Amerikai Magyar Népszava, 1936. augusztus (37. évfolyam, 214-244. szám)

1936-08-01 / 214. szám

2 MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN A béke és szeretet jegyében nyílt meg a Nemzetközi Asszonyhét Magyarul szólalt fel az angol delegáció vez­etője -- Anna királyi hercegnő szép szavai Budapest, július hó.­­ A Magyar Tudományos Aka­démiában vonultak fel a Nem­zetközi Asszonyhét külföldi vendégei. Soha ennyi hölgy a tudós társaság palotájában még nem volt. Cserkészlányok álltak sorfalat a bejáratnál és az ér­kező idegeneket jelvényes udva­rias rendezők kalauzolták. Az elnöki pódiumon Anna királyi hercegasszony foglalt helyet kö­zépen, mellette Kozma Miklós belügyminiszter felesége, a má­sik oldalon Tormay Gézáné ült. Az elnöki emelvényen ült még az angol Mrs. Cockroft, a fran­cia Boyer-Merret, továbbá az elnökség magyar tagjai: Balogh Elemérné, Magyar Zoltánná, Csiky Jánosné, Lindenmayer Piroska, Bródy Ernőné, Spurné Féltoronyi Magda dr. és Fried­rich Sári. Anna királyi hercegasszony megnyitó beszéde előtt Mrs. Cockroft emelkedett szólásra és legnagyobb meglepetésre ma­gyarul mondotta a következő­ket: — Kedves Testvéreim, na­gyon örülök, hogy eljöhettem Budapestre és bízom abban, hogy a magyar asszonyokkal jól megértjük egymást. Örü­lök, hogy együtt­működhetünk a béke érdekében. Az angol delegátus idegen ki­ejtéssel, kedvesen elmondott magyar szavait képzelhetően nagy taps fogadta. “Szent Veronika fátyla’’ Utána a díszes magyar ruhá­ba öltözött Anna királyi herceg­asszony mondotta el megnyitó beszédét. Üdvözölte a Nemzet­közi Asszonyhét külföldi ven­dégeit és ezeket mondotta: — az asszonyok feladata a szenvedés enyhitése. Az utóbbi évszázadban az asszonyok a szenvedés Szent Veronika fáty­lát viselték. Sok küzdelem és könny jutott osztályrészükül. Az asszonyok lelke van jelen eb­ben a teremben. Kívánom, hogy külföldi vendégeink jól érezzék magukat. Itt nem fognak talál­ni évszázados történelmi emlé­keket, mert azok a hosszas há­borúk alatt elpusztultak. Azon­ban termékeny búzaföldek és a szívek őszinte szeretete fogad­ja őket. Ki kell mélyíteni a gyermekcsere-akciókat! Meleg taps fogadta a herceg­asszony szavait, utána pedig Spurné Féltoronyi Magda dr., a Nemzetközi Asszony hét főtit­kára angol beszédben üdvözölte a megjelenteket és ismertette a Nemzetközi Asszony hét cél­ját. Felkay Ferenc tanácsnok a székesfőváros és a polgármes­ter képviseletében üdvözölte az Asszonyhét résztvevőit és kér­te, hogy ki-ki a saját hazájában csináljon propagandát Magyar­­országnak. Ezután a magyar hölgyek sorra üdvözölték az egyes országok kiküldötteit, majd ismét az impozáns megje­lenésű Mrs. Cockroft asszony beszélt. A béke problémája volt beszédének lényege. Két főmotí­­vum vonult végig beszédén: az egyik annak szüksége, hogy az országok között kimélyítsék a gyermekcsere-akciókat, mert — mint mondotta — ez a leghat­­hatósabb módja a népek kölcsö­nös megismerésének. Felszóla­lása második részében a béke mellett tört lándzsát és a szere­tet hiányáról beszélt. Nagy tet­szést keltett azzal az indítvá­nyával, hogy az általa írt kis verset, amely a béke és a szere­tet gondolatát foglalja magá­ban, magyar zeneszerzőnő zené­­sítse meg és a külföldi asszo­nyok ennek hangjai mellett utazzanak vissza hazájukba. Lelkesen ünnepelte az asz­­szonysereg Mrs. Cockroftot, aki után Csiky Jánosné, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé­nek alelnöke szólalt fel. Utána Prof. Dottore Castellani, a genfi egyetem magántanára, majd Kempf-Berthelot asszony távol­létében a másik francia delegá­tus, Madame Boyer-Merret ol­vasta fel