Amerikai Magyar Népszava, 1940. február (41. évfolyam, 32-60. szám)
1940-02-02 / 33. szám
I fniM kr MZA & IIU4, alapüotU WMra AmerikaiNépszava, Baton* u Boeond Clan Matter Poit Office, New York Published Dally Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. Main Office 880 Second Ave., corner 22nd Street New York, N. T. Telephone: GRamercy 5-6780, 6781, 6789 SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, So. America, Cuba, one year $6.—, 6 months $3.— Dally only, foreign Countries and New York City one year $9.—, 6 months $4.50. Dally only ELŐFIZETÉSI ARAK: As Egyesült Államokban, Canadában Mexicoban, Dél Amerikában és Cuba-ban: ;gész évre $6.-, fél évre $3. Külföldre s New Yorkban: égés« évre $9.—, fél évre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y. — Ilii—SOth Ave. Bethlehem, Pa. — 841 Eaet Fourth St. Bridgeport Conn. — 87$ BostWlck Ave. Buffalo, N. Y. — 439 Dearborn Street Chicago, 111. — 817 East 92nd Street. Detroit, Mich. — 7932 West Jefferson Avenue. FIÓK IRODÁK: Cleveland, Ohio »— 11900 Cromwell Ave. Newark, N. J. - 17 William St., Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — *07 Maple Street. Passaic, N. J. — 157 Jefferson Street. Philadelphia, Pa. — 172Í N. Marshall Street. Pittsburgh, Pa. — 112 Johnston Avenue. Trenton, N. J. — 906 So. Broad Street. — Office In Hungary: I. Horthy Miklfls ut 15-B. Dl. Andor Magyarországi Iroda Indor Kun, Budapest, A balkáni konferencia BELGRÁDBAN tanácskozásra gyűltek öszsze négy balkáni állam külügyminiszterei, hogy megbeszéljék közös problémáikat. Két fontos kulcsállam nincsen képviselve tanácskozásaikban, az egyik Magyarország a másik Bulgária. Magyarország szorosan véve nem tartozik a balkáni államcsoporthoz, de nem ülhet tanácskozó asztalhoz balkáni szomszédaival revíziós igényei miatt sem. Hasonló revíziós igények miatt marad távol Bulgária is. Évszázados tradíciója Magyarországnak, hogy külpolitikai állásfoglalásaiban inkább a nyugati nemzetekhez húzódjék, mint keleti szomszédaihoz. Nem lehet elfelejteni, hogy a magyar nép százötven éven át török iga alatt élt s mindezt a szenvedést mint a Nyugat védőbástyája viselte el. — Ha ki tudott volna békülni a Kelettel, szövetségre tudott volna lépni az ozmánsággal, talán mostanáig is balkáni állam maradt volna, de ambíciója, kultúrája s Magyarország királyainak apostoli szerepe sohasem tette kívánatossá számára ezt a gondolatot, inkább vérzett, küzdött, átszenvedett német, osztrák elnyomatást, de megmaradt a keresztény civilizáció őrbástyájának s vállalt minden kockázatot ami ebből adódott. Szerencsésen fel is szabadult a török elnyomatás alól s kivivta önálló állami életét s az osztrák-magyar monarchia keretében a világ nagyhatalmai közé emelkedett ugyanakkor, amikor a szerbek, románok, bolgárok, bosnyákok, tovább is a félhold alatt nyögtek. Az 1867-ik évi kiegyezés után Magyarország a közös kormányzat érája alatt, Ferenc József uralma idején, nagy rokonszenvvel látta sőt elősegítette, hogy a kisebb balkáni államok is függetlenek legyenek s bár jóbarátságban tudott maradni a törökökkel is, minden jószomszédi segítséget megadott, hogy a szerbek, románok, bolgárok önálló fejedelemséget, majd királyságot kiáltsanak ki. Hálából azután azt kapta, hogy amikor a világháború során, a német szövetséges támogatásában elvérzett, Románia és Jugoszlávia éhes farkasok módjára csaptak le s legvirágzóbb területeit elragadták. Hogy jogcím nélkül, minden történelmi és népi jog ellenére, ma már ország-világ tudja, de ők azért még most sem akarnak hallani arról, hogy helyrehozzák