Amerikai Magyar Népszava, 1938. május (39. évfolyam, 122-151. szám)

1938-05-02 / 122. szám

Aií AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE ‘M A O T A R I„ A N Q Ü AGB, I ROMÜLGAT1NU AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN FEOPLES VOICE NÉPSZAVA THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal VOL. XXXIX. ÉV. NO. 122-ik szám NEW YORK, N. Y. Hétfő, 1938. május 2 Egyes szám ára 3 cent Repülő amazonok ISTANBUL, Törökország, máj. 1. — A koromfekete sze­mű, karcsú derekú Sahiba Gocken, aki a török repülő­haderőben őrnagyi rangot vi­sel és fogadott lánya Kemal Atatürknek, megala­pította hazájában a repülő amazonok csapatját. Sahiba Gocken a legbátrabb és legki­válóbb női repülők egyike és a kurdok elleni ütközetben ak­tív részt vett, mint egy bom­bavető gép pilótája. AMERIKA NEM ISMERI EL, A CSAK KIFELÉ SZÓLÓ ÚJ EMIGRÁNS ÚTLEVELEKET Ausztriából sem szállhatnak partra a menekültek, ha útle­velük csupán ezirányú. -- A deportálási lehetőség meg­szűnne, ha az ilyen útleveleket is elfogadnák Ellis Islandon Németország nazi kormányá­nak, mint a zsidó menekültek­. Ausztria bekebelezése óta csakis egyirányú útleveleket bocsátott ki úgy a politikai emigránsok­nak, akik az Egyesült Államok­ban akartak menedéket találni. Ezek az egyirányú útlevelek csak Németország elhagyására­­ jogosították fel a menekülőket, de már arra nem, hogy vissza­ is térhessenek a német földre, sőt még abban az esetben sem volt hajlandó Németország visszafo­gadni őket, ha az illetőket az Egyesült Államok valamilyen okból deportálni akarta. A washingtoni külügyminisz­térium arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy olyan idege­nek, akiket bűncselekmény eset­­­­leges elkövetése után nem lehet­­ visszadeportálni hazájukba, nem­ engedhetők az országba s utasí­sította az európai konzulátuso­kat, hogy az egyirányú útleve­lektől tagadják meg a vízumot. ] Rudolph Reimer, az Ellis. Is­­­landon működő bevándorlási hi­­­­vatal főnöke kijelentette, hogy az ilyen egyirányú útlevéllel­­ rendelkező utasok nem szállhat-­ nak partra New York kikötőjé­ben, hanem visszaküldik őket, mert az amerikai törvények nem ismerik el az ilyen útlevelek ér­vényességét. Hasonló eset tör­tént 1928-ban, amikor a Szovjet a fehér menekülteknek adott ki hasonló útleveleket, de az Egye­sült Államok akkor is megtagad­ták a vízumot az ilyen hiányos útlevelektől. Ellis Island-i jelentés szerint még nem érkezett nagyobb szá­mú osztrák menekült, de rövide­sen tömegesebb számú osztrák menekültet várnak. NEGYEDMILLIÁRD BÉRLEVÁGÁST JAVASOLNAK A NAGYVASUTAK De az alkalmazottak a legvégsőkig küzdenek a terv ellen. A nemzeti vásárlóképesség befagyasztását jelenti a javaslat CHICAGO, máj. 1. — Ameri­ka nagyvasútjának főemberei pénteken bezárkóztak tanácsko­zó termeikbe és négy órával ké­sőbb egy kilencoldalas jelentés­sel tértek vissza, amelyben ba­rátságosan felkérik több mint egy millió vasutas alkalmazot­taikat, hogy július elsejétől kezdve szíveskedjenek elfogadni egy 250 millió dolláros bérlevá­gást. A fővasutasok arra hivat­koznak, hogy a forgalom alászál­­lása, a bus, teherautó és repü­lőgép versenye és a legutóbb en­gedélyezett tehertarifa emelés nem hozták meg a várt eredmé­nyeket, ezzel szemben a növeke­dő bérek, adók, költségek és be­szerzési árak, elviselhetetlen terheket rónak reájuk. Ezzel szemben a vasutasszer­vezetek vezetője, George M. Harrison, a Railway Labor Ex­ecutives Assa, elnöke Roosevelt elnökhöz sietett és a Fehér Ház­ból ki­jövet kijelentette, hogy az elnökkel is közölte a vasutasok erős elhatározását, hogy a fize­­tésleszállítást, ha kell sztrájkkal is megakadályozzák, mert ez a nemzeti vásárlóképesség kiszo­rítását jelenti. Az 1922 évi vasutassztrájk után a törvény teszi kötelezővé a bérdifferenciák egyeztetését. Minden változást 30 nappal előbb be kell jelenteni és megvitatni az alkalmazottak képviselőivel. Ha nincs megegyezés, a Natio­nal Meditation Board lép köz­be, ha ez sem oldja meg az el­lentéteket, az elnök v­izsgáló bi­zottságot küld ki, amely 30 nap alatt jelentést tesz s további 30 nap áll rendelkezésre, hogy az elnök eldöntse a vitát. A béke jegyében ünnepelte május­­­ét New York •. .. .