Amerikai Magyar Népszava, 1960. november (62. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
GUINEA ÁLLAMA A SZOVJETUNIÓ AFRIKAI ÜGYNÖKE CONAKRY, Guinea, Guinea köztársaságának története, egy hazárdjáték “story”, amely két évvel ezelőtt vette kezdetét. A tétek ebben a játékban egyre nagyobbak és a Szovjetunió elkezdte zsetonjainak beváltását. Conakry, Guinea fővárosa egy kis poros trópusi fészek, ahol az élet lustán folyik, de politikai téren feszültséggel van töltve a levegő és a légkör olyan mint egy játékkaszinóban. A fiatal afrikai állam elnöke, Sekou Toure, egy marxista felfogású politikus, aki magát francia kommunista tanácsadókkal veszi körül és országát egyre nagyobb mértékben köti a szovjet tömb szekeréhez. Guinea volt az egyedüli ország, amely Toure akaratának engedve a francia államközösségből való kiválást választotta és miután a franciák megvonták további támogatásukat, a kommunista tömbhöz fordult segítségért. Politikai megfigyelők körében azonban egyre jobban terjed el az a meggyőződés, hogy Toure előre megtervezett taktikát alkalmazott csupán és a kis államot szőröstül-bőröstül eladta a Szovjetuniónak. Számos jel mutat arra, hogy a Szovjetunió és vörös Kína a kis afrikai országot és annak álcázottan kommunista vezérét olyan elbánásban részesítik, hogy annak tekintélye messze túlszárnyalja úgy állama mint személye jelentőségét. Guinea kommunista barát kormányának hálája nem is marad el, mint ennek tanúi vagyunk a kongói események kapcsán. Az Egyesült Nemzetekhez osztott guineai csapatok számos esetben, ha az nem felel meg Toure kormánya érdekeinek, nem működik együtt a világszervezettel. Lumumba volt miniszterelnök, aki hatalmát szintén a kommunistákkal való együttműködésre akarta alapítani, a guineai csapatok védelme alatt áll és azok parancsnoka banketet rendez a volt miniszterelnök tiszteletére. Az Egyesült Államok hivatalos politikája még nem könyveli el Toure elnököt és kormányát kommunistának, de rendszere alapos megfigyelése senkit sem hagy kétségek között, hogy Guinea a kommunista államok afrikai ügynökének szerepét tölti be. BÉKE MOBUTUVAL LEOPOLDVILLE. Az Egyesült Nemzetek képviselője a Kongóban kijelentette, hogy “teljes együttműködés” jött létre a NN és Mobutu ezredes között. A kongói hadsereg egységei eltűntek az utcákról és katonai táboraikban maradtak. Mobutunak néhány őrszeme azonban továbbra is Lumumba volt miniszterelnök rezidenciája előtt maradt. Lumumbát egyébként,a UN ghattai és guineai egységei is őrzik. Dayal indiai diplomata, aki a UN főtitkárának a kongói főmegbízottja, kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy Mobutu “keresztezze a UN terveit”, de a jelek szerint bizonyos engedményekre kész, mert bejelentették, hogy a ghanai egységeket, amelyek tüskét képeznek Mobutu szemében fokozatosan felváltják Leopoldville-i tartományban, tuniszi csapatokkal. A NATO KÉRDÉSE LONDON. — Hugh Gaitskell, az angol munkáspárt vezére kijelentette, hogy az úgynevezett “árnyékkormány”, amely mindenkor az angol ellenzéki párt vezetőit foglalja magában egyöntetűen úgy határozott, hogy támogatja az Atlanti Szövetséget. Erre a bejelentésre az angol munkáspárt évi konferenciáját követően került sor, amely határozatot hozott, hogy egy a jövőben uralomra kerülő munkáspárti kormánynak, olyan politikát kellene folytatnia, amely Angliát semlegesítené a Kelet és Nyugat közötti küzdelemben. Az “árnyékkormány” határozatát Gaitskell győzelmének tekintik, akinek vezető pozíciója az utóbbi időben ingadozónak látszott. MALÁJI LÁTOGATÓ WASHINGTON. — Eisenhower elnök fogadta a Fehér Házban Tengku Abdul Rahman maláji miniszterelnököt. A maláji államférfi sürgette az Egyesült Államokat, hogy támogassa Indonézia követelését Hollandiával szemben, Új Guinea kérdésével kapcsolatban. Indonézia, az Iriannak nevezett szigetrészt saját területének tartja és tiltakozik az ellen, hogy ott a holland megszállás