Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)

1939-04-01 / 91. szám

_2__ Mi újság az Óhazában Meghalt Torkos László költő a százesztendős Arany-tanítvány Köszönöm látogatását kedves öcsém. Ha így bírom, együtt üljük meg százegyedik születésnapomat — mondotta Torkos Lász­ló, amikor az Esti Újság munkatársa múlt év október 2-án meglátogatta Európa leg­magasabb korú költőjét, Arany János, Vára­­dy Antal és Jókai Mór kortársát. Az Eszter­ utca 2. szám alatti villában most a legnagyob csend honol. Százegyedik születésnapját az agg költő már­ nem ér­hette meg: elköltözött az élők birodalmából az elmúlt nagy idők nagy embere. Murakö­­zy Endre miniszteri tanácsos felesége fogad bennünket, bevezet elhalt édesapja dolgozó­­szobájába, ahol még minden úgy van, mint amikor még életben volt Torkos László . . . “Valóság nincs is tán sehol ...” _ Teljes szellemi frisseségben tölt­öt­te utolsó napjait — válaszol Muraközy Endré­né._A múlt év október másodikén, hiszen tudja, maga is itt volt akkor nálunk — for­dul hozzám magyarázólag — családi körben, jóízűen és kedélyesen beszélt száz évéről. Novemberben könnyebben meghalt és ez a betegség vitte végül a sírba. Csodálatosan erős szervezete és friss szelleme négy hóna­pig birkózott a kórral, de pillanatig sem hit­te, hogy közeledik a vég. Az íróasztalon lévő papírdarabra nézünk. Muraközy Endréné követi tekintetünket és megszólal: _ Utolsó verseinek egyike volt. Pár nap előtt diktálta. — És máris olvassa: CSAK EGY GONDOLAT Az ébrenlét, az álom bennem karöltve jár . Nem érzem, nem találom, hol köztük a határ­tű­nő álomkép minden itt a távol ég alatt. Valóság nincs is tán sehol, minden csak gondolat . . . Meghatott csend támadt, aztán Muraközy Endréné tovább beszél: _ Születése napján élénk figyelemmel ki­sérte a felvidéki eseményeket és amikor be­számoltunk arról, hogy a Felvidék egy ré­szét visszacsatolják és elszakított testvé­reinkkel újból egyesülünk, lelkesülten, ab­ban a pillanatban máris diktálta ezt a ver­set: HALOTTAK NAPJÁN FELTÁMADÁS Amerre tekintünk, bus őszi táj, Egyre nő, terjed a siri homály. Lombatlan ágakon hallgat az ének, Berkeink dalosai elköltözének. Egyszerre hirtelen ... Mily változás! — Közelben, távolban minden föléled, Újult erővel fellüktet az élet. Csodákat mű­vel az égi varázs, Halottak ünnepén feltámadás. Vizen és szárazon az öröm vig­zaja, Ujjongó lesz ajkunk fájó sóhaja, Elcsüggedt telkekbe gyámul a hit tér­be. Remény és szeretet erőt önt a vérbe, Lobbot vet, lángra gyűl az izzó parázs, Halottak ünnepén feltámadás. Előre! Bércen, völgyön át­űzze a virradat az éji homályt. Egekig szálljon a győzelmi ének, Elszakadt szeretteink vissza jövének. Terjedj, a terjedj szent égi varázs, Halottak ünnepén feltámadás. — Ez a két verse volt édesapámnak a hattyúdala — fejezi be Muraközi Endréné. Egy hosszú és gazdag élet állomásai Torkos László száz évéből egy rendkívül gazdag élet körvonalai bontakoznak ki. Ko­ra ifjúságában, az 1848 utáni időkben mene­külni volt kénytelen és 1859-ben az ifjú Torkos már a hallei egyetem tanulója volt. Bejárta egész Németországot, Wittenberg, Jéna és Weimar kulturgócpontok voltak főbb állomásai és a fiatal költő iránti szim­pátiát növelte, hogy mesterien kezelte a he­gedűt és a gordonkát. Németországi vándor­­útjáról “Az a zarándokutam, emlékeim” cí­­mű művében számolt be. Hazatérése után Arany János atyai ba­rátságával tüntette ki és szerződtette az ál­tala szerkesztett “Koszorú” munkatársai sorába. A Nemzeti Színházban a múlt év­század végén több színművét adták elő, majd