Amerikai Magyar Népszava, 1939. február (40. évfolyam, 32-59. szám)

1939-02-01 / 32. szám

Mi újság az Óhazában Boros “püspök” kalandjairól számol be az ‘Esti Kurír’ A pesti detektivből lett amerikai érsek különös manipulációi.­­ Pappá szentelt egy szege­di fogorvost s igy juttatta ki az Egyesült Államokba Budapesten és vidéken már hetek óta ke­resik a detektívek Boros István “görög ka­tolikus érseket”. Fontos beszélni valója van a rendőrségnek vele. De mindenütt, ahol megfordult a nemrég Amerikából Budapest­re érkezett magyar származású “érsek”, többnyire ezt válaszolják a hatóság tisztvi­selőinek : — A kegyelmes úr csak rokoni látogatás­ra jött haza s pár nappal ezelőtt váratlanul elutazott. Ennek a gyors távozásnak, Boros érsek sietős elutazásának fölötte érdekes előzmé­nyei vannak. Két hónapja ugyanis Boros ér­sek körül különös dolgok játszódtak le Bu­dapesten, Szegeden és Nyíregyházán. A magyar rendőrhatóságok előtt nem is­meretlen az Amerikában letelepedett Boros István Viktor karrierje. Ez az érdekes, te­kintélyes külsejű férfiú levélpapírjain, vizit­kártyáján ugyanígy szerepelteti nevét: BOROS V. ISTVÁN a Magyar Görög Katolikus Apostoli Egyház érseke Mégis jól emlékeznek még reá a budapesti főkapitányságon, mert változatos életpályá­ján többek között detektív is volt a buda­pesti rendőrségen az érseki rangig emelke­dett Boros V. István. Boros becsületes erdé­lyi családból való és évtizedeken át itt élt Budapesten. Igazi neve Boros Géza. Detektívből érsek Valamikor tanítónak indult, de a volt pre­­parandista falusi tanító korában teológiai tanulmányokkal foglalkozott. Még a háború előtt Boros Géza pályát vál­toztatott és a négy középiskolával és tanítói oklevéllel igazolt előképzettség után államrendőrségi detektív lett Buda­pesten. Szorgalmas nyomozó volt. Mindazok, akik emlékeznek rá a pesti rend­őrség mai tisztviselői közül, senki sem mert arra gondolni, hogy Boros Géza egyházi kar­riert fog csinálni. Nem mutatkozott sem vallásosnak, sem oly emelkedett szellemű­nek, mint aki papnak készül. Épp ellenkező­en, nagyon is materialistának mutatkozott, jobban érdekelték őt az anyagi javak, mint a lelkiek. Ezért el is kellett hagynia a rend­őrséget. Egy ideig Budapesten maradt a kitűnő al­­kalmazkodóképességű Boros Géza. Hosszú ideig szemmel tartotta őt a rendőrség, bár a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekménye­ket nem követett el, mégis pontos fel­jegyzé­seket kellett készíteni m­agánéletéről. Előbb ugyanis magánnyomozó vállalatot alapított Buda­pesten. Ennek a működését a rendőrség annak idején betiltotta. Később Boros többedmagával érettségire készítő magániskolát nyitott. Ezzel sem boldogult s ebben az időben hatá­rozta el magát Boros Géza arra, hogy pap lesz. Magyarországon ezt nem érhette el, mert egyetemi és egyházi tanulmányokról okmá­nyokat nem tudott volna felmutatni. Veje, Doroszlai Dákics Mihály szegedi görögkeleti lelkész lehetett nagy hatással Boros Gézára, mert egyszer csak Boros Géza megjelent Nis-ben, Desideus görögkeleti szerb püspöknél, levizsgá­zott és az ó-szerbiai püspök felszentelte pappá. Már reverendában, mint a