Amerikai Magyar Népszava, 1957. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

A magyar olimpiai atléta Clevelandi beszélgetés az olimpikonokkal sorsukról és az óhazai viszonyokról CLEVELAND — 1956 de­cemberében 136 magyar olim­piai atléta, edző és­­kísérő kí­nos lelki dilemma előtt állt Melbourneban. A szabadság­­harc katonailag meg volt tör­ve, az új élet reménye, amely kecsegtette őket, amikor elin­dultak az olimpiászra, füstbe­ment. Hazamenni annyit je­lentett volna számukra, mint újból vállalni a reménytelen és nyomasztó élet terheit orosz csizma alatt, amelyet gyűlöl­tek. A szabad világ nyitva állt előttük, de nehéz volt elszakí­tani a személyi és családi szá­lakat, amelyek valamennyit az óhazához fűzték. Végül is közülük 36 szabadságot válasz­totta és néhány­­héttel később Amerikában bukant fel, ahol meleg és barátságos fogadta­tásban volt részük. Egyebek közt a “Sports Illustrated” cí­mű ismert magazin sponzorol­­ta valamennyit. Közülük nyolcan ezen a héten Cleve­land város vendégei — néhány vívó és tornász — és alkal­munk volt a magyar olimpiko­nokkal hosszabb beszélgetést folytatni. Egyetlen kommunista sincs... Az olimpiai atléták, akikkel beszélgetést folytattunk, vi­lághírű nevek, szerepléseik­ről, győzelmeikről beszámolt a világsajtó és természetesen nem titok, hogy közülük ki “disszidált” , hogy a divatos magyar kifejezést használjuk­zokkal kapcsolatban, akik a­zabadságot választották.. Mindazonáltal, ebben a cikk­en egyetlen nevet sem fog tal­álni az olvasó, mert “nem jó az ilyesmivel kockát játszani az otthoniak­­bőrére.” Első kérdésünk az volt, mi volt a döntő egy olimpikon el­határozásában : politika vagy személyi szempontok ? Ki ment vissza, ki választotta Amerikát ? — Hát mit gondolsz? — vá­laszol csipkelődve a mi olim­pikon barátunk. — Még a kér­dés feltevése is tájékozatlan­ságra vall az otthoni viszonyo­kat illetően. Az olimpikonok közt nem volt egyetlen kom­munista sem. Mint ahogy nem hiszem, hogy ma van kommu­nista Magyarországon, bele­­értve az egykori kommunistá­kat is. Akik hazamentek, vér­ző szívvel tették, úgy érezve, hogy áldozatot hoznak család­jukért. Nincsenek amatőrök... Valamit a vasfüggöny mö­götti sportviszon­y­o­k­r­ó­l. Hogyan történt, hogy a szov­jet győztesen került ki az olimpiászról és a kommunista országok atlétái általában kitű­nően szerepeltek? — Ennek a magyarázatát mindenki tudja — válaszolja az egyik olimpikon. — A vas­függöny mögött nincsenek amatőr atléták, illetve a kül­földre kiküldött atléták mind hivatásos sportolók. Amatőr csak az, aki másodrangú, aki a saját szórakozására sportol. A kiváló sportolókról az állam gondoskodik, kiváltságos hely­zetük van, nem kell dolgozniuk és csakis a sportnak élhetnek. Amíg eredményeket tudnak felmutatni, tejbe-vajba fü­­rösztik őket. Amint kiöreged­nek vagy lehanyatlanak, el­dobják őket. — A szabad világ sportolói — folytatja — szórakozásból sportolnak, a vasfüggöny atlé­tái megélhetésért, jobb életért. Az amerikai fiatalok például nyomban abbahagyják a