hoszszabb időre nyaralási vakációhoz juttatni. Június hó folymán a szövetség “Send a Child to Camp” hetet rendez, a hét június 22 29-ike között lesz és akkor mindenkinek módjában áll majd a saját hozzájárulásával, a saját kisebb vagy nagyobb adományával az egy°sület nemes céljait elősegíteni. A szegény sorban élő, nem a legszerencsésebb körülmények között nevelődő gyermekek részére valóságos áldás ez az egy-két hetes szünidő, melyet megfelelő felügyelet alatt, jó levegőn, egészséges légkörben töltenek el. Ne zárkózzunk el tehát az adakozás elől, mert minden adomány — legyen az bár a legcsekélyebb is — elősegíti, a célt. AMERIKAT MÄÜYÄK NÉPSZAVA " Óhazai cikkek írja: DR. KUN ANDOR Felrobbant a magyar Habsburgpárt A magyarországi Habsburgpárt, — amely magát legitimistapártnak nevezi, — szétrobbant. Nem volt ez komoly párt sohasem. Mindössze két legitimistapárti képviselő ül a magyar képviselőházban, bár már pártokban elég jelentős a habsburgiszta érzelmű képviselők száma. Kibukott a párt vezére, elnöke Griger Miklós apátplébános is. Giger feltétlenül tehetséges, népbarát ember, akinek van hite, meggyőződése. Ő sohasem helyeselte, hogy a legitimistapárt főként grófokból, bárókból, bankárokból, katholikus papokból áll .Szerette volna bevonni a népet, több református papot és a demokrata polgárságot, mert tudta, hogy a párt nem lesz jelentős, ha megmarad mai főuras-pénzmágnásos jellege. Nem bírt azonban a párt uraival. Hiába buzgolkodott ő, — bár szívbajos ember — páratlanul lobogó lelkesedésssel és fáradhatatlansággal, a habsburgista nagy urakat nem tudta jobb belátásra bírni. Nyíltan összeveszett hát a főúri vezérkarral, lemondott a pártelnökségről s kilépett saját pártjából. Elkeseredetten mondta ujságiró barátainak: — Hiába küzködtem, tettem tönkre a szivemet, idegeimet, mégsem tudtam bevinni a pártba a népi gondolkodást, népi elemet. Már pedig raccsoló fiatal mágnásokkal nem lehet győzni. Én demokrata habsburgista voltam s azért lettem kegyvesztett, mert nem vagyok hive a svarcgelb udvari politikának. Griger hát kilépett s a magyar habsburgista párt szétzüllik. Pedig tagadhatatlan, hogy a legitimista irány erősen tért hódított újabban a nép és polgárság köreiben is- Erdélyi katholikus magyarok szenvedése Mikes János erdélyi katholikus püspök mellé helyettesnek utódlási joggal Vorbacher Adolfot nevezték ki- Vorbacher német ember és a román kormány kegyeltje. Mikes János halála után tehát Vorbacher lesz erdélyi római katholikus püspök. S ez esetben egyetlen magyar püspök sem lesz Romániában. A bukaresti érsek, Cisar ugyanis román, illetve ami még rosszabb: oláhhá lett magyar, akinek nagyapját ugyan még Csiszárnak hívták, de ő már megtagadta magyar származását. A szatmári püspök — Fiedler — német. A fehértemplomi püspök — Pecha — nem magyar. A szamosújvári örmény püspöki helynek pedig bolgár szerzetes volt. Nem elég hát, hogy az oláh kormány elrabolta a magyar katholikus isolákat, iskolai alapítványokat, a szerzetesrendek vagyonát, börtönbe vetett annyi kitűnő magyar papot, szerzetest, tanárt, tanítót, még az egész katholikus főpapi kart is saját embereiből állítja össze. Erdélyben pedig csak magyar római katholikus él és egy kevés sváb A német-szászok lutheránusok, az oláhok görög keletiek és görög katholikusok- E szegény magyar római katholikusokat mégis idegen főpapok alá helyezik. Mikes János az utolsó magyar főpap. Apostoli lelkű, szentéletű rendíthetetlen hőse a magyarságnak. A sok üldözés beteggé tette, de el állja a helyét s nincs is nála a magyarság előtt felekezeti különbség nélkül köztiszteltebb férfiú. Sajnos, halála után