görögkeleti egy­házhoz tartozó pap tárt vissza Magyaror­szágra. Zsebében a voltak a pappá szentelés okmányai. Nemsokára a római egyházhoz tért meg s igy lett belőle görög katolikus magyar pap. A papi karrier lépcsőfokait egymásután igen gyorsan járta be. Előbb Homoród községben lelkészked­ett. Buzgó atyja volt híveinek , minden erővel igyekezett érdemeit Rómában is elismertet­ni. Magas kitüntetésre vágyott. Ezt állítólag el is érte, de a hírek szerint csakhamar meg­fosztották őt pápai kitüntetésétől. Boros Géza, aki az új keresztségben fel­vette az István Viktor nevet, esztendőkkel ezelőtt hirtelen Amerikába utazott. Onnan küldözgette ismerőseinek, barátainak furcsa egyszerűséggel írt leveleit, amelyek semmi­képpen sem mutatták meg a magasabbrendű egyházi műveltséget. Boros mégis ugrásszerű, érthetetlen előmeneteléről számolt be ezekben velekben. Egymásután közölte, hogy vikárius lett, majd azt, hogy felszentelték érsekké. A Szent Töviskorona Lovagrend új tagjai Az új görök katolikus érseket díszes papi ruháiban azóta gyakran látták Pesten. Leg­utóbb múlt év novemberében jött haza Ame­rikából. Ekkor terelődött feléje a hatóságok figyelme. A fővárosban és néhány nagy vi­déki városban, olyan emberek, akik azelőtt Boros környezetéhez tartoztak, furcsa pro­paganda útra indultak. Szinte egyformán ezt mondották: — A Szent Töviskorona Lovagrend prelá­­tusa, Boros érsek, a rend hercegérsekének megbízásából megszervezi Magyarországon a Lovagrendet. Ez a rend idősebb, a Máltai Szuverén Lovagrend, de a tagok épp oly díszes lovagi egyenruhát viselnek, mint a máltai lovagok. Boros érsek ar őexcellenciája az arra ér­demeseket kitünteti és felveszi a lovag­rend tagjai közé, ha megfelelő anyagi eszközökkel támogatják a rendet. Az ügynökök azután elmondották azt is, hogy nemcsak lovagi címet, hanem a rend magasabb fokozatait is el lehet érni az ado­mányok nagysága szerint. Néhány hiszé­keny ember léprement, már csak azért is, mert az érsek úr, a volt detektív­ különböző vidéki városokban személyesen is megerősí­tette megbízottjainak kijelentéseit. Tulaj­donképpen ekkor kezdtek nyomozni először az Amerikából jött érsek személye, múltja iránt. Rábeszélő levelek Egymásután több feljelentés érkezett el­lene. Érdeklődött iránta a budapesti ameri­kai konzulátus is, amely közölte a rendőrség­gel, hogy Boros Viktor István érsek felszentelt pappá olyan egyéneket, akik a zsidótör­vény miatt kivándorolni igyekeztek, de nem tudtak amerikai vízumhoz jutni. Tudvalevő ugyanis, hogy papok soron kívül kaphatnak vízumot. Eleinte valószínűtlennek hangzott ez a hír. De az amerikai konzulátus értesítette a rend­őrséget, hogy nemrég vízumot adtak Ame­rikába való utazás céljából egy Füzesi Mik­lós nevű görög katolikus lelkiznek, akit, okmányai szerint, két évvel ezelőtt Boros V. István érsek pappá szentelt. A szegedi rendőrség is belekapcsolódott a nyomozásba. Érdekes dolgokat derítettek ki. A zsidó származásu Füzesi Miklós orvos dip­lomát szerzett Magyarországon. Fogorvos lett belőle s Amerikába szere­(Folytatása az utolsó oldalon) Füstöl a boszoránykonyha A BIBLIÁS EMBER Irta: ERDŐS ÁRPÁD I. FEJEZET (9-ik