Amerikai Magyar Népszava, 1940. április (41. évfolyam, 92-121. szám)

1940-04-01 / 92. szám

AH AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE MetroDolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE VOL. XLI. ÉVF. NO. 92-IK SZÁM NEW YORK, N. Y. HÉTFŐ, 1940. ÁPRILIS1 Churchill erélyesebb háborut tervez A LEGRÉGIBB ÉS LEGELT*R­ETEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ­ MAGYAR* SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER Mal számunk f oldal Egyes szám ára 3 cent .. i­tt magyar teherbárkát tart fogva a jugoszláv dunai folyamrendőrség BELGRÁD, márc. 31. — A folyamrendőrség huszonhárom német teherszállító bárkát tartóztatott fel, melyek előzetes en­gedély nélkül akartak átkelni a Dunán. Victor von Heeren német követ erélyes tiltakozása után hét bárkának megengedték, hogy útjukat folytassák, de tizenhat még vesztegel és az átkelési en­gedélyt várja. Öt magyar zászló alatt haladó teherszállító bárkát is feltar­tóztattak, kettő a Socony-Vacuum Oil Company tulajdona. Eze­ket még nem engedték tovább menni, egy jugoszláv dunai kikötő előtt vesztegelnek. Diplomáciai körökben attól tartanak, hogy az eddig titokban folytatott német kapmányt, melynek célja a Duna közlekedésé­nek teljes ellenőrzése volt, nyíltan folytatják és előkészítik erre a lehetőségre Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Jugoszlá­viát, mint a közvetlenül érdekelt dunamenti államokat. Külső látható jelet kapnak a német zsoldban dolgozó lengyel munkások BERLIN, márc. 31. —­ Azok a lengyelek, akik német terüle­ten dolgoznak, ezentúl jobb mellükre várt “P” (polish) jelzést kötelesek állandóan viselni. A betű fél centiméter széles és két és fél centiméter magas. Akik vétenek a rendelet ellen, 150 márka pénzbüntetéssel vagy nem fizetés esetén hat hónapi elzárással büntethetők. Hatszáz millió dollárba került Finnországnak az orosz háború WASHINGTON, márc. 31. — Az itteni finn követség jelentette, hogy a finn kormánynak az orosz háború hatszáz mil­lió dollárjába került. A hadsereg fenntartása kétszáz millió dol­lárra rúgott. Az oroszok bombái és ágyúi, a tűzvész és háborús pusztítás negyven millió dollárt érő nem hadi tulajdont tett tönkre. A súlyos békefeltételek következtében elveszített területek értéke pedig meghaladja a 360,000,000 dollárt. Báró Carl Mannerheim fővezér becslése szerint fél millió finn polgár minden vagyonát elveszítette és koldusbotra jutott a háború miatt. Újabb német támadás Scapa Flow felett LONDON, márc. 31. — Német bombavető gépek újabb, de sikertelen támadást intéztek Scapa Flow felett az angol tengeri haderő ellen. Mint az angol jelentés mondja, gyors vadászgépek vették űzőbe a német támadókat és a német repülőket visszaűz­­ték a nyílt tengerre. A támadók egy bombát sem dobtak le. Repülőgépek irányítják a francia ágyútüzet a Siegfried vonal ellen PARIS, márc. 31. — A francia tüzérség messzevivő ágyúi tegnap óta a front több szakaszán erőteljesen bombázzák a Sieg­fried vonalat, mint a frontról jelentik. A jelentés szerint francia repülők irányítják az ágyutüzet. A Saar-folyótól nyugatra a franciák visszaverték német patrulcsapatok újabb támadásait. A semlegességi jogok nem fogják megakadályozni a szövetségesek