Amerikai Magyar Népszava, 1937. február (38. évfolyam, 32-58. szám)

1937-02-01 / 32. szám

AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE MAGYAR LAN GUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS! AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE Népszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTÜN­­­­EDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal VOL. XXXVIII. Év. No. 32. SZÁM. NEW YORK, METROPOLITAN EDITION___ HÉTFŐ, 1937. ^FEBRUÁR 1. Egyes szám ára 3 cent. Mi is­ lfjabb riasztó hírek érkeznek az ár­­vízsujtotta vidékekről, miután pilla­natokig már reménykedni lehetett ab­ban, hogy lassan visszahúzódnak medrükbe a megőrült folyók és nem kell további veszedelemtől tartani. Sajnos, a sors, úgy látszik, még nem elégelte meg kegyetlen ostorcsapá­­sait és újból rászabadítja az elemek pusztító haragját sokmillió szerencsét­len emberre. Elgondolni is rettenetes, hogy mit szenvedhetnek az emberek a Missis­­sippi és Ohio folyók mentén fekvő vá­rosokban és falvakban. A fizikai szen­vedésektől és a rettenetes anyagi kár­tól eltekintve, a lelki szenvedések hét poklát gyötrődik végig azok a szeren­csétlenek, akiket kimosott otthonukból az árvíz. Hosszú évek szorgalmas, ne­héz munkájának gyümölcse minden ember otthona: gondosan, szeretettel szőtt álmok beteljesülése a kis ház és mindezt percek alatt elvitte a piszkos­sággá, ellenállhatatlanul hömpölygő vizát. És évről-évre megismétlődik ez a veszedelem, kisebb vagy nagyobb arányban. De amikor visszahúzódnak a vizek, a szorgalmas emberhangyák ismét munkához látnak, újra és újra felépítik otthonukat, amelyet azután — ki tudja mikor — ismét elvisz az árvíz. Hogy miért kell ennek így len­ni, hogy miért nem lehet valahogyan megakadályozni ezeket a megismét­lődő csapásokat, azt nem tudom. A mérnökök bizonyára jobban tudják. A politikusok is. És mindazok, akiknek ehhez némi köze lenne. Egy azonban bizonyos. Az ember türelme végtelen és mindent kibír. Szinte elképzelni is lehetetlen, hogy mennyit­­kibír türelmesen, bele­­fog­­vóan, lázongás nélkül. A spanyol polgárháború, sajnos, kezd állandó intézménnyé válni. Már szinte hozzátartozik napi életünkhöz az, hogy elolvassuk a Spanyolország­ból jövő hitből­es híreket és mg­­r­­­mészetesnek találjuk, hogy ez így van. Tudom, hogy cinikusan hangzik, vi­szont valami erőszakolt cinizmus nél­kül nem lehetne kibírni azt a szörnyű tudatot, hogy egy nagy országban hó­napok óta öldöklő harcban áll szem­ben a testvér a testvérrel és semmi nem történik azért, hogy végre abba­hagyják egymás öldöklését. Kétségtelen, vagy legalább is való­színű, hogy a spanyol testvérharc már megszűnt volna, ha abba idegen hatalmak bele nem avatkoznak. A “magas nemzetközi’’ politika azonban gyorsan kapott az alkalmon, hogy a saját zsíros pecsenyéjét sütögesse a spanyol polgárháború tüzénél.