Amerikai Magyar Népszava, 1975. január-június (85. évfolyam, 1-26. szám

1975-01-03 / 1. szám

Ford elnök veszélyesnek látja a közel-keleti helyzetet VAIL, Colorado­­ Ford el­nök határozottan állítja, hogy “igen nagy valószínűsége van egy újabb közel-keleti hábo­­rúnak’’, hacsak az Egyesült Államok nem segít Izraelnek és az arab országoknak továb­bi csapatszétválasztási tár­gyalások létrehozásában. Az elnök a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban akkor tett nyilatkozatot, amikor meg­kérdezték tőle, hogy vélemé­nye szerint kiújulnak-e a harcok ezen a területen az el­következő hat hónap alatt. “Határozottan az a vélemé­nyem, hogy hacsak további lépések nem következnek a közel-keleti béke érdekében, igen magas a valószínűsége a háborúnak” — mondotta az elnök. Az elnöktől azt is megkér­dezték, hogy mit kíván tenni ennek a háborúnak az elkerü­léséért, mire így válaszolt: “Tovább fáradozom ebben az ügyben, és megpróbálom az izraelieket és az arabokat ah­hoz segíteni, hogy csapatszét­választási erőfeszítéseiket újítsák fel, hiszen 1973-ban és 1974-ben is ez vezetett si­kerre Izrael és az arab álla­mok között. Ha ezen az úton továbbhaladunk és valami­lyen eredményre jutunk, úgy gondolom, megelőzhetjük az újabb véres konfliktust . . .” Egy év végi interjú során Ford elnök azt is kifejezésre juttatta, hogy 1975 második felében a gazdasági helyzet javulását várja, amihez szük­ség esetén a bérek és árak el­lenőrzésével is hozzájárulnak. Arra nem válaszolt az elnök, hogy vajon javasolni fogja-e azt az adócsökkentést, aminek egyre inkább hangot adnak az ország gazdasági szakembe­rei. Azt azonban kijelentette hogy “nagyon szigorú tör­vényjavaslatokkal” fog élni a 94-ik, főként demokrata több­ségű kongresszusi ülésszakon, hogy ezáltal a gazdasági éle­tet kiemelje a mélyből és kor­látozza az olajfogyasztást. Az elnököt a Richard M. Nixon-nak adott amnesztiá­val kapcsolatban is megkér­dezték, és ő ezt válaszolta: “Úgy vélem, a leghelyesebb időpontban adtam am­neez­tiát és a legjobb indokok alap­ján.” Körülbelül 75 millió dollárra emelkedik. A­ múlt évben a sztrájkve­szély miatt kellett feljebb emelni az újság árát. Ebben az évben a világméretű inflá­ció és emelkedő olajárak te­szik szükségessé, hogy az új­ságok árát megint megemel­jék. Már eddig is számos új­ság, beleértve a The Times-t és a The Wall Street Jour­­nal-t, a napi számok árát 20 centtel emelték. A The Daily News, aminek 12 évvel ez­előtt csak három cent volt az ára, az elmúlt nyáron már 15 centbe került. Pedig minden egyes áremelkedés csökkenti a példányszámot, legalábbis az első időkben. Valamilyen megoldásra van szükség — mondta az egyik újság szerkesztője —, mert egyébként sok újság nyomta­tását be kell szüntetni a jö­vőben. Növekednek a papírárak, csökken a lapok terjedelme NEW YORK — Az elkö­vetkezendő évtizedben az amerikai újságok valószínű­­leg kisebbek lesznek, köny­­nyebben lehet olvasni őket és kevesebb hirdetéssel lesznek teletűzdelve, de nem a ki­adók akaratából, hanem mi­vel sokkal többe fog kerülni a kinyomatásuk. Az újságnyom­­tatást a növekvő árak sokkal inkább arra kényszerítik, hogy gyökeres változás tör­ténjék, mint bármi más té­nyező. Gene Roberts, a The Phi­ladelphia Inquirer végrehajtó szerkesztője ezeket mondja: “A jövő újságja körülbelül olyan nagyságú lesz, mint egy papírtörülköző.” Az újság­papír legnagyobb részét je­lenleg Kanadában készítik, és tonnánként 235 dollárt kell ér­te fizetni. Már ez is nagy ár­emelkedést jelent az 1965-ös­­höz viszonyítva, amikor csak 134 dollárt kellett egy tonna papírért kifizetni. Január el­sejétől kezdve az újságpapír ára megint 25-35 dollárral emelkedik tonnánként. Egy olyan nagyságú újság, mint a New York Times, több mint 300,000 tonna papírt használ fel évente. A múlt év­iben a The