Amerikai Magyar Népszava, 1937. augusztus (38. évfolyam, 214-243. szám)
1937-08-02 / 214. szám
AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE ‘M A O T A R LANGUAGE. PBOMULGAtINQ AMERICA N IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERT? LOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan Edition AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICÉ A LEGRÉGIBB ES LEGELTERJEDTEBB MAGTAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ELŐ MAGYARSÁG ÉRDÉKÉIT SZOLGÁLJA THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER Mai számunk 6 oldal VOL. XXXVIII. Év. No. 214. SZÁM. NEW YORK, METROPOLITAN EDITION HÉTFŐ. 1937 AUGUSZTUS 2. Egyes szám árá 3 cent. Az elmúlt esztendőben óriási módon megnövekedett a telefonforgalom Amerika keleti és nyugati partja között. Ez a tény részben a telefonárak lecsökkentésének, de legnagyobb részben az üzleti viszonyok megjavításának köszönhető. Egy évvel ezelőtt annyira leszállították a távtelefonbeszélgetések díját, hogy ez a leszállítás 12 millió dollárnak felelt meg. Az új árak mellett nemcsak gazdag emberek használhatják a transkontinentális telefont, hanem üzleti ügyekben is kifizetődik. Az árakban további csökkenés várható, mert a nagy sikeren felbuzdulva a megfelelő bizottságok azon igyekeznek, hogy a telefontársaságot további rátacsökkentésre bírják s a transkontinentális telefonbeszélgetés ne legyen milliomosok kiváltsága, hanem hozzájusson ehez mindenki, akinek szüksége van erre. Mindenesetre méltányos, hogy ilyen korszakalkotó találmányt a legrövidebb idő alatt kivonjanak a “luxus” rovatból és a közszükségletek listájára helyezzék. Lángelmék találmányához joga van az egész világnak. Alig egy-két évtizeddel ezelőtt még csak a nagyot gazdag emberek engedhették meg maguknak, hogy rádiót vegyenek. S ma a rádió már régen nem luxus, s alig képzelhető el a legszegényebb lakás is rádió nélkül, s nincsen sok olyan eldugott farm se már, ahova ne vinné be a világ kultúráját a rádió. A repülés is aránylag még fiatal találmány, de már elég olcsó ahoz, hogy ne csak a milliomosok ülhessenek fel rá. Úgy a rádió, mint a repülés népererűsítése rengeteg embernek adott munkaalkalmat, a rádió meg egyenesen az új foglalkozási ágak tucatját teremtette meg. A telefon, még helyi használatban is, egyelőre túlságosan költséges, a távtelefonálás meg horribilis összegekbe került még nem régen. Eltekintve a közszükséglettől, még üzleti szempontból is ajánlatos a találmányok gyors népszerűsítése, mert hiszen több hasznot jelentenek a sűrű egydollárosok, mint a nagyon ritka ötvenesek. Claus Spreckels sr. egykori milliomos hagyatéka az adósságok kifizetése után húsz dollárt ér meg. Ez sem pénzben maradt, hanem egy használhatatlan teherautóban. Ez a teherautó az egész, ami a milliókból megmaradt. Spreckels családja azért jómódban él, mert a milliomos még életében jelentős összegű pénzt tett félre felesége és négy gyermeke részére,,s ezt a család évjáradék formájában kapja meg. A milliomosok tönkremenése a legtöbb esetben azt jelenti, hogy mindössze top.000 dollárt tudtak megmenteni a nagy összeomlástól, de ez az öszszeg, amely más embernek elérhetetlnül óriási vagyont jelentene, a milliókhoz szokott embernek már csak