­­ A fascista országok olyan kisebbszerű erőpróbának tekintik ezt a háborút és titokban, spanyol területen, össze­mérik erejűiket azokkal, akik­­nem fascista alapon állanak. “A jövő euró­pai háború kirakatának” nevezte vala­ki igen találóan a spanyol polgárhá­borút, olyan kirakatnak, amelyben minták vannak kiállítva a jövő hábo­rú borzalmairól. Illetve talán nem is helyes “jövő háborúnak” nevezni, mert hiszen — mint azt valahol olvastam __ a háború már folyik és legfeljebb arról lehet szó, hogy majd nagyobb arányokat fog ölteni. Azt olvastam nemrég egy francia ezredes nyilatkozatában — ez az ez­redes önként jelentkezett a spanyol loyalisták hadseregébe — hogy ami most Spanyolországban történik, az tulajdonképpen a nyitánya a nagy európai háborúnak, ami úgy fog be­köszönteni, hogy előzetesen senki sem fog tudni róla. A diplomáciai rom­ák — mondja az ezredes — ez alkalom­mal a szemétkosárba fognak kerül­ni. Hadat senki sem fog üzenni a másiknak, csak egyszerűen meg fog­ja támadni. A levegőben, természe­tesen. Szóval ilyenek a kilátások a közel­jövőre. Hogy egyszerre megjelenik valamely európai főváros fölött egy csomó repülő és bombákat fog ledo­bálni, a modern civilizáció nagyobb dicsőségére.­­ Természetesen arra, aki azt mon­daná, hogy dehát pardon, már megint neki akartok menni egymásnak... nem emlékeztek már arra, hogy mi volt 1914-től 1918-ig? azt mondanák, hogy őrült, vagy legalább is, hogy nem érti a dolgokat. Bizony nem is lehet ezeket a dol­gokat megérteni. És azt is tudom, hogy nem elég nem megérteni, hanem tiltakozni is kellene ellene. Hangosan, ordítva, ökölbe szorított kézzel, min­den épeszű épkézláb embernek. Csak már elkezdené valaki. FÜLÖP ILONA TELJES ERŐVEL HARCOL AZ ÁRVÍZ PUSZTÍTÁSAI ELLEN A HATÓSÁG Az újból megindult eső még válságosabbá teheti a helyzetet.­­ 400 emberélet pusztult el eddig az Ohm folyó borzal­ más útjában. Hatvan billió tonna víz höm­pölyög szünet nélkül Illinois ál­lam Cairo városa fel, ahol ha­talmas gátak akarják megállí­tani a pusztítás száguldó útját a Mississippi gazdag völgyeinek irányába. Ugyanakkor erős esőt várnak ezen a vidéken és sok helyen meg is eredt az eső,­­ amely a megvadult vizeket táp­lálja. A Mississippi mögött, Pitts­­burghtól, Wheeling, Ports­mouth, Huntington, Cincinnati, Louisville és Paducali városo­kon keresztül, mindenütt, Korzai más nyomokat hagyott az árvíz halottakban, betegekben, anya­gi javak pusztításában. Két hete annak, hogy “meg­vadult“ az Ohio folyó és az el­múlt vasárnapi számítások meg­állapították, hogy több mint 400 ember halt meg eddig, több­­­int 400.000.000 dollárt tesz ki az anyagi kár, 570.000 küzd a hajléktalanság borzalmaival és a Vörös Kereszt szerint 236.000 ember él olyan házakban, ame­lyeket teljesen elszakított min­den rendes közlekedéstől az ár­víz. Washingtoni s­z­a­kemberek szerint ez az árvíz több kárt fog okozni, mint a múltnak akárme­lyik hasonló csapása. Missouriból jelentik, hogy a Mississippi lassan­­ugyan, de mégis több mint 47 lábra emel­kedett és 131.000 aker kiterje­désű terület került víz alá. Az árvíz területeken megindult a fosztogatás és a hatóság paran­csot adott ki, hogy minden fosz­togatót agyon kell lőni. Eddig több mint 20.000 embert szállí­tottak el otthonaikból. Tennesseeből jelentik, hogy Memphis környékén emelkedett az árvíz és 20.000 ember került a Vörös­ Kereszt gondozása alá, akik közül minden negyedik ember beteg. Kentuckyban katonai csapa­tok ürítették ki a veszedelemben forgó házakat és újból 8000 em­bert helyeztek biztonságba. Pa­­d­u­­c­a­h városáról hivatalosan megállapították, hogy alkalmat­lan és veszedelmes arra, hogy emberek éljenek benne. Louis­­ville-ben 