beszédét. Lindenmayer Piroska, a magyar női cserké­szek elnökhelyettese, dr. Bródy Ernőné, a Dolgozó Asszonyok Lapjának szerkesztője voltak a következő felszólalók. A külön­böző nyelvű beszédeket Egger Mária dr. tolmácsolta. Újabb ülés estélyi ruhában Már a délutáni teán is fel­tűnt, hogy a Nemzetközi Asz­­szonyhét hölgyei között sok olyan van, aki egyáltalában nem hódol a legutolsó divatnak. Es­te a Gellért-szállodában tarka látványt nyújtott az Asszony­hét hölgyeinek estélyiruhás fel­vonulása. Itt tartották meg asz­talok mellett a második ülést, amely tulajdonképpen nem volt olyan komoly hangulatú, mint a délelőtti. A Kelet asszonyait Fatma Djemile de Bankovska, az olasz asszonyokat Fleischer Antalné, az amerikai asszonyo­kat pedig Lessner Alfrédné, a Pro - Hungária alelnöke, a bolgár asszonyokat Gyenesse Margit üdvözölte. A magyar női kamarazenekar együttes műso­ra után a béke problémájához szóltak hozzá néhányan, első­sorban az egyiptomi kiküldött, dr. Doria Fahmy Fikry. Nívós műsor következett ezután. Érdekes volt végigmenni a Nemzetközi Asszonyhét vendé­geinek szállásán és titokban be­pillantani a hölgyek bejelentő­­lapjaiba. Nem óhajtunk egyál­talában indiszkrétek lenni és életkorokat elárulni, hanem in­kább érdekes foglalkozásokat. Az angol Mary Haley például vasolvasztó művek igazgatójá­nak irta be magát. Mimmie Sandersen egy afrikai misszio­­nárus neje. Adele Annikin, az angol munkaügyi minisztérium­ban játszik nagy szerepet. A skót Gladys Delaney tej szakér­tőnek irta be magát, a holland Clara Meijers civilben bankár­ügyvéd, akad polgármesternő is, nő, de se szeri, se száma az ér­dekes foglalkozásoknak. Hang­zatos szép neve van az egyik oslói újságírónőnek: Solvejg Lei Bahy. Van azonban a hölgyek között gyógyszerésznő, gyár­gondozónő, műépítész, orvos. Megdöbbentően tragikus ese­mények bontakoznak ki abból a kártérítési perből, amelyet B. Irma, 22 éves pesti leány indí­tott K. Viktor bankhivatalnok ellen A tragikus események előzményei egy budapesti gyógyintézet betegszobáj­á­ban indultak el. Itt feküdt súlyos betegen a bankhivatalnok fia­tal felesége. Jóideig az orvosok sem tudták, mi baja, hozzátarto­zói pedig egyre nagyobb aggo­dalommal figyelték állapotát. A fiatal asszonyon a bénulás jelei mutatkoztak, végtagjait nem tudta megmozdítani és már úgy látszott, hogy a szerencsét­len fiatal nőt nem is lehet meg­menteni az életnek. Később azonban valamivel jobbra for­dult az álapota. Barátnők Ekkor került a gyógyintézet­be egy fiatal leány, akin műté­tet hajtottak végre. Már lába­dozó beteg volt a leány, amikor megismerkedett a bankhivatal­nok feleségével. A fiatal asz­­szony ekkor jobban érezte ma­gát, látogatókat is fogadhatott és családja nagy örömmel érte­sült aról, hogy a fiatal leány mi­lyen szeretettel, gyengédséggel szórakoztatja el a beteg asz­­szonyt. A gyógyintézetben min­dennapos vendég volt az asszony férje, így ismerkedett meg a le­ány K. Viktorral. Néhány hét múlva az orvo­sok közölték, hogy K. Viktorné rövidesen elhagyhatja a gyógy­intézetet, otthon fogják tovább kezelni. Ugyanebben az időben épült fel betegségéből a leány is. Az asszony ekkor már na­gyon összebarátkozott a lánnyal és megkérte őt: menjen ki pest­környéki villájába, a szoba­lánnyal, takarítónőkkel, csinál­jon rendet, hiszen hónapok óta nem lakott senki a szobákban. A leány örömmel vállalkozott erre és a feleség kívánságára a leányt a férj is elkísérte a vil­lába. Ami ezek után történt, azt már a bíróság előtt fekvő per­iratok mondják el. Ezekben a periratokban B. Irma így adja elő a történteket: — A férjjel együtt kimentem a