Amerikai Magyar Népszava, 1938. november (39. évfolyam, 306-335. szám)

1938-11-14 / 319. szám

AZ AMERIKAI-NÉMET SAJTÓ ELÍTÉLI A „SZÜLŐHAZÁT“ A német származású amerikai polgárokat is szörnyen lesúj­tották azok a döbbenetes híradások, amelyek a türelmetlenség és a tömeg­téboly legújabb kirobbanásairól számoltak be. Az ame­rikai-német sajtó is szigorúan elítéli a barbár kegyetlenkedések sorozatát, amelyekkel kapcsolatban a legrégibb és legtekintélye­sebb német napilapban, a “New Yorker Staats Zeitungéban a kö­vetkező vezércikk jelent meg: ROSSZ HÍR A müncheni négyhatalmi paktumot, mely az érdekelt négy nagyhatalmon kívül a békebarátok körében általánosságban egy új korszak kezdetét jelentette, súlyos csapás érte. A berlini Wil­helmstrassen fel vannak háborodva a hivatalos Amerika elutasító magatartása és az amerikai nép gyakorta kimutatott nyílt ellen­szenve miatt. Nem kellene Németországnak azokat az embereket elidegeníteni, akik kétségbeesett erőlködéssel igyekeznek az ellen­téteket kiegyenlíteni, a propagandán alapuló befolyásokat ellen­súlyozni és a tengerentúliakkal barátságosabb érintkezést meg­teremteni ! Senki sem fájlalja jobban az Egyesült Államok és Németor­szág között egyre nagyobbodó elidegenedést, mint a német-ame­rikaiak, akik sehogy sem akarnak egy édes álomképet szívükből kiszakítani, de egyre erősebb mértékben jutnak olyan kényszer­­helyzetbe, mely mellett az 1917—18-as esztendők rémségei is el­halványulnak. Hát olyan vakok vagy elteltek odaát, hogy nem tudják belátni vagy elhinni, hogy az olyan kilengéseket, mint a tegnapiak a propaganda irodákból eredő szép mondatokkal nem lehet eltüntetni ?. .. Egy fanatikus gyilkos tette miatt ezreknek kell szenvedni? Hát nincs egy kulturországban az állítólagos ellenség lefegyvere­­zésére más módszer, mint a tűz és kard? — És a külföld nem jog­gal gondolja-e, hogy a kihágásokat eltűrték a felettes hatóságok, ha Dr. Göbbels propaganda miniszter a pusztítások kezdete után kereken tizennégy óra elmúltával kéri azok beszüntetését? A külföld nem fogja a “spontán érzésmegnyilatkozást“ elhinni, mert a külföld már hat éve hallja legfelsőbb helyekről, hogy a népkö­zösség gondolkozás nélkül aláveti magát a totalitariánus vezető­ség akaratának. Újabb gyűlölet, újabb ellenségeskedések ébredeznek, melyek a felelősségük tudatában lévő férfiak minden világbékítő munkás­ságát úgy itt, mint a tengeren túl, gyökerében el fogják fojtani, és melyek a messze távolba taszítják a mindannyiunk részéről remélt békét. Mi minden erőszakot minden kihágást elitélünk, úgy itt, mint minden más országban. Mi elítéljük a fajgyűlöletet és a sötét ösz­tönök felszítását. Reméljük azonban, hogy vezekléssel és jóaka­rattal mindennek dacára nyitva maradt a megértés ajtaja. ROOSEVELT MINISZTERRÉ AKARJA ELŐLÉPTETNI HARRY L. HOPKINS-T ÉS ROBERT JACKSON FŐÜGYÉSZT WASHINGTON, nov. 13. — Rendszerint jól informált de­mokrata politikai körök szerint Roosevelt elnök már a választá­sok előtt megfontolás tárgyává tette azt, hogy két miniszterét kicserélje. A hírek szerint az egyik rö­videsen távozó miniszter Homer S. Cummings igazságügyminisz­ter, akit Robert H. Jackson a mostani főállamügyész fog kö­vetni az igazságügyminiszteri székben. A másik Daniel C. Roper ke­reskedelmi miniszter, akinek he­lyét Harry L. Hopkins, a WPA mostani országos adminisztrá­tora fogja elfoglalni. Hogy a keddi választások eredménye folytán ezeket a vál­tozásokat