Amerikai Magyar Népszava, 1939. február (40. évfolyam, 32-59. szám)

1939-02-01 / 32. szám

AS AMmIUCAN SIU WSPAP-KiB Printed in the magyar LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEQPLS 'OL. XL. ÉVF. NO. 32. SZÁM HAT­ALMAS HÓVIHAROK VOLTAK ORSZÁGSZERTE, CHICAGÓBAN 12 HALOTTJA VOLT A VIHARNAK A közlekedést több államban megbénította a hóvihar.­­ A téli államokban nagy áradásoktól tartanak.­­ New Yorkban eső, szél és havazás volt Chicagót a szó szoros értél­­mében megbénította az a hatal­­mas erejű hóvihar, mely az or­­zág felén száguldott át, halált, tisztulást és tetemes anyagi árokat okozva mindenfelé. T­izenkét embert ölt meg a­vi­­ar Chicagóban, Penn­sylvaniá­­an és az ország több más fontján a közlekedés is telj­­en megakadt, egyes déli álla­­tokban pedig veszedelmes ura­lásoktól tartanak. Chicagóban a sebesültek szé­na 33, mindannyian a magas­­vasút három összeütközése fo­­yaták­ sebesültek meg. A vi­­hár 11 ezer mérföldre terjedt, Kanadától Közép Floridáig és Kansas keleti részétől az At­ari -i tenger partjáig érezhető olt. New Yorkban nagyarányú szél és eső volt, melyet havazás lövetett. Az ország többi pont­éról szokatlan téli zivatarokról j a mennydörgésről, villámlásról érkeztek jelentések. Éjfélre tükörsimára fagyott a legtöbb New Yorkból kiveze­­tő országút, ami számos autó­balesetet okozott. Az utak megtisztításán egész éjjel dol­goztak. A nagyobb hidakra pe­­dig állandóan homokot hintet­tek az útfenntartó és javító c csapatok. A külvárosok rendőrsége fi­gyelmeztette az autósokat, hogy hagyják kocsijaikat otthon. A főbb országutakon csigalassú­sággal haladtak a kocsik a csi­zes talaj miatt. A legpusztítóbb vihar azon­ban, Chicagóban volt, ahol a város 14,9 inches hóréteg alá került Az erős szél a városi közlekedést is nagyban hátrál­tatta. Az időjelző hivatal sze­rint a havazás erősség tekinte­tében negyedik helyre került. Az utcákon és a házak előtt térdig ért a hó és egy ideig a közúti és magasvasutak közle­kedése is teljesen megbénult­­nak látszott. Az iskolákat lezárták, mert a diákok a rettenetes ítéleidőben képtelenek lettek volna a távo­labbi területekről odajönni. Franco tábornok messzelátóval nézi csapatainak előre­nyomulását a cataloniai offenzívában. Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICENépszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER SZERDA 1939. FEBRUÁR 1. A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOlGÁLja Mai számunk 6 oldal Egyes szám­ára 3 cent, Tetteket és nem üres szavakat követel Chamberlain a békés szándékoknak a bebizonyítására Lefegyverzést, vagy legalább is a fegyverke­zések korlátozását sürgeti az angol miniszter­­elnök.­­ Két beszédet tartott az alsóház­ban.­­ Választ adott Hitler beszédére LONDON, jan. 31. — Neville Chamberlain angol miniszter­­elnök felszó­lította az európai nemzeteket, hogy vegyék fon­tolóra a fegyverkezési verseny megállítását és­­hogy általános­ konferenciát tartsanak a béke biztosítására. Az akóházban tartott beszé­det Neville Chamberlain s vá­laszolva Adolf Hitler tegnapi beszédére, kijelentette, hogy Anglia “hatalmas erőforrásai” és más országokkal, de különö­sen Franciaországgal­ való szö­vetsége, egy új európai háború esetén a győzelmet Anglia szá­mára biztosítanák. De Chamberlain Hitler be­szédét úgy magyarázta, mint amelyben a német kancellár bé­ke vágyának adta a jelét. “Egész határozottan, az,, volt a benyomásom, hogy ezt a be­szédet nem olyan ember tartot­ta, aki újabb válságba