Amerikai Magyar Népszava, 1938. július (39. évfolyam, 182-211. szám)

1938-07-01 / 182. szám

­l?____ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA KISKUNHALAS, junius hó.. — A holdas égen igen molnár-­ szeműek már a csillagok. Az es­téli szélben zizeg a nádas és fe­­j­­ü­nk fölött is­ sustorogtanak az ezüstnyárfa levelek. A város fe­lől a toronyóra kongása lépked­­ át halkan az éjszakán, a csen-­­den. Itt üldögélnek a szőlők al­ján, Töpörtyű Gyuri bácsi “lak­­kandija” előtt, zsombék-széke­­ken,­ gyephantokon. Nézzük a Kaszást, a Fiastyukot, a Fél­­kenyércsillagot, Vacsoracsillagot és felültetjük a lékünket a Gön­­cölyszekére. __ Mit gondol, Gyuri bácsi, messzi lehet-e az idő? — Hát.. . hájjá, én mán nem érném utól gyalog.. . Nagy ut­­vóna a mán ilyen félvilágtalan, szegény bőrdudásnak.. . A köcsögfára macska mászik. Belebámul a holdba. A fejünk fölött meg-megsuhannak a szu­­nyogvadászó denevérszárnyak. És idézgetjük a régi mivoltakat, a bükkfagatyás, fatengős vilá­got, aminek lassan még az em­lékét is kikolompolja az enyészet harangja. Maga Töpörtyű Gyuri bácsi is, becsületes nevén Varga Vince, ittmaradt emlék a régi világból. A régi idők lakodalma­in, kukoricafosztó, meg csomó­zóbálain ragasztották rá a Tö­pörtyű Gyuri nevet, mert alig háromszor akkora, mint a bőr­dudája, amin ép hatvan eszten­deje nyomkodja már a vidám és szomorú nótákat. — Mikó én mögjöttem­­— mondja — abba az időbe még a német zsandárok minden tanyá­­ban Kossuth-betyárt, meg du­gott puskát kerestek. Hajja-é, AZ ÓHAZAI RÁDIÓ VILÁG PROGRAMJA (Csak “short wave” felvevő ké­szülékkel hallható. Hat 4 kivételes adó, 9125 ke. 32.88 m. SZOMBATON, JÚLIUS 2-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG (New York-i nyári időszámítás szerint) Bevonulási induló Mosonyi M. “Álmos” című operájából. “Szimfonikus percek’’ (Doh­­nányi Ernő szerzeménye). Elő­adja az Operaház tagjaiból ala­kult zenekar, vezényel Rajter Lajos. Kamarazene. Kodály: II. vo­nósnégyes — I. tétel. Előadja­ a Melles magyar vonósnégyes. “János vitéz”. Részletek Ka­­csóh Pongrácz dalművéből a rá­dió szalonzenekarának előadá­sában. “Kék a búzavirág...” Szán­thó Gyula magyar nótákat éne­kel, kíséri Vidák József és ci­gányzenekara. Hírszolgálat. Szózat, tekintetes ur, de nagyot lépett azóta a világ!.. A pusztába csak a nagy sikások vótak, tanya alig alig. Ugy elgyüttem Feketeszék bül Halasra, hogy egész után egy rókával, egy nyulat, meg egy lovas betyárral találkoztam. “Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.. . ” Elmondja Varga Vince bácsi, hogy 25 esztendős korában es­küdött össze a bőrdudával. Sze­­gedi földön laktak akkor, jó pén­zes mesterség volt a bőrduda. — Ezt a dudát — simogatja meg az ősi kenyérkereső szer­számot — hetvennyócba vettem Martonyoson. Ötven osztrák fo­rintér. Még abba az útba kike­restem az árát. Ősz vót, amiko mentem haza Feketeszélbe. Szü­ret vót, itt is megátam, ott is, kimuzskáltam egy csomó szüre­tet. Mire hazaértem, duda is vót, meg pénz is. Megkérem az öreget, csinál­jon el egy régi jó nótát. __ Hát nézze-é, ezt már gye­rekkoromban láttam: Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani,­­ Ha a rózsám gyürne, az ekét tartani. Midőn fordulónál egy-egy cson­­kot