Amerikai Magyar Népszava, 1960. augusztus (62. évfolyam, 180-206. szám)
1960-08-01 / 180. szám
Second Class Postage Paid At Cleveland, Ohio ■— - ---------LL1-! ■ '■ 1 ■■ ------ ■■■■ ......... ~ -------------------- ' ---No. 180. SZÁM Hatvankettedik évfolyam Cleveland. New York, Newark. New Brunswick. Perth Amboy, Fassaic, Trenton. Bridgeport, Chicago* hétfő, 1960 augusztus 1 ABA iö CENT Sixty-second Year ■ r1""""-" ' ~ ■‘‘■"---■Si Háborús fenyegetőzés A KONGÓ KÖRÜLI VETÉLKEDÉS VESZÉLYT JELENT LUMUMBA MINISZTERELNÖK SZERINT WASHINGTON. A kongó köztársaság miniszterelnöke, Lumumba, azt mondotta Washingtonban, hogy a Kongó körüli vetélkedés, valamint az egyre rosszabbodó helyzet a Kongóban új világháborúhoz vezethet. Lumumba szinte mániákusan követelte a belga csapatok távozását, azzal fenyegetőzve, hogy tömegmészárlásra kerül a sor, ha a belgák nem hagyják el Afrikát. Arról, hogy miért nem tartotta be “ünnepélyes ígéretét” a felszabadulás után és miért nem védelmezte meg a fehér civileket, nem felelt a 35 éves miniszterelnök. Újra kezdte a korábbi játékot, hogy az oroszok által felkínált segítségre hivatkozott. Az amerikai újságírók, akiknek nyilatkozott, megjegyezték, hogy ha az oroszok egyszer beteszik a lábukat a Kongóban, tőlük nem szabadulnak meg olyan könnyen mint a belgáktól és a vörösök majd találnak rá ürügyet, hogy “védelem” címén mindörökre ott maradjanak. Amikor Lumumba meghallotta, hogy Washington nem intéz felszólítást Belgiumhoz, kérve csapatainak kivonását, Lumumba hirtelen haragra lobbant és újra kezdte, hogy “ez esetben nem vállal felelősséget a következményekért.” Az egyik riporter megjegyezte, hogy pontosan ez történt hetekkel ezelőtt és ennek következtében került sor a fehérek megrohanására és a belgák ezért kényszerültek visszatérni, mert másként, mint fegyveres erővel nem lehetett rendet teremteni a dzsungel lakók között. Az egyetlen helyes megoldás, hogy a nemzetek szövetségének hadsereg maradjon a Kongóban, amíg teljes közbiztonságot nem sikerült teremteni. Tekintve, hogy a benszülött kormány tehetetlen, nincs pénze és ereje a gazdasági élet újbóli elindításához, a Kongó külföldi alamizsnára szorul. Valahányszor a fehérek elleni támadásokat említették, Lumumba arra hivatkozott, hogy ugyanakkor a fehérek “többezer kongói benszülöttet öltek meg.” MOSZKVA. — A szovjet sajtó és a rádió tovább folytatja rosszhiszemű agitációját Belgium és a nyugati szövetségesek ellen, arra biztatva a Kongó népét, hogy “távolítsák el a nyugati kizsákmányolókat.” A vörösök árva szóval sem említették, hogy a garázda csőcselék templomokat, apáca zárdákat rohant meg. A GOP konvencióról is megemlékeznek az elvtársak. A Kremlin azt hazudja, hogy a republikánusok célja a világuralom. Mindazt amit a szovjet valóban gyakorol, hogy világuralmat teremtsen magának, most Amerikára fogják. A kommunisták egyforma dühvel szidják a demokratákat és a republikánusokat. A Pravda szerint Nixon nem más mint közönséges “kaméleon”, aki folyton változtatja a színét, felfogását, hogy a Wall Street bankárainak kedvében járjon. Kennedyt azért szidják, mert a fegyverkezési verseny folytatását hirdeti, hazudja a Pravda, elferdítve Kennedy kijelentését, melynek az volt a lényege, hogy a szovjet erőszakot nem tűrik tovább. Külön cikkben csepülik Rockefeller kormányzót, aki szintén a nemzetvédelmi politika élharcosa. Mindössze Henry Cabot Lodge, Amerika UN fődelegátusa, aki most Nixon mellett fut mint alelnök kandidátus, kapott egy jó szót a szovjet NN követétől, Sobolevtől, aki ezt mondotta róla, hogy derék ember, jó fiú . . . KIUTASÍTOTT AMERIKAI POLGÁROK MOSZKVA. — A szovjethatóságok azonnali hatállyal kiutasítottak az országból három