Amerikai Magyar Népszava, 1938. január (39. évfolyam, 1-31. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Ml___ MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN? 21 év után tért haza Szibériából Balog Nagy Dénes őrmester Szibériából hazakerült a 66-ik gyalogezred harctéri zászlója Rongyosruhájú, reszketőkezű mötört öregember érkezett meg a napokban Földvárra. Hetvenévesnek látszik, pedig csak szeptember 20-án töltötte be életének negyvennegyedik esztendejét. A küzelmes 21 év azonban, amelyet Szovjetoroszországban töltött, nagyon megviselte: családtagjai közül senki sem ismert rája. Megrokkant magyarunk most szülőfalujából honosítási ügyének rendezése végett felutazott Budapestre. A központi városházán beszélgettünk vele, ahol könnybeborult szemekkel mesélte el hosszas távollétének szomorúan érdekes élményeit. Közlései különösen azért érdemelnek figyelmet,mert az orosz földön rekedt magyarok üldözéseiről utóbbi időben még hivatalos helyekre is izgalmat keltő hírek érkeztek. Balog Nagy Dénes 66. gyalogezredbeli őrmester 23 éves volt, amikor 1916 június 6-án a híres Bruszilov-offenzíva alatt Jasloviec városánál orosz hadifogságba került. A 48 óráig tartó rettenetes pergőtűz alatt több lövés érte és a tűzvonalból orosz katonák súlyosan sebesülve szállították el Carszkoje-Szelóba, ahol Miklós cár szép leányának, Tótkórháza. Közel egy éven át ápolt szalagoknak, amelyeket az ezred talt itt és ezidő alatt gyakran találkozott a cári család tagjaival. Kórházi életéről most igy emlékezett meg: — Nem múlt el hét, hogy betegszobánkba a cárné leányaival be ne köszöntött volna. Ezeknek a látogatásoknak nem igen örvendeztünk. Csak a parádé volt nagy, de helyzetünkön mit sem segítettek. A cárné minden betegnek 2—2 szem ezüstös papírba burkolt cukrot adott és közöttünk szentképeket osztogatott szét. Ez volt minden. .. — Nekem a kórházban nagy aggodalmat okozott ezredem zászlója, amelyet a harctérről mgammal hoztam. Elfogatásunk alkalmával az ezredparancsnokságról mentettem meg és megfogadtam, hogy mindenáron haza fogom vinni. A kórházban párnám alatt rejtegettem a magyar zászlót, azután pedig — mikor kiszabadultam — mellényem bélésébe varrtam be és azóta — 21 év átt— éjjel-nappal magammal hordoztam... Rongyos zubbonyát szétnyitja és legombolt mellényének foszladozott béléséből előkerül a tépett, megfakult, több lövés által átlyukasztott magyar ezredzászló. Rajta még látni lehet búcsúztatásakor lelkes magyar leányok függesztettek reá. A magyar őrmester 1917 nyarán szabadult meg a carszkojeszelói kórházból. Ekkor a Moszkvában összesereglett, hazavágyó magyar katonákkal együtt — Szibériába szállították. Itt szabadon bocsátották őket és saját sorsukra bízták. Balog Nagy Dénes elvándorolt Irkuck városába ,ahol összetalálkozott az elárvult Pavlovna Olecsko asszonnyal, akinek férje Przemysl vár ostrománál esett el. Összebarátkoztak, szovjetházasságot kötöttek és a magyar őrmester átvette Olecsko aszszony kis birtokának kezelését. Házasságukból két fiúgyermek — Andrej és Nikoláj — származott, akik mindketten tökéletesen beszélték a magyar nyelvet. Az idén nyáron nagy csapás érte magyarunkat. Irkuck környékén kolera pusztított és a járvány feleségét és két fiát elragadta. Tovább nem tudott