a milliók romjait jelenti. Mindesetre érdekes lett volna megfigyelni, hogy mit csinált volna Spreckels milliomos, ha megérte volna azt, hogy vagyona mindössze egy használhatatlan teherautó. Lehet, hogy a pénzcsinálás is olyan tehetség, amely keresztül tör minden akadályon : az ilyen tehetséggel ellátott ember feezében még a használhatatlan teherautó is megindul újra a pénz fele. Lewis M. Osterweis H., a többszörös milliomos dohánygyáros unokája, akit korábban “The Millionaire Kid”nek neveztek, néhány napot kénytelen a börtönben ülni, mert nem tud megfizetni egy 10 dolláros rossz csekket. Osterweis azt állítja, hogy a legközelebbi időkben 200,000 dollárt fog kapni valami, new yorki üzleti tranzakcióból, de hitelezője úgy látszik ragaszkodik az azonnali 10 dollár készpénzhez és ezt nem adja fel a százezer dolláros kilátás reményében sem. Amíg sok pénze volt, két kézzel dobálta a százasokat, amelyeket nagyapja jóvoltából kapott, de talán meg is lehet érteni, hogy amikor elfogyott a pénze, nem gondolt arra, hogy esetleg munkával kellene pénzt szerezni. Valószínű, hogy ilyesmiről eddig soha nem is hallott. Nem járt arra, amerre minden dollárért nagyon erősen meg kell dolgozni. Nem a saját hibájáért bűnhődik, hanem azért a pechért, hogy milliomos “kid”-nek született. Californiában annyira elszaporodtak az autóházak (trailer-ek), hogy az álla kénytelen külön törvényeket hozni ezek forgalmának, parkolásának szabályozására. Egyre jobban kitör az emberekből a nomád élet utáni vágyakozás. A legújabb autóházak zseniálisan vannak megszerkesztve és felépítve, s némelyikhez összehajtható padlóval és rá(Folytatáa a 3-ik oldalon) . — HÁROM RAB VAKMERŐ SZÖKÉSE A GEORGIAI FEGYENCTELEPRŐL Lelőtték az egyik fegyőrt. Arról a fegyenctelepről szöktek meg, ahol néhány évvel ezelőtt Robert Elliot Burns raboskodott LA GRANGE, Ga., aug. 1. — Három elszánt fegyenc, akik a fogház raktárából fegyvereket loptak s az egyik fegyőrt lelőtték, vakmerő módon megszöktek a Troup megyei fegyenctelepről, amely az utóbbi időben többször szerepelt a közönség előtt Robert Elliot Burns “I am a fugitive from a Georgia chain gang” című regénye és ennek filmváltozatában. A szökevények: Vincent Baker Atlantából, aki automobillopásért két évre volt elítélve, William Rolfe, ugyancsak Atlantából, akire rablásért negyven évet mértek, Tom McKeehan helybeli bandita, ki ugyancsak autólopásért kapott hoszszú büntetést. Claude Robertson fegyőr a lábán kapott lőzsebet, amikor a banditákat söréttel töltött fegyverével üldözőbe vette és lövéseket adott le rájuk. A Troup megyei fegyenccsoport Georgia legvadabb bűnözőiből áll s az egész államban rossz hírnek örvend. Robert Elliot Burns innen szökött meg 1930-ban, amikor egy 4 dollár 80 centet eredményező holdup miatt tíz évre ítélték el. Burns a könyvével nagy szenzációt keltett s filmet is készítettek művéből. A szerző New Jersey államban talált menedéket, ahol játéküzletet nyitott East Orange-ban. Georgia állam számos alkalommal követelte kiadatását, de a kormányzó ezt következetesen megtagadta. MURPHY MUNKAÜGYI JAVASLATÁT ÚJRA ELGÁNCSOLTA A SZENÁTUS A michigani képviselőhöz azonban nagy többséggel fogadta el a javaslatot LANSING, Mich., aug. 2. — Murphy michigani