Amerikai Magyar Világ, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-14 / 20. szám
12. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG MAGYAR TÁJAK: A bikavér hazája: Eged Évente a turisták százezrei keresik fel a Mátra és a Bükk hegység között fekvő, műemlékekben, történelmi nevezetességekben gazdag és borairól is messze földön híres Eger városát. . A város a szőlőskertek körüli völgyben települt. Szélső házai fölé mintegy 500 méter magasra emelkedik az Eged hegy, amelyre csaknem a tetőig fölfutnak a szőlőültetvények. Ez a hegy évszázadokkal ezelőtt és ma is a borok klasszikus termőhelye, a nemzetközi hírű egri borvidék központja és reprezentánsa, Közép-Európa legmagasabb szőlőskertje. A kedvező vulkanikus talaj és az éghajlati viszonyok tették alkalmassá ezt a vidéket a szőlőtermelésre. A déli és a nyugati lejtőkön, a “vevőkön” érvényesül legjobban a napsütéses napok melegének érlelő hatása. A szőlőkultúra korára jellemző, hogy 1951- ben Egeden találták meg az első hazai vadszőlő lenyomatot, amelyet ma az egri Dobó István vármúzeumban őriznek. Ez a vadszőlő feltehetően mintegy 25-30 millió évvel ezelőtt élt ezen a tájon . . . Az egri borvidéknek hoszszú története van. Könyvek, monográfiák, cikkek sokasága őrzi múltját. Jelentőségét és rangját a szívós emberi munkának és leleményességnek köszönheti. Az egri parasztság áldozatkész munkájának, hozzáértésének és nem utolsó sorban jelentős anyagi befektetésének eredménye, hogy az évek során Eger a minőségi vörösbor termelés világbázisa lett. A zamatos, fűszer és szarvágokban gazdag Bikavér hazája az Eged hegy, amelynek oldalában ma az Eger Gyöngyösvidéki Pincegazdaság szőlői sorakoznak. Már az 1500-as években is az egri vörösbortermő helyek büszkeségeként emlegették az Egedet. Tulajdonképpen innen indult el a Bikavér világhódító útjára, amely Eger nevét ismertté tette a minőségi bortermelésben. A feljegyzések szerint 1864-ben Triesztből az Óceánon át szállították az egri Bikavért New Yorkba. A leírás szerint a palackokba töltött Bikavér kiválóan bírta az utat és szilében, füzében, jellegében válozatlan maradt a hosszú utalás után is. Főként szepességi és kassai kereskedők zúdították az egri borokat posztót, valamint értékes fémet vásároltak érte. Az Egeden virágzó szőlőkultúrát az 1880-as években a filoxéra teljesen elpusztította. A minőségi vörösbor termelés visszaesett. Az egri parasztság szőlőhöz való ragaszkodása azonban elősegítette, hogy ismét felepíthettek szőlőt a dombokon. Az Eged azonban kopáran maradt, benőtte a bozót, a gaz. Senki sem gondolt a hely korábbi rangos múltjára, arra, hogy ismét be kellene telepíteni vörösbor szőlőfajtákkal. A háború után elhanyagolt szőlőkultúrát örökölt a város, csak kisüzemi szőlőket műveltek a környéken, majd a helytelen gazdaságpolitika eredményeként sokhelyütt kivágták a szőlőskerteket. Mégis ebben a kritkus időszakban merült fel a gondolat, hogy az Egedet százévi pusztulás után vissza kell hódítani a természettől. A tervek hamarosan el is készültek és megindult a rekonstrukciós munka is. Ekkor már az illetékesek is felismerték az Eged hegy jelentőségét és lehetővé tették olyan szőlőskertek kialakítását, amelyek nagyüzemi módon géppel művelhetők és így azok természetesen a hagyományosnál nagyobb termésátlagokat is adnak. Elsősorban kadarkát ültettek a hegyre, de a kadarkás kertek mellett ott vannak a Medoc noir, a kékfrankos és a cabernet táblák is, ezek a szőlőfajták ugyanis köztudomásúan a kadarka mellett a bikavér nélkülözhetetlen alapanyagai. A hegyoldal ma termőtáblákkal és friss szőlőtelepítésekkel telt. A magasművelésű szőlősorok egészen a hegygerincig futnak, azután néhány méternyi erdő következik. Szőlő és erdő. A két kultúra harmonikusan találkozik az Eged oldalában. Kövek közé ültették a szőlőt. Az egri öregek szerint: “A köveknek köszönhető a bikavér páratlan zamata. Nappal beisszák a meleget és éjszaka a tőkékre sugározzák HÍREK az utódállamokból Vörösmarty-estét tartott a kolozsvári Állami Magyar Színház. A költő verseit Antal Árpád válogatta, a műsort Balogh Éva rendezte. * * * Nagyszalontán az Arany János líceum diákjai bemutatták ballada-műsorukat. Néhány Arany-balladán kívül (Vörös Rébék, Walesibárdok, Tetemrehívás, A hamis tanú, Szondy két apródja, Tengerihántás) Sinka István, George Coșbuc, St. D. Josif, Kányádi Sándor és Gellért Sándor egyegy alkotása is szerepelt a műsoron. * * * A felvidéki Nagydaróc színjátszó csoportja bemutatta Tabi László Spanyolul tudni kell című háromfelvonásos SIMAI MIHÁLY: A KENYÉRSZEGŐ ASSZONY BALLADÁJA és fogyta vala baljával csak fogta a nagy kenyeret a sújtó penge időben