még teljesebb lesz a szegény, derék, bátor erdélyi magyarómai katholikusok sorsa. Töltött káposzta és túrós csusza Kínában Kínából, Shanghaiból Írja egy ismerősöm, hogy magyar vendéglő nyílt meg ebben a nagy nemzetközi kínai városban. Azt is írja, hogy hamarosan ez lett Shanghai egyik legnépszerűbb és legdrágább étterme. Nagyon megszerették a gazdag kínaiak, angolok, franciák, olaszok, németek a pörköltöt, túrós csuszát, töltött káposztát. Nohát meg a jófajta magyar borocskákat szilvóriumot, barackpálinkát, törkölyt is Ez érthető. Mert a magyar koszt valóban kitűnő. Nem igaz az, hogy az idegen ember prüszköl a paprikától. A paprika korántsem olyan maró, kegyetlen fűszer, mint a bors, amellyel a külföldiek ízesítik ételeiket. Meghát a jó magyar konyhának nem sajátossága sem az, hogy úgy agyonpaprikázzon mindent, hogy szikrát hányjon annak a szeme, aki azt a gyilkosan túlfűszerezett ételt eszi, sem az, hogy az étel úszón a gyomorkavaróan agyonzsírozott lében. A finom magyar konyha mértéket tart ebben. Eddig kínai vendéglők nyíltak európai nagyvárosokban,Chop Sueyk, New Yorkban, Párisban, Londonban s íme most a magyar konyha jutott győzelmes útján Kínában diadalmas állomásához. Előkelő keretű és drága magyar vendéglők virágzanak Bécsben, Brüsszelben, Berlinben, Párisban, Londonban Milánóban, Zürichben, nem is szólva az északamerikai és délamerikai magyar ven(Folytatás ex utolsó oldalon.) Kicsoda Léon Blum? PÁRIS, május hó. — A francia szocializmus vezére, a kigunyolt, a meghurcolt Léon Blum rövidesen átköltözik Quade de Bourbon-i lakásából a Matignon-palotába; az egykori forradalmárból Franciaország miniszterelnöke lesz. Évtizedek hosszú és keserves küzdelmeinek diadalát jelenti ez a változás. Ki ez az ember, aki 64 éves korára megérte legmerészebb álmainak, beteljesülését, aki ugyanakkor, amikor Európa más országaiban sorra lejárta magát a szocialista párt, most szigorúan alkotmányos eszközökkel diadalra viszi Európa egyik legradikálisabb és legkonzervatívabb érzelmi demokráciájában a szocialista zászlót? Barátai szerint ragyogó intelligenciájú vezér, törhetetlen hitű harcos, kitűnő taktikus és őszinte, hites ember. Ellenfelei szerint eltévelyedett “bourgeois,’ ködös teoretikus, a kinti egész élete egy gigászi paradoxon, nagy a tagadásban, alkotásra képtelen, tömegek vak reménykedése juttatta hatalomra. Próbáljuk meg igazságot tenni a két véglet között és megrajzolni néhány vonással ennek a különös embernek a portréját, aki néhány nap múlva a nagy francia demokrácia miniszterelnöke lesz. A szocialista gazdag ifjúsága Léon Plum hatvannégy éves. Jómódú elzászi családból származott és ifjú éveit kitűnő iskolákban és később az előkelő párizsi szalonokban töltötte. Forradalmi ambícióit tehát nem az élet, hanem olvasmányai és barátai csöpögtették lelkébe és a francia proletariátus vezére sokkal otthonosabban érzi majd magát a tradinóterhes Matignon-palota gobelinjei és aranyozott bútorai között, mint érezhette magát Pierre Laval a Quai d'Orsay-n, ahová az auvergni fuvaros fia a nagytőke bizalmából költözött be. Léon Blum jólétben töltötte el gyermekkorát és a Faubourg Saint-Germain arisztokrata szalonjaiban, ahol fiatal korában forgolódott, egyszerűen originális aranyifjúnak tartották, amikor forradalmi eszméiről kezdett beszélni. Külsejében, ruházkodásában, szokásaiban még ma is kissé (Folytatás az 5-ik oldalon.) AZ IDEGENEK PROBLÉMÁI Visszatérési engedély Kérdés: Első papíromat elnyelvén, szeretnék a nyár folyamán Európába utazni. Hogyan kell a visszatérési engedélyt beszerezni ? Távolmaradásommal megszakítom-e a törvény által előírt öt évi