Amerikai Magyar Népszava, 1937. június (38. évfolyam, 152-181. szám)

1937-06-01 / 152. szám

AN AMMMSCAfi NEWSPAPER PRINTED IN THE MAGYAR LAN GUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS! AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE N ÉPSZAVA THE OLDEST.NUNGARIAMOABYNEWSSäSSI^Ä A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTI­JEDTEBB MAGYAR. NAPIS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA MELYNEK MINDEN SORA AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal VOL. XXXVIII. Év. No. 152. SZÁM. NEW YORK, METROPOLITAN EDITION KEDD. 1937 JUNIUS 1. Egyes szám ára 3 cent. Németország döntő lépésre készül a spanyolok ellen Rendkívüli éjjeli kabinet-tanácskozásban állapította meg haditervét Hitler - 23 német tengerész halt meg a 'gyalázatos’ támadásban­­- Hitler és Mussolini közösen veszik fel a harcot a valenciai kormány ellen BERLIN, május 31. — Hitler vezér­kancellár rendkívül szigorú megtorlásra készül­ő spanyol kormány ellen a Deutschland nevű német hadihajó ellen intézett repülő-támadás miatt amelyben 23 napi tengerészt megöltek és 83-at megsebesítettek a felhőkből érkezett bomba­­záporral. Az éjszaka folyamán rendkívüli kabinet-tanácsot tartott Hitler és később a következő hivatalos jelentést adta ki: “A német kormány olyan lépéseket kénytelen tenni, amelyekről azon­­nal hivatalosan értesíti azt a londoni nemzetközi bizottságot, amely a “semlegesség“ megóvása érdekében alakult meg.“ Ugyanakkor hivatalos értesítést nyert a német kormány arról, hogy a Deutschland meg­érkezett. führnHevh-i aa­n------------------------------rr---------------------------­­ megérkezett LinDraitarea és je­lentette, hogy a repülőtámadás következ­tében 23 ember meghalt, 119 tengerész súlyosan és 64 enyhébben sebesült meg. Hogy milyen “lépéseket“ ké­szít elő Hitler, arról egyelőre senkinek sincs sejtelme. Goeb­bels propaganda miniszter ma­ga elé rendelte a sajtó képvise­lőit, akik előtt ismertette az esetet, de egyetlen szóval sem célzott arra, hogy milyen válaszra készül a kormány. A német külügyminisztérium azonban egész napon keresztül állandó érintkezésben volt Rib­­bentrop londoni nazi nagykö­vettel­. Megbízható források szerint a haditengerészet minden sza­badságot felfüggesztett, a ten­gerészek nem hagyják el hajói­kat és az összes német hadiha­jók útrakészen várják az indu­lási parancsot. Hitler kancellár Münchenben tartózkodott az “élelmiszer ki­állítás“ megnyitásán, amikor értesült a spanyol repülők tá­madásáról. Azonnal repülőgé­pet rendelt magának és báró Neurath külügyminiszter és Erich Raeder tengernagy társa­ságában Berlinbe repült. Hivatalosan nem nyilatkozott még a nazi kormány, de mint “magán­jelentés“, a következő nyilatkozat látott napvilágot abban a nazi sajtóban, amelyik­ben egyetlen sor sem jelenhet meg hivatalos jóváhagyás nél­kül: “Az a gyalázatos támadás, a­melyet egy békési szol­gálaton levő német hadihajó ellen intéz­tek a forradalmi spanyol vize­ken,­­ a legnagyobb felháborodást és a legmélyebb gyászt váltotta ki az egész biroda­lomban. Ha a valenciai kormány azt ál­lítja, hogy a német hajóról tü­zeltek először a repülőgépekre, akkor hazudik. Egész Európának kötelessége, hogy védekezzék a bolsevik­ gyilkos banda felelőtlen és el­lenséges mesterkedései ellen.“ “Mielőtt bármi történik, az­zal kell legelőször tisztában len­nünk, mit szándékozik a “sem­­legességi“ nemzetközi bizottság tenni?