Amerikai Magyar Népszava, 1940. április (41. évfolyam, 92-121. szám)

1940-04-01 / 92. szám

a MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN Nagyszabású gyümölcsvédelmi akció indul Magyarországon Illetékes helyről nyert felvi­lágosítás szerint ebben az esz­tendőben a kormány a rendkívül megnehezedett külföldi segéd­anyag behozatalra való tekintet­tel, jó előre széleskörű progra­mot dolgozott ki a gyümölcster­melés és értékesítés megsegíté­se érdekében. Termelési érdekekből a kor­mány megszüntette a faiskolai fanevelés szabadkereskedelmi jellegét, újak létesítését pedig hatósági engedélyhez kötötte. Az új gyümölcsfa telepítésekkel kapcsolatosan az illetékes ható­ságok tanáccsal segítik a terme­lőket, anélkül, hogy kezüket megkötnék, hogy hol és mit te­lepítsenek. 1 300 község már megkapta a rézgálic utalványt A hegyközségi törvény rugal­mas keret a fokozottabb gyü­mölcsvédelem megvalósítására. A kormány most ezt a keretet élő tartalommal tölti meg. En­nek során kora tavasszal nagy­arányú gyümölcsfavédelmi akció indul. Kezdetben hetven község­ben permetezik le a fákat .Kü­lönösen nagy gondot fordítanak az elhanyagolt kárpátaljai gyü­mölcsösök megmentésére. A földmivelésügyi miniszté­rium kiküldöttei már meg is vizsgálták a helyszínen a gyü­mölcstermelés­ szükségleteit és ehhez­ mérten megállapították a gyors segítség­ módjait. Egy­idejűleg az ország más fontos gyümölcstermelő vidékein is folytattak megfigyelést, amely­nek alapján a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének bevo­násával rövidesen megindul a munka. A tekintélyes összeget reprezentáló költségekhez az ál­lam jelentős mértékben járul hozzá. A fokozott gyümölcsvédelem megnövelte a rézgálic és perme­tező szükségletet. Illetékes he­lyen számoltak ezzel a körül­ménnyel s az iparügyi miniszté­rium a háborús beszerzési ne­hézségek ellenére is biztosította az ország évi permetező szük­séglete háromnegyed részének a gyártását. Minden remény meg van rá, hogy a még szükséges­­ gépek is készen állnak majd kel­lő időben. Nem lesznek az idén értékesítési gondok A rézgálic utalványokat több, mint 1300 községbe kiküldötték és azok alapján a szövetkezetek már sokhelyütt megkezdték a rézgálic kiadását. Ilyenformán ebben a fontos segédanyagban sem lesz hiány, mert jelenleg a gyümölcstermelés rézgálic szük­ségleteinek fedezésére 1,750 vá­gón áll rendelkezésre. Nélkülözhetetlen segédanyag a raffia is, amely itthon nem termelhető. A francia gyarma­tokról importáljuk a szükséges mennyiséget, s éppen a napok­ban történt megállapodás 60 vágón raffia behozatalára. Ként Olaszországból kapunk a szükséges mennyiségben. A külföldi rovarirtószerek nagy része a háború miatt az idén nem lesz beszerezhető. Te­kintve azonban, hogy a nikotin is kitűnően alkalmazható szer, gon­doskodni kell megfelelő mennyiség gyártásáról. Erre a körülményre idejekorán felhív­ták a Dohányjövedék figyelmét, tehát hiánytól itt sem kell tar­tani. A gyümölcsértékesítési prob­lémákról ma még korai szólni. Annyi mindenesetre valószínű, hogy megoldhatatlan értékesí­tési nehézségekkel nem kell szá­molni. A tavalyi rekordtermés­nél minden bizonnyal jóval ala­­csonyabb lesz az idei, hiszen a tél az őszi- és kajszinbarack, cseresznye, mandula- és dióter­mésnek nem használt. Az alma, körte és szilva nem érezte meg az időjárás viszontagságait, a szőlő pedig a hó alatt nagyrészt védve volt. A kormány a gyümölcsérté­kesítés érdekében a tavaly meg­kezdett munkát az idén ig foly­tatja. A meglévő és kitűnően bevált állami aszalókon kívül 44 új aszalót építenek, melyeknek munkaterülete a fokozottabb zöldségaszalással bővül ki. Az aszalt zöldségre ugyanis a hon­védségnek van szüksége és eb­ből a külföldi piacokon is min­den mennyiség elhelyezhető. A gyümölcsproblémák rende­zését Bárányos Károly dr. mi­niszteri tanácsos irányítja, sok tapasztalattal és előrelátással és a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének közreműködésé­vel, így az idejekorán megtett intézkedések módot nyújtanak az összes felmerülhető kérdések zökkenésmentes megoldására. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA AGYONVERTEK EGY ASSZONYT MERT NEM AKART MULATNI Kispesten, a Galamb ucca 9. hagyta a vendéglőt. A Galamb számú házban a lakók az udvar­ról nyöszörgést hallotak. Lám­pást gyújtottak és a hangok irá­nyába haladva megtalálták Ba­rát Mihály gyári munkás 46 éves feleségét. Az asszony fején hatalmas sebek éktelenkedtek s beszélni nem tudott. Mivel Ba­ráték lakása zárva volt, az egyik lakó saját ágyába fektette az asszonyt, majd értesítette a mentőket, akik eszméletlen álla­potban a­­Szent István kórházba szállították. Az orvosi vélemény szerint fején ejtett súlyos sérü­lések­­okozták" halálát. Barátnő anélkül, hogy eszméletét vissza­nyerte volna, meghalt. A rendőri nyomozás rövid idő alatt megállapította, hogy Ba­rátnő Kispesten a Kollár féle vendéglőben szórakozott. A ven­déglőben tartózkodott Ligeti Fe­renc lakatos és G. Szabó Ferenc napszámos. Előbb csak a kiszol­gáló asztal mellett boroztak, majd később letelepedtek és asz­talukhoz hívták Barátnőt is és az asszonyt borral kínálták. Már jó sokat ittak, amikor az asszony el akart köszönni tőlük. Tartóztatták és amikor Barátné mégis fölkelt és kifelé indult, indulatos szavakat kiáltottak utána. A két fiatal munkás né­hány perc múlva ugyancsak el­ucca és Tulipán ucca sarkán a földön ülve találták Barátnét, aki az italozástól rosszul lett. A férfiak erőszakoskodtak az asz­­szonnyal, aki segítségért kiálto­zott. Hogy elhallgattassák, fej­beütötték és amikor elvesztette eszméletét,­­elvonszolták a Ga­lamb utca 9. számú ház udvará­ba és otthagyták. G. Szabó Ferenc és Ligeti Fe­renc rendőrkézre kerültek. A fő­­kapitányságon történt kihallga­tásukkor ittasságukra hivatkoz­tak és azt állították, hogy ők csak puszta kézzel bántalmazták Barátnét. Vallomásuknak ellent­mond az orvosi megállapítás, amely szerint a fejsebek valami tompa tárgytól származhatnak. A két munkást halált okozó sú­lyos testi sértés címén őrizetbe vették. Révész Béla elbeszélései 18. Meghökkent idegességgel nevetgélek. A kezem a kilincsen. Zavart mosolygásai vissza-visszatekintge­­tek. Az elsüllyedt napgolyó esik ja lankadtan még világit, de már árnyalnak, bámulnak a muskátlik a sírok felett. A vén láger ágya mintha elszélesednék.. . Tétova idegeskedéssel nevetgélek, az el­tűnő lepkéket, méheket keresgélem... a vaskaput merázom, az ajtó nem nyílik. A kezem a kilincsen, az arcom vissza-visz­­szafordul.... a zár talán rácsapódott a hor­gára . .. billenő higgadtsággal megszemlé­lem. Fogom, markolom a kilincset egy kézzel, két kézzel, fölcipelve, alárántogatva.... Este van.. . A kis temető nem vidámodik, elborul és látom, amint az ágyak egymáshoz húzódnak, összemennek.. . Az ajtó nem nyílik... Ügyetlenség, elhamarkodós. . . nyugton kell megfogni a kilincset, fölemelni, az ajtót kitámasztani, fölébe hajolni, guggoló ráne­­hezüléssel felrántani. Fülledt az este, veríték siklik alá a nya­kamon. Nyekereg a kilincs, a zavár nem mozdul. Meleg fejem vissza-vissza fordul, sűrűsödő lepel bocsátkozik alá a temetőre. Nevetgélek. A vén láger­re, a magzatos