a “Magyar verstan” és a “Magyar nyelvtan” című könyveivel nagy elismerést aratott. Hetvenötéves korában Lord Byron Childe Haroldjának fordításával aratott nagy sikert és nyolcvannégy éves volt, ami­kor “Őszi harmat után” című verskötete a könyvpiacra került. Kilencvenhat éves ko­rában Gerhard Hauptman, a nagy német író születésének centennáriumára az agg költő Hauptman verseit magyarra fordította. Az akkor már vak költő a verseket úgy fordí­totta, hogy leánya, Muraközy Endréné két­­háromszor felolvasta neki a strófákat. CSATÁR ISTVÁN JÓL TELELTEK A VETÉSEK A földmivelésügyi minisztéri­um legutóbbi vetésjelentése február 7-én jelent meg.­­ Az azóta eltelt idő alatt az évszak­hoz képest szokatlanul enyhe időjárás uralkodott. A külső gazdasági munkála­tok közül az elmaradt őszi szán­tások pótlását, a trágya hordá­sát és alászántását, a tavaszi vetőszántások végzését s egyes vidékeken a szárazabb s lazább talajokon a mák, borsó, tavaszi búza, rozs és árpa vetését már megkezdték. A többi gazdasá­gi munkálatok leginkább a ré­tek és legelők fogasolására, gyümölcsfák tisztogatására és nyesésére, szőlők nyitására és metszésére, kertek ásására, me­legágyak és tavaszi vetőmag­vak előkészítésére és a szokásos belső majori munkákra terjed­nek ki. Az őszi repce jól telelt, a ve­tések fejlődése szépen megin­dult és a legtöbb vidéken szé­pen sürüek és üde zöldszínüek. Az őszi buzavetések a legtöbb vidéken igen jól teleltek, szép sürüek, jól bokrosodnak és üde zöldszinüek. A kései vetések helyenkint ritkák. Az őzsirozs vetések szintén jól teleltek. Ál­talában szép sürüek, üde zöldszi­nüek, jól bokrosodtak és erőtel­jes fejlődésüek,­ sőt helyenkint túl buják. Egyes vidékeken kisebb mérvű felfagyás és kei­­pállási kár mutatkozik. A ta­vaszi búza és rozs vetését he­­lyenkint már megkezdték, de a legtöbb vidéken a talajelőkészí­­tési munkálatok vannak folya­matban. Az őszi árpavetések jól telel­tek és erőteljesen fejlődnek. A tavaszi árpa és zab talajelőké­­szítő munkálatai folynak, sőt a vetés is megindult. A burgonya­vetőgumók válogatása és elő­­csí­áztatása folyamatban van, de a legtöbb vidéken csak a ta­­lajelőkészítő munkákat végzik. A cukor és a takarmányárpa alá a talajelőkészítő munkála­tokat helyenkint már megkezd­ték. A kerti vetemények, bab és egyéb hüvelyesek kerti és szán­tóföldi talaj előkészítő munká­latai szintén folynak. A korai­ak közül a borsó és mák vetését helyenkint már megkezdték. A lóhere és lucerna általában jól telelt. A rétek és legelők sar­­jadzása a melegebb fekvések­ben már megindult. A korán virágzó gyümölcsfák rügyei erősen duzzadtak. Füstöl a boszorkánykonyha A BIBLIÁS EMBER Irta: ERDŐS ÁRPÁD I. FEJEZET 56 — Meg vagyok győződve arról, — fordult az esküdtek felé az ügyész, hogy mellettem van az igazság. Megtörtént a hír­, itt ül előt­tünk a bűnös! Itt irgalomnak szava nem le­het, itt az igazságszolgáltatásnak van helye, ezt kell alkalmazni. Kérem az esküdteket: Mondják ki bűnösnek Csorvás Jánost! . . . A királyi ügyész nagyhatású szavai nem tévesztettek célt. Mély komorság ült a ter­men, amikor felemelkedett helyéről Balassa Ármin, hogy perbeszálljon az ügyésszel Csorvás János védelmében. — Akik Csorvás János ügyében együtt dolgozunk — mondotta — a fönségesség őre s­zetében találkoztunk és a mindenható Isten­­­­nek dicséretében vagyunk egyek, osztályos­társakká válván egy ártatlan ember meg­váltásának szentséges munkájában . . . A közönség pillanatról pillanatra emelke­dő izgalommal figyeli Balassa dr. védőbeszé­dének minden egyes fordulatát. Érzi, hogy