Amerikai Magyar Népszava, 1938. december (39. évfolyam, 336-366. szám)

1938-12-01 / 336. szám

AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE MAG-TAR LANGUAGE. PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE M et. rop ol i tan Edi ti on VOL. XXXIX. ÉV. NO. 336-1K SZÁM Dr. Hacha, az új csehszlovák elnök PRÁGA, nov. 30. — A cseh­szlovák parlament Dr. Emil Hachart, a közigazgatási bíró­­ságot eddigi cím­ökét választotta meg a csehszlovák köztársaság elnökének, a néhány héttel ez­előtt lemondott Benes helyébe. Hacha 272 szavazatot kapott. 39 törvényhozó nem írt be­­ semmiyen nevet sem a szavazó-­ alapjára. Dr. Ilaeha azonnal elfogadta a köztársaság elnöki székét. Ja.J, Syrowy tábornagy mi­niszterelnök és kormánya be fogják adni lemondásukat. Az új kormány összetételére nézve azonban már megtörténtek a megállapodások. Syrowy tábor­nagy tegnap egész éjszaka tár­gyalt a rutén és szlovák vezé­rekkel. MN egy nap után jelentkeztek a gyermekrablók DENVER, Colo., nov. 30. — Harvey Beilhartz, kinek négy éves kis­fiát, Alfrédot, elrabol­ták és szabadon bocsátásáért 500 drillárt követelnek­, ingat­lan kölcsönt akar felvenni há­zára, hogy a kért váltságdíjat megfizethesse. A gyermek július 3-án tűnt el, de a váltságdíjat kérő levél csak most érkezett meg. Beil­­harz válaszolt az előírt módon a követelő levélre, s csak azt kérte, hogy adjanak valami bi­­zonyítékot arra, hogy a gyer­mek még életben van. A Beilhartz gyermek akkor tű­nt el, mikor családjával a Rocky Mountain National Park­ban tartózkodott. AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJ Mai számunk 6 oldal NEW YORK. N. Y. CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 1 Reyes szám­ára 3 cent Roosevelt elnök pontos értesüléseket kap arról, hogy mi megy végbe Németországban és Olasz­országban. Az elnök mellett baloldalt William Pillips római nagykövet látható, míg az asztal mel­lett Hugh Wilson berlini nagykövet ül, akit az elnök visszarendelt Németországból “jelentéstételre és tanácskozásra”. ÁLLATTENYÉSZTŐ DÍJAT NYERT A 14 ÉVES LEÁNY CHICAGO, II­., nov. 30. — Irene Brown, 14 éves High School tanuló a nemzetközi állattenyésztő kiállítás leg­magasabb díját nyerte el Aberdeen-Angus fajú bikájá­val, melyet január elsején 60 dollárért vásárolt. Az Ale­­do, Ill.-i lakos leány az ország legkiválóbb­­ állattenyésztői­vel versenyezve, elővezette Mercer noű huszonegy hóna­pos, szénfekete sziláj, 1,133 fontos bikját, melyet a kiál­lítás legelső díjára találtak érdemesnek. Különböző ki­állításokon eddig 900 dollárt nyert Irene Brown ezzel a bikájával, mely most a több­ezer dolláros nagydíjat nyer­te meg. AZ AMERIKAI ÉS A NÉMET VISZONY ATTÓL FÜGG, HOGY MI FOG TÖRTÉNNI NÉMETORSZÁGBAN WARM SPRINGS, Ga. nov. 30. — Roosevelt elnök a német és olasz nagykövetekkel tartott konferenciája után, szokásos heti sajtókonferenciáján tudat­­ta, hogy az Egyesült Államok és Németország közötti diplomáciai jóviszony fentartása a németek­nek a faji és vallási kisebbségek­kel szemben tanúsítandó jövő­beni magatartásától függ, úgy­szintén attól, hogy Németország hajlandó-e az egyenlő elbánás alapjára helyezkedni az ameri­kai kereskedelemmel szemben. Az elnök magatartása azt a be­nyomást keltette, hogy Roose­velt