kormányzó úgy látszik hiába hivatta össze rendkívüli gyűlésre a michigani állami törvényhozást, mert az állami szenátus továbbra ismakacsul elzárkózik az elöl, hogy megszavazza Murphy munkaügyi javaslatát. Murphy kormányzó megvétózta az állami törvényhozás által lefogadott javaslatot és nyomban utána hivatta össze rendkívüli ülésre a törvényhozást. A Murphy által revideált javaslatot az A.F.cf L. kedvezően fogadta, a C.I.O. vezetősége azonban még mindig nem tartja egészen kielégítőnek. A Ház bizottsága 56 szavazattal 24 ellenében elfogadta a javaslatot. A szenátusi bizottság azonban 22 szavazattal 6 ellenében elvetette azt. A szenátus többsége szemben áll a kormányzóval. A szenátus ezután elnapolta ülését, míg a Ház elnöke bejelentette, hogy az alsóház még három vagy négy napig együtt marad. Murphy kományzó tudomására adta a törvényhozás vezetőnek, hogy az ősszel valószínűleg újabb rendkívüli ülést fog öszszehívni. A törvényhozás rendes ülésszaka csak januárban kezdődik. Felebbezett a busz évi börtön ellen: villamosszékbe jut A Druckman gyilkosság miatt ítélték halálra Fred J. Hullt A brooklyni felsőbíróság előtt újratárgyalt Drukman gyilkosság újabb fordulatot vett, amikor az esküdtszék elsőfokú gyilkosságban találta bűnösnek a fellebbező Fred J. Hullt és ezzel a villamosszékbe küldte azt az embert, akit 18 hónappal ezelőtt másodfokú gyilkosságért csak húsz évtől életfogytiglanig terjedhető fegyházra ítélt az alsóbíróság. A halálos verdikt annál tragikusabb, mert Hull az enyhébb büntetéssel sem volt megelégedve s azért fellebbezett, mert ezt a korábbi ítéletét is súlyosnak tartotta. A brooklyni felsőbíróság azon az alapon rendelte el az új tárgyalást, hogy Hull nem volt kellőképpen képviselve a per tárgyalásán. A mostani fellebbviteli főtárgyalás végén, Erskine C. Rogers bíró két órás előadásban oktatta ki az esküdteket.Délutáni 5:35-kor kezdett tanácskozni az esküdtszék és rövid vacsoraszünet után, este kilenckor tértek vissza a marasztaló verdikttel. Hull ügyvédje, Joseph A. Soloveia újra fellebbezni fog. A leégett City of Haltimore meg mentett utasai, ■Alex Taylor és Charles Hetcher, kezet fogtak megmentőikkel, George R. Ritter és Albert Marshallal (balról jobbra). A szovjetben mindenkit gyanúval kísérnek Kötelességévé teszik minden szovjet polgárnak, hogy figyelje szomszédait MOSZKVA, juh 31.—A Szovjet Unió lakosait felszólították hogy súgják be gyanús szomszédaikat, erősítsék meg a bolsevikus éberségét a kémekkel és szabotálókkal szemben és segítsék a kormányt “az összes fascista ügynökök kifüstölésében és veszett kutyák módjára való elpusztításában.” A kommunista párt lapjában, a Pravda-ban külön cikk emlékezteti a polgárokat, hogy az új szovjet alkotmány, a honvédelmet szent kötelességé teszi és figyelmezteti őket, hogy aki elmulasztja valamely gyanús esemény bejelentését az NKDV-nél (titkos rendőrség), az bűnt követ el a szovjet állam és a szovjet lakossággal szemben és árulója a hazának. A barátok elárulásával kapcsolatos lelkiismeretfurdalási érzést fel kell adni, mint korlátoltságot. A Pravda cikke — ez a lap a Kremlin elismert szócsöve, — azzal kezdődik, hogy elítéli a “fecsegő és túlkiváncsi embereket”, akik akaratlanul is a külföldi kémszolgálat