egy rettenetes harcnak a szemtanúja és eb­ben a küzdelemben egy embert védő másik ember szigorúan következetes jogi érvelés­sel az igazság mindent lebíró erejével akar hatni, győzedelmeskedni. Szavaiban nincs olcsó hatásvadászat, így mondja: “Mintha a középkor primitívségében annyira emberte­len, kegyetlen jogszolgáltatás elevenednék meg Csorvás János pörében. Megvádolnak egy embert “összetett gyam­okok alapján” s fölhívják, kényszerűik, no most bizonyíts! Bizonyítsd be, hogy igazán ártatlan vagy, amint váltig hangoztatod . . . holott, hiszen modern korban élünk és az igazságszolgál­tatásunk azt követelné, hogy az bizonyítson, aki vádol.” Éles szavakkal ostromolja a régi vádrend­szert, okos érveléssel boncolgatja a vád min­den részletét, azt igyekszik kimutatni, hogy fogyatékos a vád. Kitér arra is, hogy a ren­dőrkapitány csak D. Nagy Mária halála után indította meg a nyomozást Csorvás Já­nos ellen és a bizalmas elfogatási parancsot nem azért bocsájtották ki ellene, mert az édesanyja meggyilkolásával gyanúsították, hanem azért, mert az volt a gyanú, hogy a felségét ő mérgezte meg. Csak azután vál­tozott meg a vád. Érvei fölboncolják a lélek­tani bizonyítékokat is, amelyek — úgymond — az újraf­elv­étel során teljesen érvénye­sültek Horváth János érdekében. Beszéde végén érzelmi momentumokra tért ki, majd utolsó szavaival ő is az esküd­tek felé fordult és a következőket mondotta: —­ Esküdt uraim! Tekintsenek a vádlott­ra, két tisztességes munkában élő fiára s miként én, a Mózes hitében élő zsidó ügyvéd beléptem a krisztusi szeretet templomába, hogy ennek a szeretetnek az erősségével fel­fegyverkezve, összetörjem ennek a szegény, elhagyatott polgártársunknak bilincseit, te­kintsék önök is visszavonuló szobájukat a krisztusi szeretet templomának. Legyenek segítőtársaim nagy munkámban, mondja­nak ítéletet a jog, a törvény és igazság ne­vében és adják vissza Csorvás János elkob­zott szabadságát, becsületét és polgári tisz­tességét. Közel három óra hosszáig tartott Balassa Ármin védőbeszéde, amelynek befejezése után a közönség nem tudta fegyelmezni ma­gát és lelkes éljenzésbe tört ki. Az elnök csak nehezen tudta visszaállíta­ni a rendet. Majd Csorvás Jánoshoz fordult: Akar a védelmére még valamit előadni? Alázatos hangon szólt a válasza: — Ártatlanul szenvedtem 4449 napig. Eb­ből 1931 napot magánzárkában töltöttem. Elpusztultam volna, ha az ártatlanokat se­gítő Istenbe vetett hitem, vallási érzületem fönn nem tart. Hiszem az Istent és vallom, hogy nincs olyan bűn, amit az föl ne deríte­ne, nincs olyan ártatlanság, amelynek iga­zi ne világosodnék. Tisztán állok az Ist előtt. Ártatlan vagyok! — csak ezt akarta mondani. A bíróság fölállt, az esküdtek visszao­nultak, hogy meghozzák a verdiktet. A.T A szünetben az izgalom még fokozódó Megindultak a találgatások. Fogadások tö­téntek, csoportokban találgatták az esze­ségeket. Mások a vádlottat vették körül,­­ a folyosón beszélgetett védőjével. Az újságírók kérdésekkel ostromolták: __ örül-e Csorvás bácsi, hogy vége lesz nagy pörnek? — Hát bizony ideje is kérem. Nekem jól esne már egy kis nyugodt élet. Soká nagyon sokáig voltam ott ártatlanul . . A fegyház szót már ki sem ejti a száj. Úgy beszélt róla, hogy csak “ott.” Ott, al­va nem akar visszamenni .... (Folytatjuk AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Tü­doszanatórium a Mecsekben Pécs város törvényhatósági bizottsága Nikolits Mihály el­­nöklésével minap rendkívüli közgyűlést tartott és elhatároz­ta, hogy feliratban kéri a rend­kívüli házadómentesség, vala­mint