egyhamar nem szándékszik Wilson német nagykövetet Ber­linbe visszaküldeni, legalább is addig nem, míg a németek ma­gatartása a kisebbségi kérdések­ben meg nem változik. Roosevelt azonban egyáltalán­­ nem nyilatkozott közelebbről a két nagykövettel folytatott ta­nácskozásainak tartalma felől. A kérdések özönét záporozták a laptudósítók, de az elnök azzal hárította el a konkrét feleletet, hogy nemcsak ő nem lenne ké­pes összefoglalást adni a beszél­getések felől, hanem még az a riporter sem, aki jelen lett volna a tanácskozásokon. Csak annyit mondott, hogy a német és olasz helyzet minden fázisát megbe­szélte Wilson és Phillips nagy­követekkel, de a közöltek jóré­széről már előzőleg informálva volt. A jövő héten, mikor Wash­ingtonba visszatér ismét kon­ferenciát tart a két nagykövet­tel, akik közül Phillips december 10-ike körül vissza fog térni Rómába. VÁLASZÚT ELŐTT ÁLL A VILÁG -JELENTETTE KI CORDELL HULL Az egyik út a béke, a másik a háború és anarchia felé vezet CRISTOBAL, C. Z. nov. 30. — Cordell Hull külügyminiszter és a Limában tartandó pán-ame­­rikai kongresszusra igyekvő amerikai delegáció tagjai kikö­töttek a Panama csatorna bejá­ratánál. Hull külügyminiszter hivatalos üdvözlő nyilatkozatot adott ki, amelyben bizakodását fejezi ki, hogy az amerikai köz­társaságok nagy találkozója Li­mában, alkotó szellemben fog munkálkodni a kontinens békéjé­ért. — Ma válaszúton áll a világ, — mondotta Hull — az egyik út a béke felé, a másik a háború és anarkia felé vezet. Az ame­rikai köztársaságok a béke­ve­zető ösvényt választják s azok a nagyszerű alkalmak, amelyek az amerikai nemzetek szabad kapcsolatait jellemzik, bizonyá­ra nemcsak a kereskedelmi cse­rét fogják hasznossá tenni, ha­nem a szellem, kultúra s együtt­működés cseréjét is. Meg va­gyok róla győződve, hogy ami­kor Limából visszatérünk erő­sebb lesz a hitünk a nemzetközi rendben és ennek a földtekének alkotó együttműködésében, ami­nek egyik hatalmas szimbóluma a Panama csatorna is. Hull és az amerikai delegáció tagjai ezután vonaton haladtak végig a csatorna mentén, hogy meglátogassák Panama köztár­saság elnökét. Hull az amerikai tisztek gyűlésén beszédet is fog tartani s a delegáció jelen lesz az amerikai követségen tartan­dó fogadtatáson is. A DALADIER KORMÁNY LETÖRTE A SZTRÁJKOT, CSAK KÉT MILLIÓ MUNKÁS, TETTE LE SZERSZÁMÁT A katonaköteles munkások behívásával derékbe törte az általános sztrájkot a miniszterelnök PÁRIS, nov. 30. — Edouard Daladier szuronyerdeje letörte a tervezett huszonnégy órás ál­talános sztrájkot, mely a szer­vezett munkásság első kihívása volt a kormány gazdasági prog­ramjával szemben. A tömzsi francia miniszterel­nök, akit ellenségei azzal vádol­nak, hogy diktátori hajlandósá­gai van­nak, egyenesen fején ta­lálta intézkedéseivel a szöget és pár óra múltán az egész hatal­masnak ígérkező mozgalom ösz­­szedőlt. Csak elszigetelt sztráj­kok voltak a különböző magán iparokban észlelhetők és az o­­szág különböző pontjain. Sztráj­koltak egyes helyeken a kikötő­i munkások és közúti alkalmazot­tak is. Mozgósított rendő­rcsapatok és katona­ság tartotta fenn a rendet és bizonyítékát adta annak, hogy a miniszterelnök elhatáro­zott szándéka a szervezet mun­kásság tervének letörése és