Amerikai Magyar Világ, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-14 / 20. szám

REJTÉLY NÉRÓ CSÁSZÁR KÖRÜL Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Évszázadok múltak el azóta, hogy Néró császár, a “rőtszakállú” feleség- és anyagyilkos a közhit szerint felgyújtotta Rómát, hogy vad, szadiszti­­kus hajlamait kielégítse és az­tán a nép bosszújától félve, a keresztényekre kente a bűncse­lekmény. Százával, sőt ezrével pusztultak el ártatlan férfiak, nők és gyermekek az arénák­ban, a fenevadak által széjjel­­tépetve, keresztre feszítve, mág­lyákon elégetve, avagy agyon­­kínozva, de inkább meghaltak, semhogy megtagadják hitüket. Minden vértanú nyomán újak támadtak, és Róma elámult, látva az új hitet, mely felülmúlja a halált és megveti az életet. És a szenvedő vértanuk diadalt arattak. Alig kétszáz év múlva Konstantin császár által államvallás lett Rómában a kereszténység. Most azonban ása­tások, régi okmányok, kutatások által Néró csá­szár szerepe teljesen új megvilágításba került. Még életében, majd rövidesen halála után egész sereg római, görög, sőt zsidó történetíró foglal­kozik vele és valamennyiük véleményét egybe­vetve, Arthur Weigall “Nero” című történelmi életrajzában új képet nyújt erről a vérszomjas szörnyetegről. Szerinte Néró korántsem volt az a fenevad, akinek a múltban a keresztényüldö­­zések miatt beállították. Szerinte ugyanis tekin­tetbe kell vennünk az akkor fellépő körülménye­ket. Néró egy dekadens korban élt, amikor Róma már veszte felé közeledett, amikor az udvar oly erkölcstelen, züllött és romlott volt, hogy ő csak egyike volt azoknak, akik romlásába taszították­­a birodalmat. Igaz, hogy megölte anyját, de Ag­rippina se volt valami köztiszteletben álló szemé­lyiség, hisz számos történetíró szerint ifjúkorá­ban fivére, a borzalmas Caligula szeretője volt, majd meggyilkoltatta férjét, és amikor hata­lomra jutott, annyi férfit és nőt tett el láb alól, hogy­ azt még feljegyezni is nehéz. Fia is önvé­delemből ölette meg őt, mivelhogy állandóan fe­nyegette és rettegett attól, hogy meggyilkoltat­ja. Felesége, Octávia is útjában állt, mivel fivé­re, Britannicus lett volna a trón várományosa, melyet Néró bitorolt, így vagy ő, vagy Agrippina gyilkoltatta meg és ennek következtében fene­ketlen gyűlölet dúlt a házastársak között. Igaz, Néró még számos ellenfelét kivégeztette, de — életrajzírója szerint — ezt is önvédelemből cse­lekedte, mivelhogy állandóan összeesküvést szer­veztek ellene és mert az akkoriban megengedett, sőt megszokott cselekmény volt a császároknál. Ami Róma felgyújtását illeti, a történetírók szerint abban Nérónak nem volt része. A tűz va­lamilyen vigyázatlanság által keletkezett és irtó­zatos gyorsasággal terjedt el a sűrűn épített ház­sorok közötti szűk utcákban. Néró híveinek öt­lete volt, hogy a keresztényeket vádolják a gyúj­togatással, mivel látták, hogy a nép már torkig van a császárral és zúgolódni kezd ellene. Maga Néró is elhitte ezt a borzalmas vádat és mindent elkövetett, hogy azok, akik szerinte bű­nösök, meglakoljanak tettükért, márcsak azért is, hogy ő maga tisztázhassa magát A keresz­tényüldözésekkel kapcsolatban csodálatos vilá­gossággal bontakozik ki az akkori keresztény gyülekezet képe. Mai ateisták azt állítják, mindez csak mítosz, mendemonda, viszont íme, az akkori hivatásos történetírók leírásából láthatjuk, hogyan haltak önként vértanúhalált Krisztus követői. Az elsők közt volt Pál apostol, kit lefejeztek. Péter apos­tol még túlélte őt néhány esztendővel. Alkalma kínálkozott arra, hogy elmeneküljön, úgy látszik, meg is kísérelte a menekülést, de aztán vissza­fordult és ott maradt híveivel, hogy megossza velük a halált. Mint olyan hivatalos feljegyzés mutatja, saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre. Noha Weigall minden sorában történetírók ál­lí­tására támaszkodik, meg­ van róla győződve, hogy Néró nem halt meg akkor, amikor öngyil­kosságra kényszerítették, hanem sebéből kigyó­gyulva elmenekült egy szigetre és ott még né­hány hónapig élt, míg felfedezték őt és meggyil­kolták. Erről szerinte­­János apostol említést tesz­­ a Jelenések könyvében, ilymódon: “Néró görögül Neron-nak hangzik. Görög alattvalói Nérón Kai­­sar néven emlegették ... Az egymásután követ­kező betűk szánvértéke 50, 200, 6, 50, 100, 60, 200, összesen 666; a Jelenések könyve-beli fene­vadaknak tulajdonított szám. Szóval Néró az Apokalipsis fene­vada.” Majd azt írja János apostol: “Király is hét van, öt elesett, egyik van, a másik még nem jöt el. A fenevad pedig, mely vala és nincs, az a nyol­cadik és a hét közül való.” Weigall szerint az öt aki elesett az első öt csá­szár: Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius és Néró. Dohnányfni Zachár Hona HETI NAPTÁR MÁJUS 14— Vasárnap: Bonifác 15— Hétfő: Zsófia 16— Kedd: János 17— Szerda: Fejér 18— Csütörtök: Erika 19— Péntek: Celesztin 29—Szombat: Elfrida ­ OLDAL­A MEFTICAI MAGYAR VILÁG ­­ m « .