­ • • Semmiféle tüntetés és ellentün­tetés nem volt, bár keresztezték egy­mást a Wold’s Fair, kommu­nista és szocialista felvonulások New Yorkban a május elseje teljesen a béke és megértés je­gyében zajlott le. Kapitalista, kommunista és szocialista felvo­nulások keresztezték egymás út­jait a különböző utcákon, de minden a legszebb rendben és barátságban folyt le. Az idő azonban nem kedve­zett sem a parádézóknak, sem pedig a több milliónyi nézőnek, akik az utcákat szegélyezték, nagyrészt azért, hogy megnéz­zék a World’s Fair Preview egyesített nagyszabású máj­us elseji felvonulását. A baloldaliak, mint rendesen, a Union Squaren gyülekeztek és több mint 100,000-en vettek részt a felvonulásban, mely csak késő este fejeződött be. Az 5000 főnyi szocialista parádézó a Ma­dison Squaren találkozott és on­nan indult el. Előttük vonultak el a kommunista oszlopok, de semmi nyoma ellentüntetésnek nem volt. A nagyarányú Wold’s Fair felvonulás akkor keresztezte a kommunista felvonulást, mikor Queensbe érkeztek és bár a rend­őrség tüntetésektől tartott, azok elmaradtak. A kommunisták folytatták útjukat a 30th Street­­en, a világkiállítási parádé pedig északi irányba tért le. A VÁRVA-VÁRT CSODA NEM JÖTT EL, JOHN VAUHNT KIVÉGEZTÉK Háromszor az utolsó percben halasztották el kivégzését, de negyedszer hiába várta a ren­lát* l­vó.T0zteli HUNTSVILLE, Tex., máj. 1.1 — John W. Vaughn, akit három­ ízben mentett meg a sors a ki­végzés elől, mégis csak a villa-­ mosszékben halt meg. Kétszeri zavarok miatt nem tarthatták meg a kivégzést, hannadizben fivére kérte elmeállapota meg­vizsgálását. Fountain H. Kirby adott, ki tiltó parancsot a kivégzés végre-­­­hajtása ellen, Vaughn fivére Homer kérelmére. De kétséges volt, hogy jogilag megállhat-e a tiltó parancs. W. W. Ward azon­ban tudomásul vette a kivégzés határideje előtt két órával ki­­kézbesített tiltó parancsot és az elitéltet visszavitték a siralom­házba. James W. Allred kormány­zó pedig ismét huszonnégy órás halasztást adott neki egyben tervbe vették az elitélt gyilkos elmeállapotának megvizsgálását. A tiltóparancs kérdése W. W. McCrory bíró elé került, aki a halálos ítéletet meghozta és ala­pos tanulmányozás után meg­semmisítette illetve hatályon kí­vül helyezte azt. Ezzel megpe­csételte Vaughn sorsát. John J. Vaughn és felesége ennek dacára­ is valami csodában bizakodtak, Vaughn állandóan azt hangoztatta, hogy a jó Is­ten meg fogja ismét akadályoz­ni a halálos, Ítélet végrehajtását, de most már hiába reményke­dett, a várva várt csoda nem következett be. John J. Vaughnt, akit három­szor csodával határos módon vettek ki a villamosszékből, mégis csak a végzetes székben fejezte be életét. BUDAPESTEN IS MEGINDULT A HARC AZ AMERIKAI VÍZUMÉRT Az 569 kvóta számra eddig hatezer előjegyzés érkezett, ami azt jelenti, hogy a most jelentkezőkre csak tíz év múlva kerülhet sor BUDAPEST, máj. 1. — A ma­­dorlók számára van fenntartva, gyár kvóta évekre be van töltve, akiknek rokonai laknak az Egye­tle Ausztria elnyelése óta mégis sült Államokban. ,, így hát a rendes bevándorlók­„apról­,lapra „, azoknak a ma­ „a 669 kvóta szám