végzetes bűnüket s letegyék azt a batyut, amiben a lopott Erdélyt, Bánátot, Tisza-Maros közét tartják. S zsákmányuk őrizete egyre többe kerül nekik is... A magyar revizió és a bolgár revizió kisértetek módjára lengenek a Balkán államok feje felett s megakadályozzák azt, hogy Európának ez a közös érdekű, közös életvonalú, nagy jövőre hivatott területtömbje, méltó súllyal és nagykorú államokat illető önrendelkezéssel illeszkedjék a nemzetközi koncertbe.. Kisrangú, idib-dáb szerep jut nekik, mert nem tudnak egyesülni s bizalmat érezni egymás irányában. Nyomja őket a lopott zsákmányok súlya s nehéz élniök ilyen a rejtezkedéssel, sunyi elbujással s az egymás orvtámadásaitól való örökös félelemmel. Mily szép élet várna reájuk, ha becsületes gesztussal visszaadnák ami nem az övék, baráti jobbot nyújtanának és szoros együttműködésbe illesztenék területi, politikai és gazdasági érdekeiket, amik oly szorosan kulcsolódnak egymásba, mint a fűrészrejtvények cikk-cakkos darabjai... Népi boldogulásuk, fellendülésük, jövő rendeltetésük mind más sínekre kerülnének a nyiltszivü szövetkezéssel s együttesen Dél- Kelet Európának béketényezői, rendbiztosítói lehetnének s nem függnének az egymással versengő nagyhatalmi koncernek alkalmi intrikáitól, de ők szabnák meg a tempót, feltételt, irányelveket, amikkel — háború nélkül is — lendületes irammal törhetnének az élre... Mert fiatal, erőteljes, sok testi-lelki tartalékkal biró népek valamennyien s történelmi küzdelmeik, edzettebbekké, óvatosabbakká tették őket s minden természeti adottság megvan bennük, hogy a fáradt nyugattal szemben, az élénk, életvidor, magabizó friss hajtásokat képviseljék... Csak helyre kellene állitaniok a bizalmat legelsősorban Magyarország, másodsorban Bulgária irányában s ez megtörténvén, egymással kellene véd és dac szövetségre lépniük.... Kossuth nagy álma teljesedne be ekkor, a Duna völgyében élő népeknek nagyjövőjü egyesülése... S vájjon van-e, lehet-e gyakorlatibb politika ma, mint ennek az álomnak hajszolása, kiküzdése ? AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A vevő védelme EZ ÉV JANUÁR hó elsején új rendszabályok léptek életbe a vétel és eladás tekintetében, az új Food-Drug and Cosmetic törvénycikket kiegészítették feljuttatták és alaposan megszigorították. Ma az amerikai vásárló, már soha, semmiféle körülmények között sem vásárolt zsákban macskát,” mert már a csomagoláson, dobozon vagy üvegen tisztán, érthetően fel kell tüntetni, hogy mit tartalmaz. A különböző diétás és gyermek tápszereken felvilágosító cédulák vannak, melyek feltüntetik, hogy milyen ásványi, vitamin vagy más anyagok vannak benne. Minden mesterséges színezésű árun fel kell tüntetni, hogy a színezés ártalmatlan, de mesterséges. Gyógyszereknél szigorúan követni kell a U. S. Pharmacopia (gyógyszerkönyv) utasításait és a különböző gyógyszerek csomagolásán is láthatóvá kell tenni, hogy azok tartalma és vegyi alkatrészei mindenben követik a Pharmacopia előírásait. De a gyógyszereknél nemcsak az alkatrészeket, azok tartalmát, hanem a használati utasítást is rá kell nyomatni a doboz vagy üveg külsejére. Az új törvény igazán mindent felölel és a vásárlót a legmesszebb menő határokig igyekszik megvédelmezni. A régi római jog szerint “Cavent emptor” az elv, vagyis a vásárló legyen mindig óvatos, és az új rendszabályok ezt az óvatosságot teszik könyebbé, könnyebben érzkelhetővé a vásárlók számára. Ma már nem lehet hamisítványokkal, vagy pótszerekkel helyettesíteni az eredeti árut, mert a dobozon azt is határozottan fel kell tüntetni, hogy a benne lévő