Amerikai Magyar Népszava, 1939. október (40. évfolyam, 275-304. szám)

1939-10-02 / 275. szám

Gróf Teleki erélyesen megrótta a nazikat LÁTOGASSA! MEG METROPOLITAH EDITOR VOL. XL. ÉVF. NO 275-IK SZÁM NEW YORK, N. Y. HÉTFŐ, 1939. OKTÓBER 2 Egyes szám ára 3 cent Kíméletlen szubmarin háború Anglia ellen Japánt megdöbbentette az orosz-német paktum TOKIO, okt. 1. — Japánt legerősebben az a tény döbben­tette meg, hogy Hitler minden ellenkezés nélkül Stalin kezébe adott tizenöt millió lengyelországi lakost, teljes tudatában an­nak, hogy területüket és őket magukat is azonnal “szovjetizálni” fogják. Egy japán magazin cikke szerint a német-orosz paktum árulás volt a németek részéről Japánnal szemben, de ez az utolsó megegyezés árulás az egész antikomitern paktummal szemben. A hivatalos és félhivatalos lapok nem kommentálják az esetet, miután a kormánytól eddig semmiféle irányítást vagy­­ értesítést nem kaptak. BERLIN NEVETSÉGESNEK TARTJA AZ ÚJ “LENGYEL” KÍSÉRLETEZÉST BERLIN, okt. 1. — A hivatalos német újságügynökség, a J­NB jelentés szerint a lengyel kormány megalakítása nem lengyel területen, hanem külföldön, egyszerűen nevetséges kí­sérletezés. Hozzáteszi azt is, hogy a jelen, illetve lemondott len­gyel kormány megszökött hazájából és a lakosság teljesen meg van elégedve a jelenlegi állapotokkal._______________________ AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE THE OLDEST H! AN DAILY NEWSPAPER Mai számunk 6 old a) Hitler állítólag találkozni fog Stalinnal AMSTERDAM, okt. 1. — Itteni napi körökben úgy tud­ják, hogy Hitler találkozni fog Stalinnal állítólag azért, hogy vele egy német-orosz-japán szövetségről tárgyaljon. Az érde­kes találkozás — e hírek szerint — a meghódított Lengyelor­­­­szág egyik határmenti községében fog végbemenni. . BELGIUM ÚJABB NAGYSZÁMÚ CSAPATOKAT KÜLD A HATÁRRA PARIS, okt. 1. — A Paris Soir jelenti ma Luxemburgból, hogy Belgium újabb nagyszámú csapatokat vonultat fel a német­­ határ mentén. , PARIS, okt. 1. — Félhivatalosan jelentik, hogy a francia csapatok a Saar völgyében újra előretörtek és most már három oldalról teljesen körülkerítették Saarbrücken­. A franciák Zwei­­brückent is fenyegetik. A Wissemburg körzetben helyi harcok folytak német és francia előőrsi csapatok között. A SVÉDEK TILTAKOZNAK A NAZI SZUBMARINOK TÁMADÁSAI ELLEN STOCKHOLM, okt. 1. — A berlini svéd követ utasítást kapott a kormányától, hogy tiltakozzék a német kormánynál a Nyland nevű svéd tehergőzösnek német szubmarin által történt elsülyesztése ellen. A tiltakozás a nemzetközi jog megsértésének mondja a támadást, mivel a Nyland semleges hajó volt, amely Antwerpenbe, tehát semleges kikötő felé volt útban, amikor az indokolatlan támadás érte. Kivonultak a nazik a magyar parlamentből Minden felfegyverzett angol hajót hadihajónak tekintenek BERLIN, okt. 1. — A kormány félre nem érthető módon tudatta Angliával, hogy a ke­reskedelmi hajók védelmi fegyverekkel való ellátása azt jelenti, hogy azokat a német hadvezető­ség hadihajóknak minősíti és kíméletlen szubmarin harcot indít minden egyes ágyúval felszerelt angol hajó ellen. Ez nem m­ás, mint az, hogy minden ilyen hajót előzetes figyelmeztetés nélkül fognak megtorpedózni a német tengeralattjárók. Az angol admíralitás már figyelmeztette is összes tengeren lévő hajóit, hogy ki vannak­ téve ennek a veszedelemnek. Winston Churchill, az angol tengerészeti miniszter jelentette a parlamentnek, hogy az összes kereskedelmi hajókat védelmi ágyukkal szerelik föl a szubmarinok elleni védekezés céljából. A kijelentéssel szemben a német