Amerikai Magyar Népszava, 1958. május (57. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-01 / 103. szám

A gyógyító betegség EGY ÉRDEKES­­­ FELFOGÁS AZ EMBERI SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRŐL Ha jelen sorok olvasója alap­jában véve jó egészségnek ör­vend, a valószínűség az, hogy már átesett polion, tüdővészen és egy egész sereg más­­beteg­ségen, amelyek mások számá­ra halálosa­k. .Sőt, az érdekes ebben az, hogy az olvasó nem is tudott róla. Mindnyájunk testében ott lappanganak,mik­ro­organizmusok ezrei, bacillu­­sok­ baktériumok és vírusok, amelyek reumatikus k­árt, ge­rincgyulladást, üszkösödést s más­­betegségeket okozhatnak. Nem tudunk róluk — és nem ártanak szervezetünknek. Má­soknak ártanak. Hasonlóké­pen átestünk olyan veszélye­ken, amelyek másokra végze­tesek — például oxigénhiány a vérünkben vagy lelki felelé­­gületlenségek, amelyek má­sokat az elmebajba hajszol­nak. Mindezt azért­­ bocsátjuk előre, hogy egy kissé hátteret rajzoljunk egy orvosi felfo­gásnak az egészségről. Mi az egészség? Volt idő, amikor egészség alatt a betegség távollétét ér­tettük. Manapság az orvosok egy csoportja az egészséget úgy tekinti, mint a szervezet­nek ama képességét, hogy megbirkózzon minden táma­dással ellene és alkalmazkodni tudjon. Népszerűen ezt lehet­ne mondani: egy kis betegség egészséges. Hogyan lehetséges ez? Az orvosok egy egyszerű példá­val világítják meg. Tegyünk ki bizonyos számú embert ugyanazon veszélyeknek, pél­dául helyezzük őket egy tüdő­vész kórház környezetébe. Egy­­bizonyos százalék meg fog betegedni és a többi nem, dacára annak, hogy ugyan­azon f­ertőzési veszélynek vol­tak kitéve. Kísérletek még azt is mutatják, hogy vannak em­berek, akiknek szervezete ké­pes kivetni magából­ a mes­terségesen beléje ültetett rá­kot. Amin már átestünk Évekig tartó megfigyelések és tapasztalatok arra a meg­győződésre bírták az orvoso­kat, hogy legtöbben — anél­k­ül, hogy tudomásunk lenne róla — átestünk egy sereg be­tegségen. A polip például egyi­ke a legrégibb­­betegségeknek a földön, valószínűleg az ősem­ber is szenvedett tőle. Minél civilizáltabb körülmények kö­zött él az ember, annál inkább elveszti szervezete az ellenál­­lóképességet a betegségekkel szemben. Igen érdekes példa erre az, hogy például a polip csak az erősen civilizált orszá­gokban veszélyes. A primitív népek között Ázsiában és Af­rikában egyszerűen nem léte­zik polio, mert szervezetükben nem volt alkalma “elpuhulni”, évezredek óta folytat harcot a polió állandóan jelenlevő ví­rusával szemben. TB bacu­lussal folytatott vizsgálatot — mintegy 5 mil­lió személyt vizsgáltak meg — azt mutatják, hogy az embe­rek 99 százaléka “bacillusgaz­­da” volt, vagyis hordozott ma­gával tb bacillust. Az X-Ray felvétel mutat “hegesedést” a tüdőn, de mi magunk sohasem tudtuk, hogy tüdőbajosok va­gyunk. Időnként lehetett egy kis lázunk, amelyet másnak tulajdonítottunk, de leküzdöt­tük a bacillust veszély nélkül. Az alkalmazkodás MOH ÉS ÉVÁK BŰNBEESÉSE A Bibliára hivatkoztak a meztelenek LANSING, Mich. — A rend­őrség a Sunshine Garden ne­vű, magánkezelésben lévő, de