8000 WPA munkást állítottak az árvíz elleni küzde­lem szolgálatába. AKI KEVESET FIZET MUNKÁSAINAK AZ FIZESSEN SOKKA!. TÖBB ADÓT Újabb tervezet a munkanélküliség megoldása érdekében -­­Hugh S. Johnson vetette fel a legújabb eszmét WASHINGTON, jan. 31. — Roosevelt elnök megerősí­tette azokat a híreszteléseket, hogy ol­yan törvényjavaslat megszer­kesztésén dolgozik, amely ered­ményesen befolyásolhatja a munkaalkalmak megszaporodá­sát és a munkanélküliség csök­kenését az egész ipari életben. Az elnöknek nagy körvonalak­ban készen állnak ugyan a ter­vei, de kijelentette, hogy kész­séggel hallgat meg minden ko­moly előterjesztést a megoldás érdekében. Az utolsó napokban az a meg­győződés hódított teret a poli­tikusok és szakemberek köré­ben, hogy nem lenne sok értel­me az NRA feltámasztásának, mert ennek a kísérletezésnek ugyanaz lenne a vége: a legfel­sőbb szövetségi bíróság alkot­mányellenesnek tartaná a kong­resszus beavatkozását ezekbe a kérdésekbe. Az alkotmány azon­ban széleskörű felhatalmazást ad a szövetségi kormánynak olyan adók kivetésére, amelyek a nép általános érdekeit szol­gálják. Ezzel a felhatalmazás­sal kell élnie a kormánynak és újabb adók kivetésével kell igyekeznie a munkanélküliség problémáját megoldani. Hugh S. Johnson tábornok, az NRA első szövetségi admi­nisztrátora, vetette fel legelő­ször ezt a megoldási tervet, a­melynek alapja új adóknak egész sorozatos kivetése, ame­lyeknek révén a kormány ellen­őrzése alá kerülne a munka­időnek és a munkabéreknek az ügye. Azok az iparvállala­tok, amelyek alacsony munkabére­ket fizetnek, hosszú munkaidőt követelnek munkásaiktól s ahe­lyett, hogy fokoznák, csökken­tik a termelést, mindezért kü­lön adót fizetnének a szövetségi kormánynak. A kormány nem szabna ki büntetést azok ellen a vállala­tok ellen, amelyek lelkiismeret­lenül szembe­helyezkednek az általános érdekekkel, hanem magas adóval akarja sújtani őket, hogy ezekkel az adóbevé­telekkel a munkanélkülieken és ínségeseken segíthessen. Az ötlet felvetői nem dolgoz­tak ki még részletes terveket és egyelőre azon tanácskoznak, hogy milyen fokban állapítsák meg a maximális munkaidőt az adókivetés alapjának. Valószí­nű azonban, hogy azt heti 40 órában fogják megállapítani, de lehetséges, hogy a heti 35 órát teszik meg adókivetési alapnak. A minimális munkabérek kér­désében sem történt még meg­állapodás, de a terv szószólói azt állítják, hogy az az adóki­vetési megoldás több, mint 2 millió 250.000 embert juttatna azonnal munka­alkalmakhoz. Ha­ a munkanélküliek elhe­lyezése nem sikerülne, akkor viszont nagyon jelentős össze­gű új adóbevételhez jutna a kormány és ennek az összegnek minden centje a munkanélküli­ek segítségét szolgálná. Roosevelt elnök nem tárgyalt még erről a megoldást, módo­zatról sem Johnson tábornok-k­kal, sem a terv helyeslőivel, de nagyon valószínű, hogy mielőtt előterjesztéseket visz a kong­resszus elé, alaposan tanulmá­nyozni fogja ezt a megoldási módozatot is. Nyomdavárost épít a Szovjet MOSZKVA, jan. 31. — A Ko­mintern világpropagandájának fokozása érdekében Szovjet­­oroszországban gigászi méretű nyomdavárost építenek fel. Az uj város az Ural-hegységben épül, neve: Knyigosztroj — (Könyvművek) — lesz. Az uj város kizárólag nagy nyomdákból áll majd, ahol