összpontosított működését LONDON, márc. 31. — Winston Churchill, az admiralitás első lordja, rádióbeszédet tar­tott, melyet az időjárási viszonyok miatt Daventryből egyenesen Buenos Airesbe továbbított a rádió és onnan adták le ismét az Egyesült Államok számára. Az általános európai helyzetről elég sötét képet festett Churchill, említést tett a semleges kisebb államokról is, azokról különösen, melyek kénytelenek a nyomásnak engedve, Németorszá­got anyagokkal ellátni és a nagyobb országokról, Orosz és Olaszországról, valamint Japánról, me­lyek egyelőre még semlegesek ugyan, de hogy m­it tesznek a közel­jövőben, az kétséges. Beszédjének gerince az volt, hogy a szövetségesek meg fogják nyerni ezt a háborút és céljaik keresztülvitelében nem fogja őket visszatartani egyes országok semlegességi jogai, ha sorsdöntő eredmények eléréséről lesz szó. Nem lenne igazság, ha egy ilyen élet-halál harcban, a támadó az emberiesség minden ér­zését lábbal tapodhatja és azok, akik ellenállanak neki, lehetetlen jogi útvesztőkbe jutva, tétlen­ségre lennének kárhoztatva, mondotta a többek között Churchill. Szerinte fantasztikus valami az, hogy azok a semlegesek, akik a nyílt tengeren csak szenvednek a nazik támadásai miatt, ennek dacára jövőbeli újabb támadások céljaira anyagot szállítsanak nekik. Európa hosszadalmas háború előtt áll és ennek egyrészt az az oka, hogy a kisebb semleges államok nem akarták felismerni a közös veszedel­met, de azt is elismerte a beszédében, hogy hely­zetük nagyon kínos. A SEMLEGES ÁLLAMOK VESZEDELMES HELYZETE Felemlítette, hogy a nazi csapatok Luxemburg, Hollandia és Belgium határán állanak és soha sem lehet tudni, mikor támadják meg őket, ez “egy morbid embertől függ, akit a német nép i pék — és ez örök szégyenükre válik — istenként imádtak.” Churchill beszédének egy részében kétségtelenül Molotoff szovjet miniszterelnök és kül­ügyminiszternek szólt. Kijelentette, hogy nem akar háborút az oroszokkal, de a szovjet hadse­reg magatartása a finn háborúban nem mutatott valami nagy erőre és a szövetségesek egyáltalá­ban nem félnek tőlük. Oroszországnak semmi oka nincs ebbe a háborúba beavatkozni és ha megteszi, csakis imperialisztikus ambíciók, vagy rosszakarat késztetheti arra, hogy az ellenséghez csatlakozzon, szögezte le Churchill. “Mi Hitlerrel és a nazi uralommal állunk harcban, nem akarjuk a háborút többi frontok­ra kiterjeszteni, de követni fogjuk a háború útját, oda, ahová vezet minket.” Angliának nincs vitája a japánnal vagy az olasz néppel és mindent elkövetett, hogy jó ba­rátságban éljen velük. A HÁBORÚ HOSSZÚ LESZ, A GYŐZELEM NEHÉZ Ez a háború nem lesz rövid tartamú és a győzelem nem lesz könnyű, mondotta az admi­ralitás első lordja és elérkezett az ideje annak, hogy a küzdelmet erősebbé tegyük, tudja, hogy az angol nép ezt a kötelességét is teljesíteni fogja. Azoknak a dilettáns és vak amatőröknek, akik unos-untalan azt kérdik, hogy tulajdonképen miért is harcol Anglia, csak ezt felelheti: “Ha ab­­­­ban hagynék ezt a küzdelmet, akkor csakhamar megtudhatnák, hogy miért.” Teleki miniszterelnököt újból megnyugtatta az olasz kormány Törökország állítólag megnyitja a Dardanellákat a szövetségesek számára BUKAREST, márc. 31. __Itteni diplomáciai körök