akarja taszítani Európát. Több sza­kasz van a beszédben, amely azt mutatja, hogy Németor­szágnak szükség van békére.” “Amire szükség van azonban, — mondotta — az nemcsak bé­­kevágyakat kifejező szó, hanem hajlandóság is olyan egyez­ményre, mely ha nem is a le­fegyverzést, de legalább a fegy­­i érkezés korlátozását biztosít­ja. De megismétlem most, hogy nincs értelme konferenciát tar­tani a békés rendezés biztosítá­sára, hacsak nem vagyunk bi­zonyosak abban, hogy mind­azok, akik részt vesznek ilyen konferencián,­­valóban a békét akarják. Az aggodalmaknak és bizonytalanságnak ilyen hosz­­szú periódusa után a bizalmat nem lehet könnyen és gyorsan helyreállítani” — mondotta a miniszterelnök az­ alsóház kül­ügyi vitájának során. Megelőzően a külpolitikai vi­ta megkezdése előtt Chamber­laint biztosította Hitlert, hogy Anglia békét akar Német­országgal. Chamberlain ki­jelentette, hogy Mussolini megígérte neki, hogy legá­­lisan be fogja tartani az angol-olasz egyezményt. Az angol - olasz egyezmény többek között a Földközi tengeri status quo megőrzésére vonat­kozik. A Földközi tenger part­vidékén nyúlik el a francia gyarmati birodalomnak egy ré­sze, az, amelyet Olaszország legutóbb magának követelt. Chamberlain részletesen,­ben számolt az alsóházban legutób­bi római útjáról és kijelentette, hogy a spanyol polgárháború a legfő­bb elválasztó vonal Franciaország­­ és Olaszor­szág­ között. Chamberlain kijelentette, hogy Franciaország és Olaszország közötti megegyezésre a spa­nyol polgárháború előtt nem le­het számítani. A miniszterelnök elmondotta még azt is, hogy Mussolini ki­jelentette neki, hogy a spanyol polgárháború éső befejezése után semmit sem akar Spanyolor­szágtól. Chamberlain a külügyi vita megkezdése előtt emelkedett számára az alsóházban. Beszédében az angol mi­­niszte­r­e­l­n­ö­k örömének adott kifejezést, hogy Hit­ler békevágyát hangoztat­ta a birodalmi gyűlésen tartott beszédében. A miniszterelnök kijelentet­te, hogy úgy az angol kormány, mint az angol nép teljesen oszt­ják azt a kívánságot, hogy köl­csönös bizalom és együttműkö­dés fejlődjön ki a két ország között. Ehhez azonban hozzá­tette, hogy Németország és Anglia között most nem tervez­nek semmiféle tárgyalást. Hitler beszédében egyenlő részt követelt Németországnak a világkereskedelemből s Cham­­b­erlain alsóházban tett kije­lentései arra mutatnak, hogy az európai demokráciák ezt a követelést méltányosnak tekintik. Római tárgyalásaival kapcso­latban Chamberlain elmondotta, hogy mennyire hangsúlyozta Benito Mussolini előtt Anglia barátságát Franciaországgal és hogy Mussolini kijelentette, hogy leyális a Berlin—Róma tengelyhez. De — mondotta Chamberlain­­— Mussolini biz­tosította őt arról, hogy Olasz­ország békét akar. Chamber­l­a­i­n kijelentette­, hogy római fogadtatása meg­­kapóan őszinte volt. “Jóllehet, nem jelenthetjük azt, hogy Olaszország s mi minden pont­­ben pontban egyetértünk, mégis elértük a célunkat. Amikor a tanácskozások véget értek, mindkét oldalon tisztábban lát­ták a másik nézőpontjait. Sig­nor Mussolini legelsősorban is világossá tette, hogy Olaszor­szág béke­politikát akar s hogy ő befolyását mindig, minden körülmények között — ha en­nek szükségessége elérkezik — a béke érdekében fogja gyako­rolni. Olaszország minden szem­pontból és nemcsak általános európai szempontból békét akar. Vendéglátó gazdáink azt is vi­lágossá tették előttünk, hogy a Berlin­—Róma tengely legfon­tosabb pillére az olasz külpoliti­kának” — jelentette ki Cham­berlain. “Mi a magunk részéről éppen olyan világossá tet­tük, hogy az angol-francia együttműködés az alapja az angol külpolitikának. Nem rejtettük véka alá saj­nálkozásunkat, hogy Olaszor­szág és Franciaország között megromlott a viszony” — mon­dotta az angol miniszterelnök. Chamberlain beszéde Juán Attlee őrnagy, a Labor párt vezetője emelkedett szólásra. Attlee őrnagy beszéde nyitotta meg a vitát a kormány külpoli­­kája fölött. 