Amerikai Magyar Népszava, 1937. június (38. évfolyam, 152-181. szám)
1937-06-01 / 152. szám
o l Másodszor kapott egyévi börtönt egy nazarénus katona, mert nem akart fegyvert fogni A kolozsvári román hadbíróság súlyosan elitélt egy nazarénus katonát. Talos János 84- es gyalogoskatona a vádlott. Vád ellene, hogy nem akart fegyvert fogni. Talos nem először áll a hadbíróság előtt. Vallásos meggyőződése már ezelőtt i® börtönbe vitte. Akkor a kötelező katonai esküt nem volt hajlandó letenni, ezért hadbíróság elé került s egy évi börtönbüntetésit kapott. Alig, hogy kiszabadult és visszakerült ezredéhez, meggyőződése újból bajba sodorta. A kiképzésnél nem akart fegyvert fogni s még kevésbé azt elsütni. Kárbaveszett minden szép szó és fenyítés, a nazarénus katona nem akarta vallásának parancsait megszegni. A hadbíróság tárgyalásán is csak a vallása szabta parancsokkal védekezett. Védekezését nem fogadták el és a hadbiróság újabb egyévi börtönre ítélte. A juhászkutya kikaparta a holttestet s ezzel leleplezte a gyilkosságot Dicső szentmártonban Schulatar Joan gazdálkodó valami birtokügyből kifolyólag haragos viszonyban volt Bartók Erzsébettel. Pár nap előtt együttesen a telekkönyvnél jártak s hazafelé menet az országúton birtokügyön összevesztek. Szóváltás hevében Schuszter botjával agyonverteBartók Erzsébetet s a közeli erdőben elásta. A közelben legeltető juhász kutyája azonban kikaparta a hullát s a csendőrök nyomban Schusztert vették vallatóba, aki bevallotta a gyilkosságot s azzal védekezett, hogy nem tudott megállapodásra jutni Bartókkal s dühében vetemedett a gyilkosságra. Letartóztatták. Államellenes izgatás -■ futballfelszereléssel Temesvárról jelentik. A múlt év nyarán a Dettai Atlétikai Club játékosai ellen államellenes izgatás címén eljárás indult. A klub barátságos mérkőzésire hívott meg egy román labdarúgóscsapatot. A DAC játékosai zöld trikóban, fehér nadrágban és piros lábszárvédővel vonultak ki a pályára. A közönség román része tiltakozott az “irredenta színek“ miatt és államellenes izgatás címén feljelentették a játékosokat. A temesvári törvényszék most államellenes izgatás címén Hack Jánost, a csapat kapitányát és az egyik játékost, aki városi tisztviselő volt, két-kéthavi fogházra és fejenként kétezer lei pénzbüntetésre, míg a többi tíz játékost fejenként egyhavi fogházra és ezer lei pénzbüntetésre ítélte. Két hétig tartó lakodalom Rekordlakodalom folyt le a szerémségi Nikincben. Kung Albert kereskedő tizenhatéves Katica leányát ezelőtt egy héttel vezette oltárhoz Kájel Ádám jómódú gazdálkodó. A lakodalomba nyolcszáz vendéget hívtak meg és ezek kivétel nélkül meg is jelentek. Eddig elfogyasztottak három tehenet, három bor jut, kétszáz malacot, négyszáz csirkét, száz libát, ötven pulykát, ezerötszáz liter tejet háromezerhatszáz tojást, tizenkét zsák lisztet, ezernyolcszáz kilogram vajat, ötven akó bort. A vendégsereg a Bácskából, Baranyából, a Bánátból és a Szerémségből sereglett össze. Négy cigány zenekar felváltva húzta a talpalávalót. Otthonának legkellemesebb, legértékesebb kényelme, ha bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jókedvet, napsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis előfizetési díj terhét. Javasasszony Irta: BABAY JÓZSEF Kisebb öregasszony nincs is talán a világon. Igazán, majdnem csak akkora, mint az