Amerikai Magyar Népszava, 1939. március (40. évfolyam, 60-90. szám)

1939-03-01 / 60. szám

_1 Mi újság az Óhazában Műmárványt akart készíteni és állatgyógyszert fedezett fel Mágay Gyula szabómester éveken keresz­tül, egészen a legutóbbi idényig a Csokonai Színházban dolgozott. Közben arra is volt ideje, hogy foglalkozzék régi szenvedélyével, a kémiával és mepróbálja fölfedezni a mű­márványt. Hosszú időn keresztül kísérle­tezett, de kevés sikerrel. A műmárvány nagy problémáját nem oldotta meg, ellen­ben — egészen véletlenül — a folyadék, ami­­n­ek műmárvánnyá kellett volna változnia, kitűnő szernek bizonyult az állatbetegségek ellen. Ez nem tréfa és nem félrevezetés, ez való­ság. Mágay Gyula készítménye most van a szabadalmi hivatalban szabadalmaztatás vé­gett. Ugyanakkor pedig már eddig is nagy budapesti gyárak tettek igen nagy összegű ajánlatot a találmány megvételére. Az ajánlatok szerint a volt színházi szabó már igen jómódú ember lehetne, de mégsem mu­tatkozott hajlandónak eladni találmányát. Hogy miért, azt mondja el ő maga. A meggyógyult macska A Nap­ utca 13. számú kopott kis földszin­tes ház udvarán lakik és dolgozik Mágay Gyula, a “vészmentesítő szérum” feltaláló­ja. Sovány, alacsony kis emberke, nagy fe­kete csillogó szemekkel. Az asztalon vasaló, szabászolló, szövetek, sehol semmi jele annak, hogy a mester ve­gyészettel foglalkozik. — Nem itt dolgoztam a szerekkel, *— be­széli — hanem volt egy kis szőlőnk a Geréby­­kertben és ott munkálkodtam. Elmondja ezután, hogy nagyváradi szüle­tésű, onnan vonult be katonának és olasz fogságba esett. — Amikor kiszabadultam a fogságból — folytatja, — már nem mehettem haza. Nagy­váradra s így Debrecenben telepedtem meg keresztapámnál, aki azóta apósom is lett. Ő ajánlotta, hogy tanuljam ki a szabómes­terséget, amit meg is tettem és most már közösen dolgozunk a műhelyben. Persze, azóta már voltam másutt is, így sokáig vol­tam szabója a Csokonai Színháznak, ahon­nan csak tavaly jöttem el. — Miért? — Meguntam, így térünk rá a műmárványra. — Mindig érdeklődtem a kémia iránt, tudtam, hogy sok lehetőséget rejt. Isme­rem azt a vegyészeti törvényt, hogy össze­állítunk ötféle anyagot és abból létrejön a hatodik anyag. Ezen az alapon indultam el felefedezni a műmárványkészítés titkát. Van ugyan már műmárvány, de az nem tö­kéletes és én szerettem volna kifogástalanul megoldani ezt a problémát. Újfajta kompo­­ziót igyekeztem találni. Elbeszéli, hogy amikor volt egy kis sza­badideje és nem volt elfoglalva a színház­ban, azonnal sietett ki a szőlőbe, ahol foly­tatta a kísérletezést a különböző vegyszerek­kel. — Hiába volt azonban­ minden próbálko­zásom, nem sikerült semmi. Eléggé szép színeket tudtam előállítani, viszor­t az anyag nem bizonyult eléggé szilárdnak. Ez pedig nem volt olcsó szórakozás, eléggé sokba ke­rültek a vegyszerek. Végül aztán nagyon elkeseredtem és elhatároztam, hogy abba­hagyom az egészet. De előzőleg még az tör­tént, hogy volt a­ szőlőben egy macska, amely megbetegedett. Azt akartam, hogy ne kínlódjon tovább, múljon ki és beadtam neki abból a szerből, amiből a műmárványt akartam előállítani. De csodák csodájára, a macska meggyógyult. Saját maga is mosolyog ezen, azután to­vább beszél: — Ekkor még nem tulajdonítottam sem­miféle különösebb jelentőséget ennek az esetnek. Néhány nap múlva azonban, ami­kor annyira méregbe jöttem a sikertelen