Amerikai Magyar Népszava, 1939. október (40. évfolyam, 275-304. szám)
1939-10-02 / 275. szám
Gróf Teleki erélyesen megrótta a nazikat LÁTOGASSA! MEG METROPOLITAH EDITOR VOL. XL. ÉVF. NO 275-IK SZÁM NEW YORK, N. Y. HÉTFŐ, 1939. OKTÓBER 2 Egyes szám ára 3 cent Kíméletlen szubmarin háború Anglia ellen Japánt megdöbbentette az orosz-német paktum TOKIO, okt. 1. — Japánt legerősebben az a tény döbbentette meg, hogy Hitler minden ellenkezés nélkül Stalin kezébe adott tizenöt millió lengyelországi lakost, teljes tudatában annak, hogy területüket és őket magukat is azonnal “szovjetizálni” fogják. Egy japán magazin cikke szerint a német-orosz paktum árulás volt a németek részéről Japánnal szemben, de ez az utolsó megegyezés árulás az egész antikomitern paktummal szemben. A hivatalos és félhivatalos lapok nem kommentálják az esetet, miután a kormánytól eddig semmiféle irányítást vagy értesítést nem kaptak. BERLIN NEVETSÉGESNEK TARTJA AZ ÚJ “LENGYEL” KÍSÉRLETEZÉST BERLIN, okt. 1. — A hivatalos német újságügynökség, a JNB jelentés szerint a lengyel kormány megalakítása nem lengyel területen, hanem külföldön, egyszerűen nevetséges kísérletezés. Hozzáteszi azt is, hogy a jelen, illetve lemondott lengyel kormány megszökött hazájából és a lakosság teljesen meg van elégedve a jelenlegi állapotokkal._______________________ AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE THE OLDEST H! AN DAILY NEWSPAPER Mai számunk 6 old a) Hitler állítólag találkozni fog Stalinnal AMSTERDAM, okt. 1. — Itteni napi körökben úgy tudják, hogy Hitler találkozni fog Stalinnal állítólag azért, hogy vele egy német-orosz-japán szövetségről tárgyaljon. Az érdekes találkozás — e hírek szerint — a meghódított Lengyelország egyik határmenti községében fog végbemenni. . BELGIUM ÚJABB NAGYSZÁMÚ CSAPATOKAT KÜLD A HATÁRRA PARIS, okt. 1. — A Paris Soir jelenti ma Luxemburgból, hogy Belgium újabb nagyszámú csapatokat vonultat fel a német határ mentén. , PARIS, okt. 1. — Félhivatalosan jelentik, hogy a francia csapatok a Saar völgyében újra előretörtek és most már három oldalról teljesen körülkerítették Saarbrücken. A franciák Zweibrückent is fenyegetik. A Wissemburg körzetben helyi harcok folytak német és francia előőrsi csapatok között. A SVÉDEK TILTAKOZNAK A NAZI SZUBMARINOK TÁMADÁSAI ELLEN STOCKHOLM, okt. 1. — A berlini svéd követ utasítást kapott a kormányától, hogy tiltakozzék a német kormánynál a Nyland nevű svéd tehergőzösnek német szubmarin által történt elsülyesztése ellen. A tiltakozás a nemzetközi jog megsértésének mondja a támadást, mivel a Nyland semleges hajó volt, amely Antwerpenbe, tehát semleges kikötő felé volt útban, amikor az indokolatlan támadás érte. Kivonultak a nazik a magyar parlamentből Minden felfegyverzett angol hajót hadihajónak tekintenek BERLIN, okt. 1. — A kormány félre nem érthető módon tudatta Angliával, hogy a kereskedelmi hajók védelmi fegyverekkel való ellátása azt jelenti, hogy azokat a német hadvezetőség hadihajóknak minősíti és kíméletlen szubmarin harcot indít minden egyes ágyúval felszerelt angol hajó ellen. Ez nem más, mint az, hogy minden ilyen hajót előzetes figyelmeztetés nélkül fognak megtorpedózni a német tengeralattjárók. Az angol admíralitás már figyelmeztette is összes tengeren lévő hajóit, hogy ki vannak téve ennek a veszedelemnek. Winston Churchill, az angol tengerészeti miniszter jelentette a parlamentnek, hogy az összes kereskedelmi hajókat védelmi ágyukkal szerelik föl a szubmarinok elleni védekezés céljából. A kijelentéssel