öklöm, hajlotthátú, zsugorodott, az idő már hátára rakta azt a boldog hullámot, amit ifjúsága korában a szíve felett viselt. Mikánnénak hívják, azaz Mikánnéninek, így, egybe hajva ki a szót az ajkak hídján, hogy Mikán néni, ismeri a fél vármegye, a korát kiirni udvariatlanság, maradjunk annyiban, hogy Zoronga ő az asszonyok között. Mikán nénit megmentettem egyszer. Bizony! Az életét mentettem meg. Atád és Bodvica falu között, a Gurgula-bakter háza előtt, ahol a MÁV “vicije” (vicinek hívják felénk a vicinálist) elfut ballagásos sebességgel a városka s a falu között, boldogult jó Baross Gábor vasutminiszter korából származó síneken. Úgy történt a dolog, hogy pipázott éppen a vonat s Mikán néni lépdegélt Bodvicára tojásért. Azután útközben igen mélyen elgondolkodott afelől, hogy az éjféli újhold alatt tizenkétszer meglóbált, vászonszélen szárított szarkaláb levele gyógyítja-e jobban a száraz köhögést, vagy a mérges himpora tavaszi gólyahir szirma s csaknem nekiment a mozdonynak. Az utolsó pillanatban kaptam el a kanavászköténye kötőjét s rá is kiáltottam: — No! nem lát néni! Pont a vonatot akarja kisiklatni? Megijedt a vénszülő, csak úgy remegett a ráeszmélés alatt, hogy milyen fekete veszedelemben volt a töpörödött kis élete. Jézus egymársám, — szivogatta a szót, — majdnem háttá lőttem! Jaj, a fényes szemü kisjézus áldja meg, hogy megmentett! Édes ,ló ifiúr! De aztán az a peregtetett mondatlavina, amit a vonat után küldött, azt nem kívánom sem a magam, sem a más fejére. A pénteken villogó kénköves ménkűtől kezdve a sziveket csipkedő pokolbéli tüzes csollánig minden benne volt az átoktévben. Eleinte borzongtam, de aztán fölnevettem. Boldogan, a lélek kupolájának magasságáig csapó élvezettel nevettem fel s szemem csodálta a roppant ellentétet: ilyen pici kis karmantyufizikum s mennyi-mennyi erő, hang, átokgondolat, harag, indulhat benne. Néztem Mikán nénit s szerettem volna rásimogatni a durvakék szinü fejkeszkenőjére. — No ni lám e, — fordult felém —, de rendbe lőhet a maga szénája-szalmája, hájrá, ha ilyen nagy veszedelem-múlás után igy tud röhöngélni. Ne te csak no! — damerázta és szemöldökcsont alá húzódott, színét vesztő kis szeméből, megkeményedett fércszálakként fordultak arcomra tekintetei. — Kicsoda az úr? — érdeklődött tovább, — már legalább a kerösztségét tudjam, ha ma megmentette az éretlélegzetemet. Megmondtam a nevem. Azt is kiszedte belőlem, hogy hol lakom, kinek az áldott szíve alól zuhant a világba mostanság oly békétlen életem, mi a foglalkozásom, hébehóba mért, hogy hazajárok. Szóval, — kivallatott. Aztán kedves, vénhuncutkás mosolygással a száján megkérdezte: — Mongya csak, szerelmes-e édeském? Zengett bennem a szív, ujjongott, oh, miért ne mondjam meg, igen Mikán néni. Csakugyan, olyan szerelmes vagyok, hogy térdig járnám le a lábamat a rózsám után, ha eltűnne előlem. — Ne nézze csak édes ifiuram, én vagyok az özvegysorsú Mikán Vendiné, aki született Hóházi Rózáinak neveltettem lányidőmben. Nagy az én tudományom, lelkem, de a hálaadás se kisebb természetem. Fekeresem én magát minden esztendőben ezentúl, ha szület gyün látogatni, osszán megmondom én, édes-e a fehérnép érzése magával szemben, vagy csak olyan szemforgatás... . .. Jött is Mikán néni az ablakunk alá, valahányszor otthon voltam. “Hiszen megmentett a vashaláltóli!” — indokolta a látogatást Az udvarra nem