ottmaradni. Hónapokon át gyalogosan felvándorolt Moszkvába, ahol Jungerth Mihály magyar követ megszerezte részére a hazautazáshoz szükséges iratokat. Szibériai vándorlásából most ezeket a szomorú tapasztalatokat mondotta el: — Ebben az esztendőben a Szibériában rekedt magyaroknak — akik ott szétszórtan ma is többszázan élnek — sorsuk igen megnehezedett, szinte lehetetlenné vált. A magyarok ott kisebb-nagyobb földeken gazdálkodnak és két csoportra oszlanak. Egyik csoportba tartoznak azok, akik időközben a szovjet állampolgárai lettek. Ezeket úgy kezelik, mint a született oroszokat és olykor-olykor bizonyos kedvezményeket is kapnak. Kétségbeejtő azonban azoknak a magyaroknak helyzete, akik az orosz állampolgárságot minden erőszakoskodás mellett máig sem vették fel.— AmiótaSztálin, az országszerte gyűlölt diktátor rettenetes emberpusztítását folytatja, a szibériai magyar telepeseknek pokol lett az élete. Velük szemben is üldözési mód kezdődött. Kémeknek nyilvánították és seregesen hurcolták el őket otthonaikból. Amig Irkucktól Omszkig hónapokon át végiggyalogoltam nem találtam gazdálkodást ahol a gazda otthon lett volna. Mindenütt kétségbeesett asszonyok és gyermekek siránkoztak s nem tudták megmondani , hová vitték el embereiket. Vándorlásaim közben eljutottam Barnaul városába s megtudtam, hogy a kémeknek tartott magyarokat itt börtönözték be. A város határában állott valamikor a nagy fogolytábor, amelynek fabarakjai időközben elpusztultak. Megmaradtak azonban az iszonyatos, koromsötét pincehelyiségek és most ezekben 124 magyar sínylődik, mert nem hajlandók felvenni a szovjet állampolgárságot. Megtudtam ott azt is, hogy utóbbi hónapokban ■ a barnauli halálpincékből 84 telepest vittek ki a temetőbe. Vala■ mennyiüket tüdővész ölte meg... (Pesti Napló) Ján a nagyhercegnőnek volt hadi maradványait nemzetiszint Tarzan és az afrikai nőrablók Írta: EDGAR RICE BURROUGHS A vadállat ismét megállt és gyors pillantást vetett jobbra is, balra is. Ezzel vicsorogva, hátrálva, méltóságtelejesen elsompolygott. Az őserdők ura elijesztette a fenevadat. Tarzan most a mellette álló férfihez fordult, aki ámulattal nézte a jelenetet és kérdezősködni kezdett Jane felől... A Kavuru először nem vette figyelembe az ajánlatot, de később mégis csak letette a lányt. Jane gyorsan körülnézett. A Kavuru alighanem várta ezt s tudta, mi a jelentősége. Felemelte a dárdáját. “Ne merészelj szökést kísérelni — intette — mert ha mennél, Ogolli kénytelen lesz megölni téged... 106. Tarzan leugrott az oroszlán elé s ez megállította a fenevadat, mely ellenséges tekintettel méregette az uj ellenséget. Az oroszlán mozgott, majd újra előre nyomult. Tarzan hatalmas tüdejéből is vad ordítás harsogott fel s lassan előrenyomult, hogy összemérje erejét a dzsungel királyával. De a szegény Jane, a Kavuru hatalmában volt és segítséget nyújtani nem lehetett neki. Tudta, hogy nem elég erős ahhoz, hogy saját erejéből meneküljön; valami haditervet kellett kieszelnie. — Tegyél le engem, — mondta a férfinek — mind akettőnk számára jobb lesz, ha gyalog engedsz menni... AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA? Makláry püspök kitüntetése Debrecen város törvényhatósági bizottsága Fáy István főispán elnöklésével tartott közgyűlésén a Baltazár