spor­tolást, amint az iskolából kike­rülnek, mennek a megélhetés után és formájuk csúcspont­ján visszavonulnak a sporttól. A vasfüggöny atlétája addig versenyez, amíg képes első­rangú eredményt elérni. Ami csábítja őket... És csábító erő, serkentő cél bőven van a tehetséges spor­toló ifjúság számára a vas­függöny mögött. Egy ország­ban, amelynek életszínvonala kétségbeejtően alacsony, a ki­váló sportemberek a rendszer dédelgetett kedvencei. Munka nélkül nagy fizetést kapnak, soknak közülük autója van, mindenféle kedvezményben részesülnek, de valószínűleg a legnagyobb serkentő erő az, hogy külföldre mehetnek, vilá­got láthatnak, kívánatos dol­gokat vásárolhatnak — sőt esetleg megszökhetnek. A vasfüggöny mögött a sport nem a véletlenre van bíz­va. Az edzők már gyerekkor­tól kezdve figyelik és számon­­tart­ják a tehetségeket. Mi­helyt a gyermek ki van sze­melve, nem folytathatja töb­bé azt a sportot, amihez kedve vann, azt gyakorolja, amit a hi­vatalos edző előír számára. A sporttehetséget a kommunis­ták “nyersanyagnak” tekin­tik, amiből propaganda lesz. Minden külföldi siker propa­gandát jelent. Azt van hivatva bizonyítani, hogy a kommu­nizmus erősebb, ügyesebb, fej­lettebb emberpéldányokat ne­vel. A saját nevelésük —■ Minden papírforma sze­rint —­ mondják barátaink — ezt az ifjúságot a kommunis­táknak a saját képükre kellett volna nevelniük. Képtelen­ek voltak rá és elsősorban az if­júság lázad fel ellenük. Oka ennek Valószínűleg az, hogy az ifjúság, amellyel a legtöbbet törődtek, legkönnyebben lá­tott át a kommunizmus ciniz­musán, az ígéretek ürességén és a hazugságokon.­­ Az igazság az, hogy az emberekből nem lehetett tre­nírozott fókákat nevelni. A kommunisták kénytelenek vol­tak bizonyos fokú nevelést ad­ni az ifjúságnak, hogy a bürok­rácia és ipar gépezetét mű­ködésben tudják tartani. De az iskolázás kétélű fegyver, mert nemcsak ismeretekre, hanem ítélőképességre is ta­nít. Az ifjúság oly reményte­lennek látta a jövőt ebben a rendszerben, hogy nem csoda, az első vol, amely fellázadt el­lene, saját NÉHÁNY NAPON BELÜL MEGJELENIK AZ Új Bizonyi Szótár Rövidesen kapható lesz Amerika egyetlen MAGYAR-ANGOL és ANGOL-MAGYAR szótára. Kilencedik bővített kiadás. KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETBEN! KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak $6.00 A rendelések beérkezése sorrendjében küldjük szét ezt a vaskos kötetet. Mivel csak korlátozott példányszámban nyomtuk, tanácsos a rendelés­ről azonnal gondoskodni. Szebb,­­hasznosabb ajándékot nem adhat az újonnan érkezett magyaroknak, akik számára életszükséglet az angol nyelv gyors elsajátítása. Megrendelhető a kiadóhivatalban. Rendelését, az árat Money Orderen, csekkben, vagy készpénzben mellékelve, így címezze: LIBERTY PUBLISHING CO. 1736 EAST 22nd ST, CLEVELAND 14, OHIO Az intelligencia előnyei Informátorunk közli velünk, bizonyos tekintetben előny volt, hogy a mai ifjúság föld­művesek és munkások fiaiból és lányaiból került ki Ma­gyarországon. A régi időkben az egyetemi