Amerikai Magyar Népszava, 1938. február (39. évfolyam, 32-59. szám)

1938-02-01 / 32. szám

­L­ MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN?* 235 okleveles pásztor működik Magyarországon Idén ismét kétszáz kondás és csordás végez tanfolyamot Furcsán hangzik első hallásra, de két esz­tendő óta négy magyar község határában 235 okleveles pásztor őrzi a jószágot. A pásztordiplomákra azért volt szükség, mert kiderült, hogy a pásztor­kodással foglalkozó magyarok — tisztelet a kivételnek — nem értenek a pásztorkodáshoz. Történelmi oka van annak, hogy a több, mint ezer esztendeje álattenyésztéssel fog­lalkozó magyart manapság tanítani kell a pásztorkodásra. A történelem mutatja, hogy a nemzet sokat köszönhet az állattenyésztés­nek, mert például a tatárjáráskor, törökvész­kor még öbb magyar pusztult volna éhen, ha nem lett volna elegendő lábasjószág, amivel menekülni lehetett a nádasokba. A pásztorkirályból pásztorkoldus lett A töténelmi jelentőségű magyar állatte­nyésztésnek először is a búza ártott. A múlt század vége felé kezdett a búza nagy úr len­ni, egyre többen tértek át a búzatermesztés­re, noha 1850 után még ráfizetett a termelő búzára. A búza sok embert elcsalt a jószá­gok mellől. Két esztendővel ezelőtt állapították meg legelőször, hogy hite-hamva sincs már a ré­gi pásztordinasztiáknak, a nagytudományú, királykodó pásztorembereknek. Valamikor a vadászat és halászat művelőinél nagyobb urak voltak a pásztorkodással foglalkozók, hiszen azért vadásztak, meg halásztak, hogy jószágot vehessenek maguknak. Manapság meg már olyan ember bánik a községek, le­geltetési társulatok csordáival, kondáival, a­kik­­ másra már nem alkalmasak. Elesett, magukkal tehetetlen emberek számára utol­só mentsvár a koldulás előtt a pásztorkodás. A községi pénztárosok sokkal kevesebb vagyon felett, őrködnek, mint a pásztorok és mégis óvadékot, biztosítékot kötelesek adni. A pásztorokra pedig minden anyagi fedezet és felelősség nélkül bízzák a nagy értékű jó­szágállományt. 4. A legelőn előforduló állati megbetegedé­sek felismerése és a betegségek ellen való védekezés. 5. Első segélynyújtás. 6. A pásztor jogviszonya. Mindezeket már 1894-ben meg kellett­ vol­na valósítani, hiszen az akkor hozott 19-ik törvénycikk szinte előirja a pásztorok okta­tását, de erről a törvényről valahogy megfe­ledkeztek az országban. Ki is gondolta vol­na, hogy a magyart pásztorkodásra kell va­laha tanítani ? Négy napig tart egy-egy pásztorképző tanfolyam, amelyen a Zöldmezőszövetség szakelőadója elméletben és gyakorlatban ta­nítja a legelő társulati és községi pásztoro­kat. Kitűnő diák az ötvennégy éves analfabéta pásztor Azt hitték az illetékesek, hogy mindez ne­héz munka lesz, hiszen az első pásztor­képző tanfolyam, hallgatóinak átlagos életkora 54 esztendő és hogy hatvan százaléka nem is­meri a betűvetést és az olvasást. A négynapos tanfolyamon kiderült, hogy az aggodalmak alaptalanok voltak, mert a szegény pásztoroknál különb növendéket semmiféle tanfolyam sem kívánhat magá­nak. Valamennyien a legnagyobb figyelem­mel tartottak ki négy napon keresztül, majd­nem sírtak a meghatottságtól, hogy még veljük is törődik valaki és azután ugye meg­tanulták a nekik összeállított tananyagot, hogy valamennyien színegyesre feleltek és cselekedtek az elméleti és a gyakorlati vizs­gán. Amíg a tanfolyam tartott, teljes ellá­tást kaptak, együtt étkeztek az előadókkal. A szécsényi tanfolyam