szemben a német felfogás az, hogy a fegyveres kereskedelmi hajók veszélyeztetik a submarinok tisztjeinek és legénységének biztonságát és így nem figyelmeztethetik azokat előre, a torpedózás előtt. Az angol intézkedés a nemzetközi megállapodásokkal is ellentétes, mert a semleges államok is azt az álláspontot foglalják el, hogy kereskedelmi hajók csakis kézi fegyvereket vihetnek magukkal a belső rend fenntartására, de ha ágyuk vannak rajtuk, akkor a semleges államok polgárai csakis saját felelősségükre utazhatnak ilyen hajókon. A német kormány sajnálkozással kénytelen a szubmarin háborút lényegesen megszigorítani, de nem tehetnek a jelen körülmények között mást, mert egyenlő eszközökkel kell ellensúlyozniuk az angol intézkedéseket. BUDAPEST, október 1. — Gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök hosszabb tárgyalásokat folytatott a belügyminiszterrel, és mint később a megbeszélések után jelentették, a kormány szigorú eszközökkel lép fel a nazipárt és vezetői ellen. A nazi képviselők a legutóbbi gyűlésen kivonultak a parlamenttanácsterméből és elhatározták, hogy bojkottálni fogják a tanácskozásokat. A kormány azonban elhatározta, hogy nem tilt meg további izgatást a jelen súlyos időkben és minden rendelkezésére álló erővel fenntartja a belső rendet és békességet. Tartós ‘békét’ teremt Középeurópában a moszkvai paktum-írja a Pester Lloyd BUDAPEST, okt. 1. A félhivatalos Pester Lloyd szerint az új német-orosz paktumnak megnyugtató hatása lesz Közép és Dél-Közép Európában. “Az egyezmény megteremti az alapját a közép-európai tartós békének. Minden tisztán látó ember előtt világos, hogy a háború gyors befejezése katasztrófától mentené meg az európai civilizációt” — írja a lap. VERECKE, Magyarország, okt. 1. — Magas növésű ázsiai lovasok, a kaukázusi tatár ezred tagjai vették át a határőrséget a háborította Kárpátokban, a lengyelektől, a magyar határ mentén. “Azért jöttünk, hogy békét hozzunk a lengyeleknek”—jelentette ki a Vörös hadsereg egyik őrmestere. Egy szlovák ezred nem akart harcolni köszönhetjük” — mondotta.” Moscicki lemond az elnökségről ZSOLNA, Szlovákia, okt. 1. — Egy szlovák ezred megtagadta az engedelmességet és nem volt hajlandó a lengyelek ellen harcolni és csak Csatlós Ferdinánd szlovák hadügyminiszter közbelépése mentette meg a lázadókat a súlyos, talán halálos büntetéstől. Csatlós a lengyel frontról sietett az ország közepén fekvő Kremnicába, ahol a lázadó ezred garnizonja volt. A német hadvezetőség már kiadta az ultimátumot, hogy vagy induljanak a frontra, vagy agyonlövik őket. Az egyik katona, aki részt vett a lázadásban, elmondta, hogy az ezredben csakis szlovákok szolgáltak, egy magyar és német eredetű sem volt közöttük. “•Alig egy évvel ezelőtt — mondotta — a németek ellen mozgósítottak minket és nem tudtuk elfelejteni azt az évszázados barátságot, melyet lengyel testvéreinkkel szemben érzünk.” “Megkaptuk az indulási parancsot, de nem engedelmeskedtünk. A gyakorlótéren sorakozott fel a hadilétszámra emelt háromezer főnyi ezred. Már előzetesen is sokat beszéltünk erről a ránk kényszerített háborúról, melyet mi egyáltalában nem akartunk.” ■‘Énekelni kezdtük a cseh-szlovák himnuszt és elhatároztuk, hogy szabad emberek akarunk maradni. Tisztjeink megengedték, hogy viszszameneteljünk a kaszárnyába és ott várjuk meg, hogy a német hadvezetőség mit tesz.” “Megtudtuk, hogy agyonlövetnek minket, ha nem engedelmeskedünk, de ennek dacára egész éjszaka énekeltünk, bár nem tudhattuk, hogy mit hoz a reggel. C.