Amerikai Magyar Népszava, 1936. november (37. évfolyam, 307-335. szám)

1936-11-03 / 308. szám

­­ AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE M A O Y A R DAN GÜAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING M A G T A R PEOPLE Metropolitan Edition.Amerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICENépszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal — — —­­ — Alig néhány esztendeje csak, hogy az amerikai háztartások szükségleti cikkeinek sorába végleg bevonult a rádió. Kétségtelen, hogy a példátlanul ügyes és kifogyhatatlan eszközökkel dolgozó üzleti szellemnek is nagy ré­sze volt abban, hogy ma már csaknem minden amerikai otthonban rádió szól, de bizonyos az is, hogy minden fényes üzleti fogás ellenére sem lendült volna fel ily szédületes mértékben a rádió, ha nem ébredt volna fel nagy erővel az emberi közösségbe való bekapcso­lódásnak vágya azoknak a lelkében, akiknek zsebéből a rádió­készülékek ára kikerült. Aki felállította a rádiót házában, az bekapcsolódott az égési ország életé­be, annak háza sohasem szűkölködhe­tett olyan vendégekben, akik szóra­koztatták, megnevettették, vagy való­ban értékes művészi élvezetekben ré­szesítették. Az isten háta megött élő farmert elvitte a rádió a nagyvárosok ■ zajába és forgatagába, minden költség nélkül leültette a legdrágább “night club”-ok asztalaihoz és a rádió gazdá­ja belépőjegy nélkül hallgathatta végig a világ legjobb zenekarainak, éneklő művészeinek és művésznőinek előadá­­ait. A rádió "hőskorában" kevesen gon­doltak azonban arra, hogy valamikor döntően nagy szerepet fognak játsza­­ni a politikai életben is a Marconi hul­lámok. Mert az idei elnökválasztás alaposan meggyőzhette az embert ar­ról, hogy valóban a rádiót tartják “döntő” korteseszköznek »* és**«* politikai pártok. De csak ritkán­ találkozhatunk az életben olyan emberekkel, akik türel­mesen hallgatnak végig olyan fejtege­tést, amely ellenkezik véleményünkkel és felfogásunkkal. Emberi gyengesé­günk, hogy fiúknak a szavát bálljuk legszívesebben, akik nekünk adnak igazat, akik a mi saját gondolataink­nak adnak visszhangot, akik a mi el­gondolásunkat szebben és ötleteseb­ben, színesebben és megkapóbban tudják mondatba foglalni, mint mi, így állunk az olvasással is. A 48-as magyar ellenzéki újságot vett csak a kezébe és a republikánus amerikai se olvasna a világ minden kincséért olyan­­újságot, amely tűzön-vizen keresztül a demokrata párt mellett tart ki és an­nak a szelleme tükröződik vissza min­den nyomtatott során. Logikus tehát az a feltevés, hogy Roosevelt elnök rádióbeszédeit azok hallgatták végig, akik lelkes hívei a New Dealnek és London kormányzó­nak főleg azok adtak “chancet” a meg­szólalásra otthonukba, akik naprafor­gós jelvényt hordtak a gomblyukak­ban. A rádió mellett szórakozni, pi­henni és egy nagyon keveset tanulni akar az ember, ezt a három tényezőt azonban nehezen találhatjuk meg ak­kor, amikor olyan valakiknek az elő­adására kell figyelnünk, aki nem ro­konszenves nekünk és akit mindennek tartunk, csak okos embernek nem. Nagyon valószínű tehát, hogy azért a sok-sok millió dolárért, amit a de­mokrata párt és a republikánus párt a nagy Broadcasting társaságoknak fize­tett, nagyon kétes értékű ellenszolgál­tatáshoz jutott. És az is bizonyos, hogy az a túlzásba menő korteskedés, amely a rádión tombolt, nagy­on sok családban az "idegekre ment” és ha mások nem, a gyerekek egész bizto­san gyűlöletes és ellenséges szemmel néztek hűtlen barátjukra, a rádióra. Ha­ a rádiót a jövőben is kortes­eszköznek akarják felhasználni a poli­tikai pártok, akkor megfelelő “prog­ramról” kell gondoskodniok. Ha ez az idei elnökválasztás komoly és életbe­vágó kérdéseket tett volna a