híradása szerint a török kormány megnyitja az angol és francia hajók számára a Dardanellákat. Ez azt jelenti, hogy teljesen csatlakoz­tak a szövetségesekhez, mert ezzel a lépéssel elvágják a némete­ket az oroszoktól, akiktől a Fekete tengeren át rengeteg nyers­anyagot és más szükségleteket kaptak. A Moment című lap, melynek kitűnő összeköttetései vannak a francia követséggel, azt is megírta, hogy a törökök Trebizond, Samsun és Sinopen lévő tengerészeti bázisaikat is az angolok és franciák rendelkezésére bocsátották. Pár nappal ezelőtt az angol, francia és török katonai kikül­döttek Aleppóban tanácskoztak és az új rendelkezések ennek a megbeszélésnek következményei. ANGLIA CÁFOLJA A MEGÁLLAPODÁST LONDON, márc. 31. — Határozott érdeklődést keltett Ang­liában a Dardanellák megnyitásáról közreadott hír, de az angol kormánykörök nem erősítették meg ezt a híradást és később a leghatározottabban megcáfolták ezt. PRÁGA, márc. 31. — Ladislav Vojetch prágai kereskedő­segédet halálra, a Pihenbe való Karl Kubát pedig tíz évi fegy­házbüntetésre ítélte a speciális bíróság. A két vádlott nem volt hajlandó Jan Smudek szökésben lévő cseh polgár kutatásában a hatóságokat segíteni. Smudeket azzal vádolják, hogy két né­met határrendőrt ölt meg és azután elmenekült. BUDAPEST, márc. 31. — Gróf Teleki Pál miniszterelnök római látogatásának közvetlen eredménye az volt, hogy Róma ismételten biztosította Magyarországot arról, hogy függetlensé­gét nem fenyegeti veszedelem. Hivatalosan is biztosították Teleki miniszterelnököt arról, hogy Hitler vezérkancellár és Mussolini legutóbbi találkozásának semmi újabb behatása Magyarország státuszára nem volt és Olaszország semmiféle olyan tervezetben nem vesz részt, mely Délkelet­urópa újabb érdekszférák­ra leendő beosztását célozza. A miniszterelnök és kísérete visszaérkezését ma, hétfőre várják. A holland kormány tiltakozott a semlegessége megsértése miatt HÁGA, márc. 31.__A holland kormány tiltakozó jegyzéket küldött úgy Londonba mint Berlinbe azt állítva, hogy angol és német repülőgépek ismételten megsértették Hollandia semleges­ségét. Tegnap két angol repülőgép repült el Rostum fölött és mikor holland légvédelmi ágyuk rálőttek, nyugati irányban el­tűnt. Egy német repülőgépet is láttak tegnap Rostum fölött elrepülni. ESBJERG, Dánia, márc. 30. — Nyolc ismeretlen nemzeti­ségű külföldi repülőgép jelent meg ma Esbjerg fölött. A repülő­gépek északnyugati irányban repültek. Népszava Hogyan látja Magyarország helyzetét a külföld BUDAPEST, március hó. (Az Amerikai Magyar Népszava bu­dapesti szerkesztőségétől.) Igen érdekes, hogy miként foglalkoznak a külföldi lapok Magyarországgal s az ezzel kap­csolatos kérdésekkel. Leközlök e cikkemben egy pár jellemző uj­­ságkivonatot. Temps (francia), Maxime Beaufort tollából: — Magyaror­szág a józanság, rend és gazda­sági fejlődés hazája. Igen nagy a részvét Magyarországon a finnek iránt s ez az érzés mé­lyen gyökerezik a magyarság lelkében. A francia közvéle­mény mindinkább tudatára éb­red annak, hogy kár volt ez a szépreményű, életképes nemzetet szigorú békefeltételekkel sújtani, mert Magyarország a közép- és kelet-európai népek tengerében biztos szigete lenne megelégedé­­se esetén az egyensúlynak, bé­kének