Amerikai Magyar Népszava, 1938. március (39. évfolyam, 60-90. szám)

1938-03-01 / 60. szám

Csillapítja az izom-mere­­v kis védést és ér­zékenységet RED CROSS PLASTER Vásárlásnál figyelje a Vörös Keresztet a tapaszon Készítik: Johnson & Johns­on, a világ legnagyobb sebészeti kötszer gyárosa Kapható­­minden gyógyszertárban Halálra gázolt a vonat egy vasmunkást Halálos szerencsétlenség tör­­­­tént az ózdi vasgyárban. Bihari­­ Gyula 39 éves munkás a salak­­­lerakódónál dolgozott és nem­­ vette észre, hogy egy tolató vo­nat közeledik felé. A vonat it szerencsétlen munkást elkapta és a kerekek halálra gázolták. A halálos szerencsétlenség ügyé­ben megindult a vizsgálat. S 12 Testi erejének és szellemi ké­pességeinek zavartalan birtoká­ban fogadja dr. Balkányi Ede tisztelői és barátai nagy seregé­nek gratulációját 80-ik születése napján és az ü­nnepeltetéséből joggal kér részt magának Deb­recen város egész közönsége, mert Balkányi Ede személyében azt a férfiút tanulta tisztelni, aki 50 évet meghaladó orvosi pályáját csaknem egészen Deb­recenben futotta meg, Debrecen városának és polgárságának szolgálatában. Annak a generá­ciónak képviselőjeként él­t kö­zöttünk, amely nagy kitartó harcokat folytatott Debrecen haladásáért és hivatásának te­kintette az altruizmus paran­csainak teljesítését úgyis mint orvos, úgyis mint közéleti férfiú. Romantikus körülmények kö­zött indult Balkányi Ede az élet útjára és pályájának nem egy szakaszát lengte körül a roman­tika levegője. A kisvárdai kis­fiú Berlinbe kerül a reálgimná­ziumba, a hat osztály elvégzése után Zilahon tanul tovább, ott érettségizik, azután a bécsi egyetemen készül orvosnak. It­teni medikus korában közvetlen közelről látja Billroth, Nothna­gel — “der Herrgott in Wien” — és az orvostudomány más hé­roszait s amikor 1883-ban orvos­sá avatják, diplomáján kívül magával viszi útravalóul e hal­hatatlanok egyikének az intel­mét és jelszavát: “Jó orvos csak jó ember lehet”. Ez az útravaló egy hosszú életen át, a nyolcva­nadik éven túl sem fogyott sze­mernyit sem, noha Balkányi Ede épen ezt az útravalót osz­totta meg mindazokkal, akik út­jába kerültek. A fiatal orvos 1885-ben, két évvel a diploma megszerzése után, ott hagyva wiedeni kórhá­zi segédorvosi állását, a szerb­bolgár háború kitörésekor belép a szerb hadseregbe, ahol csak­hamar főtörzsorvosi rangot nyer és Milán király elismerésé­vel, a Takova-renddel kitüntetve jön haza 1886-ban és megtelepe­dik Debrecenben. Négy évvel később Debrecen város kerületi tiszti orvosa lesz, majd gróf De­genfeld József főispán kinevezi városi tiszteletbeli tiszti főor­vossá. Kiterjedt magángyakor­lata és tiszti­orvosi elfoglaltsá­ga mellett részt vesz minden társadalmi és közéleti akcióban, a­ közegészségügy szolgálatában előadásokat tart, hírlapi cikke­ket ír és mint a törvényhatósági bizottság tagja, 30 éven át min­dig abban a táborban foglal el megbecsült és előkelő helyet, a­mely Debrecen fejlesztéséért és naggyá tételéért folytat küzdel­meket. A világháborúban a Vö­rös Kereszt tiszteletbeli főorvo­sa, tanfolyamot tart az önkén­tes ápolónők részére, érdemeiért megkapja a II. osztályú érdem­rendet és a porosz Vörös Kereszt rendjelet. A háború után, mint orvos, mint városatya folytatja működését a közegészségügy fejlesztéséért mindaddig, míg 1926-ban ■— elérve a korhatárt és betöltve hivatali szolgálati idejét, — bár a törvényhatósági bizottság érdemeire tekintettel egyhangúlag a szolgálatban visszatartását kívánja —­ a tör­vény szavának engedni kény­szerül és visszavonul az aktív