rádió közönsége elé, ha az egyik jelölt által feltett és komolyan kifejtett kérdések­re, a másik jelölt komolyan és értékes elmefuttatással válaszolt volna, akkor kétségkívül izgalmasan várták volna az amerikai polgárok milliói, hogy mit mond a rádió, hogyan válaszol most Landon Rooseveltnek, vagy Roosevelt Landon-nek. De drámai ütközőpontok,­­vagy tu­dást és felvilágosítást terjesztő előadá­sok egyetlenegyszer sem kaptak he­lyet a rádión. És ezért igazán kár volt a kétoldalról kidobott sok pénzért. FONYÓ ALADÁR Elhangzottak az utolsó sza­vak Roosevelt elnök és Landon kormányzó részéről. Elhallgat­tak az elnökjelöltek, hogy a Hosszú és izgalmas korteshad­járat után, végre szóhoz jusson a nép és kimondja ítéletét. A politikai szakértők vélemé­nye szerint az 1936-os elnökvá­lasztásban legalább 44-45 mil­lió amerikai polgár fog élni sza­vazati jogával és ez a tömeg ad majd választ arra a kérdésre, hogy továbbra is a New Deal lo­bogója alatt halad-e a­zi ameri­kai nép, vagy egyetlen megmoz­dulással lerombolja mindazt, amit négy esztendő munkájával a Roosevelt adminisztráció fel­épített. Kétségtelen, hogy ebben a választásban sokkal nagyobb kérdések dőlnek el, mint pusz­tán az, hogy ki lesz a következő négy esztend­ő alatt a Fehér Ház gazdája? Roosevelt elnök megválasztá­sa félremagyarázhatatlanul azt jelentené, hogy az amerikai nép helyesli a New Deal munkálko­dását, és a­z is bizonyos, hogy Roosevelt n­e­m változtatna irányt, hanem tovább építené azt a gazdasági és politikai gé­pezetet, amely — az Ő elgondo­lása szerint, — az amerikai nép legszélesebb érdekeit szolgálja. Nagy érdeklődés előzi meg a kongresszusi képviselők válasz­tását. Az elnök megválasztása mellett másodsorban az a leg­fontosabb kérdés, hogy a meg­választott elnök pártja rendel­kezik-e majd megfelelő több­séggel a szövetségi törvényho­zásban? A szenátus kialakulása nem lehet kétséges, bárhogyan végződjenek is a választások a demokrata párt többsége meg­ingathatatlan. A képviselőházi­ban viszont rengeteg új mandá­tumot kellene szereznie a repub­likánus pártnak, hogy többség­hez jusson. Ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy Roosevelt gy­őzel­­mie esetén, biztosítva len­ne részére a kongresszus alsó­­háának többsége is. A választás napját mindkét elnökjelölt otthonában tölti. Roosevelt elnök Hyde Parkban fog szavazni, London kormány­zó Independence-ben, ahonnan a nap folyamán visszatér Tope­­kába és a kormányzói palotában fogja, a rádió előtt, a választás eredményét bevárni. VOL. XXXVII. Év. No. 308. SZÁM. NEW YORK, METROPOLITAN EDITION KEDD, 1936 NOVEMBER 3. Egyes szám ára 3 cent Mussolini. Rövidesen itt lesz az idő, hogy Itália igazságot követel Magyarországnak 45.10­9 EMBER SZAVAZATA DÖNTI EL AZ IZGALMAS KÉRDÉST: ROOSEVELT-E, VAGY LANDON? A New Deal ügyében mond ítéletet az amerikai nép - Roosevelt újraválasztása megerősítené az adminisztráció mai gazdasági politikáját Az olasz kormányfő szenzációs beszédben szólította fel Londont és Párizst, hogy a béke érdekében működjenek együtt vele A leghatározottabban jelentette ki, hogy Németország mellett áll a kommunistákkal szemben.­­ Mussolini beszédéből ítélve úgy látszik, hogy Olaszország és Németország közösen fogják követelni a magyar békerevíziót TORONTO, jan. nov. 2. — A tíz év óta tartó torontoi “Gólya Derby” véget ért és bármilyen furcsán hangzik, mert születé­sekről van szó, hat sokgyerme­kes anya mégis holtversenyben ért a célhoz. De még az sincs kizárva, hogy egy betahiba miatt a hat nyertes lemarad, az egyedüli győztes Mrs. Lilm Kenny let,­ és megkapta a Char­les Vance Millar által hagyomá­nyozott 775,000 dollárt. Mrs. Kenny-nek tizenegy gyermeke született tíz év alatt, mint a tizenegy