ifjúságnak nem lett volna olyan hitele a mun­kásság előtt, a “nadrágos em­bert” látták volna­­benne. De a mai magyar egyetemi ifjú­ság társadalmi rétegeződés szerint ugyanaz, mint a vas­gyárak munkásai. Amikor te­hát közéjük mentek szervezni, biztatni, teljes bizalommal fo­gadták őket. A mai magyar intelligencia nem küzdött azokkal a hátrányokkal, mint a régi és ez fontos tényező volt a szabadságharcban. Ez a harc mindenkié volt, nem egyetlen rétegé. Jellemző, hogy a kommuniz­mus milyen propaganda érté­ket tulajdonít a sportnak, mi­nisztériumot állított fel a ré­szére. Semmiféle szabad or­szágban nincs sport­miniszté­rium, mert a sportot kedvte­ AHOL A VÁDLOTT KETRECBEN ÁLL A BÍRÓSÁG ELŐTT Délafrikában szenvedélyes izgalmak közepette tárgyalják 126 „áruló” ügyét. JOHANNESBURG — A délafrikai köztársaságban, ahol Strydom miniszterelnök fantasztikus faji politikája amúgyis rettenetes feszültsé­geket okoz, múlt hét óta egy birói tárgyalás tartja izgalom­ban a kedélyeket. A bírósági épületet, ahol a tárgyalás fo­lyik, egy század katonaság tartja megszállva, a városi rendőrökön kivit. A katona­ságnak naponta könnygázzal kell szétszórni a tömeget, amely kövekkel ostromolja az épületet. Benn az épületben 126 vádlott — 21 fehér, a töb­bi néger — vár sorsára. Az ál­lamügyész ’’árulással” vádol­ja őket. A vádlottak époly kevéssé árulók, mint maga a bíró. Bű­nük az, hogy ellenszegültek a kormány politikájának a faji kérdésben. Vannak közöttük orvosok, papok, ügyvédek, szakszervezeti vezetők, stb. A délafrikai Communist Act szerint azonban, aki szítja a szenvedélyt a fehér és színes fajok közt, “feltehetően kom­munista és ennek folytán fel­tehetően áruló.” Nincs az az anti-kommunista or­sz­ág, amelynek ilyen törvénye len­ne. De Strydom túltesz még a hírhedt Dr. Maian politikáján is. Egy másik fantasztikus mel­léktünete a tárgyalásnak, hogy az első napokban a vád­lottakat ketrecben tolták be a tárgyalóterembe, hogy annál jobban megalázzák őket. Csak amikor a védőügyvédek kivo­nulással fenyegetőztek és az egyik vádlott gúnyosan ki­akasztott a ketrecre egy táb­lát “Tilos az etetés” felirat­tal, mondott le a bíró a ketrec­ről, de most a vádlottakat megbilincselik. A védőügyvédek, akik kö­zött az ország legjobbjai van­nak, megpróbálták­ magát a kormányt a vádlottak padjá­­­­ra ültetni. “Ez a tárgyalás —­­­ mondta az egyik, egy vezető­­ képviselő — csak arra szolgál,­­ hogy megbénítsa az ellenál­lást a kormány politikájával szemben, amely megcsúfolása a demokráciának. Ebben az or­szágban elkezdődött az esz­mei harc két világnézet kö­zöt.” Ebben az eszmei harcban azonban a Strydom kormány tartja kezében az összes trom­fokat. A kormány még Alan Patont, a világhírű néger írót is megakadályozta abban, hogy nyilvános gyűléseken pénzt gyűjtsön a 126 vádlott védelme javára. A helyzet­­a fehér és színes lakosság kö­zött pattanásig feszült és a vérfürdő, amelytől Délafrika józanabb politikusai évek óta tartanak, minden percben ki­törhet. A Miznak nevű izraeli hadihajó őrzi az aqabai