az épületátalakításokkal kapcsolatos adókedvezmény ki­­terjesztését és idejének meg­hosszabbítását, majd elfogadta az OTI-nak a Mecseken hét és fél millió pengő költséggel 50 holdas fenyves közepén építen­dő 500 ágyas tüdőszanatórium létesítésére vonatkozó szerző­dés-tervezetét. HIRDESSEN AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁBAN Eltemették az öngyilkos zenetanárnőt Eltemették a rákoskeresztúri köztemetőben Müller Friderika 58 éves székesfővárosi zeneta­nárnőt, aki Vilmos császár úti lakásának folyosójáról az ud­varra vetette magát. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Segíteni már nem lehetett rajta: pár órán belül ki­szenvedett. A rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos zenetanárnő anyai ágon igen előkelő francia főnemesi csalá­dból származik. A család már több, mint 40 éve a Vilmos császár út 21-ik számú bérházban lakik. Ele­gánsan bútorozott, művészi ér­zékkel, díszített négyszobás la­kást bérelnek. Müller Friderika fiatal korában közismert zongo­raművésznő volt. A rendőri nyomozás során kiderült, hogy öngyilkosságá­nak két oka van. Az idős ta­nárnőt rendkívül idegesítette az utóbbi időben az a tudat, hogy zenei hallása lassan romlani kezd. Még egy másik körül­mény is súlyosbította helyzetét, ami valósággal kedélybeteggé tette az idős hölgyet: 1988 már­cius 9-én meghalt az édesapja, Müller Emil, a régi Budapest egyik legismertebb mérnöke, a­ki Magyarországon meghonosí­totta az írógépeket és a mező­­gazdasági gépek nagy részének elterjesztése is az ő nevéhez fű­ződik. Müller Friderika nagyon sze­rette édesapját, akinek halála érthető nyomot hagyott maga után lelkében. Ettől az időtől kezdve sokat sirt és minden hó­nap 9-én úgy gyászolt, mintha édesapja aznap halt volna meg. Végzetes tettét is éppen egy év­vel apja halála után, március 9-én hajtotta végre. A rendőr­ségnek éppen ezért az a feltevé­se, hogy öngyilkosságát apja halála miatt érzett bánatában követte el. Börtönben az álbáró A budapesti ítélőtábla More­­cza-tanáccsal tárgyalta Rechnitz Világosi Pál bűnügyét, aki 1936 őszén báró Bohus Pál néven megismerkedett I. C. Lammerts holland, asszonnyal és házassági ígérettel 16.000 pengőt csalt ki. A holland nő följelentést tett és az ál­báró ellen eljárás indult, a­melynek során kihallgatták Dö­mötör Ilona művésznőt is.­­ A művésznő terhelően vallott Rechnitz ellen, aki ezért a mű­vésznőt az utcán följelentette a rendőrnél és ok nélkül kínos tortúrának tette ki. A büntető törvényszék Rech­­nitz-Világosi Pált folyta­tlago­­san elkövetett csalás bűntetté­ben, továbbá hamis vétségében mondotta ki bűnösnek és össz­­büntetésül kétévi fegyházra ítélte. Az ítélőtábla­ tárgyalá­sán az elsőfokú ítéletet hely­benhagyta. Telefon statisztika A legújabb statisztikai ada­tok szerint a magyar főváros­ban 70.391 telefonkészülék van és ezeken több mint 1­84 millió helyi beszélgetést bonyolítottak le tavaly. A beszélgetések szá­ma közel hat millióval emelke­dett. Pestkörnyéken 7 millió 141.000 beszélgetést bonyolítot­tak­ le, ami egymillióval haladta meg az előző évi beszélgetések számát. De emelkedett az in­­terurbán - beszélgetések száma is, amely meghaladta az 1,5 mil­liót és 153.000 esettel volt több, mint az előző évi interurbán­­beszélgetések száma. Egy posta­segédellenőr a 400 ezer koronás főnyeremény boldog nyertese Ha valaki a Keleti pályaud­var postahivatalában érdeklődik Képessy Ernő segédellenőr úr után, gyanakvó arcokat fog látni. — Milyen ügyben tetszik ke­resni? — kérdi a portás. Aztán egy kicsit végigmér a szemével: — Nincs itt ma Képessy úr. Bent a hivatalban is össze­néznek a tisztviselők, amikor érdeklődöm. Nem felelnek és nem is nagyon akarnak felelni. Gyanús. Tehát igaz a hír: Képessy Ernő, a 72-es pos­tahivatl sze­rény kis tisztviselője nyerte a 400.000 pengős főnyereményt. Illetve negyed sorsjeggyel csak 80.000 pengőt hozott neki a sze­rencse. Az ilyen nagy szerencsét hét­pecsétes titokként kezelik a sors­jegy árusítók, esküt tesznek, hogy nem, árulják el a nyertest, t­ehát az emberek mégis meg­tudják, a külső jelekből. Példá­ul abból, hogy a múlt hét csü­törtökjén délben megjelent a bankház tisztviselőnője. Autón jött és kihivatta Képessy urat. Akkor még nem titkolództak, azonnal kiküldték. A folyosón látták, hogy a hölgy súg vala­mit és a postatisztviselő m­eka­­paszkodik a falba . . . Aztán ed­dig minden héten a kollégákkal együtt kutatták az újságok nyereménylistáját. Most csü­törtökön ez elmaradt. Képessy úr fogta a kabátját, dadogott valamit és elrohant. Titokban akarták tartani, de.... Másnap megint bejött. Be­tegszabadságot kért. De ekkor már tudták a kollégák a jó hírt, hisz ismerték a sorsjegyszámát : 77.922. Átölelték, gratuláltak neki. Csak ennyit mondott: — Kérlek benneteket, ne be­széljetek erről, meglátjátok, há­lás leszek. Ezért a nagy titkolódzás. —­­Akárhová megyek, ugyanazok a gyanakvó, fürkésző szemek fo­gadnak. — Képessy úr beteg, nem jön be . . . A címe? Nem­ tudjuk . . . Végre találóig egy ismerőst, aki hajlandó valamit mondani. Képessy úr nagyon régi tisztvi­selő a postánál. Szolgálati évei­nek száma 31,de ebből öt év há­borús szolgálat, tehát duplának számít. Azt hiszem, negyven­öt esztendős, két fia és két lá­nya­ van. Családi pótlékkal együtt körülbelül 300 pengő volt a fizetése... — Volt? Hát nyugdijaztatja magát ? — Minden valószínűség sze­rint. Nem fogad senkit Megtudom még a következő­ket: Képessy Ernő nehéz anya­gi helyzetben volt. Gyermekei neveltetése sok gondot okozott és csak úgy vlt képes­emnb, hogy Gyálpusztán lakott a kis családi házban. Onnan járt be napon­ként néha kétszer is vonaton. — Mikor lehetne meglátogat­ni ? — Azt nem lehet, — kapom a felvilágosítást. — Ernő kije­lentette, hogy senkit sem fo­gad, semmilyen találmányt nem finanszíroz, hanem birtokot vesz. Az egész pénzből. Négy gyermeke van, róluk kell gon­doskodnia. Egyébként szerencsés napja volt a csütörtök. Fia ugyanaz­nap kapta meg a főváro­s ösz­töndíját, amit jobban vártak, mint a főnyereményt. A péntek már szomorúságot hozott: meghalt feleségének az édesanyja. Felesége Irinyi - lány, sógora Bécsben él és új­ságíró. Hazautazott az öröm­hírre és gyász fogadta. — Képessy Ernő itt dolgo­zott a 72-es postahivatal levél­továbbító osztályán. Rengete­get dolgozott, mert a 72-es arról nevezetes a postatisztviselők között, hogy­ tengersok­ munka van. Rabvallatónak hívják egymás közt. Itt dolgozott a szerencsés nyerő. Szabad perceiben arról áb­rándozott, hogy földet vesz és gazdálkodni fog. De miből? — A főnyereményből — mondták nevetve a kollégái. Birtokot vesz és gazdálkodni fog Képessy nem hitt a tréfának, nem hagyta felültetni magát. Sorsjegyét mindig kiváltotta és nyert is kisebb-nagyobb össze­geket. Ezért nem hitte azt, hogy egyszer... Akit a sors kis pénzekkel fizet ki, mit vár­hat többet? — Most Gyálpusztán van, s nem akar addig bejönni, amig meg nem vette a birtokot. Ad­dig betegszabadságot kért és kapott. Azt szeretném még megtud­ni, hogy amikor felvette a pénzt, autón, vagy­ vonaton ment-e haza Gyálpusztára. Bu­tán hangzik, de érdekes kér­dés. — Kérem, úgy