Amerikai Magyar Világ, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-01 / 1. szám

2. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ..........................$12.00 Fél évre.................................$7.00 Külföldre, Egy évre -------$16.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ...........................$12.00 Half Year .............................$7.00 Foreign Countries, One Year $16. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság ! (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 20 dollár, félévre 12 dollár. NEM OSZTJÁK SZÉT AZ AMERIKAI ÉLELMISZERT MANAGUÁBAN MANAGUA, Nicaragua — Az amerikai gyorssegély, élelmiszer, gyógyszer, meg­érkezett Nicaragua romok­ban heverő fővárosába, azon­ban az életben maradottak nem sokat kapnak belőle. Az első hírek több mint 50 ezer halottról számoltak be, azonban most már bizonyos, hogy tízezren alul van a ha­lottak száma, de a főváros teljesen lakhatatlan. Anastasio Samoza, a Nica­raguai Köztársaság erőskezűi diktátora, hivatalos formá­ban megköszönte az országba áramló segítséget. A gene­rális túl korainak tartotta a választ arra a kérdésre, hogy valaha is újjáépül-e a főváros, de hangsúlyozta, hogy ez most csak másodla­gos szempont. Elsőnek a la­kosság víz és élelmiszerellá­tását kell biztosítani és meg kell akadályozni a járványos betegségek elterjedését. Számos helyi megfigyelő szerint Gén­ Samoza fantasz­tikus vezetői képességekkel irányítja a mentőmunkálato­kat. Más megfigyelők és fő­leg a lakosság szerint egyál­talán nem ilyen rózsás a helyzet. A managuai lakosok egy csoportja azt állítja, hogy a hegyekben felhalmo­zott élelmiszer és segély nem jut el a lakossághoz. Annak nagy részét a hadsereg tiszt­jei kapják meg. Samoza visz­­szautasította ezeket a váda­kat. Turner B. Shelton, a U. S. nicaraguai nagykövete szin­tén visszautasította a nica­raguai generális ellen elhang­zó vádakat. Shelton szerint a tábornok fantasztikus erő­feszítéssel dolgozik a lakos­ság megsegítésén. Kinek higgyünk? A segít­ség tovább özönlik Nicara­guába, de a segélyt küldők nem ellenőrizhetik személye­sen annak kiosztását. Re­ménykedünk, hogy Nicara­gua fővárosának szerencsét­lenül járt népe enyhítést kap a külföldi segélyek által, de az igazság majd csak a valla­tásnál derül ki. A világközvéleményt újra Vietnam foglalkoztatja (Folyt az 1. oldalról) igazták ezek a nyilatkozatok. Nem tudni, milyen nyo­másra — ha egyáltalában nyomásra született meg az új határozat , de Washing­ton abbahagyta a bombahad­járatot Hanoi és Haiphong környéke ellen. VI. Pál pápa, a római kato­likus egyház feje megelége­déssel fogadta az­ újabb fejle­ményeket és reményét fe­jezte ki, hogy a vietnami kér­dést sikerül minél előbb bé­késen megoldani. Olof Palme svéd miniszterelnök éles han­gon kritizálta Washington ko­rábbi lépését, most a bombá­zások felfüggesztése után szintén bizalommal nyugtáz­ta Nixon elnök határozatát. Schuman francia külügymi­niszter, az új év küszöbén tárgyalásokat folytatott Vo van Lunggal, Hanoi párisi békedelegációjának vezetőjé­vel. A megbeszélések közép­pontjában a tárgyalások fel­újításának kérdése szerepelt. A legújabb fejlemények után tehát bizalommal fordu­lunk újra Páris felé. Remél­jük sikerül a szabad világ, szabad eszméinek békésen, is győzedelmeskednie a kommu­nista befolyás felett. " Ügyvédek a sajtószabadságért NEW YORK • A New York-i tárgyal­ó­ ügyvédek szervezetének 3500 tagja ígé­retet tett, hogy megtesz min­den erőfeszítést annak érde­kében, hogy megvédjék a saj­tó szabad mozgását. Az ügy­védek bírálták a Nixon ad­minisztrációt azért, mert nem képesek eltűrni a sajtó által feléjük irányuló kritikát. Melvin Block a New York-i ügyvédek szervezetének elnö­ke kijelentette, hogy az ügy­védi kamara nem egyedül a sajtó­szabadságért szállt