itt tartózkodást, amit a második papír kivétele előtt igazolnom kell majd. Válasz: Visszatérési engedélyért a 631-es számú űrlapon kell folyamodni A folyamodványban fel kell sorolnia érkezése pontos idejét s bizonyos más információkat. A folyamodványhoz egy 3 dolláros Money Ordert kell csatolnia Commissioner of Immigration and Naturalization, Washington, D. C. névre kiállítva, valamint két fényképet. Akik 1924 július elseje előtt érkeztek, folyamodványukat vigyék el személyesen a legközelebb eső bevándorlási hivatalba. Idegenek, akik 1924 július elseje után érkeztek az Egyesült Államokba, vagy akik regisztáltatták magukat, illetve itt tartózkodásukat törvényesítették, postai utón küldhetik a folyamodványt a Commissioner of Immigration and Naturalization, Washington, D. C. címre Néhány hónapig tartó vakáció Európában, nem szakítja meg az előírt öt évi állandó itt tartózkodást. Bizonyos körülmények között még egy évet is engedélyeznek- Lelkészek és tanárok, mint kvótán kívüli bevándorlók Kérdés: Mily módon engedélyezik egy lelkésznek, vagy tanárnak a kvótán kívüli vízumot. Magukkal hozhatják-e ezek családtagjaikat? Válasz: Egy pap, vagy lelkész, kvótán kívüli vízumot | nyerhet, ha igazolni képes, hogy | legalább két éve felszentelt pap | és valamely itteni egyház, vagy | templomi gyülekezet hivására | jött, hogy azután, mint pap | folytassa működését. Épp igy megkívánják, hogy a tanár, aki kvótán kívüli vízummal akar bebocsátást nyerni valamely egyetemen, vagy szemináriumban két év óta mint tanár működött. Álalában be kell igazolnia azt is, hogy valamelyik amerikai egyetemre, mint tanárt meghívták. Papok és tanárok feleségei és 18 éven aluli gyermekei, szintén bebocsátást nyernek, akár egyidőben, akár pedig később érkeznek az Egyesült Államokba. A legutóbbi bejövetel dátuma számít Kérdés: Egy “idegen” barátom 1914-ben érkezett az országba és mindjárt ki is vette első papírját. 1920-ban elhagyta az Egyesült Államokat és 1924-ban, mint tengerész, jött vissza, oly módon, hogy elhagyta a hajóját. Honosodhat-e az illető 1914-iki, tehát első bejövetele dátumának alapján? Válasz: Nem; az illető ugyanis megszakította az előírt “állandó letelepedés” szabályát. Honosodási szempontból, mindig a bevándorló legutóbbi érkezési dátumát veszik alapul. Tekintettel arra, hogy legutóbbi bejövetele törvénytelen úton történt, nem honosodhat, annak dacára, hogy nem deportálható, mivel 1924 július elseje után érkezett- A helyzeten lényegesen fog változtatni az a törvény, (amely felett bizonnyal rövidesen fog dönteni a kongresszus) ami a regisztrálás jogát kiterjesztené az 1921 június 3-a és 1924 július elseje között törvénytelen utón érkezet bevándorlókra is. A FEKETE SIRAU Regény. Irta: GOSZTONi ÁDÁM. (42.) — Oh, ne törődjék vele. Reggel volt egy kis afférom a Cápával Mindenáron belém akarta kötni, a leszámolást emlegette. Erre ingerelni kezdtem, hogy nem bírja az italt, úgy, hogy végül ivóversenyt rendeztünk. Az első pár pohár whisky után részegnek tetettem magam és lefordultam a székről, ami a Cápát nagy elégtétellel töltötte el. Megmosta fejét, sőt az arcára is vizet fröcskölt, amiből sejtettem, hogy magához készül. Mikor kiment a kabinból, azt morogta felém: “Good bye, John! Megyek a fiatal hölgyet megnézni...” Hát innen tudom, hogy beszélt magával. Magda a könyökére támaszkodva felemelkedett az ágyon. — A Cápa azt mondta, hogy szabadon engedi Gustavot, hogyha.. . Megnedvesítette nyelvével ajkát, amely forró és száraz lett egyszerre. — Ha itt maradnak a hajón vele, mint... a kedvese... Pirosság árasztotta el arcát. Nem az ajánlat kegyetlensége és