17,000 OLASZ KATONA ESETT EL SPANYOLORSZÁGBAN A Barcelona elleni offenziva veszteségeinek felét az ola­szok szenvedték RÓMA, jan. 31. —­­Élénk képet festett arról a szerepről, amit olasz önkéntesek játszottak a Catalonia elleni offenzivában de­cember 23-tól, január 27-ig. Gambara tábornok, az olasz ön­kéntes­ csapatok főparancsnoka, aki most terjesztette be jelen­tését Mussolini miniszterelnök­nek. A jelentés szerint a Barcelona elleni offenzíva veszteségeinek több mint fele részét olaszok szenvedték el. A tábornok sze­rint összesen 70 tiszt és 620 fő­nyi legénység esett el, 350 tiszt és 4,000 főnyi legénység sebe­sült meg. Ebből az olaszokra 39 tiszt és 316 főnyi legénységi ha­lott, 200 tiszt és 2,000 főnyi le­génységi sebesült esik. Ezeket az adatokat hozzáadva a spanyol polgárháború korábbi veszteség­listájához, Olaszország ember­vesztesége 17,000 lehet. Az olasz­ csapatok által össze­fogott hadifoglyok sáma 16,500. Összesen 40,000 jutott a felke­lők hadifogságába. Az olasz “ön­kéntesek” öt tüzérüteget és ren­geteg hadiszert is zsákmányol­tak. Összesen 400,000 ágyúlö­­vést adtak le az olaszok s a Bar­celona elleni offenzívában 108 loyalista ezredet kötöttek le, vagyis a köztársasági tartalék­nak csaknem felét. Négy dan­dárt alkottak, egy színtiszta olasz ezredet, három vegyes dan­dárt. 411 MILLIÓS KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATOT TETT LEHMAN Három új adónem bevezetését ajánlja New York állam kor­mányzója a deficit elkerülésére ALBANY, jan. 31. — Herbert H. Lehman kormányzó beter­jesztette a törvényhozás elé az 1939—40 pénzügyi évre szóló költségvetési tervezetét. A kia­dások összege 411,700,000 lenne, a legmagasabb összeg, amit New York államban valaha elértek. A deficit elkerülése céljából a kormányzó háromféle további adó bevezetését javasolja, amik­nek révén 64 millió dollár új be­vételhez akar jutni. Az idei és jövő évi költségvetési hiány ugyanis összesen 57,500,000 dol­lárra rúgna. Ezzel az új adóbe­vétellel 1940 június 30-án 1,450,­000 dollár felesleget tudna ki­mutatni a kormányzó. Az újab­b adók közül az első 8 millió dollárt hozna. Ezt a nehéz likőrökre kivetett gallononkénti 1 dollár állami adó 1 dollár 50 centre való emelésével kívánná elérni. Közel 30 millió dollár be­vételi többletet akar elérni az üzleti forgalomra kivetett két tized százalékos adóval, vagyis minden 1,000 dollár forgalom után 2 dollár lenne az új adó. A harmadik adóbevétel­­26 millió dollárt hozna s minden ingatlan 1000 dollárnyi becsértéke után 1 dollár lenne. Lehman kormányzó az állami bevételek némi apadásáért az üzleti “recessziót” teszi felelős­sé, amely megnöveli a segély­igényeket. Mindhárom új adó voltaképen segélyekre kell, mert ezekre 85,400,000 van előirá­nyozva, amiből 25,400,000 kell a segélykötvények kamataim és törlesztésére, 60 millió dollár házisegélyre és 6 millió dollár az idei segélykiutalásokra. NEM LEHET ÁTTÖRNI A FRANCIA ERŐDÍTMÉNYEKET, MONDJA GIRAUD TÁBORNOK PÁRIS, jan. 31. — Henri Ho­noré Giraud tábornok, a francia Metz erőd parancsnoka egy