villába. Néhány napon ke­resztül, délelőtt és délután tar­tózkodtam itt, hogy a személy­zetre felügyeljek. A férj min­det olyan is, aki “ebédrendező’’ foglalkozást jelzett. Akad kár­pitos, könyvtáros, házügynök, koncert­ü­gynök, gyermekgondo­zónő, sőt van a társaságban egy masszírozónő is. A legtöbben egy fiatal ma­gyar hölgy, Kemény Zsuzsa kö­rül forognak, akinek nagy érde­mei vannak. Angliában ő szer­vezte meg a magyar Asszony­hét angol csoportját és két izben tartott propaganda előadást Ma­gyarországról a londoni rádió­ban, hennap meglátogatott és amikor már a személyzet eltávozott, he­vesen udvarolt nekem.. De már a gyógyintézetben is úgy köze­ledett hozzám, hogy ezt nem le­hetett félreérteni. Egyik dél­után órákat töltöttünk a villá­ban, miután már a személyzet eltávozott. Ekkor történt, hogy a férj elcsábított engem. Órá­kon át beszélt nekem, könnyek­kel a szemében vallotta be, hogy soha senkit úgy nem szeretett, ahogy engem. Aztán arról be­szélt, hogy megmondották az orvosok: felesége menthetetlen, azért is bocsátják már haza. Szavát adta, hogy ha felesége meghal, engem vesz nőül. — Be kell vallanom, elég gyenge voltam és engedtem a csábításának, hallgattam szavai­ra, hiszen én is tudtam, hogy a szerencsétlen szegény asszonyon segíteni már alig lehet. így tör­tént, hogy K. Viktor elcsábított és a csábítás napjától csaknem minden nap találkoztunk. Fe­lesége közben egyre súlyosabb beteg lett és alig fél esztendővel azután, hogy a szanatóriumot elhagyta, meghalt. Az asszony halála után K. Viktor rövid idő­re elutazott Budapestről. Miután visszatért, néhány hónapig épp oly ragaszkodással, melegséggel fordult felém, mint azelőtt, de aztán elhidegült tőlem és nem­sokára meg kellett tudnom,, hogy jegyben jár egy dúsgazdag fia­tal özvegyasszonnyal. Az apa és az udvarló — Azt nem akarom itt elmon­dani, milyen hatást tett rám ez a hír, először arra gondoltam, eldobom magamtól az életet — hangzott a leány előadása — de aztán most határoztam! őszin­tén feltártam az ismeretség, a szerelem történetének minden részletét édesapám előtt. Apám, ki özvegy ember volt, rajongásig szeretett engem és leírhatatlan hatást tet rá mindaz, amit el­mondottam neki. Pár nap múl­­a felkereste apám K. Viktort, azután többször találkoztak, he­ves, éles jelenet volt köztük és egy alkalommal tettlegességig fajultak ezek a jelenetek. K. Viktor és édesapám kardpárbajt vívtak. A párbajban apám köny­­nyebben megsebesült, de ezek a könnyű sérülései nem gyógyul­tak meg. Előrehaladott cukor­baja volt, sebei nem gyógyultak be, később szepszist kapott és meghalt. — Így maradtam én árván, elhagyottan mindazoktól, akik valaha szerettek. Kétségbeejtő, rossz helyzetemben öngyilkos­ságot kíséreltem meg, de — saj­nos — nem sikerült, megmen­tettek az életnek és azóta apám rokonainál tengődöm. ... Tökre­­tett életemért K. Viktor felelős. Ezért kérem a bíróságot, hogy anyagi s erkölcsi károm fejében huszonötezer pengőt ítéljen meg nekem — igy végződött a leány keresete. K. Viktor a leány előadásával szemben igy védekezett: — A leány hangulatkeltően, de a valóságnak meg nem fele­lően adta elő a történteket. Nem igaz, hogy én elcsábítottam őt. Elképzelhetetlen, hogy egy tisz­tességes úrileányt olyan körül­mények között el lehetne csábí­tani, ahogy ezt maga B. Irma előadta a bíróság előtt. A saját keresetének előadása és beállí­tása is alkalmas arra, hogy meg­cáfolja a kárigényét, amelyet velem szemben támaszt. Bizo­nyítani tudom, hogy itt nem egy tapasztalatlan leány elcsábításá­ról van szó. — A leány és köztem mind­addig nem történt semmi, amíg szegény feleségem