Dezső elhunytával megüresedett örökös törvényhatósági tagsági helyre egyhangú lelkesedéssel Makláry Károly református püspököt választotta meg. A közgyűlés ezután rátért a tiszti főügyészi és tiszti ügyészi választásra. Mint ismeretes, a közigazgatási bíróság alaki okok miatt megsemmisítette Beke Gusztáv dr. főügyész és Pajor Győző dr. ügyész megpeticionált választását. A közgyűlés ismét Rekét és Pajort választotta meg. KARÁCSONYI ÜDVÖZLETET KÜLDÖTT LORD ROTHERMERE A REVÍZIÓS liga emlékének Herczeg Ferencnek, a Magyar Revíziós Liga elnökének karácsonyi üdvözlő levelére lord Rothermere bensőséges hangú válaszlevelet küldött, amelyben örömének adott kifejezést, hogy karácsony közeledtével ismét köszöntheti a magyar népet, amelynek ügyét szívébe zárva viseli. Az igazságra való várakozás korszaka hosszúnak tűnik fel nekünk — írja, — de befejezése hatalmas léptekkel közeledik, hiszen ma már világszerte elismerik azokat az igazságtalanságokat, amelyeket Magyarország a trianoni szerződés következtében elszenvedett. Elismeréssel emlékezik meg arról, hogy ez az eredmény a Herczeg Ferenc vezetése alatt álló Magyar Revíziós Liga fáradhatatlan erőkifejtésének s mindazoknak köszönhető, akik hivatalos vagy nem hivatalos formában Magyarország jogos követeléseit hirdették. Levele további részében örömmel állapítja meg, hogy : Az Országos Függetlenségi Kossuth-párt minden szerdán társadalompolitikai előadást rendez Erzsébet körút 19. szám alatt levő kerhelyiségében. Az első estén Nagy Vince ügyvezető elnök mondott megnyitót. Kiemelte, hogy a Kossuth-pártot a többi polgári pártoktól főként a radikális földreform követelése különbözteti meg. Ezután Féja Géza tartotta meg előadását. Ismertette a Márciusi Front megalakulását és ideológiáját. A Márciusi Front a szellem politikáját képviseli s éppen ezért nem vehet részt a napi politika taktikájában. A Márciusi Front írói az egész magyar közösség életigényeit képviselik, semmit sem hajlandók azokból elalkudni. A napi politikától sem zárkóznak el, ha építőmunkáról, vagy a közösség lényeges érdekeinek és jogainak védelméről van szó. Legfontosabb feladatuknak tartják a magyar közösségi tudatnak kiépítését és új történelmi légkör kialakítását. Részletemindazoknak száma, akik Magyarország nemzeti követelésével együttéreznek, Angliában állandóan növekszik. A továbbiakban utal arra, hogy az a türelem és az az önmérséklet, amellyel Magyarország elviselte szenvedéseit, erőteljes bizonyítékai a magyar nemzeti szellem törhetetlen erejének. Levelében hangsúlyozottan állapítja meg, hogy a magyar kisebbségek elnyomása, birtokaiknak elkobzása, nyelvük és vallásuk szabad gyakorlásának korlátozása — mindmegannyi visszaélés, amelyek szégyenére válnak azoknak a kormányoknak, amelyek azokat megtűrik. — Fenntartom szilárd meggyőződésemet — írja befejezésül, — hogy az a megrendíthetetlen kitartás, amellyel a magyar nép és annak kormánya már oly hosszú idő óta viseli el a meg nem érdemelt balsorsát, végül is meghozza jutalmát. sen ismertette, hogy ideológiájuk szerint milyen legyen az egyén és a közösség viszonya. Az igazi kollektivitás csakis helyesen szervezett önkormányzatokból, önkéntes együttműködések szerves eredményeiből épülhet fel. A kapitalizmus túlkapásait csakis