és elhárítaná a nyugatról és keletről feltörő veszedelmes hódítási törekvéseket. Magyar­­ország mai helyzetében is meg­fontolt külpolitikát csinál s jo­gai érvényesítését nem a hábo­rútól várja, hanem, az azt köve­tő béketárgyalások közmeg­egyezésétől. Ye suis partouit (francia): — Georges Roux írja, hogy Hor­thy Miklós a világ egyik legki­válóbb államfője, ő volt a világ­háború egyik legnagyobb tenge­része, Par­ Chack francia had­történeti író méltán nevezte őt könyvében az “Adria hősének”. Vee nem történhetett vol­na az meg, ami Hacha-val, a cseh elnökkel, aki nem tu­dott ellentállni a német nyomásnak. A magyar kormányzót más fából faragták, de más a ma­gyar nép lelki alkata is, mint a csehé. Elmondja, hogy amikor még harcban álltak a finnek, egy orosz és egy rutén vidéki, tehát oroszul tudó magyar ka­tona beszélgetett a közös orosz­­magyar határon. Az orosz nyug­tatta a magyart, hogy ne félje­nek, az oroszok nem akarják megtámadni Magy­arországot. — Tőletek nem félünk különben sem, — felelte a magyar kato­na ■— hanem azoktól a fránya finnektől, mert ha egyszer tite­ket üldözve megindulnak, ki tudja, megállnak-e a Kárpátok gerincén?! Matin (francia): — Magyar­­országnak aligha van oka ko­moly aggodalmakra. Nem va­lószínű ugyanis, hogy ha meg­kezdődik a komoly háború, bármelyik fél is megkoc­káztathassa a harcterek errefelé való kiszélesítését. Ha pedig olyan megszállás­ról lehetne szó, amelyik nem találna ellentállásra, az eset­ben is nagyon kockázatos volna egy fél millió katonát lekötve tartani a megszál­lott területen. Ilyen tervek józan ésszel fel sem tételezhetők. Annál is in­kább, mert egy ilyen kísérlet felborítaná a hadviselők viszo­nyát Olaszországhoz is, amelyik nem tűrhetné, hogy bármelyik nagyhatalom megvethesse lábát Európa ama részén, amelyen va­lóban olasz életérdek az olasz gazdasági és politikai befolyás megerősödése. Daily Mail: Magyarország külügyi kérdésekben is ügyes hintapolitikát folytat. Igyekszik kielégíteni a németek igényeit, ugyanakkor azonban kivitele egy jelentékeny részét nyugat felé irányítja, ahol ennek elle­nében beszerezheti a szükséges nyersanyagot. Újabban különösen a ma­gyar nehézipar sok olyan piacon befészkelte magát, ahová a németek nem szál­líthatnak és e piacokon a háború utánra is jelentős elhelyezkedést tud előké­szíteni. Komoly érdek tehát, hogy a magyar gyáripar a szükséges nyersanyagot (így például “mi­nőségi vasat”) továbbra is meg­kapja, mert e nélkül ez az ipa­ruk megállna. Messagera (olasz): Magyar­ország igen bölcs politikát foly­tat akkor, amikor szigorúan ra­gaszkodik a békéhez s nem ra­gadtatja magát olyan lépésekre, amelyeket pedig a rajta elköve­tett sérelmekkel valóban köny­­nyen indokolhatna. Magyarország azonban jól tudja, hogy első a kellő al­kalom, amikor jogai bizton­sággal lesznek érvényesít­­hetők. Addig nyugodtan vár: felké­szülve és önérzetesen. Semmit nem siet el, de semmiről sem mond le. Tudatában van annak is, hogy bármely korai lépése lángba boríthatná Eur­ópa e ve­szedelmes viharsarkát, s tud­ja jól, hogy a türelem éret­tebb gyümölcsöket hozhat, mint­ha akkor próbálná a gyümölcsö­ket leszakítani, mikor még nem értek meg teljesen. Berliner Börsenzeitung (né­met) : Magyarország