folytatás) Felfigyelt és az ügyészség engedélye alap­ján az unitárius temetőben exhumáltatta Kalocsai Erzsébet holttestét. A hullarésze­ket felküldötték Budapestre, ahonnan a mű­­­vegyész azt jelentette, hogy Kalocsai Erzsé­bet hullarészeiben arzént találtak. Ezután történt, hoy detektívek jelentek meg a szegedi rendőrségen, megtették a je­lentésüket és ezen az alapon február végén Csorvás Jánost letartóztatták. A detektívek Csorvást előállították a rend­őrkapitányságra, majd átkísérték Hódmező­vásárhelyre és ott közölte vele Póka kapi­tány, hogy mivel van gyanúsítva. — Tagadom, tagadom, nem öltem meg az édesanyámat. — Tagadni a legkönnyebb. De itt vannak a bizonyítékok! Aztán annyi a gyanús kö­rülmény, hogy azok alól aligha tisztázhatja magát. És megkezdődött a vallatás. Csorvás Já­nosnak el kellett mondania, hogan érkezett hozzá az édesanyja, az orvosokkal való be­szélgetéseit, a legaprólékosabban kellett el­mondania a betegség tüneteit és vissza-visz­­sza tértek a keresztkérdések során a beteg­ség minden jelenségére. — Miért biztosította be az édesanyját annyi temetkezési társulatban? — ő akarta, hogy halála után nagyobb összeghez jussak. Azt mondta, hogy “csak fizesd, fiam a temetkezésit, legalább nem ha­lok meg puffra. Örökség lesz utánam”. Azután rátértek a házvásárlásokra. El­mondta, hogy az édesanyja halála után négyszáz forintot vett fel a temetkezési tár­sulatból. Kalocsai Erzsébet után 1400 forin­tot kapott. Medgyes-Bodzásról, ahonnan Vá­sárhelyre költözött, 280 forintot hozott ma­gával, Vásárhelyen is volt egy kis háza, azt eladta 600 forintért. A szegedi házát 24.500 forintért vette, de előzőleg Varga Pál tisz­­teletes feleségétől 20 forintot kért kölcsön és még többektől kért apró kölcsönöket a hiányzó összeget pedig államkölcsönből vet­te, amivel a házat megterhelték. — Kérem, kapitány úr, minden fillér tisz­tességes utón jutott hozzám, én nem öltem meg az anyámat. — Hát a feleségét? — Ki az az istentelen, rémüldözött Csor­vás János, aki ezt rám merné fogni. Ott van a Regdon orvos úr, az megmondhatja, hogy a feleségem mit mondott neki. Napokon keresztül folyt a bűnü­gyi nyo­mozás, a rendőrség kihallgatott egész sereg tanút, mindazokat, akik Csorváséához jár­tak, Asztalos Mihálynét, Szappanos Juditot, azután a temetkezési társulatok tisztviselő­it, akik közvetlenül semmit sem tudtak mon­dani, csak azt, hogy Csorvás János nem en­gedett senkit közel a beteghez, mindig ott volt mellette és hogy szemmel láthatóan örült a pénznek, amit anyja halála után a temet­kezési társulatoktól felvett. A nyomozás befejezése után a rendőrség úgy találta, hogy bár közvetlen bizonyíték nincs, elegendő összetett gyam­okot tud szol­gáltatni Csorvás János bűnössége mellett és ezért őt előzetes letartóztatásba helyezte. A Jáger Mari féle bűnszövetkezet a rend­őrség megállapítása szerint ezzel vált teljes­sé és a nyomozás iratait a letartóztatottak­kal együtt átadták a szegedi ügyészségnek. A közvélemény nem tudott megnyugodni. Ideges félelem vett erőt az embereken és az egész ország nagy figyelemmel várta az ügyészi eljárás eredményét és a bűnper fő­tárgyalását. Közben az