az alulról épített szövetkezetek gazdasági ereje fékezheti meg. Állást foglalt minden diktatúra ellen s kijelentette, hogy a Márciusi Front sohasem léphet sem a szélsőjobb-, sem pedig a szélsőbaloldal útjára. Viszont azonban radikális reformprogramjából sem hajlandó engedni. Féja ezután részletesen ismertette kultúrpolitikai gondolatait s a magyar közoktatás teljes átszervezését sürgette. Állást foglalt az egyre súlyosodó német szellemi hatás ellen is. Nem hisz abban, hogy diktatúrás országban a szellem le bírja vetni a politikum béklyóit. A nagyszámú hallgatóság zajos tapssal és éljenzéssel hosszasan ünnepelte Féját. ELŐADÁST TARTOTT FÉJA GÉZA A KOSSUTH PÁRTBAN SZÜLEI GYILKOLTÁK MEG A FOGSÁGBÓL HAZATÉRŐ FIÚT Megdöbbentő gyilkosság történt Regedi községben. Egy férfi jelent meg a faluban, aki előadta, hogy 1916-ban orosz fogságba került és azóta élt Szibériában. Három évi viszontagságos utazás után került haza. A férfi, akit Króboth Jánosnak hívnak arra kérte barátait, hogy megérkezését ne mondják el, mert hátha megárt öreg szüleinek a nagy öröm. Ugyanis már régen halottnak hitték. Mikor elvált a legényektől, bekopogtatott a szülői házba és ennivalót és szállást kért. Másnap reggel jöttek a falubeliek és bezörgettek Krobóthék portájára, hogy lássák a fogságból hazatért és elveszettnek hitt férfit. Ugyanis hamar híte futott Krobóth János megérkezésének és mindenki tudomást szerzett róla, egyedül a szülők nem. Az öreg Krobóthék először tiltakoztak, hogy őhozzájuk nem tért be szállásra senki, de később, mikor tudomásukra hozták, hogy a saját gyermekük kért ennivalót és szállást, eszméletlenül rogytak, össze. Mikor betértek a szomszédok a szobába, megdöbbentő látvány tárult eléjük. Az ágyon holtan találták Krobath Jánost. Álmában valamilyen kemény tárggyal szétverték a fejét. Az eljárást azonnal megindították ellenük. Azt vallották, hogy betért hozzájuk egy férfi és enni kért és erőszakosan viselkedett. Adtak neki enni és utána beszédbe keveredtek. Beszélgetés során mindenféle dolgokat mesélt nekik és ők ettől a pillanattól kezdve félni kezdtek a titokzatos idegentől. A félelmük még jobban növekedett, mikor későre járt az idő és lefekvésre került a sor. Lefekvés után nem tudtak elaludni és a folytonos nyugtalanság közepette elhatározták, hogy kiteszik az idegent. Azonban hiába próbálták az idegent eltávolítani, az nem akart felébredni. Erre elhatározták, hogy végeznek vele, vagy peedig kiviszik és az ajtón kívül elhelyezik. Ez az ötlet azonban cserbenhagyta őket, mert féltek, hogyha felébred a férfi és látja, hogy kitették a szobából, dühében betör a szobába és végez velük. Ezért az apja kemény tárggyal nagyokat ütött a fejére. A vallomások közepette a szülök többször is elájultak. IDÜLT BETEGSÉGEK KEZELÉSE kielégítő és gyors eredmény VÉR, BŐR ÉS IDEGBAJOK, ÁLTALÁNOS GYENGESÉG, IDOLT FEKÉLYEK, GYOMOR bajok, ARANYÉR és a VÉGBÉL betegségei kezelése. ORR, TOROK, TÜDŐ, LÉGCSŐ bajok, VICKE és HÓLYAG bán falmák, valamint a FÉRFIAK és NŐK egyéb betegségeinek kezelése. ha betegségét nem érti, jöjjön hozzám bizalommal. X-RAY ÉS VÉRVIZSGÁLAT Mérsékelt díjak*— részletben fizethet, ingyen vizsgálat titoktartás MELLETT Dr. L. ZINS Több, mint 25 éve praktizál 110 EAST 16 STO N. Y. Fourth Are. és Irving