könyveket és röplapokat nyom­tatnak majd, hogy a Komintern bel- és külföldi propagandáját fokozzák. Éppen ezért a nyom­davárosban a világ minden nyelvén dolgoznak majd a sze­dőgépek. A kormány úgy terve­zi, hogy egyelőre négyezer sze­dővel kezdi meg a munkát, akik­hez még a megfelelő más nyom­daszemélyzet csatlakozik. A nyomdaváros évi könyvtermelé­sét az első évekre 110 millió pél­dányban tervezik. Ridgely Tennesseeben a magasan fekvő vasúti töltéseken álló teher­kocsikban találtak menedéket az árvíz által kiűzött otthonok asz­­szonyai és gyermekei. ÚJABB LÉPÉSEKET TESZ MURPHY KORMÁNYZÓ A BÉKE ÉRDEKÉBEN Sloan magatartása miatt visszavonul a békeközvetítéstől Perkins miniszter DETROIT, január 31. — Mi­chigan állam kormányzója meg­ismételte azt az ajánlatát, hogy közös békekonferenciára hívja egybe a General Motors Corpo­ration és a United Automobil Workers képviselőit és még egy­szer megpróbálja az éles ellen­tétek elegyengetésének munká­ját. Alfred P. Sloan jr.,­ a General Motors elnöke a leghatározot­tabban megcáfolta Perkins munkaügyi miniszternek azt az állítását, mintha ő megegyezett volna vele a béketárgyalások felvétele ügyében. Sloan újból kijelentette, hogy ennek a bér­harcnak legelső és legfontosabb kérdése az,­­hogy azok a mun­kások, akik mint “sit down“ sztrájkolók megszállva tartják a Fisher Body Company két műhelyét,­­ megmaradhatnak-e az erőszakkal elfoglalt terüle­ten, amely a General Motors tu­lajdona.“ Amíg ez a kérdés nincs tisz­tázva, amíg a munkások ki nem vonulnak az általuk megszállva tartott műhelyekből, addig Sloan nem hajlandó semmiféle alku­dozásra. Perkins munkaügyi minisz­ter Sloan kijelentésével szem­ben is azt állítja, hogy igenis történtek közöttük megállapo­dások de miután Sloan elhagy­ta Washingtont, “aludt egyet az esetre“ és másnap reggel meg­változott a helyzet. A General Motors elnöke ezzel szemben azt állítja, hogy úgy vett búcsút a munkaügyi minisztertől, hogy másnap reggel 10 órakor fel­hívja telefonon és akkor tudat­ja végleges állásfoglalásáról. A helyzet most az, hogy Per­kins munkaügyi miniszter való­színűleg lemond a további erő­feszítésekről és nem avatkozik bele a sztrájkba. Annál inkább valósznű ez, mert Murphy kor­mányzó is kijelentette, hogy csak akkor kezd újból munkába a béke érdekében, ha a szövet­ségi kormány egyelőre vissza­vonul az ügytől és Perkins mun­kaügyi miniszter nem avatkozik bele a tárgyalások előkészíté­sébe. Homer Martin, a United Au­tomobil Workers Unon elnöke nagy elismeréssel emlékezett meg Perkins mniszter munká­jáél és kijelentette, hogy a Ge­neral Motors felelős azért, hogy holtpontra érkeztek ismét. Letartóztattak egy püspököt Mexicoban MEXICO. D. F., jan. 31. — Chiapas állam rendőrsége, a guatemalai határ közelében le­tartóztatta Gerardo Anaya y Diaz de Bonilla katolikus püs­pököt. A letartóztatásnak hiva­talos indokolása ara, hogy a püs­pöknek nem volt engedélye az államban való letelepedésre. Az El Universal nevű főváro­si újság szerint katolikus kö­rökben nagy felzúdulást keltett a letartóztatás híre, mert két­ségeik vannak aziránt, hogy az indokolás megfelel-e a valóság­nak. Az újságok gyakran közölnek olyan híreket, hogy az ország egyes vidékein kisebb helyeken szétkergetnek katolikus össze­jöveteleket, dacára