újságok mindenfele állandóan írtak, az emberek beszéltek az ügyről, tár­gyalták a méregkeverők bűntettét és az or­szágos vásárokon meg is énekelték Jáger Marit a többi bűntársaival. Ponyvafüzetek jelentek meg és ezekben az egyik fűzfapoéta így énekelte meg Csorvás János históriáját: “CSORVÁS JÁNOS Kedves édes anyám, édes szü­lődajkám, Kinek keblére fejem sokszor hajtím. Aki legelőször oktattál a jóra, íme, feléd szállok egyetlen egy szóra. Nagy bűn, amit rám fog Isten, ember, biró, Erős lélek ám az ily vádat elbíró, Egy az Isten, irgalmas is, ha jó, Lelkem olyan, mint egy nagyon terhelt hajó. Hogy ily rossz gondolat ütött bennem tanyát, Méreggel pusztítni el a legjobb anyát, Kinek minden gondja, minden gondolatja, Gyermeki szivemhez hű szerelmét adja. Tagadom én most is, tagadom is mindég, Látja lelkem az ur és a csillagos ég, Nem férhetett hozzám ily gyalázatos bűn, Meggyilkolni anyám, akit szerettem bűn.” * A néplélek nem tudott betelni a bűnpör anyagával és különösen Jáger Mari köré va­lóságos legendákat építettek. A csapongó képzelődés élő boszorkány bűbájos alakjával ruházta fel, aki hatalmával még a börtön­ben is uralkodni tud. (Folytatjuk) AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA JAJ/JAJ / A HÁTAMBAN ÚGY FÁJNAK AZ IZMOK, HOGY ALIG TUDOK FELÁLLNI. VÁRJ CSAK, AMÍG JÓL BEDÖRZSÖLLEK PAIN-EXPELLER-REL. ETTŐL MEG FOGNAK SZŰNNI A FÁJDALMAID ÉS SZAGGATÁSAID.^ 1867 óta az egész világon használják Felmentették a hitvesgyilkost Nem mindennapi gyilkossági bűnpert tárgyalt a gyulai tör­vényszék Lánczy-tanácsa. Szu­­ronyos börtönőr állította a bíró­ság elé Dubrancsik Pál 78 éves asztalosmestert, akit erős felin­dulásban elkövetett emberölés b­ű­­n­t­e­ttével vádolt meg az ügyészség. A vád szerint Dub­rancsik múlt év november ele­jén tizenkét korongcsapással megölte feleségét, Mikó Máriát. — Nem vagyok bűnös — vá­laszolta Dubrancsik az elnök kérdésére. — A feleségem kény­­szerített rá, hogy megöljem. Én csak védekeztem, mert meg akart gyilkolni. Különös termé­szet volt a feleségem, már fia­tal kora óta mindig gyilkossá­gon járt az esze, mindig szur­­kálni akart. Mindig fenyegetett, hogy meggyilkol, ha nem jól vi­selkedem. Dezsőházy Pál, a vádlott fia tett ezután tanúvallomást, mely­ben elmondotta, hogy apján kí­vül senki sem tűrte volna egy félszázadon át az asszony kínzá­sait. Saját fiához, vagy menyé­hez sem volt soha egy jó szava. Arról is tud, hogy anyja meg akarta gyilkolni az apját. Dr. Karolini Lajos egyetemi magántanár szakértői vélemé­nyében megállapította, hogy az asszonyt tizenkét ütés érte a fe­jén. Egyik ütés sem volt halá­los, mert a vádlott nem sújtott erőteljesen a vasrúddal, hanem csak csapkodott vele. Az asz­­szony halálát tulajdonképpen or­­bánc okozta, amely az ütések folytán keletkezett. A vádlott épelméjű ugyan, de agg korával járó túlzott ingerlékenysége megfosztotta akaraterejétől a cselekmény elkövetése alkalmá­val. A bíróság rövid tanácskozás után Dubrancsik Pálit felmen­tette a vád alól s elrendelte azon­nali szabadlábra helyezését. Az ítélet indokolása szerint Dub­rancsik tettét jogos önvédelem­ből követte el. Az öreg vádlott zokogva