Place között Hornies 9-től este 8-ig. Vasárnap 6-3-ig Per Munkácsy Mihály párizsi hagyatékáért Harminchét éve már, hogy Munkácsy Mihály, a nagy magyar festőzseni meghalt és huszonkét év telt el azóta is, hogy özvegye a halálba követte. Joggal hihette tehát mindenki, hogy az elhunytak végakarata azóta régesrégen teljesedésbe ment. Annál nagyobb meglepetésként hat most, hogy Munkácsy Mihály Budapesten élő oldalági rokonai jelentkeztek és igényt támasztanak a nagy festő párisi hagyatékára, amelyet most a francia állam kezel. Az első jelentkező özv. Bilaly Bertalanná volt, aki a külügyminisztérium segítségét kérte. Előadta, hogy özv. Munkácsy Mihályné végrendeleti örököse, a németországi Barnewitz asszony nem kapta meg a hagyatékot, amely így visszaszállt a francia államra. Franciaországban most keresik a magyar örökösöket, ezért jelentkezik. A külügyminisztérium megvizsgálta az ügyet és úgy találta, hogy Munkácsy Mihály oldalági rokonai a hagyatékra jogos fényt nem támaszthatnak. Munkácsy rokonai ebbe nem nyugodtak bele. Munkácsy Sándor nyugalmazott miniszteri tanácsos és özv. Prósz Kálmánná az igazságügyi minisztérium nemzetközi ügyosztályához fordultak. Kérvényükben a minisztérium közbenjárást kérik, hogy Barnewitz asszonyt vagy leszármazott zárják ki a francia állam területén lévő hagyatéki vagyonból és ismerjék el a törvényes magyar oldalági örökösöket. Sürgősnek jelzik a közbenjárást, mert tudomásuk szerint a franciaországi hagyaték tárgyalása küszöbön áll. Özv. Prósz Kálmánné még egy párizsi ügyvédnőt, a francia dolgozó nők szövetségének elnökét is felkérte közbenjárásra s most érdeklődéssel várják, hogy az igénylésnek milyen fejleményei lesznek. Légvédelmi gyakorlatok Nagykanizsán A vidéki városok közül Nagykanizsa volt az elsők között, ahol a légoltalmat tervszerűen megszervezték, az első magyar különálló légoltalmi ház Nagykanizsán készült el néhány hónappal ezelőtt. Ebben a légoltalmi házban kapott helyet a kanizsai légvédelmi parancsnokság, az ottani légoltalmi aktató és kiképző helyiségek. Most került sor az első kanizsai légvédelmi gyakorlat megrendezésére, vitéz Székely János ezredes állomásparancsnok és Krátky István polgártr.citter irányításával. Úgy a helyi hatóságok, mint az Országos H Önvédelmi Parancsnokság kiküldötteinek megállapítása szerint a részleges és teljes elsötétítés kitűnően sikerült. A teljes elsötétítés a rádiójel elhangzása után már hat másodperccel megtörtént. ÉRDEKES TÖRTÉNELMI KÖNYV A 2-IK GENERÁCIÓ SZÁMÁRA Sok száz példányt adtunk el Dr. Jósika- Herczeg Imre könyvéből az elmúlt hónapok alatt. Még van néhány könyvünk, siessen tehát megrendelni, mielőtt az utolsó példányt is megveszik. 315 OLDALON TUDNIVALÓK A VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI ÉSA MAI MAGYARORSZÁGRÓL A vászon kötésű könyv eredeti ára 3 dollár volt Kedvezményes árra most 1 ara csak .................................... . a postaköltséget mi fizetjük Be Rendelésével küldjön egy dolláros csekket, vagy money ordert ésküldje be a rendelő szelvényt is. Vágja ki! Küldje be! Amerikai Magyar Népszava 380 — 2nd Ave., N. Y. C. Kérek egy példányt a “Hungary After a Thousand Years” című könyvből. Mellékelve küldökölt. Név.................................................. Cím