Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)
1939-04-01 / 91. szám
_2__ Mi újság az Óhazában Meghalt Torkos László költő a százesztendős Arany-tanítvány Köszönöm látogatását kedves öcsém. Ha így bírom, együtt üljük meg százegyedik születésnapomat — mondotta Torkos László, amikor az Esti Újság munkatársa múlt év október 2-án meglátogatta Európa legmagasabb korú költőjét, Arany János, Várady Antal és Jókai Mór kortársát. Az Eszter utca 2. szám alatti villában most a legnagyob csend honol. Százegyedik születésnapját az agg költő már nem érhette meg: elköltözött az élők birodalmából az elmúlt nagy idők nagy embere. Muraközy Endre miniszteri tanácsos felesége fogad bennünket, bevezet elhalt édesapja dolgozószobájába, ahol még minden úgy van, mint amikor még életben volt Torkos László . . . “Valóság nincs is tán sehol ...” _ Teljes szellemi frisseségben töltötte utolsó napjait — válaszol Muraközy Endréné._A múlt év október másodikén, hiszen tudja, maga is itt volt akkor nálunk — fordul hozzám magyarázólag — családi körben, jóízűen és kedélyesen beszélt száz évéről. Novemberben könnyebben meghalt és ez a betegség vitte végül a sírba. Csodálatosan erős szervezete és friss szelleme négy hónapig birkózott a kórral, de pillanatig sem hitte, hogy közeledik a vég. Az íróasztalon lévő papírdarabra nézünk. Muraközy Endréné követi tekintetünket és megszólal: _ Utolsó verseinek egyike volt. Pár nap előtt diktálta. — És máris olvassa: CSAK EGY GONDOLAT Az ébrenlét, az álom bennem karöltve jár . Nem érzem, nem találom, hol köztük a határtűnő álomkép minden itt a távol ég alatt. Valóság nincs is tán sehol, minden csak gondolat . . . Meghatott csend támadt, aztán Muraközy Endréné tovább beszél: _ Születése napján élénk figyelemmel kisérte a felvidéki eseményeket és amikor beszámoltunk arról, hogy a Felvidék egy részét visszacsatolják és elszakított testvéreinkkel újból egyesülünk, lelkesülten, abban a pillanatban máris diktálta ezt a verset: HALOTTAK NAPJÁN FELTÁMADÁS Amerre tekintünk, bus őszi táj, Egyre nő, terjed a siri homály. Lombatlan ágakon hallgat az ének, Berkeink dalosai elköltözének. Egyszerre hirtelen ... Mily változás! — Közelben, távolban minden föléled, Újult erővel fellüktet az élet. Csodákat művel az égi varázs, Halottak ünnepén feltámadás. Vizen és szárazon az öröm vigzaja, Ujjongó lesz ajkunk fájó sóhaja, Elcsüggedt telkekbe gyámul a hit térbe. Remény és szeretet erőt önt a vérbe, Lobbot vet, lángra gyűl az izzó parázs, Halottak ünnepén feltámadás. Előre! Bércen, völgyön átűzze a virradat az éji homályt. Egekig szálljon a győzelmi ének, Elszakadt szeretteink vissza jövének. Terjedj, a terjedj szent égi varázs, Halottak ünnepén feltámadás. — Ez a két verse volt édesapámnak a hattyúdala — fejezi be Muraközi Endréné. Egy hosszú és gazdag élet állomásai Torkos László száz évéből egy rendkívül gazdag élet körvonalai bontakoznak ki. Kora ifjúságában, az 1848 utáni időkben menekülni volt kénytelen és 1859-ben az ifjú Torkos már a hallei egyetem tanulója volt. Bejárta egész Németországot, Wittenberg, Jéna és Weimar kulturgócpontok voltak főbb állomásai és a fiatal költő iránti szimpátiát növelte, hogy mesterien kezelte a hegedűt és a gordonkát. Németországi vándorútjáról “Az a zarándokutam, emlékeim” című művében számolt be. Hazatérése után Arany János atyai barátságával tüntette ki és szerződtette az általa szerkesztett “Koszorú” munkatársai sorába. A Nemzeti Színházban a múlt évszázad végén több színművét adták elő, majd