annak, hogy nagyobb városokban megenge­dik a katolikus tömegek gyüle­kezését. Glouster hercege a kijelölt régens LONDON, jan. 31. — A par­lamentnek bemutatott új, tör­vényjavaslat, mely a trónöröklés felől rendelkezik, azt a rendelke­zést tartalmazza, hogy ha a most tíz éves Erzsébet herceg­nő 18 éves életkora előtt jutna trónra, Gloucester hercege au­tomatikusan régenssé válik. A kis Erzsébet hercegnő VI. György leánya és fiúörökös hi­ányában, ő kerülne Anglia Anglia trónjára apja halála esetén. 19 év óta szökevény LOS ANGELES, jan. 31. — Az itteni rendőrség részegség miatt letartóztatta Oscar Crow­der építőmunkást. Ujjlenyoma­tot vettek róla és ekkor kiderült, hogy 19 évvel ezelőtt megszö­kött Granite oklahomai város börtönéből, ahol mint egy betö­rés bűntársát tartották fogva. Crowder kijelentette, hogy szí­vesen megy vissza Oklahomá­­ba, hogy régi büntetése körül “rendet teremtsen.” Florida is hívja Edwardot ATLANTA, jan. 31. — Scholtz volt floridai kormányzó kijelen­tette, hogy Edward windsori herceget és Mrs. Wallis Simp­­sont a legszívélyesebben meg­hívta Floridába, ahol az állam vendégszerető fogadtatást fog biztosítani számukra. Felrobbant a vonat kazánja SAN SALVADOR, jan. 31. — Egy tehervonat gőzkazánja fel­robbant és a mozdonyvezetőt megölte, két fűtőt pedig meg­sebesített. Adolf Hitler beszédét barátságosan fogadta Európa népe és sajtója Anglia megállapította, hogy a beszéd nem okozott semmi bajt a nemzetközi helyzetben, de ne­m jelent hasznot sem.­­ Nem bíznak a franciák Hitler őszinteségében.­­ Olaszor­szág tapsolt leghangosabban. LONDON, január 31. — Adolf Hitler nagy beszámoló be­széde, jelentős részben, csalódásokat okozott Angliában. Hitler nyilatkozataiból hiányzott a határozottság és nagyon fontos kér­désekben kerülte a válaszadásokat és válasz nélkül hagyta Eden külügyminiszter súlyos kérdéseit. Anglia azonban nem mond le arról a reményről, hogy bele tudja­ vonni Németországot abba az általános európai egyezménybe, amely véget vet a bizonytalan­ságok korszakának és komoly alapon biztosítja a jövő békéjét. «---------------•■■■■■ ■ --------------------­Az angol politikai körök egy cseppet sem fogadták szívesen Hitler beszédében azokat a gyű­löletes kitöréseket, amelyeket a kommunisták ellen intézett és Anglia nem ismeri el Hitlernek azt a megállapítását, hogy két táborra oszlik Európa. Hitlernek azt a kijelentését, hogy “végetért a meglepetések korszaka“ örömmel fogadja az angol sajtó, de hozzáteszi, hogy a meglepetések vége nem jelenti azt hogy megkezdődik az együtt munkálkodás ideje. A beszéd mérsékelt és udvarias hangját elismerik az angolok, de azzal magyarázzák, hogy “Hitler időt akar nyerni!“ A hivatalos véle­mény az, hogy a nagy beszéd nem javított semmit az európai helyzeten, de nem is rontott. Hitler nem adott választ arra a kérdésre, amit legelső sorban várt Anglia és Franciaország és amelyet legutóbb Blum fran­cia miniszterelnök hangsúlyo­zott, aki kijelentette, hogy ‘min­den egyes nemzetet egyforma elismeréssel kell befogadni az európai nemzetek családjába.