felfogás az, hogy a fegyveres kereskedelmi hajók ve­szélyeztetik a submarinok tisztjeinek és legénységének biztonságát és így nem figyelmeztethetik azokat előre, a torpedózás előtt. Az angol intézkedés a nemzetközi megállapodásokkal is ellentétes, mert a semleges álla­mok is azt az álláspontot foglalják el, hogy kereskedelmi hajók csakis kézi fegyvereket vihetnek­ magukkal a belső rend fenntartására, de ha ágyuk vannak rajtuk, akkor a semleges államok pol­gárai csakis saját felelősségükre utazhatnak ilyen hajókon. A német kormány sajnálkozással kénytelen a szubmarin háborút lényegesen megszigo­rítani, de nem tehetnek a jelen körülmények között mást, mert egyenlő eszközökkel kell ellensú­lyozniuk az angol intézkedéseket. BUDAPEST, október 1. — Gróf Teleki Pál magyar miniszter­­elnök hosszabb tárgyalásokat folytatott a belügyminiszterrel, és mint később a megbeszélések után jelentették, a kormány szigorú eszközökkel lép fel a nazipárt és vezetői ellen. A nazi képviselők a legutóbbi gyűlésen kivonultak a parlament­­tanácsterméből és elhatározták, hogy bojkottálni fogják a tanács­kozásokat. A kormány azonban elhatározta, hogy nem tilt meg to­vábbi izgatást a jelen súlyos időkben és minden rendelkezésére álló erővel fenntartja a belső rendet és békességet. Tartós ‘békét’ teremt Középeurópában a moszkvai paktum-írja a Pester Lloyd BUDAPEST, okt. 1.­­ A félhivatalos Pester Lloyd szerint az új német-orosz paktum­nak megnyugtató hatása lesz Közép és Dél-Közép Európában. “Az egyezmény megteremti az alapját a közép-európai tartós békének. Minden tisztán lá­tó ember előtt világos, hogy a háború gyors befejezése katasztrófától mentené meg az európai civilizációt” — írja a lap. VERECKE, Magyarország, okt. 1. — Magas növésű ázsiai lovasok, a kaukázusi tat­ár ezred tagjai vették át a határőrséget a háborította Kárpátokban, a lengyelektől, a magyar határ mentén. “Azért jöttünk, hogy békét hozzunk a lengyeleknek”—jelentette ki a Vörös hadsereg egyik őrmestere. Egy szlovák ezred nem akart harcolni köszönhetjük” — mondotta.” Moscicki lemond az elnökségről ZSOLNA, Szlovákia, okt. 1. — Egy szlovák ezred megtagadta az engedelmességet és nem­ volt hajlandó a lengyelek ellen harcolni és csak Csatlós Ferdinánd­ szlovák hadügyminiszter közbelépése mentette meg a lázadókat a súlyos, talán halálos büntetéstől. Csatlós a lengyel frontról sietett az ország közepén fekvő Kremnicába, ahol a lázadó ezred garnizonja volt. A német hadvezetőség már kiadta az ultimátumot, hogy vagy in­duljanak a frontra, vagy agyonlövik őket. Az egyik katona, aki részt vett a lázadásban, elmondta, hogy az ezredben csakis szlovákok szolgáltak, egy magyar és német eredetű sem volt közöttük. “•Alig egy évvel ezelőtt — mondotta — a németek ellen mozgósítottak minket és nem tudtuk elfelejteni azt az évszázados barátságot, melyet lengyel testvéreinkkel szemben érzünk.” “Megkaptuk az indulási parancsot, de nem engedelmeskedtünk. A gyakorlótéren sorakozott fel a hadilétszámra emelt háromezer főnyi ezred. Már előzetesen is sokat beszéltünk erről a ránk kényszerített háborúról, melyet mi egyáltalában nem akartunk.” ■‘Énekelni kezdtük a cseh-szlovák himnuszt és elhatároztuk, hogy szabad emberek akarunk maradni. Tisztjeink megengedték, hogy visz­­szameneteljünk a kaszárnyába és ott várjuk meg, hogy a német had­vezetőség mit tesz.” “Megtudtuk, hogy agyonlövetnek minket, ha nem engedelmeske­dünk, de ennek dacára egész éjszaka énekeltünk, bár nem tudhattuk, hogy mit hoz a reggel. C.