folytatódjon. A LESZERELÉS KÉRDÉSE UNITED NATIONS. — Az Egyesült Államok képviselője az Egyesült Nemzeteknél, James J. Wadsworth, nagyhatású beszédet mondott a UN közgyűlése előtt, amelyben felhívta a Szovjetuniót, hogy vessen véget a “mindent vagy semmit” lefegyverzési politikának, amelyet Kruscsev terjesztett a NN közgyűlése elé. Wadsworth, kijelentette, hogy a lépésről-lépésre való leszerelési program, amelyet a Nyugat támogat olyan eredménnyel járhat, hogy 5-6 éven belül a világ valóban megvalósíthatja a teljes lefegyverzést. A Szovjetunió lefegyverzési javaslata ugyanis nem más, mint egy propaganda trükk a legjobb esetben, de ami még valószínűbb, a kommunisták egyszerűen arra akarják bírni a Nyugatot, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül leszereljen és védtelen maradjon a szovjet zsarolással szemben. Az amerikai küldött kijelentette: a Szovjetunió fenyegetése, hogy nem vesz részt a lefegyverzési tárgyalásokon, ha a Nyugat előre nem fogadja el az ő javaslatait csak annak a bizonyítéka, hogy a kommunisták részéről nem áll fenn az őszinte jószándék. James J. Wadsworth vázolta azokat a lépéseket, melyek a világot közelebb vinnék a békés megegyezéshez, de a Szovjetunió ellenzésén megbuknak. Ez a nukleáris bombakészletek kölcsönös csökkentése, a légürnek csak békés célokra való alkalmazása és a meglepetésszerű támadás elleni védekezés kérdése. Frederik, Dánia királya beszélget Nelson Rockefellel, new yorki kormányzóval, akinél Albanyban rövid látogatást lest. CEYLON SÚLYOS GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZD COLOMBO, Ceylon. — A tropikus szigeten, amelynek Ceylon a neve, növekszenek a gazdasági bajok, ami az ország politikai stabilitását is veszélyezteti. A vad nacionalizmus, a nélkülözéstől való félelem és nem utolsó sorban a vallási és nyelvi különbségek osztják meg a közel 10 millió lelket számláló nemzetet. Ceylon, évszázadokon keresztül gazdasági virulásnak örvendett. Tea, gumi, és kókusz ültetvényei munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akart. Az angol uralom évtizedei alatt a ceyloni egészségügyi, közművelődési vívmányok messze felülmúltak minden más ázsiai államot e téren. A munkanélküliség ismeretlen fogalom volt. Manapság Ceylonban 125.000 munkanélkülit tartanak nyilván és ezek közül sokan tanult emberek. Ceylon bajai 1956-ban vették kezdetét, amikor Bandaranike miniszterelnök kormánya vette át a hatalmat. Vérengzésre került sor a Singalese budhisták és a Tamil hinduk között és végül 1957 szeptemberében egy buddhista pap merényletet követett el a miniszterének ellen. Ezt követően hivatalba lépő kormány élete csak négy hónapig tartott, míg a történelem során először, egy özvegy “kisírta magának” a miniszterelnöki tisztet. Sirimayo Bandaranike asszony ugyanis pártjának utasítására, a választások alkalmával megjelent minden nagy választógyűlésen és ott sírva emlékezett meg férjéről. Ennek eredményeképen a ceyloni szocialista párt megnyerte a választásokat és Bandaranike asszonyt kinevezték miniszterelnöknek. A kis szigetország bajai ezzel azonban nem értek véget. Az ország 1,800,000 hindu, morlem és keresztény vallású lakossága aggódva figyeli, mint kívánja a singales többség ráerőszakolni akaratát a kisebbségekre. A kormány azt is tervbe vette, hogy az ország újságjait államosítja és a részvényeket a nép között osztja szét. Mindez azt a benyomást kelti politikai megfigyelők körében, hogy Bandaranike asszony vezetése alatt álló kormány olyan irányba halad, ami a gazdasági és politikai helyzetet még jobban fogja súlyosbítani. Az államcsíny után SAN SALVADOR. — A hat tagú katonai junta, mely államcsínyt hajtott végre El Salvador államban kijelentette, hogy 1962-ben, szabad választásokat fog rendezni és már most hatályon kívül helyezte azokat a törvényeket, amelyek a megbuktatott Lemus elnök rendszerének jogot adtak a szabadságjogok korlátozására. A junta