Amerikai Magyar Népszava, 1956. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
1956-01-03 / 1. szám
BORJÚCSONT BOSTON, Mass. — Dr. Irvin Clayton professzor jelenti, hogy egészen fiatal borjak csontját nagyon jól lehet használni átültetésre embereken. Előnye, hogy bőségben van és nem kell a beteg más testrészéből csont darabot kivágni átültetésre. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA HERCEGNŐ KERESTETIK... A monacói herceg látogatása Amerikában izgalomban tartja a hölgyközönséget WASHINGTON. — Amerikának ezen a héten egy uralkodó látogatója van, de megérkezése nem hozta izgalomba a diplomáciai világot. Ellenben annál nagyobb izgalomba hozta a női sziveket. A látogató nem más, mint Rainier III., Monaco uralkodó hercege, aki— így szól a pletyka — feleséget keres. A látogatásnak van némi operett jellege. A herceg magas, karcsú, elegáns, jóképű világfi, az a hire, hogy kissé tartózkodó a nőkkel szemben — és melyik nőnek képzeletét nem izgatja ilyen férfi. A herceg olyan vonzó egyéniség, hogy még hercegi koronája nélkül is jó fogás lenne, regényes hercegsége pedig külön vonzóerőt ad neki. Elég az hozzá, hogy ma Amerika keleti partjaitól a nyugatiig a lányok Rainier hercegről ábrándoznak. BETEG A KÓRHÁZBAN Rainier herceg tulajdonképen “orvosi vizsgálatra” érkezett Amerikába. Ez utazásának hivatalos célja. Magyarázatként tudni kell, hogy külföldi államfők vagy kormányfők, ha nem kapnak hivatalos meghívást a kormánytól, csak úgy jöhetnek Amerikába, ha orvosi vizsgálatra vagy kezelésre jönnek. Rainier herceg tehát két napra befeküdt a kórházba. Megérkezése után percekkel, kétszobás kórházi lakása el volt árasztva virágokkal és más ajándékokkal női csodálóktól. A herceg természetesen nem volt beteg és azóta már országos körúton van. Amerre jár, fiatal eladó lányok koszorúja veszi körül. Gazdag lányod mamák elárasztják meghívásokkal. Női egyesületek meghívják vendégnek. Chicagóban egy gazdag aszszony nem restelte a nyomtatott meghívóhoz mellékelni férje bankbetétjének kivonatát és társalgás közben megjegyezte, hogy férje kenyér és élesztőgyára könnyedén tudná finanszírozni Monaco pénzügyeit. A herceg szemérmesen mosolygott. A HERCEG BIRODALMA Ha igaz, hogy a herceg feleségvadászaton van Amerikában, jókora adag reális ok van mögötte. Monaco közel 900 év óta önálló kis monarcha az Alpok és a Földközi tenger között. Festőién szép kis államocska, amely évszázadok óta boldog és háborítatlan életet él. Háborúk mindig megkímélték, mert taktikai vagy gazdasági értéke nincs. Ideális üdülőhely, főleg gazdagok részére. Sőt, az országban tartózkodó külföldiek száma nagyobb, mint a lakosságé. Monaco “hadereje” 24 emberből áll, akik egyben a rendőri és tűzoltói teendőket is ellátják. Az országnak tehát nincs valami nagy adminisztrációs költsége. És adót senki sem fizet. Az ország egész költségvetése kitelik a bérösszegből, amelyet Monaco világhíres játékkaszinója fizet a kormánynak. Ha azonban az uralkodó herceg utód nélkül halna meg, Monacot visszacsatolnák Franciaországhoz, amelynek egykor része volt. A 25.000 lelket számláló lakosságnak tehát nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a herceg megnősüljön, mert különben az a veszély fenyeget, hogy mint francia polgárok, adót kell fizetniük. A HERCEG SZERELMEI A szerelem azonban — akárcsak egy operettben — elkerüli a herceget. Két év