be­szédében kijelentette, hogy Né­metország és Olaszország ön­­gyilkosságot követnének el, ha támadó háborút kezdenének Franciaország ellen. A francia erődítmények, Svájctól Belgiu­mig, teljesen áttörhetetlenek. Giraud, aki nemrég tagja volt a legfőbb haditanácsnak és most is a legfontosabb francia erőd parancsnoka, sokkal nyíltabban beszélt, mint bárki a magasran­­gú francia katonák közül. — Azért mondom ezt, mert ismerem a francia hadsereget és teljesen meg vagyok győződve állításom helyességéről. Még száz eset közül sincsen egyetlen egy, hogy az ellenség képes len­ne áttörni Franciaország hatá­rán Bázeltől­ Belgiumig. Ebben teljesen bizonyos vagyok. — Kétségtelen, hogy e pilla­natban a lehetséges ellenfél fö­lényben van légi haderő tekinte­tében. Bombákkal össze tud rom­bolni — mondjuk — 5,000 vagy 10,000 házat, de ha ezt a francia nép el tudja viselni, akkor az ellenség nem győzhet. Nem nyer­heti el a győzelmet, mert nem tud területet hódítani. — A Maginot vonal mögött olyan sokáig tudunk ellenállani, ameddig akarunk. A francia hadsereg legyőzhetetlen mögöt­te. Baldwin: Anglia nem fog félni, ha háború jön A volt angol miniszterelnök szerint el fog jönni az idő, ami­kor a háború elkerülhetetlen lesz LONDON, jan. 31. — Farn Baldwin, volt angol miniszter­­elnök, ugyanakkor, amidőn Adolf Hitler a német birodalmi gyűlésen tartotta beszédét és a volt német gyarmatok vissza­adását követelte, azt jelentette ki, hogy “igen veszedelmes el­képzelés” volna az, hogy Anglia fél a harctól. Ha háború jönne, “olyan egy­ségesen harcolnánk, amit még soha sem láttak” — jelentette ki. A volt miniszterelnök beis­merte, hogy megbeszélte Nevil­le Cham­­erlain-nel beszédének azt a részét, amely elitéli a vi­lágon, folyó fegyverkezési ver­senyt. ‘‘Szomorú dolog, —mondotta lord Baldwin — hogy Hitler és Mussolini saját osztályuknak, a m­­uu­kásosztál­yna­k, az érd­ekei­vel megalkusznak, alacsony élet­­standardon tartva dolgoztatják őket, hogy véres háborúra ké­szítsenek muníciót”. Lord Baldwin kijelentette, hogy a háború gyűlöletet és anarchiát fog örökül hagyni Európában, s mégis, ha Európa valamennyi népének a vezetői­ben nem él az őszinte béke­vágy, el fog jönni az az idő, a­mikor a háború elkerülhetetlen lesz. NEW YORK. N. Y. ENGEDETT A FELSZÓLÍ­TÁSNAK COLUMBUS, O., jan. 31. — Harry Persang elbeszélte a rendőrségen, hogy hétfőre virradó éjjel ő és felesége ar­ra ébredtek, hogy betörő jár­kál a hálószobájukban. “Meg­mondtam neki, hogy nálunk semmi értékeset nem talál és arra kértem, hogy távozzék”, jelentette ki Persang. A be­törő egy pillanatig gondolko­dott és azután szótlanul el­távozott. Tovább folyik a paralysis ellen megkezdett harc Milliók hallgatták végig Roose­velt elnök rádió üzenetét. 25.000 bált tartottak az elnök születés­napján WASHINGTON, jan. 31. — Milliókra megy azoknak a szá­ma, akik gyermek paralízis el­leni küzdelem céljait szolgáló táncmulatságokon megjelentek, Roosevelt elnök 57-ik születés­napján. Az elnök rádióbeszédében a harc folytatására kérte fel az ország lakosságát. Minden állam, megye, város és község lelkes együttműködés­re hívta fel a rettenetes beteg­ség elleni küzdelem folytatására. “Csakis ilyen teljes együttmű­ködéssel volt a tüdővész legyőz­hető, mondotta az elnök, kinek rádió üzenetét 25.000 különböző táncmulatság és ünneplés szín­helyére továbbította a rádió.