Amerikai Magyar Népszava, 1993 (94. évfolyam, 1-42. szám)

1993-01-01 / 1. szám

2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG Amerikai Magyar Népszava AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE S VOICE AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 023-960) S zabadság LIBERTY AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 531740) Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. Publisher: CATHY PAKSI Editor: EVA NADAI Business Manager: JUDITH C. PAKSI English Ed.: JUDITH FLIEGLER Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és kiadóhivatal LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD ROAD, CHESTERLAND, OH 44026-2441 Telefon: (216) 7297200____________FAX: (216) 729-7250 Send advertisements, payments and correspondence to the above address. Hirdetéseket, pénzkfildeményeket és levelezéseket a fenti címre kérjük küldeni POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD RD., CHESTERLAND, OH 44026-2441 Subscription Rates — Előfizetési árak U.S. Canada Europe Egy évre (1 yr) US $45.00 Can $54.00 US $54.00 Fél évre (1/2 yr) US $24.50 Can $30.00 US $30.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO Minden jog fenntartva — All rights reserved íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nagy ára lenne a szabad iskolaválasztásnak A választási kampány során Bush elnök lelkesen érvelt a szabad iskolaválasz­tás mellett. „Nem lehet az oktatáson javítani, ha az is­kolai bürokrácia irányít min­dent, ezért javasoltunk egy új programot,” jelentet­te ki a második elnöki vita során. „Ez úgy szól, hogy adjunk a szülőknek válasz­tékot... lehet állami („pub­lic”) magán és felekezeti iskola”. Kampány­beszédei­ben kigúnyolta Bill Clintont, mert ellenzi „a gyerekek programját”, amely abból állt volna, hogy minden tanuló kap egy ezerdolláros csekket, amellyel odamegy tanulni, ahova akar. „Nem Clinton kormányzó fogja megmondani nekünk, hogy országszerte hogyan mű­ködjenek az iskolák”, mondta egy gyűlésen North Carolina-ban. Nos, ez a rovat is kapás­ból jó ötletnek találta azt az elképzelést, hogy minden is­kolásgyerek tanuljon ott, ahol akar, az egészséges ver­seny majd megtanítja a „public school”-okat kesz­tyűbe dudálni. Ha nem ja­vulnak, majd senki sem jár oda, becsukhatják kapuikat. Mind majdnem mindig, az egyszerű és logikus vá­laszról most is kiderült, hogy se nem egyszerű, se nem logikus. A voucher­­kiosztásra buzdító lelkes beszédeket manapság a kon­zervatív republikánusok is hidegen fogadják. Jobban meggondolva a dolgot ugyanis szkeptikusok lettek az iskolaválasztás üdvözítő eredményéval kapcsolatban. A szabad választás elleni liberális érv úgy szól, hogy ezzel elvonnák a pénzt az adókból fenntartott iskolák­tól, de a szegények továbbra is a rossz iskolákban ragad­nak, hiszen manapság évi ezer dollárból nem lehet ug­rálni, lehetetlen jó iskolába kerülni. A konzervatívok azonban nem a public school-t féltik, hanem­­ a magániskolákat. Ha jobban belegondo­lunk a dologba, rájövünk ugyanis arra, hogy ameny­­nyiben a gyerekek kincstári pénzzel iratkoznak be, az is­kolák állami, illetve szövet­ségi ellenőrzés alá kerülnek — ettől mentsen meg az Isten minden intézményt. Abban a pillanatban, hogy föderális pénzek folynak pri­vát kasszába, a kormány máris betette a lábát. Meg­érkezik a washingtoni regu­lációk özöne: mit, hogyan és mely tankönyvekből kell tanítani, kit kell felvenni, milyen színű diákból hány százalékot, hetenként hány­szor kell elmagyarázni az óv­szerek korrekt használatát, és így tovább. A szabad iskolaválasztás adópénzzel megtoldva rövi­desen