Amerikai Magyar Népszava, 1993 (94. évfolyam, 1-42. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Göncz Árpád rádiónyilatkozata A nyomás ellenére sem mond le BUDAPEST , 1992 a stagnálás éve volt Magyaror­szágon, a politikai élet hang­jának eldurvulása miatt bi­­zonyos mértékben még rosz­­szabb is volt, mint az előző esztendő, mondta rádiónyi­latkozatában Göncz Árpád köztársasági elnök, aki kü­lönösen fájdalmasnak ne­vezte az 1989-ben elhatáro­zott közös erőfeszítések hiá­nyát. Annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar politikai életben a hétközna­pi ember eltűnt az elit szem­határából. A magyar társa­dalmat érettnek tartja, az államtól független polgárság fantasztikus áldozatokra ké­pes, szeretné azonban, ha ezt elismernék, és a politika belátná, hogy az állampol­gár tartja fenn az országot. Az elnök kizártnak ne­vezte, hogy Magyarország belátható időn belül hábo­rúba bonyolódjon, mert egy­részt a magyar társadalom ezt nem tűrné, másrészt pe­dig sem a katonai sem a po­litikai helyzet nem olyan, hogy ezt bármely környező ország megengedhetné. A visszarendeződés, a szélsőbal hatalomátvétele a köztársasági elnök szerint az egykori Szovjetunió terüle­tén kívül elképzelhetetlen, mert a sztálinizmust átélt országok történelmi tapasz­talata ezt nem engedi meg, nincs már támogató hata­lom sem és ilyet Európa sem tűrne. A médiaháború fejlemé­nyeire vonatkozó kérdésre válaszolva az elnök emlékez­tetett arra, hogy benyújtott a parlamentnek egy indít­ványt, amely eltávolítaná a nemzeti médiák vezetőinek kinevezését a kormánytól is és az államfőtől is. A rádió és a tv pártatlanságát véle­ménye szerint törvénnyel kell biztosítani. Megerősítette: a nyomás ellenére sem mond le, ha vannak is olyanok, akiknek nem tetszik, amit neki a lel­kiismerete diktál, és amit ő az alkotmány talaján állva helyesnek tart. Magyarország jövőjével a térség és Európa jövőjét épít­jük, mondta végül, mert ,,nem kölönc akarunk lenni Európa nyakán, hanem erő­forrás.” A Wall Street Journal Magyarországról ,, Nacionalizmus veszélyezteti a békét ” NEW YORK - A Wall Street Journal több hasábos cikkben számol be Magyar­­országról, s a körülötte ki­alakult politikai konfliktus­ról. Bevezetőben a lap el­mondja, hogy a kommuniz­mustól megszabadult kelet­európai országok közül úgy tűnt, hogy Magyarország van a legjobb helyzetben: már ekkor a kapitalizmus felé hajlott, az országban nem voltak sem komoly bel­ső politikai harcok, sem ide­genek. Bár mindössze 10 mil­lió lakosa van, a Nyugat tel­jes kelet-európai befekteté­sének felét, 7 billió dollárt vonzotta magához. Azonban az optimisták most már nem ignorálhat­­ják azt a tényt, hogy a kom­munizmus 42 éve eltemette annak a nagy létszámú ma­gyarnak az ügyét, akik most Szerbiában, Romániában és Szlovákiában volt kommu­nistákból nacionalistákká vált túlbuzgó vezetők alatt élnek. A lap meglátása szerint az Európában kialakulóban lévő konfliktusok egyike Magyarország és szomszédai között jöhet létre. A cikkíró figyelmét ezek után egy magyar falu felé fordítja, amelynek létét 776 éven át a Duna biztosította, amíg az egy októberi napon el nem tűnt. Szlovákia gátat épített saját területén ahová a folyót, amely eddig a ha­tárt képezte, eltérítete. „Mint a vonat, amit mellék­­vágányra tereltek” úgy vo­nul egy csatornán át a szlo­vák erőműhöz. Csak 15 mér­földdel lejjebb csatlakozik új­ra medréhez, s ezzel 60,000 (Folytatás a 24. oldalon) — 680 í n 'y.:nftsíf(i)ifi íi-in >/ o o í ;< o (( o ,i * h o. i > o h n u5 w y ínmow * fy '{'.6 Í0SÍ0 Hl OH L 0 9 Second Class Postage paid in Cleveland. Ohio - Postmaster send all ^ address changes to: 8140 Mayfield Rd., Chesterland, OH 44026-2441 US $1.50 Can $1.75 AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE’S VOICE Amerikai Magyar Népszava 94. ÉVFOLYAM. VOL. 94, NO 1. 1993. január 1., péntek AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE - MAGYAR NYELVŰ ORSZÁGOS HETILAP CIRCULATION NATIONALLY AND IN CANADA - PUBLISHED EVERY FRIDAY - WEEKLY ENGLISH SECTION Tengerészgyalogosok Szomália belsejében MOGADISHU — Az amerikai vezetésű Szomáliai katonai művelet közelebb került célja elérésére, ami­kor megindultak az ország belseje felé, hogy védelmet nyújtsanak az élelmiszer­­szállításhoz az éhínség súj­totta területek felé. A konvoj francia és ame­rikai katonáit az út elején nagy meglepetés érte: szik­kadt, sivatagos tájak he­lyett pompásan zöldelő me­zők és kukoricások mellett haladtak el, s nagy teve- és tehéncsordákkal találkoztak. Egyre világosabbá válik, hogy az éhínséget szinte ki­zárólag a polgárháború okozza és csak nagyon kevés szerepe van a két évig tartó aszálynak, amely múlt ősz­szel véget ért. A jól táplált lakosság mindenütt barátságosan fo­gadta az állig felfegyver­zett tengerészgyalogosokat. Éhező persze bőven van, de a mentőszolgálatok em­berei mondják, hogy míg szeptemberben naponta szá­zan haltak éhen, ma már csak havonta ötvenen. Az élelem eddig is bősé­­(Foly­tatás a 24. oldalon)

Next