-n­é- mente: - i.e 1-­, az d­efinket neki PARIS, okt. 1. — Nyilván azzal a céllal, hogy Parisban megkönnyítse, illetve lehetővé tegye egy lengyel kormány meg­alakulását, a német nyomásra Romániában internált Ignace Moscicki, a lengyel köztársaság elnöke lemondott és Wladislaw Raczkiewicz, Pomorze tartomány volt kormányzója vette át az elnöki tisztséget. A lengyel alkotmány szerint a távozó elnök kinevezheti utódját. Ignace Paderewskit emlegették utódjának, aki azonban megrendült egészségi állapotára való tekintet­tel nem fogadhatta el a kinevezést. Még a nazik varsói bevonulása előtt igyekeztek a száműzött lengyel államférfiak egy új és munkaképes lengyel kormányt alakítani és az új elnöknek első dolga az új kabinet kinevezése volt, miután a volt lengyel kormány tagjai Romániát nem hagy­hatják el. Wladiska Sikorski tábornok, a francia területen lévő lengyel csapatok főparancsnoka vállalta a hadü­gyminiszteri tárcát. A külügyi tárcát August Zelseki tölti be. A nazi tisztek fogadják a varsói védők követjét, aki felajánlja a város átadását. A rendületlen magyar álláspont: a semlegességi BUDAPEST, okt. 1. — (Az Amerikai Magyar Népszava bu­dapesti szerkesztőségétől). — Nagyon kérem amerikai olva­sóimat, hogy mától kezdve úgy fogadják cikkeimet, mint egy történelmi korszak őszinte nap­­­ kiírójának feljegyzéseit. Nemi tudósításokat küldök mától­­ kezdve, mert — ki tudja, hogy­­ e tények mily nagyokat változ-­ nak, mire soraim kiérnek és nem következnek-e be homlok­­egyenest ellenkező események, mint amelyek e leveleimből ki­­olvashatók — hiszen e zűrzava­­­ros, őrjöngve kavargó időben semmi sem lehetetlen és mikor e sorokat irom, sejtelmem sem lehet arról sem: vájjon mikor ér ki levelem vagy egyáltalán ki ér-e az óceánontúlra. Ez Írásaim hát csak napló jellegűek lesznek: egy becsüle­tes, szerény íródeák feljegyzé­sei azokról a napokról, amelyek­ben sorait rója, s azt hiszem, akkor sem válnak érdektelenné, ha közben e lassan cammogó naplórészleteket túlszárnyalja a történelmi idők vágtatása. Mert amit írok, az ama nap magyar elhatározásainak, hangulatai­nak szürke, de igaz, igénytelen, de száz százalékig őszinte be­számolója. E­ percben nem két­séges, hogy Magyarország meg­ akarja őrizni maradéktalan semle­gességét. Egy azonban bi­zonyos, hogy felkészült min­den eshetőségre is. Azt hi­­szi, hogy az így értelmezett semlegességét meg is fog­ja tartani, mert van hozzá ereje, kitűnő hadserege, egységes nemzeti közakara­ta s mert e percben érdeke ez a Magyarországgal bará­ti viszonyban lévő államok­nak is. A magyar kormányt három­­szempont vezeti: 1. mindent el­követni, hogy elévülhetetlen történelmi jogai, revíziós igé­nyei megvalósuljanak; 21. nem­­kockáztatni, ha erre rá nem kényszerül, vagy ha jogai e ki­vívásáért ki nem kell állnia, sem a nemzet fiait, sem a nem­zet létét; 3. minden körülmé­nyek közt­ megvédeni függet­lenségét. Ezt a függetlenséget azon­ban eleddig sehonnan sem­miféle veszély sem fenye­gette. Ha van állam a világon, me­lyiknél érthető lenne, hogy ide­gei felmondják a szolgálatot és a hazafias lelkesedés orkánsze­­rű szenvedélyességgel robban­jon ki, úgy ez a trianoni béke­­paranccsal leggyalázatosabban megcsonkított, meggyalá­zott Magyarország. Mégis a fen­tebb jelzett hármas szemponti összevetése alapján kialakult kormányzati bölcsesség a leg­szigorúbb semlegességet hatá­rozta el. Hogy pedig ez az el­határozás mély, őszinte, azt a következő tények napnál vilá­gosabban bizonyítják. E leve­lem írása napjáig 1. A magyar kormány egyetlen ezzel ellentétes nyilatkozatot sem tett; 2. bár még a semleges Hol­landia, Dánia, Belgium, Gö­rögország