a “Magyar verstan” és a “Magyar nyelvtan” című könyveivel nagy elismerést aratott. Hetvenötéves korában Lord Byron Childe Haroldjának fordításával aratott nagy sikert és nyolcvannégy éves volt, amikor “Őszi harmat után” című verskötete a könyvpiacra került. Kilencvenhat éves korában Gerhard Hauptman, a nagy német író születésének centennáriumára az agg költő Hauptman verseit magyarra fordította. Az akkor már vak költő a verseket úgy fordította, hogy leánya, Muraközy Endréné kétháromszor felolvasta neki a strófákat. CSATÁR ISTVÁN JÓL TELELTEK A VETÉSEK A földmivelésügyi minisztérium legutóbbi vetésjelentése február 7-én jelent meg. Az azóta eltelt idő alatt az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időjárás uralkodott. A külső gazdasági munkálatok közül az elmaradt őszi szántások pótlását, a trágya hordását és alászántását, a tavaszi vetőszántások végzését s egyes vidékeken a szárazabb s lazább talajokon a mák, borsó, tavaszi búza, rozs és árpa vetését már megkezdték. A többi gazdasági munkálatok leginkább a rétek és legelők fogasolására, gyümölcsfák tisztogatására és nyesésére, szőlők nyitására és metszésére, kertek ásására, melegágyak és tavaszi vetőmagvak előkészítésére és a szokásos belső majori munkákra terjednek ki. Az őszi repce jól telelt, a vetések fejlődése szépen megindult és a legtöbb vidéken szépen sürüek és üde zöldszínüek. Az őszi buzavetések a legtöbb vidéken igen jól teleltek, szép sürüek, jól bokrosodnak és üde zöldszinüek. A kései vetések helyenkint ritkák. Az őzsirozs vetések szintén jól teleltek. Általában szép sürüek, üde zöldszinüek, jól bokrosodtak és erőteljes fejlődésüek, sőt helyenkint túl buják. Egyes vidékeken kisebb mérvű felfagyás és keipállási kár mutatkozik. A tavaszi búza és rozs vetését helyenkint már megkezdték, de a legtöbb vidéken a talajelőkészítési munkálatok vannak folyamatban. Az őszi árpavetések jól teleltek és erőteljesen fejlődnek. A tavaszi árpa és zab talajelőkészítő munkálatai folynak, sőt a vetés is megindult. A burgonyavetőgumók válogatása és előcsíáztatása folyamatban van, de a legtöbb vidéken csak a talajelőkészítő munkákat végzik. A cukor és a takarmányárpa alá a talajelőkészítő munkálatokat helyenkint már megkezdték. A kerti vetemények, bab és egyéb hüvelyesek kerti és szántóföldi talaj előkészítő munkálatai szintén folynak. A koraiak közül a borsó és mák vetését helyenkint már megkezdték. A lóhere és lucerna általában jól telelt. A rétek és legelők sarjadzása a melegebb fekvésekben már megindult. A korán virágzó gyümölcsfák rügyei erősen duzzadtak. Füstöl a boszorkánykonyha A BIBLIÁS EMBER Irta: ERDŐS ÁRPÁD I. FEJEZET 56 — Meg vagyok győződve arról, — fordult az esküdtek felé az ügyész, hogy mellettem van az igazság. Megtörtént a hír, itt ül előttünk a bűnös! Itt irgalomnak szava nem lehet, itt az igazságszolgáltatásnak van helye, ezt kell alkalmazni. Kérem az esküdteket: Mondják ki bűnösnek Csorvás Jánost! . . . A királyi ügyész nagyhatású szavai nem tévesztettek célt. Mély komorság ült a termen, amikor felemelkedett helyéről Balassa Ármin, hogy perbeszálljon az ügyésszel Csorvás János védelmében. — Akik Csorvás János ügyében együtt dolgozunk — mondotta — a fönségesség őre szetében találkoztunk és a mindenható Istennek dicséretében vagyunk egyek, osztályostársakká válván egy ártatlan ember megváltásának szentséges munkájában . . . A közönség pillanatról pillanatra emelkedő izgalommal figyeli Balassa dr. védőbeszédének minden egyes fordulatát. Érzi, hogy