amerikait, egy angolt és egy keletnémetet, miután előzőleg letartóztatták őket. A gyanú persze ismét “kémkedés” volt. A vádlottak bűne az volt, hogy az amerikai külügyminisztérium kiadásában megjelenő “Amerika” című ismeretterjesztő magazint terjesztették. Többórás vallatás után a foglyokat elengedték azzal, hogy máris menniök kell. Hat másik amerikait is lefogtak és vallattak, de ezeket később elengedték és nem utasították ki a szovjetunióból. A három amerikai “bűnös” 50 példányt vett magához a ma- gazinból, melyet aztán a moszkvai egyetemen diáktársaik között osztogattak szét. A magazin terjesztését a szovjet kormány azért engedélyezte annak idején, mert cserébe a szovjetet ismertető magazinok terjesztését engedték meg Amerikában. De az engedély úgy látszik csak elméleti jellegű, mert ha orosz kezében pillantják meg a lapot, a polgártárs nyomban bajiba kerül. Az egyetemi diákok csak titokban olvassák, mert ha valakit rajtakapnak, azt kidobják az egyetemről. UAL és a Capital egyesítése WASHINGTON. A United Airlines és a Capital légiforgalmi társaságok, Amerika két legrégibb és legnagyobb utasszállítója a levegőben, egyesült. A Capital ugyanis az utóbbi időben súlyos anyagi nehézségekkel küzdött és ily módon megmentették attól, hogy csődbe kerüljön. KI VELE RIO DE JANEIRO. — A kubai követség Suarez nevű attaséját kiutasították Braziliából, mert kommunista agitációt űzött a munkások és diákok között. A Polaris rakéta sikeres kilövése az Atlanti óceán vizéből, a George Washington nevű tengeralattjáróból. GAZDASÁGI VÁLSÁG DÉL KOREÁBAN-ELŐTÉRBEN A KOMMUNISTA BARÁTOK SEOUL. — Dél Korea, mint ezt a választásokon hangoztatták súlyos gazdasági válsággal küzd. A múltban eddig Amerika segítette átvészelni az országot sorozatos és állandósult nehézségein. Több mint 4 billiót kapott Dél Korea katonai és gazdasági segélyek formájában. Az egymással vetélkedő pártok mindent ígérnek a népnek, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok valóra váltja ezeket az ígéreteket. Ha az új kormány nem ademelést a kormányhivatalnokok sáskahadának és nem folytatják a munkanélküli segélyeket, házépítkezéseket, a kommunisták még gyorsabb tempóban fognak előtérbe nyomulni. Jelenleg a szocialista párt áll az előtérben ígéretével. Ha ezeket nem tartják be, a kommunisták hangosabbak lesznek. A vörös agitátorok máris az ismert szovjet és kínai jelszavakat harsogják: “Ki a kapitalista monopolistákkal. Egyesíteni a két Koreát.” Bár kimondani még nem merik, természetesen úgy érzik, hogy a kommunista uralom alatt, Seoul utcáin röplapokat osztogattak, amelyeken azt ígérték, hogy nem lesz többé munkanélküliség Koreában, ha majd eggyéolvad Dél Korea az északi országrésszel. Akármilyen kormánya lesz is Dél Koreának, egy bizonyos, ha nem folytatja a köztisztviselők sáskahadának kitartását, az infláció és deficit finanszírozását, elkezdődik a baj. A politikai szabadság visszatértével naponta harsognak a szónokok a korrupció ellen, a rizsárak rögzítését követelve. A munkanélküliség közben nő és ha a kormány nem boldogul, a demagógok majd minden bajért Amerikát fogják okolni. A vörösök máris rémhíreket, rágalmakat terjesztenek. Az egyik ilyen alattomos hazugság szerint az amerikai hadsereg feketepiacon hozott forgalomba amerikai cigarettát, hogy ily módon többet kapjon érte, mint a nyílt piacon, ahol a dollár hivatalos árfolyamán kell adniuk a dohányt. Elfújta a szél WASHINGTON. A U2 repülőgép amerikai pilótájának, Francis G. Powersnek felesége, Barbara nem kapott vízumot a szovjettől, hogy Moszkvába repüljön és jelen legyen férje ügyének tárgyalásán. A pilóta, aki nyilván érzi, hogy az oroszok a vesztét akarják, virágnyelven közölte ezt