nyilvános jellegű üdülőhelyen letartóztatott három férfit és egy nőt a múlt nyáron, mert teljesen mezítelen testtel sé­táltak a napsütéses réten. , A bűnösnek talált vádlottak arra hivatkoznak, hogy ők , cs­ak azért jártak meztelenjük Ahogy a nap, sugarai jobban ér­jék testüket. Nem igyekeztek feltűnést kelteni és a közfi­gyelmet magukra terelni. A bíróság a négy személyt, Earl Hildabrichtet, Marvin Weissenbornt, Harold R. Cár­iért és Ruth Cáriért, 30 napi elzárásra és 350 dollár pénz­­büntetésre ítélte. Az ítéletet két évi próbaidőre felfüggesz­tette és a vádlottakat szabad­lábon hagyta biztosíték ellené­­­­ben, mert megfellebbezték az ítéletet. A védőügyvéd azzal érvelt, hogy a törvény 1952-ben mó­dosításon men át és ennek ér­telm­ében a napfürdőzőket nem veszik egy kalap alá azok­kal a nudistákkal, akiknek a célja meztelen testük mutoga­tása. Az ügyész kijelentette, hogy nem az a kérdés, miért voltak meztelenek a vádlottak, hanem az, hogy láthatták-e őket gyermekek is ilyen álla­potban. A helyszínen ugyanis volt­­ egy csoport 8-12 éves kislány­­ és egy 14 éves fiú is. Az­­ ügyész szerint ez a tény teszi súlyossá a vádlottak tettét. Megkérdezték a rendőrséget, várjon letartóztatták volna-e a meztelen­kedőket, ha a gyer­mekek nincsenek jelen. A vá­lasz az volt hogy nem. Arra a kérdésre, hogy a rendőröket megbotránkoztatta-e a lát­vány, határozott nemmel fe­leltek. Az ügy­véd hivatkozott arra, hogy tudomása szerint Ádám és Éva a Paradicsomiban úgy­szintén meztelenül jártak. Az Edénkert­je pedig Istennek tetsző helye volt. A vád képviselője erre két­ségbe vonta, hogy Ádám és Éva édenkerti ruházata vonat­kozóan a védőügyvédnek meg­bízható adatok állanak rendel­kezésére, azonkívül megje­gyezte, hogy­ az ő esetükben idegen szem nem­ láthatta őket és meg nem botránkoztattak senkit, tehát szigorúan csalá­di és magánügy volt a ruhát­­lanságuk. Az igazság kedvé­ért, megjegyezte az ügyész azt is, hogy ősszüleinket a képző­művészek legalábbis fügefa­levéllel ábrázolják. Erre a védőügyvéd azt mon­dotta, hogy nem törvénnyel kötelezték erre őket és ha ezt sem viselték volna, nem lett volna semmiféle kellemetlen­ségük, míg ezeknek a késői utódoknak esetleg be kell ül­niük a dutyiba és még 350 dollárt is le kell fizetniük. Az Amerikai Napfürdőzők Szövetsége az ügy fontosságá­ra való tekintettel beadványt juttatott el a bírósághoz, melyben kéri, hogy a perben részt vehessen. Az Ádámok és Évák peré­ben a Michigan állami Legfel­sőbb Bíróság fogja kimondani az utolsó szót. Az ilyen példákat tucat­­számra ismételhetnénk, de csak annak szemléltetésére akarjuk használni, hogy Dr. Hans­­Selye, a montreali egye­tem professzora egy új elméle­tet vezetett be az orvostudo­mányiba, amelyet ma kezdenek elfogadni az orvosok. Dr. Se­lye — aki egyébként magyar származású­­bécsi orvos és on­nan vándorolt ki Kanadába — a “szervezeti alkalmazkodás” elméletének felfedezője. Ezer és ezer orvos erősítette meg vizsgálataival azóta az elméle­tet. Ismét egy példához kell for­dulnunk az elmélet megvilágí­tására. Tegyük fel, hogy egy embernek megnagyobbodik a mája vagy