malmára hajtják a vizet. “A szovjet polgár kötelessége, hogy kritikus szemmel nézze környezetét és jól kiismerje azokat, akikkel együtt dolgozik és barátságot köt.” -- folytatja a Pravda. “A becsületes szovjet polgárnak nemcsak a kémekkel szemben kell résen lenni, aktív részt kell vennie abban is,- hogy kiderüljön a külföldi kémszervezetek ügynökeinek aknamunkája.” Ahol vigyáznak a jó erkölcsökre Még a mezítelen térdeket sem tűrik meg a fontenebleaui erdőben PARIS, juh 31. — Szigorú erkölcsvédelmi rendeletet hozott Jacques Louis Dumesnil, a Páris melletti Fontainebleau polgármestere, aki megtiltotta, hogy a Szajna partján elterülő fontainebleaui erdőségben meztelenül vagy hiányos öltözékben mutatkozhassanak a kirándulók. Ebben a sűrü erdőségben eddig a kiránduló párisiak levetették ruháikat és gondjaikat, faunt és nimfát játszva, paradicsomi boldogságban töltötték ünnepnapjaikat. Most azonban az erkölcsös polgármester úgy találta, hogy a fontainebleaui erdőkben túlságosan elhatalmasodott a nudizmus, rohamosan növekedett a történelmi múltú erdőben a “szatirok” és “nimfák” száma, ami Dumesnil polgármester rendeletének indokolása szerint nagymértékben veszélyeztette a fontainrebleau-i polgárok erkölcseit. A jövőben a gyönyörű erdőségben még a meztelen térdeket sem tűrik a hatóságok, mert a szigorú rendelet előírja minden “eltakarandó” eltakarását. Fürdőruhában csak a part közelében mutatkozhatnak a kirándulók, a sűrü és sötét erdőségben állig be kell gombolkozni a párisiaknak. A GIRKOSZ SZTÁR HALÁLOS HÁZASSÁGI TRAGÉDIÁJA LONG BEACH, Calif., aug. L . Alfredo Codona, aki évekkel ezelőtt a cirkuszvilág ünnepelt sztárja volt, mint a “The Flying Codonas” nevű ttrapézegyüttes tagja, négyszer rálőtt elvált feleségére, halálosan megsebesítette az asszonyt és azután agyonlőtte magát. Felesége, Vera Bruce, szintén híres trapéz-artista, a fején, mellén, csípőjén és karján kapott sebet és a halállal vivődik. Az artista 43, az asszony 31 éves volt. Codona négy évvelezelőtt előadás közben lezuhant és azóta nem léphetett fel. Első felesége a világhírű trapéz-művésznő, Lillian Leitzel volt, aki 1931-ben Kopenhágában lezuhant a cirkusz legmagsabb pontján kifeszített kötélről és szörnyethalt. ■Miss Bruce pár évvel ezelőtt lett a híres artista felesége, de most június 26-án válópert adott be, kegyetlenséggel és féltékenységgel vádolva urát, aki balesete óta állandóan ideges volt, mert régi vezetőszerepét sohasem nyerhette vissza. Az asszony anyjával együtt megjelent James E. Pawson itteni ügyvéd irodájában s Codona is felment, hogy megbeszéljék az 50,000 dollárnyi közös vagyon felosztását. Az anya előadása szerint, Codona igen udvariasan bánt feleségével, akit cigarettával is megkínált. Rágyújtás után megkérte az ügyvédet, hagyja őket magukra, hogy beszélhessen a feleségével. " — Vera, ez volt az utolsó találkozásunk, ■— szólt a férfi, mikor magukra maradtak s ezzel előrántotta revolverét, négy lövést tett az asszonyra és egyetlen lövéssel önmagával is végzett. A férfi azonnal meghalt, _ ........