meg nem halt. A barátságunk csak fele­ségem halála után kezdődött, az sem igaz, hogy én házasságot ígértem a leánynak. A leghatá­rozottabban tiltakoznom kell az ellen is, mintha édes­apja a ve­lem vívott kardpárbaj következ­tében halt volna el. Jóval a pár­baj után történt, hogy cukorba­ja elhatalmasodott rajta és ez okozta halálát. A párbajnak is egészen más okai voltak, mint amilyen okokat itt B. Irma előad. Egyelőre nem kívánom rész­letezni ezeket az okokat, majd terjedelmes előkészítő iratom­ban cáfolom meg pontról-pontra a leány előadását. Ebben az elő­készítő iratban felsorakoztatom tanúimat is és a bíróság látni fogja, hogy ennek a kártérítési pernek semmi alapja nincs. A felek előadása után a tör­vényszék úgy határozott, hogy megvárja, amíg a férfi benyújt­ja előkészítő iratát s azután dönt a bizonyítás felől és a ki­­nyitás lefolytatása után hoz íté­letet. Tragikus hátterű csábítási per került a magyar bíróság elé Két ember halála egy szenvedélyes szerelem tüzében Tarzan, a legyőz­hetetlen írta: EDGAR RICE BURROUGHS “Amit az jelent, az az, hogy csak gyenge­elméjű emberek hihették, hogy az összes afri­kai feketék szívten segítenek az összes euró­pai nemzetek elleni hadjáratban. Csak a bo­lond hiheti, hogy az ilyen fantasztikus terve­ket keresztül lehet vinni baj nélkül.“­­ “Úgy leszel mint egy áruló”, jegyezte meg Zwitch. “És mit szándékszik tenni az ügyben?” kér­dezte a mexikói spanyol. “Már beteg a gyom­rom öntől is, mert nincs egy becsületes haj­szál a fején magának sem, akár csak Zverinek. Tonynak meg Drik­ov kisasszonynak még meg­adom azt, hogy a szándékaik jók, mert nem hihetem egyikről sem, hogy gazemberek vol­nának.” .......... “Nem ön az első ember, aki elárulta az ügyünket”, kiáltotta Zveri. “Majd meg fog fizetni érte ” Itt közbeszólt Móri: Nem tartom helyesnek, hogy most itt egymás között vere­kedjünk. Ha harcolunk és megöljük egymás, egyikünk sem kerül ki élve Afrikából, annyit mondhatok.” A többie­k hallgattak. . Most Zora szólt elősször: “Tonynak igaza van. Kössünk fegyverszünetet egymás között, amíg valami civilizált helyre érünk.” Így aztán csendben lepihentek valamennyien és kora reggel eindultak visszafelé az első táborukba, míg egy­más után Tarzan és a maga harcosai elindultak Opar felé. * . (Folytatjuk) 164.­­ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Meztelen őrült a szövő­gyárban A Magyar Pamutipar Rt. új­pesti gyártelepének szövőüze­mében nagy riadalmat keltett, hogy az ott alkalmazásban levő Nagy Gizella 20 éves szövő­leány minden ok nélkül­ sorra inzultálta társnőit. Amikor a dühöngő leányt meg akarták fékezni, leszakította magáról ruháját és meztelenül szaladgált a szövőteremben. Időközben ér­tesítették a mentőket, akik megállapították, hogy a leányon kitört az elmebaj. AGYONLŐTTE A SÓGORÁT, DE A TÖRVÉNYSZÉK FELMENTETTE Ítéletet hirdetett az­ aradi törvényszék abban a rendkívül érdekes bűnperben, amelynek vádlottja Jakab Ferenc gazdál­kodó, aki agyonlőtte sógorát, Turcsánszky Istvánt. A családi tragédia egészen rendkívüli kö­rülmények között játszódott le. Jakab Ferenc figyelmét fele­sége hívta fel éjféltájban, hogy valaki járkál az udvaron. Ja­kab ki is ment az udvarra, több­ször felszólította az idegent, hogy jöjjön közelebb, azonban az idegen nem jelentkezett, mi­re Jakab, aki a lépésekből úgy vette ki, mintha a hívatlan ké­sei látogató felé lopakodnék, be­lelőtt a sötétségbe. A lövés ta­lált, valaki hangos jajszóval összeesett, lámpát hoztak és ekkor a legnagyobb megdöbbe­néssel állapították meg, hogy Jakab saját sógorát, Turcsán­szky Istvánt lőtte le. A szeren­csétlen