egy rettenetes harcnak a szemtanúja és ebben a küzdelemben egy embert védő másik ember szigorúan következetes jogi érveléssel az igazság mindent lebíró erejével akar hatni, győzedelmeskedni. Szavaiban nincs olcsó hatásvadászat, így mondja: “Mintha a középkor primitívségében annyira embertelen, kegyetlen jogszolgáltatás elevenednék meg Csorvás János pörében. Megvádolnak egy embert “összetett gyamokok alapján” s fölhívják, kényszerűik, no most bizonyíts! Bizonyítsd be, hogy igazán ártatlan vagy, amint váltig hangoztatod . . . holott, hiszen modern korban élünk és az igazságszolgáltatásunk azt követelné, hogy az bizonyítson, aki vádol.” Éles szavakkal ostromolja a régi vádrendszert, okos érveléssel boncolgatja a vád minden részletét, azt igyekszik kimutatni, hogy fogyatékos a vád. Kitér arra is, hogy a rendőrkapitány csak D. Nagy Mária halála után indította meg a nyomozást Csorvás János ellen és a bizalmas elfogatási parancsot nem azért bocsájtották ki ellene, mert az édesanyja meggyilkolásával gyanúsították, hanem azért, mert az volt a gyanú, hogy a felségét ő mérgezte meg. Csak azután változott meg a vád. Érvei fölboncolják a lélektani bizonyítékokat is, amelyek — úgymond — az újrafelvétel során teljesen érvényesültek Horváth János érdekében. Beszéde végén érzelmi momentumokra tért ki, majd utolsó szavaival ő is az esküdtek felé fordult és a következőket mondotta: — Esküdt uraim! Tekintsenek a vádlottra, két tisztességes munkában élő fiára s miként én, a Mózes hitében élő zsidó ügyvéd beléptem a krisztusi szeretet templomába, hogy ennek a szeretetnek az erősségével felfegyverkezve, összetörjem ennek a szegény, elhagyatott polgártársunknak bilincseit, tekintsék önök is visszavonuló szobájukat a krisztusi szeretet templomának. Legyenek segítőtársaim nagy munkámban, mondjanak ítéletet a jog, a törvény és igazság nevében és adják vissza Csorvás János elkobzott szabadságát, becsületét és polgári tisztességét. Közel három óra hosszáig tartott Balassa Ármin védőbeszéde, amelynek befejezése után a közönség nem tudta fegyelmezni magát és lelkes éljenzésbe tört ki. Az elnök csak nehezen tudta visszaállítani a rendet. Majd Csorvás Jánoshoz fordult: Akar a védelmére még valamit előadni? Alázatos hangon szólt a válasza: — Ártatlanul szenvedtem 4449 napig. Ebből 1931 napot magánzárkában töltöttem. Elpusztultam volna, ha az ártatlanokat segítő Istenbe vetett hitem, vallási érzületem fönn nem tart. Hiszem az Istent és vallom, hogy nincs olyan bűn, amit az föl ne derítene, nincs olyan ártatlanság, amelynek igazi ne világosodnék. Tisztán állok az Ist előtt. Ártatlan vagyok! — csak ezt akarta mondani. A bíróság fölállt, az esküdtek visszaonultak, hogy meghozzák a verdiktet. A.T A szünetben az izgalom még fokozódó Megindultak a találgatások. Fogadások töténtek, csoportokban találgatták az eszeségeket. Mások a vádlottat vették körül, a folyosón beszélgetett védőjével. Az újságírók kérdésekkel ostromolták: __ örül-e Csorvás bácsi, hogy vége lesz nagy pörnek? — Hát bizony ideje is kérem. Nekem jól esne már egy kis nyugodt élet. Soká nagyon sokáig voltam ott ártatlanul . . A fegyház szót már ki sem ejti a száj. Úgy beszélt róla, hogy csak “ott.” Ott, alva nem akar visszamenni .... (Folytatjuk AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Tüdoszanatórium a Mecsekben Pécs város törvényhatósági bizottsága Nikolits Mihály elnöklésével minap rendkívüli közgyűlést tartott és elhatározta, hogy feliratban kéri a rendkívüli házadómentesség, valamint