Amerikai Magyar Népszava, 1939. szeptember (40. évfolyam, 247-273. szám)

1939-09-04 / 247. szám

GY VOLT A FORGALOM A •W YORKI KONZULÁTUSOKNÁL ngol, olasz, német, lengyel és francia konzulok nyilat­­tai.­­ Az önkéntes amerikai jelentkezőkkel tudatták,­gy csakis külföldön ajánlkozhatnak szolgálattételre és nem itt, Amerikában fenyegető általános euró­­áború az amerikai konzu­lnál is szokatlan aktivt­­eredményezett. Különösen gyer, német, angol, francia is a konzulátusoknál volt a forgalom. Mindenütt­­esen ajánlkoztak szolga­­,erre. forrás azonban nem volt , a jelentkezők neveit és­­ feljegyezték azzal, hogy tonaköteles tartalékosokkal­­s tudatni fogják, hogy rég lesz-e újabb jelentke­ Az önkéntes jelentke­­n tudatták, hogy amerikai­­sak saját felelősségükre inak szolgálatba és csakis ódon, hogy átutaznak s ott­­keznek hadiszolgálatra. őri őrség a Silát­usok előtt konzuli hivatalok előtt aiféle rendetlenkedés nem ugyan, de ennek dacára az új konzuli hivatalok elé ál- 5 rendőrőrszemet állítottak, ignagyobb forgalom a len­konzulátusnál volt, 111 E. Streeten. Dr. Sylvester­szka főkonzul és a konzulá­­tisztviselői teljes hidegvér­­vették tudomásul a háborús két. Az érdeklődő reporte­­r is udvarias nyugalommal adták. Dr. Gruszka fokon­­rövid üdvözlése után tu­­d az újságírókkal, hogy fősen Washingtonba kell­nia és George Wendelow­ ,behalt sebeibe­n 46­-os holdup queensi áldozata ismeretlen támadó leöntötte gasoline-nal és után meg­­gyújtotta­ oseph Israelski, 45 éves­, 6­­-es, 107-50 Suthpin Boule­­d, South Jamaica, Queens, a ensi General Hospitalban ,halt azokba az elsőfokú égé­­sebekbe, melyeket Jamaica­­a Lefferts Boulevard és th Avenue-nél fényes nap­elkövetett brutális rablótu­­dás során szenvedett. Isra­­olt, nős és két kisleány apja, fél kilenc órakor megtámad­­egy ismeretlen néger, aki­automobil utazásra meghi­­t fogadott el. rettenetesen összeégett bér elmondotta a rendőrség­­­, hogy a néger egy öreg sze-­­ automobilt hajtott és meg­­ta­rt, hogy tartson vele isley parkig, amikor­ az eres éppen kilépett south nah­ai lakóházának kapuja­­. Israelski előadása szerint támadó nem sokkal azután, is elindultak, behajtott egy­es telekre, ahol kést szegezve ülének, elrabolta négy dollár izét, majd olyan erővel vág­­fejbe, hogy elvesztette ész­­letét. Amikor Israelski magához­­, ruhája egy lángban állott, néger, mielőtt elmenekült, le­­törte az ószeres ruháját ga­­ine-nal és felgyújtotta. Az uik járókelő észrevette és el­­otta a lángokat és azonnal é­­esítette a rendőrséget, aki alkonzul fog kérdéseikre vá­laszolni. A lengyel alkonzul nyilatkozata Wendelowski alkonzul leszö­gezte, hogy hazája a megtáma­dott fél, az utolsó emberig har­colni fog Lengyelország s egész biztos benne, hogy Anglia, va­­la­mint Franciaország Lengyel­­ország oldala mellett mennek harcba. Kétségtelen, hogy a háborút a németek fogják meg­­sínyleni és elveszíteni, mondot­ta az alkonzul. Majd így folytatta: Körülbe­lül 170 jelenkezőnk volt első nap katonai szolgálatra, de kormányunktól eddig nem kap­tunk utasítást, csak neveiket és címeiket jegyeztük fel. Körülbe­lül 5 millió lengyel származású lakosa van Amerikának, akik közül 40,000 még lengyel ál­lampolgár. Ezek között elenyé­szően kevés a tartalékos kato­na, arról talán szó lehet, hogy ezeket egy későbbi időpontban