jull­er. gyár zsidóknak száma, akik­re mint 6000 előjegyzés amerikai vízumot kérnek. futott be eddig az amerikai kon­ A magyar kvóta egy évre rulátáshoz Budapesten. Az úton­mindössze 869, ebből a számból nan jelentkezettekre tehát tíz 300 az előnyben részesülő beván-1 évi várakozási idő vár. Elizabeth angol királyné az új­szerű mozsarak célzókészülékét vizsgálja meg az Aldershot köze­lében tartott nagyszabású kato­nai hadgyakorlatokon. Máglyára tették a zsidó és nazi ellenes műveket Salzburgban a Nazi Tanárok Egyesülete rendezte a nagy el­­égetési ceremóniát a város egyik főterén SALZBURG, máj. 1. — Tizen­ötezer néző állta körül azt a mág­lyát, melyen a zsidó szerzők könyveit és a Schuschnigg kancellársága alatt kiadott nazi ellenes propaganda műveket égették el. A ceremónia reggel 8 órakor kezdődött, mikor egy kis diák a Residenz téren Schuschnigg “Háromszor is Ausztria” című könyvét a gazolinnal megöntö­zött és elégetésre kárhoztatott könyvhalmazra dobta. Azután a vértanú halált halt Dolfuss kancellár működéséről és életé­ről szóló munkák kerültek mág­lyára, majd a propaganda mun­kák és zsidó vallású írók köny­vei. Arthur Schnitzler, Jacob Was­sermann, Heine, Franz Werfel és számos más zsidó vagy zsidó származású író és költő könyve­it égették el. De ugyanez a sors ért számos katolikus röpiratot és munkát is. Természetesen egy nazivezér nagy beszédet tartott és számos nazi propaganda szónoklat is el­hangzott a “kulturünnep” során. Lezuhant repülőgép RÓMA. máj. 1. — Egy nagy személyszállító repülőgép, me­lyen a személyzeten kívül 19 utas volt, Észak-Olaszországban a Formuna hegyek közelében, va­lószínűleg, lezuhant. A gép Al­bánia fővárosából, Tiranából Rómába volt uton. A gép órák hosszat késett és megindították a kutatást, eddig azonban nem találták meg. ELTANÁCSOLJÁK FLINT VÁROS MUNKANÉLKÜLICSALÁDJAIT Körülbelül 12,000 családot szeretnének békés utón eltá­volítani az autóvárosból ! urnám­ae.­­ FLINT, Mi­h., máj. 1. — A­­város összes társadalmi testüle­tei és hivatalos körei széleskörű mozgalmat indítottak, hogy en­nek az autóvárosnak munkanél­küli családaiból, legalább 12,000 famíliát más városokba telepít­senek át. Lewis J. Ludington városi népjóléti tanácsnok kijelentette, hogy a tömeges “kiköltöztetés­re” azért lenne­ szükség, mert július 1-én a General Motors összes telepeit lezárják a nyár tartamára s ekkor legalább 12 ezer családfentartó kenyörtelen­­né fog válni. Ludington azt mondja, hogy a General Motors­­ személyzetfelvételeinél olyan fó helyzet, hogy csakis a két évi­g szenior­itással bíró munkások számíthatnak foglalkoztatásra, a többinek már nem igen tudnak már nem igen tudnak helyet ad­ni az üzemekben. Detroitban Alfred P. Sloan, Jr. a GM elnöke kijelentette, hogy a vállalat részéről senki sem­ volt felhatalmazva ilyen ki­jelentések megtételére s még csak szándékukban sem áll kor­látozni a munkásfelvételt, mert éppen most­ készült el az, 1. szá­mú Fisher Body telep megna­­gyobbítása s Szinten teljes ü­temben akarnak dolgozni, mi­helyt javulnak az üzleti viszo­nyok. Ludington azonban fentartja a “kiköltöztetési” akció szüksé­gességét és azt mondja, hogy főleg reábeszéléssel iparkodnak eltanácsolni a munkanélkülieket Flintről. A Földközi Tenger és Kelet Európa felé terjeszkedik Hitler és nazi Németország A római látogatáson nagyrészt ez a terjeszkedési program lesz a megbeszélés tárgya - Trieszt és Magyarország, valamint Csehszlovákia fontos pontjai lesznek a tárgyalásoknak LONDON, május 1. — Ha kormányfők találkoznak, hivatalos látogatások alkalmával, a két ország diplomatái előzetesen már jóformán mindent elintéztek és a hivatalos látogatás