“ A valenciai kormány nem nyilatkozott a németek vádjaira és csak annyit jelentett ki hiva­­talosan, hogy a támadó repülő­gépek spanyol gépek voltak és spanyol­ repülő­ tisztek vezették azokat. Rómából jelentik, hogy a Deutschland ellen intézett re-­­­pülő-támadás épp oly nagy szen­zációt keltett ott, mint Berlin­ben. Általános az a vélemény,­­ hogy Olaszország és Németor­szág közösen állapítják majd meg, milyen megtorló lépéseket tesznek a német és olasz hajók ellen intézett támadások miatt. Valószínű, hogy a két ország a “maga kezébe veszi az elinté­zést, és csak udvariasan tudtá­ra adja a nemzetközi bizottság­nak álláspontját. BERLIN, máj. 31. — Zsúfo­lásig megtelt padsorok előtt tar­tották meg az elmúlt vasárnap a katholikus istentiszteleteket egész Németországban és a mi­sék prédikációinak főtémái, szenvedelmes felhívások voltak arra, hogy a katholikusok tör­­hetetlenül ragaszkodjanak hi­tükhöz, a hivatalos Németor­szág minden üldözése dacára. Ugyanekkor pedig a nazi kor­mány főemberei és a nazi sajtó újabb támadásokat és kiroha­násokat intéztek a katholikus klérus, az egyházi hierarchia és a katholikus nevelési intézmé­nyek ellen. Az egyház részéről a harcias szellemű Preysing, berlini püs­pök vezette az ellentámadást. Pásztorlevelet intézett az ösz­­szes berlini kattholikus hitköz­ségekhez, amelyet ezek a temp­lomokban felolvastak. A püspök különösen a katholikus ifjúság­hoz appellált, amelyet arra in­tett, hogy Istenben való hitük­ben nem tántorodjanak meg. Arra is felszólította a híveket, hogy a Szent Bonifác emléke­zetére tartandó június 6-ik is­tentiszteleteken, tüntetően nagy számban jelenjenek meg. Egyik berlini templom papja keserű szavakkal fakadt ki a nazi nevelés ellen: — Manapság bátorság kell ahhoz, hogy katholikusnak vall­juk magunkat, amikor éretlen fiatal gyerkőcök, leköpik a papi talárt, ha a pap nyíltan és lo­jálisan ragaszkodik hitéhez. Nürnbergben viszont, a né­met tanítók kongresszusán, Rust német közoktatási minisz­ter Goebbels legutóbbi beszéde szellemében, a katholikus isko­lák felett ismét megkongatta a halál harangot. — Törvényeink lehetetlenné tették az ifjúság vallási szem­pontú megmételyezését. Ennél­fogva minél gyorsabban véget kell vetnünk annak az anomá­liának, hogy az iskolákat fele­kezeti hovatartozás szerint klasszifikálják. A Hitler kancellárhoz közel­álló “Voelkischer Beobachter” pedig — nagy vörös “headline’­­ok alatt — ezeket. Írja: — Az események menetét mi irányítjuk. Goebbels miniszter óva intette, a katholikus klérust, ahgy a hazugságok közlése, és az emberek elméjének megmér­gezése olyan végső fegyvereket fog a kezünkbe adni, amiket leg­jobban szeretnénk nem használ­ni. A miniszter burkoltan arra célzott, hogy a kormány ki akarja utasítani azokat a katho­likus papokat, akik dacolnak a nazi uralommal és nem engedel­meskednek a katholikusokat szabályozó kormányrendeletek­nek. CASTEL GANDOLFO, máj. 31. — A Vatikán prelátusai, XI. Pius pápának, 80-ik szüle­tésnapjára egy pompás automo­bilt ajándékoztak. A kocsi nem új, de átalakították, hogy a pá­pa könnyen felszállhasson és a legnagyobb kényelemben ülhes­sen benne. A pápa megtekin­tette a kocsit, beült és örömét fejezte ki az ajándék felett, a­melyet ma akar először használ­ni. Némi irónia van abban, hogy az autó — német gyártmány. TÖRHETETLENÜL RAGASZKODNAK HITÜKHÖZ A NÉMET KATOLIKUSOK Preysing berlini püspök vezette az erélyes támadások rozatát a nazi kormány ellen Furcsa valami az emberi lelkiisme­ret. Nem alszik, éveken át nyugton van, azután hirtelen felébred és cse­lekvésre, megbánásra készteti az em­bert. Legutóbb is két ilyen régen alvó lelkiismeret szólalt