-né- mente: - i.e 1-, az definket neki PARIS, okt. 1. — Nyilván azzal a céllal, hogy Parisban megkönnyítse, illetve lehetővé tegye egy lengyel kormány megalakulását, a német nyomásra Romániában internált Ignace Moscicki, a lengyel köztársaság elnöke lemondott és Wladislaw Raczkiewicz, Pomorze tartomány volt kormányzója vette át az elnöki tisztséget. A lengyel alkotmány szerint a távozó elnök kinevezheti utódját. Ignace Paderewskit emlegették utódjának, aki azonban megrendült egészségi állapotára való tekintettel nem fogadhatta el a kinevezést. Még a nazik varsói bevonulása előtt igyekeztek a száműzött lengyel államférfiak egy új és munkaképes lengyel kormányt alakítani és az új elnöknek első dolga az új kabinet kinevezése volt, miután a volt lengyel kormány tagjai Romániát nem hagyhatják el. Wladiska Sikorski tábornok, a francia területen lévő lengyel csapatok főparancsnoka vállalta a hadügyminiszteri tárcát. A külügyi tárcát August Zelseki tölti be. A nazi tisztek fogadják a varsói védők követjét, aki felajánlja a város átadását. A rendületlen magyar álláspont: a semlegességi BUDAPEST, okt. 1. — (Az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztőségétől). — Nagyon kérem amerikai olvasóimat, hogy mától kezdve úgy fogadják cikkeimet, mint egy történelmi korszak őszinte nap kiírójának feljegyzéseit. Nemi tudósításokat küldök mától kezdve, mert — ki tudja, hogy e tények mily nagyokat változ- nak, mire soraim kiérnek és nem következnek-e be homlokegyenest ellenkező események, mint amelyek e leveleimből kiolvashatók — hiszen e zűrzavaros, őrjöngve kavargó időben semmi sem lehetetlen és mikor e sorokat irom, sejtelmem sem lehet arról sem: vájjon mikor ér ki levelem vagy egyáltalán ki ér-e az óceánontúlra. Ez Írásaim hát csak napló jellegűek lesznek: egy becsületes, szerény íródeák feljegyzései azokról a napokról, amelyekben sorait rója, s azt hiszem, akkor sem válnak érdektelenné, ha közben e lassan cammogó naplórészleteket túlszárnyalja a történelmi idők vágtatása. Mert amit írok, az ama nap magyar elhatározásainak, hangulatainak szürke, de igaz, igénytelen, de száz százalékig őszinte beszámolója. E percben nem kétséges, hogy Magyarország meg akarja őrizni maradéktalan semlegességét. Egy azonban bizonyos, hogy felkészült minden eshetőségre is. Azt hiszi, hogy az így értelmezett semlegességét meg is fogja tartani, mert van hozzá ereje, kitűnő hadserege, egységes nemzeti közakarata s mert e percben érdeke ez a Magyarországgal baráti viszonyban lévő államoknak is. A magyar kormányt háromszempont vezeti: 1. mindent elkövetni, hogy elévülhetetlen történelmi jogai, revíziós igényei megvalósuljanak; 21. nemkockáztatni, ha erre rá nem kényszerül, vagy ha jogai e kivívásáért ki nem kell állnia, sem a nemzet fiait, sem a nemzet létét; 3. minden körülmények közt megvédeni függetlenségét. Ezt a függetlenséget azonban eleddig sehonnan semmiféle veszély sem fenyegette. Ha van állam a világon, melyiknél érthető lenne, hogy idegei felmondják a szolgálatot és a hazafias lelkesedés orkánszerű szenvedélyességgel robbanjon ki, úgy ez a trianoni békeparanccsal leggyalázatosabban megcsonkított, meggyalázott Magyarország. Mégis a fentebb jelzett hármas szemponti összevetése alapján kialakult kormányzati bölcsesség a legszigorúbb semlegességet határozta el. Hogy pedig ez az elhatározás mély, őszinte, azt a következő tények napnál világosabban bizonyítják. E levelem írása napjáig 1. A magyar kormány egyetlen ezzel ellentétes nyilatkozatot sem tett; 2. bár még a semleges