Amerikai Magyar Népszava, 1956. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

1956-01-03 / 1. szám

BORJÚCSONT BOSTON, Mass. — Dr. Ir­vin Clayton professzor jelen­ti, hogy egészen fiatal borjak csontját nagyon jól lehet hasz­nálni átültetésre embereken. Előnye, hogy bőségben van és nem kell a beteg más testré­széből csont darabot kivágni átültetésre. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA HERCEGNŐ KERESTETIK... A monacói herceg látogatása Amerikában izgalom­ban tartja a hölgyközönséget WASHINGTON. — Ameri­kának ezen a héten egy ural­kodó látogatója van, de meg­érkezése nem hozta izgalomba a diplomáciai világot. Ellen­ben annál nagyobb izgalomba hozta a női sziveket. A látoga­tó nem más, mint Rainier III., Monaco uralkodó hercege, aki­­— így szól a pletyka — fele­séget keres. A látogatásnak van némi operett jellege. A herceg magas, karcsú, elegáns, jóképű világfi, az a hire, hogy kissé tartózkodó a nőkkel szemben — és melyik nőnek képzeletét nem izgatja ilyen férfi. A herceg olyan vonzó egyéniség, hogy még hercegi koronája nélkül is jó fogás lenne, regényes hercegsége pe­dig külön vonzóerőt ad ne­ki. Elég az hozzá, hogy ma Amerika keleti partjaitól a nyugatiig a lányok Rainier hercegről ábrándoznak. BETEG A KÓRHÁZBAN Rainier herceg tulajdonké­pen “orvosi vizsgálatra” érke­zett Amerikába. Ez utazásá­nak hivatalos célja. Magyará­zatként tudni kell, hogy kül­földi államfők vagy kormány­­fők, ha nem kapnak hivatalos meghívást a kormánytól, csak úgy jöhetnek Amerikába, ha orvosi vizsgálatra vagy keze­lésre jönnek. Rainier herceg tehát két napra befeküdt a kórházba. Megérkezése után percekkel, kétszobás kórházi lakása el volt árasztva virá­gokkal és más ajándékokkal női csodálóktól. A herceg­ természetesen nem volt beteg és azóta már országos körúton van. Amer­re jár, fiatal eladó lányok ko­szorúja veszi körül. Gazdag lányod mamák elárasztják meghívásokkal. Női egyesüle­tek meghívják vendégnek. Chicagóban egy gazdag asz­­szony nem restelte a nyomta­tott meghívóhoz mellékelni férje bankbetétjének kivona­tát és társalgás közben meg­jegyezte, hogy férje kenyér és élesztőgyára könnyedén tudná finanszírozni Monaco pénzügyeit. A herceg szemér­mesen mosolygott. A HERCEG BIRODALMA Ha igaz, hogy a herceg fe­leségvadászaton van Ameri­kában, jókora adag reális ok van mögötte. Monaco közel 900 év óta önálló kis monar­­cha az Alpok és a Földközi ten­ger között. Festőién szép kis államocska, amely évszáza­dok óta boldog és háborítat­­lan életet él. Háborúk min­dig megkímélték, mert takti­kai vagy gazdasági értéke nincs. Ideális üdülőhely, fő­leg gazdagok részére. Sőt, az országban tartózkodó külföl­diek száma nagyobb, mint a lakosságé. Monaco “hadereje” 24 em­berből áll, akik egyben a rend­őri és tűzoltói teendőket is el­látják. Az országnak tehát nincs valami nagy adminisz­trációs költsége. És adót sen­ki sem fizet. Az ország egész költségvetése kitelik a bér­összegből, amelyet Monaco vi­lághíres játékkaszinója fizet a kormánynak. Ha azonban az uralkodó herceg utód nélkül halna meg, Monacot vissza­csatolnák Franciaországhoz, amelynek egykor része volt. A 25.000 lelket számláló lakos­ságnak tehát nagy érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a herceg megnősüljön, mert különben az a veszély fenyeget, hogy mint francia polgárok, adót kell fizetniük.