erkölcstelensége öntötte el szégyenkezéssel, hanem az, hogy képzelete előtt megint felmerült a Cápa alakja, az utálatos, piszkos hústömeg, a kéjvágyon csillogó szem. ... John nem lepődött meg. Bólintott, mintha azt mondta volna: — Természetes! Mi mást lehetett várni a Cápától ? Kivete szájából a pipát és nyugodtan mondta Magdának: — Ne veszítse el bátorságát. Hál’ Istennek még nem történt semmi! Ne féljen! Magdát melegség járta át, amely elöntötte mellét és felszaladt torkába is Milyen máskép hangzott ez a pár szó John szájából, milyen kellemesen és biztatóan, mennyivel megnyugtatóbban, mint mikor Gustav hajtogatta eleinte szájhősködve: — Ne féljen semmit, amíg engem lát. .. Ez a férfi más világból való! Ez gondolja is azt, amit mond! Hát mégis van valaki, aki megvédelmezi, aki félelem nélkül áll mellette utolsó leheletéig.... Tegnap sőt, ahogy borostásan, bőrkabátban, revolverrel látta maga előtt Johnt, megborzadt volna arra a gondolatra, hogy ezzel a kétes foglalkozású, alvilágból való csempésszel valaha is barátkozzék ! Hogy egyenlő rangúnak tekintse magával, hogy beszélgessen vele, vagy megengedje, hogy megfogja kezét. Most szerette volna megérinteni Johnt. . . megköszönni neki . ... megszorítani kezét . . . megsimogatni. Olyan erős volt benne ez a vágy, hogy megmozdult, felült az ágyon, fel akart kelni, hogy odalépjen a férfihez. De John határozottan szólt: — Pihenjen csak. Szedjen össze egy kis erőt. Szüksége lesz rá. Lehetséges, hogy rövidesen megszabadul. Magda most már nem tudott fekve maradni tovább. Felugrott és izgatotan megragadta John vállát. — John! Ó, John! Hogyan? Beszéljen, mondja, mondja.. . — Üldöznek bennünket. — Kik üldöznek ? — A szövetségi parti őrség. Észrevették a Black Seagullt és nyomunkban vannak.... Magda elengedte John vállát és némán visszaült az ágy szélére. Valami mást képzelt, valami egészen mást várt, maga sem tudta, hogy mit- Talán azt, hogy John megmenti, megszökteti a levegőben, a vizen át, valami csoda módon. De nem! Üldözik őket! A parti őrség észrevette a Black Seagullt a Fekete Sirályt. . . Mi ez? Mi történik körülötte? A Cápa! A kalóz hajó!. . . Hát lehetséges ez? Hiszen 1935-ben vagyunk! Nem lehet ebből a lidércnyomásból felébredni ? Ez nem más, mint gyötrő álom!... . Ám újból hallotta John tárgyilagos hangját, amely komor valóságként hangzott. — Sajnos, a vihar megnehezíti az üldözést. — De azért lehetséges, ugye. . . hogy utolérnek? — rebegte. John kurtán felelte: — Remélem — a maga érdekében. . . — Az én érdekemben? — nézett rá ámultan Magda — hát magának nem áll érdekében ? Maga nem örül, hogy a Cápától megmenekülhet. John felszitta pipáját— A Cápától megmenekülök — pöfékelt lassan — az életem biztonságban lesz.... de ugyanakkor engem is elfognak. Ne felejtse el, hogy alkoholt csempésztem, kibújtam az adófizetés alól és az állam nem lágyszívű hitelező, aki megbocsát a nemfizetőknek. Az állam börtönnel büntet. A bootleggerségért pár esztendő jár Ha megfognak, valószínüleg Atlantába kerülök. Azért mondom ezt, hogy ha esetleg cigarettát, vagy dohányt akar küldeni, tudja, hogy hová címezze... Magda elnehezült lélegzettel, fájdalmas zavarral nézett rá. Szempillái remegni kezdtek, mint egy fekete pillangó két bársonyos szárnya és végül összecsukódtak, hogy elrejtsék a mögöttük felcsillanó nedvességet. — Börtönbe kerül? — lehelte Magda kínlódva — borzasztó!. . . Óh, Istenem! Szeretett volna még valamit mondani, de nem tudott. — Ne törődjön vele.— hallotta John nyugodt hangját. — majd csak kibírom valahogy.... Nem lesz kellemes, mert még sose próbáltam... de legalább maga megmenekül. (Folytatjuk)