feleségével egy nemrég küldött levélben: “A Bibliát és a Gone With the Wind című regényt olvasom . . . azt mondják, hogy majd a tárgyalás után eljöhetsz hozzám látogatóba.” Alig egy hónappal előbb még azt ígérték Powersnek, hogy látni fogja a tárgyaláson a feleségét. Baloldali zavargások GUATEMALA. — A kommunisták és a velük rokonszerező baloldali elemek újabb zavargásokat rendeztek. A rendőrséget kellett ismét kivezényelni, hogy helyreállítsák a rendet. A vörösök azzal vádolják a kormányt, hogy gazdasági katasztrófába sodorta az országot. A munkanélküliség problémáját nem lehet statáriummal megolda-ni, mondja az ellenzék. GYŐZELEM CHICAGO. — Henry Cabot Lodge, Amerika UN követe, miután elfogadta a GOP alelnöki kandidátusságát, nyomban nekilátott a kampánynak. Kijelentette, hogy bizonyosra veszi a GOP győzelmét. Nixon viszont a kommunista aggresszió megfékezését ígérte híveinek. Amerika stratégiájának célja elkerülni a háborút, de nem meghátrálni a vörös erőszak elől. A világ már belefáradt a kommunisták mindennapos fenyegetőzéseibe. A demokratákról szólva többek közt azt mondotta Nixon, hogy kampánya során nem akar rálicitálni ígéreteikre. “Mi csak olyan ígéreteket teszünk, melyeket meg is tudunk tartani” hangoztatta az alelnök. FEJLÖVfiS CARACAS, Venezuela. — A rendőrség tüzelt egy fanatikus Castro párti politikaiszervezőre, aki ellenszegült, amikor le akarták tartóztatni. A 43 éves Andres Cova Sales a kormány ellen bujtogatta a népet és azt követelte, hogy Castrohoz hasonló baloldali kormánya legyen az országnak. Salas Kubából jött Venezuelába pártot szervezni. Castro híve megsebesült és kórházba vitték. Húsz férfit és nőt azért tartóztattak le a fővárosban, mert tüntető felvonulásban vettek részt. Orosz-török csatározás ANKARA. A török honvédelmi miniszter sajnálkozását fejezte ki a határon lezajlott török-orosz csatározás miatt, melyet egy félreértés okozott. Sebesülés nem történt az ütközetben, amely Goman közelében a Fekete Tenger mentén úgy kezdődött, hogy egy török határőr, éjjel a sötétben “látott valamit közeledni.” Elkiáltotta a szokásos “állj” felszólítást és amikor ez nem használt, tüzelt. A sötétből vissza lőttek, mire egy egész járőr rohant az őr segítségére. Egy puskalövést száz követett és a vad lövöldözés után jöttek rá, hogy az a valami, amit a török látott — a szovjet járőr volt. Amikor a harcikedv lelohadt mindkét oldalon, úgy a török mint az orosz tisztek vizsgálatot indítottak. A törökök csempészekre gyanakodtak, ezért lőtt az őrség elsőnek. Kölcsönös bocsánatkérések után az ügyet békésen lezárták. Tragédia CORTINA D'AMPEZZO, Olaszország. — Hét hegymászó zuhant le a mélybe 2616 lábnyi magasságból. Kötél fűzte össze őket és amikor az első ember elvesztette az egyensúlyát és leesett, magával rántotta társait is. A négy férfi és három nő holttestét most találták meg. TOVÁBBRA IS KÖZÉPÚTON HALADUNK - MONDJA IKE CHICAGO. — Eisenhower -elnök hangoztatta, hogy Amerikának továbbra is a középúton kell haladnia. Svédországra célozva, udvariasan visszautasította “ennek a rendkívül barátságos európai országnak a szocialista filozófiáját.” — Az úgyszólván teljesen paternális kormányzat eredményeképen nőtt az öngyilkosságok száma és kétszeresére emelkedett a részegesek statisztikája. A svéd kormány nemrégiben ingerülten tiltakozott a francia sajtó jelentése ellen, melyben azt írták, hogy a sok öngyilkosság oka a svéd népjóléti állam. Isce hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a mérsékelt demokratákat is sikerül majd megnyerni a választásokon, ha hangoztatják előttük, hogy a GDP a középút politikáját követi. Az elnök, aki rövidesen 70 éves lesz, élénken agitált Nixon mellett és