_...................... Egy rendőr barátja volt állítólag Irma Pradier gyilkosa A meggyilkolva talált Irma Louise Pradier ügyében a nyomozásnár megállapította, hogy ki az a new yorki lovesrendőr, aik az áldozattal ismeretségben állt. A fiatal francia nőt július 19-én revolverrel lőtték agyon és holttestét a Harlem Speedwayn találták meg. Egyelőre a helyzet az, hogy a kérdéses lovasrendőr egyik barátja az, akit a gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak. Lewis J. Valentine rendőrfőnök határozottan kijelentette a riporterek előtt, hogy a rendőrség tagjai közül senki sem áll gyanú alatt. A rendőr beismerte, hogy kocsiját több ízben kölcsönadta a barátjának. Egy zöld szedán kocsit kutatnak a detektívek a város garázsaiban, mert a szemtanúk több ízben egy ilyen kocsiban látták az áldozatot egy 32 év körüli fiatalember társaságában. Irma Louise Pardier podgyászát, melyet a Grand Central állomáson raktározott be elutazásáig, átvizsgálták, de egyelőre semmi nyomravezető adatot nem találtak benne. A francia származású nő azt mondta barátainak, hogy egy lovasrendőrhöz fog feleségül menni és azután Californiában fognak letelepedni. A szenátus megszavazta munkabér- és időjavaslatát WASHINGTON, aug. 1. — A déli demokraták minden heves ellenzése dacára a szenátus 56 szavazattal 28 ellenében megszavazta Roosevelt elnök javaslatát, mely a negyven órás munkahetet és negyven centes órabért teszi kötelezővé. A karzatokat ellepték az érdeklődők, akik izgalmas csendben hallgatták végig a déli szenátorok hosszadalmas beszédeit a javaslat ellen, mely nézetük szerint “tönkreteszi a déli államokat”. A pártkeretek leomlottak, Connally (Texas), Byrnes (St. Carolina), Harrison (Mississippi) és George (Georgia) szenátorai vállvetve küzdöttek Roosevelt javaslata ellen, melyet módosított NRA-nak neveztek el. A javaslat most a képviselőház elé kerül, ahol újabb harcok várhatók. Itt ugyanis az órabér minimumát 70 centben és a heti munkaórákat 35 órában akarják megállapítani. A szenátusi javaslat szerint a felállítandó Labor Standards Board öt tagjának lenne kötelessége a minimális órabért és a maximális munkaórákat megállapítani, az egyes iparágakban szokásos és ismert határokon belül. Ezután a szenátus hétfőre a Wagner javaslat tárgyalását tűzte ki, melynek megszavazása majdnem biztosra vehető. A pót javaslatoknak nem volt se szeri, se száma, a farmerekre vonatkozó pót javaslatokat elfogadták, de a többieket, melyeket majdnem kivétel nélkül a déli szenátorok nyújtottak be, elvetették. A Wheeler-Johnson gyermekmunkáról szóló törvényjavaslat pótlásaként elfogadták azt a javaslatot, mely a gyermekmunka termelte árucikkeket kizárja az államközi kereskedelemből. Copeland new yorki demokrata szenátor lincsellenes javaslatát, mely a lincselést szövetség ellenes bűntettnek minősítette volna, 46 szavazattal 39 ellenében elutasították. A KEGYELMI TANÁCS DÖNT A HALÁLRA ÍTÉLT NŐ SORSA FELETT TRENTON, N. J., aug. 1. — Harold G. Hoffman New Jersey kormányzója rendkívül gyűlésre hívta egybe az Állami Kegyelmi Tanácsot, hogy a halálra ítélt Mrs. Marguerite Fox Dolbow sorsa felett döntsenek. Az asszony és kedvesét elsőfokú gyilkosság miatt ítélték halálra, mert megölték Mrs. Doilbow férjét. A Kegyelmi Tanács augusztus 10-én délelőtt 11 órakor, öt nappal a kitűzött kivégzés előtt ül össze tárgyalásra. Robert Peacock ügyész a vád képviseletében ismét kérelmezni fogja," hogy