áru nem igazi, hanem pótanyagokból készül. A vevők védelmére mindent megtett a törvényhozás, de ez a védelem csak akkor, lehet hatásos, ha a vevők maguk is hozzájárulnak az ellenőrzéshez és vásárlás előtt olvassák el minden egyes megvásárolt árucikken az ismertető felírást. Ez a megelőző cselekedet teszi majd lehetővé azt, hogy mindig és minden esetben azt fogják kapni, amit venni akartak. TÖRTÉNELMI VÁZLATOK TALÁN kevesen tudják, milyen nagy szolgálatokat tett Rohonczi Lipót, a szabadságharc Károlyi-huszárainak ezredese a magyar ügynek. Egykori leírások szerint Rohonczi ezredes Globukin szobájába belépve, ezt a “rut, vadmacskaképű” orosz törzstisztet megkérdezte, mi történik velük. Globukin gúnyos nevetéssel egy mellette ülő, sötétzöld egyenruhás egyénre mutatva, csak ezt válaszolta: — Ez Monsieur le comte Alexandre Forgách, aki mint osztrák biztos megadja ennek a méltó feleletet. A biztos derekán muszka szokás szerint bőrből font vékony “nogajka” (kancsuka) lógott. Rohonczi azt is megkérdezte tőle, kaphat-e lovai számára készpénzfizetés ellenében szénát. Forgách német nyelven ezt kérdezte tőle: — Mi volt ön a rebelliseknél? A daliás magyar vitéz, aki hatalmas kezének egyetlen legyintésével összetörhette volna az előtte ülő vézna emberkét, a kérdésre nem válaszolt, hanem végignézte Forgáchot és otthagyta. Tiszttársainak, akik őt kint várták, zord arccal csak annyit válaszolt, hogy “már tulajdon fajunkbeli árulók is életünkre törnek.” Hogy Rohonczinak milyen nagy hírneve volt, azt a következő eset is igazolta: E pillanatban vonult be a városba a “Kress” osztrák könnyű lovasezred egyik osztálya, Montenuovo Vilmos gróf ezredessel az élén. Amikor az osztrák ezredes meglátta Rohonczit, aki a szabadságharc előtt szintén ebben az ezredben szolgált, magához kérette és értésére adta, hogy különleges elbánásban lesz része, amennyiben ez tőle függ. Eleinte ez úgy is történt. A jó bánásmód azonban csak Aradig tartott. Itt Rohonczi ezredest különös szemmel tartották, mert gróf Leiningen Károly tábornok sógora volt. Rohonczi Lipót a 48-as magyar hadsereg legkitűnőbb lovassági vezére volt. Bátor és rettenthetetlen katona, örökké vig kedélyű és szeretetreméltó ember. A szabadságharc elején egy kb. 200 főből álló nemzetőrcsapatot szervezett. Ez a csapat védte a magyarság szent ügyét tízszeres túlerő ellen. De Rohonczit még az ellenség is szerette. Amidőn egy ellenséges katona rálőtt, a merénylőt saját fajtestvérei ütötték agyon. Később Rohonczi a “Károlyi huszárok” parancsnokságát vette át és Gutánál a legnagyobbrészt gyakorlatlan újoncokból álló ezredet személyes vitézségével az oszrákok elit lovassága, a Liechtenstein dragonyosok ellen vezette. Az első roham meghiúsult, a másodiknál azonban Rohonczi a legénység előtt előre vágtázva, két ellenséges tisztet sajátkezűig levágott és fiatal huszárjait becsülettel hozta vissza a győzedelmes ütközetből. Rohonczit mint ezredparancsnokot és Leiningen sógorát halálra ítélték, de Montenuovo, volt bajtársa szót emelt mellette és ezért halálbüntetését kegyelemből “18 évi vasban töltendő várfogságra” változtatták. A súlyos fogságából 1850-ben szabadult ki. Életét 1861-ben fejezte be 54 éves korában. Úgy halt meg, mint ahogyan élt, hazája iránti lángoló szeretetben. Utolsó szavai gyermekeihez ezek voltak: — Legyetek hazátoknak !indig hü fiai. CAPE TOWN mellett nemrégen rendkívül érdekes fogást csináltak a halászok. Egy tizenkét méter hosszúságú hatalmas bálnát fogtak ki, amelynek gyomrában a következő tárgyakat találták: egy arany medaillont, egy régi drágaköves