­ ­A HERCEG SZERELMEI A szerelem azonban — akárcsak egy operettben — el­kerüli a herceget. Két év előtt a hercegnek szerelmi viszonya volt et a a Giselle Pascal nevű szobortermetű fran­­kővel. Egész Mona­co izgult, hogy házasság le­gyen belőle , mert a mona­cóiak nem rátartiak arra, hogy a leendő hercegnő hercegi vér­ből származzék. A herceg ak­kor már 30 éves volt, és az ország úgy érezte, hogy a há­zasság kezd a körmére égni. Sőt, a 6 tagú monacói kabinet hivatalosan is felszólította a herceget, hogy “teljesítse uralkodói kötelességeit az utódlás kérdésében.” Sajnos azonban, Giselle na­gyon csalfa szerelemnek mu­tatkozott. Amikor Gary Coo­per, a híres amerikai film­sztár megjelent a helyszínen, “dobta” a herceget Gary ked­véért. Egész Monaco csalódott volt és meg volt sértődve. Az­óta is, a sajtó álladóan no­szogatja a herceget, hogy nő­süljön meg. Dr. Rainier, mint­ha csalódását akarná feledni, belevetette magát régi szóra­kozásaiba, a vadászatba és tengeri búvárkodásba. Van neki egy állatkertje, csupa olyan álattal, amelyet egye­dül fogott. Kedvence egy óriáskígyó és egy gorilla, amelyeket személyesen etet. AZ AMERIKAI LÁNYOK Múlt januárban egy Jo Ann Stork nevű csinos amerikai lány, az illinoisi egyetem nö­­vendéke “tanulmányúton” járt Monacóban és jó sok időt töltött a herceggel. A herceg megmutatta neki a 200 szo­bás kastélyt és sétáikról fényképek jelentek meg hely újságokban. Monaco megint izgult, hogy mi jön ki a do­logból. De semmi sem tör­tént, és Jo Ann két hét múlva visszatért Amerikába, talán kissé csalódva, de minden­eset­re egy kis legendát hagyva maga után. Monaconak na­gyon tetszett Jo Ann. “Jó friss vér” — állapított meg a helyi sajtó. Az izgalom ismét fellángolt idén nyáron, amikor Grace Kelly, az ismert amerikai filmsztár járt Monacóban és a herceg vendége volt. Tán­colt és vitorlázott a herceggel, lefényképeztette magát vele, de egy hét múlva kijelentette, hogy csak “nagyon, de nagyon jó barátok.” Végül is, a mo­nacói kormány úgy látta, hogy a hercegnek “hivatalos tevé­kenysége miatt nincs elég tár­sasága” és ezért legjobb el­küldeni Amerikába. Ez az ope­rett második felvonása, de még senki sem tudja, hogyan fog végződni a harmadik fel­vonás. A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ KORMÁNY Nem lehet azt mondani, hogy a monacói kormány nem követ el mindent a herceg ki­­házasítására. Kevés házasság­­közvetítő dolgozik olyan buz­gón ügyfelei érdekében, mint a monacói kormány. A herceg megérkezését egy 24 oldalas kis kiadvány előzte meg, Rai­nier erényeivel. A herceg há­borús hős volt, ezredesi ran­got tartott a francia hadse­regben, öt magas kitüntetést kapott, érdeklődése változatos (zene, könyvek, ballett, vitor­lázás, stb.) és ő igen, “töké­letesen beszél angolul.” A ki­advány csaknem hozzáteszi, hogy jó férj és családapa len­ne belőle. Nem csoda, hogy ilyen előz­­mének után az amerikai lá­nyok szeme nyitva van és szí­vük hevesebben dobog. A saj­tó pletykarovat irói természe­tesen próbálják nyilatkozatra bírni. A herceg eddig csak any­­nyit mondott, hogy nem esete a “feltűnő típus”, inkább a “természetes modorú” nőket kedveli. Amerikában mind a két faj­tából van elég. És túl a ten­geren egy kis hercegség ki­tárt karokkal várja a herceg­nőt. A szemérmes herceg ame­rikai útjának fele már lejárt. Talán csak akad valahol Ame­rikában egy hercegnő jelölt, aki — fordított Csipkerózsika történet módjára — a herceg alvó szerelmét életre csókol­ja e­l • Koppenhágában is hideg van és az állatkert zsiráf­jának megfájdult a torka. A TÖRVÉNY EREJE KNOXVILLE, Tenn.