Amerikai Magyar Népszava, 1980. január-június (81. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-04 / 1. szám
IRÁNI HELYZETKÉP KHOMEINI HÁBORÚVAL FENYEGETŐZIK TEHERÁN Khomeini ajatollah, az iráni iszlám forradalom vezetője gomi főhadiszállásán az őt felkereső politikusok és újságírók előtt kijelentette, hogy országa gazdasági háborút folytat az Egyesült Államokkal, s az sem lehetetlen, hogy ezt a háborút idővel fegyverekkel vívják. A megfigyelők szerint ez válasz volt arra, hogy Carter elnök az Egyesült Nemzetek Szervezetét kérte fel Irán-ellenes gazdasági szankciók meghozatalára. — Háborús állapotban vagyunk, gazdasági háború folyik az iszlám és az istentagadók között — mondta Khomeini, majd megismételte — Háborúban vagyunk, politikai és gazdasági háborúban. Lehetséges, hogy valódi háborúra is sor kerül majd. Hat amerikai egyházi személy előtt mondott hosszú beszédében a kapitalizmust, elsősorban Amerikát bírálta a tőle megszokott uszító hangnemben, majd a pápát vette burkolt támadás alá. — Tudja-e a pápa, hogy Carter elnök a gazdasági blokádjával 35 millió embert akar kiéheztetni? Tudja-e a pápa, aki bennünket bírál, aki minket elitél, hogy kik azok akiket mi fogva tartunk? Ha tudja, és ennek ellenére ítélkezik felettünk, akkor ez reá nézve nagyon lesújtó. Ugyanakkor az a három egyházi személy, akinek engedélyezték a követségen tett látogatást egy magánbeszélgetésen elmondta, noha nem találkoztak Khomeinivel, benyomásuk, hogy az iszlám vezető elszigetelődött, s a környezetétől kapott hamis információkból ítél, valójában fogalma sincs arról, mi folyik a világban. Elmondták továbbá, hogy az általuk mégismert iráni forradalmárok is téves elképzeléseket dédelgetnek, hiszen sokan közülük arra számítanak, hogy az amerikai nép valamiképpen fellázad elnöke ellen, s követeli majd a sah kiadatását, több esetben nem is értenek azokkal egyet. Khomeini az egyetlen ember a vezetők közül, akinek a szavára valamelyest hallgatnak. Hír érkezett arról is, hogy a Forradalmi Tanács azt kérte Khomeinitől, utasítsa a diákokat három másik túsz szabadonbocsátására, akiket nem tekintenek százszázalékos amerikainak, lévén mexikói, indián, illetve portugál származásúak. A diákok és a Forradalmi Tanács között fennálló ellentéteket bizonyítja, hogy a Tanács Ghotbraddi külügyminisztert nevezte ki a két hatalmi csoportosulás közötti közvetítőnek. Irán vezetői bírósági tárgyalást terveznek TEHERÁN • Közel két hónapos huzavona után az iráni Forradalmi Tanács vezetői között megegyezés jött létre, s eszerint az amerikai túszokat tanúként fogják kihallgatni az Egyesült Államok bűneit vizsgálni hivatott látványos tárgyaláson. A Forradalmi Tanács által kiadott jelentés egy szóval sem említi, hogy a túszokat személy szerint is felelősségre vonják majd vagy sem. A jelentés arra hivatkozik, hogy céljuk nem a túszok megbüntetése, hanem az elűzött sah bűneinek és amerikai kapcsolatainak nyilvánosságra hozatala. Ez a kijelentés, valamint az, hogy Irán vezetői lényegében véve hozzájárultak egy nemzetközi vizsgálóbizottság részvételéhez, némi haladást jelent az iráni krízis megoldására tett erőfeszítések javára. Ami mégis a további bizonytalanság mellett szól, hogy a Forradalmi Tanács vezetője, Irán jelenlegi korlátlan ura, Khomeini ajatollah nem nyilatkozott a Tanács határozatáról, s így nem lehet tudni helyesli-e azt vagy sem. Márpedig az ő szava a döntő. Nehezíti egy esetleges megoldás kifejlődését, hogy az amerikai követséget megszállva tartó fegyveres diákok nem fogadják el a Forradalmi Tanács határozatait, a leg AFGANISZTÁN: ÁLLAMPUCCS SZOVJET SEGÍTSÉGGEL NEW DELHI Egy mindenki számára váratlan puccs megdöntötte Hafizullah Amin alig több, mint három hónapos uralmát. Az angol BBC-nek a kabuli rádióra hivatkozó állítása szerint Hafizullah Amint kivégezték. Alig néhány nappal a puccs előtt újabb és újabb szovjet csapatok érkeztek