zsebórát és egy hatalmas régi kulcsot. A három tárgy között semmiféle összefüggést nem sikerült megállapítani. Az óra a múlt század kilencvenes éveiben készült Svájcban, az arany medaillonban levő zománclapon egy fiatal nő képe mosolyog, a kulcs, közönséges szerszám, amilyet ezrével lehet találni. Ha ez a három tárgy beszélni tudna, bizonyára érdekes mesét tudnának mondani útjukról addig, amíg a bálna gyomrába jutottak. A SINGAPORES állami füvészkertben két rendkívül értelmes majom dolgozik egy idő óta és végzi el lelkiismeretesen és buzgalommal a rábízott munkát. A két állami szolgálatban álló majom feladata az, hogy egy kertész felügyelete mellett és utasítása szerint magas fákra másszon fel és az azokon élősködő állati és növényi élősdieket lehozza. Ezt a szolgálatot, melyet a botanikuskert igazgatósága bízott rájuk, a legnagyobb pontossággal látja el a két majom. A jelentés, melyet a kertész a próbaidő eltelte után a füvészkert igazgatóságának benyújtott, a legjobb bizonyítványt állítja ki a két ügyes majom számára és különösen kiemeli azt, hogy az állatok az utasításokat, melyeket nekik adnak, azonnal megértik és pillanatok alatt meg is valósítják. A majmok fizetése: az elképzelhető legfinomabb majomcsemege.Azonkívül joguk van ahhoz, hogy az általuk elfogott élősdiek egy részét elfogyasszák. ÉRDEKES MEGRENDELÉST kapott nemrégen egy detroiti világhírű autógyár. A megrendelés egy indiai hercegtől érkezett, aki egészen különös feltételekkel állott elő. Azt kívánta, hogy a megrendelt luxusautó a közönséges kocsiktól megkívánt tulajdonságokon kívül még a következő sajátságokkal is rendelkezzék: 1. legyen benne hely a maharadzsa számára, akinek súlya 149 kilogram és két fivére számára, akik közül az egyik 163 kilót, a másik pedig 175 kilót nyom; 2. legyen benne hely ezenkívül még öt utas számára; 3. a kocsival egyenetlen talajon, szántóföldeken és erdőségeken keresztül is lehessen hajtani s amellett legalább száztiz kilométeres sebességgel óránként. Az utóbbi speciális kívánságnak oka az, hogy a herceg lakóhelye és az ahhoz legközelebb fekvő Bombay városa között, nincsenek utak. A gyár a nem mindennapi feltételek dacára is elfogadta a megrendelést s már javában készül a csodakocsi, természetesen a magas kívánságoknak megfelelő magas áron. AZ AUSZTRÁLIAI WATERLOO városának valóságos nevezetességévé nőtte ki magát Austin Kensell, üveggyári munkás. Kensell, aki jelenleg harmincnyolc éves, tizennyolc esztendeje áll az üveggyár szolgálatában, ahol egyike a legtöbbet, kereső munkásoknak és minden egyes alkalommalő nyeri meg a gyár vezetősége által rendezett üvegfúvóversenyeket. Kensell arca üvegfúvás közben olyan természetellenes nagyságúra duzzad fel, hogy a munkás az első percekben csaknem ijesztő látványnyá válik. Kensell ezt az anatómiai különlegességnek is beillő nehéz arcfelduzzasztási produkciót minden nagyobb megerőltetés nélkül végzi el. Az orvosok, akik megvizsgálták, megállapították, hogy Kensell valósággal rászületett erre a pályázat. Tüdeje rendkívül erős és méretei is nagyobbak az általános tüdőméreteknél, arcizmainak tágulélkonysága és rugalmassága pedig egyenesen csodálatos. Az ausztráliai üveggyárban dolgoznak japán, francia, angol és olaszszármazású munkások is, akik valamennyien elismerték Kensell “tehetségét” és szaktársukat nemrég az üvegfúvás világrekorderének kiáltották ki. AZ OLSLÓI PÁLYAUDVARRA befut néha-néha egy régi típusú lokomotív, mely vidéki szolgálatból rándul fel ilyenkor a nagyvárosba, ahol egy kis javításra, felfrissítésre szorul. Ez a mozdony kétségtelenül Európa egyik legöregebb mozdonya. 