annak rendje és módja szerint anyakönyvelve volt, de kettőt tévesen “Genny” néven jegyeztek az anyakönyv­be. J. E. Weldon, Mrs. Kenny ügyvéde azonban biztosra veszi, hogy ügyfele a Middleton bíró előtt meg­tartandó kihallgatás után győztesen kerül ki a ver­senyből. Az iránt, mondotta, kétség sem férhet, hogy a kitűzött tíz év alatt tizenegy gyermeknek adott életet az a kettő, kinek nevét tévesen jegyezték be, él és tanúskodhatnak jelenlétük­kel is. Mary és Joseph Kenny a két gyermek, kiket “Kenny” né­ven könyveltek el, Kenny he­lyett. Mary 6, Joseph pedig 5 éves. Százakra megy azoknak a ta­­ vat anya kilenc permekkel holtversenyben ért célhoz, a hetedik azonban tizenegy gyermekkel magának követeli a díjat A CANADAI GÓLYA DERBY SORSA EGY TÉVESEN ÍRT BETŰTŐL FÜGG RÓMA, november 1. — Benito Mussolini, olasz miniszterelnök szenzációs beszédben je­lentette be, hogy Olaszország rövidesen elérkezettnek fogja látni az időt arra, hogy megnyilvá­­nítsa kívánságát és igazságot követeljen Magyarországnak. Mussolini hatalmas beszéde, — amely invitáció volt London és Paris felé, hogy együttműködjenek vele és Hitlerrel az európai béke ér­­dekében — beavatottak véleménye szerint azt jelzi, hogy Mussolini és Hitler valószínűen együt­tesen fogják követelni, az európai hatalmaktól, hogy Magyarorsz­gnak adják vissza azokat a területeket, amiket a trianoni békeszerződés minden jog, mél­tányosság és igazság megsérté­sével vett el Magyarországtól. Kétszázötvenezer ember előtt, Milánóban tartotta beszédét Mussolini. Miután figyelmez­tette Angliát és Franciaorszá­got arra, hogy ne próbáljanak beleavatkozni Olaszország Föld­közi tengeri érdekeibe, mert ez háborúra vezetne ,­ kijelentet­te, hogy ő azt szeretné, ha Olaszország és Franciaország között szorosabb baráti kap­csolatok lennének s meg volna adva a lehetőség a béke érde­­kében való teljes kooperációra. Hangsúlyozta Mussolini, hogy az olasz és német megegyezés teljes. Kijelentette, hogy Olasz­ország és Németország között nincs szövetség, csak baráti megegyezés és különösen ki­hangsúlyozta azt, hogy ez a megegyezés olyan természetű, hogy ebbe belekapcsolódhatnak a többi európai országok is. Az olasz miniszterelnök be­szédének alaptónusa az volt, hogy a mai időkben csak “fegy­veres béke” lehetséges. Szük­ség van nagy hadseregekre a béke biztosítására. Kétszázöt­­venezer törok kiáltott éljent, a­mikor Mussolini a bolsevizmus ellen emelt szót és kijelentette, hogy eljött az ideje annak, hogy “végezzünk a kommunizmus­­sal”. Ezek a szavak azt mutat­ják, hogy Olaszország egy vo­nalban áll Németországgal a szovjet ellen. Mussolini beszé­dében hangsúlyozta a Né­pszö­­vetség bukását, majd azt, hogy szeretne egy Földközi tengeri paktumot Angliával, de ennek csak egy ára lehet s ez az, hogy Anglia ismerje el azt, hogy Ethiopia Olaszországé. Ezután azt jelezte Mussolini, hogy Olaszország hajlandó támogatni Németországot abban, hogy a Duna medence irányában kiter­­jessze befolyását. Majd a kö­vetkezőket mondotta: “A­m­í­g Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, addig a Duna medencéjének problémáit nem lehet megolda­ni. Nemsokára el fog jönni az ünnepélyes pillanat, amikor az orosz nép kinyilváníthatja azt a kívánságát, hogy Magyarország igazságot kapjon.” BUDAPEST, nov. 2. — A magyar főváros napok óta an­nak a szenzációs üzenetnek a hatása alatt áll, amelyet Ed­ward angol király küldött az angol parlamenthez a régi cik­lus bezárása alkalmából és a­melyben nyíltan kijelentette, hogy a középeurópai országok békeszerződéseit békés után re­­vidiálni kell. A lapok lelkes cik­kekben magasztalják az angol király szókimondását, őszinte­ségét, igazságérzetét és politi­kai messzelátását. A magyar