előtt a hercegnek szerelmi viszonya volt et a a Giselle Pascal nevű szobortermetű frankővel. Egész Monaco izgult, hogy házasság legyen belőle , mert a monacóiak nem rátartiak arra, hogy a leendő hercegnő hercegi vérből származzék. A herceg akkor már 30 éves volt, és az ország úgy érezte, hogy a házasság kezd a körmére égni. Sőt, a 6 tagú monacói kabinet hivatalosan is felszólította a herceget, hogy “teljesítse uralkodói kötelességeit az utódlás kérdésében.” Sajnos azonban, Giselle nagyon csalfa szerelemnek mutatkozott. Amikor Gary Cooper, a híres amerikai filmsztár megjelent a helyszínen, “dobta” a herceget Gary kedvéért. Egész Monaco csalódott volt és meg volt sértődve. Azóta is, a sajtó álladóan noszogatja a herceget, hogy nősüljön meg. Dr. Rainier, mintha csalódását akarná feledni, belevetette magát régi szórakozásaiba, a vadászatba és tengeri búvárkodásba. Van neki egy állatkertje, csupa olyan álattal, amelyet egyedül fogott. Kedvence egy óriáskígyó és egy gorilla, amelyeket személyesen etet. AZ AMERIKAI LÁNYOK Múlt januárban egy Jo Ann Stork nevű csinos amerikai lány, az illinoisi egyetem növendéke “tanulmányúton” járt Monacóban és jó sok időt töltött a herceggel. A herceg megmutatta neki a 200 szobás kastélyt és sétáikról fényképek jelentek meg hely újságokban. Monaco megint izgult, hogy mi jön ki a dologból. De semmi sem történt, és Jo Ann két hét múlva visszatért Amerikába, talán kissé csalódva, de mindenesetre egy kis legendát hagyva maga után. Monaconak nagyon tetszett Jo Ann. “Jó friss vér” — állapított meg a helyi sajtó. Az izgalom ismét fellángolt idén nyáron, amikor Grace Kelly, az ismert amerikai filmsztár járt Monacóban és a herceg vendége volt. Táncolt és vitorlázott a herceggel, lefényképeztette magát vele, de egy hét múlva kijelentette, hogy csak “nagyon, de nagyon jó barátok.” Végül is, a monacói kormány úgy látta, hogy a hercegnek “hivatalos tevékenysége miatt nincs elég társasága” és ezért legjobb elküldeni Amerikába. Ez az operett második felvonása, de még senki sem tudja, hogyan fog végződni a harmadik felvonás. A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ KORMÁNY Nem lehet azt mondani, hogy a monacói kormány nem követ el mindent a herceg kiházasítására. Kevés házasságközvetítő dolgozik olyan buzgón ügyfelei érdekében, mint a monacói kormány. A herceg megérkezését egy 24 oldalas kis kiadvány előzte meg, Rainier erényeivel. A herceg háborús hős volt, ezredesi rangot tartott a francia hadseregben, öt magas kitüntetést kapott, érdeklődése változatos (zene, könyvek, ballett, vitorlázás, stb.) és ő igen, “tökéletesen beszél angolul.” A kiadvány csaknem hozzáteszi, hogy jó férj és családapa lenne belőle. Nem csoda, hogy ilyen előzmének után az amerikai lányok szeme nyitva van és szívük hevesebben dobog. A sajtó pletykarovat irói természetesen próbálják nyilatkozatra bírni. A herceg eddig csak anynyit mondott, hogy nem esete a “feltűnő típus”, inkább a “természetes modorú” nőket kedveli. Amerikában mind a két fajtából van elég. És túl a tengeren egy kis hercegség kitárt karokkal várja a hercegnőt. A szemérmes herceg amerikai útjának fele már lejárt. Talán csak akad valahol Amerikában egy hercegnő jelölt, aki — fordított Csipkerózsika történet módjára — a herceg alvó szerelmét életre csókolja el • Koppenhágában is hideg van és az állatkert zsiráfjának megfájdult a torka. A TÖRVÉNY EREJE KNOXVILLE, Tenn.