óta három újabb pásztorképző tanfolyamot rendeztek a legna­gyobb sikerrel és ma már 235 tanfolyamot végzett, oklevélszerű bizonyítvánnyal rendel­kező pásztor él Magyarországon. Kevés a pásztortanár A szakértők figyelő munkája megállapí­totta, hogy az okleveles pásztorok munkája nyomán áldás és gyarapodás támadt. A leg­utóbbi legelőversenyen kiderült, hogy azok a legelők a legjobbak, amelyeken okleveles pásztorok legeltetnek. Megvizsgálták az ok­leveles jószágőrzők kezére bízott jószágot is, valamennyi gondosan ápolt, egészséges, ki­tűnően fejlett, sokkal különb, mint a pász­toriskolát nem járt csordások, kondások ál­latai. • A nagy siker nagy örömet keltett a föld­­mivelésügyi minisztériumban. Az idén már több, mint húsz legeltetési társulat és község kérte tanfolyam rendezését. A szakelőadók hiánya miatt csak korlátolt számban rendez­hetik az újabb pásztorképző tanfolyamokat. Az idén az alföldi pásztorok oktatására ke­rül majd sor áprilisban, közvetlenül jószág­­kiverés előtt. A sokezer alföldi kényszer­­pásztor között az idén kétszáz újabb okleve­les pásztorral vetik meg az új magyar pász­­tordinasztiák alapját. Legelőtanfolyam Az Országos Zöldmezőszövetség két évvel ezelőtt a nógrádmegyei Szécsényben legelő­tanfolyamot és versenyt rendezett. Ott a legeltetési társulatok vezetőit oktatták ki a legelőnevelésre és a legeltetett jószágok ér­tékének, egészségének megóvására. Kide­rült, hogy nem a legeltetési társulatok veze­tőit kell a jószágkezelésre, legelőkezelésre ki­­tanítani, hanem elsősorban a jószággal bánó pásztoremebreket, mert bizony azok a­ jó­­szágszereteten kivül más tudománnyal nem rendelkeznek. A szövetség elhatározta, hogy megrende­zi a magyar pásztorképző tanfolyamokat.­­ Összeállították a tanrendet, amely szerint jó pásztornak a következő tananyaggal kell tisztában lennie: 1. A legelő kezelése és gondozása. 2. A rájuk bizott állatok gondozása és vé­delme. 3. Az apaállatok takarmányozása és gon­dozása. HASBALŐTTEK A KORCSMÁBAN - MEGHALT A KÓRHÁZBAN Az óév utolsó napjának esté­jén komáromi mentőautó állt meg a közkórház kapuja előtt. Sietve vitték föl a műtőbe a hordágyat, amelyb­e egy eszmé­letlen férfi feküdt. — Alig van már élet benne — mondta a mentőorvos, — haslövést kapott, literszám vesz­tette a vért! Az eszméletlen, halottsápadt férfit a legnagyobb gondosság­­gal megoperálták, — de Zámbó József 38 éves komáromi süte­ményárus újév napjának hajna­lán kiszenvedett a kórházi ágyon és a halálából bűnügy lett. Ugyanis Zámbó — a vizs­gálat eddigi adatai szerint — véletlen szerencsétlenség áldo­zata lett, hasbalőtték egy kato­na szolgálati fegyverével, amit otthagyott a gazdája a kocsma­asztalon. A csendőrség nyomozása sze­rint az egyik komáromi kocsmá­ban nagyobb társaság mulato­zott, közöttük volt Tóth Béla tűzmester is, aki lecsatolta szol­gálati fegyverét és odatette az asztalra. Később a tűzmester egy rövid időre elhagyta a kocs­ma helyiségét és ezalatt történt a tragédia. A fegyvert többen is kézbevették és igy került Sípos József vasúti távirászhoz is. ver? 1— kérdezte Sipos és ezzel azután próbát is tett. Meghúzta a fegyver ravaszát és a követke­ző pillanatban eldördült a pisz­toly és az asztal másik oldalán ülő Zámbó József a hasához ka­pott, majd lefordult a székről. Enyhíti a HŰTÉST és LÁZAT * 0 K­­ü « Sf *'• első nap a fejfájást 30 perc alatt Folyadék, tabletta, kenőcs, orrcseppel Próbálja meg a “Kub-My-Tism” — a