Times 56 millió dollárt fizetett a papírért. Ez évben csaknem 66 millió dol­lár lesz a papír ára, és a kö­vetkező évben ez az összeg Meghalt Jack Benny komikus színész BEVERLY HILLS, Cali­fornia — Jack Benny, az or­szág legkedveltebb komiku­sa, 80 éves korában, rákbeteg­ség következtében elhunyt. NÉZETELTÉRÉS NEW YORK — Az Egye­­­­sült Államok elhatározta,­­ hogy bojkottálja a segély- és­­ fejlesztési programot, amit­­ az ENSZ Közgyűlésének áp­­­­rilisi ülésén hoztak létre. Az Egyesült Államok már ko­­r­­ábban is kifejezte balsejtel­meit az alap hovafordításával kapcsolatosan, és döntésével választ kíván adni azokra a diktatórikus szavazásokra, amelyeket a Közgyűlés az utóbbi időben bonyolított le. További gazdasági vészjelek WASHINGTON • Az amerikaiak sokkal hosszabb sorokban álltak a munkanél­küliek irodái előtt, mint bár­mikor a második világháború óta, és ez a negyedik összete­vője annak, hogy a kormány gazdasági előrejelzése téves­nek bizonyult. A Kereskede­lemügyi Minisztérium közöl­te, hogy az index novembe­­hónapban 1,5 százalékot zu­hant, és ezzel együtt ,3 száza­lékkal az elmúlt augusztusi szint alá esett, amikor a mu­tató süllyedni kezdett. Ezzel egyidejűleg — közöl­te a Minisztérium — az or­szág kereskedelmi mérlege­­­­deficittel zárult november­ben. A behozatal 113 millió dollárral múlta felül a kivi­telt, az előző havi 29,4 millió dolláros kiviteli többlettel szemben. Valószínűnek tart­ják, hogy az év végén a ke­reskedelmi mérleg eléri a 2,4­ billió dolláros deficitet is. A kereskedelmi mérleg­­ az előző hónapok alatt bekö­vetkezett zuhanás ellenére is — olyan jeleket mutat, hogy az ország pangó gazdasági élete folytán kevesebb olaj behozatalára van szükség. No­vember hónapban a behozott olaj mennyisége 185,4 millió hordót tett ki, ami 14 száza­lékkal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti és 3,3 százalék­kal alatta van az előző havi­nak. Ili Mc AMERIKAI___________________________MAGYfi | n ^ ___________________________AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE'S VOICE n , • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE • PUBLISHED EVERY FRIDAY _________________________________________ No. 1. SZÁM Cleveland, New York, Perth Amboy Péntek, 1975 január 3­­5. évfolyam 85th Year Néhány sorban... LONDON — A NATO hat tagállama azt tervezi, hogy védelmi berendezéseket léte­sít az Északi-tengeren lévő olaj- és gázlelőhelyek elleni esetleges támadások meghiú­sítására. Nagy-Britannia,, Nyugat-Némtország, Norvé­gia, Dánia, Hollandia és Bel­gium illetékesei jelenleg ta­nulmányt készítenek a védel­mi készültség kidolgozására. • MOSZK­VA — A Szovjet­unió tagadta, hogy emigrá­­ciós politikáján változtatást eszközölne csak azért, hogy az Egyesült Államok vámked­vezményét meg­szerezhesse. Ugyanakkor közölték, hogy semmiféle beavatkozást nem fogadnak el a szovjet bel­­ü­gyekbe, és a kivándorlási en­gedményeken inkább szorítá­sokat hajtanak végre, mint­sem hogy még szélesebb körű lehetőségeket biztosítanának. WASHINGTON . A Mun­kaügyi Minisztérium közölte, hogy a munkanélküli segély­ben részesülők száma elérte a 3,123,300-at. Az előző évben 1,715,300 személy részesült munkanélküli segélyben. Ed­dig a legtöbben Pennsylvania, New York, New Jersey, Ca­­lifornia, South Carolina és Ohio államban váltak munka­nélkülivé. A munkanélküli se­gélyben részesülők aránya jelenleg 4,8 százalék. WASHINGTON­­ Ford el­nök elrendelte, hogy a Cent­ral Intelligence Agency napo­kon belül készítsen jelentést az állítólag amerikai állam­polgárok elleni kémkedéssel kapcsolatos tevékenységéről. Han Nessen, a Fehér Ház saj­tótitkára közölte, hogy az el­nök William E. Colby C.I.A.­­igazgatót kérte meg arra, hogy a jelentést nyújtsa be Kissinger külügyminiszter által a National Security Council-nak.

Next