közszolgálattól. De a munkát azóta sem hagyja abban. A Debreceni Független Újságban legutóbb is cikkei jelentek meg, amelyekben a közegészség javí­tására serkentett és főleg a kre­­m­a­t­ó­r­ium üzembehelyezésért szállt síkra. Ez a félszázadot meghaladó folytonos és eredményes mun­kásság teszi érthetővé, hogy dr. Balkányi Edét már kora fiatal­ságától kezdve tisztelet és meg­becsülés vette körül, amely az idő múlásával nagyra növekedett és nem csökkent ma sem, ami­kor ez a jó orvos, ez a jó ember a pátriárkák korába lép. Az ün­neplő társasághoz csatlakoznak mindazok, akiknek az ő tudása és odaadó gondoskodása vissza­adta egészségüket, a tesztokhoz járulnak a hálafohászok a szü­lők részéről, akiknek gyermekeit megmentette az életnek és a gyermekek részéről, akiknek számára megmentette a szülei­ket. — Neki pedig hírnévnél, gazdagságnál értékesebb kincse­ket nyújtottak azok az érzések, amelyek akkor töltötték el a lel­két, amikor munkájának ered­ményét láthatta. * Dr. Balkányi Ede, az ameri­­kaszerte ismert és kivételesen népszerű bridgeporti fotográ­­f­u­s­n­a­k, Balkányi Antalnak, nagybátyja. Mi újság az óhazában? 80 ÉVES ORVOST ÜNNEPELT Páratlan értékű hun-leletre DEBRECEN VÁROS KÖZÖNSÉGE bukkantak Szeged határában AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA" Kiásták egy hun harcos sírját­­■ A leletet a szeged múzeum világhírű archeológiai gyűjteményébe sorozzák be Az elmúlt napokban páratlan tudományos értékű régészeti és história leletre bukkantak Kis­telek határában. Seiler Lajos kisteleki kereskedő telefonon ér­tesítette Csallány Dezső szegedi múzeumigazgatót, a híres Atti­­lakutató csongrádi archeológus­nak a fiát, hogy egy megmun­­kálás alatt álló bérföldön régi rozsdás kengyeleket és zablákat találtak. A múzeumból azonnal szakértők mentek ki a jelzett helyre, akik megvizsgálva a ta­lált tárgyakat, rögtön megálla­pították, hogy a leletek a hun, vagy az avar korból származ­nak. A föld felszínén találtak még egy ugyanebből a­ korból származó kétélű lapos lándzsa­­véget is, amit alig tudtak kiven­ni az egyik munkásnak a kezé­ből, aki mindenáron vésőt akart faragni a lándzsavégből. • Ezekből a leletekből arra kö­vetkeztettek, hogy a közelben valahol lelőhelynek kell lenni. Körülbelül 20 lépés távolságban egy kisebb domb emelkedik s azt gyanítva, hogy talán itt majd értékes leletekre bukkannak, ás­ni kezdtek. A fagyos földben ne­hezen haladt a munka, azonban hamarosan meglepő, óriási je­lentőségű eredmény mutatko­zott. Három méterre a föld alatt, lábbal dél felé, férficsontvázat találtak. A csontváz fejénél ti­pikusan V. századbeli hun agyagkorsó áll, oldalánál mint­egy 110 centiméter hosszúságú kétélű, ezü­stveretű­ vaskard. A kard markolatának végére ívala­­kúan meggörbített fémtag kap­csolódik, amely állatalakban vég­ződik. Az archeológusok egybehang­zó véleménye szerint ez a kard­forma egyedülálló a magyaror­szági népvándorlás korabeli kard­­fajták között. A sírból ezenkívül még nagy mennyiségben kerül­tek elő a háromélű átlyukasztott vasnyílhegyek csontijjal és te­gezekkel, késekkel é­s tűzcsiholó szerszámmal együtt. A csontváz mellett találtak egy rendkívül szép aranyövgarnitúrát vissza­felé néző oroszlándíszítéssel és arany rozettákkal, végül egy pár bronz fülkarikát. Azt rögtön meg tudták álla­pítani, hogy egy népvándorlás­korabeli harcos sírját találták meg, a közelebbi meghatározá­sok azonban csak a lelet beha­tóbb megvizsgálása után lesznek lehetségesek. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a leletnek rendkívül nagy archeológiai je­lentősége és tudományos értéke van s éppen ezért a tárgyak meghatározása s az egész lelet tudományos feldolgozása a leg­nagyobb gonddal folyik a szege­di múzeumban. Csallány Dezső múzeumigaz­­gató a lelettel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta az Esti Új­ság szegedi munkatársának: , , Tudományos szempontból rendkívül fontos leletről van szó, mert eddig Magyarországon hi­teles ásatásból származó hun sír még nem került elő. A leletünk­ben talált jellegzetes hun korsó és az avar korban ismeretlen kardfajta kétségtelen bizonyíté­kai már felületese­n is annak, hogy értékes hun sirt találtunk, bár azt is meg kell említenem, hogy az övgarnitúrák formája és díszítő elemei az avarkorbeli préselt övgarnitúrákhoz mutat­nak hasonlóságot. Azonban az előbb említettek alapján ezt a le­letet mégis hun sirnak kell máris tartanunk. A kutatást ennek a lelőhelynek a környékén tovább folytatjuk s remény van rá, hogy újabb értékes leletekre bukka­nunk. A múzeumban nagy alapos­sággal tisztogatják és tanulmá­nyozzák az értékes lelet minden egyes darabját. Ezek a leletek nagy értékgyarapodást jelente­nek a szegedi múzeumnak, a­melynek Móra Ferenc ásatásai­ból származó régiséggyű­jtemé­­nye tudományos körökben az egész világon közismert és elis. Aki vasvillával verte halálra a gazdája leányát A szegedi tanyák között el­fogták Farkas József 28 éves béreslegényt, aki meggyilkolta gazdájának, Puskás Józsefnek 16 éves, feltűnően szép Etel ne­vű leányát. A béresfiú a gyilkos­ság elkövetése után a szegedi ta­nyák között bujkált. Vallomásában elmondotta, hogy két hónapja szolgál Puská­­séknál. Amikor Puskásék eltá­voztak hazulról tudta, hogy csak órák múlva térnek vissza. Ekkor közeledni próbált a leányhoz, a 16 éves szép Etel azonban eluta­sította. A leány ellenkezésére annyira felindult, hogy vasvillát ragadott és addig ütötte Puskás Etelt, amíg arcát és fejét szinte a felismerhetetlenségig össze­roncsolta. — Nem akartam gyilkolni hajtogatta a gyilkos legény — nagyon, szerettem a leányt. A gyilkos béreslegényt letar­tóztatták és beszállították a sze­gedi ügyészségre. Bx&Y— what NATIONAL V----­' U5EP Car exchange week V-DID FOR us! MÓRÉ POOM-STEEL BOOY / SAFETY BRAKES-BIG TICES—SMOOTH / ENGINE. LOOKS LIKE WERE IN THE DOUGH , BUT MÖGT CT TH E VOVG\A/ icl c-rii I I.I Lytv/ i^-c-r I / .A 25 ezer pengőt követel Ló­­nyay Elemér hercegtől Érdekes keresetet indított, a győri törvényszéken Benkő Kál­mán budapesti kertész, aki ke­resetében 25.000 pengő megfize­tését kérte herceg Lónyay Ele­mér oroszvári földbirtokostól. A kertész keresetében előadta, hogy a kommün idejében a her­cegeknél, mint kertész­nőit al­kalmazásban. Amikor a kommün kitört a hercegi család, őt bízta meg a két és fél millió pengőt érő családi ékszerek elrejtésével. A kincseket a kertben tizen­három hatalmas ládában el is rejtette, majd kommün után az ékszereket hiánytalanul vissza­adta herceg Lónyay Elemérnek. Hűséges szolgálatáért azon­ban jutalmat nem kapott és ezért kéri most a 25.000 pengő megítélését. Keresetét a kertész azzal indokolja, hogy a kincsek visszaadása úgy tekinthető, mintha azokat ő megtalálta vol­na és így jutalom jár ezért. Megölte bátyját, jogos önvé­delem címén felmentették Klenotzky János tápiószent­mártoni gyári munkás a múlt­­ november 15-én agyonverte még. * 30 Enyhíti a HÜLÉST és LÁZAT az első nap a fejfájást 30 perc alatt Folyadék, tabletta, kenőcs, orrcseppel Próbálja meg a “Rub-My-Tism” —■ a világ legjobb hósborszeszét 6 66 Jopo­n­yog Ötven esztendő az amerikai 1000-107­0 magyarság