adni De minek hat ökör padlott istállóba, Ha nincsen szerelőm gombos nyoszolyába. Szerelőm, szerelőm, átkozott gyötrelem, Mert meg nem termettél min­den fa tetején, Dijófa levelén, hadd szakaj­­tott vóna Minden szögén legény. Én is szakajtottam, de elsza­­lajtottam, Szolid galamb hej ott, jaj de vadat fogtam. Elmondja ezután az öreg, hogy a fatengős világban “élhe­­tős szegény emberök” voltak a bőrdudások. Amikor még kocsin mentek a dudásért — Tuggya — így kezdi —, nem voltak akko még igy elme-rdem­ösödve az emberök. Balotá­­­ba, ahon a háború előtt laktam, még Tajóból is elgyű­ttek értem kocsival. Harmadnap vezett ha­za a lakodalmakból, akkorra már 2—3 helyre vártak. A lako­dalmak se vótak ilyenek, mind máma. Levágott a gazda két marhát, 8—10 birgét, bor vót doszt. A fiatalság mulatott, az öregek ettek, ittak, a dudáshoz is barátsággal vótak. Vót olyan lakodalom, hogy 50 forintot is , megkerestem. Szüretben meg­­ egyik szőlőből a másikba hittak. Akkor még nem napszámossal szüreteltek. Összelátták a szom­­­­szádokat. Mikó végeztek, bálát­­ tartottak a tanyán a lányoknak, s legényüknek, aztán mentek a­­ másik puskomot szedni. A pász­tornépek is csak a bőrdudással mulattak, ha betértek az Ürgéé­ibe, oszt néhány rágottborjú, s vagy ürü árát sarkantyúhoz ver­ték. — Nem tom, hájrá, hallotta-e hirit a Repeczkának? Hirös ju­hász vót, szép ember, tükör vót a szürgallérjára, meg a szama­­ranvergire varrva. Sokat elda­­nóta a Vöröscsárdában. Ha fölülök a szamárra nagy busán, Füle közé vágok a horgosom­mal. Isten veled szép selymes nyáj, elmegyök. Vagy meghalok, vagy a ba­bámé löczök.. .­­ Aztán __ folytatja, — mi­kor a nóta szétfoszlott az éjsza­kában —• kukoricafosztáska is jó világ vót. Behordtak az ud­varra 20—30 kocsi kukoricát, a népek föültek a tetejire. Negy­­ven-ötvenen összegyűrtek, egy­­kettő kész lett a fosztás, aztán tánc hajnalig. A gazda csak an­­­­nyit mondott a dudásnak: Háti gyere hónap Gyura __ mer igy tisztetek —­ oszt taszíts el három zsákkal. De hát csuklik el az öreg bőrdudás hangja — a há­ború előtt se igen vót­kán, az­­j óta meg éppenség nincs semmi. Rossz vélemény a rádióról Elmondja még az öreg, hogy most már csak “csúfságnak” szó­laltatják meg vele a bőrdudát, nevetnek rajta. — Bevittek tavat a Csipke­­házba. Ott vót egy miniszter úr, úgy monták, Bornemisza minisz­ter úr. Eljátszottam neki azt a régi szép nótát, hogy: De szép hintó, de szép hat ló benne. Vörös Náni ül az elejibe. Piros kantár, hajlós ustor­­nyél­e. Én vagyok a Náni szeretője, j __ Nohát, az a miniszter úr,­­ igen egy finom ember vót. A­­ nótámat szépen meghallgatta. Hanem az a sok parádés úri nép csak nevetett. Kinevették az öreg dudámat. Higygye meg, tekintetes úr, bizonyisten rít­tam. . . Kérdem az öreget, látott-e,­­ hallott-e már rádiót? - Nem én. Nem is kívánok­­ tele szembeülni. Már lássa, az­­ csinálja a bajt. Az csináta a há-M­­orut, meg azt mondják a né­­j­e­­ele, az csinálja az ilyen időt is,a­­­rogy nyárba is tél van.. .­­ Bárányfelhő fut el a hold!