kormány az angol király üzene­tének az ismerete után rendkí­vüli minisztertanácsot tartott. Az angol király üzenete által okozott örömet most még job­ban felfokozta Mussolini olasz miniszterelnök beszéde. .. . nnknak száma, kik esküvel haj­landók igazolni, hogy a két gyer­mek Mr. és Mrs. Kenny törvé­nyes gyermeke. Mrs. Kenny megmagyarázta, hogy történhetett a tévedés, ők francia canadaiak és a fran­cia a “k” helyet mindenütt “c’ betíp” ír. Ha Mrs. Kenny tényleg igazon­ít­­tudja, hogy a tizenegy gyermek az övé és a kitűzött határidőn belül született, akkor ő kapja a díjat. A holtverseny­ben beérkezett anyák a követ­kezők voltak: Mrs. Kathleen Nagle, Mrs. Alice Timlock, Mrs. Annie Smith, Mrs. Pauline Mae Clarke, Mrs. Isobel MacLean. Minden egyes kilenc gyermek­kel szerepelt a Derbyn. A 89-77 — 163rd Streeten lé­vő kétemeletes irodaemeletben tűz támadt. A házban lévő Ja­maica Loan Co. pinceraktára gyulladt ki, de a lángok csakha­mar elárasztották az­ egész épü­letet és a társaság páncélszek­rényei és irodái is megrongá­lódtak. Részben a tűz, részben az oltásnál használt víztöme­gek elpusztították a házban lé­vő női ruha és ékszerüzleteket és egy fogorvos rendelőjét. Fűz Jamaicában NEW YORKBAN TARTOTTA UTOLSÓ BESZÉDÉT A SZOCIALISTA JELÖLT A szocialista párt követelte csak a kampány folyamán, a polgári jogok megőrzését és kiterjesztését -- mondotta Norman Thomas Norman Thomas, a szociál­demokrata párt elnök­jelöltje ugyanott fejezte be korteshad­járatát, ahol Roosevelt elnök és Landon kormányzó, a new yor­­ki Madison Square Garden-ben. Több mint 12,000 ember hall­gatta végig a­zi elmúlt vasárnap Norman Thomas utolsó kortes­­beszédét, akit tíz percig tartó lelkes ünneplésben részesítettek hívei. Thomas “határozatlansággal” vádolta meg Roosevelt elnököt és kijelentette, hogy a legfon­tosabb kérdésekről kitérő vála­szokat ad és kerüli a megoldás­ra váró problémák igazi mély­ségeit és ezért elítéli azokat a liberális és munkás­szervezete­ket, amelyek Roosevelt újravá­lasztása mellett korteskedtek és foglaltak állást. Kijelentette Thomas, hogy Roosevelt elnök programja mel­lé állt William Green, az Ame­rican Federation of Labor el­nöke és John Lewis, a “forra­dalmi munkás­szervezet” elnö­ke is, anélkül azonban, hogy Roosevelt elnök viszont a szer­vezett munkásság programja mellé állt volna. És ez azt bizo­­nyítja, —­ mondotta Thomas, — hogy nem a szervezett munká­sok, hanem James Farley, kere­sett ezen az üzleten. A szocialista párt, volt az egyetlen politikai párt, amely ebben a hadjáratban, a polgári szabadságjogok megőrzése és kiterjesztése érdekében harcolt, amely nyíltan követelte, hogy a munkásság — a dolgozók és a munkanélküliek egyaránt, — szabadon szervezkedhessenek és munkaadóikkal tárgyalásokat folytathassanak. Kijelentette végül, hogy akármelyik párt győz, a kapitalisták ellenőrzése alatt marad és ebben az esetben elkerülhetetlen, hogy háborúba sodródjék a nemzet. A New Deal — amely gyűlöli a háborút, — több pén­zt költ el fegyverke­zésre, a hadsereg és haditenge­részet részére, mint amennyit a múltban akármelyik kormány költött. A SZAVAZÁS TITKOS! MINDENKI A SAJÁT LEL­KIISMERETE SZERINT SZAVAZZON! Kora reggeltől késő estig előreláthatóan negyven mil­lión felüli polgár fog lesza­vazni az Egyesült Államok­ban. A kampány utolsó nap­jaiban sok nagyvállalat tulaj­donosai és igazgatói fokozott nyomást próbáltak gyakorol­ni munkásaikra, akiket arra akartak rávenni, hogy az ő kedvencükre, az ő jelöltjük-­­re szavazzanak. Sok helyen a munkások jobbnak látták — munkaadóikra való tekin­tettel — másképpen regiszt­rálni, mint ahogy szerették volna. Arra figyelmeztetünk minden szavazót, hogy bát­ran, teljes nyugodtsággal­ szavazhat a