az épületátalakításokkal kapcsolatos adókedvezmény kiterjesztését és idejének meghosszabbítását, majd elfogadta az OTI-nak a Mecseken hét és fél millió pengő költséggel 50 holdas fenyves közepén építendő 500 ágyas tüdőszanatórium létesítésére vonatkozó szerződés-tervezetét. HIRDESSEN AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁBAN Eltemették az öngyilkos zenetanárnőt Eltemették a rákoskeresztúri köztemetőben Müller Friderika 58 éves székesfővárosi zenetanárnőt, aki Vilmos császár úti lakásának folyosójáról az udvarra vetette magát. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Segíteni már nem lehetett rajta: pár órán belül kiszenvedett. A rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos zenetanárnő anyai ágon igen előkelő francia főnemesi családból származik. A család már több, mint 40 éve a Vilmos császár út 21-ik számú bérházban lakik. Elegánsan bútorozott, művészi érzékkel, díszített négyszobás lakást bérelnek. Müller Friderika fiatal korában közismert zongoraművésznő volt. A rendőri nyomozás során kiderült, hogy öngyilkosságának két oka van. Az idős tanárnőt rendkívül idegesítette az utóbbi időben az a tudat, hogy zenei hallása lassan romlani kezd. Még egy másik körülmény is súlyosbította helyzetét, ami valósággal kedélybeteggé tette az idős hölgyet: 1988 március 9-én meghalt az édesapja, Müller Emil, a régi Budapest egyik legismertebb mérnöke, aki Magyarországon meghonosította az írógépeket és a mezőgazdasági gépek nagy részének elterjesztése is az ő nevéhez fűződik. Müller Friderika nagyon szerette édesapját, akinek halála érthető nyomot hagyott maga után lelkében. Ettől az időtől kezdve sokat sirt és minden hónap 9-én úgy gyászolt, mintha édesapja aznap halt volna meg. Végzetes tettét is éppen egy évvel apja halála után, március 9-én hajtotta végre. A rendőrségnek éppen ezért az a feltevése, hogy öngyilkosságát apja halála miatt érzett bánatában követte el. Börtönben az álbáró A budapesti ítélőtábla Morecza-tanáccsal tárgyalta Rechnitz Világosi Pál bűnügyét, aki 1936 őszén báró Bohus Pál néven megismerkedett I. C. Lammerts holland, asszonnyal és házassági ígérettel 16.000 pengőt csalt ki. A holland nő följelentést tett és az álbáró ellen eljárás indult, amelynek során kihallgatták Dömötör Ilona művésznőt is. A művésznő terhelően vallott Rechnitz ellen, aki ezért a művésznőt az utcán följelentette a rendőrnél és ok nélkül kínos tortúrának tette ki. A büntető törvényszék Rechnitz-Világosi Pált folytatlagosan elkövetett csalás bűntettében, továbbá hamis vétségében mondotta ki bűnösnek és összbüntetésül kétévi fegyházra ítélte. Az ítélőtábla tárgyalásán az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Telefon statisztika A legújabb statisztikai adatok szerint a magyar fővárosban 70.391 telefonkészülék van és ezeken több mint 184 millió helyi beszélgetést bonyolítottak le tavaly. A beszélgetések száma közel hat millióval emelkedett. Pestkörnyéken 7 millió 141.000 beszélgetést bonyolítottak le, ami egymillióval haladta meg az előző évi beszélgetések számát. De emelkedett az interurbán - beszélgetések száma is, amely meghaladta az 1,5 milliót és 153.000 esettel volt több, mint az előző évi interurbánbeszélgetések száma. Egy postasegédellenőr a 400 ezer koronás főnyeremény boldog nyertese Ha valaki a Keleti pályaudvar postahivatalában érdeklődik Képessy Ernő segédellenőr úr után, gyanakvó arcokat fog látni. — Milyen ügyben tetszik keresni? — kérdi a portás. Aztán egy kicsit végigmér a