— Egy női rendőr letartóztatott egy motorost, aki egy vörös lám­pán áthaladt. A rendőrbíró előtt a motoros elismerte, hogy áthajtott a tiloson, de tagadta, hogy ellenállt a női rendőrnek, mert “ki tud ellen­állni a törvény ilyen bájos kép­viselőjének.” Megúszta 8 dol­lár büntetéssel. I Flamingo nevű új fürdőruhát így mutatták be Aiamiban, a tenpernartai­. DOLGOZHAT-E KEVESEBBET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE? A nagy, fontos döntések azok, amelyek legjobban megviselik az idegeket. WASHINGTON. — Az utób­bi napokban sok szó esett ar­ról, hogy Eisenhower elnök “vegye könnyebben” hivata­­át. “Relax” és “Take it easy” — ez volt az orvosok tanácsa. De amikor munkatársai közül az egyik arra akarta rábeszél­ni az elnököt, hogy könnyítsen munkarendj­én, Eise­nhower felkiáltott: “Istenemre, amíg én vagyok az Egyesült Álla­mok elnöke, vállalom a felelő­séget — vagy lemondok.” Ez a sok szóbeszéd az elnöki hivatal terheinek könnyítésé­ről csak üres fecsegés, és min­denki tudja, hogy alkotmány­módosítás nélkül lehetetlen. Már­pedig alkotmánymódosí­­tást évekig tartó vita előz meg. Az Egyesült Államok egész kormányzati módszere meg­változna, ha az elnök terhein könnyítenének. Vannak bizonyos társadal­mi kötelezettségei az elnök­nek, amelyeken könnyíteni le­hetne alkotmánymódosítás nél­kül, de ez nem sok könnyebb­séget jelentene. Meg lehetne szervezni, hogy kevesebb láto­gatót, küldöttséget fogadjon a Fehér Házban. De az elnököt nem az fárasztja ki, hogy a cserkészek küldöttségét fo­gadja, hogy a tojástermelők küldöttségével elbeszélget né­hány percig, amíg lefényképe­zik. A fontos elvi döntések azok, amelyek megviselik az idegeket. Milyen legyen a költ­ségvetés ? Legyen-e adócsök­kentés? Mi legyen kínai poli­tikánk? Mi történjen a farm­­kérdésben. Ebben az ügyben az elnöknek száz és száz j­elen­tést, véleményt, javaslatot kell olvasnia és végül dönte­nie. A felelőség és a vele járó idegpróba elől nincs menek­vés, és ez ami legjobban pró­bára teszi az idegeket. Kevesen tudják, hogy a mi­nisztériumokon kívül 49 nagy állami hivatal és szervezet van, amely egyenesen az el­nöknek tesz jelentést és várja döntéseit. A jelentések olvasá­sa, mérlegelése és a döntés felemészti az elnök idejét. Egy kis híresztelés folyt arról, hogy ezeket a hivatalokat szét kellene osztani a minisztériu­mok között és Hoover volt el­nök egy külön “adminisztra­tív” elnököt is helyezne az el­nök mellé, de mindenki tudja, hogy ezek a javaslatok az egész kormányzati gépezet felbontását jelentenék, és a kormányzati módszert nem le­het egyetlen elnök egészségi állapotához módosítani. A politikai szélirány WASHINGTON. — Ha hin­ni lehet a politikai közvéle­ménykutatóknak, a szavazók­nak 58 százaléka választaná Eisenhowert, 39 százaléka Stevensont és 3 százaléka ha­tározatlan. Nixonnal szemben azonban Stevenson kapna 59 százalékot, Nixon 37 százalé­kot és 4 százalék­a határozat­lan. LASSÚ FEJLŐDÉS KAIRÓ.­­ Az egyiptomi bíróság legutóbb kimondta, hogy a nőknek “törvényes jo­guk” irodában vagy más mun­kahelyeken dolgozni. A na­gyobb városokban a nők már nem viselnek fátyolt az utcán, de szavazati joguk még min­dig nincs. 