1873-ban építették s abban az időben a technika csodájának tartották. Valóban be is váltotta a hozzáfűzött reményeket, mert immár hatvanöt év óta teljesít szolgálatot s mégis alig fogott rajta valamit az idő vasfoga. Hosszú szolgálati ideje alatt nem kevesebb, mint két és félmillió kilométer utat tett meg ez a mozdonyveterán, de még mindig nincsen semmi komolyabb szervi baja, s a legkisebb jelét sem adja annak, mintha nyugalomba akarna vonulni. A FRANCIA FŐVÁROSBAN van egy klub, melynek tagjai minden hétfőn összegyűlnek, hogy elmeneküljenek a nagyváros zaja elől s néhány órára a cowboyok szabad életét éljék. Ha az ember meglátogatja ennek az egyesületnek helyiségeit, az első pillanatban Mexicoban képzeli magát. Hosszú, bő bőrnadrágot, tarka inget, széleskarimáju kalapot viselnek itt a férfiak, de az asszonyok is, mert néhány női tagja is van az egyesületnek. Amott az egyik klubtag vad tempóban vágtat körül ficánkoló lován, a másik lasszót dob utána, olyan ügyesen, hogy akármelyik hamisítatlan eredeti cowboy is megirigyelhetné. Ezek a párizsi cowboyok a francia főváros legkülönbözőbb társadalmi osztályaiból kerülnek ki. . T. V. Hitler: “Átóvisálom Hollandiát is” Dezső és Kelen, a híres magyar karikaturisták legújabb találó rajza Hitlerről, aki tudvalévően még még most is festőművésznek képzeli magát. KEMÉNY JÓZSEF fiúföldi Reményi József VALAMIKOR sokat jártam Csallóközben és Mátyusföldön; gyerekkorom egy részét azon a tájon töltöttem el, jóllehet Pozsony volt életem kerete. Szüleim rendszerint arról a vidékről való cselédet alkalmaztak , s ma is úgy vagyok az erről a vidékről elkerült emberekkel, mintha a rám szakadt elkerülhetetlen gondok közepette (élni annyi, mint barátságot kötni a gondokkal), különösképpen meg tudnám érteni magam. Mennél egyszerűbbek, mennél józanabbak, annál inkább. Néhány héttel ezelőtt Cleveland környékén volt ügyes-bajos dolgom. A többi között meghívtak egy otthonba, ahol a soffer magyar. Erre kiderült, hogy ugyan már Amerikában született, de nem úgy apja. Megismerkedtem az apjával is, vagy nyolcvanesztendős férfival, s mialatt hallgattam, megindultak velem a mesék, s úgy lestem ennek az önmagát kibeszélő öreg magyar léleknek a szavát, mintha az esetleges figyelmetlenséggel nem szerettem volna elvesztegetni egyetlenegy megjegyzését sem. Pedig jelentéktelen dolgokról beszélt, hol szomorkásan, hol vidáman, hol befejezett, hol befejezetlen mondatokban. Különösen megkapott, hogy a megránduló arcán lepergő könnyek a panasz méltóságát éreztették; öregember, aki a bánattal visszadja az életnek sok, be nem váltott ígéretét. A zsenialitás legcsekélyebb jelét nem vettem észre rajta; megjegyzéseiben a bujkáló múlandó könnyek kíséretében jelentkezett. Legtöbbnyire azonban uralkodott magán. Már negyven éve nem járt, ahogy ő mondotta, “az álmok és rúgások földjén”. Egy pillanatig arra gondoltam, hogy hátha valahol hallotta ezeket a szavakat. Noha az élet többé-kevésbbé Lázárként kezelte, lelke megmaradt gazdagnak s az életnek, az emléknek, az igazságtalanságnak és az igazságnak nyolcvan esztendős korában is úgy integetett, mint akinek nincs szüksége a más támaszára. Tehát: “az álmok és rúgások földje” is tőle származott. Volt valami keleti nyugalom ebben a messzi nyugatra került földiben; megmozdíthatatlan tradíció, s ugyanakkor a szegénység árnyéka is ágált körülötte. Az a szegénység, amely életén végigkísérte. Ugyanaznap, hazajövet, postámban a budapesti “Kelet Népe” című folyóirat fogadott, melynek főszerkesztője Móricz Zsigmond. Hadd