meg két különbö­ző ember lelkében. Spartanburgban, S. C. Bramlett Reid autókellék kereskedő már egészen el­felejtette, hogy kilenc évvel ezelőtt “ismeretlen tettes” ellopta kiparkolt autójának két kerekét. Most kilenc évvel később az ismeretlen tettes pén­zesutalványon 18 dollárt küldött be az annak idején szükségből “kölcsön­kért” kerekek ára fejében. A városi subway 50 centet kapott ugyancsak postán, Wonderful Victory (Csodálatos Győzelem) szerepelt az utalványon feladóként. Levelében azt írja, hogy évekkel ezelőtt több ízben “ingyen utazott” a subwayn, de most, hogy Divine atya táborába állt és tel­jesen megjavult, jóvá akarja tenni ezt a kis hibát és kárpótlásul fél dollárt küldött a subway igazgatóságának. Az Oskoshban lakó A. C. McComb­­ról minden jót el lehet mondani, ha­nem mint jós, alaposan megbukott. McComb óvatos és előrelátó ember és még most, életében nemcsak megren­delte, hanem szintén előre megvásá­rolt sírhelyére tétette sírkövét, melyre rávésette. A. C. MeComb, született 1857-ben, meghalt 1934-ben. De MeComb most is él és a legjobb egészségnek örvend. Mikor a sírkövet rendelte 1933-ban, akkor még egy évet adományozott ma­gának, biztosra vette, hogy a jövő év­ben meghal és ezért vésette be a ha­lálozási dátumot. Bernard de Fontenelle, aki 1657- ben született és 1757-ben halt meg, az akkori idők legkiválóbb írói és filozó­fusai közé tartozott, de egyben volt benne valami Walter Winchellből is, mert apró-cseprő pletykákról is szíve­sen irt érdekes históriákat. Fontenelle csodagyermek volt, akár 13 esztendős korában irt különböző filozófiai és ma­tematikai értekezéseket. De nem tudo­mányossága és művei tették nevét em­lékezetessé, mint inkább az, hogy — mint a korhű leírások állítják — so­hasem nevetett, vagy sírt, nem volt egy barátja, de ellensége sem, sőt még szeretője sem volt soha. Ennek dacá­ra száz éves volt halála idején. Robinson Crusoe regénye 218 éves és ma is a legkelendőbb könyvek egyi­ke. Bebizonyított tény azonban az, hogy szerzője, Daniel Dafoe, húsz könyvkiadóhoz kopogtatott be kész, munkájával és mind a húsz visszauta­sította, mint értéktelent, közlésre al­kalmatlannak mondotta regényét. A regényt végre William Taylor vásá­rolta meg és adta ki. Meg is gazdago­dott, mert a mese azonnal nagy tet­szést váltott ki és nagy példányszám­ban fogyott el. A 23 éves Mrs. Ruby King, Wash­ington, D. C., nagyon szeretheti 23 esz­­tendős férjét, Carit, mert mindent elnéz és megbocsát neki. Pár héttel ezelőtt összevesztek és a vita he­vében a fiatal, temperamentumos férj revolvert rántott és rálőtt az asz­­szonyra. A golyó szerencsére csak egy kikandikáló szőke hajfürtjét szel­te le, neki az ijedelmen kívül nem esett baja. Az asszonyka azonban nem akar­ja, hogy férjét megbüntessék és bör­­tlinbe cipeljék. A világon mind­enk­­él jobban szeretem Cárit, nem aka­rom, hogy megbüntessék, ez volt az első “veszekedésünk” és annak is nagyrészt én voltam az oka, mondotta a rendőrségnek. Húsz évvel ezelőtt választották meg sheriffnek Montgomery megyé­ben, Mr. Joe Covingtont. Első fog­lya egy Nat Mosley nevű néger volt. Most húsz év múltán a megye válasz­tóinak bizalma ismét a sheriff hiva­talba ültette Joet és érdekes, hogy leg­első foglya ismét Nat Mosley volt. Mindketten megöregedtek egy kicsit, de régi “ismerősként” üdvözölték egy­mást. Barton megye, Mo. törvényszékén egy kis tévedés esett meg. A Melford­­ban lakó John Mills válóperében a hivatalos lap azt közölte a válóperi ítélet kimondása kapcsán, hogy a Mills házaspár házasságából gyermek