vette tudomásul az ítéletet, amely el­len az ügyész fellebbezést jelen­tett be. Véget ért a sztrájk Szegeden Szegeden az Angol-Magyar Jutafon- és Szövőipari Rész­vén­y­t­á­rsaság munkásainak sztrájkja ügyében az iparügyi minisztérium kiküldöttjének je­lenlétében folyó béregyeztető tárgyalások megegyezéssel befe­jeződtek. A megegyezés értel­mében a munkások 20 százalékos béremelést kapnak és a munka­szünetelés idejére is megkapják bérüket. A munkások már meg­kezdték a munkát. Otthonának legkellemesebb, legérté­kesebb kényelme, ha b bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jó­kedvet, napsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis előfizetési díj terhét. RADIO Magyarországi rövid­hullámú rádió-műsor HAT-4 hívój­eles adó­állomáson : 9.125 ke., 32.88 m. SZERDA, FEBRUÁR 1-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG “Felvidéki hangulatok.” “Tárogató melodráma és felvidéki dalok.” Előadja az I. sz. Regős­csoport. Magyarnyelvű hírszolgálat. “Bodrogközi csalogány.” Székely Im­re szerzeménye, előadja a rádió sza­lonzenekara. Angolnyelvü hírszolgálat. “Magarnóták.” Zongorázik Uray Margit. Szlováknyelvü hírszolgálat. “Ipolysági bevonulási induló.” Ru­­szinkó Nándor szerzeménye, előadja az 1. h. gy. e. zenekara. Ruszinnyelvű hírszolgálat. Himnusz. Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 2-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG “Villa.” Magyar népi gyermekdal. Kodály szerzeménye. Énekel a Szilá­gyi Erzsébet leánylíceum énekkara. Magyarnyelvű hírszolgálat. “Édes anyanyelvűnk.” Halász Gyu­la előadása. Angolnyelvü hírszolgálat “Aranyszőrü kis bárányka.’’ Vin­­cze Zsigmond szerzeménye. Énekel Cselényi József. “Országúton hosszú a jegenyesor.” Csárdásokat muzsikál Magyari Imre és cigányzenekara. Szlováknyelvü hírszolgálat. “Bakanóta.” Induló. Kraus Antal szerzeménye. Előadja az 1. h. gy. e. zenekara. Ruszin nyelvű hírszolgálat. Szózat. Rákóczi induló. Válogatott K-űsor a new yorki nagy rádió­­hálózatokról : SZERDA Délelőtt 8:00-WOR—News 8:30-WEAF—Gordon Orchestra 9:00-WOR—The Hymn Singer 9:30-WEAF—Band Music 10:00-WOR—Pure Food Hour 10:30-WJZ—Bob Carol, Baritone 11:00-WOR—Thb Women’s Page 11:30-WABC—Big Sister—Sketch Délután 12:00-WJZ—Hazel Glenn, Songs 12:30-WOR—News 1:00-WOR—Health Talk; Music 1:30-WABC—Road of Life—Sketcli 2:15-WOR—Lynn Cole Orchestra 2:30-WJZ—U. S. Marine Band 3:00-WJZ—Rakov Orchestra 4:00-WOR—News Bulletins 4:45-WOR—Rhythm Musical 5:15-WABC—March of Games 5:30-WABC—Vocational Program Este 6:00-WJZ—News G:45-WABC—Enoch Light Orch. 7:00-WEAF—Amos ‘n’ Andy 7:30-WJZ—Heidt Orchestra 8:00-WOR—Carlo Morelli, Baritone 8:30-WEAF—T. Dorsey Orchestra 9:00-WEAF—Fred Allen, Comedians 9.-30-WOR—Clinton Orchestra 10:00-WEAF—Kay Kyser Orchestra 1UOO-WOR—News Reports 11:25-WEAF—News; Webb Orch. 12:00-WEAF—Shaw Orchestra I2:30-WEAF—Lights Out—Drama V Nincs megállás! (Az Amerikai Betegsegélyző és Életbiztosító Szövetség hivatalos közlönyében írta: DEZSŐ JÁNOS) Az, hogy 1938 helyett 1939-et írunk, nem változtat semmit a világi kereké­nek forgásán. A természet homok­órájának a mutatója egy percre sem áll meg. Szünet nélkül halad tovább­á a kitűzött cél felé s mint évezredeken keresztül, ezután is megjelöli ugyan­azon napokat, heteket, hónapokat és éveket, sőt a jövő évezredeket is.