közölte, hogy a párt kampányából is ki fogja venni a részét. Ike felhívása, melyért oly melegen gratuláltak neki a republikánusok, nem keltett visszhangot külföldön. Az angol, francia, olasz sajtó csak pár szóban emlékezett meg arról, hogy Ike mit javasolt a szovjetnek: rendeljenek el népszavazást a világ minden részében, hogy a nép döntse el, melyik rendszert kívánja. Az amerikai demokráciát vagy a szovjet kommunizmust. A japán lapok szerint “nincsen gyakorlati jelentősége a tervnek.” Nikita aligha fogja azt megvalósítani. MOSZKVA. — A szovjet válasza Ike ajánlatára a szokásos “nyet” — nem volt. A Kremlin szerint nincs szükség népszavazásra, mert békés versengéssel bizonyítják, majd be, az idők múltával, a népek, hogy melyik rendszert választják életformául. Nikita szerint Ike azért tette ajánlatát, hogy azzal megalázza az önmagukra utalt nemzeteket. NI A SZEMÉT NEW YORK UTCÁIN A SZEMETESEK SZTRÁJKOLNAK NEW YORK. — A szemetesek sztrájkja miatt sokezer tonna eltakarítatlan szemét maradt New York utcáin és a házak lerakodóhelyein. A köztisztaságügyi osztály közölte, hogy ötezer utcatakarító, szeméthordó hagyta el munkahelyét és addig nem hajlandók visszatérni, amíg a kért bérjavítást nem kapják meg. Ezer városi köztisztasági alkalmazott tüntető felvonulást rendezett a városháza előtt, majd a városházán, benyomulva az épületbe, ahonnan aztán több órán át nem tudták eltávolítani őket. Száz főnyi rendőr vonult ki fenntartani a rendet, de öszszetűzésre sehol sem került sor. A unió és a város illetékes közegei között folyó tárgyalások nem vezettek eredményre. A város azt követelte, hogy a szeméthordók azonnal térjenek vissza munkájukhoz és közben majd folytatják az alkudozásokat az emelést illetőleg. A köztisztasági munkások uniója a Teamsters Unióba tartozik. Wagner polgármester kijelentette, hogy hajlandó emelést adni a szemeteseknek, csak éppen nem annyit amennyit a unió kért. A unió átlagban 585 dollár évi javítást kíván minden köztisztasági alkalmazott számára. Ezenkívül az évi fizetések évenkénti emelését. A város 390 dollárt kínált. A newyorki háziasszonyok ezrei kétségbeesetten telefonálnak a rendőrségre és a városházára, hogy vigyék már el a felhalmozott hulladékot, mert patkányok zaja özönlötte el a szemétlerakodókat. Súlyos helyzetbe kerültek a kórházak is, amelyek már nem tudják hová rakni a naponta felügyelő szemetet. LYNBROK, L. I. — A Long Island Railroad sztrájkoló vonatvezetői, 1350 ember, azzal ütik agyon szabad idejüket, hogy a ház körül segédkeznek, füvet nyírnak, festik a falakat, vagy halásznak és úszni járnak. A sztrájk idején sztrájksegélyt kapnak a uniótól. ÁRVÍZ VALDIVIA, Chile. — Az Andesekből lezúduló árvíz több falut elöntött. A völgyben élő lakosság páni futással menekült. Négy ember az árvízbe fulladt. Kettő eltűnt. A tudós tragédiája HELSINKI, Finnország.• Egy szovjet tudós, akinek nevét neiji közlik a lapok, politikai menedékjogot kért a finn rendőrségtől, miután sikerült elmenekülnie a szovjetunióból. Miután bizonytalan választ adtak neki, kétségbeesésében öngyilkosságot kísérelt meg, kést döfve a torkába. Kórházba vitték, majd a szovjet követségre szállították. Innen zárt autón vitték vissza — a vasfüggöny mögé. Adenauer haragszik BONN. — A nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer haragszik a franciákra, mert az utóbbi időben német ellenes politikai kijelentéseket hangoztattak vezetőik. Adenauer Párisba repül, hogy De Gaulle elnökkel tárgyaljon és ha lehet elsimítsák az ellentéteket. A nyugatnémetek nem titkolják, hogy “nagy árat fizetnek a francia barátságért. Míg a franciák egyre nagyobb vezető szerepet ragadnak magukhoz Európában, a németeket háttérbe szorítják.”