ígéretet tett az egyetemi diákoknak is, hogy a San Salvadori egyetemet, amely augusztus 25-ike óta zárva van, meg fogja rövidesen nyitni. José Maria Lemus megbuktatott elnök egyébként Costa Ricába érkezett. Az elnök holléte ezideig bizonytalan volt. Egyes hírek arról számolnak be, hogy a szomszédos Guatemalába menekült. Az elnök felesége pedig a San Salvadori, Costa Ricái követségen kapott menedékjogot. Dag Hammarskjöld a menekültekről UNITED NATIONS. — Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára beszédet mondott a világszervezet szociális bizottsága előtt és kijelentette, hogy a megrendezett “menekült év” világszerte millióknak hívta fel a figyelmét a problémára. A főtitkár leszögezte, hogy az Egyesült Nemzetek egyetlen akciója sem mozgósított oly nagyszámú résztvevőt, mint a “menekült év.” Annak keretében 83 millió dollár gyűlt egybe a menekültek megsegítésére, amely összegből a kormányok valamivel több mint 25 milliót, míg privát személyek mintegy 58 millió dollárt adtak arra a célra. A Szovjetunió és a többi kommunista állam nem hajlandó részt venni ebben a munkában, amelyet a világszervezet minden más tagállama jóváhagyott. A menekültek nagy többsége ugyanis politikai menekült, akik a kommunista rabszolgaság előtt találtak menedékre a szabad világban. A Szovjetunió és csatlósai egyre azt hajtogatják, hogy ezeket a menekülteket nem áttelepíteni kell, hanem visszakényszeríteni elhagyott hazájukba, amely most kommunista uralom alatt szenved. TÜNTETÉSEK, ZAVARGÁSOK, MEG AKARJÁK BUKTATNI DE GAULLE KORMÁNYÁT Franciaország forrong Algéria kérdése miatt PÁRIS. — Franciaország, De Gaulle hatalomra jutásának ideje óta legnagyobb politikai válságán megy keresztül. Franciaország nagyvárosaiban a tüntetők tízezrei ütköztek meg a rendőrséggel, a baloldaliak a jobboldaliakkal és a két ellentétes politikai világnézetű tömeg a kormány megdöntésére törekszik. ■ Párisban a zavargások az úgynevezett “Latin negyedben” érték el tetőpontjukat, ahol 20,000 tüntető ütközött meg a rendőrséggel. A küzdelem során mintegy 100 tüntető sebesült meg, köztük Francois Tanguy-Prigent volt miniszter és Roland Dumas volt parlamenti képviselő. Mindketten a szocialista párt tagjai. Gumibotos rendőrök ezrei igyekeztek a tömeget szétszórni és a küzdelemben 40 rendőr is megsebesült. A tüntetésre azután került sor, hogy a baloldal tömeggyűlést rendezett, amelyen a szónokok békét követeltek Algériában. A gyűléstől mintegy fél mérföldnyire, a jobboldali elemek, főleg kiszolgált katonák, diákok és abetiltott “Fiatal nemzet” nevű szervezet tagjai ellentüntetésbe kezdtek és a rendőrség igyekezete oda irányult, hogy elválassza egymástól a két ellenséges tábort. Számos jobboldali elemnek azonban sikerült keresztül jutnia a rendőrkordonon és füstbombákat dobnia a terembe, ahol a szocialisták a tömeggyűlést tartották. Parázs küzdelem vette kezdetét és csakhamar a két ellenlábas tábor zöme is egymásra támadt. A rendőrségnek másfél órába teltéig sikerült a rendet helyreállítania. Marseilleben, Rennes és Nantes városokban a munkásság 90 százaléka elhagyta a munkahelyét, hogy résztvegyen a tüntetésben és Lyonban 4.500 tüntető ütközött meg a rendőrséggel, amely a tömegek útját akarta állani. A baloldal csatakiáltása a “Béke” voltamig a jobboldaliak “Algéria francia” kiáltással vetették magukat a küzdelembe. A párisi Seine folyó hídjain százával feküdtek le a tüntetők, hogy a rendőrséget megakadályozzák erősítések kiküldésében. Politikai megfigyelők szerint, a zavargásoknak és tüntetéseknek senki sem látja a végét, mert maga az algíri probléma, amely minden bajnak az okozója, is a kilátástalanság jeleit mutatja. De Gaulle időről-időre bejelenti, hogy a megegyezés az algíri lázadókkal már a küszöbön van, ha ez mint egy délibáb egyre eltűnik a láthatárról. Az algériai lázadóknak ígért kommunista támogatás ha lehet a helyzetet még jobban elmérgesíti és a béke