még mindig kontemp­­lálja-e az elnök és hogy miké­pen fogadná a szenátus ezeket a kinevezéseket, azt nem tudják politikai körökben. Sokan azt tartják, hogy a kedd­i választások ereménye folytán Roosevelt­ meg fogja vál­toztatni eredeti terveit. Hogy az elnök több fontos változást akart, azt mindenki tudta Washingtonban. Maga Roosevelt is kijelentette, hogy a jövő héten több fontos kineve­zést ejz meg. A FRANCIA ÉS BELGA LOYALISTA ÖNKÉNTESEK ELHAGYTÁK A HÁBORÚS SPANYOL FÖLDET BARCELONA, nov. 13. — A köztársasági spanyol kormány nemzetközi brigádjának francia és belga­ önkéntesei szombaton elhagyták az országot s átlép­ték a francia határt. A külföldi nemzetiségű önkéntesek leszere­lésének és hazaküldésének fo­lyamata ezzel teljes erővel meg­indult. Az 1,505 francia és 224 belga, valamint 8 luxemburgi leszerelt katona, akik ebben, a csoportban hazatértek, a katalán ország­részben szolgáló belgákat és franciákat mind magában fog­lalta, kivéve a sebesülteket és betegeket. Az amerikai önkénteseket kedden akarták hazaküldeni, de ez váratlan akadályokba ütkö­zött, de nem a köztársasági kor­mány vagy a Népliga küldöttei­nek hibájából. Az önkénteseket nyilvántartó hivatalban ugyan­is elkallódtak az eredeti ameri­kai útlevelek s most az ameri­kain önkéntesek nem hagyhat­ják el az országot, amig Wash­ingtonból vissza nem kábelezik az engedélyeket, hogy az illetők rendkívüli vízummal indulhas­­­sanak vissza az Egyesült Álla­mok felé. Worleigh és Jernegan ameri­kai alkonzulok a brigáddal van­nak s éjjel-nappal dolgoznak, hogy minél hamarább rendbe­hozhassák az ügyeket. SARAGOSSA, nov. 12. — A fegyverszünet évfordulóján két fronton is heves csaták foly­tak. A Segre vonalról a felkelők jelentenek­ győzelmet s Franco csapatai több száz foglyot ej­tettek, Asconál azonban a köz­társaságiak erős ellenállást fej­tenek ki. Karácsonyi pénzküldés rádióval ráfizetés nélkül Pengő, lei, szokol, dinár árfolyamon alul. Dollárátutalás bárhová. Hazautazási, polgárosodási, kihozatali, óhazai jogügyi, bevándorlási, (törvényesítés) fordítási ügyekben díjmentes felvilágosítást kaphat. Levelekre azonnal válaszolok UTAZÁSI, KÖZJEGYZŐI ÉS PÉNZKÜLDÉSI IRODA 207 EAST 84th STREET, NEW YORK Közel 30 éve panaszmentesen a magyarság szolgálatában. Nyitva 9-től 9-ig. Telefon: REgent 4­7068 HIRDETÉSEKET FELVESZÜNK AZ AMERIKAI MAGYAR NÉP? SZAVA RÉSZÉRE EREDETI ÁRON. GARINER LAJOS ­SOTEOTORI M5GYLE NAPSZKVS KARÁCSONY AZ ÓHAZÁBAN Töltse a karácsonyi ünnepeket Magyarországon Örvendező családja és régi barátok körében. Indulás New Yorkból a következő hajókon: HAMBURG...Dec. 7 BREMEN... Dec. 14 Bremerhavenből, közvetlen a BREMEN hajó mellől express vonat indul, mely kényelmes utazást biztosít Budapestig. Ugyancsak kitűnő vasúti összeköttetés Hamburgból. (A nagy podgyászokat már a hajón lehet feladni és azokat útközben nem vizsgálják meg. A szállítási díj Budapestig $5.00. Jelentkezzék azonnal és fog­lalja le helyét már most az alant felsorolt new yorki ügynökök valamelyikénél. Atlantic Exchange SPITZER FERENC, tulajdonos 1351 Third Avenue Joseph Földes 1523 Flret Avenue Globe Foreign Exch., Inc. SCHWARTZ A BISS 1451 Second Avenue Arthur Herrman 1445 Firnt Avenue Pan American Trust Co. HARBOR STATE BRANCH 4th Avenue at öth Street Public Travel Service JOHN SZABÓ 226 East 86th Street M hamburg-american line® ii rsl I NORTH M M ORTH GERMAN LLOYD|u§ii VILÁGSZERTE MEGÜNNEPELTÉK A FEGYVERSZÜNET HÚSZ ÉVES