Amerikai Magyar Népszava, 1960. augusztus (62. évfolyam, 180-206. szám)

1960-08-01 / 180. szám

Second Class Postage Paid At Cleveland, Ohio ■— - ---------LL1-! ■ '■ 1 ■■ ------ ■■■■ ......... ~ -------------------- ' ---­No. 180. SZÁM Hatvankettedik évfolyam Cleveland. New York, Newark. New Brunswick. Perth Amboy, Fassaic, Trenton. Bridgeport, Chicago* hétfő, 1960 augusztus 1 ABA iö CENT Sixty-second Year ■ r1""""-" ' ~ ■‘‘■"---■Si Háborús fenyegetőzés A KONGÓ KÖRÜLI VETÉLKEDÉS VESZÉLYT JELENT­­ LUMUMBA MINISZTERELNÖK SZERINT WASHINGTON.­­ A kon­gó köztársaság miniszterelnö­ke, Lumumba, azt mondotta Washingtonban, hogy a Kon­gó körüli vetélkedés, vala­mint az egyre rosszabbodó helyzet a Kongóban­­ új vi­lágháborúhoz vezethet. Lumumba szinte mániáku­san követelte a belga csapa­tok távozását, azzal fenyege­tőzve, hogy tömegmészárlás­ra kerül a sor, ha a belgák nem hagyják el Afrikát. Ar­ról, hogy miért nem tartotta be “ünnepélyes ígéretét” a felszabadulás után és miért nem védelmezte meg a fehér civileket, nem felelt a 35 éves miniszterelnök. Újra kezdte a korábbi játé­kot, hogy az oroszok által fel­kínált segítségre hivatkozott. Az amerikai újságírók, akik­nek nyilatkozott, megjegyez­ték, hogy ha az oroszok egy­szer beteszik a lábukat a Kon­góban, tőlük nem szabadul­nak meg olyan könnyen mint a belgáktól és a vörösök majd találnak rá ürügyet, hogy “védelem” címén mindörökre ott maradjanak. Amikor Lumumba meghal­lotta, hogy Washington nem intéz felszólítást Belgiumhoz, kérve csapatainak kivonását, Lumumba hirtelen haragra lobbant és újra kezdte, hogy “ez esetben nem vállal felelős­séget a következményekért.” Az egyik riporter megje­gyezte, hogy pontosan ez tör­tént hetekkel ezelőtt és ennek következtében került sor a fe­hérek megrohanására és a belgák ezért kényszerültek visszatérni, mert másként, mint fegyveres erővel nem le­hetett rendet teremteni a dzsungel lakók között. Az egyetlen helyes megol­dás, hogy a nem­zetek szövet­ségének hadsereg maradjon a Kongóban, amíg teljes köz­­biztonságot nem sikerült te­remteni. Tekintve, hogy a benszülött kormány tehetet­len, nincs pénze és ereje a gazdasági élet újbóli elindí­tásához, a Kongó külföldi ala­mizsnára szorul. Valahányszor a fehérek el­leni támadásokat említették, Lumumba arra hivatkozott, hogy ugyanakkor a fehérek “többezer kongói benszülöttet öltek meg.” MOSZKVA. — A szovjet sajtó és a rádió tovább foly­tatja rosszhiszemű agitációját Belgium és a nyugati szövet­ségesek ellen, arra biztatva a Kongó népét, hogy “távolít­sák el a nyugati kizsákmá­­nyolókat.” A vörösök árva szóval sem említették, hogy a garázda csőcselék templomo­kat, apáca zárdákat rohant meg. A GOP konvencióról is megemlékeznek az elvtársak. A Kremlin azt hazudj­a, hogy a republikánusok célja a vi­láguralom. Mindazt amit a szovjet valóban gyakorol, hogy világuralmat teremtsen magának, most Amerikára fogják. A kommunisták egy­forma dühvel szidják a demo­kratákat és a republikánuso­kat. A Pravda szerint Nixon nem más mint közönséges “kaméleon”, aki folyton vál­toztatja a színét, felfogását, hogy a Wall Street bankárai­nak kedvében járjon. Kenne­­dyt azért szidják, mert a fegyverkezési verseny folyta­tását hirdeti, hazudja a Prav­da, elferdítve Kennedy kije­lentését, melynek az volt a lényege, hogy a szovjet erő­szakot nem tűrik tovább. Külön cikkben csepülik Rockefeller kormányzót, aki szintén a nemzetvédelmi poli­tika élharcosa. Mindössze Henry Cabot Lodge, Amerika UN fődelegá­tusa, aki most Nixon mellett fut mint alelnök kandidátus, kapott egy jó szót a szovjet NN követétől, Sobolevtől, aki ezt mondotta róla, hogy derék ember, jó fiú . . . KIUTASÍTOTT AMERIKAI POLGÁROK MOSZKVA. — A szovjet­­hatóságok azonnali hatállyal kiutasítottak az országból há­rom