Amerikai Magyar Népszava, 1987 (88. évfolyam, 11-25. szám)

1987-03-13 / 11. szám

GORBACHEV JAVASLATA Felmerült az európai rakéták megsemmisítésének lehetősége GENF — Az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió egyetér­tésre jutott, hogy meghosszab­bítják a közepes hatótávolságú nukleáris lövedékekről folyó tárgyalásokat, miután Mikhail S. Gorbachev szovjet vezető ja­vaslatot tett az ebbe a kategó­riába tartozó szovjet és ameri­kai atomfegyverek megsemmi­sítésére Európában. A nagy hatótávolságú löve­dékek csökkentéséről és az űr­fegyverkezésről szóló megbe­szélések az eredeti tervnek megfelelően szünetelni fognak, jelentette be az Egyesült Álla­mok genfi küldöttségének szó­vivője. Gorbachev javaslatában egy azonnali megegyezés lehe­tőségét vázolta fel, amely meg­semmisítené az 500 szovjet és amerikai közepes hatótávolsá­gú nukleáris lövedéket Európá­ban, és mindkét fél hasonló nukleáris arzenálját 100 robba­nófejre korlátozná Európán kí­vül. Az új javaslattal a Szovjet­unió változtatott korábbi, a ta­valy októberben Reykjavíkban elfoglalt álláspontján. Akkor Moszkva ragaszkodott hozzá, hogy a közepes hatótávolságú lövedékekre vonatkozó meg­egyezés része legyen egy átfogó leszerelési egyezménynek, amely a nagy hatótávolságú vagy stratégiai atomfegyverek­re és az űrfegyverrendszerekre is kiterjedne. Moszkva készen áll külön­választani a közepes hatótávol­ságú lövedékek kérdését a stra­tégiai fegyverek és az űrfegyve­rek csökkentésétől, jelentette be Gorbachev. Várhatóan az Egyesült Ál­lamok is hamarosan benyújtja saját javaslatát a közepes ható­­távolságú nukleáris lövedékek csökkentésére, amit aztán a szovjet illetve az amerikai ja­vaslat közötti különbségek elsi­mítására irányuló tárgyalások követhetnek. E megbeszélések egyik fő témája minden bizony­nyal az lesz, hogyan ellenőriz­hetik egy esetleges egyezmény betartását. Noha az amerikai küldött­ség nem adott gyors értékelést a szovjet javaslatról, a genfi tárgyalásokat figyelemmel kö­(Folytatás a 25. oldalon) „MAGÁNKÜLPOLITIKA” A Tower-jelentés bírálja Reagant és munkatársait WASHINGTON . Egy rendkívüli vizsgálóbizottság zárkózott, az események ala­kulását követni képtelen em­berként jellemzi Reagan elnö­­­ki sem irányítani, sem igazán megérteni nem volt ké­pes az Iránnal folytatott titkos fegyverkereskedelem jelentősé­gét és lehetséges következmé­nyeit. John G. Tower egykori re­publikánus szenátor, akit maga Reagan elnök nevezett ki az iráni botrányt kivizsgáló bi­zottság élére, a testület jelenté­sének nyilvánosságra hozatala alkalmából tartott sajtótájé­koztatón kijelentette, hogy ,,az elnök kétségtelenül nem értette e művelet sajátosságait, nem tudta, kik vesznek részt benne és tulajdonképpen mi törté­nik”. A Tower Bizottság jelentése különösen kritikus az elnök munkatársaival szemben, akik végső soron az­ egész ügyet kez­deményezték és kivitelezték, így többek között nagyon bírá­­lóan szól Donald T. Regan (időközben lemondatott) Fehér Ház-i személyzeti főnökről, (Folytatás a 6. oldalon) Ara: 75 cent 28 OLDAL • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE • PUBLISHED EVERY FRIDAY 11. SZÁM NEW YORK • NEW JERSEY • CONNECTICUT • FLORIDA 1987. március 13., péntek 88. évfolyam 88th Year E HETI SZÁMUNKBAN: Avar műhelyben készült a Szent Korona? — új elképzelés a korona keletkezéséről írásunk a 21. oldalon Krúdy Gyula: „Mit kíván a magyar nemzet?” a 17. oldalon Folytatódik a reform? A kínai vezetők ezt erőlgetik Schultz külügyminiszternek riport a 9. oldalon Keresztrejtvény a 26. oldalon AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÉRDEKÉBEN A képviselők levele Shultz külügyminiszterhez WASHINGTON­­ 1987. február 4-én Donald E. Lukens (R. Ohio) képviselő levéllel for­dult George Shultz külügymi­niszterhez, amelyben elítélte az erdélyi magyarság emberi, kul­­turális és nemzeti önrendelke­zési jogait sértő román intéz­kedéseket. A levelet idáig 50 képviselő írta alá, és reméljük, hogy március végéig a Ház többsége aláírja a levelet, ame­lyet akkor beküldenek a kül­ügyminiszterhez. A levél szövege így hangzik: „Kedves Külügyminiszter Úr! Kollegáimmal együtt sür­gősen felhívjuk figyelmét arra, hogy Romániában a 2,5 millió­nyi magyarság és más nemzeti kisebbségek emberi, kulturális és önrendelkezési jogait állam­­dóan megsértik.­­ Az 1947-es párizsi béke­­szerződéssel, az Emberi és Pool­­gárjogok Nemzetközi Alapok­mányával és az 1975-ös Helsin­ki Nyilatkozattal ellentétben, a Román Szocialista Köztársa­ság kormánya jóformán meg­szüntette a magyar nyelvű ok­tatást a főiskolákban és szá­mos magyar tagozatot zárt be a középiskolákban, sőt az elemi iskolákban is. Megszüntette továbbá a magyar nyelvű taní­tóképzést is. A magyar kultu­rális szervezeteket beolvasztot­ták a román egyesületekbe, ahol csak a román kultúrát tol­mácsolhatják magyar nyelven. 1981 óta az elnemzetlenítés po­litikája fokozódik. A rendőrterror keze min­denüvé elér. A három magyar többségű megyében (Hargita. (Folytatás az 5. oldalon) Néhány sorban... MOSZKVA — Titkosrendő­rök bántalmazták és erőszak­kal egy moszkvai pszichiátriai klinikára vitték Serafim Yevsy­­ukov­ot, aki kilenc éve harcol azért, hogy emigrálhasson a Szovjetunióból, mondta Yevsy­­ukov lánya, akinek beszámoló­ját egy amerikai újságíró is megerősítette. Yevsyukov ko­rábban légiirányító volt, és alig egy hónapja engedték ki egy el­megyógyintézetből, ahol azért tartották benn erőszakkal, mert nyilvánosan tiltakozott kivándorlási kérelmének meg­tagadása és fiának kényszer­munkatáborra ítélése miatt. Miután kieresztették, ismét tüntetni kezdett a kivándorlá­si engedély megadásáért, és a legfrisebb értesülés szerint me­gint elmegyógyintézetbe zárták.

Next