fordult be. Csak azt a kisvárosi utcát kémlelő, édesanyámfényesítette, a függönyös ablakomat kopogtatta meg. — Hát osztán most szerelmetes-e — kérdezte. — Fülig néném, fejembubjáig. — No, akkor aggyon ki egy poharat, töccse meg félig vízzel, osztán megmondom én tudománnyal, hogy szereti-e igazán a pesti kisasszon, vagy csak úgy. .. tuggya ? És elmorzsolt egy kis levegőt az ujjai között, mintha megmutatná, hogy száll a szél, tovaszáll, nyoma se marad se virágon, se szivén, se csókot adott ajkon. És — így folytatta: — Nézze, sót teszok a vízbe. Igy-e. Lássa? El is óvadt már. Kóstálja meg. Ha édes, akkor szereti a dáma. Megkóstoltam. .. Édes volt... így ment ez hét évig. Tudtam jól, hogy Mikán néni cukort hint a vízbe, csak engem áltat, hogy je ami “tudományoz”, de miért rontsam el a jóindulatát. Most, nemrégen, hogy hazasiettem Somogy aljára, megint megjött ez a kicsi, szuette arcú özvegykánya. Kopogott, — karácsony másodnapján délben, — ablakot nyitottam, kinyújtottam a félpohár vizet. — Noédes szépségem, — kezdte olyan nagy danorászással, hogy elpirultam, — szerelmetes ? — Mit tagadjam, hej, sohse igazabban. Nagyon szeretek valakit Mikán néni s ha valaha kiváncsi voltam a magam tudományára, hát most az egyszer különösen! _ Juj ! _ kiáltott fel. — baj esett velem! Otthon felejtettem a sót! — Sebaj, várjon csak hozok én! Térültem-fordultam s hoztam egy kiskanálnyi sót. Láttam, Mikán néni igen nagy zavarban van. Sürtin pislog, a hervadt kis szájaszegélye hangtalanul remeg. De egyszerre felvidult. — Igen fontos ez az idei szerelem ? — Az életnél fontosabb, — érzékenykedtem, bevallom, egészen őszintén... Mikánné behintette a sót a pohárba, megrázta a vizet, hogy olvadjon s igy szólt: —Azt diktált, tuggya, a tudományom, hogy ebbe az évbe igen nagysulyu a szerelőm, ami epeszű kedvesem, így osztán majd én kóstálom meg a vizet. Ha édesnek találom, tuggya, akkor nincs hiba. Akkor papba mennek, aszondom! És felhajtotta a sós, fehéres italt. Megmegrándultak az arca ráncai, haj, nem éppen jó italocska a kegyetlenül besózott víz. De megitta, hogy a becsületet mentse. Körültörülte a száját, rámosolygott kedvesen és igy szólt, száradt kis kezét a karomra téve: — Édes vót! Nagyon édes! Igen-igen édes! Szenvedélesen szereti magát! Mikánnéni! Drága öreg, csaló kis vénasszonyka, Istenem, bár igaza lenne... A HEPLIKAT MAGYAR NÉPSZAVA Mi újság az Óhazában Pesti betörőt fogott a kolbász egy debreceni hentesüzletben Debrecenből Budapestre kísérték Pócsi Antalt, a híres padlásfosztogató betörőt, aki a fővárosban elkövetett bűntényekután vidékre tette át működése színhelyét, de első útján Debrecenben rajtavesztett, Pécsi az egyik, előkelő debreceni ház padlására akart betörni és sötétedéskor megbújt, hogy akkor nyissa fel a padlásajtót, amikor már minden elcsendesedett. Közben megéhezett, betört a házban lévő hentesüzletbe, ahol alaposan belakmározott, de a zsíros ételektől elrontotta a gyomrát és éjfélkor, amikor hozzálátott a padlás kifosztásához, rosszullét vett erőt rajta és összeesett. A zajra figyelmesek lettek a házbeliek, akik leleplezték és rendőrnek adták át a görcsökben fetrengő betörőt. Pécsit debreceni kihallgatása után Budapestre kísérték, ahol bevallotta, hogy a fővárosban is számos padlásfosztogatást követett el. 1936 júniusában szabadult ki a börtönből és azóta 30 padlásra tört