saját lelkiisme­rete szerint. Azt ,hogy mi­lyen párthoz tartozónak val­lotta magát a regisztrálás­kor, még meg lehet tudni. De azt, hogy kire szavazott, sen­ki sem tudhatja meg. Hála Istennek, ebben az országban tiszta és becsületes titkos szavazás van. Szavazzon min­denki a saját lelkiismerete szerint. Az oltárpersely tolvaja A brooklyni St. Rose of Lima római katholikus templom plé­bánosa. Rév. James H. Casey, panaszt emelt a rendőrségen, hogy az oltár perselyét, amely­ben a szegények számára ala­mizsnát gyűjtöttek, valaki rend­szeresen megdézsmálja. Két de­tektív tegnap reggel elrejtőzött a templom gyóntatószékében és rajtakapták Edward Daym 16 éves, 150 Webster Avenue alatt lakó­­ sekrestyésfiút, amint késével a perselyt felfeszítette. A megtévedt fiú beismerte, hogy hetek óta fosztogatta a perselyt. Letartóztatták. Az erdőtűz áldozata BANDON, Ore. nov. 2. — Most takarítják el az egy hó­nappal ezelőtt itt pusztított er­dőtűz romjait. Az egyik ház előtt megtalálták J. C. Ashton, 62 éves farmer holttestét, aki a várost végigseprő tűzben agyonégett. A bandoni erdőtűz áldozatainak száma ezzel kilenc­re emelkedett. NEM TŰR POLITIKÁT GALLAGHER PÜSPÖK AZ EGYHÁZMEGYÉJÉBEN Az elnökválasztás után nem foglalkozhat politikai kérdé­sekkel Father Coughlin DETROIT, nov. 2. — Michael J. Gallagher püspök, kijelentet­te tegnap, hogy a jelenlegi el­nökválasztási kampány lezajlása után, egyetlen papnak sem en­gedi meg egyházmegyéjében azt, hogy cselekvő szerepet vál­laljon a politikában. A püspöknek ez a kijelentése szoros összefüggésben áll Fa­ther Charles E. Coughlin sze­replésével, aki egyházmegyéjé­nek papja. Amikor Gallagher püspökhöz azt a kérdést intézték, hogy ez a kijelentése egyet jelent-e az­zal, hogy egyházmegyéjében nem engedi meg a National Union for Social Justice további kampánymunkáját, azt válaszol­ta, „ a Union tovább munkál­kodhat, mint erőteljes gát a kommunizmus ellen.” Father Coughlin, a múlt hét végén tartott kortesbeszédében “scab elnöknek” nevezte Roose­­veltet, amiért másnap nyilvá­nosan bocsánatot kért. Ezt az esetet is szóvátették a püspök előtt és megkérdezték tőle, hogy önkényesen kért-e bocsánatot Father Coughlin, vagy ő utasí­totta erre? Gallagher püspök azt vála­szolta, hogy Coughlin önként kért bocsánatot, de “azt hi­szem, tudomására jutott, hogy nem tetszett nekem ez a kije­lentése és elvártam tőle, hogy helyreigazítja. És néha egy ilyen kijelentés ugyanolyan ha­tásos, mint egy utasítás, vagy rendelet.” Utolsó kortes-beszédét New­­arkscon tartotta az elmúlt va­sárnap Father Coughlin, akinek meghallgatására 8000 ember gyűlt egybe. Ebben a beszédé­ben azt jelentette ki a szónok, hogy “mindaddig hajlandó a társadalmi igazság érdekében rádió­beszédeket tartani, amíg a közönség hallani akarja őt és a mág püspöke megengedi neki ezt a szereplését.” Siessen most már és rendelje meg magának a legszebb és legtartalmasabb ÚJ NAGY NAPTÁRT PT 35 centért “IPi megrendelheti már most 47 AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1937 Éti NAGY NAPTÁRAT POSTAI UTÓN beküldheti bélyegekben is a 35 CENTET. NEW YORKI és KÖRNYÉKBELI OLVASÓINK rendeljék meg azon újságstandes­­nél, ahol a lapot szokták vásárolni. Megrendel­hető továbbá bármely vidéki irodavezetőnk útján. Siessen azonban a megrendeléssel, mert ezidén is csak annyi naptárt nyomatunk, ahány rendelést kézhez kapunk idejében. FIGYELMEZTETÉS! Nem kérünk csak 35 centet, amelyben bennfoglaltatik a naptár postai és szállítási költsége is,­­ ámde csakis és ki­zárólag azok kaphatják meg, akik idejében meg­rendelik, illetve megfizetik az érte járó csekély 35 CENTET. Előfizetőinket még arra kérjük, hogy akik hát­ralékban vannak, rendezzék egyúttal ezt is.

Next