sík­ra, de az állampolgárok alap­vető szabadságának, az alkot­mány első módosításának (First Amendment) megvé­dése a cél. Block figyelmeztette a saj­tókonferencia hallgatóságát, hogy az új kormányintézkedé­sek alapvetően sértik a sajtó­­szabadság és szólásszabadság lényegét. Ezért a szervezet elhatározta, hogy segítséget, jogi és ügyvédi tanácsadást nyújt mindazon sajtó, rádió és televízió szerveknek, ame­lyek működési engedélye vagy személyes szabadsága azért forog kockán, mert az alkot­mány első módosításában meghatározott elvek védelmé­re keltek. Ismeretes, hogy a közel­múltban két újságriporter szenvedett börtönbüntetést, mert visszautasították a bíró­ságtól riportalanyuk nevének, vagy a riport tartalmának ki­szolgáltatását. Itt célzunk John F. Lawrence, a los an­gelesi Times és William T. Farr ugyancsak a los angelesi Times tudósítóinak eseteire. Block a New York-i ügy­védi kamara elnöke hangsú­lyozta, hogy a szervezet kö­telessége, hogy megvédje a szabad gondolkozás és hír­közlés Amerikában nagyra­­becsült elveit. Mr. Block szerint akkor telt csordulásig a pohár, ami­kor Clay T. Whitehead, a Fe­hér Ház telekommunikációs osztályának a vezetője beje­lentette, hogy a Nixon admi­nisztráció új törvényjavasla­ton dolgozik, amely a televí­­ziótársaságok működési en­gedélyének megújításakor fe­lelősségre vonná a társaságo­kat a leadott híranyagok és műsorok “ízléséért és ki­egyensúlyozottságáért” . Block kétségen kívül a Nixon kormányra célozva, Harry Truman szavait idézte: “Ha valaki nem bírja a hősé­get ne maradjon a konyhá­ban. Truman nem ajánlotta a tűzhely kiszerelését és a kuk­ta elbocsáj­tatását. Azt hi­szem, kedves olvasóink meg­értik, hogy Truman volt ame­­­rikai elnök az elnökség milyen irányú cselekedeteire célzott. Bővülne ha tudna a Johnson park STONEWALL, Texas — Tö­bb éve tart a küzdelem Lindon B. Johnson volt ame­rikai elnök és szomszédjai között a texasi Johnson birto­kon. Mióta Johnsonék haza­jöttek Washingtonból a csa­lád admányaként állami par­kot alakítottak ki a Johnson farm egy részén. Most a természetvédelmi igazgatóság szeretné kibőví­­teni a parkot, de Johnson szomszédjai nem engednek. Azt mondják, hogy a bíróság által meghatározott telekár nevetségesen alacsony és ők bizony ezért az árért nem hajlandók ősi birtokukról le­mondani. A terület nemzeti parkká való alakítását 1966-­ban kezd­ték meg és azóta a park rend­kívüli népszerűsége miatt ha­tározták el, hogy kibővítik a parkot. A Johnson park éppen a U. S. 290 számú műút men­tén fekszik. Fontos turista itt Texasból az Egyesült Államok nyugati partvidékéhez. Az önkéntes katona ára WASHINGTON . Az ame­rikai adófizető drágán fog megfizetni azért, hogy az Egyesült Államokban önkén­tes hadsereg legyen. A jelen­legi fizetési skála szerint egy önkéntes katona 20 éves ak­tív szolgálata évi 85,000 dol­lárba kerül. Egy 18 éves újonc fizetése évi 3,902 dollár. Húsz éves szolgálata végén, egy átlag katonai karrier figyelembe­vételével évi 37,000 dollárt kereshet az önkéntes hadse­reg hivatásos tagja. A nagy költség csak ezután követke­zik, mert a katona már ilyen adatok mellett 38 éves korá­ban nyugalomba vonulhat és átlag 75 éves életkoráig össze­sen 1.4 millió dollárt kap nyugdíjjár­u­l­é­k­o­k címén. Könnyű tehát összeadni, hogy aktív szolgálata alatt kb. 300.000 dollárt kap, ezután nyugdíjként további 1.4 millió dollárt költ az állam a katoná­ra tehát összesen, gyakorla­tilag egy önkéntes katona 20 évi szolgálata 1,7 millió dol­lárba kerül. Ezt az összeget 20 évre arányosan elosztva, évi 85.000 dollár jön ki, m­ennyibe kerül az önkéntes­ ka­tona évi alkalmazása. ST. BERRIGAN TILTAKOZIK St. Daniel Berringan r. katolikus lelkész a new yorki St. Patrick katedrális előtt röpiratokat osz­togat tiltakozásul az észak vietnami bombázások ellen.

Next