szemével: — Nincs itt ma Képessy úr. Bent a hivatalban is összenéznek a tisztviselők, amikor érdeklődöm. Nem felelnek és nem is nagyon akarnak felelni. Gyanús. Tehát igaz a hír: Képessy Ernő, a 72-es postahivatl szerény kis tisztviselője nyerte a 400.000 pengős főnyereményt. Illetve negyed sorsjeggyel csak 80.000 pengőt hozott neki a szerencse. Az ilyen nagy szerencsét hétpecsétes titokként kezelik a sorsjegy árusítók, esküt tesznek, hogy nem, árulják el a nyertest, tehát az emberek mégis megtudják, a külső jelekből. Például abból, hogy a múlt hét csütörtökjén délben megjelent a bankház tisztviselőnője. Autón jött és kihivatta Képessy urat. Akkor még nem titkolództak, azonnal kiküldték. A folyosón látták, hogy a hölgy súg valamit és a postatisztviselő mekapaszkodik a falba . . . Aztán eddig minden héten a kollégákkal együtt kutatták az újságok nyereménylistáját. Most csütörtökön ez elmaradt. Képessy úr fogta a kabátját, dadogott valamit és elrohant. Titokban akarták tartani, de.... Másnap megint bejött. Betegszabadságot kért. De ekkor már tudták a kollégák a jó hírt, hisz ismerték a sorsjegyszámát : 77.922. Átölelték, gratuláltak neki. Csak ennyit mondott: — Kérlek benneteket, ne beszéljetek erről, meglátjátok, hálás leszek. Ezért a nagy titkolódzás. —Akárhová megyek, ugyanazok a gyanakvó, fürkésző szemek fogadnak. — Képessy úr beteg, nem jön be . . . A címe? Nem tudjuk . . . Végre találóig egy ismerőst, aki hajlandó valamit mondani. Képessy úr nagyon régi tisztviselő a postánál. Szolgálati éveinek száma 31,de ebből öt év háborús szolgálat, tehát duplának számít. Azt hiszem, negyvenöt esztendős, két fia és két lánya van. Családi pótlékkal együtt körülbelül 300 pengő volt a fizetése... — Volt? Hát nyugdijaztatja magát ? — Minden valószínűség szerint. Nem fogad senkit Megtudom még a következőket: Képessy Ernő nehéz anyagi helyzetben volt. Gyermekei neveltetése sok gondot okozott és csak úgy vlt képesemnb, hogy Gyálpusztán lakott a kis családi házban. Onnan járt be naponként néha kétszer is vonaton. — Mikor lehetne meglátogatni ? — Azt nem lehet, — kapom a felvilágosítást. — Ernő kijelentette, hogy senkit sem fogad, semmilyen találmányt nem finanszíroz, hanem birtokot vesz. Az egész pénzből. Négy gyermeke van, róluk kell gondoskodnia. Egyébként szerencsés napja volt a csütörtök. Fia ugyanaznap kapta meg a főváros ösztöndíját, amit jobban vártak, mint a főnyereményt. A péntek már szomorúságot hozott: meghalt feleségének az édesanyja. Felesége Irinyi - lány, sógora Bécsben él és újságíró. Hazautazott az örömhírre és gyász fogadta. — Képessy Ernő itt dolgozott a 72-es postahivatal levéltovábbító osztályán. Rengeteget dolgozott, mert a 72-es arról nevezetes a postatisztviselők között, hogy tengersok munka van. Rabvallatónak hívják egymás közt. Itt dolgozott a szerencsés nyerő. Szabad perceiben arról ábrándozott, hogy földet vesz és gazdálkodni fog. De miből? — A főnyereményből — mondták nevetve a kollégái. Birtokot vesz és gazdálkodni fog Képessy nem hitt a tréfának, nem hagyta felültetni magát. Sorsjegyét mindig kiváltotta és nyert is kisebb-nagyobb összegeket. Ezért nem hitte azt, hogy egyszer... Akit a sors kis pénzekkel fizet ki, mit várhat többet? — Most Gyálpusztán van, s nem akar addig bejönni, amig meg nem vette a birtokot. Addig betegszabadságot kért és kapott. Azt szeretném még megtudni, hogy amikor felvette a pénzt, autón, vagy vonaton ment-e haza Gyálpusztára. Bután hangzik, de érdekes kérdés. — Kérem, úgy tudom, vonaton