amerikait, egy angolt és egy keletnémetet, miután elő­zőleg letartóztatták őket. A gyanú persze ismét “kémke­dés” volt. A vádlottak bűne az volt, hogy az amerikai külügymi­nisztérium kiadásában meg­jelenő “Amerika” című isme­retterjesztő magazint terjesz­tették. Többórás vallatás után a foglyokat elengedték azzal, hogy máris menniök kell. Hat másik amerikait is lefogtak és vallattak, de ezeket ké­sőbb elengedték és nem uta­sították ki a szovjet­unióból. A három amerikai “bűnös” 50 példányt vett magához a ma-­ gazinból, melyet aztán a moszkvai egyetemen diák­társaik között osztogattak szét. A magazin terjesztését a szovjet kormány azért enge­délyezte annak idején, mert cserébe a szovjetet ismertető magazinok terjesztését enged­ték meg Amerikában. De az engedély úgy látszik csak el­méleti jellegű, mert ha orosz kezében pillantják meg a la­pot, a polgártárs nyomban bajiba kerül. Az egyetemi diá­kok csak titokban olvassák, mert ha valakit rajtakapnak, azt kidobják az egyetemről. UAL és a Capital egyesítése WASHINGTON.­­ A United Airlines és a Capital légiforgalmi társaságok, Ame­rika két legrégibb és legna­gyobb utasszállítója a levegő­ben, egyesült. A Capital ugyan­is az­ utóbbi időben súlyos anyagi nehézségekkel küzdött és ily módon megmentették attól, hogy csődbe kerüljön. KI VELE RIO DE JANEIRO. — A kubai követség Suarez nevű attaséját kiutasították Bra­ziliából, mert kommunista agitációt űzött a munkások és diákok között. A Polaris rakéta sikeres kilövése az Atlanti óceán vizéből, a George Washington nevű tengeralattjáróból. GAZDASÁGI VÁLSÁG DÉL KOREÁBAN-ELŐTÉRBEN A KOMMUNISTA BARÁTOK SEOUL. — Dél Korea, mint ezt a választásokon hangoz­tatták súlyos gazdasági vál­sággal küzd. A múltban eddig Amerika segítette átvészelni az országot sorozatos és ál­landósult nehézségein. Több mint 4 billiót kapott Dél Ko­rea katonai és gazdasági se­gélyek formájában. Az egymással vetélkedő pártok mindent ígérnek a népnek, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok valóra váltja ezeket az ígére­teket. Ha az új kormány nem ad­­emelést a kormányhivatalno­kok sáskahadának és nem folytatják a munkanélküli se­gélyeket, házépítkezéseket, a kommunisták még gyorsabb tempóban fognak előtérbe nyomulni. Jelenleg a szocia­lista párt áll az előtérben ígé­retével. Ha ezeket nem tartják be, a kommunisták hango­sabbak lesznek. A vörös agitátorok máris az ismert szovjet és kínai jel­szavakat harsogják: “Ki a kapitalista monopolistákkal. Egyesíteni a két Koreát.” Bár kimondani még nem merik, természetesen úgy ér­zik, hogy a kommunista ura­lom alatt, Seoul utcáin röplapokat osz­togattak, amelyeken azt ígér­ték, hogy nem lesz többé mun­kanélküliség Koreában, ha majd eggyéolvad Dél Korea az északi országrésszel. Akármilyen kormánya lesz is Dél Koreának, egy bizo­nyos, ha nem folytatja a köz­tisztviselők sáskahadának ki­tartását, az infláció és defi­cit finanszírozását, elkezdő­dik a baj. A politikai szabad­ság visszatértével naponta harsognak a szónokok a kor­rupció ellen, a rizsárak rögzí­tését követelve. A munkanél­küliség közben nő és ha a kor­mány nem boldogul, a dema­gógok majd minden bajért Amerikát fogják okolni. A vö­rösök máris rémhíreket, rá­galmakat terjesztenek. Az egyik ilyen alattomos hazug­ság szerint az amerikai had­sereg feketepiacon hozott for­galomba amerikai cigarettát, hogy ily módon többet kapjon érte, mint a nyílt piacon, ahol a dollár hivatalos árfolyamán kell adniuk a dohányt. Elfújta a szél WASHINGTON.