— Egy női rendőr letartóztatott egy motorost, aki egy vörös lámpán áthaladt. A rendőrbíró előtt a motoros elismerte, hogy áthajtott a tiloson, de tagadta, hogy ellenállt a női rendőrnek, mert “ki tud ellenállni a törvény ilyen bájos képviselőjének.” Megúszta 8 dollár büntetéssel. I Flamingo nevű új fürdőruhát így mutatták be Aiamiban, a tenpernartai. DOLGOZHAT-E KEVESEBBET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE? A nagy, fontos döntések azok, amelyek legjobban megviselik az idegeket. WASHINGTON. — Az utóbbi napokban sok szó esett arról, hogy Eisenhower elnök “vegye könnyebben” hivataát. “Relax” és “Take it easy” — ez volt az orvosok tanácsa. De amikor munkatársai közül az egyik arra akarta rábeszélni az elnököt, hogy könnyítsen munkarendjén, Eisenhower felkiáltott: “Istenemre, amíg én vagyok az Egyesült Államok elnöke, vállalom a felelőséget — vagy lemondok.” Ez a sok szóbeszéd az elnöki hivatal terheinek könnyítéséről csak üres fecsegés, és mindenki tudja, hogy alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen. Márpedig alkotmánymódosítást évekig tartó vita előz meg. Az Egyesült Államok egész kormányzati módszere megváltozna, ha az elnök terhein könnyítenének. Vannak bizonyos társadalmi kötelezettségei az elnöknek, amelyeken könnyíteni lehetne alkotmánymódosítás nélkül, de ez nem sok könnyebbséget jelentene. Meg lehetne szervezni, hogy kevesebb látogatót, küldöttséget fogadjon a Fehér Házban. De az elnököt nem az fárasztja ki, hogy a cserkészek küldöttségét fogadja, hogy a tojástermelők küldöttségével elbeszélget néhány percig, amíg lefényképezik. A fontos elvi döntések azok, amelyek megviselik az idegeket. Milyen legyen a költségvetés ? Legyen-e adócsökkentés? Mi legyen kínai politikánk? Mi történjen a farmkérdésben. Ebben az ügyben az elnöknek száz és száz jelentést, véleményt, javaslatot kell olvasnia és végül döntenie. A felelőség és a vele járó idegpróba elől nincs menekvés, és ez ami legjobban próbára teszi az idegeket. Kevesen tudják, hogy a minisztériumokon kívül 49 nagy állami hivatal és szervezet van, amely egyenesen az elnöknek tesz jelentést és várja döntéseit. A jelentések olvasása, mérlegelése és a döntés felemészti az elnök idejét. Egy kis híresztelés folyt arról, hogy ezeket a hivatalokat szét kellene osztani a minisztériumok között és Hoover volt elnök egy külön “adminisztratív” elnököt is helyezne az elnök mellé, de mindenki tudja, hogy ezek a javaslatok az egész kormányzati gépezet felbontását jelentenék, és a kormányzati módszert nem lehet egyetlen elnök egészségi állapotához módosítani. A politikai szélirány WASHINGTON. — Ha hinni lehet a politikai közvéleménykutatóknak, a szavazóknak 58 százaléka választaná Eisenhowert, 39 százaléka Stevensont és 3 százaléka határozatlan. Nixonnal szemben azonban Stevenson kapna 59 százalékot, Nixon 37 százalékot és 4 százaléka határozatlan. LASSÚ FEJLŐDÉS KAIRÓ. Az egyiptomi bíróság legutóbb kimondta, hogy a nőknek “törvényes joguk” irodában vagy más munkahelyeken dolgozni. A nagyobb városokban a nők már nem viselnek fátyolt az utcán, de szavazati joguk még mindig nincs. 