ember rövid szenvedés után, a helyszínen kiszenvedett. A megtartott főtárgyaláson csupa mentővallomás hangzott el a vádlott mellett, akit meg­tört a véletlen tragédia. A tör­vényszék felmentette az ember­ölés vádja alól a gazdálkodót, a­kit csak tiltott fegyverviselés miatt ítélt el 5000 lej bünte­tésre. Az első magyar-héber szótár Az épülő Palesztina és a vi­lágszerte kiélesedett ’zsidókér­dés’’, nemkülönben a nekilendü­lő új héber irodalom már évek óta mindenütt éreztették héber szótárak szükségét. Érdekes, hogy magyar-héber szótár ké­szítésére mindmáig nem történt komoly kísérlet. Két debreceni tanár vállalko­zott arra a jelentős úttörő mun­kára, hogy elkészíti az első na­­gyobbszabású héber szótárt ma­gyar értelmezésekkel. Mann­heim Mór és Grósz Ernő héber nyeltanárok már évek óta dol­goznak a roppant odaadást, fi­gyelmet és türelmet igénylő nagy művön, amely végre most a befejezés stádiumába jutott. Szakkörökben — nemcsak is­kolákban, hanem keresztény orientalisták között is — a nagyjelentőségű szótárt kivéte­les érdeklődéssel várják. Két üveg bor volt a halálos műtét jutalma Az utóbbi időben ijesztő arányban szaporodnak Zala me­­gyében a döbbenetes tiltott mű­tétek. Legutóbb Csörnyeföldön meghalt Vörös Ferencné 30 éves asszony, négygyermekes család­anya, mert nem akarta, hogy ötödik gyermeke is megszüles­sen. A műtétet özvegy Bajusz Lukácsné 75 éves asszony vé­gezte el két üveg bor fejében. A szerencsétlen fiatal anya fer­tőzést kapott és kiszenvedett. Bajszné a nagykanizsai ügyész­ség fogházába került. A tör­vényszék az öregasszonyt egy évi börtönre­ ítélte. ÍZLETES VACSORA 35c n­ev Dohár sörrel SIKET GYULA VENDÉGLŐJÉBEN 1498 YORK AVENUE (79th Street sarok, N. V. C.) Egyedüli magyar hely Yorkvilleben, ahol minden amerikai és hazai Ital kapható. Kérjük a magyarság sírvel pártfogását. Rémdráma a faluban A baranyai Kasadi község­ben Filakovics nevű földmives fejszével feldarabolta 26 éves Martin nevű öccsét, néhány perccel később pedig, amikor Filakovics Ferenc a két testvér apja meglátta kisebbik fiának feldarabolt holttestét, felkapta puskáját és agyonlőtte gyilkos fiát. A gyilkos apa azután a szen­telt gyertyát levette falról meg­­gyújtotta halott gyermekei fe­jéhez állította majd ünneplőbe öltözött és önként jelentkezett a csendőrségen, ahol elmondot­ta, hogy a testvérgyilkosságot az anyai vagyon felosztása fe­letti veszekedés hevében követ­te el a nagyobbik fia. Letartóz­tatták. ROTH TESTVÉREK 'órások , ékszerészek Főüzlet 104 K. 23rd St. 4th Aver'melett órák, ékszerek nagy választékban öreg aranyat és ezüstöt veszünk Mérték szerint készült kényelmes SÉRVKÖTŐK haskötők, gummi haris­nyák, támgé­p_é­pék, mankók, művégtagok és más kötszerek. Tartós készítmény. Olcsó árak VITARIUS GYULA magyar kötszerész 80 éves gyakorlat a garancia 448 E. 138 St., New York N. T. Telefon: Matt Haven 9-6668 PÉNZKÜLDEMÉNYT KÁBEL vagy RÁDIÓ útján a legolcsóbb áron továbbit FÖLDES Az összes hajóstársaságok hivatalos képviselője 1554 lBt Avenue, New York Clty (81-ik utca sarok) HIRDETÉSEKET felveszünk az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA részére. NŐK RÉSZÉRE! Ha észreveszi, hogy rendellenessé­gek, illetve természetellenes tüne­tek mutatkoznak, ne várjon sokáig, hanem rendelje meg rögtön a gyorshatású MADAME CHARLIER CAPSULÁKAT. Okos asszonyaink már 54 év óta használják ezt a ki­tűnő szert. Küldje be rendelését mindjárt, ne küldjön pénzt, fizes­sen majd a postásnak akkor, ami­kor megkapja a kitűnő MADAME CHARLIER CAPSULÁKAT. Ára :dobozonként $3.00. írhat magyarul. The Higby Medicine Co., Dept. A NEW HAVEN, CONN.

Next