­ A gyarmatokról tett kijelen­tések se okoztak örömet Angliá­ban. A konzervatív párttal az élén, hatalmas csoportosulás ellenez minden engedményt Né­metországnak és még azokról a gyarmatokról sem alkarnak le­mondani ammelyeket a Népszö­vetség megbízásából tart ural­ma alatt Anglia. Franciaországban bizonyos mértékű megkönnyebbülést oko­zott, hogy Hitler bejelentette a “meglepetések“ megszüntetését, de a nazi vezér kijelentéseit nem fogadta a sajtó nagy biza­lommal A legnagyobb sikert termé­szetesen Olaszországban érte el Hitler, ahol minden szavának ‘tapsolt a sajtó és a nép.­­ Ausztriában most engedte meg először a kormány, hogy a rá­dióra kerüljön Hitler beszéde, amely azonban nem váltott ki különösebb hatást. A bécsi saj­tó feltette a kérdést, hogy eny­­hített-e a jelenlegi nemzetközi feszültségen Hitler bszéde? — de nem tudott rá választ adni. Csehszlovákiában az a véle­mény, hogy Hitler beszéde nem volt káros hatású az európai helyzetre, sőt talán a kedvezőbb kialakulások megindulásának tekinthető. A cseh sajtó hala­dásnak tartja, hogy Hitler ez­úttal csak egyetlen irányba cí­mezte fenyegetéseit: a kommu­nisták felé. Belgrádban örömmel fogad­ták, hogy Németország barátai közé sorolta beszédében Hitler Jugoszláviát. Meg­van a légi bicikli MILANO, Olaszország, jan. 31. — Vitorio Bonomi csaknem egy egész mértföldet utazott a levegőben egy pedállal hajtott légi biciklin és ezzel sikerült be­bizonyítania, hogy a lábbal haj­tott repülőgép nem ábránd töb­bé.­­A légi biciklit Enea Bossi, olasz származású amerikai me­chanikus, aki most is Philadel­phiában dolgozik. Két propelle­re van, amelyeket kerékhátité­­tellel lábával hajt a pilóta. Bo­nomi szerint a gép maximális sebessége 28 mértföld, legki­sebb sebessége két mértfö­ld óránként. Emelkedőképessége a szél erejétől és irányától függ. Tűz egy fatelepen NEWBERRY, Mich., jan. 31. — A Robbins Flooring Compa­ny itteni telepén tűz ütött ki, több mint félmillió dollár a kár. 135 alkalmazott munka nélkül maradt. Szavazatokat kérünk! Lezártuk a szépségversenyre szóló jelentkezések határidejét és a kö­vetkező két héten belül leközlésre kerülnek az újabban beérkezett ver­senyzők fényképi is. Most tehát már szavazatokat kérünk! Tessék sza­vazni, mihelyt az összes fényképek alapján kiválasztotta jelöltjét. Min­denki átnézheti az irodalmi mellékleten megjelent — avagy még megjelenő — szépséges leányfejeket és kiválaszthatja jelöltjét a szépségkirálynő, ‘Miss Magyar Amerika” címére. Arra adja szavazatát, akit a legszebb leánynak ítél. Minél több szavazószelvényt küld, annál valószínűbb a győ­zelem. Rajta tehát, mozduljon meg a szépségverseny hatalmas érdeklődő tábora és mindenki siessen beküldeni szavazatait... Minél többet... minél hamarább! 31 AMERIKAI MAGYAR ÉFSZAVA SZA­VAZATOJ adom. CA. bitho­mm) (Pontos ríme) írja le a kiválasztott legszebb leány nevét, saját nevét és lakhe­lyét, vágja ki a szelvényt és küldje be az Amerikai Magyar Népszava címére, 380 — 2nd Avenue, New York “Szépségverseny” jelzésű bo­rítékban. Mindenki annyi szavazatot küldhet be, amennyit akar. Ez a szavazólap HÁROM szavazatot számít FIGYELMEZTETÉS. — Szavazni csakis ilyen szavazólapok Ütésével lehet. — Más szavazólapokat nem veszünk figyelembe. Ilyen „SZAVAZATI SZELVÉNYEKET” tartalmazó lappéldányok megren­­delhetők az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAV KIADÓHIVATALÁBAN — *80 Second Are., New York, N. Y. és az összes vidéki FIÓK IRODÁKBAN.

Next