eredmé­nyének kommünikéje, rendszerint már előzetese­n elkészült. Hitler és Mussolini római találkozása sem lesz kivétel. Ribbentrop német és gróf Ciano olasz külügyminiszterek jóelőre előkészítettek mindent és Hitler látogatása, Mussolini beszéde csak a pecsétet üti rá, a már előzetesen leszögezett megállapodásokra. A rendkívül fontosságú megállapodásokról azonban a nagy nyilvánosság rendszerint nem is értesül, azt már csak eredményeiben vehetik tudomásul. London diplomatái széles vázlatokban tu­dják, vagy legalább is sejtik, hogy mik Hitler kí­vánságai, tudják azt is, hogy­ Hitler addig akarja ütni a vasat, amíg meleg. Az angol-olasz ba­ráti paktum szálka a németek szemében, mert bármennyire is le akarta kicsinyelni annak je­lentőségét a nazi sajtó, tagad­hatatlan, hogy a Róma—Berlin tengely meggyöngült miatta. Hitler aratni akar és pedig olasz segítséggel, aratni akar és mi­nél előbb, mielőtt még az olaszo­kat teljesen eltérítik a német érdekkörből. Mit akar Hitler elérni? Mindenekelőtt Trieszt kihasz­nálásával szabad utat akarnak Hitlerék a Földközi tengerhez. Itt a nagy Nazi Németország át akarja venni Ausztria hagyaté­kát. De az sem lehetetlen, hogy a svastika uralma alá igyekszik hozni ezt a kikötővárost is, mely Ausztria kikötője volt a nagy világháború előtt. A jelek szerint Mussolini Hit­ler gyakorta hangoztatott ígére­tei és kijelentései dacára félti Déli Tirolt, melyet véres áldoza­tok árán szerzett meg Olaszor­szág. Viszont Ausztria vértelen és könnyű elnyelése csak meg­növelte Hitler étvágyát. Terjesz­kedni akar a Duna mentén egé­szen a Fekete tengerig és az orosz határig. Ukrajna áldott gabonatermő földjére kacsingat. Másik irányban Csehszlovákiát akarja legalább is gazdaságilag a nazi Németország hűbéresévé tenni. De szüksége van Magyar­­ország búzájára és gazdasági termékeire ugyancsak és tudja jól, hogy ha Magyarországon a nazi uralom kerül élre, Cseh­szlovákiát teljesen bekerítette. Magyarország sorsa is kockán forog De Magyarország Olaszor­szággal is baráti viszonyban van. Fiume, a “szent Korona Gyöngye”, ma olasz terület, de mint kikötőt a magyar termé­kek szállítása tartja életben. Hitler tehát Mussolini bele­egyezését akarja terveihez, mert, anélkül sem Csehszlovákiát, sem Magyarországot nem kaparit­­hatja meg. Az osztozásnál ezt­ a két országot magáénak tartja és Mussolininak nagylelkűen csak Jugoszláviát hagyja meg, mert Hitlerék szerint ez az egyetlen ország, amely az olaszok jog és érdekkörében fekszik. A francia-olasz egyezményt is ki igyekszik siklatni Hitler. Az angolok ugyan a megkötött olasz és francia paktumok után a németekkel is szeretnének megegyezni, hogy négyes nagy­hatalmi szövetséget üssenek nyélbe, de Hitler ma már nem ismeri el Franciaországot egyen­jogú félnek, szerinte Franciaor­szág nem olyan elsőrendű nagy­hatalom, mint a nazi Németor­szág, Anglia vagy az olasz csá­szárság. Hitler olthatatlan szom­júságával Angliától sem tart, mert azt hiszi, hogy ellensúlyoz­ni tudja a 80 milliós nazi Né­metországgal minden lépését. Mussolini azonban más nézeten van, sokkal jobban érzékeli Ang­lia mérhetetlen emberanyagát, gazdaságát, szervező- és gyártó­képeségét, mely tulajdonképpen csak most kezdett működni. Olasz—német katonai szövetség Hitler az angol—francia fegy­vertársi szövetséget akarja utá­nozni egy olasz—német katonai szövetséggel. Szirén hangon pró-­­moly akcióra nincs kilátás, bálja az olaszokat a Franciaor­szág felé leendő terjeszkedéssel félrevezetni. Hogy Mussolini hallgat-e ezekre a szirén han­­hangokra, az most dől majd el, így hát Hitler római látogatá­sa során is elhangzanak majd a szokott hangosan lelkes és dicsé­rő