öböl bejáratát az arabok ellen. AUEIÍKIAI MAGYARK­­* 1 - 7 "i T- * ­­lésnek tekintik. Az atléták köz­­­­­zül némelyik kényelmetlenül i­ó is érzi magát, amiért szemé- l­­yén keresztül a kormányrend­­­­szer propagandáját szolgálja. Ha a jutalom nem lenne olyan­­nagy, sokan abbahagynák a sportolást. A jövő Amerikában Mi lesz ezekkel a fiatal ma­gyar atlétákkal Amerikában? Hozzá voltak szokva, hogy a rendszer kiváltságosai és a sportolás megélhetést nyújt­ nekik. — Nem kell félteni őket —­­ biztosít bennünket a csapat­ egyik idősebb tagja. — Sokan­ közülük ösztöndíjakat kaptak­ amerikai egyetemekre és itt­­ folytatják majd tanulmányain­­kat. Akiknek ipari mestersé­gük van, nem találják nehéz­nek az elhelyezkedést. Vannak néhányan, akik képesek lesz­nek továbbra is a sportban ta­lálni megélhetésüket, edzők, sportnevelők lesznek főiskolá­kon. A magyar olimpikonok nem tudnak betelni Amerika cso­dáival. De számukra nem a kényelem, a jólét, a magas életszínvonal a legnagyobb csoda, hanem hogy “ismét em­bernek érezhetjük magun­kat.” Sokan közülük elég fia­talok még, hogy a következő olimpiászon már amerikai szi­k­ekben szerepelhessenek. Má­sok azt remélik, hogy megta­nít­ják az amerikai ifjúságot olyan sportágakra, amelyek eddig népszerűtlenek voltak. k I­x­-smr Vámmentes SEGÉLYCSOMAGOK MAGYARORSZÁGRA Segítse hozzátartozóit. Cégünk által küldött csomagok 1957 június 30-ig vámmentesek. Használ­ja ki ezt a rendkívüli alkalmat. Egy személy részére több csomag is küldhető. Küldeményeinket dániai raktárunkban állítják össze a legkiválóbb minőségű árukból. DE­A — 1000____ $18.80 10 lb. füstölt szalonna 10 lb. disznó zsír 10 lb. rizsa (vagy liszt) 10 lb. cukor DE­A — 2_______$25.00 20 lb. disznó zsír 5 lb. szalonna 2 lb. kávé 1 lb. tea 8 lb. rizsa 2 lb. cacao 2 lb. csokoládé DEA — SPECIAL $26.50 4 lb. 6 pz. szalámi 1 lb. cacao 1 lb. csokoládé 1 lb. kávé 1 lb. tea 9 lb. liszt 5 lb. rizsa 3 lb. füstölt szalonna 6 lb. disznó zsír 3 lb. 6 pz­­sonka 5 lb. cukor DEA — 2000 ___$12.10 40 lb. liszt DEA — 100_____$20.30 10 lb. liszt 10 lb. disznó zsir 10 lb. rizsa 2 lb. füstölt szalonna 1 lb. kávé 1 lb. tea 2 lb. szalámi 3 lb. cukor DEA — 50_______$10.40 2 lb. kávé 2 lb. cacao 1 lb. tea 2 lb. csokoládé 2 lb. rizsa 1 lb. cukor­­ DEA _ 5____ $8.90 1 lb. kávé 1 lb. kakaó 1 lb. tea 1 lb. csokoládé 2 lb. rizs 2 lb. zsir (vagy margarin) 2 lb. cukor DEA — 600 _____$26.00 20 lb. füstölt szalonna 20 lb. disznó zsir DEA — 6_____.-----$9.00 6 lb. mosószappan 2 lb. toilet szappan (8 drb.) 1 drb. borotva szappan 1 tub. borotva krém 40 drb. Gilette penge 1 doboz mosópor DEA — 10_______$24.75 8 lb. liszt 6 lb. disznó zsir 8 lb. rizsa 2 lb. füstölt szalonna 2 lb. kávé 1 lb. kakaó 1 lb. csokoládé 1 lb. tea 2 lb. szalámi 4 lb. cukor 1 lb. 1 oz. tej konzerv 1 lb. loz. vaj konzerv 2 lb. 3 oz. gulyás konzerv 4 doboz szardínia Fenti árainkban a postai és kezelési költség is benn van. — Csomagjainkat a címzett, megren­delésének beérkezésétől számított kb. 2 Héten belül kapja kézhez. — Az átvételt