kí­sérleteim miatt, hogy az egész vegyszert kidobtam, meglepő esemény történt. Beteg volt az egyik disznóm. A folyékony vegy­szert pedig abba a vályúba dobtam, amiből a disznó ivott. Az állat megitta a vegy­szert és íme, meggyógyult. Az egyedüli “vészmentesítő” Persze, ez már feltűnt neki is. Gyorsan elsietett a szomszédba, ahol szintén beteges­kedett az egyik sertés. Megkérte a szomszé­dot, hogy adja be neki a nála lévő folyadé­kot, hátha segít az állaton. A szomszéd teljesítette a kérést és ez a disznó is egész­séges lett.­­— Ennek az esetnek már hire futott a környéken — beszéli — és egymásután jöt­tek hozzám szegény emberek, próbáljak se­gíteni az ő beteg jószágukon is. Szívesen tettem, adtam nekik az eredetileg műmár­­ványkészítésre összeállított folyadékból. Ke­véssel utána mindenfelől jöttek hálakodni. Csaknem kivétel nélkül mindegyiknek meg­gyógyult a jószága, így ment hire Mágay Gyula találmányá­nak. — Érdeklődtek már iránta a főispáni hi­vataltól kezdve mindenfelől — mondja. — De az igazi sikert mégis csak az bizonyítja, hogy azóta, mióta beadtam a szabadalmazta­tás iránti kérelmemet, igen komoly anyagi ajánlatokat is tettek. Egy budapesti gyár hajlandó lett volna 15,000 pengőt adni talál­mányomért. — Tulajdonképen micsoda ez a találmány? — érdeklődünk. — A helyzet az, kérem, hogy állatok szá­mára gyógyszerek és tápszerek már töme­gesen vannak, de vészmentesítőszer egyedül én vagyok... Mosolyogva javítja ki magát. — ... azaz vészmentesítő szer egyedül az enyém. Ez tudniillik nem gyógyszer, ha­nem a bajt megelőző szer, mondhatnám azt is, hogy jelentősége hasonlít az emberi ol­táshoz. Hogy honnan van ez a hatása, azt én nem tudom, de hiszen ez nem is lényeges. A lényeg az, hogy eddig még mindenütt si­kerrel alkalmazták. . . Arra a kérdésünkre, hogy miért nem fo­gadta el az előnyös budapesti árajánlatot ta­lálmányáért, ezt feleli: — Nem akarom kiadni a kezemből. Az a tervem, hogy Debrecenben létesítek vállala­tot a szer előállítására. Persze, pénzem nin­csen hozzá és ezért megfelelő anyagi lehető­ségekkel rendelkező tőkés társat keresek hozzá. Már volt itt Debrecenben is egy je­lentkező, de ennek három-négyezer pengője volt s nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ilyen alapon még csak nem is bocsát­kozhatom tárgyalásba. B£r a mai viszonyok között ez az összeg is igen jelentős volna számomra, viszont úgy érzem, hogy talál­mányom jelentőségéhez rendkívül kicsiny. Különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Magyarország agrárállam, ahol ennek a vészmentesítő szérumnak hatalmas jelen­tősége és lehetősége van. Reményi György OLCSÓ A MARHAHÚS SOPRONBAN Ismeretes, hogy a marha ex­portja hosszabb idő óta csaknem teljesen szünetel. Főként ez az oka annak, hogy a marha és ez­zel együtt a marhahús ára egy­re csökken. A legutóbbi hetivá­sáron a tehén kilóját élő súly­ban már 24 fillérért veszteget­ték és a fiatal hízott bikáért 50 fillért ígértek, de persze csak kivételesen. A mészárszékekben ilyen kö­rülmények között 60—80 fillér­re esett a marhahús ára, de ter­mészetesen van 1 pengős és ritkán 1,80 pengős marhahús is. Ez azonban már egészen jó mi­nőség. Otthonának legkellemesebb, legérté­kesebb kényelme, de bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jó­kedvet, röpsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis előfizetési díj terhét. Füstöl a boszorkánykonyh­a A BIBLIÁS EMBER Irta: ERDŐS ÁRPÁD I. FEJEZET 31. 