­­ “Ilyen céltudatos együtt dolgo­zással fogjuk a gyermekkori pa­­ralízist is legyőzni,” mondotta. A kampány jövedelmének 50 százalékát a National Founda­tion for Infantile Paral­isis egyesület kapja, másik 50 szá­zalékát pedig azok a városok és községek, melyekben a pénz be­folyt, de ugyanezen célra: a pa­ralízis elleni harcra. Az elnök csendben ünnepelte születésnapját. Hivatalába nem ment be és csak néhány kong­resszusi vezetővel tanácskozott. Este a “kézelő gomb” társaságot látta vendégül vacsorán. A tár­saság tagjai mind régi, meghitt barátai, akiknek az elnök arany kézelőgombokat ajándékozott. NAGYBRIT­ANNIA KÉSZEN ÁLL Chris S. Kent, a londoni The Timess újságvállalat vezérigaz­­­gatója, aki most érkezett New Yorkba a “Georgic” nevű Cu­­nard-hajón, kijelentette az új­ságírók előtt, hogy Nagybritan­­nia soha sem volt jobban felke­­rülve a háborúra és soha sem óhajtotta jobban a békét, mint ezekben a napokban. Mr. Kent 1917 május óta először jár az Egyesült­­ Államokban. Annak idején néhai Northcliffe társa­ságában, mint a brit háborús bizottság tagja érkezett ide. A HINES ÜGY ESKÜDTEI NEM TUDNAK WEiNBERG HALÁLÁRÓL A vád és védelem precedenseket kutat és egyelőre közös megállapodással az esküdtekkel nem tudatták, hogy George Weinberg tanú agyonlőtte magát Az öngyilkos George Wein­­berget eltemették Queensben, de a Hines ügy esküdtjei sze­mében miig mindig él. Wein­berg a vád egyik koronatanúja volt a James J. Hines Tamma­­no vezér elleni ügyben és az es­küdtek még nem tudják, hogy Weinberg már nem él. Úgy az ügyész, mint a védők is a törvénykönyveket bújják, precedenseket keresnek, ame­lyek módot adnának arra, hogy az esküdtekkel is tudassák a történteket, de oly módon, hogy az semmi tekintetben se befo­lyásolja őket az ügyben. Egyébként a Hines tárgyalás olyan, mint egy megismételt színházi előadás: ismét sorra veszik mindazt, amit már az el­ső, alakos okokból megsemmisí­tett tárgyaláson elmondtak.­­ Csak George Weinberg öngyil­kossága ij és azt tartják egy­előre hét lakat alatt, közös megállapodás alapján az ügyész és a védelem ügyvédjei, az es­küdtek előtt. A precedensek bemutatásáig Nett bíró dönt a felett, hogy mit lehet az esküdtek előtt ki­nyilvánítani és mit kell tovább­ra is a titoktartás leple alatt tartani. „TŰZ ALATT’– MONDOTT LE MANTON SZÖVETSÉGI BÍRÓ Martin T. Manton, aki az Egyesült Államok kerületi szö­vetségi bíróságnak legidősebb bírája 1926 óta, beterjesztette lemondását Roosevelt elnökhöz. Állásának elhagyása az elnöktől függ, de mindenesetre még már­cius 1 előtt meg fog történni. A lemondott bíró ezt a lépé­sét 24 órával azután tette, hogy Thomas E. Dewey kerületi ügyész hat súlyos vádpontban a bírói tisztességgel össze nem férő üzelmekkel vádolta meg Mantont. Hatton W. Sumners texasi demokrata képviselő, a Képviselőház igazságügyi bizott­ságának elnöke előtt. A vád lé­nyege az, hogy a bíró az előtte lévő perekben szereplő nagy vál­lalatoktól összesen 439.000 dol­lárnyi kölcsönöket vett fel. Lemondásával párhuzamosan Manton bíró nyilatkozatot adott ki, amiben megvédi üzleti tevé­kenységét és kijelenti, hogy ezeknek semmi kapcsolatuk sem volt ítélőbirói szerepével. Közli továbbá, hogy Frank Murphy igazságügyminiszterrel való ta­nácskozása után küldte el lemon­dó levelét. Noha így a kongresz­­szusi vádalá helyezésre nem ke­rül a sor, a vizsgálat tovább fo­lyik Manton bíró ellen, összes üzleteinek felderítésére. TESSÉK SIETNI! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1939-IK ÉVI NAPTÁRA rohamosan fogy Készletünk napról-napra csökken. A kézbesítést szeretnők befejezni. KÜLDJE BE RENDELÉSÉT MA!

Next