odavezetne, hogy a magániskolák ugyanúgy fes­tenének mint a nyilvános is­kolák. Mindez nem valami jós­lat vagy hipotézis. Ez tör­tént egy sor privát felsőokta­tási intézménnyel. A kormány azzal az indokkal, hogy a diákok egy része kormányse­gélyben részesül, a szabály­zatok, előírások, „affirma­tive action” programok és a kötelező adminisztráció any­­ngi követelményével állt elő, hogy — különösen kisebb főiskolák közül — jónéhány inkább lemondott a wa­shingtoni áldatlan segélyről. Az iskolák szabad meg­választása azonban bizonyá­ra lekerül a napirendről. Clinton ellenzi, és a demok­rata többségű Kongresszus nyilván nem fogja ráerősza­kolni. S az előbb felvázolt okok miatt a republikánu­sok lelkesedése is apadóban van. Igen valószínű, hogy ha Busht újraválasztották vol­na, a szabad iskolaválasztás akkor sem valósult volna meg. Nádai Éva Clinton gazdasági konferenciája Ahol mindenki mást akar LITTLE ROCK, Ark. — Két napos nagyméretű gazdasági konferenciát tar­tott Bill Clinton, amelyre közgazdászok, az üzleti élet vezetői, szakszervezeti em­berek és sokan mások voltak hivatalosak, hogy fejtsék ki nézeteiket arról, hogyan kellene az ország gazdasági problémáit megoldani. Az összejövetelen egyetlen vilá­gos közmegegyezés alakult ki: a növekedést kell serken­teni rövid távon, míg a de­ficit csökkentését tűzni ki célul hosszú távon. Csak ép­pen mindezek megvalósítá­sára voltak a tanácsok ve­gyesek, egymásnak ellent­mondók. A javaslatok a pár millió dolláros programoktól a 800 millió dollárt igénylő út-, híd- és vasútépítésig terjed­tek, a deficit redukálást pe­dig volt aki azonnal meg­kezdte volna, míg mások csak sok év múlva. Kétségtelen, hogy dicsé­retes törekvés minél több vé­leményt meghallgatni, de néha ez nem vezet a legjobb döntéshez. Végeredmény­ben ha elég sok emberre fi­gyelünk, előbb-utóbb nincs az a nézet és annak ellen­kezője, amely el ne hangoz­na. Egyelőre hát Clinton még nem döntött a legfon­tosabb kérdésekben, melyek legyenek azok a kormány­­programok, amelyeket csök­kent vagy megszüntet és mi­féle adókat hajtson be a de­ficit redukálására? Az üzleti élet vezetői, akiknek nagy többsége re­publikánus, vegyes érzések­kel távozott a konferenciá­ról. Egyrészt igen nagy be­nyomást keltett az újonnan választott elnök tudása a problémák széles skálájával kapcsolatban, másrészt nem derült ki, hogy az elhang­zott alternatívák közül melyik az, amely szívéhez legközelebb áll. Úgy tűnt, hogy bár a választási kam­pány alatt Clinton határo­zott programmal állt elő, mégsem igazán biztos ab­ban, hogy a különböző lehe­tőségek közül melyiket vá­lassza. 1993. január 1., péntek TARTALOMJEGYZÉK Angol nyelvlecke.........28. old. Apróhirdetés....30-31-32. old. Csillagok.....................28. old. Egészség.....................22. old. English Section......19-20. old. Eseménynaptár..........29. old. Figyelő........................ 17. old. Financial................. Keresztrejtvény..........29. old. Kérdezz-f­eletek..........23. old. Konyhasarok.......... Levelesláda.................26. old. Névnapok...................18. old. Reménység hangja.......30. old. Social Security.............27. old. 325 millió elnökválasztásra WASHINGTON­­ Ösz­­szesen 325 millió dollárt köl­töttek a jelöltek és a pártok az 1992-es elnökválasztásra, de csökkent az egy dolláros jövedelemadó leírás erre a célra, jelentette a Federal Election Commission, a szö­vetségi kormány választási bizottsága. _ 1992-re adóbevallásán az összes adófizető kevesebb mint 19 százaléka pipálta le azt az egy dollárt, melyet politikai célokra lehet fordí­tani.

Next