tudom, vona­ton ment. Nem akarta a csa­ládját megijeszteni... Mindent egybevetve­ láttam és beszéltem emberekkel, akik látták és beszéltek a főnyere­mény nyertesével. Én magam még soha sem lát­tam eddig és ezúttal sem volt szerencsém. Bathonyi János: Elitélték a fiatal leány gyilkosát A múlt év nyarán a főváros határában egy fiatal leány holt­testét találták meg. Kiderült, hogy a halott Varga Rózsi, 16 éves háztartási leány. A nyo­mozás során a­ gyanú az áldozat egyik volt udvarlójára, Balogh Károly lakatossegédre terelő­dött, aki kihallgatása során be­ismerte, hogy együtt volt a le­ánnyal. Később azt is beismer­te Balogh, hogy közös elhatáro­zással öngyilkosságban állapod­tak meg és a leány felkérte őt, hogy ölje meg. Ez azonban nem vállalkozott erre, csupán a re­volverét adta át Varga Rózsi­nak, aki egy óvatlan pillanatban halántékon lőtte magát. A törvényszéken Balogh ugyanígy védekezett. A bünte­­törvényszék azonban a helyszí­ni szemle jegyzőkönyve alapján megállapította, hogy a holttes­ten dulakodásból származó­ sé­rülési nyomok vannak és ezen az alapon bűnösnek mondta ki a vádlottat szándékos ember­ölés bűntettében. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy Balogh Popovics Károly nevű barátjá­val több betörést is követett el, úgy hogy a bíróság lopás bün­tette miatt is elítélte és össze­sen tizenkét évi fegyházzal súj­totta. Popovics két és fél évi fegyházat kapott. Az ítélőtábla elé került az ügy, amely a törvényszék által kiszabott büntetés megváltoz ál­lásával Baloghot legalább 12 esztendeig, Popovicsot pedig legalább 3 évig tartó szigorított dologházra ítélte. SZENZÁCIÓSAK A Pearl of Badacsonyi Bran BADACSONY GYÖNGYE Californiai Bőről RIESLING LAUTERN BURGUNDY kapható ötödös fél­­szalfonos gallonos üvegekben. Nincs jobb és kellemesebb Garantálva az utolsó cseppig, Fia bort vására vigyázzon az ATIMPEX védjegyre. Sző­lő­h­egyek és mintagazdaság: CARDALE, CAL. Alapítva 1876 Vegyen egy próbát! Egyedüli elárusít az Egyesült Államokban! Atlas Import & Export Co mintapince és palackozó 190-92 Greene St., New York Cit Tel.: GRamercy 7-4143—1144—4145 írjon magyarul 1IRS. HELEN SWEET, Hungarian Dep’t Mgr. A TŰZOLTÓK BAJBAN MARLBOROUGH, Conn., már­cius 31. — A Marlborough - kéntes Tűzoltó Csapat tagjai­­ keseredett tehetetlenséggel né­ték végig, hogy égett földig garázsuk, melyben a tűzoltó k­szülék is elhamvadt. A felsz­relés 700 dollárba került, 3 évvel ezelőtt vásárolták. Sz­­énységük miatt nem építhe­tek eddig megfelelő tűzoltó­á­lomást. Bérelt garázsban t­r­tották a felszerelést, mely ma azonban teljesen odaégett. RADIO Magyarországi rövid­hullámú rádió-műsor RAT-4 kivételes adó­állomáson : 1.125 kc„ 32.88 m. SZOMBAT, ÁPRILIS 1-ÉN .“Vásárhelyi induló.” Lehár szerze­ménye. Előadja a Mária Terézia 1. I­gy. e. zenekara. Magyarnyelvű hirszolgálat. “Tinódi Lantos Sebestyén élete é dalai.” Kilián Zoltán összeállítási Tarnay Béla énekel lantkisérettel. Angolnyelvű hirszolgálat. “Változatok egy magyar népdalra. Buttykay szerzeménye. Előadja a Operaházi zenekar. Szlovák nyelvü­­ hirszolgálat. Ruszinnyelvü hirszolgálat. Himnusz, Rákóczi induló Kapcsolja be rádióját minden vasárnap 1.30-tól 3-ig a WARD rádióállomáshoz és hallgassa meg SCHNEE WEISS és FISCHER magyar optikusok HUNGARIAN VARIETY műsorát. PÉNZKÜLDEMÉNYT KÁBEL, vagy RÁDIÓ utján a legolcsóbb áron továbbit FÖLDES az összes hajóstársaságok hivatalos képviselője 1523 First Ave., New York City (79—80. utcák között) Telefon: BUtterfield: 8-4985 Hirdetéseket felveszünk az Amerikai Magyar Népszava részére

Next