a szíve. Ez­­kétség­­kívül “betegség”. Nem úgy — mondja Dr. Selye. A máj vagy szív esetleg abban a folyamat­ban van, hogy alkalmazkodj­ék egy váratlan szükséglethez. Például szükségessé vált, hogy a máj nagyobb mennyi­­iségű váladékot bocsásson a szervezetbe az emésztés meg­­könnyítésére. Hogy ezt elvé­gezhesse, megnagyobbodott. Vagy a szervezetnek szüksége van több és sűrűbben pumpált vérre. A szív megnagyobbo­dik, hogy elvégezhesse a több­letmunkát. Az egészséges szervezet így alkalmazkodik a természet ‘­kihívásához'’. Természetesen előfordulhat, hogy a megna­gyobbodott szív vagy máj végzetes következményekkel jár, de az egészséges szerve­zetnél csak az alkalmazkodás jele és nem veszélyes. Ilyen esetben tehát a­­betegség in­ Ég a new yorki képzőművészeti múzeum. A tűz alkalmával egy személy életét vesztette és 31 megsérült. Az értékes képek közül csak egy sérült meg. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA kább gyógyít, előkészíti a szervezetet a szükséges véde­kezésre. A betegség tünetei tehát inkább az egészség jele. Egy "kis" betegség 1796-an történt, hogy egy Dr. Edward Jenner nevű an­gol vidéki orvos beoltott egy James Phipps nevű farmert himlő ellen egy Sarah Nelmnes nevű fejőlány himlőjének vá­ladékából. Az oltás használt.­ Ez volt a világtörténelem első védő oltása s azóta ideibizo­no­­sodott, hogy magának a be­tegségnek csirájából készült Oltószer védettséget ad. Az ember egy kicsit megbetege­dik tőle, de ez a kis betegség megvéd a nagy betegségtől, , mert alarmírozta a szervezet-­­ben az ellenállást. Vagyis a­ szervezet alkalmazkodik és ■­ magától le tudja küzdeni a ké­sőbbi betegséget. Ez az elmélet azonban Dr. Selye szerint nem csupán fer­­tőzéses betegségnél érvénye­sül, hanem minden támadással szemben, ami az emberi szer­vezetet éri. Egyes személyek­nél a szervezet rendkívül ki­egyensúlyozott állapotban van és meg tud birkózni a táma­dással, amely más emberre ve­szélyes. Elméletben tehát a követ­kező lépés az lenne, hogy az emberi szervezet “egyensú­lyát” előidézzük, vagyis alkal­massá tegyük a betegség le­küzdésére. Felesleges az egyes tüneteket gyógyítani — pél­dául tüdővé­szt vagy szívbajt, — mert azok csupán jelzik, hogy a szervezettel valami nincs rendben. Mint ahogy pél­dául tb esetén sem a lázat gyó­gyítja, amely csak tünete a bajnak, hanem magától a ba­­cilujtól igyekszünk megsza­­badítani a beteget, minden be­tegségtől erre kell töreked­nünk. Az elmélet azonban vi­szonylag még új és évekig fog tartani, amiig, kell tapasztala­tot szereznek alkalmazásában. Amíg az a nap elkövetkezik, hogy az orvosok magát a szer­vezetet képesek gyógyítani — kénytelen lesznek megeléged­ni a tünetek gyógyításával. Elfogták a Navy sikkasztó! LOS ANGELES. — David John Page, egy 25 éves jó megjelenésű, jóképű fiatalem­ber, 1955-ben, amikor a hadi­tengerészetnél mint számvivő szolgált a Wasp nevű repülő­­gépanyahajón a legénység tel­jes zsokiját ellopta, majd megszökött. Hogy kereket tudjon oldani a pénzzel, annak idején­­hétvégi szabadságát használta fel arra, hogy meg­felelő egérutat nyerjen. Ami­kor nem jelentkezett