Amerikai Magyar Népszava, 1958. december (60. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 284. szám

Összeesküvés Madridban TÖBBSZÁZ FRANCO ELLENES SPANYOLT TARTÓZTATTAK LE MADRID. A spanyol rend­őrség országszerte letartózta­­tásokat rendezett. Csak a fő­városban egyedül 80 embert fogtak el, akiket azzal vádol­nak,­­hogy Franco diktátor el­len esküdtek össze. Orvosok, ügyvédek, diákok, tanárok, tudósok és katona­tisztek — arisztokrata szár­mazásúak — állottak a rebel­lisek élén. Céljuk az volt, hogy megszabadítsák az or­szágot a diktátortól és hívei­­től. A mozgalomban jobbolda­li és polgári elemek foglaltak helyet. Az a tény, hogy Spanyolor­szág leggazdagabb családjai­nak gyermekei tartoztak a titkos társasághoz, azt bizo­nyítja, hogy a nép minden ré­tege ráunt már a diktatúrára és a demokratikus kormány­zatot akartak. Franco majd minden évben ünnepélyes ígé­retet tett, hogy hamarosan nyugalomba vonul, de erre ezideig nem került sor. A kormány, amely a múlt­­ban mindig kommunistákat vádolt összeesküvéssel, ezút­tal hallgat, mert az összees­küvők kimondottan anti-kom­­mun­isták. A fiatal spanyolok azt kö­vetelték, hogy Spanyolország lépjen ki “középkori keretei­ből és álljon egy sorba a mo­dern, haladó szellemű nemze­tekkel.” Spanyolország tuniszi kö­vetének fia is börtönbe került többszáz más rebellissel együtt. A zendülők szabad választások kiírását kívánták, földreformot és jobb megél­hetési lehetőségeket a sokat szenvedett spanyol népnek. Elsősorban azonban — Fran­co távozását. WASHINGTON. —­■ Eisen­hower elnök kijelentette, hogy Amerika nem fog sem­miféle olyan megegyezést kötni a szovjettel, amely nyu­gat Berlin népének szabadsá­gát és biztonságát veszélyez­teti. A nyugati szövetségesek, a NATO keretébe tartozó ál­lamok kormányfői hasonló értelemben nyilatkoztak. Arról, hogy nyugat Ber­lint demilitarizált “szabad vá­rossá” tegyék, szó sem lehet, így szólt Ike üzenete, amely megnyugtatta a berlinieket. Dulles külügyminiszter azt javasolta, hogy a nyugati ha­talmak külügyminiszterei ül­jenek össze Párisban tanács­kozni, a német kérdés fölött. Kruscsev tervét fogják meg­vitatni. Nikita azt ajánlotta, hogy neutralizálják nyugati Berlint és alakítsanak a két német országrészből egy sem­leges föderációt. Bár a tervvel nem ért egyet Washington, mégis jó alkal­mat nyújt a német kérdés új­bóli tárgyalására és ellen­ja­vaslatok tételére. A Krem­lin hozzájárult ahhoz, hogy tárgyaljanak a berlini prob­lémáról. A jelenlegi bizonytalan hely­zet sokat ártott nyugat Ber­lin kereskedelmi, gazdasági életének. Azok, akik félnek a szovjet uralomtól, kivették pénzüket a bankokból. Az európai amerikai csapatok fő­­parancsnoka, Hodes tábornok kijelentette, hogy minden lé­pés, amit Berlin ellen tesz­nek az oroszok, úgy tekinten­dő, mintha az Amerika ellen irányulna. Nixon angliai sikere WASHINGTON — Nixon alelnök visszaérkezett ötna­pos angliai útjáról. Kezdet­ben meglehetősen hűvös fo­gadtatásban volt része a kö­zönség részéről, de később nyilatkozatai és általános ma­gaviselete nagyon előnyös vé­leményt váltott ki Angliá­ban. Hazaérkezésekor Dulles fogadta és dicsérte “jó mun­káját” Angliában. Az alel­nök viszont nyilatkozatában azt mondta, hogy a szovjet kísér­let a nyugat kiszorításá­ra Berlinből, inkább erősíte­ni, mint gyengíteni fogja az atlanti szövetséget. FIGYELMEZTETÉS CASTRONAK HAVANA­A Az amerikai kormány közvetett után fi­gyelmeztette Fidel Castrot, a lázadó cubaiak vezérét, hogy Guantanamo tengeré­szeti bázisunk vízellátását ne zaklassa. Egyébként a cubai fővárosban hire járt, hogy Batista a tisztek körében egy összeesküvést leplezett le, amelynek az ő eltávolítása volt. A helyzet feszült Ha­­vanában. Kommunista tanács MOSZKVA — Otto V. Kuusinen, a finn kommunis­ta párt főtitkára, cikket írva a Pravdába, azt a tanácsot adja az amerikai kommunis­táknak, hogy más baloldali körökkel együtt alkossanak “népfrontot”. A közös ellen­ség — magyarázza a finn kommunista — a monopol­­kapitalista körök lehetnének. Az amerikai kommunista párt már régebben szeretne népfrontot alkotni. 