is mozgósított, Magyarország mindmáig nem mozgósított, holott a viharzónában él és körülöt­­t­­e talpig fegyverben áll minden állam; 3. csodála­tos önmérséklettel ugyan­akkor, amikor Románia a magyar határra óriási had­sereget összpontosított, Ma­gyarország ennél sokkal je­lentéktelenebb ellenintézke­­seket tett. 4. Romániával szemben nem lépett fel a revízió oly jogos, s most oly időszerű követeléssel sem, csupán a magyar ki­sebbségek jogai rendezését kövtelte meg nem támadási szerződés ellenében; 5. a szomszéd államokban széke­lő amerikai konzulátusok azt tanácsolták az ott re­kedt amerikai polgárok­nak, hogy aki nem tud ha­­zatérni, nyomban Magyar­­országba, mint semleges ál­lamba költözzék. Bizonyosra veszem, hogy mi­re levelem kiért, Magyarország is kénytelen lesz erősebb védel­mi és korlátozó rendelkezések­ tételére, elvitathatalan azon­ban, hogy az európai háború kitöréséig ily intézkedéseket nem tett, tehát legutolsó volt i­s Európában a háborús állapottal járó rendszerrel való áttérés­­­­ben. E bölcs önmérséklet bizto­sítékai, a mi nagyszerű kor­mányzónk egyénisége és (bármi legyen egyébként egyesek véleménye Teleki belpolitikájáról) Teleki és Csáky józan államférfim képessége, erélye. Nem győzöm hangoztatni, hogy ez a szilárdság ma meg­­rendíthetetlen, de hogy az ese­mények nem fogják azt köve­telni, hogy ez az elhatározás módosuljon, azt senki sem tud­hatja előre. Bár hitem, meg­győződésem, hogy aligha kerül­het a közeli időkben sor ez ál­láspont megváltoztatására. Magyar államférfiak véle­ménye szerint: háború ese­tén e nagyhatalmaknak az is az érdekük, hogy Ma­gyarország semleges ma­radjon s kiállásával ne von­jon a háborúba más államo­kat is, ne szélesítse ki a frontot délkelet Európára is. Ez azonban az érdeke ! Folytatás a 3-ik oldalon DR. CLODIUS BUDAPESTEN Dr. Clodius, a német kereskedelmi minisztérium kiviteli osztá­lyának főnöke tanácsadóival Budapestre érkezett. Dr. Clodius az új román-német kereskedelmi szerződés megkötése céljából utazik Bukarestbe, de Budapesten is tárgyalásokat folytat az illetékes kö­rökkel. Tárgyalásainak célja, hogy Magyarország, mely eddig ter­ményeinek hatvanöt százalékát exportálta Németországba, a jövő­ben kivitelét száz százalékosan Németországnak kösse le. Canada internálja a németeket CALGARY ALTA, Canada, okt. 1. — Körülbelül 145 ide­gent internáltak Winnipeg és Vancouver környékéről a Kana­­naskis körzetben létesített szövetségi internáló táborban. A tá­bor negyvenöt mérföldnyire fekszik délnyugatra Calgarytól. A tábort erre a célra toborzott háborús veteránok őrzik. Az internáltak bizonyos fokú munkát végeznek. MONTREAL, okt. 1. — A királyi lovasított rendőrség kö­rülbelül 120 idegent tartóztatott le, akiket a Kingstonban lévő Fort Henry-ban internáltak. HALIFAX, N. S., okt. 1. — A tenger mentén lévő tartomá­nyokban mintegy ötven nem polgárosult német származású la­kost internáltak. Nova Scotiaban húsz, Prince Edward szigetén egy, New Brunswinckon tizenhat idegent tartóztattak le. Quebec-ben és Sussex-en is történtek internálások. UTAS-SZTRÁJK PRÁGÁBAN ! PRÁGA, okt. 1. — A közúti vasutak egy napos sztrájkba mentek, melynek többféle célja volt. Először tiltakozni akartak a müncheni paktum ellen, mely most egy éve köttetett és Cseh- Szlovákia szétdarabolását eredményezte. Másodszor a csakis szájról-szájra terjesztett szóbeli propaganda erejét és hatóké­pességét akarták ezzel lemérni. Harmadszor tiltakozni akartak a német nyelvnek nyújtott előnyök miatt. A sztrájk lényegesen csökkentette az utasok számát.

Next