címzett által aláirt nyugtával igazoljuk. — KÉRJE RÉSZLETES ÁRJEGYZÉKÜNKET! Kívánságára bármilyen összeállítású csomag küldését is vállaljuk! MINDENFAJTA GYÓGYSZER MEGRENDELHETŐ. Forduljon bizalommal Canada egyik legrégibb, közismert cégéhez: International Agency Service 442 SPAD1NA AVENUE Telefon: WA 2-1014 TOPHMTfl HMT r AM AH A És ha nem döntenek többé vi­lágrekordokat — mondják — “a szabadság mindig megér egy atlétikai világrekordot.” ANGLIA SZOKATLAN GONDJA - A KIVÁNDORLÁSI HULLÁM Naponta 5—6,000 személy keres új életlehetőséget a világ minden részébe. LONDON — A sokféle ki­csi s nagy gondok között, ame­lyet Harold Macmillan kormá­nya örökölt, van egy szokatlan is : a kivándorlási hullám. An­golok példátlan számban ke­resnek új életlehetőséget, el­sősorban a Commonwealth an­golul beszélő országaiban, de a világ má­s részeibe is, beleértve Amerikát. A külföldi konzulá­tusok előtt hosszú sorok áll­nak. Naponta 5-6000 angol kér bevándorlási engedélyt. Anglia büszkeségét sérti ez a jelenség. Az angolok soha­sem voltak “kivándorlók”, még a háború utáni sanyarú évek­ben sem. Jellemző, hogy Ang­lia amerikai kvótája sohasem telt be, mióta Amerika beve­zette a kvótarendszert. Sok százezer angol él külföldön, de , nem adta fel állampolgár­ságát. Számukra mindig “a sziget” volt az otthon, még­­ha életük javarészét külföldön töltötték is. A suezi válság azonban va­lami furcsa krízist idézett elő az angolok lelkiállapotában. A kormány is érzi, hogy lelki válságról van szó és küzd el­lene. “Micsoda kishitű beszéd ez Anglia másodrendű szere­péről a világban” — mondta Macmillan ingerülten a minap. De a bátor beszéd ma nem elég a kivándorlási hullám feltar­tására. Az angolok úgy érzik, ha egy balsikerű kaland ennyi­re fel tudja dúlni az ország gazdasági életét, nincs jövőjük többé In­diában. A gazolin és olaj adagolása , a nyomában fellépő munka­­élküliség különösen nyomaszt­óan hatott az angolokra. Úgy érzik, a mai bizonytalan világ­­olitikai helyzetben ez bármi­­or megismétlődhet. A kiván­­dorlók úgy érzik, hogy “ango­­lk” maradhatnak, de ‘mesz­­te lesznek a bajoktól.” A kormányt és az ipart ag­­asztja, hogy a kivándorlók ivórésze szakképzett ember, mi természetes is, mert azok adnak legkönnyebben beván­­orlási engedélyt. A szakkép­et munkások hiánya már ed­­ig is érezhető volt. De a ki­­ándorlási hullám egyben ha­­tmétere az ország hangulatá­­ak. Egy kisebb méretű kivándor- Henry Cabot Lodge, Amerika UN delegátusa és a felesége Camp Kilmerben egy 21 éves magyar mene­külttel, Bősze Jánossal beszélgettek. Bősze a nadrá­got mutatta, amit sajátkezűleg varrt a táborban. lási hullám már a második vi­lágháború óta tart­. Az utolsó néhány évben átlag 125.000 angol vándorolt ki, idén ez a szám négy-ötszörösére nőhet. 8 m­ QU­YVG TÖBB SZERELMET PRÁGA — Dr. Jiri Steefl, egy cseh ideggyógyász azt ír­ja, hogy a cseheknek több sze­relmi regényt kellene olvas­­niok. Sok házasság felbomlik — panaszolja — mert az if­júság a testi szenvedélyt ösz­­szet­éveszti a szerelemmel.

Next