világ legjobb a laborszeszét ­AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Főzött fecskefészket rendelt Szarvason és a környéki ta­nyai lakosság közt hosszú idő óta foglalkozott a betegek keze­lésével Rózsa György mágócsi kocsifényező és szíjgyártó. A legkülönbözőbb betegségekre a leglehetetlenebb “orvosságokat” rendelte, így például a szívbajos embernek forralt bort, torokbaj­ra pedig megfőzött fecskefész­ket rendelt. A szarvasi csendőr­ségnek most sikerült ártalmat­lanná tenni a kuruzslót, aki el­len a feljelentést megtették. EGY AMERIKÁT JÁRT MAGYAR VISSZATÉRT A MÁSVILÁGRÓL Nagykőrösi legenda: halott emberek járnak a tanyák kö­zött - Orvosi magyarázat a tanyavilág szenzációjáról Új legenda született az elmúlt napokban a nagykőrösi határ­ban. — Halot emberek járnak a ta­nyák között! — suttogták egy­másnak a hírt a bekecses, kucs­­más magyarok s a hir pusztító tűz gyorsaságával terjedt el órák alatt az egész határban. Esténként hol az alsójárásban, hol pedig a felsőtanyákon gyűlt ki a ház elé ásott figyelőpóznán a “susogóra” hivó viharlámpa, melynek sápadt, lobogó fényé­nél a halott járástól borzongva gyűltek össze a szibériai hideg­ben a pletykára éhes tanyai ma­gyarok. A legendát, — amelynek se vége, se hossza, — a nagykőrö­si kalendárium legújabb száma indította el, amelynek egyik cik­kében két nagykőrösi orvos nyi­latkozik arról, hogy 10—12 olyan beteg távozott élve, gyó­gyultan szanatóriumukból, akik­nek operáció előtt vagy közben megállt a szívverésük, akik te­hát laikus értelemben annak rendje és módja szerint egyszer már meghaltak”. Az egyik nagykőrösi szanató­rium főorvosa, akit erre vonat­kozóan megkérdeztünk, csak ne­hezen nyilatkozik erről a kér­désről. — Tényleg történt már prak­­szisom alatt — mondja — egy­­pár olyan eset, hogy a műtőasz­talon fekvő betegnek megállt a szívverése, nem lélegzett, — szóval nem tapasztaltunk nála semmiféle életjelenséget. A mo­dern orvostudomány ilyen eset­ben azonban már nem jön zavar­ba, mivel a sziget percekkel a halál beállta után adrenalin be­­fecskedezéssel, masszírozással s mesterséges lélegzéssel újra életre lehet kelteni. — Ezekről az esetekről emlé­kezett meg, mint újdonságról, a kalendárium, amelynek nyomán most naponta érdeklődjek ná­lam ezek után a titokzatos ha­­lottámasztások után, amelyek pedig az orvostudományban elég gyakoriak és a pesti klinikákon majdnem mindennaposak. Varga János bácsi, aki saját szavai szerint “kétkezi munkás” és a maga 74 évével még frissen szalad az utcán, mikor megál­lítjuk. Ő is egyike azoknak a ha­jóinknak, akinek a becsülete óriási mértékben növekedett, mióta kiderült, hogy Amerikán kívül már a halál birodalmában is járt. Az őszhaj­ú, szikár, kucsmás, bekecses, nagybajuszú magyar, akinek lecsüngő bajuszát kisebb jégcsapok hiszitik, illő megfon­toltsággal nyilatkozik n­a­g­y horderejű esetéről. — Hát szó, ami szó, — kezdi — nem mindennapi eset vól az az operáció. Két fiam operáció közben halt meg, mivelhogy a szivük nem igen bírta az alta­tást. Mikor fölfektettek az asz­talra ,hogy kibontják a hasa­mat, mivelhogy nagyon fájt, nem mondom, meg voltam ijed­ve, de arra gondoltam, egyszer csak meg kő halni, hát jobb előbb, mint utóbb. Hogy közbe mi történt, nem tudom, de mi­kor fölébredtem, igen rosszul éreztem magam, aztán csak any­­nyit láttam, hogy az orvosok a csodámra járnak. Hogy miért, azt nem mondták meg. Most tudtam meg, hogy én