ÉVFORDULÓJÁT A NEMZETEK A világháború befejezésének huszadik évfordulóját csaknem minden országban emlékünne­pélyekkel ülték meg, de kétség­telen, hogy az Egyesült Államok vezetett “Armistice Day” ün­neplésében, mert itt ez év má­jusában, a kongresszus országos ünneppé avatta a fegyverszünet évfordulóját. Washingtonban Roosevelt el­nök helyezett koszorút az Isme­retlen Katona sírjára, az Ar­lington National Cemetery-ben, a kormány tagjainak, diploma­táknak és a volt katonák egy csoportjának jelenlétében. Londonban VI. György angol király tisztelgett a világháború elesettjeinek emlékezetére emelt emlékmű előtt. A fiatal király tengernagyi egyenruhát viselt, mert a világháború idején a ha­ditengerészetben teljesített szol­gálatot. Párisban százezrek gyülekez­tek a Place de Tatoile előtt, a­mikor Albert Lebrun, francia köztársasági elnök koszorút he­lyezett az Arc de Triomphe alatt nyugvó Ismeretlen Katona sírjára. A francia hadsereg ez­redei parádéztak a Champs Ely­­sée előtt. Semmiféle rendzava­rás nem történt. Brüsszelben az influenzában megbetegedett II. Lipót király helyettesítésében fivére, Károly herceg vett részt a hivatalos ün­nepélyen. Írország északi fővá­rosában, két bombarobbanás za­­varta meg az ünnepet. A köz­társasági írek tüntettek ezekkel az angolokkal együtt vívott há­ború ellen. A Carnegie békealapítvány az évforduló alkalmából nemzetkö­zi rádióleadást szentelt a béké­nek, melyen David Lloyd George, a világháború időszakának an­gol miniszterelnöke, a nemzetek új egyesülését követelte.­­ Dr. Nicholas Murray Butler, a Co­lumbia egyetem elnöke is be­szélt, úgyszintén Paul von Zee­­land, Belgium volt miniszterel­nöke is. Lloyd George London­ból, Zeeland pedig, aki most amerikai körúton van, Oklaho­ma vársából. New Yorkban délelőtt 11 óra­kor a Madison Squaren levő Örökláng előtt La Guardia pol­gármester tartott beszédet és városszerte számos más helyen volt ünnepély.­­ Mindenütt két percig tartó tisztelgéssel adóz­tak az elesettek emlékének.­­ Pont 11 órakor az egész város­ban elállt a forgalom, ahol a jelzőkürtök felharsantak. (Brooklynban 5,000 személy­ből álló, parádés menet haladt el a Grand Army Plaza előtt és Clark H. Woodward ellentenger­nagy tartotta az ünnepi beszé­det. Több száz intézmény, csak­nem minden templom és az ösz­­szes hazafias amerikai egyletek ünepélyeket tartottak ezen a na­pon, amelyet az Egyesült Álla­mok ez idén először avatott or­szágos ünnepnappá. EZER MILLIÓ DOLLÁRT KÖLT LÉGI FEGYVERKEZÉSRE ANGLIA _______________,____ * LONDON, nov. 18. — Sir Kingsley Wood légügyi minisz­ter az alsóházban mondott be­szédében bejelentette, hogy Nagybritania kormánya a kö­vetkező hivatalos esztendőben 200 millió fontsterlinget — mintegy ezer millió dollárt e­ö költ légierejének fejlesztésére. Ez az összeg 75 százalékkal több a 120 millió fontsterling költ­ségvetésnél, amit az 1939 már­cius 31-én végetérő mostani hi­vatalos évre irányoztak elő. A nyilvánosságra hozott új összegbe nincs beleértve a pol­gári védelemre és légitámadás elhárító felszerelésekre előirány­zott további óriási arányú be­fektetés, melyet a kormány már korábban­­megígért anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna az erre a célra szükséges pénzösz­­szeg nagyságát. Sir Kingsley azt is bejelentet­te, hogy Nagybritánia és-hadvo­­nalának légi erejét a jelenlegi programhoz viszonyítva har­minc százalékkal felemelik, mely részl­eteiben 2,750 honvédelmi