1 BILLIÓVAL TÖBB KELL AUGUSTA­­ Eisenhower elnök hosszan tanácskozott McElroy honvédelmi minisz­terrel, aki azt kérte hogy az 1959 évi hadügyi költségve­tést egy billióval emeljék. De Gaulle Algírban PÁRIS. — Franciaország miniszterelnöke, Charles de Gaulle Algírba repül, hogy személyesen próbáljon békét teremteni az országban. Az algíri választásokon nem jött be egyetlen olyan arab sem, aki politikailag jelentős egyé­niségnek számítana. A na­cionalista terroristák megfé­lemlítették a lakosságot. A KÍNAI EXPORT HONG KONG. A Vörös Ri­­gasztják Japánt. Peking és Moszkva “gazdasági dum­­pingre készülnek” és Kína ol­csó árucikkekkel akarja el­árasztani a világpiacokat, na külföldi szállításai­ng- Az Atlas rakéta útját ilyen fehér sáv jelezte az égbolton. EGYESÍTÉS a nyugat válasza A BERLIN! KÉRDÉSBEN WASHINGTON. — A nyu­gat is kezdi felvonultatni a maga diplomáciai nehéztüzér­ségét a berlini kérdésben. Vá­laszul a szovjet javaslatra, hogy Berlin legyen “szabad város”, amelyből az oroszok kivonulnak, a nyugat diplo­máciai nagyágyúja az, hogy egyesítsék Németországot és ebben az esetben egyszerűen nem létezik berlini kérdés. A legnagyobb nehézség az, hogy milyen formában tárják ezt a javaslatot a világ elé. Dul­les külügyminiszter ebben a kérdésben a hétvég során hosszan tárgyalt az elnök­kel, de előzőleg is állandó telefon­összeköttetésben volt vele. Egy másik célja a nyugat diplomáciának, hogy egy há­­romhatalmi találkozót hozzon létre a három nyugati hata­lom — Amerika, Anglia és Franciaország —­ valamint a nyugatnémet kormány kö­zött. Ez a találkozó valószínű­­leg Bonnban fog létre jönni, még az év vége előtt. A nyu­gatnémet kormány megelége­déssel fogadta a javaslatot. A találkozón a négy ország kül­ügyminiszterei vesznek részt. A szovjet propaganda köz­ben hideget és meleget fúj. Hangja hol fenyegető, hol méltányos. Például a Pravda azt írja, hogy ha a következő hat hónap alatt nem törté­nik megegyezés a berlini kér­désben, “a következmények meglehetősen kellemetlenek lehetnek.” A moszkvai rádió szerint “ha valaki olyan őrült, hogy háborút akar kezdeni Berlin miatt, majd csak akad egy kényszerzubbony a szá­mára.” De Berlin keleti zóná­jában egy szovjet szószóló azt mondta, hogy ha a következő hat hónapban tárgyalások in­dulnának a berlini kérdésben, Moszkva “meglehetősen ru­galmas lenne.” Magéban Berlinben erős a közhangulat amellett, hogy a nyugat tartson ki a szovjettel szemben és ragaszkodjék az egész német kérdés megoldá­sához. Úgy érzik, ha a szov­jet javaslat érvényesülne és Berlin “szabad város” lenne — szabad a nyugat védelmé­től, mint Berliniben mondják — az a szovjet részére jelen­tene diplomáciai győzelmet. A berlini városi tanács a szov­jet javaslatot elvetette. Nem kétséges, hogy a szov­jet manőverezés végső célja az, hogy kedvező beállításban prezentálja magát a németek­nek. Reményük nyilvánvaló­an az, hogy az ő formulájuk látszik majd az egyetlen le­hetséges megoldásnak, és ha a nyugat azt elutasítja, maga ellen ingerelheti a német köz­véleményt. A BÉKE­GALAMB MOSZKVA. — Nikita Krus­csev a sajtókonferencián új jelvényt viselt. A mellén, a gomblyukába tűzve arany bé­kegalamb csillogott. Nikita azt hangoztatta, hogy a­­berli­ni affér célja: enyhíteni a fe­szültséget és biztosabb ala­pokra helyezni a békét. A nyugati kormányoknak azt üzente Nikita, hogy legyenek “reálisabbak, számoljanak a tényekkel.” 