­­ Ha a természet rendszerénél ez is­­gy van, hogy a világ szekerének ke­reke szünet és megállás nélkül men­jen a maga rendeltetése útján, — ugyanez a helyzet az emberiségnek az életben is, ha az Istenség­ által ki­tűzött céloknak a megvalósítását el­­ akarjuk érni. . A földtekén elhelyezkedett emberi­ség, ha bármely nemzethez, vagy tár­sadalmi alakulathoz tartozik is, min­den egyes egyedének meg van a ma­ga kitűzött célja, melyért dolgoznia ,­ kell. Éppen így magán­életünkben is meg­vannak ezek a kitűzött célok, me­lyek elérésére törekednünk kell. Nem­csak magunkért és magunknak az előnyére kell dolgoznunk, hanem em­bertársainkért is és azok hasznára is. Mennyivel szorosabb kötelesség és nagyobb feladat hárul azokra, akik­­ közös jótékony intézményeink szolgá­latában fejtik ki munkálkodásukat és adják oda tehetségük legjavát, hogy idegölő munkájukkal mozdítsák elő a embertársaik javát. Tudjuk nagyon jól, hogy annak az intézménynek, melynek vezetésével megbizattak, megállás nélkül haladni kell a kitű­zött cél felé — és annál inkább is, mert az a cél szent, mert az a cél az elesetteknek, az özvegyeknek, az ár­­t­yáknak és minden rája szorulónak a megsegítése. Szóval: nincs megállás! Amennyiben egy új esztendőnek a­­ küszöbén vagyunk, tekintsünk csak vissza egy pillanatra az elmúlt évre és tegyünk számítást önmagunkkal és kérdezzük meg önmagunktól, vaj­­j­­on megtettük-e mindannyian emberi kötelességünket, melyre hivatva van ' ,­gyünk? ! Nekünk, akik egy közös jótékony­­ intézménynek vagyunk a tagjai, en­nek keretein belül mindnyájunknak­­ vannak kötelességeink, melyek telje­sítését egy pillanatra sem szabad el-­­­hanyagolnunk. Jó lélekkel mondha-­­­tom, hogy testületünk vezetősége­­ minden tőle telhetőt elkövetett, hogy­­ testületünk eleget tegyen azon szent­­ célnak, mértét maga elé tázött, Jő­­ lélekkel mondhatom, hogy eleget is­­ tett. ] Hát te, tagtársam, mit tettél? Vár- s jón tettél-e valamit a saját testüle­ted érdekében az elmúlt évben? Dol-­­ goztál-e csak egy kicsit is annak elő-­­ haladására? Iparkodtál-e annak jó­­ hírnevét emelni? Erősítetted-e annak­­ jövőjét legalább azzal, hogy egy új­­ testvért, egy új barátot szereztél ma­­­­gad mellé? Ezek mind olyan kérdé­­­­sek, melyeket joggal feltehetünk min-­­­den tagtársnak, mert joggal el lehet várni minden egyestől, hogy igennel­­ feleljen rájuk. A tagságnak tudatában kell lenni, s hogy ez az intézmény az övé és még­­ jobban az ő gyermekeié. Nem elég,­­ hogy annak vezetői, tisztviselői és­­ néhány jóakaratú testvér dolgozza­nak a többi tízezrekért és azok csa­­ládjaikért. A cél közös, az érdek kö­zös, az anyagi előny közös. Ezen kö­zös célok érdekében minden tagtárs­nak ki kelllene venni a részét a munn­kából is és a fejlesztést közös munká­val kellene előre vinni. Mert bizony sokan vannak olyanok, akik a közös­ előnyökből nem engedik el a részüket de a fenti kérdésekre nem tudnának igennel válaszolni. Kedves tagtársam, amit elfelejtet­tél