a törvény rendelkezéseinek szigo­rú betartása. Ahol erélyesebb volt az ellen­állás, a zavargókat egy kettőre bevitték a rendőrségre. Í00 let­artóztatás Parisban Párisban és környékén mint­egy 500 letartóztatás történt és az ország több más pontjáról is érkeztek jelentések letartóz­tatásokról. A parlament tagjai­nak nézete szerint a munkásság elvesztette az ütközetet és na­gyon valószínű, hogy Daladier és kormányának határozott többsége lesz amikor a parla­ment jövő hónapban ismét ösz­­szeül. A sztrájkolók frontját már négy órával a sztrájk kitö­rése után megtörték, mikor a párisi földalatti vasúti munkások beismerték a veresé­get és a sztrájkba hívó rendelet visszavonásával munkába áll­tak. A kora reggeli órákban pedig Párisban a közszolgálati alkal­mazottak pár órás tétovázás után ugyancsak megkezdték a munkát. Daldier erősen ül a nyeregben Politikai vezérek nézete sze­rint a Daladier kormány­zaza­(Folytatás a 3-ik oldalon) NEM FOGAD EL KITÜNTETÉST HITLERTŐL A NÉMET SZERKESZTŐ A cincinnatii német újság szerkesztője először, utoljára és mindig­­ amerikai akar maradni CINCINNATI, nov. 30. — F. W. Elven, a “Cincinnati Freie Presse” című­ német nyelvű új­ság szerkesztőjét a Hitler kor­mány a “német , sasreeddel” tüntette ki. Az amerikai-német szerkesztő azonban visszautasí­totta a kitüntetést, amit a kö­vetkezőkép indokolt meg: ‘Nem fogadok el semmit külföldi or­szágoktól. Azt óhajtom, hogy Cincinnati polgárai vegyék tu­domásul, hogy a mi elvünk, az Egyesült Államok először, utol­jára és mindig”. Dr. F. K. Krueger, a Witten­berg egyetem tanára, aki ugyancsak nagy kitüntetésben értesült a Hitler kormánytól, kijelentette, hogy a “megtisz­teltetés“ váratlanul érte s még nem döntött, hogy elfogadja-e az első osztályú sasrendet, de ki­jelentette, hogy ha a kitüntetés egyet jelent azzal, hogy azono­sítja magát a mai németorszá­gi politikával, akkor szó sem le­het arról, hogy elfogadja. Tu­dományos s emberi alapon egy­aránt súlyosan elítélek­ minden faji megkülönböztetést és üldö­zést — mondotta a professzor, aki hozzátette, hogy a Versail­les­ békeszerződést tartja a je­len felfordulás tulajdonképpeni okozójának. ATATÜRK HAGYATÉKA 750 EZER FONT ISTANBUL, Törökország, no­vember 30. — A nemrég el­hunyt Kemal Atatürk elnök végrendelete, — körülbelül 750 ezer font sterlingről — melyet szeptember 5-én sajátkezűleg irt meg, minden ingó és meg­maradt ingatlan vagyonát a republikánus néppártnak jut­tatja. Atatürk még életében átadta ingatlanait a nemzetnek vagy a pártnak. A végrendelet felhatalmazza a pártot, hogy a hagyaték jövedelméből évente 2.000 fontot fizessenek nővéré­nek, továbbá 200 és 1,600 font között váltakozó összegeket öt fogadott leánya mindegyiké­nek. C­odreanu Vasgárda vezért Románia Hitlerét tizenhárom hívével együtt megölték Csendőrök lőtték le a Vasgárda vezért tizenhárom hívével együtt.