­1 előtt. A pálmajegenyén zizegni k­­ezdenek a levelek. Titokzatos­­ üzeneteket susog az éjszaka,­­ mint az árnyas-lombos temető, ah­ová nemsokára megtér már ! az utolsó kunsági bőrdudás is a s­­alál néma glédájába. Talán igaz, i­g.a van az öregnek: a rádió, ez­­ rohanó, mindent elsöpörve a vágtató kultúra is részt hoz a 11 világra? Nem tudom. A fülledt nyári éjszaka, meg a fényessze­­nűi csillagok nem felelnek... . Az elmúlt napokban Buda­pestre látogatott a magyar szár­mazású Szmoliga Béla, ezidősze­­rint New Jersey állam északi ke­rületének gyermekbírája. Szmo­liga Béla nevét sok derék ma­gyar ember ismeri, jó néhány ezer volt magyar hadifogolynak vésődött kitörölhetetlenül emlé­kezetébe ennek az áldozatkész és önfeláldozó amerikai magyar­nak az alakja. 1919-ben, közvet­lenül a világháború után moz­galom indult meg az amerikai magyarok között a Szibériában rekedt magyar hadifoglyok ha­­zasegítése érdekében. A “Hun­garian Relief” gróf Széchenyi­­né Vanderbilt Gladis indítványá­ra bizottságot küldött ki és ez a bizottság Szmoliga Bélát bízta meg a cél eléréséhez szükséges egymillió dollár megszerzésével. Szmoliga Béla telepről telepre járva néhány hét alatt össze­gyűjtötte a pénzt. A bizottság ezután Szmoliga Bélát bízta meg a magyar hadi­foglyok hazaszállításának meg­szervezésével is. 1920 májusá­ban kelt útra Szmoliga Béla San A szellemi zűrzavarban, mely reánkszakadt s melyet egyesek nem is sokan és nem is sulyos emberek, egyre növelnek, léptei nyomán felhangzik a “faj” s­­ “fajvédelem” hangoztatása. So­kan jóhiszeműen hangoztatják mások azonban mérhetetlen tu­dományos és politikai művelet­lenségüket takargatják csupán vele. Az idő komolysága arra kötelez, hogy tisztázzuk a fogal­makat. Senki sem tagadhatja, hogy kezdetben vérségi kötelék kap­csolta össze a kezdetleges tár­sadalmakat. Az is tagadhatat­lan, hogy a vérségi köteléket, időt és balsorsot bíró erős faj­táknál, nem homályosítja el a­­ történelem. A vérségi kapcsolat eleven összetartó erő marad mindig. De végtelenül tévednek azok, akik azt hiszik, hogy kizá­rólag a vérségi köteléken épül fel egy nemz­et élete. A nemzet" történelmi élete sorsán nemzeti szellemet teremt és sajátságos történelmi maga­tartást épít. Nem marad a szi­gorú vérségi kötelék korlátai között, ha­ élni akar, nem is ma­radhat. Új elemeket olvaszt foly­tonosan magába, s ha eléggé erős a történelmi magatartása és a nemzeti szelleme, akkor a beolvasztás csaknem mindig si­kerül is. Az erős nemzeti szel­lem, a fajta szellemével telített történelmi légkör mindig magá­­ba olvasztja azokat, akik őszin­tén közelednek feléje. Petőfi Sándorban nyilatkozott meg legtisztábban 1848-ban a függetlenségre törekvő magyar­ság történelmi szelleme. Herman Ottó csodálatos megértéssel ku­tatta a magyarság ősfoglalko­zásait. S kinek jutna eszébe, hogy őszinte és teljes magyar­ságukban kételkedjék? A ma­­gyar-szláv keresztezésből szár­mazó Kafka Margit múlhatatlan könyvet írt éppen a magyar fajta életstílusáról. Az ő szelle­mi magatartásuk, szellemi ma­gyarságuk különb bizonyító ok­levél minden kutyabőrnél. A színmagyarok, a kevertvé­­rű magyarok, s az igazi beolva­­dottak valamennyien azt bizo­nyítják, hogy igenis van ma­gyar “race,” magyar fajta. Ki­­nek-kinek a szelleme és maga­tartása a bizonyság arra, hogy tagja-e ennek a közösségnek. Aki tagja, az őszintén meggyő­ző erővel ,­ a fajtát jellemző sze­méremmel építi, gazdagítja a magyar