kiáltásait még sivárabbá teszi. A tervet elfogadták UNITED NATIONS. — Az Egyesült Nemzetek egyhangúlag elfogadta az Egyesült Államok javaslatát a terményfeleslegek elosztásával kapcsolatban. Mint azt megírtuk, az amerikai kormány, a UN elé terjesztett egy tervet, amely azt a célt szolgálta, hogy a terményfelesleggel rendelkező államok a világszervezeten keresztül nyújtsanak segélyt az arra rászoruló országok népeinek. A Szovjetunió ezt a nemes és nagyvonalú javaslatot a szokásos módon támadta és rágalmazta, de az Egyesült Nemzetek tagállamainak egységes támogatását látva, megmásította álláspontját és most már maga is annak elfogadása mellett szavazott. Polaris buvárhajó WASHINGTON. Az Egyesült Államok haditengerészete bejelentette, hogy a George Washington atommeghajtásos buvárhajó, 16 Polaris rakétával felszerelve, november léjén elfoglalja helyét, “valahol az óceánok mélyén,” teljes szolgálati készültségben. Burke admirális, az amerikai haditengerészet vezérkari főnöke kijelentette, hogy ez egy korszakalkotó esemény, mert “ez nemzetünket olyan megtorló erővel fogja felvértezni, hogy biztos öngyilkosság lenne minden támadó számára megkísérelni egy nukleáris támadást.” SZOVJET NÉZET GENF. — Semyon Tsarapkin, a Szovjetunió megbízottja, az atomkísérletek beszüntetését szorgalmazó tárgyalásoknál kijelentette: Nixon republikánus elnökjelölt ígérete, hogy megválasztása esetén a tárgyalásokat meg fogják gyorsítani, tisztán választási trükk. Nixon, azt mondotta ugyanis, hogy megválasztása esetén, Lodge alelnökjelöltet azonnal Genfbe küldi, hogy az atomkísérletek megszüntetéséről és ellenőrzéséről szóló egyezményt az oroszokkal megkösse. Ha ez az igyekezet kudarcba fullad, akkor az Egyesült Államok 80 nappal később megkezdi ismét saját földalatti kísérleteit. Mrs. John Kennedy megindította a "Calling for Kennedy" kampányt. Arlington, Wa.-bol 11 államban felhívja a demokrata vezetőket KINEVEZÉS BONN, Nyugat-Németország.— Az Adenauer kormány, dr. Hans-Joachim von Merkatzot nevezte ki a menekültügyi minisztérium élére. Von Merkatz, Theodor Oberländer miniszter helyét foglalja el, aki kénytelen volt állásáról lemondani az őt ért támadások következtében. Oberlandert azzal vádolták, meg, hogy együttműködött a nácikkal. Brazil figyelmeztetés RIO DE JANEIRO. Magasrangú brazíliai személyiségek arra figyelmeztették az amerikai State Departmentet, hogy ne tegyen olyan lépéseket Castro kubai diktátor ellen, ami belőle martírt csinálna. A brazil parlament tagjai kijelentették, hogy Castro tekintélye súlyos csorbát szenvedett Latin-Amerika szerte és hiba lenne ezt a folyamatot más irányba terelni egy rossz lépéssel. FÖLDRENGÉS? WASHINGTON. — Nixon, republikánus elnökjelölt által említett titokzatos robbantás a Szovjetunió területén, amelyet titkos atomrobbantásnak hittek, a legújabb jelentések szerint egy nagyobb földrengés volt Szibériában,a Kamcsatka félszigetén. A tudományos megállapítás az Egyesült Államok kongreszszusi bizottsága előtt hangzott el. A földrengés október 13-án történt. ARA 10 CENT Second Class Postage Paid At Cleveland, Ohio No. 258. SZÁM Hatvankettedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago kedd, 1960 november 1 Sixty-second Year Dr. Jonas Salk, a gyermekbénulás elleni szérum felfedezője volt az esélyes Nobel-díj nyertes, de azt ez évben mások nyerték el. 13 ÓRÁT ÚSZTAK TAIPEI, Formoza. — Három shanghaji születésű kínai fiatalember 13 órán át úszott a tengerben míg sikerült elérniük Quemoy szigetét. Emberfeletti cselekedetüket azzal indokolták meg, hogy a szabadság után vágytak.” SZABADON VAN DECATUR, Ga. — Dr. Martin Luther King néger vezért, akit egy Georgia állambeli biró négyhónapi munkatáborra ítélt egy kis közlekedési kihágásért, szabadon bocsátották. Mitchel biró beismerte, hogy a Kennedy család egyik tagja telefonon beszélt vele, de kijelentette, hogy határozatát egyedül a jog szellemében hozta meg.