Hollandia, Dánia, Belgium, Görögország is mozgósított, Magyarország mindmáig nem mozgósított, holott a viharzónában él és körülötte talpig fegyverben áll minden állam; 3. csodálatos önmérséklettel ugyanakkor, amikor Románia a magyar határra óriási hadsereget összpontosított, Magyarország ennél sokkal jelentéktelenebb ellenintézkeseket tett. 4. Romániával szemben nem lépett fel a revízió oly jogos, s most oly időszerű követeléssel sem, csupán a magyar kisebbségek jogai rendezését kövtelte meg nem támadási szerződés ellenében; 5. a szomszéd államokban székelő amerikai konzulátusok azt tanácsolták az ott rekedt amerikai polgároknak, hogy aki nem tud hazatérni, nyomban Magyarországba, mint semleges államba költözzék. Bizonyosra veszem, hogy mire levelem kiért, Magyarország is kénytelen lesz erősebb védelmi és korlátozó rendelkezések tételére, elvitathatalan azonban, hogy az európai háború kitöréséig ily intézkedéseket nem tett, tehát legutolsó volt is Európában a háborús állapottal járó rendszerrel való áttérésben. E bölcs önmérséklet biztosítékai, a mi nagyszerű kormányzónk egyénisége és (bármi legyen egyébként egyesek véleménye Teleki belpolitikájáról) Teleki és Csáky józan államférfim képessége, erélye. Nem győzöm hangoztatni, hogy ez a szilárdság ma megrendíthetetlen, de hogy az események nem fogják azt követelni, hogy ez az elhatározás módosuljon, azt senki sem tudhatja előre. Bár hitem, meggyőződésem, hogy aligha kerülhet a közeli időkben sor ez álláspont megváltoztatására. Magyar államférfiak véleménye szerint: háború esetén e nagyhatalmaknak az is az érdekük, hogy Magyarország semleges maradjon s kiállásával ne vonjon a háborúba más államokat is, ne szélesítse ki a frontot délkelet Európára is. Ez azonban az érdeke ! Folytatás a 3-ik oldalon DR. CLODIUS BUDAPESTEN Dr. Clodius, a német kereskedelmi minisztérium kiviteli osztályának főnöke tanácsadóival Budapestre érkezett. Dr. Clodius az új román-német kereskedelmi szerződés megkötése céljából utazik Bukarestbe, de Budapesten is tárgyalásokat folytat az illetékes körökkel. Tárgyalásainak célja, hogy Magyarország, mely eddig terményeinek hatvanöt százalékát exportálta Németországba, a jövőben kivitelét száz százalékosan Németországnak kösse le. Canada internálja a németeket CALGARY ALTA, Canada, okt. 1. — Körülbelül 145 idegent internáltak Winnipeg és Vancouver környékéről a Kananaskis körzetben létesített szövetségi internáló táborban. A tábor negyvenöt mérföldnyire fekszik délnyugatra Calgarytól. A tábort erre a célra toborzott háborús veteránok őrzik. Az internáltak bizonyos fokú munkát végeznek. MONTREAL, okt. 1. — A királyi lovasított rendőrség körülbelül 120 idegent tartóztatott le, akiket a Kingstonban lévő Fort Henry-ban internáltak. HALIFAX, N. S., okt. 1. — A tenger mentén lévő tartományokban mintegy ötven nem polgárosult német származású lakost internáltak. Nova Scotiaban húsz, Prince Edward szigetén egy, New Brunswinckon tizenhat idegent tartóztattak le. Quebec-ben és Sussex-en is történtek internálások. UTAS-SZTRÁJK PRÁGÁBAN ! PRÁGA, okt. 1. — A közúti vasutak egy napos sztrájkba mentek, melynek többféle célja volt. Először tiltakozni akartak a müncheni paktum ellen, mely most egy éve köttetett és Cseh- Szlovákia szétdarabolását eredményezte. Másodszor a csakis szájról-szájra terjesztett szóbeli propaganda erejét és hatóképességét akarták ezzel lemérni. Harmadszor tiltakozni akartak a német nyelvnek nyújtott előnyök miatt. A sztrájk lényegesen csökkentette az utasok számát.