mint pajzsot a nagy kenyeret S mint aki tudja ez a pajzs csak más oltalma lehet csak szegte hitszegés idején csak szelte a nagy kenyeret és úgy lett egyre koprább szomorúbb védtelenebb úgy lett őszebb ahogy a kenyér fogyott és feketedett s csak fogta vala baljával a késhegy-kereszteket rajozlta a kenyérre szive fölé szivéhez mind közelebb s megtörtént-e az a mozdulat? vagy csak a révült képzelet játéka hogy akkor hogy végül verdeső szivét szegte meg? hol van már az az idő? de hol van a hét telhetetlen gyerek most mikor úgy fáj az anyaság mint kenyérnek az éhesek? isGT 'V36TI*e-' vígjátékot. A darabbal három más községben is felléptek. * * * Kolozsvárról érkezett gyászjelentés adja hírül, hogy Antal Dániel életének 74-ik esztendejében meghalt. Özvegye, barátai, nagyszámú olvasói, egykori tanítványai gyászolják. A kolozsvári Házsongárdi temetőben kapott végső nyughelyet. Antal Dániel jómódú szatmári polgárcsaládból származott, mezőgazdász lett, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tanfolyamán valamikor parasztok százait oktatta a korszerű földművelésre. •Is * ! Az érsekújvári Kossuthszobrot, valamint a Czuczor Gergely-szobrot 1906. június 17-én lepelezték le. Alkotójuk, Székely (Weise) Ernő volt, aki 1870 körül született. Pontos életrajzi adatait hatéves kutatás után sem sikerült megtalálnia dr. Ádámfy József Kossuth-szobor kutatónak, aki kéri mindazokat, akik felvilágosítást tudnak adni, értesítsék őt Szeged, Zrinyi utca 9. címen. * * * Megjelent a legújabb jugoszláviai magyar folyóirat, a Létünk első száma. Társadalom, tudomány, kultúra — e három terület kérdéseivel kíván foglalkozni, tudományos igénnyel. “Folyóiratunkat társadalmi környezetünk igénye szülte. Az az igény, hogy teljesebben, átfogóban és többet tudjunk meg magunkról, környezetünkről és egész társadalmunkról ...” — írja a bevezető cikk. NEM FONTOS de Érdekes Egy kölni ház alapozásának földmunkái közben, a régészet történetében egyedülálló leletre bukkantak: egy római szarkofágra s benne papucsformájú, művészien kidolgozott, teljesen ép üvegedényekre. A régészek megállapították, hogy a különös üvegpapucsok egy, az időszámításunk utáni III. században élt római kereskedő ünnepi asztalát díszíthették. A kupák szerepét töltötték be, ezekből itták a bort. * * * Ausztriában “Anti-Schock” elnevezéssel új felépítésű sibotot hoztak forgalomba. A sibot teleszkópszerűen rugózott, így az egyébként teljes erővel a kézcsuklóra és a vállakra ható legkeményebb lökéseket is tompítja, illetőleg teljesen felfogja. Ezenkívül megtoláskor és startkor kezdősebességet ad a síelőnek. 0 HAZAI KRÓNIKA VERSENY A SZÉP MAGYAR KIEJTÉSÉRT Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megrendezték a “Szép magyar kiejtés” verseny idei döntőjét. A vetélkedőn a bölcsészeti, a természettudományi és a jogtudományi kar hallgatói nagy számban vettek részt, s amint Bárczi Géza Kossuth- és Állami-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a zsűri elnöke megállapította: a nemes verseny résztvevői valamennyien magas színvonalon tettek bizonyságot nyelvünk ismeretéről. A húsz döntőbe jutott egyetemi hallgató közül az első díjat Vádorfi László első éves magyar-orosz szakos, a 11. díjat Rónai Béla másodéves angol-magyar szakos, a 111. díjat pedig—megosztva — Szabó András első éves és Nagy Annamária másodéves magyar-népművelés szakos bölcsész-hallgatók nyerték. KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKÉREM A Kecskeméti Vársi Tanács új díjakat alapított a helyi zenei, tudományos,művészeti és gazdasági életben kiemelkedő eredményt elért személyek munkájának elismerésére. A Kodály Zoltán emlékérmet a nagy zeneszerző születésének évfordulóján adja ki a Tanács. A művészeti emlékérmet a hagyományos őszitéli képzőművészeti tárlat alkalmából, ítélik oda. A kitüntetéseket először idén, majd később évenként adják ki. SÁNDOR ÁRPÁD HALÁLA 76 éves korában Budapesten elhunyt Sándor Árpád zongoraművész, akit Amerikában a legkeresettebb zongorakísérők között tartottak számon. Utolsó két életévét ismét idehaza tötötte. — Altay Margit írónő 91 esztendős korában hunyt el. Családján kívül az olvasók magyarországi és külföldi tábora is gyászolja. — Molnár Erzsébetet, Molnár Ferencnek, a világhírű írónak testvérét a Farkasréti temetőiben helyezték örök nyugalomra. TűZ MISKOLCON Hatalmas tűz pusztított a miskolci István-malomban. Elpusztult a malomépület belső berendezése, gépi felszerelése, s 10-15 vagon őrlemény. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint az örlőhengerek közé fémtárgy kerülhetett, amely felizzott és meggyújtotta a felszálló-vezetékben levő anyagot. A kár jelentős.