életet. Aki nem tagad­ja, az magyarkodik, s a maga­sabb értelemben vett fajtával szemben pedigrét keres. Furcsa dolog ez az “emberi” pedigré-elmélet. A kutyavilág­ban még csak megjárja, ottan bizonyos külső jelek sorozata az irányító szempont. A külső vizs­gálat alapján megállapítják a pedigrét s ezzel a “vizsgálati alany” értékét. Az embervilág­Franciscoban, innen Japánon ke­­­­resztül Vladivosztokba, majd a Csita környéki hadif­oglytábo­­­rokba utazott. Csakhamar a ha­d­­­difoglyok áradata indult meg Vladivosztokba, ahol elsőnek a “Scharnhorst” nevű német ha­jó, majd később a “La Bourdo­­net” h­evű­ francia hajó fogadta be a magyar hadifoglyokat, számszerűit mintegy tizenkétez­ret. Maga Szmoliga Béla az első szállítmányt kísérta haza a Szuezi-csatornán át Triesztig és innen a szentgotthárdi magyar határhoz. Szmoliga Béla most nem kö­szönetért és elismerésért tért vissza az óhazába — egész vé­letlenül ismerte őt fel egy volt magyar hadifogoly, Barabás Ist­ván helyettes rendőrfőparancs­nok. Pesten tartózkodásának azonban hamarosan hire terjedt s a volt hadifoglyok közül né­hány százan, magasrangu kato­­­­natisztek, ügyvédek, orvosok, földbirtokosok, ünnepi vacsorá­ra gyűlve ünnepelték egykori megmentőj­­üket. 1 tan más a pedigré módszere papirosok alapján állapítják meg az egyén értékét. Társadalmim­ egyre jobban beleesik abba a korba, hogy a papirosoknak in­kább hisz, mint az ember szel­lemének, lelkének, magatartásá­nak és képességeinek. Újra elsokasodtak a pecsét­gyűrűk, új lendületet nyert a családfa kutatás. 1848-nak az volt a legnagyobb emberi és nemzeti vívmánya, hogy megal­kotta az egységes és minden tagját egyenlő jogokkal beruhá­­zó nemzet fogalmát. Most pedig mintha ismét útnak indulnánk a társadalmi meg­kötöttségek, mondhatom: társadalmi deter­minációk felé. Az új Európát a társadalmi megkötöttségekből felszabaduló ember teremtette meg. Nem ál­lítom, hogy ez az építmény tö­kéletes és nem szorul sürgős re­formokra. A magyar életnek is mélyebben magyarrá kell válnia. Ezért harcolunk csaknem egy évtized óta. S midőn a mélyebb magyarság forrásvidékeit ku­tattuk, a magyar néphez jutot­tunk. S akkor egyszerre szem­­ben találtuk magunkat bizonyos szabadalmazott “fajvédőkkel.” Holott a magyar vért a magyar nép őrizte meg a legtisztábban. A magyar nép az élő bizony­sága annak, hogy milyen a tu­lajdonképpeni magyar fajta. S a magyar nép sohasem keresett embertársaiban pedigrét, hanem a maga módján: a szellem, az emberi magatartás magyarsá­gát kereste. Azt nézte, hogy a hozzája vetődő ember bele tud-e illeszkedni az ő közösségébe, vállalja-e a falusi közösség hé­vül élő, íratlan törvényeit? A magyar nép tanított bennünket arra, hogy ne értékeljük a pedig­rés magyarkodást. Azért harcolunk egy évtized óta, hogy ez a mélyben élő tisz­ta magyarság, mely végtelen történelmi szenvedések tüzében apostoli magyarsággá érett, jár­ja át egész életünket. Tegyék szívükre a kezüket a leghango­sabb fajvédők és “hungaristák” s állapítsák meg, hogy mit tet­tek, mennyit dolgoztak e nagy cél érdekében? A magyar társadalmat ma ezer gát, korlát, irányzat és el­mélet igyekszik szétdarabolni. Van azonban egy nagy bizo­nyosságunk, erőss sziklánk és kő­várunk: a magyar népközösség. Óriási építő és összetartó erő ez. Szilárd kötőanyag és biztos alap. Szilárdan hisszük, hogy az építők, az igazi magyarok, vér s a szellem magyarjai, ide tér­nek majd. Otthonának legkellemesebb, legérté­kesebb kényelme, ha bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jó­­hajlékába és alig érzi a kis előfizetési kedvet, napsugarat, szeretet visz dij terhet MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN?­­­oportyu (lyuri öreg dudás mesél a regényes múltról SZMOLIGA BÉLA BUDAPESTEN Pecsétgyűrű-láz írta: FEJ A GÉZA ISSSBP gyakorlat Pontos szemüveg rendelés. Olcsó árak D­R. C. SCHNEEWEIS MAGYAR SZEMÉSZ—OPTOMETRIS 1­740 Lexingrton Ave. 59 Sz. köz. N. Y. C. 82-07 Roosevelt Ave., Jackson Heights - RHEUMA Láb­betegségek visszerek, viszketegség, daganatok, lábsebek, érgyulladás, kiütések, lúd­talp, izületi fájdalmak, isiás gyors és eredményes kezelése és gyógyí­tása operáció nélkül. Kezelés ide­jén munkába járhat. Vizsgálat ingyenes. Mérsékelt árak Rendelő órák: naponta 1-től 6-ig Hétfőn és csürtökön 1-től 8.30-ig — Vasárnap nincs rendelés — L A. BEHLA, M. D. Berlini specialista (Németország) 320 W. 86th St. Near Broadway Alapos vizsgálat! Szakszerű kezelés férfi, női vér és bőrbetegségekben más rendellenességekben és gyen­geségben szenvedőknek Dr. Deriiha 128 E. 81 Street Telefon: ATwater 9-5959 Naponta 10-től 2-ig, 4-től 9-ig Vasárnap 10—2-ig w­­­ h. rippen rr PERTH AMBOT, NEW JERSEY Rosszak a Lábai? Ha lábai éjjel megdagadnak, — ha lábujjai viszketnek, vagy véreznek, — ha bőre hámlik, — ha eczemája vagy “athlete’s foot”-ja van, — gyó­gyuljon meg a ZINOL­OINTMENT gyógykenőcs használatával. Kisebb tégely 50c — nagy tégely $1.25. Kapható e cimen H. KYLO LABORATORIES 105—3rd Avenue, New York City (13-ik utca sarok.—Fennáll 87 éve.­ *** RANYPENGŐ papírpénz­eiknél olcsóbb) és az utódállamok pénzei árfolyamon alul. Kihozatali a­ffidavizek, okiratok fordítása, polgrá­­rosodási, óhazai, stb. ügyek. Kérje különleges pénzküldési ajánlatomat. /'T a tarp­TfüD utazási és pénzkül­­llAKlJlJCiK dési irodája. 207 E. 84lh St., New York City Tel.: RíCgent 4-7068. Nyitva este 9-ig HIRDETÉSEKET felveszünk az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZA­VA részére a kiadóhivatal eredeti árain. Vizbefult egy napszámos Domokos Ferenc napszámos társaival a tótszentmártoni ha­lastóba ment fürödni. Domokos­­­gát közelében alámerült és mi­után társai úszni nem tudtak, azok szeme láttára a vizbe ful­ladt. Fizessen elő az Amerikai Magyar Népszavára hasznos darab! NEM ROZSDÁLÓ ACÉL KÉSEK VALÓDI DURU KAUCSUK NYÉLLEL énzét visszakapja, ha nem lesz megelégedve K­üldje be a szelvényeket csekkel vagy money orderrel a kiadóhivatal címére: AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 380 Second Avenue New York, N. Y. vagy forduljon irodavezetőnkhöz, avagy megbízottunkhoz A számozott szelvényeket lapunk első oldalán a rendelő szelvényt a magazin 2. oldalán közöljük Kezdje gyűjteni a szelvényeket MA! M­EGTAKARÍT C|fl| ^ -OT A KÉSZLET TÖBB, MINT / a VÉTELÁRÁN! 