be. Főként rózsadombi villák padlásait fosztotta ki, de attól tartott, hogy a pesti detektívek nyomára jönnek és ezért elhatárolta, hogy vidéken fog “dolgozni”. Pócsi a detektíveknek boszszankodva mondta, hogy csak az bántja: falánksága miatt került rendőrkézre, ha nem lakmározik be a debreceni hentesüzletben, sikerült volna a vidéki betörése is és nem kellene most felelnie a 30 padlásfosztogatásért. Pócsit kihallgatása után letartóztatták és átkísérték az ügyészségre. Kiskorú suhancok fosztogatták a kiskanizsai templom perselyeit A kiskanizsai templomban holnapok óta lopkodták a perselyek tartalmát. A rendőrség polgári ruhás rendőrt bízott meg a templom felügyeletével, aki több éjszakán át elbújt az orgonasípok mögé és onnan figyelt. Harmadik éjszaka sikerült a tetteseket elfogni. A betörők kiskorúak voltak, pléhből készítettek maguknak álkulcsot és azzal nyitogatták ki a perselyeket. Eddig több mint ötszáz pengőt lopkodtak össze. Amikor a betörő bocsánatot kér a pénz elrablásáért Salczer Gusztáv győri üzletébe betörtek A betörő felfeszítette a kasszát és az abban talált ötven pengőt elvitte. Az üzlet pultján egy levelet talált másnap reggel a meglepett kereskedő a következő szöveggel: “Kedves Guszti! Ne haragudj, a pénzt elraboltam, majd egyszer visszafizetem.” A rendőrség meghidította a nyomozást az “illedelmes” betörő után. Szándékos emberölés A gutorföldei Öreghegyen Tüske Károly agyonütötte az édesapját. A helyszínre kiszállt bizottság megejtette a boncolást és megállapította az eset körülményeit. A halált a rettenetes ütések okozták, amit Károly mért apja fejére. A nyomozás azonban megállapította, hogy Tüskét Sándor nevű fia is megsebesítette. Mikor az öreg részegen hazament, délben, először Sándorral vesztek össze. A verekedés során Sándor egy fadarabbal fejbeütötte az apját és ennek következtében támadt Tüske Károly fején a baloldali kisebbik seb. Tüske a sebbel tovább jártkelt, veszekedett. Egész délután folyt a gyűlölködés a szomszédok vallomása szerint. Este aztán nekiment Tüske a feleségének, de mielőtt rendes szokása szerint, kidühöngte volna magát rajta, az ütlegeléseivel, a rugdosásaival, közbelépett Károly. ő aztán, a már ismertetett körülmények között, olyan súlyos sebeket ejtett apján, hogy az éjszaka folyamán meghalt. A kir. ügyészség Tüske Károlyt felmenő ági rokonon elkövetett szándékos emberölésért,, Tüske Sándor pedig súlyos testi sértésért helyezte vád alá. Kirabolták a sárisápi templomot Győrből jelentik: Ismeretlen tettesek feltörték a sárisápi katolikus templom sekrestyéjét és a templomi perselyeket is elvitték. Agyonütötte a repülő A gyöngyösi tűzvész húszkalapács éves fordulója Kónya Béla 34 éves kissikáta- Pünkösd hétfőjén volt húsz esztendeje, hogy Gyöngyös porrá égett. 1917 május 17-én 800 lakóház lett a lángok martaléka háromezer melléképületével együtt, ugyanakkor leégett a katolikus nagytemplom, két kisebb katolikus templom, a reformátusok temploma és a zsinagóga. A tűzkatasztrófának 11 halottja is volt. A tűzvész után harmadnapra az elpusztult városba érkezett IV. Károly király is Zita királynéval és Tisza István gróf akkori miniszterelnök társaságában. A királyi pár végigjárta a várost és meglátogatta a károsultakat, akiket a tűzvésztől megmentett gimnázium épületébe és az Orczy-kastélyba helyeztek el tömegszállásokon. A város lakossága