ment. Nem akarta a családját megijeszteni... Mindent egybevetve láttam és beszéltem emberekkel, akik látták és beszéltek a főnyeremény nyertesével. Én magam még soha sem láttam eddig és ezúttal sem volt szerencsém. Bathonyi János: Elitélték a fiatal leány gyilkosát A múlt év nyarán a főváros határában egy fiatal leány holttestét találták meg. Kiderült, hogy a halott Varga Rózsi, 16 éves háztartási leány. A nyomozás során a gyanú az áldozat egyik volt udvarlójára, Balogh Károly lakatossegédre terelődött, aki kihallgatása során beismerte, hogy együtt volt a leánnyal. Később azt is beismerte Balogh, hogy közös elhatározással öngyilkosságban állapodtak meg és a leány felkérte őt, hogy ölje meg. Ez azonban nem vállalkozott erre, csupán a revolverét adta át Varga Rózsinak, aki egy óvatlan pillanatban halántékon lőtte magát. A törvényszéken Balogh ugyanígy védekezett. A büntetörvényszék azonban a helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján megállapította, hogy a holttesten dulakodásból származó sérülési nyomok vannak és ezen az alapon bűnösnek mondta ki a vádlottat szándékos emberölés bűntettében. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy Balogh Popovics Károly nevű barátjával több betörést is követett el, úgy hogy a bíróság lopás büntette miatt is elítélte és összesen tizenkét évi fegyházzal sújtotta. Popovics két és fél évi fegyházat kapott. Az ítélőtábla elé került az ügy, amely a törvényszék által kiszabott büntetés megváltoz állásával Baloghot legalább 12 esztendeig, Popovicsot pedig legalább 3 évig tartó szigorított dologházra ítélte. SZENZÁCIÓSAK A Pearl of Badacsonyi Bran BADACSONY GYÖNGYE Californiai Bőről RIESLING LAUTERN BURGUNDY kapható ötödös félszalfonos gallonos üvegekben. Nincs jobb és kellemesebb Garantálva az utolsó cseppig, Fia bort vására vigyázzon az ATIMPEX védjegyre. Szőlőhegyek és mintagazdaság: CARDALE, CAL. Alapítva 1876 Vegyen egy próbát! Egyedüli elárusít az Egyesült Államokban! Atlas Import & Export Co mintapince és palackozó 190-92 Greene St., New York Cit Tel.: GRamercy 7-4143—1144—4145 írjon magyarul 1IRS. HELEN SWEET, Hungarian Dep’t Mgr. A TŰZOLTÓK BAJBAN MARLBOROUGH, Conn., március 31. — A Marlborough - kéntes Tűzoltó Csapat tagjai keseredett tehetetlenséggel néték végig, hogy égett földig garázsuk, melyben a tűzoltó kszülék is elhamvadt. A felszrelés 700 dollárba került, 3 évvel ezelőtt vásárolták. Szénységük miatt nem építhetek eddig megfelelő tűzoltóálomást. Bérelt garázsban trtották a felszerelést, mely ma azonban teljesen odaégett. RADIO Magyarországi rövidhullámú rádió-műsor RAT-4 kivételes adóállomáson : 1.125 kc„ 32.88 m. SZOMBAT, ÁPRILIS 1-ÉN .“Vásárhelyi induló.” Lehár szerzeménye. Előadja a Mária Terézia 1. Igy. e. zenekara. Magyarnyelvű hirszolgálat. “Tinódi Lantos Sebestyén élete é dalai.” Kilián Zoltán összeállítási Tarnay Béla énekel lantkisérettel. Angolnyelvű hirszolgálat. “Változatok egy magyar népdalra. Buttykay szerzeménye. Előadja a Operaházi zenekar. Szlovák nyelvü hirszolgálat. Ruszinnyelvü hirszolgálat. Himnusz, Rákóczi induló Kapcsolja be rádióját minden vasárnap 1.30-tól 3-ig a WARD rádióállomáshoz és hallgassa meg SCHNEE WEISS és FISCHER magyar optikusok HUNGARIAN VARIETY műsorát. PÉNZKÜLDEMÉNYT KÁBEL, vagy RÁDIÓ utján a legolcsóbb áron továbbit FÖLDES az összes hajóstársaságok hivatalos képviselője 1523 First Ave., New York City (79—80. utcák között) Telefon: BUtterfield: 8-4985 Hirdetéseket felveszünk az Amerikai Magyar Népszava részére