anyára ráne­vetek. A vén tanitó nyoszolyája mögött csuklyás, takarózó valaki bólogat... .Az olajfa. Oh, ezek az alig mozduló, esti szürkület­ben mégis hajlongó fák... a temető park­jában .... lejtők ingó sűrűjében, magasla­tok kuszált feketéjében, hegyhátak lüktető rengetegében és a csillag taszit, a firmamen­­tum elhajlik s nincs más, csak a holtak ud­vara. . . . A békülést felborítja az ösztön és az iszo­­nyodás förgetegével megdöngetem a rácsos kaput. Az ajtó kivágódik. Áthullottan a “Feltámadás” küszöbén, éreztem, amint magához ragad az Élet.. . MINIATŰR Bognár István, ezerszázalékos rokkant ti­zenöt éve fekszik a matracon, ámulja a kis­erdőt ablak, a menház előtt. Sűrűség, akác­fák, úgy mint odahaza, a tizenöt év előtt elültetett csemeték derekasan megnőhettek, a melegarcú, jószagú, hűséges asszony mond­ja is ha bejön: — Látnám csak, milyen szép liget lett az akácokból.. . . Rejtő, takaró erdő az ablak előtt, tavaszi virágzás idején, a nyári lombosság melegé­ben Bognár István az erdőt ügyeli, más asz­­szonyok is jönnek látogatóba, sugdolódznak az urukkal az ágy mellett, a sarokban, a tor­nác előtt, a Jánosnak hiányzik mind a két­ lába, de viszi a gép, Péternek hiányzik mind a két karja, de a rá­akasztott masinákkal ölel, nyikorognak, csörömpölnek, az erdőbe mégis odaérnek, négy baj­társ négyfelől az erdő előtt feláll és Bognár István mered sze­me előtt, ott benn a sűrűségben, láthatat­lanul és mindent mutogatva, a gyönyörűség történik. Bognár Istvánt tizedszer operálták és le­tér­ítve, moccanás nélkül tizenöt esztendeje kinéz az ablakon, szemben a kiserdővel. A menházban mindenkit megoperáltak, a félrecsapott arcú Balázs ép orcáját fordí­totta felesége felé, ezért mindig oldalról be­szélgetett vele, a kis tükrében nézegette ma­gát, mérgesen köhög egyet-egyet és odaállt az ezredorvos úr elé: — Jelentem alássan, operálják vissza a fancsali pofámat... Eligazították, a Balázs ferde száját, le­szakított árát, s mire újra megjött az asz­­szony, Balázs szembeült a párjával, vihog­tak, dörmögte, oly közelről nézték egymást, hogy szinte összevegyültek, a tornácról az erdő mellől integettek a társak és éparcú, széparcú Balázs elindult asszonyával a sű­rűség felé. Mogorva Gábor úgy feküdt a hátán, mint Bognár István. Elnyultan csak bámulta a mennyezetet, hallgatta az asszonyt, mond­ta a Csillag ló, okos lóról, egészen megbutult, Mogorva Gábor megmukkant. (Folytatjuk. Hjalmar Procope washingtoni finn követ üdvözli menyasszonyát, Margaret Shaw-t Yorkshireból, aki most érkezett a Conte di Savioa gőzösön New Yorkba. A hódmezővásárhelyi kubikusok A hódmezővásárhelyi föld­munkásszövetkezet legutóbb tar­tott közgyűlésén a munkavállaló szövetkezetek országos vezető­jének, Dr. Steuer Györgynek be­vonásával folytatott tárgyalá­sok alapján Hős Nagy Sándor földmunkás előterjeszt­é­s­é­r­e ezer munkásház megépítését kérték. A munkásházakat a Tisza vi­dékén nem lehet dunántúli min­ta szerint és költségvetés mel­lett megépíteni, hol a kő és épü­letfa rendelkezésre áll. A Tisza vidékén a helyi viszonyoknak megfelelőleg, csak nagyobb költ­ség és fokozottabb kedvezmé­nyek mellett lehet munkásháza­kat építeni. * A gyermeknevelési pótlékot a hódmezővásárhelyi munká­sok Dr. Simonffy Ferenc gazdasági tanácsos, szövetkezeti ügyveze­tő­ előterjesztésére, az útépítési és fenntartási munkáknál kérik kifizetni. Az említett munkák­nak az állam, a törvényhatósá­gok és községek által házi keze­lésben való végzésénél a gyer­meknevelési pótlékot megtagad­ják, mert a kö­rletek közfelada­tokat oldanak meg. A gyámolításra szoruló