úgy az asszonyt, aki egy tízéves kislány anyja, valamint kedvesét, Norman Driscoll-t ,ültessék villamosszékbe. “Hidegvérű és aljas gyilkosságot követtek el, mondotta Peacock, és a végsőkig küzdeni fogok, hogy az ítéletet végrehajtsák.” Ugyanakkor tárgyalják Driscoll kegyelmi kérvényét is. Az eddigi szokás szerint a Tanács azonnal a gyűlés befejezése után nyilvánosságra hozta határozatát és minden valószínűség szerint ezt fogja tenni most is. Nagyon valószínűtlen, hogy Mrs. Dolbom személyesen is megjelenjen a Tanács előtt, mert ez ellenkezik minden eddigi szokással. Mrs. Dolbow éltes férjét, Harry Dolbow-t, 1935 augusztus 2- án ölték meg Salem megyei farmján. A tárgyaláson kiderült, hogy a gyilkosságnak kettős indoka, volt. Egyrészt gyermekkori pajtása, Driscoll iránt felújult szerelme, másrészt pedig férje vagyonának megkérítése tették felbujtóvá az aszszonyt és gyilkossá kedvesét. Driscoll előbb bérgyilkossal akarta eltétetni láb alól Dolbont, de Wilbert Drummond, néger farmmunkás, kinek 50 dollárt ígért a tett végrehajtásáért,, visszautasította kérését. A tanúszékben Drummond a vád tanúja volt. Ezután Driscoll egy vascsővel ütötte agyon Dolbont a fram garázsa előtt. Szovjet-Oroszország a világkiállításon Szovjet-Oroszország jelentette, hogy az 1939-ben tartandó new yorki világkiállításon 100, 000 négyszögölábhelyet fog felhasználni a mai Oroszország és az orosz ipar termékeinek bemutatására. Az orosz kormány ezzel az összes többi külföldi államokat megelőzte és először kötött le helyet a világkiállításon a saját nemzeti pavilionjának. Ugyanakkor azonban Grover A. Whalen, a kiállítás rendező bizottságának elnöke bejelentette, hogy 27 külföldi nemzet jelentette már be, hogy a világkiállításon részt vesznek, de a tárgyalások még nem jutottak el abba a stádiumba, hogy a szerződéseket megkössék, míg a szovjet már teljesen lekötötte a százezer négyszögláb területet a pavillonja számára. A szerződési tárgyalásokat a kiállítás részéről Mr. Whalen és William H. Standley nyugalmazott admirális, a kiállítás idegen osztályának főnöke folytatták Constantine Urmansky washingtoni szovjet ügyvivővel és az Amtorg Trading Corporation elnökével, D. Rosoffal. Urmansky ügyvivő kábel útján kapott felhatalmazást a 100,000 négyszögláb lekötésére, amiből 10, 000 négyiszöglábon a kormány navigont, 90,000 négyszöglábot pedig az orosz ipart mutatják be. A szerződés szerint a lefoglalt térnek legalább felét be kell építeniők az oroszoknak. Chapin hagyatékai 7 millió dollár DETROIT, Mich., aug. 1. — Az állami adóhivatal szerint Roy D. Chapin-nek, a Hudson Motor Car Company volt elnökének tiszta hagyatéka $6,964, 863. Mr. Chapin, aki a Hoover korhiány kereskedelmi minisztere volt, 1936 február 16-án halt meg. A volt spanyol királyné Doornban DOORN, Németalföld, aug. 1. — Spanyolország volt királynője, Victoria, Németországból sűrűn lefátyolozva egyedül utazott automobilon II. Vilmos volt német császár látogatására. Bezárt a Mexicoi Bank a TAMPICO, Mexico, aug. 1. —A National Bank of Mexico nevű pénzintézet itteni fiókját bezárta a vezetőség, mert az alkalmazottak sztrájkba léptek. Guadalajaraból és San Luis Potosi-ból hasonló körülmények közötti banklezárásról számolnak be. - --- . .