nem származott. A jelentést ki kellett javítani, mert a Mills házaspárnak nem is egy, ha­nem hat gyermeke van, mind él és jó egészségnek örvend. A válóperi ítélet azonban e kis tévedés dacára is jog­erős maradt. FÖLDY KÁROLY. NÉGY EMBERT ÖLTEK MEG SOUTH CHICAGÓBAN A RENDŐRGOLYÓK Véres harcok a Republic Steel Corporation telepe előtt­­ A rendőrség azzal védekezik, hogy a munkások * kezdték’ a lövöldözést Machado volt cuhai élni kegyelmet kap CHICAGO, május 31. — Négy ember halt meg és 88 ember sebesült meg abban a szörnyűséges összecsapásban, amely a sztrájkolókkal rokonszenvező munkások és a rendőrség között alakult ki South Chicagóban, a Republic Steel Corporation telepe körüli A sebesültek között 23 a rendőrök száma és az egyik ha­lott a 40 éves Kearl Hanley, aki Indiana Harborból érkezett a sztrájk gyilkos tüzébe. Körülbelül 30—40 tüntetőt, köztük egy-két sebesültet, le­tartóztatott ugyan a rendőrség, de egyelőre nem emeltek vádat ellenük. A zavargások és összetűzések a délutáni órákban kezdődtek meg. A­­gyárteleptől mintegy két blokknyira, több mint 1,500 munkás gyűlt össze, akik ka­rókkal és téglákkal “felfegyver­kezve“ vonultak a Republican acéltelep ellen, ahol, dacára a kimondott trztrájknak, tovább folyik az üzem. James L. Mooney rendőrka­pitány kétszáz emberével meg akarta akasztani útjában a munkások tömegét és arra szó­lította fel a harcias férfiakat és nőket, mondjanak le arról a szándékukról, hogy a gyártelep elé vonulnak. A tömeg azonban nem volt hajlandó tervéről le­mondani és ekkor csaptak át támadásba a rendőr legények. A munkások nem hátráltak meg, hanem köveket és téglákat hajigáltak a támadókra. Ekkor öt rendőr automobilt indítottak a tömeg ellen, de az autók sem tudták szétoszlatni az embere­ket. Az izgalom és elkeseredés te­tőpontjára hágott, amikor a felk­orakovó'.,' rendőrök szolgálati fegyverüket vették elő és elő­ször — állítólag — a levegőbe lőttek. Ekkor — mondja Moo­ney rendőrkapitány — lövések dördültek el a munkások oldalá­ról is, amire tüzeléssel és köny­­nyeztető bombákkal válaszoltak a rendőrök. Az első sortűz után tizennyolc ember maradt a földön. A tö­meg rémülve látta a kegyetlen rendőr támadás eredményét és a legtöbb ember futásnak eredt. A tizennyolc elesett embert a rendőrök segítették fel és a pat­rol kocsik szállították el a kö­zeli kórházakba. Ez volt a sztrájkolókkal ro­konszenvező munkásoknak ne­gyedik masírozása a gyártele­pe ellen az utolsó öt nap alatt. A három első megmozdulás is rendkívül erőteljes volt, de azoknak nem akadt halálos ál­dozata. A három megelőző harc­ban csak húsz ember sebesült meg. Kétségtelen, hogy a szerve­zett munkásság vezérei nem hagyják annyiban az esetet és a vérengzésnek még komoly kö­vetkezményei lesznek. HAVANA, máj. 31. — A cu­­bai kongresszus nagyarányú amnesztiában részesítette a bű­nözőket. Az 1937 május 2-ika előtt elkövetett politikai és más fajta bűnök tettesei közül több ezren nyerik vissza szabadsá­gukat. Az amnesztia törvény végre­hajtása a szó szoros értelmében kiüríti a börtönöket és nagyon megkönnyíti a büntető törvény­székek munkáját, melyekkel el­ volt halmozva az elmaradt és újabb ügyek tárgyalásával. A törvény teljes kegyelmet és szabadságot ad Gerardo Macha­do volt elnöknek, aki jelenleg száműzetésben él, valamint 40 más előkelő politikusnak, akik miniszterek voltak Machado kormányában. Számos külön­böző bűntettel vádolt rendőri tisztviselő is kegyelmet kapott. A halálos és életfogytiglanra szóló ítéletek nagy részét enyhí­teni fogják. Azok a politikai