mun­­kásgyermekekről való szükség­szerű gondoskodás ugyancsak közfeladat és emellett a legfon­tosabb fajvédelmi kötelezettség is. Ezért az ilyen munkákat is vállalati úton, a szövetkezetek által kellene elvégeztetni, hogy a munkások a gyermeknevelési pótléktól, melyre oly nagy szük­ségük van, el ne essenek. A munkaalkalmakat a hódme­zővásárhelyi munkások olykép is óhajtják szaporítani, hogy az útépítéseknél, a követ gépi erő helyett kézierővel töressék. A gépi munka olcsóbb ugyan, de a gép mellett faj­védelmi és hon­ivédelmi érdekekből ne felejtsék fel az embert. A tiszavidéki munkásnép ol­csóbb tűzifával való ellátását is sürgeti. A tűzifa hiánya a Ti­sza vidékén közismeretes. Ezért a szövetkezetek a Kárpátalja visszacsatolásának előnyeit, az olcsóbb tűzifával való ellátást, a nyerészkedő közvetítés kizá­rásával, közédekből, egészségvé­delmi érdekekből, ha kell, áldo­zatok árán is, a szegénysorsú munkástömegek részére biztosí­tani kérik. Mindezeket és más életbevá­gó szociális kívánságokat és ja­vaslatokat a munkavállaló szö­vetkezetek a kormány elé ter­jesztik. Nőtt a budapesti születések száma, de a halálozás is emelkedett Csordás Elemér tisztifőorvos minap hozta nyilvánosságra a főváros február havi közegész­ségügyi állapotáról szóló jelen­­tését. A jelentés beszámol arról, hogy idén februárban az élve­­születések száma Budapesten 1580 volt, a halálozások száma pedig 1537. Mindkét tételnél emelkedés mutatkozik a múlt évi februári helyzettel szemben. A fertőző megbetegedések szá­ma 1026 volt a januári 1251- gyel szemben. Az influenza be­tegek közül tizenöten haltak meg. A kerületi tisztiorvosok több mint ezer étteremben, ká­véházban, élelmiszerüzletben és tejcsarnokban tartottak vizsgá­latot. Szegény betegeket a ke­rületi orvosok nagy számmal vizsgáltak, gyógyítottak. A tü­dőbeteg gondozó intézetekben összesen 2263 új beteg jelentke­zett, az összes betegforgalom meghaladta a 26,000-et. Nazi katonák egy Varsó melletti koncentrációs táborba szállítanak egy elfogott lengyelekből álló cso­portot. Mrs. Marthe Jeanne­­Ion (jobboldali) öngyilkos lett, amikor 16 éves Jules fia, akit hónapokon át vastüdő tartott életben, meghalt. A magyar régészeti társulat tagja a bolgárok új miniszterelnöke Érdekes tünet, hogy nemzet­­­­közi feszültség idején világszer­te komoly tudósok kerülnek ve­zető politikai állásokba és ké­nyes szerepükben kitűnőe­n megállják helyüket. Talán fölé­nyes életszemléletük, magas mű­veltségük és higgadtságuk biz­tosítja számukra a kivételes si­­­kert, amelyet rendszerint a hiv­i­vatásuktól meglehetősen távol­­teső és síkos politikai parketten­­elérnek. Bulgária új miniszter­­elnöke, Filov Bogdán is a tudo­­­mány területéről került a politi­kai élet porondjára. Mint poli­tikust még csak meglehetősen szűk körben, hazája határain be­lül ismerik, de mint műtörté­nésznek és tudósnak világszerte megbecsült neve van. Az új bol­gár masz­terelnököt régi barát­ság fűzi Felvinczi Takács Zoltán eg­­temi tanár, múzeumigazga­­tóhoz, aki az alábbi kedves visz­­szaemlékezéseit mondta el Filov­­Bogdánról: — Bulgária új miniszterelnö­két 1923 óta ismertem, mikor a bolgár régészeti intézet meghi­­­­vására utaztam Szófiába, ahol­­előadásokat tartottam. Filov Bogdán akkor egyetemi tanár és a régészeti intézet főtitkára volt. A lehető legszebb emlékeket hoz­­tam magammal és szinte feles­leges megjegyeznem, hogy Fi­lov professzornak nagy része volt abban, hogy hazáját őszin­tén megszerettem. — Filov ezenkívül is nagy tu­dományos, kutató és irodalmi tevékenységet fejtett ki, amiről elsősorban a már említett régé­szeti intézet évkönyvei tanús­kodnak.