szolgálatában! Május 29-én, vasárnap lesz Bridgeporton a Rákócziak aranyjubileumi ünnepélye A Bridgeporti Rákóczi Segélyző Egyesü­let aranyjubileumi bizottsága múlt hó 20-án tartott gyűlésén végleg elhatározta, hogy az egyesület ARANYJUBILEUMI FŐ­ÜN­­NEPÉLYÉT MÁJUS 29-ÉN, VASÁRNAP, BRIDGEPORTON, az egyesület székhelyén tartják meg. A főünnepély programján most dolgozik a bizottság, de kétségtelen, hogy EGYIKE LESZ MAGYAR-AMERIKA LEGFÉNYE­SEBB ÉS LEGNAGYOBB SZABÁSÚ ÜN­NEPSÉGEINEK. Délelőtt 10 órakor veszi majd kezdetét az aranyjubileumi diszgyű­­­lés keretében, melyen elsősorban a RÁKÓ­CZI OSZTÁLYOK KÉPVISELŐI TARTJÁK MEG ÜDVÖZLŐ BESZÉDEIKET. A disz­­gyűlést délután 1 órakor BANKETT fogja követni. A szónoklatok közben NAGYSZE­RŰ MŰSORSZÁMOK is lesznek a közönség szórakoztatására, KASSAY RÓZSI, ismert művésznő betanítása mellett. A műsorszá­­mokat később fogjuk csak ismertetni. Este 8 órakor fogja kezdetét venni az ARANYJUBILEUMI BÁL, melyhez a leg­kitűnőbb zenekart fogják szerződtetni. Főbb vonásokban ismerhetjük tehát az aranyju­­bileumi főünnepély tartalmát. A részletek még feldolgozás alatt vannak. A bridgeporti május 29-i főünnepélyen kívül a bizottság egy-egy nagyobbszabású aranyjubileumi ünnepséget tervez a következő államok sze­rint NEW JERSEYBEN, PENNSYLVA­NIÁBAN és OHIOBAN, egyet pedig CHI­CAGO városában. A pontos helyet és időt azonban az osztályok megállapításaitól te­szi függővé az aranyjubileumi bizottság. Az aranyjubileumi főünnepély iránt ér­deklődni lehet személyesen vagy levélben e cím alatt: Bridgeporti Rákóczi Segélyző Egyesület, 624 Bostwiek Ave., Bridgeport Conn. fejszecsapással bátyját, Klenot­zky István földművest. A tör­vényszék Klenotzkyt jogos ön­védelem címén felmentette. Az ügyész fellebbezett. Kétnapos lakodalom Bácsbokod községben két napra megbénul az élet. Most tartotta ugyanis esküvőjét Schwei­fert Franciska, a köz­ség leggazdagabb gazdájának leánya, akinek menyegzőjére meghívták a község apraja­­nagyját. A lakodalom három napig tartott. Száznegyven pár csirkét, 10 pulykát, 6 li­bát, 1 borjút, 1 bikát, 2 ser­tést, 150 tortát és 800 liter bort szolgáltak fel a vendég­seregnek. Pénzküldés Magyarországba postán, sürgönyileg, utalvánnyal. ELŐZÉKEM', GYORS ÉS OLCSÓ KISZOLGÁLÁS BANCO di NAPOLI TRUST COMPANY OF NEW YORK 526 Broadway és 5 fiókintézet BRONX — 353 East 149th Street, West of 3rd Avenue FORDHAM — 590 East 187th St. and Arthur Avenue HARLEM — 2118 Second Avenue and 109th Street EAST SIDE — 190 First Avenue and 12th Street BROOKLYN — 2059 Fulton Street and Roekaway Ave. A Federal Deposit Insurance Corporation tagja A Bresciai Hiéna Barátnője, a Monarchia Fekete Angyala Kossuth fiaiból osztrák kadé-XVI. Parancs, parancs, Haynau őrjöngött, rá­tört a migrén is. Nyomban parancsot adott, hogy Behmelt vasra verve vigyék katonák Olmü­tz felé a kolostorba. Bach miniszter magából kikelve kért ki­hallgatást Ferenc Józsefnél: — Felséges uram, nem lehet tovább tűrni ezeket a felháborító aljasságokat. Felséged parancsolta meg Haynaunak, hogy eressze szabadon a püspököket. Ennek a parancs­nak egyenes megszegése az, hogy Haynau tehetetlen dühében a nagyváradi püspököt, öreg, beteg aggastyánt, aki vonszolni is alig tudja magát, vasra verette és világ csúfjára fegyveres katonákkal cipelteti ko­lostorba. Az egész világsajtó lázít emiatt ellenünk. A pápai udvarnál dühöngenek. Azt jelentik nekem, hogy a magyar kato­likus közönség felháborodása alig csillapít­ható, a bécsiek is azt beszélik, hogy egy olyan jó katolikusnak, mint Felséged, nem volna szabad így