és Romá­nia közt nagyon megenyhült a feszültség s ez mindkét nemzet­nek javára szolgál. Deutsche Allgemeine Zeitung (német): A románok a magyar határon kiépítették a Carol-vo­­nalat. A Carol-vonal azonban ko­rántsem olyan erős, mint a Maginot, Siegfried vagy Mannerheim vonal. Ez az erődvonalépítés nem is fe­nyegető jellegű, csak azt szolgálja, hogy lehetetlenné tegye a fegyveres elintézés gondolatát. Egyes magyar politikusok ugyanis még mindig Szent Ist­ván birodalmáról álmodoznak, a­melybe azokat a régi magyar te­rületeket is beleértik, amelyek Romániához tartoznak. Komoly politikusok azonban tudják, hogy az ellentéteket csak kölcsö­nös tisztázással tudják meg­oldani, a népcsere alig ke­rülhető el... A Carol-vonal célja tisztán az, hogy bizto­sítsa a Balkán békéjét és hogy ne lehessen megza­varni Európa ez egyik leg­főbb gabona és olaj vidéke (Folytatás a 3. oldalon) A török kormány teljhatalmat kap az általános mozgósítás elrendelésére ANKARA, márc. 31. — A török nemzetgyűlés elé javaslatot terjesztettek, amely felhatalmazza a kormányt, hogy belátása szerint bármikor elrendelheti a török hadsereg általános mozgósí­tását. A nemzetgyűlés előreláthatóan egyhangúlag fogja elfo­gadni a javaslatot. A múlt héten a szíriai Aleppoban a török, an­gol és francia katonai vezetők megállapodtak a három hadsereg együttműködésének a módozataiban. Halálra ítéltek egy cseh polgárt mert segíteni akart honfitársán MEGINDULTAK AZ ANGOL-OLASZ KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK RÓMA, márc. 31. — E. W. Playfair angol gazdasági szakértő újra megkezdte a két hónap előtt megszakított kereskedelmi tár­gyalásokat az olasz kormánnyal. Úgy hírlik, hogy abban már megegyeztek, hogy Anglia szenet és más nyersanyagokat fog szállítani Olaszországnak, ennek fejében pedig karfiolt és bur­gonyát fog vásárolni Olaszországtól. BUKAREST, márc. 30. — Egy francia kereskedelmi társa­ság a francia kormány megbízásából több román olajtársaságtól 200 ezer tonna gazolint vásárolt, amit a legközelebbi hónapokban kell szállítani. Finnország már a háború kitörése előtt kért segítséget a svédektől STOCKHOLM, márc. 31. — Albin Hansson svéd miniszterel­nök egy rádióbeszédében kijelentette, hogy Finnország még ta­valy, október 18-án katonai segítséget kért Svédországtól, vagyis teljes egy hónappal mielőtt a finn-orosz háború megkezdődött volna. A finn kormány azt kívánta, hogy Svédország azonnal csapatokat küldjön az Aland szigetekre, a Bothnia öböl bejáratá­nál, de ezt a segélykérést a svédek visszautasították.­­ A két ország miniszterelnöke hosszasan megtanácskozta a helyzetet, — mondta a svéd miniszterelnök — mert valószínű­nek látszott, hogy háborús konfliktus fog kitörni, de háború esetére mi csak hadianyagban ígértünk segítséget s ezt az ígé­retünket sokkal nagyobb mértékben betartottuk, mint azt várni lehetett. Hansson azonban megcáfolta azt a finn állítást, hogy Svéd­ország fegyveres ellenállással fenyegetődzött volna arra az esetre, ha a szövetségesek csapatokat akartak volna átszállítani Finn­ország felé. — Ilyen fellépésre nem volt szükség, — állította, — mert Svédország tudta, hogy tiltó szavát erőszak nélkül is respektálni fogják. _____________________ ■ .

Next