­­ A U2 repülőgép amerikai pilótájá­nak, Francis G. Powersnek felesége, Barbara nem kapott vízumot a szovjettől, hogy Moszkvába repüljön és jelen legyen férje ügyének tárgya­lásán. A pilóta, aki nyilván érzi, hogy az oroszok a vesz­tét akarják, virágnyelven kö­zölte ezt feleségével egy nem­rég küldött levélben: “A Bib­liát és a Gone With the Wind című regényt olvasom . . . azt mondják, hogy majd a tár­gyalás után eljöhetsz hozzám látogatóba.” Alig egy hónap­pal előbb még azt ígérték Powersnek, hogy látni fogja a tárgyaláson a feleségét. Baloldali zavargások GUATEMALA. — A kom­munisták és a velük rokon­­szerező baloldali elemek újabb zavargásokat rendeztek. A rendőrséget kellett ismét ki­vezényelni, hogy helyreállít­sák a rendet. A vörösök azzal vádolják a kormányt, hogy gazdasági katasztrófába so­dorta az országot. A munka­­nélküliség problémáját nem lehet statáriummal megolda-­­­ni, mondja az ellenzék. GYŐZELEM CHICAGO. — Henry Cabot Lodge, Amerika UN követe, miután elfogadta a GOP alel­nöki kandidátusságát, nyom­ban nekilátott a kampánynak. Kijelentette, hogy bizonyosra veszi a GOP győzelmét. Nixon viszont a kommunis­ta aggresszió megfékezését ígérte híveinek. Amerika stra­tégiájának célja elkerülni a háborút, de nem meghátrálni a vörös erőszak elől. A világ már belefáradt a kommunis­ták mindennapos fenyegető­zéseibe. A demokratákról szólva töb­bek közt azt mondotta Nixon, hogy kampánya során nem akar rálicitálni ígéreteikre. “Mi csak olyan ígéreteket te­szünk, melyeket meg is tu­dunk tartani” hangoztatta az alelnök. FEJLÖVfiS CARACAS, Venezuela. — A rendőrség tüzelt egy fana­tikus Castro párti politikai­­szervezőre, aki ellenszegült, amikor le akarták tartóztatni. A 43 éves Andres Cova Sales a kormány ellen bujtogatta a népet és azt követelte, hogy Castrohoz hasonló baloldali kormánya legyen az ország­nak. Salas Kubából jött Vene­zuelába pártot szervezni. Castro híve megsebesült és kórházba vitték. Húsz férfit és nőt azért tartóztattak le a fővárosban, mert tüntető fel­vonulásban vettek részt. Orosz-török csatározás ANKARA.­­ A török hon­védelmi miniszter sajnálkozá­sát fejezte ki a határon lezaj­lott török-orosz csatározás miatt, melyet egy félreértés okozott. Sebesülés nem tör­tént az ütközetben, amely Goman közelében a Fekete Tenger mentén úgy kezdő­dött, hogy egy török határőr, éjjel a sötétben “látott vala­mit közeledni.” Elkiáltotta a szokásos “állj” felszólítást és amikor ez nem használt, tü­zelt. A sötétből vissza lőttek, mire egy egész járőr rohant az őr segítségére. Egy puska­lövést száz követett és a vad lövöldözés után jöttek rá, hogy az a valami, amit a tö­rök látott — a szovjet járőr volt. Amikor a harcikedv le­lohadt mindkét oldalon, úgy a török mint az orosz tisztek vizsgálatot indítottak. A tö­rökök csempészekre gyana­kodtak, ezért lőtt az őrség el­sőnek. Kölcsönös bocsánatké­rések után az ügyet békésen lezárták. Tragédia CORTINA D'AMPEZZO, Olaszország. — Hét hegymá­szó zuhant le a mélybe 2616 lábnyi magasságból. Kötél fűzte össze őket és amikor az első ember elvesztette az egyensúlyát és leesett, magá­val rántotta társait is. A négy férfi és három nő holttestét most találták meg. TOVÁBBRA IS KÖZÉPÚTON HALADUNK - MONDJA IKE CHICAGO. — Eisenhower -elnök hangoztatta, hogy Amerikának továbbra is a kö­­zépúton kell haladnia. Svédor­szágra célozva, udvariasan vis­szautasította “ennek a rendkívül barátságos európai országnak a szocialista filozó­fiáját.” — Az úgyszólván teljesen paternális kormányzat ered­­ményeképen nőtt az öngyil­kosságok száma és kétszere­sére emelkedett a részegesek statisztikája. A svéd kormány nemrégi­ben ingerülten tiltakozott a francia sajtó jelentése ellen, melyben azt írták, hogy a sok öngyilkosság oka a svéd nép­jóléti állam. Isce hangoztatta, hogy meg­győződése szerint a mérsékelt demokratákat is sikerül majd megnyerni a választá­sokon, ha hangoztatják előt­tük, hogy a GDP a középút politikáját követi. Az elnök, aki rövidesen 70 éves lesz, élénken agitált Nixon mellett és közölte, hogy a