behívják katonai szolgálatra. A német konzu­látus előtt A német konzulátus előtt vá­rakozó fiatalemberek megma­gyarázták, hogy elveszítenék a német állampolgárságukat, ha nem jelentkeznek. Egy közép­korú házaspár Clevelandból ér­kezett, vissza akar jutni Német­országba, az asszony ugyanis attól fél, hogy miután férje né­met, elveszti a munkáját. Egy másik fiatal német azért igyek­szik visszakerülni, mert fivére a német hadseregben szolgál és mellette akar lenni. Az angol konzul kijelentése Godfrey D. N. Haggard, fő­konzul, 25 Broadway, kijelen­tette, hogy hivatala nem fog­lalkozik az angol katonakötele­sek ügyével, az angol katona­köteles állampolgárok, mondot­ta, saját lelkiismeretükre hall­gatva, amúgy is hazamennek, ha arra sorra kerül. Termé­szetesen voltak olyan érdeklő­dők, akik minél hamarább át akarnak jutni és ebben az irányban kértek információt. A francia konzulátust több százan keresték fel A 610 Fifth Avenuen lévő francia főkonzulátuson gróf Charles de Ferry de Fontnou­­velle konzul mondta, hogy több száz érdeklődő ügyfele és láto­gatója volt a nap folyamán. — Miután Párisból még nem ér­keztek utasítások, a francia tar­talékosok érdeklődtek az iránt, hogy mitévők legyenek. — New Yorkban nézete szerint mintegy 36.000 francia tartalékos kato­na van, az ország többi részei­ben körülbelül 14.000 van még ezeken felül. 500 olasz tartalékos lakik New Yorkban Az olasz konzulátuson gróf Girolamo de Bosardia főkonzul mondotta, hogy az érdeklődő olasz alattvalóknak azt a taná­csot adta, hogy egyelőre ma­radjanak itt. A városban mint­egy 500 olasz tartalékos lakik, nézete szerint. Egyelőre még semmi utasítást nem kaptak át­szállításukra vonatkozólag. Mikor­ megkérdezték, hogy Olaszország semleges marad-e a háborúban, azt felelte, hogy ez valószínűtlen, ha a franciák és angolok beavatkoznak a hábo­rúba. ÁLLJON MEG CSAK! IDEGES EMBERNEK NEM AJÁNLATOS HAJTANI! Nemcsak autójukat nem tudják kormányozni az ideges emberek, de családi életüket, munkájukat, környezetüket sem. Állandóan zavarban vannak. Belső nyugtalanságuk külső cselekedeteikben is folytonosan megnyilvánul. Éle­tük majdnem céltalan . . . ők tudják igazán, mi a “lelki szenvedés”. Legyen önálló! ... Erős idegzetű! ... Tartsa erősen a kor­mányt! ... Az autóét éppúgy, mint az életét! ... Legyen önbizalma! ... A fiai UKNIN ÉLETITAL már ott is segített, ahol sok más nem hasz­nált. Pr­óbálja meg! Éljen vele a jobb életet! 1 üveg ára $1.25. Egy egész készlet (5 üveg) egyszerre rendelve csak $5.00. VÖRÖS KERESZT PATIKA, 12302 N. Buckeye Road, Cleveland, Ohio A rendeléssel ingyen küldjük önnek az “Egészség Kalauza” c. könyvet ' ÄMEKIKÄT MÄÜYÄH NEPSZÄVÄ ^ LABOR IPA i; 1939 NAGY VÁLTOZÁSOKAT HOZOTT A VATIKÁNBA XII. PIUS PÁPA A Vatikánban igen érdekes változások történtek, mióta XII. Pius pápa a trónt elfoglalta. A V­a­t­i­kánváros tulajdonképeni megszervezése még XI. Pius alatt kezdődött, épületek emel­kedtek ki a földből, kormányzó­sági paloták, pályaudvar, üzlet­­helyiségek, javítóműhely, stb­, létesültek egymás után. Megala­kították a Vatikánváros fel­ügyelő szervezetét, amelynek élén a kormányzóság áll. A Va­­tikánvárosnak közös vámterüle­te és közös pénze van az olasz állammal, ennek ellenére azon­ban a Vatikánnak is, tehát a pá­pának joga van pénzt veretni és a vatikáni