3-IK OLDAL AMERIKA ELMARAD AZ IPARI ATOMENERGIA VERSENYBEN Nincs olyan szükség rá, mint az európai országokban. WASHINGTON. — Ameri­ka, ahol először hozták az atomenergiát működésbe — igaz hogy bomba formájában — nem vezetője a világnak az atomenergia ipari kihasz­nálásában. Nem kellemes fel­fedezni, hogy az európai or­szágok erősen megelőztek ben­nünket ezen a téren, sőt való­­színűleg a szovjet is. Angliában például 12 nagy atomtermelő üzemet építenek, amely villanyáramot fog ter­melni, Franciaországban ket­tőt és Belgiumban egyet. Né­metország most kezdi meg az előkészületeket, de nem urá­niumércet, hanem “nehéz vi­zet” akar használni. Kisebb országoknak is van atom “re­­actoruk”, amely képes ener­giát előállítani, de csak kísér­leti célokra, nem ipari meny­­nyiségben. Később azonban ők is fognak atomüzemeket építeni, ha elég gyakorlatra tesznek szert. A gazdasági élet vastörvé­nyei szerint előrelátható volt, hogy Amerika el fog maradni az atomenergia ipari verse­nyében. Az ok egyszerű: nincs égető szükség atomenergiára, mert bőven van üzemanya­gunk, amelyből energiát állít­hatunk­ elő, éspedig olcsón. Például, míg Anglia szénhiány­ban kezd szenvedni, nálunk a szénbányák félüzemmel dol­goznak a földgáz, olaj és hid­raulikus áram versenye miatt. Ezek oly olcsók, hogy az atom­energia nem tudna versenyez­ni velük. Mindazonáltal, sokan van­nak, akik azt hiszik, hogy Amerikának meg kellene tar­tani vezető szerepét az atom­energiának nemcsak katonai, hanem ipari alkalmazásában is, még ha előreláthatóan hosz­­szú ideig nem is szorulunk rá. A fejlődést akadályozza az is, hogy még az ipari atomener­gia üzemek is felügyelet alatt állnak és működésük titkos. Európában nincsenek ilyen korlátozások. A magánipar részére na­gyon nehéz billiókat befektet­ni egy olyan vállalkozásba, amelyre tulajdonképen nincs szükség, mert olcsóbb áramot is kaphat. Ha viszont a kor­mány kezdene építeni atom­energia telepeket , eddig csak néhány kisebb kísérleti telep van — az üzleti élet fel­hördülne, hogy a kormánynak semmi dolga áramfejlesztő­ket építeni. E nehézségek kö­zepette pedig Amerika veszé­lyesen lemarad a békés atom­­versenyben. FÖLDRAJZ ÉS ATOMHÁBORÚ Nem a bombák mennyisége, hanem a földrajzi helyzet kedvező számunkra WASHINGTON.­­ Az ál­talánosan elfogadott felfogás szerint egy harmadik világhá­ború döntetlennel végződne, mert a szembenálló felek köl­csönösen halálos csapásokat mérnének egymásra atom­bombáikkal, és nem lenne sem győztes, sem legyőzött. Most Paul H. Nitze, egy ismert po­litikai író és a Foreign Service Educational Found igazgatója azzal a véleménnyel áll elő, hogy a nyugat, még ha súlyos csapásokat is sznvedne, képes lenne megnyerni a háborút. Nitze elismeri, hogy a szovjet­nek elegendő atom és hidro­gén bombája van, de nem a bombák száma a döntő. Nitze szerint a mi földrajzi helyzetünk előnyösebb, mert bázisaink vannak mindenütt a szovjet peremén. A szovjet­nek először a mi bázisainkat kellene elpusztítani. Ez any­­nyira igénybe venné erejét, hogy nem maradna belőle az amerikai kontinens elleni tá­madásra, azonkívül majdnem lehetetlen sokszáz bázist egy­­időben elpusztítani. Ha azon­ban a szovjet ezt elmulasztja, a mi bázisainkról órákon be­lül szörnyű megtorló támadá­sokat lehet végrehajtani a szovjet ipari centrumok ellen. Bizonfy Szótár A LEGSZEBB Bizonf­y angol-magyar és magyar-angol SZÓTÁR minden házban, irodában, üzletben kincset ér. Közel 1OOO oldal. — Új kiadás. A két szótár egybekötve: 14.50 Megrendelhető a kiadóhivatalban. Rendelését, az árat Money Orderen, csekkben vagy kész­pénzben mellékelve, így címezze: SZABADSÁG 1736 East 22nd Street Cleveland 14, Ohio

Next