«t*k « «mm m ÓHAZAI EGYHÁZI KRÓNIKA NEGYVEN ÉVES A BAROSS­ TÉRI­ ­ REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG Március végén ünnepelte fennállása 40. évfor­dulóját Budapesten a Baross téri Református Egyházközség. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye volt “Jesse Fia” című oratóriumnak hazai bemutatója. A nagyszabású oratóriumot egy U.S.A.-ban élő, de a magyar kultúrához tar­tozó ref. zeneszerző, Kondorossy László írta bibliai szövegre. A mű, amely kétrészes, mintegy másfél órás terjedelmű. Szólistákra, vegyeskarra és zenekarra irt alkotás, bőven merít az ősi ma­gyar zene hagyományaiból, de nem mentes a mo­dern irányzatok hatása alól sem. Kondorossy László egyébként 1915 júniusában született Pozsonyban. Jelenleg a WCLF rádió­társaság zenei igazgatója és ebben a minőségé­ben a zenei programok cseréjét szorgalmazza Bu­dapest—Prága—Belgrád rádióadásaival. Művészi munkájáért több kitüntetést kapott. Kondorossy nem feledkezett meg magyar származásáról és 1968-ban a Magyarok Világszövetsége díszjelvé­nyét kapta az amerikai magyarok között végzett kulturális munkájáért. 250 ÉVES A BAJAI SZENT ANTAL PLÉBÁNIATEMPLOM 250 évvel ezelőtt, 1722-ben volt a bajai Szent Antal ferences plébániatemplom alapkövének ün­nepélyes megáldása és elhelyezése. A templom mellé hamarosan új, tágas kolos­tor is épült, amire azért volt szükség, mert már többszáz éves bensőséges kapcsolat volt a város lakói és a ferencesek között, akik valószínűleg az 1300-as évek végén telepedtek le Baján, de középkori klastromukat a török hadak elpusztí­tották. Az öldöklő harcok elcsendesülése után a ferencesek visszatértek övéikhez és áldozatos lel­kipásztori munkájukkal erősítették és vigasztal­ták a magára hagyott lakosságot. A magyar nép ezekben a sanyarú időkben kezdte el a ferencese­ket barátoknak nevezni... A középkori szentegyház falait annyira megvi­selték a harcok és az idő, hogy új templom eme­lésére kellett gondolni. Ennek az újnak az építé­se kezdődött el 17­22 június 10-én az alapkő meg­­áldásával és elhelyezésével. A bajaiak késői unokái most hálás lélekkel gondolnak a templomépítő atyákra és azok utó­daira is, akik 1781-ig vezették a bunyevácok plé­bániáját, kiváló tanáraik pedig 1851-ig az itteni Ferences gimnáziumot. A negyedszázados jubi­leumi ünnepséget június 18-án, vasárnap rende­zik meg a Szent Antal búcsú alkalmával. FELEMELIK A PAPI NYUGDÍJAKAT Március közepén Ijjas József kalocsai érsek és elnökletével kétnapos konferenciát tartott a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar. A konferencián részt vettek az újonnan kinevezett püspökök — Klempa Sándor ny. veszprémi apostoli kormány­zó, Lékai László veszprémi apostoli kormányzó, Fábián Ár­pád szombathelyi apostoli kormányzó és Kádár László veszprémi segédpüspök­­ is. A négy püspököt egyébként március 16-án ünnepé­lyesen szentelték fel a Szent István Bazilikában. A püspöki konferencia megemlékezve az elhunyt Brezanóczy Pál egri érsekről, személyi kérdések­ben is döntött. A Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságának elnöki tisztségével Klem­pa Sándort bízta meg, az európai püspöki konfe­renciákon a magyar püspöki kart a jövőben Cser­háti József pécsi megyéspüspök képviseli s ugyan­csak őt bízta meg ideiglenes jelleggel a püspöki konferencia, hogy ellássa a Magyar Katolikus Püspöki Karban a Titkári teendőket és betöltse az Actio Catholica ügyvezető püspöki tisztét. A továbbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Kar a római zarándoklat ügyével, valamint a legutóbbi konferencia óta felmerült különféle kérdésekkel foglalkozott. A konferencia elhatá­rozta, hogy 1973-tól felemeli a papi nyugdíjakat. Heti fohász Urunk, Istenünk! Hálát adunk neked, hogy sokszor és­ sokféleképpen hird­etted igédet, s most is megadod nekünk a lehetőséget igéd hallgatá­sára. Kérünk, vésd szívünkbe igédet, hogy ne csak hallgatói, hanem megtartói is legyünk. Ámen FAZEKAS LAJOS: ANYÁM INTETT Otthontalanul járok, mint a szél, cirógatom a fákat, füveket. — Földbe turnék, anyám, a testedért, ami már nincs, a földben sem lehet. — Minden év, hajh, növeszti e fákat, zúgnak gorombán anyáink testén, pedig ha azok simogatnának, kikkel játszottam is, de szeretném! Leguggolok nagy emlékem mellé, mint szelíd bokor tövén halk füvek meghúzva vékony, sápadt testüket. Nem a játék tett boldog gyerekké, hisz mindenemet érte szórtam el, ha anyám intett szent kezeivel.

Next