frontharcos repülőgépet, 500 birodalmi védelmi repülőgépet és 1940 márciusáig megneve­zetlen számú tartalék repülőgé­pet jelent. Anélkül, hogy elárul­ta volna a tartalék haderő tit­kát a légügyi miniszter elmon­dotta az alsóházban, hogy a “megrendelt és megrendelendő” hadirepülőgépek száma öt- és hatezer között váltakozik. KIBUKOTT A BANDITÁK KÉZREKERÍTŐJE PLATTSMOUTH, Neb. nov. 11. — Homer Sylvester sheriff, aki 1937 áprilisában elfogta Szuhay J. Robert és Glen Apple­­gate banditákat, a szövetségi titkosrendőrség egyik tagjának gyilkosait, a Cass megyei vá­lasztásban kibukott hivatalából. Sylvester “ösztönszerűen” meg­érezte, hogy Szuhay és Apple­gate a topekai revolverharc után, melynek a szövetségi de­tektív áldozatul esett, menekü­lés közben eltévednek, amikor Little Plattsmouth tekervényes utcáit elérik és feltevéséből ki­indulva egyetlen lövés nélkül el­fogta a banditákat. Joe Mrasek republikánus 3,452 szavazatot kapott Sylvester 2,980 szavaza­tával szemben. KEMAL ATATÜRK UTÓDJÁUL TÖRÖKORSZÁG ELNÖKÉNEK INONU TÁBORNOKOT VÁLASZTOTTÁK ANGORA, Törökország, nov. 18. — Százegy t­isztelgő ágy­úlö­vés tudatta a főváros és az egész ország lakosságával, hogy Tö­rökország új elnököt kapott is­mét Irnon­u tábornok személyé­ben, akit egyhangúlag választott meg a Nemzetgyűlés az elhunyt Kemal Atatürk utódjának. Tizenn­egy , órakor délelőtt a képviselőház karzatát zsúfolásig megtöltötték a külföldi diplo­maták és érdeklődők. Az összes képviselők — kivéve azokat, akik betegségük miatt nem je­lenhettek meg­­— helyeiken vol­tak. Először Halik Renda, kép­­visel­őházi­­elnök felolvasta Je­­lal Bayar miniszterelnök üzene­tét, melyben közölte Atatürk el­nök halálát. A képviselők mély­ségesem megh­atva felálltak és teljes csendben öt percen át áll­va maradtak. A pár perc múlva megtartott szavazáson a jelenlévő 348 kép­viselő egyhangúlag ismét Inon­u tábornokra szavazott. Azután a képviselőház elnöke elment a megválasztott elnök lakására, vele együtt tért vissza és a par­lament zajos éljenzéssel fogadta az új államfő belépését. Székfog­laló beszédében Ismét Inonu tá­bornok megfogadta, hogy min­den tekintetben nagynevű előd­jének nyomdokaiban fog halad­ni. 58 éves korában halt meg Kemal Ataturk ISTANBUL, nov. 13. — Ke­mal Atatürk, aki megalkotta, felépítette és uralta a modern Törökországot, 58 éves korában halt meg. Hír szerint a­­‘törö­kök atyjat” politikai végrende­letet hagyott hátra utódja ré­szére, azzal, hogy minden tekin­tetben kövesse a jövőben is az ő politikáját. Nagyon valószínű, hogy nem is várható egyelőre változás Törökországban, mely­nek jövendőbeli sorsa és iránya nagyon érdekli úgy Angliát mint Németországot. Kemal Atatürk Salonikiben születetett 1881 március 12-én, atyja a régi Törökországban vámhivatalnok volt. Kisfiú ko­rában veszítette el apját és egy farmer nagybátyja nevelte, ki­nek földjén gyakran pásztorko­­dott. Mustapha volt az igazi ne­ve, mely azonban olyan gyakori, hogy az iskolában megkülönböz­tetésül tanítója “Kemal” mel­léknévvel ruházta fel. Mikor anyja másodszor férjhez ment, a család vagyoni viszonyai meg­javultak és Mustapha Kemalt beiratták a monastiri kadettis­kolába, ahonnan 1901-ben került ki, mint alhadnagy. Európa beteg embere Hazája akkor “Europa beteg embere” volt. Európai banká­roknál volt elzálogosítva majd­nem minden állami jövedelem. A magas porta álláspontja ál­landóan ingadozott és ekkor kez­dett­ ébredezni az “ifjú török” mozgalom, melyhez Mustapha Kemal lelkesedéssel csatlakozott. Működése nem tetszett felsőbb körökben ártalmatlanná akar­ták tenni és áthelyezték Damas­­kusba. De ott is folytatta elkez­dett működését és meg­alapítot­ta a “Vatan” (Hazánk) egyesü­letet, mely azonban később csat­lakozott az Ifjú Török mozga­lomhoz. 