3-IK OLDAL AMERIKA ELMARAD AZ IPARI ATOMENERGIA VERSENYBEN Nincs olyan szükség rá, mint az európai országokban. WASHINGTON. — Amerika, ahol először hozták az atomenergiát működésbe — igaz hogy bomba formájában — nem vezetője a világnak az atomenergia ipari kihasználásában. Nem kellemes felfedezni, hogy az európai országok erősen megelőztek bennünket ezen a téren, sőt valószínűleg a szovjet is. Angliában például 12 nagy atomtermelő üzemet építenek, amely villanyáramot fog termelni, Franciaországban kettőt és Belgiumban egyet. Németország most kezdi meg az előkészületeket, de nem urániumércet, hanem “nehéz vizet” akar használni. Kisebb országoknak is van atom “reactoruk”, amely képes energiát előállítani, de csak kísérleti célokra, nem ipari menynyiségben. Később azonban ők is fognak atomüzemeket építeni, ha elég gyakorlatra tesznek szert. A gazdasági élet vastörvényei szerint előrelátható volt, hogy Amerika el fog maradni az atomenergia ipari versenyében. Az ok egyszerű: nincs égető szükség atomenergiára, mert bőven van üzemanyagunk, amelyből energiát állíthatunk elő, éspedig olcsón. Például, míg Anglia szénhiányban kezd szenvedni, nálunk a szénbányák félüzemmel dolgoznak a földgáz, olaj és hidraulikus áram versenye miatt. Ezek oly olcsók, hogy az atomenergia nem tudna versenyezni velük. Mindazonáltal, sokan vannak, akik azt hiszik, hogy Amerikának meg kellene tartani vezető szerepét az atomenergiának nemcsak katonai, hanem ipari alkalmazásában is, még ha előreláthatóan hoszszú ideig nem is szorulunk rá. A fejlődést akadályozza az is, hogy még az ipari atomenergia üzemek is felügyelet alatt állnak és működésük titkos. Európában nincsenek ilyen korlátozások. A magánipar részére nagyon nehéz billiókat befektetni egy olyan vállalkozásba, amelyre tulajdonképen nincs szükség, mert olcsóbb áramot is kaphat. Ha viszont a kormány kezdene építeni atomenergia telepeket , eddig csak néhány kisebb kísérleti telep van — az üzleti élet felhördülne, hogy a kormánynak semmi dolga áramfejlesztőket építeni. E nehézségek közepette pedig Amerika veszélyesen lemarad a békés atomversenyben. FÖLDRAJZ ÉS ATOMHÁBORÚ Nem a bombák mennyisége, hanem a földrajzi helyzet kedvező számunkra WASHINGTON. Az általánosan elfogadott felfogás szerint egy harmadik világháború döntetlennel végződne, mert a szembenálló felek kölcsönösen halálos csapásokat mérnének egymásra atombombáikkal, és nem lenne sem győztes, sem legyőzött. Most Paul H. Nitze, egy ismert politikai író és a Foreign Service Educational Found igazgatója azzal a véleménnyel áll elő, hogy a nyugat, még ha súlyos csapásokat is sznvedne, képes lenne megnyerni a háborút. Nitze elismeri, hogy a szovjetnek elegendő atom és hidrogén bombája van, de nem a bombák száma a döntő. Nitze szerint a mi földrajzi helyzetünk előnyösebb, mert bázisaink vannak mindenütt a szovjet peremén. A szovjetnek először a mi bázisainkat kellene elpusztítani. Ez anynyira igénybe venné erejét, hogy nem maradna belőle az amerikai kontinens elleni támadásra, azonkívül majdnem lehetetlen sokszáz bázist egyidőben elpusztítani. Ha azonban a szovjet ezt elmulasztja, a mi bázisainkról órákon belül szörnyű megtorló támadásokat lehet végrehajtani a szovjet ipari centrumok ellen. Bizonfy Szótár A LEGSZEBB Bizonfy angol-magyar és magyar-angol SZÓTÁR minden házban, irodában, üzletben kincset ér. Közel 1OOO oldal. — Új kiadás. A két szótár egybekötve: 14.50 Megrendelhető a kiadóhivatalban. Rendelését, az árat Money Orderen, csekkben vagy készpénzben mellékelve, így címezze: SZABADSÁG 1736 East 22nd Street Cleveland 14, Ohio