bánni egy felszentelt püs­pökkel. Ezt a Haynaut végre el kell csapni. Ferenc József egy szót sem szólt, — ellen­ben a Schwarzenberg kamarillája biztató le­veleket küldött Haynaunak, hogy ne tágít­son, ő fog felülmaradni. Pár nap múlva Windischgraetz A. herceg jelentkezett az uralkodónál kihallgatásra és előadta, hogy a hetvenéves Splényi bárnőnét leányaival együtt már negyedik hónapja tartja Haynau börtönben minden kihallga­tás nélkül, csak azért, mert a báróné ,fia Kossuth h­íve és egyik lánya a Guyon hon­véd tábornok felesége. Elpanaszolta azt is, hogy gróf Károlyi Györgynének megtagadta Haynau az útlevelet, aki azért akar külföld­re menni, mert Susan tábornok megkorbá­csolással fenyegette meg. — És miért, felséges uram, miért? — for­dult Windischgraetz Ferenc József felé, az­ért, mert nem viseltetik elég előzékenységgel a Haynau szeretőjével szemben, mert nem alázkodik meg egy züllött pesti varróleány előtt, akit Ha­ynau a grófné palotájában asz­talfőre ültet s rákényszeríti saját feleségét s lányait is, hogy ezzel a némberrel egy asz­talnál étkezzenek. Ez maga is olyan bot­rány, hogy felháborít minden rendes em­bert Haynau levelet kapott, amelyben a csá­szárra való hivatkozással kérték, hogy en­gedje ki Splényi bárónét lányaival együtt és­­ adjon útlevelet Károlyi grófnőnek. Jókat akarnak nevelni Külföldi lapok nagy felháborodással irtak arról, hogy Haynau a magyar szabadsághő­sök feleségeit s ártatlan kis gyermekeit is üldözi. Fogva tartja Pozsonyban a Guyon tábornok családját, a Pulszky Ferenc gyer­mekeit. Különösen nagy megütközéssel ír­tak a Kossuth gyerekek sorsáról. Kossuth Lajos felesége ugyanis álruhában, hamis útlevél­lel, ezer viszontagság és vesze­délem után megmenekült s Törökországba sikerült eljutnia férjéhez. Haynau erre le­tartóztatta Kossuth Lajos öreg, beteg édes­anyját, három nővérét és három kis gyer­mekét,­­ Vilmát, Ferencet, Lajost. A leg­idősebb, Vilma, akkor kilenc éves volt. Bu­dán záratta el őket, majd a pozsonyi várban. A gyerekekkel nagy terve volt Haynaunak. Személyesen ment fel Bécsbe,­­hogy Zsófia főhercegnőnek előterjessze az ő kedves gon­dolatát. Elmondta, hogy az lesz csak igazán bosz­­szú Kossuth Lajoson, ha fiaiból osztrák ka­tonákat nevelnek. A gyerekekkel meggyű­­löltetik atyjukat, a császár kegyes lesz hoz­zájuk, gondoskodik gyors előléptetésükről s milyen szép dolog lesz az, ha Kossuth La­jossal szemben császárial, osztrák tisztekké nevelt fiait lehet állítani. A Kossuth-leányt pedig egy bécsi zárdába akarta apácává ne­veltetni. Zsófia hercegnőnek nagyon tet­szett a terv. A külföldi lapok azonban tovább izgattak a Kossuth édesanyja, nővérei és gyermekei érdekébe­n. A londoni és párisi osztrák-ma­gyar követ is átírt, hogy engedjék szabadon a gyerekeket, mert külföldön elképzelhetet­lenül rossz hatást tesz az, hogy a császár ne­vében Haynau még az öreg édesanyát, az ár­tatlan nővéreket és a tudatlan kis gyereke­ket is üldözi. A londoni követ arról is be­számolt, hogy Palmerston lord, az angol mi­niszterelnök egy estélyen gúnyosan fordult hozzá: — Önök, úgy látszik, úgy magyarázzák a szentírást, hogy megbüntetem az apák vét­két nemsok hetedsziglen, de felmenőleg és oldalágon is. Úgy látszik, hogy janicsáro­kat akarnak nevelni a gyerekekből, mert csak a törökök tették azt meg, hogy a leölt keresztyének gyerekeiből szervezték a ke­resztyének ellen a janicsárok kegyetlen had­seregét. — Elképzeli Excellenciád, hogy ezeket a borzalmakat az új korban szó nélkül tűrni fogják keresztény államok ?! ................ (Folytatja’ '

Next