területre vámmente­sen kerülnek be a külföldről kül­dött anyagok. Mindinkább ki­épült a Vatikán államnak az olasz államtól való tökéletes el­különülése, ez azonban a dolgok természeténél fogva problémá­kat is hozott magával. XII. Pius pápa uralomra jutá­­sa első percétől kezdve más rendszert követett, mint elődje. Szinte elválasztotta magát, mint a vatikáni állam fejét és a ke­reszténység fejét és kizárólag arra törekedett, hogy a szuvere­­nitás, amit a vatikáni állam függetlensége ad, a szellemiek­re, a diplomáciai munkára és egyéb nagyfontosságú, de kizá­rólag szellemi kérdésekre vonat­kozzék, tehát abban nyilvánul­jon meg, hogy ez a szuverenitás a pápának, mint a kereszténység fejének tökéletes szabadságot biztosítson. A Vatikán állam kü­lönállóságából folyó egyéb lehe­tőségeket azonban XII. Pius pá­pa fokozatosan megszünteti. A pápai állam tradícióit való­ban csak tradíciónak és történe­lemnek tekinti , és rendkívül ügyel arra, nehogy a legkisebb lehetősége is fennálljon — akár most, akár később — annak, hogy egy külön állam, még­pe­dig olyan állam működjék Ró­ma szívében, amely ennek az ál­lamiságnak összes anyagi atri­­butumaival is él. Jelentéktelen, de a nagyközönség számára fon­tosnak látszó újításoknál kezdte ezt a változtatást. Megszűnnek mindenekelőtt a vatikáni üzle­tek. Megszűnik a külön vatikáni benzin. Megszigorították a Vati­káni területre való belépés lehe­tőségét. A belépés ezentúl két­szeres engedélyhez lesz kötve. A vatikáni kertekbe pedig­ a jövő­ben senki sem mehet, kizárólag az alsó sétányokat lehet megter­­kinteni. A pápa a Vatikán állam élé­re, a kormányzó mellé három tagból álló bíborosi bizottságot állított és a kormányzó csak ez­zel a bizottsággal érintkezik, nem mint azelőtt, személyesen a pápával. További nagyjelentősé­gű újítás volt, hogy az­ egyetlen vatikáni raktárban, ami megma­radt, a jövőben kizárólag a va­tikáni útlevéllel rendelkező vati­káni állampolgárok vásárolhat­nak. Ilyen módon erősen csök­ken majd a Vatikán állam beho­zatala. Nagy újítás, hogy az olasz Actio Catholicát a pápa teljesen elválasztotta saját személyétől. Mint Róma püspöke, feje ugyan a római A. C.-nek, de bevezette azt az állapotot, ami a többi or­szágokban régebben érvényben van, hogy az A. C. közvetlenül az illetékes püspök fönhatósága alá tartozik. Az olasz Actio Ca­tholicát pedig a jövőben szintén három tagból álló bizottság ve­zeti. A maga személye számára a pápa kizárólag a szellemi irá­nyítást tartotta fenn, minden egyéb ügyről ezentúl csak refe­rálnak neki. A Wilhelmina holland királynő és Lipót belga király, akik hiába ajánlották fel közvetítésüket a német—lengyel viszály békés elintézésére. ÖNGYILKOS LETT AZ ELTŰNT Robert L. Smith, 52­ éves, 529 Annadale Road, Annadale, S. I. lakóhelyének hátsó udva­rában szerdán este hálánk pon­kon lőtte magát és meghalt. Bú­csúlevelében anyagi zavarokkal okolja öngyilkosságát. A rend­őrség augusztus 11-e óta ke­reste Smithet, akinek eltűnését annak idején bejelentették. Mrs. Anna Smith, az öngyilkos em­ber felesége éppen a rendőrsé­gen járt, amikor Smith újból megjelent otthonában. Tizen­nyolcéves William fia szintén nem volt otthon. jel CANADÁT HÁBORÚS KÉSZENLÉTBE HELYEZTÉK, A PARLAMENT JÓVÁ FOGJA HAGYNI AZ INTÉZKEDÉST OTTAWA, Can., szept. 