bűnösök, a­kik részt vettek az 1935-ik évi sztrákokban és politikai forra­dalmakban, mind teljes szabad­ságot kapnak. Csakis azok a terroristák maradnak börtönben, kiknek tettei más emberek testi épsé­gét sértették meg, az ember­rablásban bűnösnek talált ban­diták sem részesülnek az általá­nos kegyelemben. A törvény becikkelyezése után tehát Machado visszatérhet Gubába és egyben a Machado pártiak is hazajöhetnek önkén­tes száműzetésükből­. Megkezdi földkörü­li repülé­sét Amelia Earhart MIAMI, Fia., máj. 31. — Amelia Earhart, a világhírű amerikai pilótanő kijelentette, hogy ennek a hét első napjai­ban megkezdi földkörüli repülő­­útját. Mihelyt kedvező az idő, a vállalkozó szellemű nő útnak indul és első állomása San Juan, Portorico lesz. Az élet mélységeiből BOSTON, máj. 31. — A bos­toni gazdag negyedben lévő Emanuel Episcopal Church ün­nepi istentiszteletét kínos inci­dens zavarta meg. Miss Alice Mariett, egy elhunyt lelkész 52 éves leánya, a templomi gyűjtő­­urnából elemeit egy megjelölt dolláros bankjegyet. A sekres­tyés kulcslyukon leste a lopást és a rajtakapott nőt, az imád­kozó hívők szeme láttára kive­zette a templomból és átadta a rendőrségnek. A Back Bay rendőrállomáson, a jól öltözött nő elmondta, hogy a lopást azért követte el, mert édesanyjával együtt nyomor­gott, nem tudták fizetni a ház­bért és nem volt pén­zjük éle­lemre. Elhalt édesapja, Rév. Ernest Mariett, a Trinity egy­ház egykori helyettes rektorá­nak pályatársaihoz és barátai­hoz pedig h­iába fordult segé­lyért, mindenki elutasította, végül is lopásra vetemedett. A templom kápolnájában azért tettek egy megjelölt pénz­jegyet az urnába, mert hetek­kel ezelőtt eltűnt egy $22.50 ösz­­szegű csekk. Ezt a tettes más­nap visszaküldte ugyan, de ettől fogva John O. Haynes, a sek­restyés, állandóan résen volt és figyelte, hogy a kápolna tolvaja jelentkezik-e újból? A szolgálatot teljesítő rend­őrhadnagy vonakodott letartóz­tatni az asszonyt, mert azt hit­te, hogy az egyház lelkésze nem fog feljelentést tenni. Végül is rendőröket küldött vissza, a templomba, ahol azonban kije­lentették, hogy a nő megbünte­tését kívonják. Erre 50 dollár biztosíték kiszabása mellett, le­tartóztatták s mivel a biztosí­tékot nem tudta letenni, Miss Mariett börtönbe került. A vizsgálat máris kiderítette, hogy a nő csakugyan nyomor­ban élt. Nyolcvan éves özvegy anyja csaknem tehetetlen már és akia ő nyugdijuk a legprimití­vebb életfentartásra sem volt elegendő. MAKÓ GYŐZELME­ ­A vöröshajú, californiai Donald Budge és az ugyancsak californiai születésű, szőkehajú magyar fiú, Gene Makó, az amerikai Davis Cup tennisz-együttes, a Forest Hills-i stadiumban megtartott párosver­seny döntőjében fölényes győzelmet aratott a szerencse nélkül játszó Jack Crawford és Vivian McGrath, ausztráliai “team”-el szemben. Az eredmény 7:5, 6:1, 8:6 volt. Budge és Makó sikere révén az Egyesült Államok megszerezte az amerikai zónában lejátszott döntő három szükséges győzelmét és ez­által lehetővé vált, hogy az ameri­kai együttes még e hét folyamán áthajózzon Európába, ahol a német csapattal kell felvenni a küzdelmet. XI. Pius pápa süldi­ a modern pogányságot "Tudomány és hit’ című beszé­dében foglalkozik a német és orosz vallásellenes üldözésekkel CASTEL GONDOLFO, máj. 31. — XI. Pius pápa megszöve­gezte az “istentelen pogányság” ellen intézett támadó beszédét, mely a pápa 80-ik születésnap­ján nemzetközi rádióhálózaton kerül a hallgatók milliói elé. Különösen a németországi és szovjet oroszországi vallásüldö­zésekről szól a beszéd. A Szent