megtenni a múlt évben, azt igye­kezz helyre hozni a most beköszön­­töttben. Igyekezz többet tenni anná inkább is, mert egy olyan nagy cél­nak a sikerre viteléről van szó, mely­hez minden tagtársamnak a munkál­kodása és segítsége szükséges. Ez a nagy cél nem más, mint a tagszerzési versennyel egybekötött óhazai utazás, melyet a jövő nyáron rendezünk le. Át fogjuk küldeni a szülőföldre 25 tagtestvérünket. In­gyen hajó- és vasútijegy New York­tól Budapestig és vissza. Odaát egy heti ingyen lakás és ellátás, stb. Arra kérem a tagtársakat, legki­vált pedig az osztályok tisztviselőit, hogy ennek a célnak az érdekében fogjanak össze. Nevezzenek ki ver­senyzőket, hogy azok azután a kevés, de mindnyájunknak a hasznára való munkálkodásukkal megnyerjenek egy ilyen ingyenes utazást. És ezt a ver­senyzőt segítsék minden tehetségük­kel és minden lehetőséggel. Legyen r­ája büszke az osztály maga, hogy ő juttattta hozzá a tagtársat, vagy tagtársnőt. Ez az első ilyen megmozdulásunk és ennek sikeréért mindent meg kell tennünk, minden lehetőt el kell kö­vetnünk, hogy azután jöhessen a többi is. Ne felejtsük el, hogy min­den kezdet nehéz, de csak a kezdet nehéz. Én tudom, Testvérem, hogy Te is szeretnél átmenni és meglátni a szü­lőföldet! . .. Különösen azok a tag­társak, akik a most visszacsatolt Felső-Magyarországból szakadtak ki, akik a Felvidéket tartják szülőföld­jüknek. Meglátni a nagy Rákóczi szű­­kebb hazáját, Kassát, Ungvárt, Mun­kácsot, stb., és sok kisebb községet is, melyekre mindenre szeretettel gondolunk vissza. Jelentkezzenek tehát a tagtársak a versenyben való részvételre. Áldozza­tok egy kis időt és egy kis fáradsá­got annak tudatában, hogy anélkül is meg kellene tennetek és annak remé­nyében, hogy még ezt az örömet is megszerezhetitek vele. Részt vehet benne a férfi és nő, öreg és fiatal egyforb­án. Mozduljon meg a tagság mindenütt és lássuk meg, hogy kik lesznek még az első között is a legel­sők. Ez az első vállalkozásunk olyan fontos, hogy ennek sikere kihatással lesz a következő évekre is, mert ha ez sikerül — és kell, hogy sikerüljön, — akkor ennek megismétlése is kö­vetkezni fog. Ez azt is jelenti, hogy aki esetleg most nem nyerhetne, an­nak kilátása van a jövőben való nye­résre. Tehát nincs megállás! Előre, a ki­tűzött cél megvalósítására! Ennek reményében, egy több megelégedett­séget hozó új esztendő kívánásával vagyok minden tagtársam­ és minden jóakaratú embertársam iránti szere­tettel, L­EZSŐ JÁNOS, elnök. RHEUMA Láb­betegségek viaszerek, viszketegség, daganatok, lábsebek, érgyulladás, kiütések, lúd­talp, izületi fájdalmak, isiás gyors és eredményes kezelése és gyógyi­ * tása operáció nélkül. Kezelés ide­jén munkába járhat. Vizsgálat ingyenes. Mérsékelt árak Rendelő órák: naponta 1-től 6-ig Hétfőn és csürtököft 1-től 8.30-ig — Vasárnap nincs rendelés — L A. BEHLA, M. D. Berlini specialista (Németország) 320 W. 86th St. Near Broadway Alapos vizsgálat! Szakszeri­ kezelés férfi, női vér és bőrbetegségekben más rendellenességekben és gyen­geségben szenvedőknek Dr. Derdha 128 E. n SM Telefon: ATVater 9-5969 Naponta 10-től 2-ig, 4-től 9-ig ▼ssámap 10—1-ig

Next