1907-ben, mikor a tö­rök nép alkotmányos jogokat kapott, őt is előléptették, de ösz­­­szeveszett Enver Pasa hadügy­miniszterrel, aki ellene volt a tisztek politizálásának. Kemal erre kilépett a politikai pártból és egy ideig csakis a hadsereg­nek élt. 1911-ben az olasz-török­­ háború előtt Tripolisba küldték majd a háborúban is résztvett, kitüntetéseket is kapott. Az el­ső balkán háború után jött visz­­sza Afrikából. A második balkán háborúban már a, Gallipoli szige­tén állomásozó török divizió ve­zérkari főnöke volt. Később Szó­fiában katonai attasé lett és mikor a világháború kitört az akkor németbarát Törökország a központi hatalmak mellett állt harcba. Nem jó viszonyban volt Enver pasával Kemal nem a legjobb viszony­ban volt a vezérkarral és Enver pasa hadügyminiszterrel, ismét olyan helyre állították tehát, a­hol a legkevesebb zavart kelthet­te, kinevezték Vahieddine her­ceg szárnysegédének, később ugyanezt az állást töltötte be VI. Mohamed sultánnál, aki ber­lini útjára is elkísért. Majd Pa­lesztinába került és 1918-ban ott volt, mikor a fegyverszünetet megkötötték. A megadás else­perte Enver Pasát, aki elmene­­­kiüt és akit 1922-ben a szovjet területen szított összeesküvés folyamán megöltek. Törökország rettenetes hely­zetben volt. Konstantinápolyt angol és francia csapatok száll­ták meg. A görögök, a törökök ősi ellenségei megszállták Smyr­­nát. De 1920 áprilisában Kemal po­litikája győzelmet aratott min­denütt, azzal a jelszóval, hogy a “kelet maradjon a keleti né­peké.” Ankarát tették meg az új Törökország fővárosának. Öt évvel a szégyenletes sévresi bé­­­ke után Kemal csapatai megver­ték a görögöket, visszafoglaltál Istanbult és Smyrnát és 1922 ben Kemal aláírta a fegyverszi­­neti megállapodást a szövetsé­ges­ hatalmakkal. Ismét Pasa Kemal kiváló külügyminisztere az egész vonalon nagyszerű dip­lomáciai győzelmet aratott. Ke­malt elnöknek választották meg és a “Chazi” (győzedelmes) név­vel ruházták fel. A modern Törökország ezután megkezdte hazája mo­dernizálását, elválasztotta tel­jesen az egyházat az államtól, megszüntette a kalifátust és a törököket külön nemzetnek te­kintve megszüntetett minden vallási és politikai összefüggést az izlámmal. A 480 betűs török abc helyett behozta a latin írás­módot és hatvan százalékkal csökkentette az írástudatlanok számát. Felszabadította a nőket, levette róluk a fátyolt és a fér­fiak fejéről a fezt. Vasutakat, hidakat, kórházakat, iskolákat, múzeumokat építtetett. Útja nem volt sima, az üvöltő és keringő dervisek, a konzer­vatívok lé­pésről lépésre elgán­csolták, de ha kellett vaskézzel lépett fel, mert Kemal sokat akasztatott, fel közülök, az el­maradt török nép is beleszokott a modernebb életbe. Kemal fon­tos,szerepet biztosított.. “Európa beteg emberének” a Balkánon és minden keménysége, szm­leges kegyetlensége mellett, sokat kö­szönhet a modern Törökország Atatürk Kemal Pasának, a mo­dern Törökország atyjának, akit korán, 58 éves korában ragadta el a halál az élők sorából. 1847 óta az egész világon használják A lllllf 3 szücsenaveA te’e­eSzenc­ri NEW YORK TELEPHONE COMPANY S

Next