4. A hosszú idő során, a sok betűböngészés megrontotta Csorvás János szemét. Szem­üveget kapott, de bizony üveggel a szemén sem tudott már úgy dolgozni a műhelyben, ahogy szerette volna. Panaszkodott a mun­kavezetőnek, hogy ő gyorsabb munkához van szokva, gyalulás közben azonban a fá­nak pora mindig belepi a szemüvegét, azt törölgetni kell és igy az üveg tisztogatásá­val vesztegeti el a munkaidő jó részét. Ezt sehogy sem szereti, kérte helyezzék el más műhelybe, ahol többet dolgozhat. Mint kárpitos varrni is tudott, így került a szabóműhelybe. Itt érte az igazgatóváltozás. A fegyház új igazgatót kapott, aki természetesen sorra járta a fegyház minden zege-zugát, elláto­gatott a cellákba és a műhelyekbe is. Nagy izgalom volt a fegyencek között. Izgatottab­­bak talán csak a fegyőrök voltak. Egy kér­dés foglalkoztatta őket. Milyen lesz az új igazgató? Szigorúbb-e mint az elődje volt? Azt nem lehet mondani, hogy sajnálták vol­na a régi igazgató távozását és inkább örül­tek a változásnak, mert több szeretetet vár­tak az új igazgatótól. Nagy tisztogatás és izgalom után végre elérkezett a látogatás napja. Mindenkit ki­kérdezett az új igazgató, mióta van a fegy­­házban, miért került oda, megkérdezte hány­szor volt fegyelmileg büntetve és kinek mennyi ideje van még hátra. Éppen Csor­vás Jánoshoz ért a szabóműhelyben és a szokásos kérdést akarta neki feladni, mi­előtt azonban bármit is szólhatott volna, Csorvás János szemüvegét levette a szemé­ről és a következő verssel köszöntötte az igazgatót: “Nagyságos Igazgatóim, éljen egészségben Tiszta jó lélekben, áldja meg az Isten, Tekintsen az égre, nézzen az Istenre, Őt dicsérje érte, hogy önt fölemelte! Sok fegyencek fölött főparanccsá tette. Mert él az Úristen, az uraknak Ura Aki minden embert számadásra hívja. Ő aláz, magasztal és ő teszi úrrá Tulszegény koldussá vagy dicső királlyá, Önt is ő emelte föl igazgatóvá, Az elhagyottaknak fény dicső urává. Őt dicsérje s áldja, hivja segítségre, Hogy a sok rabok közt igaz mérték legyen. Az élő Istennek kedve szerint éljen. Ha az Ítéletre számadásra megyen, Jézus urunk által örök élte legyen. Ámen.” A fegyőrök és a rabok mereven állottak helyükön, megrettenve néztek Csorvás Já­nosra, nem tudták, mi következik ez után. Hogy fogadja az igazgatói ezt a váratlan kö­­­szöntőt, amely nem volt programba véve, amibe nem avatta bele Csorvás János még a cellatársait sem. Azt látták, hogy Csorvás János virradat óta irt valamit az ágyában, a fel­felé fordulva, úgy hogy a cella ajtajának figyelőrésén a fegyőr nem láthatta, hogy mit csinál, azt hihette, hogy alszik. Csorvás János a takaró alatt rótta­ a so­rokat, amikkel az új igazgatót köszöntötte. Azt kérte, hogy az igazgató igazságos le­gyen és jósággal tegye lehetővé, hogy az illavai nagy ház lakói türelemmel viselhessék a rájuk szabot­t büntetést. Minden rab lelké­ből szólott ez az egyszerű köszöntő és a fegy­őrök örömére is, nem tévesztette el a ha­tását. Nagy megkönnyebülés vett erőt mindany­­nyiukon, amikor az igazgató szeretettel né­zett a szinte átszellemült arccal álló Csorvás Jánosra és az első meglepetés után kezét nyújtotta neki. — Köszönöm Csorvás Jánost ezt a szép kö­szöntőt. Igyekezzenek jól viselni magukat és akkor rám sem lesz panaszuk, tette hozzá mosolyogva. Aztán megkérdezte: — Hol tanulta e­zt a