idézzem a december tizenötödiki szám vezércikkének következő részét: “Széchenyi lánglobbanással világított rá a nagy titokra: Kelet népe vagyunk. Igen, keleti a tüzünk és a hamvadásunk. Keleti a lelkesedésünk mindenért, amit szépnek tartunk, jónak vélünk s keleti a közönyünk, amellyel hagyjuk elmúlni a szépet és elaludni a jót. Keleti a bölcsességünk, amely mindent megért s megmagyaráz és keleti a közönyünk, amely előtt lóhalálban vágtat el a siker. Keleti a hősiségünk, amelylyel folyton nagy fába vágjuk a fejszénket s keleti a tunyaságunk, amely miatt engedjük, hogy szorgalmasak, ügyesek fát vágjanak a hátunkon. Keleti az úri gőgünk, minden fényűzésre, parádéra, pompára való hajlamunk, s keleti az ezeréves szolgaság bennünk, mely kitartóvá tesz a koplalásban és a szegénységben.” Majd így folytatja: “Keletiek vagyunk, vagy nem? Ki tudja? Nem ismerjük magunkat.” Móricz Zsigmondra ellensége sem foghatja rá, hogy nem szereti a magyarságot. A megfoghatatlant is megfoghatóvá teszi, ha magyar vonatkozású, azért magyar regényíró. S ha bírálatot mond népéről és nemzetéről, bizony lelkifurdalását akarja felvillanyozni. Teremtő munkát végez. Akkor lenne ellensége a magyarságnak, ha befogná a száját. S ő, a fajilag annyira tiszta magyar iró, amennyire (a szó tudományos értelmében is) magyar iró fajilag tiszta lehet, kijelenti, hogy “nem ismerjük magunkat.” Ismerjük hibáinkat s erényeinket, s mégsem ismerjük magunkat. Az öreg Mátyusföldi magyar jutott eszembe, miután a cikket kétszer is elolvastam. Csupa értelem s mégis sikertelen az élete. Urimodora kétségbevonhatatlan földmivesmúltja keretében is, s jó modorával persze nem tudott annyit szerezni magának, hogy élete alkonyán önmagáról tudjon gondoskodni. A kenyérkérdés mindig izgatta, de a mesék győztek és a szegénység. Hangjában hordozza a rúgások és álmok földjének emlékét, olyannyira, hogy amikor angolul szóltam hozzá (komoly tréfából) fel sem emelte fejét. Földimő ebben a lármás világban, tapintat a tapintatlanságban, keleti kényelem a nyugati nyújtózkodásban, letört s mégsem megtört. Fia úgy kezeli, mintha gyerek volna, ő pedig fiát másnak nem is láthatja 40 éves kora ellenére, mint gyereknek. Szavai egyszerűek, de nem együgyüek. Nyolcvanéves s azon sértődnék meg, ha befőttet kínálnák szalonna helyett. Regényalak, anélkül, hogy igazán regényes volna. Káromkodni is tud s dalolgat is. Fia amerikai gazdáinak próbáltam megmagyarázni természetét, nem lehetett. Túlságosan exotikus. Talán mégis keleti a nyugaton? Válaszol a szerkesztő N. Y. állam, Bridgeport, Conn. — Kérdése nem világos; nem értjük, hogy milyen nyugdíjat kap férje. A New York állami aggkori segélyre vonatkozólag közölhetjük, hogy csak olyan 65 éves vagy idősebb amerikai állampolgár kaphatja, aki képtelen önmaga eltartására, nincsenek közeli hozzátartozói, akik eltartására kötelezhetők lennének és az aggkori segélyért való folyamodványnak benyújtását közvetlenül megelőző kilenc évből legalább ötévet New York államban lakott. A törvény azt is megköveteli, hogy közvetlenül a folyamodvány benyújtása előtt legalább egy éve legyen lakosa New York államnak. Ha tehát önök most visszaköltöznek New York államba, akkor csak egy év múlva nyújthatja be folyamodványát. Az aggkori segélyt azonban csakis olyanoknak adják, akiknek nincs pénzük, vagyis az önök esetében ez az utóbbi körülmény is hátrányt jelent. B. H., Bronx, N. Y. — Egészen pontosan nem tudjuk, de körülbelül negyven évvel ezelőtt történt. J. K. Thermopolis, Wyo. — Forduljon kérdésével szakemberekhez, akik az említett dologhoz értenek.