Atya határozottan támadó hangon emlékezik meg azokról, akik vallásellenes tény­kedéseikkel gyökerében veszé­lyeztetik az otthon szentségét és a civilizációt. A németországi katolikuso­kat, akik jelenleg a nazi kor­mányzat pergőtüzében állanak, újabb ellenállásra és kitartásra buzdítja a pápai beszéd, mely­nek címe “Tudomány és hit.” Hiz3.takios vatikáni körökben a legfontosabb pápai megnyilat­kozásnak tartják ezt a beszé­det. Ötven halott az újabb madridi tüzérségi támadás eredménye MADRID, máj. 31. — A fel­kelő csapatok tüzérsége ismét heves ágyútámadást intézett Madrid ellen, a jelentések sze­rint legalább 50 halottja és 70 sebesültje van a támadásnak. Több s­záz lövést intéztek a város ellen és a támadás, mely a nyugati oldalról jött, három óra hosszat tartott. Borzalmas hatása volt a jól irányzott tü­zelésnek, egymásután dőltek romba az épületek és az utcák menekülő emberekkel voltak tele. A kormánycsapatok tüzérsé­ge ellentámadással felel a Ga­­rabitas hegyen, Casa de­l Cam­­po közelében álló forradalmi tü­zérség tüzelésére. A tüzelés olyan heves volt, hogy a fővá­ros lakosságának egy része egész vasárnapon át az alagu­takban vagy pincékben maradt. A telefon épület is veszedelem­ben forgott, számos közeli épü­letet találtak el a golyók. HENDAYE, Franciaország, máj. 31. — Franco felekelő tá­bornok repülői bombatámadást intéztek Santander közelében az Alberic­a repülőtelep ellen és mintegy 50 kormány repülőgé­pet pusztítottak el a bombák. Mola felkelő tábornok eré­lyesen folytatja Bilbao elleni ostromát, mely már két hónap­ja tart. A kegyelmet kapott rab meg­halt a börtön kórházában MICHIGAN CITY, Ind., máj. 31. — Az életfogytiglani bör­tönre ítélt George Davis, 53 éves fegyenc, aki 26 évig volt börtönben, mert Lake County­­ban meggyilkolt egy asszonyt, a börtön kórházában tuberkoló­­tikus mérgezésben meghalt. Da­vis néhány nappal ezelőtt ke­gyelmet kapott M. Clifford Townsend kormányzótól. A háború elleni harc a hősök megbecsülése Ki kell irtani a haszonlesést a nemzeti védelemből - mondotta Clark szenátor ARLINGTON, Va., máj. 31.­­ Az itteni nemzeti temetőben, Bennett C. Clark, Missouri ál­lam demokrata szenátora, az or­szág háborús veteránjaihoz ap­pellált, hogy törvényhozási úton akadályozzák meg, hogy a ne­héz iparok új háborúkat teremtsenek csak azért, hogy profitjuk nagyobb legyen. Clark az Ismeretlen Katona sírköve mellett levő amfitheátrumban tartott emlékünnepély főszóno­­ka volt. Maga is háborús vete­rán és az American Legion egy­kori parancsnoka. — Nem akarom most részle­tezni, hogy a kongresszus előtt, fekvő törvényalkotások miként akarják kivenni a profit­ motí­vumot a jövő háborúiból, de a most élő háborús veteránok az­zal becsülik meg legjobban az elesett hősök emlékét, ha segí­tenek kiirtani minden haszonle­sést a nemzeti védelemből, hogy gyermekeiknek ne kelljen felál­dozni életüket olyan haszonle­sésért, aminek az elesett hősök áldozatául estek mondta a szenátor. _______ Nemzetőrséggel akarják megakadályozni egy néger meglincselését ATLANTA, Ga., máj. 31. — A 122-es számú kaszárnyában készenlétbe rendelték a nemzet­őröket, mert olyan hírek keltek szárnyra, hogy a tömeg kísérle­tet tesz egy néger kézbekapari­­tására, akit a Fulton County-i börtönben gyilkossággal vádolva tartanak fogva. A megyei rend­őrök főnöke Emmett Quinn kér­te meg E. D. Rivers kormányzót a nemzetőrök készenlétbe helye­zésére. Milton Jackson 35 éves négert, Mrs. Birdie Fluker 50 éves­ atlantai jómódú asszony halálával kapcsolatban vonják felelősségre.

Next