verset? — Magam írtam az Isten sugallatára, fe­lelte egyszerűen Csorvás János. Az igazgató tovább ment és a műhelyben a fegyencek folytatták a munkát. A szabó­­műhely aznap nagyon büszke volt Csorvás Jánosra. Amikor az igazgató befejezte a látogatást és irodájában leült az asztala mellé, megkér­dezte a főfegyőrt: — Ki ez a Csorvás János? — Itt a fegyházban, felelte az tisztelet­­teljesen, már csak úgy hívjuk, hogy “a bib­­liás ember.” Egy nagyon vallásos kárpitos, aki úgy ismeri a bibliát, mint a pap. Azt ál­lítja, hogy ártatlanul ítélték el az édesanyja meggyilkolása miatt. Dömény lelkész m ur már lépéseket is akart tenni a pőrének újrafel­­vétele érdekében, de igazgató ur elődje nem járult hozzá. Nagyon érdekes ember, jó vise­letű, soha semmi panasz még nem volt el­lene. — Vezessék e!/.m, adta ki a parancsot az igazgató. (Folytatják'* 1867 óta az egész világon használják _ _ | EMEEIEAT MAGYAR NÉPSZAVA Csoda­paprikák! Nagy fontosságú kísérleteket fejezett be nemrég Dr. Győrffy Barnabás, Dr. Győrffy István szegedi egyetemi professzor fia. Győrffy Barnabás ez idő sze­rint állami ösztöndíjjal a berli­ni egyetem növénytani intéze­tében folytatja kísérletezéseit, az egész tudományos világ nagy érdeklődése közben. Győrffy Barnabás olyan ha­tóanyagot készített, amelynek az a tulajdonsága, hogy bizo­nyos növények termőképességét megkoszorúzza. A kísérletek­nél különösen a paprikatermesz­tés során értek el nagy eredmé­nyeket. A fejlődésben levő pap­rikapalántákat ezzel a ható­anyaggal — melynek pirettrum a tudományos neve — kenték be és arra a meglepő ered­mény­re jutottak, hogy a paprikacsö­vek kétszerre, sőt háromszorta nagyobbakra nőttek, de a ható­anyag szinte és a paprika za­matjára is előnyös befolyással volt. A kísérletek most már befe­jezés előtt állanak. Arról van szó, hogyha ilyen hatóanyaggal kennék be a szegedi paprika­­palántákat, akkor ezzel nagy mértékben meg lehetne növelni a termést és a zamatot is javí­tanák. A berlini növénytani intézet­be Szegedről is küldtek ki pap­rikamagot és a szegedi magról ott ki­termesztett paprikapalán­tákat látták el Győrffy Barna­bás hatóanyagával. Az ered­mény várakozáson felüli volt, a melegágyi paprikapalánta gyü­mölcse ötszörre húsosabb, mint a hatóanyaggal nem befolyásolt termés. Most már másfajta növénnyel is folynak a tudo­mányos kísérletek és előrelát­ható, hogy szenzációs eredmé­nyek lesznek ezen a téren is. A hatóanyag találmánnyal kapcsolatban Dr. Győrffy Ist­ván szegedi professzor, a, kitű­nő botanikus — Győrffy Barna­bás édesatyja ■— a következő­ket mondotta: — A hatóanyag következté­ben nag­yobbakká válnak a nö­vény sejtjei és ennek következ­tében maga a gyümölcs is meg­nagyobbodik. A kísérletek tel­jesen igazolták a várakozásu­kat és most szélesebb körben folytatják azokat. A német tudományos körök nagy érdek­lődéssel figyelik a kísérleteket, fontos volna, ha itthon is fel­állítanának kísérleti intézeteket és beállítanák a kísérleteket. Ez a paprikatermelésre elsősorban rendkívül nagy kihatással vol­na. N­. M. DR. HORVÁTH GYULA zongora­tanár, karmester ZONGORÁT ÉS EMIKET ismét tanít, kitűnő módszerrel siin­titijában, East Ruth Street ap­t 2-B., tel.: REgent 4-56-18 és a növendék lakásán. Ajánlja ki­tűnő Unió zenekarát mulatságokra és bálokra. FIZESSEN ELŐ AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁRA! A legragyogóbb magyar vendéglő New Yorkban Ummw !M MERMAN'S En­ui­on T 63 WEST 46th STREET Broadway és 46th Street sarkán / * Minden este 3 nagy floorshow THURY ILONA és több nem­zetközi táncos és énekes köz­reműködésével. GENE KARDOS 9 tagú híres ze­nekara, VILTRÁNYI BÉLA cigány­­prmás 6-tagú zenekara, ZSIGA BÉLA cimbalmossal. Kitűnő ma­gyar konyha, 8 fogásos vacsora 151.