­­ Állítólag Codreanut ki akarták szabadítani börtönéből BUKAREST, nov. 30. — Cor­­­neliu Zelea Codreanut, a Vas­­gárda vezérét és tizenhárom hívét megölték, amikor a vas­gárdisták menekülést kísérel­­t­­ek meg. A Vasgárda vezérét és híveit­­ reggel 5 órakor lőtték le és reggel nyolc órakor már el is temették őket. A hivatalos jelentések sze­rint Codreanuval együtt pró­bált elmenekülni Ion G. Duca miniszterelnök három gyilkosa, valamint kilenc más vasgárdis­ta, akiket szintén gyilkosságért ítéltek el és egy, aki vizsgálati fogságban volt. Csendőrök lőtték le őket. A rendőrség szerint­ Codrea­nut aközben lőtték le, hogy bör­tönéből Bukarestbe akarták át­vinni. A rendőri jelentés azt hozza tudomásra,­ hogy miköz­ben Codreanut el akarták szál­lítani, egy csapat ismeretlen em­ber ki­ akarta szabadítani a Vasgárda vezérét a csendőrök gyűrűjéből. Codreanut május 27-én ítél­ték el tíz évi kényszermunká­val súlyosbított fegyházra ha­zaárulás miatt. A Vasgárda új Bukaresttől tíz mértföldnyire lévő Ramnik Sarat-i börtönben töltötte, büntetését. Most át akarták szállítani a bukaresti börtönbe, hogy ott kihallgassák a romániai, fascista szervezke­dések ügyében, miután a kor­mány újabb erélyes akciót kez­dett ellenük azután, hogy Kolozsvárt nyílt utcán le­lőtték Dr. Stefanescu Go­­anga volt kultuszminisz­tert, a kolozsvári egyetem rektorát. A rendőri jelentés szerint Codreanu őrei között lépkedett, amikor az erdőből nagy csapat ugrott ki és próbálta kiszabadí­tani a Vasgárda vezérét. Erre a csendőrök elővették fegyve­reiket, mire közelharc fejlődött ki, amelynek során Codreanut, tizenhárom másik Vasgárdistá­val együtt lelőtték. Codreanu májusi bű­ntárgya­­­lása közben a vádhatóság be­mutatott egy levelet, amit állí­tólag a Vasgárda vezére írt né­met nazi vezérekhez, aki­ket arra kért, hogy segít­sék őt abban, hogy Romá­niából 1939-re napi államot csináljon. Codreanu tagadta, hogy a leve­let ő írta volna, vagy hogy ar­ról bármilyen tudomása is lett volna. Codreanu védelmében tanúskodott Ion Antonescu tá­bornok, volt hadügyminiszter, aki szerint Codreanu igazi ha­zafi volt. Antonescut tegnap elmoz­dították a harmadik román hadtest éléről. Miután Károly román király betiltotta a Vasgárdát, Codrea­nu “Mindent a hazáért” névre keresztelte át pártjának a ne­vét és azt követelte, hogy Ro­mánia csak a románoké legyen és ne külföldieké és zsidóké. A legérdekesebb ebben az volt, hogy Codreanu maga sem román, hanem lengyel származású, ő maga is Len­gyelországban született és igazi neve Zelinski volt, a­mit Codreanura változtatott át. Codreanu neve először 1923- ban szerepelt. Ebben az időben történt a müncheni sörpuccs és kezdte a világ megismerni Adolf Hitlert, a németországi nazi vezért, akinek elveit, kü­lönösen pedig az antiszemitiz­musát élénken helyeselték ro­mániai diákcsoportok. A Jas­sy egyetem diákjai antiszemita tüntetéseket kezdtek, mire Jas­sy prefektusa több diákot letar­tóztatott. Másnap a prefektus halott volt. A 25 éves Cornelius Zelea Codreanut vádolták meggyilkolásával, de a bí­róság felmentette Codrea­nut, aki ettől fogva az an­tiszemita román diákok ideálja lett. Codreanu­, egyre nagyobb befo­lyásra tett szert a román poli­tikában. Egyetlen kormány sem mert szembeszállni vele. Végre Duca miniszterelnök ren­delettel törvénytelennek nevez­te a Vasgárdát. Ducát nem sokkal későbben meggyilkolták, Codreanu nem riadt vissza a felségsértéstő­l sem, a legnyíltabban ostorozta Ká­roly királyt, különösen amiatt, hogy a királynak a zsidó val­lásban­ született I.upescu Mag­da a kedvese. Amikor az idén tavasszal Károly király elfogat­ta