vagy öt percig már ki voltam terítve, merháthogy meghaltam. Hát így vót, kérem. — Milyen érzés az — kérdez­zük, — meghalt és ismét föltá­madt embernek lenni? — Hát nem mondhatom azt, hogy rossz véna, mivelhogy azó­ta igen nagy becsben élek. Nem sok olyan ember van, mint én, mert nálunk eddig az vót a szo­kás, hogy aki pedig meghalt, azt kiterítették és két nap múlva il­lő kegyelettel eltantolták. Nem mondom, nem rossz a halottak­ból föltámadni, mert azóta már ötször is megittam a saját ha­lotti toromat. — Fél az újabb meghalástól? — Fél a fene! Megjártam én már világháborút is, Ameriká­ban is vótam gőzhajón, bejár­tam, mint igazi “kétkezi mun­kás” majd egész Európát, osz­tán már meg is operálták, hát mitő féljek. Hátha megint csak pár­ percre fogok meghalni. Az ember sose tudhassa, miféle nagykutya szerencsében van... Elbúcsúzunk a nagybajuszú “halottól”, aki friss léptekkel siet a komához, akinél disznó­ölés van és ilyenkor a nagy sür­gés, forgásban még a “halott” segédböllér két kezére is szük­ség van. Tarzan és az nőrablók — Igazán sajnálom. — ismételte Kavan­­davanda — de neked is be kell tölteni a ren­deltetésedet. . . — Mi csőd rendeltetést? — kérdezte Jane, iparkodva elrejteni hangja remegését. — Az a rendeltetést, hogy a mi szent rendünket ellásd a halhatatlanság esz­közeivel — mondotta az uralkodó.­­ ■ Már rágós-régen — mondotta a király — reájöttem a halál nélkül örökös fiatalság titkára. Egy titkos elixirben rejlik ez, a le­velek porzói, a leopárd gerincvelője és min­­denekfelett fiatal nők vére kell hozzá. Fiatal nők vére. . . Érted most már? A te véredre is szükségünk van. — Értem — suttogta a leány borzadva. — — Ne ijedj meg a gondolattól, — szólt Ka­­vandavanda — gondolj arra, hogy része le­szel az élő hatalmas istennek, vagyis énne­kem, így tehát örökké fogsz élni és megdi­­csőü­lsz. Birtokba veszlek —• velem leszel. . . Il*tol * EDGAR RICE BURROUGHS De Kavandavanda közelebb hajolva, álmo­­dozóan suttogta: — Mégis jobb szeretnélek úgy megtartani, ahogy vagy. . . Mert olyan szép vagy. . . Forró lehellete a nő nyakát érte. . . _ És miért nem? Én isten vagyok . . . Egy isten úgy tehet, ahogy akar.. . Ki merészelhet nem­et mondani neki? __ (r. i.) A kántorjánosi bál végered­ménye: 32 évi fegyház 1936 október havában a kán­torjánosi határban táncmulat­ságot rendeztek. Javában állt a bál, amikor hölgyválasz közben néhány fiatalember között vita támadt. Előkerültek a bicskák, volt aki vasvillát szerzett, sőt az egyik rendező ólmosvégű drót­­korbáccsal igyekezett helyreáll­í­­tani a rendet. A verekedés vége az lett, hogy Révész Béla gazda­­legényt úgy agybafőbe­­verték és összeszurkálták, hogy a hely­színen meghalt. A csendőr­­nyomozás megál­lapította, hogy a fiatalember haláláért ifj. és id. Kosztik Mi­hály, valamint Kosztik István felelősek. A nyíregyházai tör­vényszék id. Kosztik Mihályt nyolcévi, Kosztik István hétévi, ifj. Kosztik Mihályt ötévi fegy­­házra ítélte. A debreceni tábla id. Kosztik Mihály és Kosztik István büntetését fejenként 11 évi, ifj. Kosztik Mihályét 10 évi fegyházra súlyosbította és ezt a büntetést a kúria helyben­hagyta. Otthonának legkeklamenebb, legérté­­kesebb kényelme, ha bevezeti házából ez Amerikai Magyar Népszavát. Jó­­kedvet, napsugarat, szeretetet visi hajlékiba éa alig érzi a kia előfizette *** t»ThU Bihari Mátyás 36 éves debre-­­ ceni gyümölcskereskedő lopás, " sikkasztás és könnyű testi sértés " vétségével vádolva állott a deb-­­­receni törvényszéken a bíróság előtt. Dr. Jankovich Jenő ta­­­­nácselnök tárgyalta az ügyet. Az volt a vád Bihari Mátyás el­len, hogy mint olyan egyén, aki jogosulatlanul másodízben is megnősült, de második feleségé­től elválva ennek a tulajdonát képező ingóságokat eladta. Bi­hari ugyanis nem vált még el törvényesen az első feleségétől s ennek ellenére nőül vette Bi­­rinyi Katalint. Ez a hatóságok tudomására jutott és Biharit meg­ is büntették, majd elválasz­tották a második feleségétől. Bihari ekkor kapta magát és minden ingóságot eladott, azt is, ami a felesége tulajdona volt. Amikor ezért az asszony kérdő­re vonta őt, Bihari nekiesett volt második feleségének és alaposan elvette. Az asszony pedig külön­böző bűncselekmények címén feljelentést tett a volt férje el­len. A tárgyaláson Bihari tagad­ta az elene felhozott vádbeli bűncselekmények elkövetését. Előadta, hogy az eladott ingósá­gok közös szerzemények voltak s éppen úgy megillette őt, mint az asszonyt, így tehát sem lo­pás, sem sikkasztás nem állhat fennt. Azt nem tagadta, hogy a felesége, amikor a kérdőre vo­­­­náskor felingerelte, kapott tőle néhány arculütést. A bíróság a tanúkihallgatások után nem lát­ta bizonyítottnak a vagyon elle­ni bűncselekmények elkövetését és ezek alól Bihari Mátyást fel­­­­mentette. Azonban könnyű testi sértés vétsége miatt 25 pengő pénzbüntetésre ítélte Bihari Má­tyást, aki az ítéletben megnyu­godott s igy az jogerős lett. Minden gyümölcsfát meg­akartak adóztatni Furfangos csalók után nyo­moz a kassai rendőrség. A Kas­sa melletti néhány községben három fiatalember jelent meg, akik bejárták a falut, feljegyez­ték a kertekben az összes gyü­mölcsfákat és azt mondották, hogy a falu minden lakója min­den gyümölcsfa után egy koro­na adót köteles fizetni. A pénzt rögtön be is akarták hajtani a gazdákon, akik azonban nem ül­tek fel a­ szélhámosoknak, ha­nem azt mondották, hogy elő­ször menjenek a községházára, ahol a bíró előtt igazolják ma­gukat, hogy ők a kassai adóhi­vatal emberei és akkor majd kifizetik a pénzt. A három fia­talember látszólag bele is ment ebbe, amint azonban a község­háza elé értek, megszöktek. Né­hány lakosai feljelentést tettek a csendőrségen, amely nyomoz az ügyben és állítólag már nyo­mában is van a három szélhá­mosnak. Beleesett a kaszába Novak Magda, Novak József tiszafüredi gazdálkodó leánya. A kasza pengéje felvágta a sze­rencsétlen leány hasát úgy, a­hogy a belei kifordultak. Azon­nal meghalt. Megindult a nyo­mozás, hogy kit terhel a felelős­ség, a leány haláláért. Érdekes történelmi könyv A 2-IK GENERÁCIÓ SZÁMÁRA Sok száz példányt adtunk el Dr­ .Tósika- Herczeg Imre angolul írt könyvéből az elmúlt hónapok alatt. Még van néhány , könyvünk, siessen tehát megrendelni, mi­előtt az utolsó példányt is megveszik. A vászonkötésű könyv eredeti ára 3 dollár volt Kedvezményes ára most csak ............................ postaköltséget mi fizetjük $ 1 Renedelésével küldjön egy dolláros csekket, vagy money ordert és küldje be a rendelő szelvényt is. Vágja ki! Küldje be! Amerikai Magyar Népszava 380 — 2nd Ave., N. Y. C. Kérek egy példányt a “Hungary After a Thousand Years’’ című könyvből. Mellékelve küldök­öl­t. Név .................................................• • • • Cím ......................................................... 3­5 oldalon tudnivalók a világháború előtti és a mai Magyarországról

Next