Amerikai Magyar Népszava, 1981. július-december (82. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-18 / 51. szám
jj v.. ami 18 OLDAL NYÍREGHÁZA, PÉCS SZÉPÜLŐ MAGYAR VÁROSOK Az elkövetkező években a Nyírség fővárosában a tervek szerint új városrész születik.A Nyíregyháza Újváros nevet viselő negyedet a szabolcsi megyeszékhely keleti részében alakítják ki. A debreceni Keletterv tervezői kollektívájának elképzeléseit a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói valósítják majd meg a debreceni házgyár elemeiből. Az előzetes tervek szerint a kivitelezők három ütemben ötezer új otthont építenek. Az elsőben 1985-ig csaknem ezernyolcszáz új lakást adnak át rendeltetésének. Harminc éves fennállását ünnepli az ország első énekzenei általános iskolája Kecskeméten, amelyben Kodály Zoltán irányításával, zenepedagógiai módszereivel 1950 ben kezdték meg a tanítást. Az azóta világhírűvé vált, gimnáziummal kibővített intézmény általános és középiskolai tagozatán 600 gyermek tanul. A kecskeméti példa követőkre talált itthon és külföldön. Magyarországon ma csaknem 130 ének-zene tagozatos iskola működik, és számos országban tanítanak Kodály módszereivel. Feltárták és megörökítették Pécs történelmi emlékhelyeit, a város irodalmi, zenei és mozgalmi életének legjelentősebb helyszíneit. A városi tanács támogatásával három kiadványban foglalták össze a munka eredményét, alapot teremtve a további kutatás számára. A város irodalmi emlékhelyeit Tüskés Tibor író dolgozta fel, összesen hatvan lakóházat és középületet, valamint egyéb olyan helyet kutatott fel, ahol hosszabb-rövidebb ideig valamelyik író vagy költő tartózkodott, illetve irodalmi társaság vagy folyóirat működött. Olyan nevek szerepelnek a sorban, mint Janus Pannonius, Galeotto Marzio, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Gárdonyi Géza, Babits Mihály, Juhász Gyula és Móricz Zsigmond. Nádor Tamás zenei szerkesztő száznál többmuzsikáló emlékhelyet ismertet munkájában. A Déryné utcában állt Pécs első kőszínháza, ahol 1846-ban Liszt Ferenc hangversenye-n , régi Pannónia szálló nagytermében sok neves művész szerepelt, köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, építkezéshez. Wellisch Hugó volt az építőmester, a kőfaragó mester pedig Král Gyula. A köveket szekerekkel a Jánoshegyi vendéglőig hordták, a vizet puttonyos kocsikon a Sváb-hegyről. Két esztendő, és a 26 méter magas kilátótornyot dr. Bárczy István polgármester átadta a városnak. (A mostani felújítási munkálatok körülbelül négy esztendeig tartanak majd.) Megyek felfelé a toronyba. Teleírt falak. Emlékkönyv-falak, emlékkönyv-padok, emlékkönyv-ablakok. Jelek, beírások, bevésések. „Czarevics Sándor 1947. IX. 15.” „Márta, apucika 1960.” De a menynyezeten is, a boltív alatt is. A vendéglősné panaszkodik: nemrég vették szerződésbe az üzletet, s most a toronykapun megcsikordult a zár. Ki jön fel egy bezárt tornyhoz kávéra, ebédre? Biztatom a vendéglősnél a szerelem! Én hiszem, torony nélkül is menni fog. □ □ Árpi bácsi toronyőri — gondnoki — lakásába vezet. A toronnyal szembe, a meredek oldalba építettek a gondnoknak későbben (előbb a torony földszintjén volt a lakása, de reumát kaptak a toronyőrök) házat. Panaszkodik Árpi bácsi: már csak három-négy csirkéje van, elvitték a rókák. Rókák a Jánoshegyen. És kukoricát is termelt a sziklák közt. Kibetonozott kis platókon megyünk a kertbe. De nicsak! A betonlapok közé fektetve márványlapok. Ez is a toronyból, a háború után... Elseprem, letisztítom a lapot, s betűzöm a hexameter sorokat: „Itt állt és nézett szét drága Erzsébet királynőnk...S míg itt elragadó látványon lelke merengett, Érzé, országnak szíve feléje dobog...” □ □ A királynő szobra (mert azt is állíttatták) vajon hol van? A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság — a torony gazdája — főigazgatója megnyugtat: Erzsébet Sülysápon van. Az igazgatóság egyik szoborraktárában. Az ötvenes évek elején került el a hegyről, ha majd elkészül a kilátótorony felújítása, ismét a helyére teszik. Megyek lefelé a hegyről. Dúdolom tovább a nótát:...Jaj Jani, szeretném hallani szerelmet vallani... Kisasszonyoknak, szép hölgyeknek erre még itt, jó pár évig kell várni. ---------------------------------------- A halmi főapátság levéltárába. Azt országos levéltárban sorra került, alapos vizsgálat végeredménye szerint a 926 éves okirat még nem szorul restaurálásra, tárolá- sának módját viszont megváltoz- tatják. A 95X140 centiméteres oklevelet évszázadokig összehajtogatva tartották, a jövőben viszont — a tudósok javaslatára — két üveglap között szétterítve tárolják. Az üveglapokat e célra tervezett speciális fémtokba illesztik, s így a kuttatóknak, ha tanulmányozzák, nem kell a