az országba, látszólag azzal a szándékkal, hogy Amin kormányának helyzetét szilárdítsák meg a lázadó iszlám törzsekkel szemben. A 150 repülőgépet alkalmazó szovjet csapatszállítási manőver néhány nap alatt ötezer főnyi hadsereget juttatott Afganisztánba, ahol immár egy éve 1500 szovjet katonai szakértő tartózkodik. Az oroszok által uralomra segített új elnök Babrek Karmel, aki az elmúlt néhány hónapban Prágában élt, s aki az Amin által megbuktatott Taraki kormány miniszterelnök-helyettese volt. Az afgán kommunisták Taraki és Amin vezetésével 1978 áprilisában ragadták magukhoz a hatalmat, és egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki a Szovjetunióval. A kommunisták Taraki vezette Parham csoportja és az Amin vezette Khalq csoport között éles hatalmi harc kezdődött, mely végülis Taraki halálához, és Amin uralomra jutásához vezetett. Időközben ismeretessé vált, hogy Taraki megegyezett a szovjet vezetőkkel Amin félreállítására, de az gyorsabbnak bizonyult, s alighogy Taraki a múlt év szeptemberében visszaérkezett Moszkvából átvette a hatalmat. A mostani puccs tehát afféle visszavágásnak számít, hisz Amin kapcsolatai közel sem voltak olyan jók Moszkvával, mint azt a szovjet vezetők szerették volna. Amin terrorisztikusabb módszerekkel uralkodott, mint kommunista elődje, s így még jobban a rendszer ellen haragította az istentelen kommunizmust elfogadni nem akaró afgán törzseket. Hatalmát sem volt képes megszilárdítani, hiszen a kormánycsapatok csak a nagyobb városokat tartják ellenőrzés alatt, az ország többi része a lázadó törzsek kezén van. Az új államfőt támogató szovjet csapatok, a hírek szerint most először avatkoztak bele az utcai harcokba. Deportálhatók az iráni diákok WASHINGTON — A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság felülbírálta Joyce Hens Green körzeti bíró korábbi döntését, miszerint Carternek az iráni diákok deportálására hozott határozata alkotmányellenes. — Egyetlen bíróságnak sincs joga, s nem is tartozik hatáskörébe, hogy az elnök külpolitikai határozatait felülbírálja — mondta Roger Robb bíró. Eszerint a papírokkal nem rendelkező iráni diákokat kiutasíthatják az országból. Ára: 50 cent AMERIKAI _______________________MAGYAR AMERICAN HUNGARIAN PEOPI. q'J' /y0 • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARI*^‘> 4GUAGE • * 1 24 OLDAL _____________________________ __________________PUBittMCD EVEBY FIÚD A V 1. SZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1980 január 4 81. évfolyam 81st Year Néhány sorban... WASHINGTON - Carter elnök 615 billió dollárt irányzott elő a következő költségvetési évre, s ez 15 billió dolláros deficitet jelent. Az elnök azonban reméli, hogy sikerül majd az állami kiadásokat 600 billió dollár alá szorítani, s így a deficit is lényegesen csökken majd. CARACAS — Venezuela, az OPEC-hez tartozó, árai és gazdasági politikája miatt mérsékeltnek tartott olajtermelő ország január elsejétől 24 dollárról 26 dollárra emeli az olaj hordónkénti árát. AUCKLAND, Új-Zéland - A Déli sark közelében zátonyra futott egy svéd filmkészítő expedíció hajója. Az utasok között volt Chuck Connor amerikai filmszínész is. A 47 bajbajutott embert egy chilei hajó vette fedélzetére. WASHINGTON - A Képviselőház 328—47 arányban megszavazta az új bevándorlási törvényt, mely évi 50,000 menekültnek teszi lehetővé, hogy az Egyesült Államokba jöjjön. KAIRÓ — Hatvanegyedik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen Anvar Szadat egyiptomi elnök azt mondta Khomeiniről, hogy Istennek képzeli magát, bűnt követ el az iszlám vallás ellen, sérti az emberiség becsületét, s lábbal tiporja az emberi jogokat. WASHINGTON — A múlt év első kilenc hónapjában 2,6 millió bébi született az Egyesült Államokban, ami az egy évvel korábbi időszakhoz képest nyolcvanötezerrel több újszülöttet jelent. Ugyanez alatt az idő alatt a halálozások száma 1,4 millió volt.