szabad­sága lejáratával, elkezdtek nyomozni és kiderült a bűntett 71,000 dollár hiányzott. Kanadának vette útját a sikasztó. Fényűzően élt, elő­kelő helyeiken lakott, gyakran, repült Ottawa, New York és New Orleans között és egy drága külföldi gyártmányú sportautón száguldozott. Az FBI már régen a nyomá­ban volt, sőt 1956-ban már majdnem elcsi­pte de az ügyes imposztor az utolsó pillanat­ban kicsúszott a kezeik közül. Akkor hátrahagyta a sportko­csit és 2000 dollár készpénzt. Most megadta magát az FBI embereinek, mondván, hogy a pénze az utolsó centig elfo­gyott és már olyan rosszul ment a sora, hogy az utolsó hetekben kénytelen volt, mun­kát is vállalni. Magasról esett­­ ,­­ LONDON. — Patrick Lowe angol pilótahadnagy rekordot állított fel — akarata ellenére — az ajtóernyő ugrásban. Re­pülőgépe 156,000 láb magas­ságban motorhibát szenvedett ■és Lowe hadnagy kiugrott a gépből. Sérülés nélkül ért­­föl­det és rövid kezelés után már el is hagyta a kórházat. Az előző ejtőernyős ugró rekord 45,000 láb volt. ­ KÜLDJÖN ON IS OTT, AHOL MINDENKI KÜLD! A kontinens legnagyobb engedélyezett magyar intézetnél. Bármely ügyben meg­felelő külön ügyosztályok állnak rendelkezésre, hogy Ön a legjobb kiszolgálásban részesüljön. 0 0 1 0 -PÉNZÁTUTALÁSOK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE 1/ ■/ M Szabad Választás, Épületanyagok. Gyarmatáruk, 1* Mm K­m Iparcikkek. MMM?M MM7M7 Vámmentes és vámköteles élelmiszerek európai MMMjMjMM^M? raktárainkból szállítva. rwM7 MM Vi&yá:Zlatn­ui magyar rendelet jött V■ M i­H9|­gg mi Ml M© ki a gyógyszerküldéssel kapcso­latban. Ne tegye ki­­hozzátartozó­ját annak, hogy gyógyszerét visszaküldjék. Forduljon szakemberekhez. Hozzátartozója egészségének érdekében a gyógyszert azonnal küldjük és utólag számlázzuk.­­ TUZEX, vámmentes csomagok a felvidékiek részére megrendelhetők. FORINT, minden más bankjegy és aranypénzek állandóan raktáron. MEGRENDELÉSÉT AZONNAL TOVÁBBÍTJUK ÉS UTÓLAG SZÁMLÁZZUK. MAGYARUL LEVELEZÜNK. fr ROYAL GENERAL AGENCY Division of: ROGENCY Enterprises Canada Limited 273 Spadina Ave. (Regency Bldg.,) Toronto 2-B, Ontario, Canada Telefon: EM 4-9333, EM 4-9334, EM 4-9335, EM 4-9336 Kérje hivatalos árjegyzékünket. Amerikaiak és vidékiek Írjanak. KI AZ ÚR A HÁZBAN? A doktor házi törvényt csinál FORT WORTH, Text Mrs. Forest C. Barber elhagyta fér­jét, aki jól kereső orvos, és válószeresetet adott be ellene, mert az bevezetett a házas­­életbe egy sajátságos, egyéni törvénykezést és pénzbünteté­sekkel sújtotta az asszony ki­­sebb-nagyob­b mulasztásaiért. A büntetések 2 dollár és 50 dollár között mozogtak. Két dollár büntetéssel súj­totta az asszonyt, ha a kávé nem volt kész akkorra, amikor a férjira kész lett a borotvál­kozással és fürdéssel. A házi büntető kódex az asszony hangos házsárto­sko­­dását 50 dolláros büntetés súj­totta. A szőke 37 éves Mrs. Barber és 40 éves férje a bíróság előtt előzetes tartásdíj rendezése ügyében jelent meg személye­sen. A doktor elismerte, hogy írás­ba foglalt egy szabály­könyvet é­s megállapította a büntetések nagyságát. A bíró 400 dollár havi tartásdíj fize­tésére