párt kampányából is ki fog­ja venni a részét. Ike felhívása, melyért oly melegen gratuláltak neki a re­publikánusok, nem keltett visszhangot külföldön. Az angol, francia, olasz sajtó csak pár szóban emlékezett meg arról, hogy Ike mit ja­vasolt a szovjetnek: rendelje­nek el népszavazást a világ minden részében, hogy a nép döntse el, melyik rendszert kívánja. Az amerikai demo­kráciát vagy a szovjet kom­munizmust. A japán lapok szerint “nin­csen gyakorlati jelentősége a tervnek.” Nikita aligha fogja azt megvalósítani. MOSZKVA. — A szovjet válasza Ike a­jánlatára a szo­kásos “nyet” — nem volt. A Kremlin szerint nincs szük­ség népszavazásra, mert bé­kés versengéssel bizonyítják, majd be, az idők múltával, a népek, hogy melyik rendszert választják életformául. Niki­ta szerint Ike azért tette aján­latát, hogy azzal megalázza az önmagukra utalt nemzete­ket. NI A SZEMÉT NEW YORK UTCÁIN A SZEMETESEK SZTRÁJKOLNAK NEW YORK. — A szeme­tesek sztrájkja miatt sokezer tonna eltakarítatlan szemét maradt New York utcáin és a­ házak lerakodóhelyein. A köztisztaságügyi osztály kö­zölte, hogy ötezer utca­taka­rító, szeméthordó hagyta el munkahelyét és addig nem hajlandók visszatérni, amíg a kért bér­javítást nem kapják meg. Ezer városi köztisztasági alkalmazott tüntető felvonu­lást rendezett a városháza előtt, majd a városházán, be­nyomulva az épületbe, ahon­nan aztán több órán át nem tudták eltávolítani őket. Száz főnyi rendőr vonult ki fenntartani a rendet, de ösz­­szetűzésre sehol sem került sor. A unió és a város illetékes közegei között folyó tárgya­lások nem vezettek eredmény­re. A város azt követelte, hogy a szeméthordók azonnal térjenek vissza munkájukhoz és közben majd folytatják az alkudozásokat az emelést il­letőleg. A köztisztasági mun­kások uniója a Teamsters Unióba tartozik. Wagner polgármester kije­lentette, hogy hajlandó eme­lést adni a szemeteseknek, csak éppen nem annyit amennyit a unió kért. A unió átlagban 585 dollár évi javítást kíván minden köztisztasági al­k­a­l­m­a­z­o­tt számára. Ezenkívül az évi fi­zetések évenkénti emelését. A város 390 dollárt kínált. A newyorki háziasszonyok ezrei kétségbeesetten telefo­nálnak a rendőrségre és a vá­rosházára, hogy vigyék már el a felhalmozott hulladékot, mert patkányok zaja özönlöt­­te el a szemétlerakodókat. Súlyos helyzetbe kerültek a kórházak is, amelyek már nem tudják hová rakni a na­ponta felügyelő szemetet. LYNBROK, L. I. — A Long Island­ Railroad sztrájkoló vonatvezetői, 1350 ember, az­zal ütik agyon szabad idejü­ket, hogy a ház körül segéd­keznek, füvet nyírnak, festik a falakat, vagy­­ halásznak és úszni járnak. A sztrájk ide­jén sztráj­ksegélyt kapnak a uniótól. ÁRVÍZ VALDIVIA, Chile. — Az Andesekből lezúduló árvíz több falut elöntött. A völgyben élő lakosság páni futással mene­kült. Négy ember az árvízbe fulladt. Kettő eltűnt. A tudós tragédiája HELSINKI, Finnország.­• Egy szovjet tudós, akinek ne­vét neiji közlik a lapok, poli­tikai menedékjogot kért a finn rendőrségtől, miután si­került elmenekülnie a szovjet­unióból. Miután bizonytalan választ adtak neki, kétségbe­esésében öngyilkosságot kísé­relt meg, kést döfve a torká­ba. Kórházba vitték, majd a szovjet követségre szállítot­ták. Innen zárt autón vitték­­ vissza — a vasfüggöny mö­gé. Adenauer haragszik BONN. — A nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer haragszik a franciákra, mert az utóbbi időben német elle­nes politikai kijelentéseket hangoztattak vezetőik. Ade­nauer Párisba repül, hogy De Gaulle elnökkel tárgyaljon és ha lehet elsimítsák az ellen­téteket. A nyugatnémetek nem titkolják, hogy “nagy árat fi­zetnek a francia barátságért. Míg a franciák egyre nagyobb vezető szerepet ragadnak ma­gukhoz Európában, a némete­ket háttérbe szorítják.”

Next