­­ Mint­­ előadónak legkedve­sebb területe az antik művésze­tek történelme volt s hazája mű­vészetének alapos ismerőjeként természetesen legotthonosab­ban mozog a bizánci művészet területén is, hiszen Bulgária kö­zépkori fejlődésére Bizánc gya­korolta a legnagyobb hatást. — Filovval és kollégájával, a nagytudományú Katzarov Gav­riil professzorral nagyszerű ki­rándulásokat tettem az ország­ban. Felejthetetlen napokat töl­töttünk együtt a vad hegyek között fekvő Rilo kolostorban. — Filov Bogdánnal megismer­kedésünk óta is gyakran talál­koztam közelkeleti utaim alkal­mával, amikor mindig felkeres­tem. Ő különösen jól iséri Buda­pestet. Egy ízben vendégem is volt, amikor a magyar régészeti társulat meghívására tartott előadást. A régészeti társulat­nak különben tiszteleti tagja. — Abban az időben, amikor még gyakraban találkoztunk, nem foglalkozott a politikával, bár nem tartozott sohasem a négy fal közt elvonultan dolgo­zó tudósok közé. Úgy tapasztal­tam már akkoriban, hogy min­denről tiszta képe van. Velünk a legnagyobb mértékben rokon­szenvezett s Magyarország irán­ti barátsága nagyrészben annak a tevékenységnek köszönhető, a melyet Bulgáriában az ottani követségünk mellett dolgozó Fe­hér Géza professzor fejt ki a magyar ■— bolgár tudományos kapcsolatok kimélyitése érdeké­ben. — Jónéhány esztendeje Filov Bogdánt a bolgár Tudományos Akadémia elnökévé választotta, négy évvel ezelőtt pedig az ak­kori kormány közoktatásügyi minisztere lett. Azt hiszem, azok közül, akik Filov Bogdánt ismerik, senki sem csodálkozha­tni, hogy most megbízást kapott a kormányalakításra. Egyfor­mán ismeri a Kelet és a Nyugat életét, hosszú tanulmányutat tett Nyugat-Ázsiában, a Balká­non és Európa összes számotte­vő államában. Egyetemi tanul­mányait nagy részben Németor­szágban, Bonnban végezte, ki­tűnően beszél németül és fran­ciául. — Reméljük, hogy az ő esete is bizonyítani fogja, amit a mi­niszterelnökünké, kihez Filov több tekintetben hasonlít, hogy a nagy tudományos képzettség és az annak megfelelő termé­szet a politikának csak hasznára válik. RADIO) a^BacssssssssaEssssr^^,"...tt1"— —b—B3—s.” MAGYAR MŰSOR Minden hétfőn és kedden, délután 1 órától a WEAF rádióállomás Bartal Jenő és zenekarának nemzetközi mű­sorát közvetíti. Magyarországi rövid­­hullámú rádió-műsor HAT hivé­teles adó­állomás 9.125 ke., 32.88 m. HÉTFŐN, ÁPRILIS 1-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8.30-IG “Magyar vígjáték nyitány.” (Kéler Béla szerzeménye.) Hírek magyar és angol nyelven. “Dalok” Kalmár Pál, Sándor An­na, Weigand Tibor és Honthy Hanna énekel. Külkereskedelmi közlemények. “Csárdások.” “A magyar gyümölcs és élelmiszer a világ asztalán”. Gesztelyi Nagy László dr. m. kir. gazdasági főtaná­csos előadása. Hírek esperanto nyelven. Katonaindulók. Hírek magyar és ruszin nyelven. Himnusz. Rákóczi induló. Az Északamerika felé irányí­tott magyarországi rövidhul­lámú műsoradás új hullámhossza Az Északamerika felé irányított ma­gyarországi rövidhullámú műsort 1940 április hó 15-ig, — mint eddig, — a HAT4 kivételes adón, 9.125 kilociklu­­son, 32.88 méteren irányítjuk szombat kivételéve­l itteni időszámítás szerint naponta este 7-től 8 óra 30 percig, szombatonként este 6 órától 7 óra 30 percig. 1940 április­ 15-től kezdődőleg Északamerika felé az alábbi hullám­hosszokon és alábbi időpontok szerint irányítjuk a magyarországi rövidhullá­mú műsorokat: HAT5 kivételes adón, 9.625 kilocikluson, 31.17 méteren. Itteni keleti időszámítás szerint este 6 óra 3­5 perctől 8 óráig.

Next