kötelezte Dr. Barbert, felesége és gyermeke számá­ra, addig is, amíg a válópert befejezik. Az asszony ügyvédje kije­lentette, hogy védence a vá­lást férje durva magatartása miatt kéri és ennek egy része a büntetések bevezetése. Eze­ket a szabályokat egy hónap­pal április 8 előtt adta át a doktor a feleségének. Az asz­­szony április 8-án otthagyta férjét. A “büntetőkódex” a következőket mondja ki: — Általában elégedett vá­gyaik a tisztasággal és a ház­tartás vezetésével, kivéve né­hány dolgot, amelyek állan­dóan visszatérnek. Követke­­zési képen, kénytelen vagyok ezekre a figyelmet ismételten felhívni. E bevezetés után kifejezet­ten megköveteli, hogy az asz­­szony minden reggel előbb keljen fel, mint ő, kivéve szombaton. Pontosan 7 órakor keltse fel őt és készítse el ká­véját, mire megfürdött és meg­borotválkozott. Amennyi­ben ezt elmulasztaná, akkor 10 dollárt levon a háztartáspénz­ből. A felkeltés elmulasztása 5 dollár. A kávé elkészítésének elmulasztása 2 dollár. A bün­tetés miatti panaszkodás 5 dollárral büntetendő. Vasárnap kivételével min­den este köteles az asszony a férj vacsoráját megfőzni. A vasárnap az a nap, amikor együttesen házon kívül vacso­ráznak. De ezt az engedményt a férj, bármikor visszavonhat­ja. Amennyiben a vacsora nem sikerül jól, a büntetés 2 dollár. A jól megfőzött vacsora azt is jelenti, hogy az asztalra melegen kerül. Ha nem j­ó a va­csora és a kiszabott büntetés ellen az asszony panaszkodik, további 5 dollárral büntetendő. Péntek és szombat kivételé­vel a gyermeknek 9:30-kor ágyban kell lennie és a TV készüléket ki kell kapcsolni. Ha ez nem történik meg, az asszony büntetése 5 dollár. Ha az asszony elmulasztja az évenkénti orvosi vizsgála­tot, 15 dollár a büntetése az esetben, ha rosszulétről pa­naszkodik. Ezenkívül minden további 12 órás késedelemért 15 dollár a büntetés. “Én magam, írja a férj bün­tetőkönyvében, bizonyos olyan szórakozásokat engedtem meg magamnak, amelyek nincse­nek közvetlenül kapcsolatban az orvosi gyakorlattal. Ha ezeknek költsége nem haladja meg a havi 50 dollárt, ezeket továbbra is fenntartom, úgy érzem, jogom van heti hat órát ezekre a dolgokra ma­gamnak szabadon tartani. Ez ellen emelt panaszokért 10 dol­lár a büntetés, panaszolni kint.” Dr. Barber kij­elentette, hogy havi 1200 dollárt kere­sett és ebből az asszonynak 609 dollárt adott. Ebből min­de­n hangos “patáliáért” le­vont 50 dollárt. Arról, hogy összesen mennyit vont b­­ün­­tetés d­omén felesége háztartás pénzéből, nem tudott adatokat adni a szigorú doktor. , HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy Spanyolországban, mindent olíva olajjal főznek. 8-iK OLDAL 1 Megtanult angolul a Bizonfi szótár segítségével Ara keménykötésben csak $6:00 MEGVEHETŐ A NEW YORKI FŐIRODÁBAN Wmmw r»p4«N­« m ír#t Ordari, «s«éfe«l wmgM mjllkttTt, mmmm a dm) "Amerikai Magyar Népszava" SOI EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Neki már Jó! Bizonfi Szótári AMERIKA EGYETIM MÄGYÄB.-ÄHG0L és ANGOWMIGTM SZÓTÁRA Kilencedik bővített kiadás, KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETMEWI KÖZEL 1000 OLDAL’

Next