8 HALOTT CLEVELAND, O. — A hó­vihar és a hó­fergeteg okozta katasztrófák halálos áldoza­tainak száma Clevelandiban és környékén 8 főre emelke­dett. WASHINGTON “HŰVÖSSÉGE” AGGASZTJA A LENGYELEKET VARSÓ. — Mérsékeltebb lengyel körök, amelyek Go­­mulka felé tekintenek vezeté­sért, ú­j­a­b­b­a­n aggódnak Washington “hűvössége” mi­att és figyelmeztetik is kor­mányunkat annak következ­ményeire. A következmény az lehet — mondják — hogy a szélsőséges sztálinista oldal bizalomra kap és teljesen le­hetetlenné teszi az amúgy is nehéz és kényes kapcsolatot a két ország között. A lengyel sztálinisták mindig is ellenez­ték Gomulka kísérletét, hogy nyitva tartsa az ajtót a nyu­gat felé. Pillanatnyilag, ami a len­ gyeleket leginkább aggasztja, a gazdasági tárgyalások fel­függesztése. A lengyelek mintegy 100 millió dollár hi­telt akartak, amit ipari gé­pek és élelmiszer vásárlására használnának. Múlt évben kaptak is mintegy 100 millió dollár értékű támogatást, a­mellyel kormányunk célja az volt, hogy Gomulka kezét erő­sítse Moszkváival szemben való függetlenségi törekvé­seiben. A lengyelek őszintén akarják kapcsolataikat erősí­teni Amerikával, egészen ad­dig a mértékig, ameddig Moszkva megengedi. Egy kommunista kormány támo­gatása azonban kongresszusi körökben gyakran váltott ki éles kritikát. , Tekintettel a kongresszus hangulatára, továbbá annak szemléltetésére, hogy a támo­gatás “kétirányú folyosó”, a kormány most nem siet a len­gyelek újabb kérését teljesí­teni. A “kétirányú folyosó” célzás arra vonatkozik, hogy a lengyelek elfogadják az amerikai segélyt, de Gomulka közben egyre jobban aláveti magát Moszkva politikájának­­és sokat visszavont azokból az engedményekből, amelye­ket 1956 őszén tett a lakos­ságnak. Legutóbb Moszkvá­ban járt és dicsérte a szovjet “nagylelkű támogatását.” A szovjet ugyanis szintén hitelt adott a lengyeleknek, de Go­­mulka csak a szovjet támoga­tást látta jónak dicsérni, meg­feledkezve az amerikairól. Kormányunk értésére akar­ja adni Gomulkána­k, hogy Amerika jóindulata nem olyan magától értetődő, mely­re minden körülmények közt számítani lehet. Gomulka nemrég kijelentette, hogy Lengyelország “a szovjetnek köszönheti függetlenségét” és ugyanakkor kritizálta Ame­rikát. Washington szerint ez nem épen megfelelő hála a múlt támogatásért és nem a legjobb ajánlólevél egy újabb kölcsönre. De Washington tu­datában van annak is, hogy egy bizonyos fokú lengyel füg­getlenség fenntartása nyuga­ti érdek. Ártatlant AKASZTOTTAK? MIAMI : A rendőrség el­fogott egy kanadai Mohawk indiánt, a 35 éves Francis G. Thompsont, aki bevallotta, hogy 5 évvel ezelőtt Quebec­­ben ő és barátja ölték meg Eugene Lindsay amerikai va­dász­ turistát, 17 éves Richard nevű fiát és a 20 éves Frede­rick Claart. Wilbur Coffin 43 éves prospectort — aki be­vallotta, hogy 600 dollárt lo­pott az áldozatoktól — halál­ra ítélték és felakasztották, bár egész­ idő alatt hangoz­tatta ártatlanságát. Az indián kijelentette, hogy gyűlölte a fehér embereket, mert annak idején rosszul bántak vele és New Yorkban bebörtönözték. Ekkor határozta el, hogy bosszút áll az amerikaiakon. A három amerikait késekkel szurkálták össze majd agyon­lőtték. A fegyvereket a St. Lawrence folyóba dobták. A québeci rendőrség megbízott­ja Miamiba utazott, hogy ki­hallgassa az indiánt. KRUSCSEV A KEREKASZTALNÁL AKAR TÁRGYALNI BERLINRŐL MOSZKVA. Ha Krus­­csevnek valami ötlete van, rendszerint egy diplomáciai partyn bocsát­ fel egy kísérleti ballont. Ez történt a hétvég során, amikor az albán követ­ség egy fogadtatásán a ber­lini helyzetre vonatkozóan a következő tesztot mondta: “Szeretnénk inni egyet volt háborús szövetségeseinkre. De ha hat hónapon belül nem in­dulnak meg a tárgyalások a berlini helyzet rendezésére, akkor kénytelenek