3. — Canada parlamentjét rendkívüli ülésre hívták össze, a parla­ment fogja felhatalmazni Ca­­nadát arra, hogy Angliával együtt hadba induljon. A polgári lakosságnak azt a­­részét, melyt pár nappal ez­előtt önkéntes szolgálatra hív­­ták be, most tényleges katonai szolgálatba helyezték. Az 1914-­­ben hozott háborús törvényeket ismét életbe léptették és azok nagyarányú jogokat ruháznak a kormányra. Hogy a parlament milyen fajta együttműködést fog java­solni, azt egyelőre teljes titok­ban tartják, de annyi bizonyos, hogy felkészült arra, hogy az anyaország mellett szálljon harcba Németország ellen. Első kötelessége az lesz, hogy innen zavartalanul szállíthasson élelmiszert és hadiszükséglete­ket Angliának. Máris megtör­téntek a szükséges intézkedé­sek és egyes szükségleti cikkek fogyasztását leszűkítették. Californiából öt Lockheed bombázó gépet szállítottak az utóbbi két napon Canadába és még több érkezését várják. A Handley Page Hampden bom­bázó gépek ugyanis, melyeket Canadában tartanak, csak jö­­­vő tavasszal lesznek szállítóké­­pes állapotban. Öt nagy testület, köztük a Canadian Legion és a Canadian Corps Association kijelentet­ték, hogy az amerikai konti­nens országai egybeforrva áll­nak ellen mindenféle fascista­­ támadásnak. Az amerikai demokrácia­­ megvédelmezésében az Egye­sült Államokra súlyosodik a ve­­­­zetés felelőssége. Canadára pe­­­­dig az ugyancsak felelősségtel­­­­jes tökéletes együttműködés”, mondotta ki a testületi gyűlés, melyen Canada összes veterán­jai képviselve voltak. Erich­ Winders, Németország­­ követe kijelentette, hogy a né­met konzulátus mindaddig nyit­va marad, míg Canada és Né­metország között nem szakad meg a diplomáciai összekötte­tés. Montreal és Toronto, tőzsdéi nyitva maradtak. KÉT ANGOL UTASGÉP VESZÉLYES ÚTJA FRANCIAORSZÁG FELETT LONDON, szept. 3. Az an­gol légiforgalmi vállalatoknak London—Bázel között közlekedő utasgépét közvetlenül Stras­bourg határában a francia ha­tárvédő tüzérség “tűz alá fog­ta.” Természetesen nem éles tölt­éssel, hanem úgynevezett füstlövedékkel folyt a tüzelés. A franciák kitűnően lőtték: a nagy utasgépet, amelyben a négy fő­nyi személyzeten kívül kilenc utas foglalt helyet, öt “teli­ta­lálat” érte. A rendkívül érdekes esetről Youell kapitány, a gép első pilótája a következőket mondotta: — Kétezer méter magasban repültem, amikor szinte közvet­lenül Strasbourg határában — nagy dörrenés riasztott meg. Első pillanatban azt hittem, hogy az utasgép benzintartálya felrobbant. A dörrenések azon­ban megismétlődtek, a gép vá­ratlanul fekete füstfelhőbe ke­rült. Most már bizonyos volt, hogy légvédelmi ágyukkal alul­ról tüzelnek reánk. Megállapítot­tam azt is, hogy csak úgyneve­zett riasztó, f­üstlövedékről van szó. Az utasok között természe­tesen a dörrenések hallatára és a nagy füst láttára pánik tört ki. Szerencsére sikerült az uta­sokat is megnyugtatni. Egyéb­ként ,mint­­ hadipilóta, azonnal irányt változtattam, hogy az esetleges további lövések ne ér­hessenek el. — Pár perccel később már a magasból beszélgetést folytat­tunk a strasbourgi rádióállo­mással. Kiderült, hogy a Magi­­not-vonalhoz túl közel repültem, már­pedig a Maginot-vonal fe­lett még 2.000 méter magasban sem járhat egy idegen repülő­gép. Azután ezúttal bonyolítot­tuk le a london—bázeli utasfor­galmat először egy Albatros-tí­­pusú gépivel, amit