akkor félretéve nagy szomorúságát, lelkesen ünnepelte az üszkös falak között kocsizó királyi párt. Károly király és Zita királyné ötvenezer koronát adtak át Kemény János polgármesternek a tűzkárosultak segélyezésére és adományuk példáján országszerte megindult Gyöngyös felő építésére a gyűjtés. A város azóta újjáépült, van vízvezetéke és a régi leégett szűk utcák helyén rendezett városrészek álílanak. ri kolácsmester egy darab vasat akart kettévágni, ötkilós súlyú kalapácsot adott egy épp a műhelyben tartózkodó legény kezébe, hogy sújtson a vasdarabra, amelynek egyik végét ő fogta. A legény hatalmas lendülettel készült egy ütésre. Ebben a pillanatban a kalapács nyele kettétört és a Kalapács Kónya Béla fejéhez repült. A kovácsmester összeesett. Be akarták vinni a kórházba, de a szerencsétlen ember útközben meghalt. Ötvenkét fillérért gyilkolta meg barátját ötvenkét fillérért gyilkolta meg ifjú Tabák Ernő sárvári vágóhídi munkás barátját, Varga Géza napszámost, egy hatgyermekes családapát. A szombathelyi törvényszék Tabákot szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettéért tizenötévi fegyházbüntetésre ítélte. Tabák megnyugodott az ítéletben, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Agyonsújtott az áram egy művezetőt A Hódoscsépány melletti Somsályfő bányatelepen a telep áramát szolgáltató vezetékben üzemzavar keletkezett. Péterfi Pál huszonnyolcéves segédművezető kinyitotta a transzformátor szekrényét, hogy a hibát megkeresse. Egyik ujjával véletlenül hozzáért a vezeték szigetelés nélküli részéhez és a következő pillanatban a 35.000 volt feszültségű áram agyonsújtotta a szerencsétlen fiatalembert. Teste csaknem egészen szénné égett. Testvérháboru 3 halottal Három testvér: Berta Antal, Berta János és Berta József újbecsei földművesek az ármentesítő társulatnál dolgoztak napszámba. A testvérek közül kettőt elbocsátottak és csak a legfiatalabbat, Berta Józsefet tartották vissza továbbra is. Berta Antal és János azt hitték, hogy öccsük áskálódása miatt vesztették el kenyerüket és elhatározták, hogy bosszút állanak rajta. Husánggal és karóval felfegyverkezve mentek át Berta József pajtájára, ahol az egész család harcrakészen várta a támadókát. Borzalmas verekedés kezdődött. Berta András kapta az első halálos ütést a fejére, úgyhogy kiloccsant az agyveleje. Fia erre nagybátyjára, Berta Józsefre támadt és bicskával felmetszette a hasát. A vér láttára még jobban megvadult a három család és apraja, nagyra ütötte, verte, szúrta egymást, még az asszonyok is részt vettek a szörnyű testvérháborúban. Amikor a csendőrség a helyszínére ért, már három halott hevert a csatatéren: a három testvér. A családtagok közül négyen életveszélyesen sebesültek meg, de kisebb-nagyobb sebet valamennyien kaptak. Ötszáz idézés ment ki egy főtárgyalásra Kaposvárról jelentik. Schrötter Jenő géplakatos gyermekjóléti intézményre való hivatkozással Somogy- és vas megyei birtokosoktól gabonát gyűjtött. A gabonát eladta és a pénzt saját céljaira fordította. Most tűzte ki ebben az ügyben a kaposvári törvényszék a főtárgyalást, amelyre közel ötszáz sértettet és tanút idézett be. Vissza a fegyházba! Schmidt Jenő volt pécsi műszerész nemrég szabadult ki, a fegyházból. Első útja egy hentesárugyár fióküzletéhez vezetett, amelyet teljesen kifosztott. Hamarosan kézrekerült és a pécsi törvényszék jogerősen hétévi dologházra ítélte. — Schmid Ferenc rakamazi földműves most szabadult a Hartai fegyházból, ahol nyolc évi fegyházbüntetését töltötte. Hazament a falujába, ahol már másnap betört Hubert Mihály gazdálkodó magtárjába, ahonnan több méter mázsa terményt ellopott. A csendőrök elfogták és bekísérték a nyíregyházai törvényszék fogházába. 