leszünk fo­ganatosítani a tervezett in­tézkedéseket.” Ezt megelőzően a szovjet jegyzéket küldött Washing­tonnak, közölve, hogy hat hó­napon­­belül átadja Berlin ad­minisztrációját a keletnémet kormánynak, és reméli, hogy ezen idő alatt tárgyalások in­dulnak meg az amerikai, an­gol és francia csapatok visz­­szavonására is. A csapatok kivonása után Berlin “szabad város” lesz és egy UN bizott­ság figyelheti, hogyan műkö­dik. Ugyancsak az albán kö­vetség fogadtatásán történt, hogy Kruscsev a francia kö­vet felé fordult és így szólt: “Az ön hazája, akárcsak az enyém, sokat szenvedett a né­met aggressziótól. Miért nem fogadják el önök a mi aján­latunkat az egyezményre? No de öín nyilván nem válaszol­hat kormánya megkérdezése nélkül.” A partyn nyugati új­ságírók nem voltak jelen, a hír másodkézből való. WASHINGTON. — Hivata­los körök egyelőre nem tettek nyilatkozatot Kruscsev meg­jegyzésével kapcsolatban, de félhivatalosan egy szószóló megjegyezte, hogy a szovjet­nél “standard" taktika lett a konferenciák j­a­v­a­s­o­l­á­sa.” Ugyanez a szószóló hozzátet­te, hogy Kruscsev számára a konferencia “nem alkalmat jelent az ellentétek elintézé­sére, hanem egy találkozót, amelyen a szovjet diktálja a feltételeket.” A dolgok mai állása mel­lett nem valószínű, hogy a nyugat elfogadja Kruscsev ötletszerűen odavetett javas­latát egy új­abb találkozóra. Kormányunk a berlini kér­dést az egész német kérdés egy részének tekinti csak. Ez­ért nem is hajlandó Berlinről tárgyalni, ellenben szívesen tárgyalna a német egyesítés kérdéséről. Úgy tűnik, hogy Kruscsev már várta kormá­nyunk válaszát a berlini kér­désben a német egyesítésről, mert a következő megjegyzést tette: “Ahogy a nyugatnémet kormány javasolja az egyesí­tést, az elfogadhatatlan szá­munkra. Ahogy­ mi javasol­juk, az elfogadhatatlan Bonn számára.” Mindenesetre, vár­ható, hogy a­­berlini kérdés még hosszú ideig a nemzet­közi politikai előterében lesz. 'Arm 7 cent r An American 2Veiv »paper in the Hungarian Language No. 284. SZÁM Ötvenhetedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick.:- Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, Detroit szerda, 1958 december 3 Fifty-seventh Year _____________________________________ ■ -- — ........., ...... .......... 11 ■■■■ .......... ...... — 1 " ..... .............)" 1 .......—............ " ...........— TENGERI CSATA KOREÁBAN SEOUL. — A délkoreai Na­vy több hajója megütközött északkoreai kommunista ha­dihajókkal. Egy naszádot el­fogtak a déliek. Négy észak­koreai tengerész életét vesz­tette. Ez már a harmadik ten­geri ütközet ezen a héten. Az északi vörösök az utóbbi idő­ben számos kémet csempész­tek a déli országrészbe. Hét vörös ügynököt elfogtak és hadbíróság elé állítottak. ÚJ SZOVJET JAVASLAT GENF. — A három nyu­gati nagyhatalom most ta­nulmányozza a szovjet leg­újabb javaslatát, amelynek célja az atomkísérletek be­szüntetése és ellenőrzése. ÁGYÚZNAK TAIPEI. — A kínai vörö­sök újra kezdték Quemoy és Matsu szigetek ágyúzását, amely egész nap és egész éj­jel tartott. Hajnalban hirte­len elnémultak a kommunis­ta ütegek. AZ ALGÍRI HARCRU KAIRO — Az algíri ideig­lenes kormány azt jelentette, hogy az algíri polgárháború ismét kiélesedett. Az elmúlt héten a rebellis arab bandák 301 francia katonát öltek meg. Az arabok mozsár­­ágyukkal és gépfegyverekkel harcoltak. Arab kommandók két katona vonatot kisiklat­tak és felrobbantottak. AZ ATLAS SIKERE CAPE CANAVERAL — A légi haderő Atlas rakétája 6326 mérföldes utat tett meg az óceán fölött, pontosan be­futva a pályát, melyet kije­löltek a számára. 30 perc alatt ért a kiszemelt célpontra a száz tonnás fegyver, amely háború esetén hasonló biz­tonsággal és sebességge­l fogja megsemmisíteni az el­lenséges bázisokat.

Next