Amerikai Magyar Népszava, 1993 (94. évfolyam, 1-42. szám)
1993-01-01 / 1. szám
2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG Amerikai Magyar Népszava AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE S VOICE AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 023-960) S zabadság LIBERTY AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE (USPS 531740) Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. Publisher: CATHY PAKSI Editor: EVA NADAI Business Manager: JUDITH C. PAKSI English Ed.: JUDITH FLIEGLER Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és kiadóhivatal LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD ROAD, CHESTERLAND, OH 44026-2441 Telefon: (216) 7297200____________FAX: (216) 729-7250 Send advertisements, payments and correspondence to the above address. Hirdetéseket, pénzkfildeményeket és levelezéseket a fenti címre kérjük küldeni POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 8140 MAYFIELD RD., CHESTERLAND, OH 44026-2441 Subscription Rates — Előfizetési árak U.S. Canada Europe Egy évre (1 yr) US $45.00 Can $54.00 US $54.00 Fél évre (1/2 yr) US $24.50 Can $30.00 US $30.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO Minden jog fenntartva — All rights reserved íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nagy ára lenne a szabad iskolaválasztásnak A választási kampány során Bush elnök lelkesen érvelt a szabad iskolaválasztás mellett. „Nem lehet az oktatáson javítani, ha az iskolai bürokrácia irányít mindent, ezért javasoltunk egy új programot,” jelentette ki a második elnöki vita során. „Ez úgy szól, hogy adjunk a szülőknek választékot... lehet állami („public”) magán és felekezeti iskola”. Kampánybeszédeiben kigúnyolta Bill Clintont, mert ellenzi „a gyerekek programját”, amely abból állt volna, hogy minden tanuló kap egy ezerdolláros csekket, amellyel odamegy tanulni, ahova akar. „Nem Clinton kormányzó fogja megmondani nekünk, hogy országszerte hogyan működjenek az iskolák”, mondta egy gyűlésen North Carolina-ban. Nos, ez a rovat is kapásból jó ötletnek találta azt az elképzelést, hogy minden iskolásgyerek tanuljon ott, ahol akar, az egészséges verseny majd megtanítja a „public school”-okat kesztyűbe dudálni. Ha nem javulnak, majd senki sem jár oda, becsukhatják kapuikat. Mind majdnem mindig, az egyszerű és logikus válaszról most is kiderült, hogy se nem egyszerű, se nem logikus. A voucherkiosztásra buzdító lelkes beszédeket manapság a konzervatív republikánusok is hidegen fogadják. Jobban meggondolva a dolgot ugyanis szkeptikusok lettek az iskolaválasztás üdvözítő eredményéval kapcsolatban. A szabad választás elleni liberális érv úgy szól, hogy ezzel elvonnák a pénzt az adókból fenntartott iskoláktól, de a szegények továbbra is a rossz iskolákban ragadnak, hiszen manapság évi ezer dollárból nem lehet ugrálni, lehetetlen jó iskolába kerülni. A konzervatívok azonban nem a public school-t féltik, hanem a magániskolákat. Ha jobban belegondolunk a dologba, rájövünk ugyanis arra, hogy amenynyiben a gyerekek kincstári pénzzel iratkoznak be, az iskolák állami, illetve szövetségi ellenőrzés alá kerülnek — ettől mentsen meg az Isten minden intézményt. Abban a pillanatban, hogy föderális pénzek folynak privát kasszába, a kormány máris betette a lábát. Megérkezik a washingtoni regulációk özöne: mit, hogyan és mely tankönyvekből kell tanítani, kit kell felvenni, milyen színű diákból hány százalékot, hetenként hányszor kell elmagyarázni az óvszerek korrekt használatát, és így tovább. A szabad iskolaválasztás adópénzzel megtoldva rövidesen odavezetne, hogy a magániskolák ugyanúgy festenének mint a nyilvános iskolák. Mindez nem valami jóslat vagy hipotézis. Ez történt egy sor privát felsőoktatási intézménnyel. A kormány azzal az indokkal, hogy a diákok egy része kormánysegélyben részesül, a szabályzatok, előírások, „affirmative action” programok és a kötelező adminisztráció anyngi követelményével állt elő, hogy — különösen kisebb főiskolák közül — jónéhány inkább lemondott a washingtoni áldatlan segélyről. Az iskolák szabad megválasztása azonban bizonyára lekerül a napirendről. Clinton ellenzi, és a demokrata többségű Kongresszus nyilván nem fogja ráerőszakolni. S az előbb felvázolt okok miatt a republikánusok lelkesedése is apadóban van. Igen valószínű, hogy ha Busht újraválasztották volna, a szabad iskolaválasztás akkor sem valósult volna meg. Nádai Éva Clinton gazdasági konferenciája Ahol mindenki mást akar LITTLE ROCK, Ark. — Két napos nagyméretű gazdasági konferenciát tartott Bill Clinton, amelyre közgazdászok, az üzleti élet vezetői, szakszervezeti emberek és sokan mások voltak hivatalosak, hogy fejtsék ki nézeteiket arról, hogyan kellene az ország gazdasági problémáit megoldani. Az összejövetelen egyetlen világos közmegegyezés alakult ki: a növekedést kell serkenteni rövid távon, míg a deficit csökkentését tűzni ki célul hosszú távon. Csak éppen mindezek megvalósítására voltak a tanácsok vegyesek, egymásnak ellentmondók. A javaslatok a pár millió dolláros programoktól a 800 millió dollárt igénylő út-, híd- és vasútépítésig terjedtek, a deficit redukálást pedig volt aki azonnal megkezdte volna, míg mások csak sok év múlva. Kétségtelen, hogy dicséretes törekvés minél több véleményt meghallgatni, de néha ez nem vezet a legjobb döntéshez. Végeredményben ha elég sok emberre figyelünk, előbb-utóbb nincs az a nézet és annak ellenkezője, amely el ne hangozna. Egyelőre hát Clinton még nem döntött a legfontosabb kérdésekben, melyek legyenek azok a kormányprogramok, amelyeket csökkent vagy megszüntet és miféle adókat hajtson be a deficit redukálására? Az üzleti élet vezetői, akiknek nagy többsége republikánus, vegyes érzésekkel távozott a konferenciáról. Egyrészt igen nagy benyomást keltett az újonnan választott elnök tudása a problémák széles skálájával kapcsolatban, másrészt nem derült ki, hogy az elhangzott alternatívák közül melyik az, amely szívéhez legközelebb áll. Úgy tűnt, hogy bár a választási kampány alatt Clinton határozott programmal állt elő, mégsem igazán biztos abban, hogy a különböző lehetőségek közül melyiket válassza. 1993. január 1., péntek TARTALOMJEGYZÉK Angol nyelvlecke.........28. old. Apróhirdetés....30-31-32. old. Csillagok.....................28. old. Egészség.....................22. old. English Section......19-20. old. Eseménynaptár..........29. old. Figyelő........................ 17. old. Financial................. Keresztrejtvény..........29. old. Kérdezz-feletek..........23. old. Konyhasarok.......... Levelesláda.................26. old. Névnapok...................18. old. Reménység hangja.......30. old. Social Security.............27. old. 325 millió elnökválasztásra WASHINGTON Öszszesen 325 millió dollárt költöttek a jelöltek és a pártok az 1992-es elnökválasztásra, de csökkent az egy dolláros jövedelemadó leírás erre a célra, jelentette a Federal Election Commission, a szövetségi kormány választási bizottsága. _ 1992-re adóbevallásán az összes adófizető kevesebb mint 19 százaléka pipálta le azt az egy dollárt, melyet politikai célokra lehet fordítani.