tokjából kiemelniük, kézbe venniük. Az üveglapok közé zárt okiratot meghatározott hőmér-sékletű és páratartalmú helyiség-ben, különösen különleges pán-acélszekrényben őrzik. Paticsfalú hajdúházak Hat új tájházzal gyarapodot Hajdu-Bihar megye. A nép építészet hagyományait őrző épületekből öt Hajdúböszörményben áll. A nagy multi hajdúváros jellegzetes település formái szerint úgynevezett zugo alkotó épületek korhűen berendezve várják a jövő évtől , megyei idegenforgalmi hivata kempingjének részeként a vendégeket. A „zug” egyik érdekessége 1917-ben épült, egyko módos gazda háza volt. Oldalfalai paticsból, azaz a földbe leves cölöpökre vízszintesen rakott , betapasztott vesszőfonadékba készültek. A hatodik új tájház Hajdúnánáson található. Benn a város helytörténeti emléki kapnak helyet. ÓHAZAI ARCOK Megyek egymagam felé a toronyba. Az első fordulóknál még dúdolom a régi nótát: „János legyen, fenn a Jánoshegyen, estére oda várom...” De hová?! Mert a kilátótorony zárva. Kinézek az egyik betört ablakon, fagyos leveleket seper a teraszra a szél, lent a kapunál, kulcscsomóval a kezében Árpi bácsi, a toronyőr várja, hogy lejöjjek, írásos engedélyre nyitott csak toronykaput, öt perc csak, Árpi bácsi, még egyszer végigjárnám azt a 109 lépcsőfokot, amely felvezet (visavezet) ifjúságunk meszszilátó tornyába. Megöregedett a kilátó — korai vénség —, életveszélyes lett, kövei (azok a süttői, borosjenői terméskövek) meglazultak, lezuhanhatnak, le kellett hát zárni, a felújításhoz hozzá kell lárni. □ □ öregség ez? Hetvenegy esztendős csak, 1910 szeptemberében, Kisasszony napján avatták. Az újságok boldogan adták hírül: „A János-hegyi út messzelátó monumentális épülete”. ,,Egy újabb látványosság, melyet nem fog kikerülni senki, aki fővárosunkba lő, nem feledhet utas sem, ha övéinek budapesti élményeiről beszámol.” Helyén egy korhadásnak indult lépcsős alkotmány állt, midőn 1902-ben a szállodások nemzetközi kogresszusán a ,, Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartestülete” Glück Frigyes és Gundel János kezdeményezésére (s részint saját vagyonukból) elhatároztatott, hogy a Jánoshegy ormán, a vidék szépségéhez is illő, díszes kilátótorony örökítse meg Erzsébet királynő emlékét, aki gyakorta gyönyörködött e helyről a természet fennséges látképében! □ □ 1908 tavaszán kezdtek Schulek Frigyes tervei szerint az A TORONYŐR '* hAVASP'-aavi yoaMAJsha.'g AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ZALAEGERSZEG, SZOMBATHELY Művelődés a Dunántúlon Zalaegerszeg állandó színháza „Hevesi Sándor Színház” néven 1983 őszén kezdi meg működését. A volt megyei művelődési központ épületének színházzá történő átalakítása már megkezdődött. Az új kulturális intézmény prózai színház lesz, s társulata Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben, Zalaszentgróton és a megye más kulturális alközpontjaiban tartja előadásait. A lehetőségekhez mérten részt vállal a szomszédos Vas megye és Szlovénia magyar lakta területének színházi ellátásából is. Vas megye nemzetiségi területének helyzetéről és fejlődéséről tanácskoztak Szombathelyen. A megyében huszonhárom településen élnek nemzetiségiek: horvátok, szlovének, németek. Számuk mintegy tízezer. A foglalkoztatottság minden településen teljes. A gazdasági feltételek biztosítják az alapot a községek fejlődéséhez is. Művelődési ház, klubkönyvtár szinte minden településen van. Nemrég kapott korszerű művelődési házat Felsőcsatár és Horvátzsidány. Valamennyi községben befejeződött a járdaépítés, a főbb utak portalanítása. Az egészségügyi ellátás kiegyensúlyozott. A pedagógusok nemzetiségi pótlékban részesülnek, megfelelő szolgálati lakást, letelepedési engedélyt kapnak. Az iskolákban mindenütt oktatják a szlovén, szerb, a horvát, illetve a német irodalmi nyelvet. PANNONHALMA A tihanyi alapítólevél PANNONHALMA — Befejeződött a legrégibb magyar nyelvemlék az 1055-ben pergamentre írt tihanyi alapítólevél két évig tartó vizsgálata. Az 58 magyar szót és 9 ragot is tartalmazó latin nyelvű okirat, amely egyben a legrégibb finnugor nyelvemlék is, ismét visszakerült eredeti helyére, a pannon. ma Sí tsdiíí'soob 18Pr .itatná Fentek, 1981 december 18 HALÁLOZÁSOK Dr.Ormay László osztályvezető főorvos, 58 éves; Rézsi Gyuláné, Kozma Ilona költő, 8 éves; dr. Sziller Oszkár főorva Diszkay Lenke grafikusművész, a Magyar Képző és Iparművész Szövetség tagja, 57 éve Gergely Róbert a Magyar Díjfilmgyártó Vállalat igazgatója 54 éves; Bélteky Lajos arany diplomás gépészmérnök, a Vj TUKI tanácsadója, 80 éves; Györgyi Gyula, a volt Harangozó c. hetilap munkatársa, 3 éves; dr. Gelányi János, a Fővrosi Ruhaipari Vállalat ve főkönyvelője; Zsótér Bertál, ny. gépészmérnök, 75 éves; dj Tölgyesi Aranka tanárnő.