30 ezer pengő az ezerédesért Debrecenből jelentik. Szűcs Gyula, Frank László és Kreiswirth Imre huszonnégy kiló “ezerédest“ — így hívják Debrecenben a szacharint — akartak forgalomba hozni. Tettenérték és bíróság elé állították őket. A törvényszék fejenként a kéthónapi fogházra és együttesen harmincezer pengő megfi syelésére ítélte az ezeréves társaságot. A julius fiki Második Generációs Napról ‘Shandor’ és tizenkét tagú elsőrangú zenekara a Második Generációs Nap egyik főattrakciója A július hó 4-én, vasárnap, a Kane‘s Parkban és Casinoban rendezendő Amerikai - Magyar “Második Generációs Nap ‘ nagyszabású művészi műsorán “Shandor“ (Aranyossy Sándor) a kitűnő hírnévnek örvendő hegedűművész és 12 tagból álló elsőrendű zenekara fog szerepelni, ami azt jelenti, hogy úgy a program, mint a tánczene a legmagasabb igényeket is ki fogja elégíteni. Öregeknek és fiataloknak egyaránt páratlan műélvezetet nyújt, tehát a rendezőség már azzal is,hogy a magyar fiatal művész-generáció egyik legtehetségesebb tagját, aki “Shandor“ név alatt aratott és arat igen nagy sikereket a rádión , szerződtette a “Második Generációs Nap“-ra. A rendezőség a legfényesebb és leggazdagabb programot fogja nyújtani. Ének, tánc és zeneszámok is lesznek a legkiválóbb művészekkel, akik közül felemlíthetjük a következőket: Thury Ilonát, Károlyi Máriát, Fecskó Emma hegedűművésznőt, Kondor Mariskát, Király Ernőt, Zsolt Ferencet, akik legkitűnőbb számaikkal fognak közreműködni. Készüljön New York és környékének magyarsága erre a gyönyörű magyar ünnepre. Az 50 centes elővételi jegyek rövidesen már kint lesznek az elárusító helyeken és jól fog cselekedni, ha gyorsan megváltja a jegyeit előre, nehogy elkapkodják az elővételi jegyeket. A Kane’s Parkban és Casinóban, július 4-én, vasárnap a pénztári jegyek ára 75 cent lesz. “SHANDOR” (Aranyossy Sándor) hegedűművész a “MÁSODIK GENERÁCIÓS NAP” prímása július 4-én Magyar virág japán földben A Tokióban megjelenő Asaki Shinbun, a legnagyobb japán napilap, április 19-iki száma írja a következőket: “Virágmagvaik érkeztek Magyarországból és kikeltek, kivirágoztak japán földben, mint a japán-magyar barátság jelképei. A nemeslelkű adakozó, aki a japán-magyar barátságot ápoló társasághoz tartozik, dr. Fellner Frigyes budapesti egyetemi tanár. Ő küldte a virágmagvakat, aki pedig kapta azokat: Sumioka Tomoyoshi ügyvéd, a Japán-Magyar Társasági megalapítója. Fellner tanár 1930-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet ülésén Japánban tartózkodott és meleg barátságot kötött Sumioka Tomoyoshi úrral. Amikor a tanár visszatért Magyarországra, Sumioka úr japán cseresznyefákat küldött a japán-magyar barátság jelképeiként, amelyek Magyarországon gyönyörű virágzásnak indultak. Majd dr. Fellner is küldött magyar virágmagvakat Sumioka urnak, aki ezeket a növénytani kert igazgatójának adta át. Sumioka ur a magvakat gondosan elvetette, azok kikeltek és gyönyörű sárga virágba borultak. A virágokat azután átadták a Sumiokaházaspárnak.