4 Kedvezményes ár $ 1­00 csakis olvasóinknak 1 a készlet ára A postai és csomagolási költségre külön 15 cent küldendő. MAROKKÓI SÁSKAVESZEDELEM NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Nyíregyházán, ahol eddig csak hírből ismerték a marokkói sás­kát, a környéken nagy tömegek­ben jelentek meg a veszedelmes, növény­pusztító sáskahadak. Amerre megjelennek, mindenütt nagy pusztítást végeznek. A napraforgót, burgonyát, rozsot, répát egyaránt pusztítják. Ed­dig mintegy ötven-hatvan hold területet tettek tönkre és utá­nuk a vetésből csak a száraz ko­­csárig maradt. A sáskajárás színhelyén meg­jelent Czohor Pál polgármester, Gyurislovics Lajos gazdasági in­tézővel. Megállapították, hogy a sáskák többezer pengőnyi kárt okoztak. A növényvédelmi inté­zet kiküldöttje sáskairtó gépeket kért Budapestről Nyíregyházá­ra. Ezek a gépek még az éjszaka megkezdik működésüket. Addig is a nép a sáskák által belepett területeket fekete zászlókkal tűzdelte körül, mert a sáskák ettől a szilitől irtóznak. Hatvanöten megbetegedtek a romott fagylalttól Baj­aszenti­stvámon, É­rsekcsa­­nádon és­ Sükösdön az utóbbi na­pokban tömegesen fordultak elő paratifusz megbetegedések, a­melyeket az egészségügyi ható­ságok megállapítása szerint a romlott fagylalt okozott. Egye­dül Sü­kösd községből dr. Hévizy Tibor körorvos 65 ilyen megbe­tegedést jelentett be. A megin­dult nyomozás során három ba­jai fagylaltárust vettek gyanú­­ra, köztük Lengyel József utcai árust. Lengyel József műhelyé­ben a fagylaltkészítő apparátu­sokat lefoglalták. Kivüle még két fagylaltárus ellen folyik az járás. Az ügy teljes tisztázá­sáig a hatóságok eltiltották a térségekben az utcai fagylalt­­árusítást. Jazig temetőket találtak Makó határában Makó határában, az ószegedi út mentén, az úgynevezett Vö­rös Kereszt közelében sűrűn ve­tett fel az ekevas régi pénzeket, fegyvert és­ fémből készült ru­­hadíszeket. A leletekből a régé­szek arra következtettek, hogy ezen a helyen valószínűleg jazig temetők lehettek. A szegedi egyetem régészeti intézete most megkezdte a rendszeres ásatást,­ amelytől nagy eredményeket várnak FIGYELJE ELŐFIZETÉSE LEJÁRATÁT! Az Amerikai Magyar Népszava első oldalára ragasztott címszalag legalsó sora mutatja az Ön előfizetésének lejá­ratát. Legyen segítségünkre azzal, hogy lejáratkor ponto­san megújítja előfizetését. Adja át az előfizetési díját iro­davezetőnknek, kollektorunknak, vagy a megbízottnak, ami­kor önt felkeresi, vagy küldje be a kiadóhivatalba. Amikor a meghatalmazott irodavezetőnek vagy a kollektornak fizet a hónap elseje és 14-ike között, előfizetésének lejáratát ugyanannak a hónapnak 22-ik napjáig megváltoztatjuk. Ha pedig 15-ike és 30-ika között fizet, úgy a következő hónap 7-ig vál­toztatjuk meg a címszalagon előfizetése lejáratát. Amikor előfizetését közvetlenül a kiadóhivatalba küldi, előfizetésének lejáratát 7 napon belül vál­toztatjuk meg. Az előfizetés lejáratának megváltoztatása egyúttal elisme­résül szolgál, hogy előfizetési díját javára írtuk és nem tör­tént hiba. Amennyiben a lejárat változást a fent­ meg­határozott időn belül nem vezettük volna keresztül, jelent­se be kiadóhivatalunkban egy centes postakártyán, hogy kinek és mikor fizetett és mi azonnal megvizsgáljuk a pa­naszt. Egy centes postakártya és pár perc az ön idejéből elegendő ennek a munkának az elvégzéséhez. Tisztelettel, Amerikai Magyar Népszava, 380 SECOND AVENUE NEW YORK, N. Y.

Next