Amerikai Magyar Világ, 1973. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1973-07-01 / 26. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y, 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ........... $12.00 Fel évre.............................$7.00 Külföldre, Egy évre ___$16.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ........................$12.00 Half Year ........................$7.00 Foreign Countries, One Year $16. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 20 dollár; félévre 12 dollár. KENNEDY ELNÖK GYILKOSÁNAK CINKOSTÁRSAI VOLTAK NEW YORK — Az Atlantic Monthly című magazinban egy cikk jelent meg arról, hogy Lyndon B. Johnson elődjének, Kennedy elnöknek meggyilkolását összeesküvésnek minősítette. “Sosem hittem, hogy Oswald egyedül cselekedett, bár elhiszem azt, hogy a ravaszt ő húzta meg” — idézi a cikk Johnson feltételezett kijelentését. A Warren-bizottság, amely a tragikusan elhunyt elnök halálának körülményeit volt hivatva kivizsgálni, kizárólag Oswaldot tette felelőssé a gyilkosságért. Az Atlanticban most megjelent cikket Leo Janos írta, aki Johnson környezetében szolgált. A cikkben Johnson elnök a Fehér Házban letöltött évek utáni állítólagos visszaemlékezéseit írja meg. Többek közt feltárja, hogy nem sokkal a Kennedy-gyilkosság után egy “átkozott gyilkos banda működését” fedezték fel a Caribi tengeren, akiket állítólag a CIA támogatott. Johnson szerint Kennedy halála az ő bosszújuk műve volt. A Warren-bizottság által kiadott jelentés után — idézi a cikk Johnsont — megkérte volna az akkori igazságügyminisztert, Ramsey Clarkot, hogy nézzen utána csendben és amikor Clark azt jelentette, hogy semmi újat nem talált, Johnson ezt nemtetszéssel fogadta. Clark most úgy nyilatkozik, hogy sohasem kapott ilyen megbízást a volt elnöktől. A PÜSPÖKÖK KÖTELESSÉGE: ENGEDELMESSÉG RÓMA — A Vatikán figyelmeztetést adott ki a római katolikus püspököknek melyben leszögezte, hogy engedelmességgel tartoznak pápa iránt és nem hangoztathatnak vele ellentétes nézeteket hit és erkölcs dolgában. A mai világban egyetlen nyilvános szónoklatról mindenki hall,különösen akkor, ha ellentétes nézeteket hirdet, mint a pápa nézetei. A római katolikus tanítás szerint a pápa Krisztus földi helytartója és mint ilyen hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A püspököknek pedig a hit és erkölcs dolgaiban azonosan kell gondolkodni a pápával. Tiszta életet kell folytatniuk, szegénységben, áhitatossággal a hitbe és okos, körültekintő bátorságban kell élniük, példát mutatva a katolikus híveknek. VI. Pál pápa már régen dolgozik a keresztény egységen és kijelentette, hogy hajlandó elhagyni a Vatikánt és a Szent Péter bazilikát és átköltözni a Lateránba, mint Róma püspöke. A Vatikán és a Szent Péter templom ugyanis sokak szemében a szimbóluma annak, hogy az ott székelő pápa a kereszténység legfőbb uralkodója. A Vatikán elhagyásával talán sikeresebb megegyezésre juthatna a protestánsokkal és orthodoxokkal, akik a pápaságot, mint a legfőbb hatalmat tartják az egység gátjának. De arról, hogy a pápa lemondjon, szó sincsen, mint régebben egyes újságok híresztelték, mert, mint VI. Pál pápa mondta, ez ellene lenne Krisztus akaratának. HAT LÁBNYIRA A FÖLD ALATT VAGY 20 EMELET MAGASSÁGBAN NASHVILLE, N. Y. — . . Földi maradványait viszszaadták az anyaföldnek” — ez a temetkezési szállóige ma már lassan idejét múlja, mégpedig helyszűke miatt. A temetőknek fenntartott földterület egyre szűkül, egyenes következményeként annak, hogy lassan feltöltődik. Új terület vásárlása a parcellák drágulásával igen sokba kerül a temetkezési vállalatoknak. És ekkor jött az emeletes mauzóleum ötlete, amely egy csapásra megoldotta a kérdést. S nemcsak hogy megoldotta, hanem szebbé is tette a temetkezési szertartást, a beépített kripták is szebbek, a mauzóleum előcsarnoka díszességénél fogva vetekszik bármelyik szálloda előcsarnokával és ráadásul a temetkezési költségek sem drágultak. Jelenleg mintegy 20 mauzóleum működik az országban 5,000-től 50,000-ig változó befogadóképességgel, míg 75 mauzóleumnak 2,000—5,000 kriptája van. Most épül azonban egy 20 emeletes “felhőkarcoló mauzóleum” Nasihwille-ben 12 millió dolláros költséggel, amelynek 130,000 kriptája lesz. A szilárd vasbeton alapvázú épületet márvánnyal képezik ki, belül süppedő szőnyeg, tökéletes diszkrét világítás, air-conditioning levegő, szép ravatal-piedesztál és beépített orgona. Az épülethez krematórium is tartozik. Egy fanyar Shumoru angol folyóirat máris úgy nevezi a nashwillei mauzóleumot, hogy “Halott Hilton”. A mauzóleumban már eddig sokan rezerváltak helyet, összesen kétmillió dollár értékben. Az első emelet már a nyáron “üzembe” lép. BREZHNEV NYOMÁBAN: MERBE DŐL A SZOVJET HARCÁSZATI MÉRLEG WASHINGTON • A szovjet vezetők békés kapcsolatokat igyekeznek létrehozni Európában és Amerikában, ami sok politikus szemében különleges szovjet céloknak tulajdonítható. Az okok gyökerét kutatva nem is kell olyan mélyre ásni, elég ha visszatekintünk az 1969-ben bekövetkezett szovjet-kínai határincidensre. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió az Ussuri provokáció folytán két tűz közé került. Új háború veszélye ütötte fel fejét távol-keleten, míg ugyanakkor Európában is tartani kell a vonalat. Egyszerre két fronton hadakozni kilátástalan vállalkozás, ezt már bebizonyították a háborúk. Marad tehát az egyetlen megoldás: valamilyen módon felszabadítani az erőket az egyik oldalon, hogy a másik veszélyesebb területen annál nagyobb ütőképességű erőket lehessen felvonultatni. Brezhnev tehát útra kelt, hogy több legyet üssön egy csapásra. Előnyös kereskedelmi kapcsolatokat kössön Nyugattal és ugyanakkor (vagyis ezáltal) biztosítsa a békét is ezen az oldalon. Ezidő alatt pedig távol-keleten a szárazföldi erőinek mintegy egyharmadát vonta össze a kínai határ mentén, ahol most háromszor annyi haderő állomásozik, mint 1969-ben közvetlenül az Ussuri incidens után. Ugyanakkor öt új földalatti rakétakilövő állomást épített, és ezzel a kínai határ mentén beépített rakétakilövő állások száma 19-re emelkedett. Ugyanezen a vidéken jelentős szerepe van az elhárító rakétáknak is, mivel már Moszkva, Leningrád és Kiev is beletartoznak a kínai középhatósugarú rakéták ütőtávolságába. A hírek szerint Kína jelenleg 40 tengeralattjáróval rendelkezik. Július 10-én 1970-ben Moszkva merészebb akciót is kezdeményezett :azt a javaslatot terjesztette elő Washingtonnak, hogy csatlakozzon egy közös távol-keleti hadgyakorlathoz. Hírmagyarázók szerint ez a szovjet elgondolás nem kisebb dolgot jelentene, mint két nukleáris szuperhatalom együttműködését egy harmadik ellen. Washington természetesen azonnal elvetette a javaslatot. Mindezek mellett Peking még most januárban is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szovjet-kínai határvonalat nem tartja véglegesnek és igényt tart 579.000 négyzetmérföld szovjet területre. A vita tehát nem ült el és várható, hogy a hamu alatt szunynyadó parázs lángra lobban. Érthető, hogy Brezhnev már csak emiatt is nyugtalan és ha már az Egyesült Államokban nem talált aktív szövetségesre, igyekszik legalább az európai zavartalanságot kieszközölni, hogy felkészültebben követhessen minden mozzanatot, amely távol-keleti határai mentén történik. Billy Graham és a Tízparancsolat ATLANTA — Billy Graham mondta egy 41,000 emberből álló tömeg előtt, hogy szeretné, ha a Tízparancsolatot naponta felolvasnák minden iskolában minden osztályban. Amerika nem kerész tény többé és jobban imádja a pénzt, a tudományt, az ételt amit megeszik és önmagát, mint Istent. Míg Billy Graham a nagyobbrészt fehér tömeg előtt beszélt az atlantai stadionban, kívül 30 fekete sétált táblákat hordva e felírással: ’’Billy Graham különbséget tesz a fajok közt” és “Watergate ban“. Nagy tisztességnek örvend a kis magyar puli TARZANA, Calif. — 1972- ben az American Kennel Club 118 kutyafajtát jegyzett be nyilvántartásába, ahol a magyar puli osztályozási sorrend szerint a 64. számot kapta. A kis magyar puli az évek folyamán egyre népszerűbb lesz Amerikában is, amelyben nagy érdeme van az egyik fő tenésztőnek, a magyar származású Benis Lászlónak. Benis mellesleg építész és az 1956-os magyar forradalom idején jött az Egyesült Államokba, ahol a californiai Tarzana-ben telepedett le. Már odahaza is járatos volt a kutyatenyésztésben, mivel nagybátyja, Dr. Kubinszky Ernő állatorvos és kutyakiállítási versenybíró a rendőrség számára szelektált farkaskutyákat. Benis László 1964- ben hozatott otthonról egy kis pulikölyköt, a “Nagykunsági Rostost”, amelyből később champion lett. A következő otthonról kapott puli Oh, Gyali Csöpi volt 1965-ben, majd Cinkotai Csibész következett. Csibész azóta már több díjat nyert itthon és külföldön, több mint húszszoros Champion és jelenleg ő Amerika 1. számú pulija. Benis László 160 fajtiszta pulijával azon fáradozik, hogy visszaadja az amerikai földrészen időközben elváltozott alakú pulik eredeti szép formáját, és ezzel tovább öregbítse a magyar kutyatenyészet hírnevét. A LELKI BÉKÉÉRT ! hívja naponta bármely órában ! 212-586-3880