beszédek, de szenzációs ko-A tervezett olasz—német ka­tonai paktum azonban Londont teljesen hidegen hagyja, mert nézetük szerint a két ország kö­zötti katonai együttműködés már most is elég szoros és an­nak a nagy nyilvánosság előtt történő megpecsételése nem so­kat változtatna az állapotokon. ROOSEVELT ELNÖK HARCBA SZÁLL A VAGYONHALMOZÁS ELLEN Hét pontos javaslat a kongresszus előtt WASHINGTON, máj. 1. — Roosevelt elnök rendkívüli üze­netet küldött a kongresszushoz, amelyben harcra hívta fel a tör­vényhozás tagjait a “magántő­kének az ellen a felhalmozódása ellen, aminőre nem volt még pél­da a történelemben” és amely az amerikai demokrácia szabad­ságjogait veszélyezteti. Roosevelt elnök 500,000 dollár azonnali megszavazását kéri, hogy a Federal Trade Commis­sion, az igazságügyminisztérium és a Securities and Exchange Commission mindenre kiterjedő vizsgálatot kezdjen ebben az­­ ügyben. Ezenkívül arra kéri a kongresszust az elnök, szavaz­zon meg 200.000 dollárt az igaz­ságügyminisztériumnak, h­o­gy módjában legyen minden esz­közzel a jelenleg érvényben lévő tröszt-ellenes törvények erélyes végrehajtása. Az elnök üzenete felsorolja azokat az adatokat, amelyek bi­­zonyítják, hogy a nagy vállalkoz­­­zások vagyona és jövedelme aránylag néhány ember kezében összpontosul. Hét pontban so­rolta fel előterjesztéseit Roose­­­­velt és ez a hét pont a következő: 1. A jelenlegi tröszt-ellenes intézkedések megszigorítása. 2. A nagyvállalkozások egye­­­­sülésének szabályozása. 3. Az alapítványok és hold­ing companyk rendezése. 4. Kereskedelmi szövetkezé­sek. 5. A jelenlegi törvények re­formja. 6. Az adózási reformok. 7. Külön ipar­gazdasági hiva­tal létesítése. • Az elnök üzenetében kifejti, hogy javaslata nem irányul a magávállalkozás és a magántő­ke ellen és annak egyetlen célja, hogy véget vessen annak a gaz­dasági folyamatnak, amely né­­­­hány ember kezében egészségte­lenül nagy gazdasági hatalmat biztosít. A MAI EURÓPA AZ ELLENTÉTEK POKLA - ÁLLÍTJA PIUS PÁPA A világ békét remélt s szörnyű egyenetlenséget lát. Sírnunk kell, ha erre gondolunk... VATIKÁN VÁROS, máj. 1. _ A mai Európa az ellentmondá­sok és ellentétek pokla — mon­dotta XI. Pius pápa a hitvallók kongregációjának tanácsülése előtt. — Szomorú napokat élek át — mondotta a Szentatya,lát­ván mi történik az európai nem­zetekkel, közöttük a hozzánk legközelebb állókkal is. Valóban simánk kell, hiszen el voltunk készülve ugyan kellemetlen je­lenségekre, de nem olyanokra amik megtörténtek s nem ilyen szomorú mértékben. A világhá­borút az utolsó összecsapásnak hittük s reménykedtünk, hogy utána béke fog uralkodni. De ehelyett az ellentmondások és ellentétek poklát látjuk magunk körül. Pius pápa holnap el fogja hagyni a Vatikánt, hogy Castel Gandolfo melletti nyári lakásá­ba­ térjen. Három nappal Hitler érkezése előtt tehát a Szentatya már nem lesz Rómában s igy fogják kikerülni a bonyodalma­kat a vezérkancellár látogatása körül, mert Hitlernek mint ál­lamfőnek —­ Rómában járván — kötelessége lenne audienciára járulni a Vatikánban. IDŐJÁRÁS New York és környékén Borús, melegebb idő várható. SíriLVÉNY ! VÁGJA KI! GYŰJTSE ÖSSZE! 87, AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA által ajánlott és a?, ön vezeték nevének betűjét»* vésett 26 DARABBÓL ÁLLÓ GARANTALT EZÜSTÖZÖTT EVŐESZKÖZ KÉSZLET megvételéhez. Ára $2.20. Postaköltség külön 20 cent. A rendelő űrlap az e heti magazine szelvényen van, a szépirodalmi melléklet 2-ik oldalán. Ha a hat számozott szelvény már együtt van, küldje be a rendelő-szelvénnyel és a pénzzel együtt az ‘‘Ame­­rikai Magyar Népszava” kiadóhivatalába.­­ A kedvezményes ajánlat május 10-én lejár!

Next