Codreanut, nem állította új­ra polgári biróság elé, attól tartva, hogy a polgári biróság ugyanúgy felmentené, mint 1923-ban tette, hanem katonai bíróság elé juttatta. A katonai bíróság tíz évi fegyházzal sújtotta a Vas­gárda vezért, aki a legnyít­­tabban utánozta Hitlert, nemcsak abban, hogy üldözte a zsidókat, hanem abban is, hogy az erőszakosságokban megen­gedett eszközt látott ahhoz, hogy hatalomra juthasson. A FRANCIA SZOCIALISTÁK TILTAKOZÓ ÜLÉSRE HÍVTÁK ÖSSZE A PARLAMENT TAGJAIT PÁRIS, nov. 30. — Az álta­lános sztrájk következménye­ként a francia jobb és baloldali pártok csatája odafajult, hogy a két csoport tagjai “csonka­parlamentek” formájában akar­nak gyülésezni az elkövetkező napokon. Noha Daladier nem nyilatko­zott mikora akarja összehívni a képviselőházat, a szocialisták felhívták az összes képviselőket, hogy pénteken a kamara elő­csarnokában tiltakozó gyűlést tartsanak a kormány ellen.­­ Mintegy 250 szocialista képvise­lő részvételére számítanak. A jobbpártok azzal válaszoltak er­re, hogy már csütörtökre össze­hívták tagjaikat, hogy rendsza­bályokat követeljenek a szoci­alisták elen. Közben pedig Leon Blum volt miniszterelnök nyílt levélben fordult Daladier miniszterelnök­­höz, tiltakozva az ellen, hogy az általa hozott 1936 júniusi ren­deletet a kormány ürügyül hasz­nálja fel a közüzemek mobilizá­lására. Daladier nem válaszolt Blumnak. FELBOMLÁS FENYEGETI A SEMLEGESSÉG! BIZOTTSÁGOT Belgium kilépett a spanyol semlegesség bizottságból LONDON, nov. 30. — Minden jel szerint a spanyol be­ nem­­avatkozási bizottság felbomló­ban van. Erre mutat az a három lemondás is, melyet ma jelen­tettek be Londonban. Paul Hen­ri Spaak belga miniszterelnök és külügyminiszter közölte, hogy tekintettel a bizottság sorozatos kudarcaira, nem látja értelmét, hogy Belgium továbbra tagál­lam legyen. Belgium ezzel egy­idejűleg elismerte Francisco Franco kormányát. Svédország, noha tagja ma­radt a főbizottságnak, kivonult a 9 tagú kormánybizottságból, mert úgy véli, hogy ennek mun­káját sokkal jobban elvégezhetik azok a nagyhatalmak, melyek ú­ bizottság működését irányítják. A harmadik lemondást M. H. van Dulm admirális holland de­legátus, a tengeri és szárazfldi ellenőrző bizottság elnöke ter­jesztette be, aki azonban sze­mélyi okokból vonul vissza s ez nem érinti Hollandia hivatalos részvételét. Figyelemreméltó, hogy Bel­gium, Svédország és Hollandia mind az Oslo csoport tagjai s beavatottak szerint, mind e lé­pések csak bevezetői az északi államok visszavonulásának, ami bizonyára nem történik bizonyos oldalról jövő nyomás nélkül. Anglia legutóbb már az albizott­ságok feje felett vitte keresztül az idegen önkéntesek kivonására vonatkozó megegyezését ÁNY PÉLDÁNYT NYOMJUNK? az 1939.­ NAPTÁR nemsokára elkészül. Tudjuk, hogy minden olvasónk akar egy példányt, némelyik olvasónk több példányt rendel a barátok és rokonok megajándékozására itt és Magyaror­szágon. Legyen tehát segítségünkre azzal, hogy megren­deli az Ön példányát MOST! — mert csak így tudhatjuk, hogy hány példányt nyomjunk Rendelje meg példányát most! AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 380 SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. Ára példányonkint 35* postai szállítással

Next