­ és feljebb. Telefon: LOncacre 3­0115 RADIO Magyarországi rövid­hullámú rádió­műsor HAT-4 kivételes adó­állomáson : 9.125 ke., 32.88 m. SZERDA, MÁRCIUS 1-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG “István király induló.” Erkel szer­zeménye. Előadja az 1. h. gy. e. fú­vószenekara. Magyarnyelvű hírszolgálat. “Ha én dús király volnék.” Liszt szerzeménye. “Bazsarózsa.” Ráday László szer­zeménye. Énekel Ib­rányi Karola zongorakísérettel. “Aranyhárfa—keringő.” Járay Ist­ván szerzeménye. Előadja a rádió szalonzenekara. Angol nyelvű hírszolgálat. “Ördögtrilla.” Tartini szerzemé­nye Hubay átdolgozásban. Bárány Sziszi hegedül zongorakisérettel. Szlováknyelvű hírszolgálat. “Kárpátorosz románcok.” Előadja a kár­pátorosz együttes balalajka kara. “Kárpátorosz népdalok.” Skiba összeállítása. Előadja a kárpátorosz együttes énekkar. Szózat. Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 2-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG Magyarnyelvű hírszolgálat. Angolnyelvű hírszolgálat. “A Bükk szóban, dalban, muzsiká­ban.” Kilin Zoltán hang­ képsorozata. Közreműködik Nagy Izabella, Vargha Imre, az Egyetemi Énekkarok vegyes éneknyolcasa és Oláh Kálmán ci­gányzenekara. Szlovák nyelvü hirszolgálat. Ruszin nyelvü hirszolgálat. Himnusz. Rákóczi induló. MAGYAR MŰSOR a new yorki rádión SZERDA , i Déli 12:00—WARD (1,400 ke.) zenés műsor Délután 2:00—WARD (1,400 ke.) zenés msüor Válogatott iuüsor a new yorki nagy rádió­­hálózatokról : SZERDA Délelőtt 8^00-WOR—News 8:30-WEAF—Gordon Orchestra 9:00-WJZ—Breakfast Club 9:30-WOR—Gloomchasers Variety 10:00-WEAF—Central City—Sketch 10:30-WJZ—Bob Carol, Baritone 11:00-WABC—News; Deep River Boys, Songs 11:30-WOR—Keep Fit to Music Délután 12:15 WJZ—Neighbor Nell 12:30-WOR—News 1:00-WOR—Health Talk; Music 1-.30-WABC—Road of Life—Sketch 2:00-WOR—Music From Chicago 2.-30-WJZ—U. S. Marine Band 3:00-WJZ—Rakob Orchestra 4:00-WOR—News 4:45-WABC—U. S. Navy Band 5:0()-WOR—Women Make the News 5:30-WABC—March of Games Este 6:00-WJZ—News 6.-45-WOR—Johnson Family, Sketch 7 :'00-WEAF—Amos ‘n’ Andy 7:30-WJZ—Heidt Orchestra 8:00-WJZ—Roy Shield Orchestra 8:30-WOR—Clinton Orchestra 9:00-WEAF—Fred Allen, 9:15-WOR—Herbeck Orchestra 10:00-WEAF—Kay Kysgr Orch. 10:30-WOR—Stokes Orchestra ll.-OO-WOR—News; Dance Music 11.-25-WEAF—News; Dance Music Í2: jJJ-WEAF—Lights Out—Dframa A NEW YORKI CSERKÉSZ­CSAPATOK JAVÁRA PÉNZALAPOT GYŰJTENEK New York városában hétezer férfi, a társadalom minden réte­gének, minden rendű és rangú foglalkozási ágnak, minden fe­­lekezetnek és nemzetiségnek képviseletében, minden ellen­szolgáltatás nélkül szenteli ide­jét és energiáját annak a célnak, hogy korunk ifjúsága megis­merje az “amerikai életmódot.” Ezek a város főcserkészei,­­ a nagy new yorki Boy Scout Foun­dation szervezetbe beiratkozott 37 ezer cserkészfiú önkéntes ve­zetői. Egész éven át hétről-hét­­re ellátják a cserkészmozgalmat felnőtt vezetéssel. Mint cserkész­mesterek, csapat­bizalmi férfiak, biztosok, érdemrendi tanácsosok és az öt kerület cserkésztanácsa­inak