a francia lég­védelem látásból még nem is­mert. Nyilván azt hitték, hogy egy­­ német gép tévedt tiltott terület fölé. Az Albatros ugyan­is sokban hasonlít a német Con­­dor-géphez — mondotta Yonell kapitány. — Tíz perccel később már megtalált benünket a francia légvédelmi parancsnokság saj­nálkozó üzenete is. Elnézést kér­tek az alkalmatlankodásért. Ez a rádióüzenet így végződött: Ka­pitány Úr — közölje — jól cé­loztunk? Közöltem velük, hogy a lövések telitalálatok voltak két­ezer méter magasságban is — fejezte be a beszélgetést az an­gol pilótakapitány. Érdekes egyébként, hogy a london-bázeli vonalon az angol pilótáknak újabban mennyi ka­landjuk van. Most derült ki például, hogy legutóbb két an­gol pilóta, Whincop és Prowse gépe — ezen az utasgépen a gép szem­élyzetén kívül tizenegy utas ült, — milyen nagy vesze­delem között forgott Kelet-Fran­­ciaország felett. 3,000 méter ma­gasban tűz keletkezett a gép­­ben. Emberi számítás szerint a repülőgép és utasai menthetet­lenek voltak és mégis­­ min­denki megmenekült. Prowse pi­lóta a kormányrúd mellett ma­radt, míg Whincop beugrott az utaskabinba és az utasokra kiál­tott, hogy mindenki engedelmes­kedjen parancsának. Az utasok­nak le kellett vetni a kabátjukat és azokat a mind erősebben fel­­törő tűzre dobták, mialatt Prow­se óriási sebességgel hozta le a magasból a föld felé a gépet. Whincopnak sikerült a tűz ter­jedését ellensúlyozni, a gép pe­­dig pár perc múlva egy tarlón földet ért. Ekkor már a gép két ablaka is nyitva volt. Most Whincop parancsára az utasok ajtón, ablakon keresztül kiro­­hantak a gépből és kétszáz mét­­ert rohantak — ki merre látott — a tarlón. Prowse és a rádiós­tiszt pedig a pilótaülés ablakán ugrott ki és a többiek után sza­ladt. A sietségre nagy szükség volt: a gép öt perc múlva telje­sen lángbaborult és három-négy perc alatt elégett. A PANAMA CSATORNÁN ÁTKELŐ HAJÓKRA KATONAI ŐRSÉGEKET HELYEZETT RIDLEY TÁBORNOK Megerősítik a Panama-csatorna helyőrségét -- Az első erősítő csapat szeptember másodikén indul el . Mán halad át, katonai őrszeme­­■­ket helyezzenek. “A csatornát s hajózást sem­miféle Veszedelem nem fenye­geti ugyan, hangoztatta Ridley tábornok, de tekintettel a há­borús nemzetközi helyzetre, elő­­vigyázati rendszabályok elren­delése kívánatos. Ez a rendel­kezés addig marad érvényben, míg a nemzetközi feszültség nem szűnik meg. Megerősítik a csatorna ka­tonai őrségeit is, de erre vo­natkozólag hivatalos jelentést még nem tettek. A tábornok nyilatkozata nem tesz említést arról, hogy az áthaladó hajókra hány főből álló katonai őrséget helyeznek. A csatorna Atlanti tengeri oldalán a 14-ik, a Csen­des tengeri oldalán pedig a 33- ik gyalogezred katonái végzik átkelés alatt a hajókon az őr­szolgálatot. Megerősítik a Panama Csatorna helyőrségét WASHINGTON, szept. 3. — A hadügyminisztérium elhatá­rozta, hogy megerősítik a Pa­nama csatorna helyőrségét, a terv szerint 272 tiszttel és 7360 főnyi legénységgel erősítik meg a garnizont. A kongresszus 27,000,000 dol­lárt engedélyezett erre a célra. Az első csapatmozdulatok szeptember 12-én kezdődnek, a 63-ik párttüzérség nyolc tiszt­jének és 225 katonájának elin­­­dításával. BALBOA CANAL ZONE, szept. 3. — Clarence S. Ridley tábornok, a Panama csatorna kormányzója, elrendelte, hogy minden hajóra, mely a csatár-

Next