tagjai megosztják a cser­készmozgalom vezetőségével a felelősség terheit. Nekik köszön­hető, hogy a harmincadik évébe lépő cserkészség joggal nevezhe­tő az “ifjúság amerikai életmód­jának.” Ezidőszerint az önkéntes cser­készek száma óriási módon meg­szaporodott. A cserkészmozga­lommal összetört személyek ál­landó táborához további 2.000 számítható, akik az évi fenntar­tási alap megszerzési kampányá­ban segítik a Boy Scout Foun­­dation-t. Ezek a férfiak és nők a város minden részében, mint aktív előmozdítók működnek a kampányban. Akárcsak a főcser­készek, akik a tényleges ifjúsá­gi­ vezetőséget alkotják, a kam­pány­munkások sorában az üzle­ti, ipari és társadalmi élet min­den rétege képviselve van. Az elkövetkező hetekben ezek a jó szándékú egyének lelkes kísér­letet tesznek annak a pénzalap­nak összehozására, mely a je­lenlegi new yorki cserkészek za­vartalan működését biztosítják és lehetővé teszik a többi ezer 12 és 17 év közötti ifjaknak, hogy csatlakozzanak a cserké­szekhez, ha kedvük van hozzá. A kampány egyik fő érve a város 7,000 főcserkészének ön­zetlen munkája. Ezek a főcser­készek nem várnak más jutal­mat, mint a tudatot, hogy segít­séget nyújtottak a fiuknak a ha­zafiasság, szolgálat, tisztelet, testvériesség­, erkölcsi és testi jólét, vagyis a cserkészet elvei­nek szellemében való kiképzésé­hez. A cserkészet állandó növe­kedése azt jelenti, hogy ez a munka továbbra is fokozódni fog. Manhattanben a cserkész fiúk önkéntes vezetőségének élén Percy Jackson, a Manhattan Council, Boy Scouts of America elnöke áll. A tanács többi tiszt­viselői között Edgar J. Lauer és John F. Degener, Jr. alelnökök, George P. Ludlam biztos és szá­mos közéleti nagyság szerepel­nek. A vezetőséggel különböző cserkészi hivatást betöltve szo­rosan együttműködik 2,000 man­hattani lakos, akiknek irányítá­­s­a mellett 6,500 manhattani cserkész tanulja meg az “ame­rikai életmódot.” önkéntes munkások a cserkész mozgalom terveit készítik elő. Nagy New York városának 37 ezer cserkésze számára az öt ke­rület cserkésztanácsainak képviselői hatalmas programot dolgoz­nak ki. Megölte önmagát és gyermekét Mrs. Lydia .Van Dysen, 37 éves, 1055 Brown St. Peekskill, N. Y.-i lakos hazavitte Richard nevű 5 éves fiát a moziból, ahol a gyermek a 13 éves Jane, 11 éves June és 8 éves Marylyn nő­vérei társaságában tartózkodott és lakásán méreggel megölte ön­magát és kisfiát. A szomszéd 12 éves fiának, William Hoff­man­nak szintén mérget adott be és a gyerek eszméletlen állapotban van. A méreg bevétele után or­vost hívott az asszony, aki érte­­sítette a rendőrséget. Mrs. Van Dusén külön­váltan élt férjétől, Walter Van Dysén mount ver­­noni lakos teherautó vezetőtől. [ISTENEM/ A REUMATIKUS W TOBS PAIN-EXPELLE^^B FÁJDALMAIM MÁR AZ 1 ADOK EL, MINT BÁRMI H ŐRÜLETBE KERGETNEK , MÁST REUMÁBAN KP VAN VALAMIJE, SZENVEDŐKNEK. [ TI A MI SEGÍTENE OLYAN JÓ, HOGY jJ I RAJTA/yp MAGAM IS I I JT\ fii—I------rf I HASZNÁLOM. J.___ 1 /f'n Alapos vizsgálat! Szakszeri kezelés férfi, női vér és bőrbetegségekben más rendellenességekben és gyen­geségben szenvedőknek Dr. Deruha 128 E. 36tli Street Telefon: ATwater 9-6969 Naponta 10-től 1-ig, 4-1M ig Vasárnap 10-1­1« Szentmarjay és Hilpert 1640—2nd Ave. (80th St.) N. T. Hazai módra Telefon: készült sonka, REgent hurka, stb. 4­371S Rendeléseket New Yorkban és Long Islandon pontosan házhoz szállítunk

Next