Amerikai Magyar Világ, 1973. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

2. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y, 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ........... $12.00 Fel évre.............................$7.00 Külföldre, Egy évre ___$16.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ........................$12.00 Half Year ........................$7.00 Foreign Countries, One Year $16. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 20 dollár; félévre 12 dollár. KENNEDY ELNÖK GYILKOSÁNAK CINKOSTÁRSAI VOLTAK NEW YORK — Az Atlan­tic Monthly című magazin­ban egy cikk jelent meg ar­ról, hogy Lyndon B. Johnson elődjének, Kennedy elnöknek meggyilkolását összeesküvés­nek minősítette. “Sosem hit­tem, hogy Oswald egyedül cselekedett, bár elhiszem azt, hogy a ravaszt ő húzta meg” — idézi a cikk Johnson fel­tételezett kijelentését. A War­­ren-bizottság, amely a tra­gikusan elhunyt elnök halálá­nak körülményeit volt hivat­va kivizsgálni, kizárólag Os­­waldot tette felelőssé a gyil­kosságért. Az Atlanticban most meg­jelent cikket Leo Janos írta, aki Johnson környezetében szolgált. A cikkben Johnson elnök a Fehér Házban letöl­tött évek utá­ni állítólagos visszaemlékezéseit írja meg. Többek közt feltárja, hogy nem sokkal a Kennedy-gyil­­kosság után egy “átkozott gyilkos banda működését” fe­dezték fel a Caribi tengeren, akiket állítólag a CIA támoga­tott. Johnson szerint Ken­nedy halála az ő bosszújuk műve volt. A Warren-bizottság által kiadott jelentés után — idé­zi a cikk Johnsont — megkér­te volna az akkori igazság­ügyminisztert, Ramsey Clar­kot, hogy nézzen utána csend­ben és amikor Clark azt je­lentette, hogy semmi újat nem talált, Johnson ezt nem­tetszéssel fogadta. Clark most úgy nyilatko­zik, hogy sohasem kapott ilyen megbízást a volt elnök­től. A PÜSPÖKÖK KÖTELESSÉGE: ENGEDELMESSÉG RÓMA — A Vatikán fi­gyelmeztetést adott ki a ró­mai katolikus püspököknek melyben leszögezte, hogy en­gedelmességgel tartoznak­­ pápa iránt és nem hangoztat­hatnak vele ellentétes néze­teket hit és erkölcs dolgában. A mai világban egyetlen nyil­vános szónoklatról mindenki hall,­­különösen akkor, ha­­ ellentétes nézeteket hirdet, mint a pápa nézetei. A római katolikus tanítás szerint a pápa Krisztus föl­di helytartója és mint ilye­n hit és erkölcs dolgában té­vedhetetlen. A püspököknek pedig a hit és erkölcs dolgai­ban azonosan kell gondolkod­ni a pápával. Tiszta életet kell folytatniuk, szegénység­ben, áhitatossággal a hitbe és okos, körültekintő bátor­ságban kell élniük, példát mu­tatva a katolikus híveknek. VI. Pál pápa már régen dol­gozik a keresztény egységen és kijelentette, hogy hajlan­dó elhagyni a Vatikánt és a Szent Péter bazilikát és át­költözni a Lateránba, mint Róma püspöke. A Vatikán és a Szent Péter templom ugyan­is sokak szemében a szimbó­luma annak, hogy az ott szé­kelő pápa a kereszténység legfőbb uralkodója. A Vatikán elhagyásával ta­lán sikeresebb megegyezésre juthatna a protestánsokkal és orthodoxokkal, akik a pá­paságot, mint a legfőbb ha­talmat tartják az egység gát­jának. De arról, hogy a pápa lemondjon, szó sincsen, mint régebben egyes újságok hí­­resztelték, mert, mint VI. Pál pápa mondta, ez ellene lenne Krisztus akaratának. HAT LÁBNYIRA A FÖLD ALATT VAGY 20 EMELET MAGASSÁGBAN NASHVILLE, N. Y. — . . Földi maradványait visz­­szaadták az anyaföldnek” — ez a temetkezési szállóige ma már lassan idejét múlja, még­pedig helyszűke miatt. A te­metőknek fenntartott földte­rület egyre szűkül, egyenes következményeként annak, hogy lassan feltöltődik. Új terület vásárlása a parcellák drágulásával igen sokba ke­rül a temetkezési vállalatok­nak. És ekkor jött az emele­tes mauzóleum ötlete, amely egy csapásra megoldotta a kérdést. S nemcsak hogy megoldot­ta, hanem szebbé is tette a temetkezési szertartást, a be­épített kripták is szebbek, a mauzóleum előcsarnoka dí­­szességénél­ fogva vetekszik bármelyik szálloda előcsarno­kával és ráadásul a temetke­zési költségek sem drágultak. Jelenleg mintegy 20 mauzó­leum működik az országban 5,000-től 50,000-ig változó be­fogadóképességgel, míg 75 mauzóleumnak 2,000—5,000 kriptája van. Most épül azonban egy 20 emeletes “felhőkarcoló mau­zóleum” Nasihwille-ben 12 millió dolláros költséggel, amelynek 130,000 kriptája lesz. A szilárd vasbeton alap­­vázú épületet márvánnyal ké­pezik ki, belül süppedő sző­nyeg, tökéletes diszkrét vilá­gítás, air-conditioning levegő, szép ravatal-piedesztál és be­épített orgona. Az épülethez krematórium is tartozik. Egy fanyar Shumoru angol folyó­irat máris úgy nevezi a nash­­willei mauzóleumot, hogy “Halott Hilton”. A mauzóleumban már ed­dig sokan rezerváltak helyet, összesen kétmillió dollár ér­tékben. Az első emelet már a nyáron “üzembe” lép. BREZHNEV NYOMÁBAN: MERBE DŐL A SZOVJET HARCÁSZATI MÉRLEG WASHINGTON • A szov­jet vezetők békés kapcsolato­kat igyekeznek létrehozni Eu­rópában és Amerikában, ami sok politikus szemében külön­leges szovjet céloknak tulaj­donítható. Az okok gyökerét kutatva nem is kell olyan mélyre ásni, elég ha visszate­kintünk az 1969-ben bekövet­kezett szovjet-kínai határin­cidensre. Nyilvánvaló, hogy a Szov­jetunió az Ussuri provokáció folytán két tűz közé került. Új háború veszélye ütötte fel fejét távol-keleten, míg ugyanakkor Európában is tar­tani kell a vonalat. Egyszerre két fronton hadakozni kilá­tástalan vállalkozás, ezt már bebizonyították a háborúk. Marad tehát az egyetlen meg­oldás: valamilyen módon fel­szabadítani az erőket az egyik oldalon, hogy a másik veszé­lyesebb területen annál na­gyobb ütőképességű erőket lehessen felvonultatni. Brezhnev tehát útra kelt, hogy több legyet üssön egy csapásra. Előnyös kereskedel­mi kapcsolatokat kössön Nyu­gattal és ugyanakkor (vagyis ezáltal) biztosítsa a békét is ezen az oldalon. Ezidő alatt pedig távol-keleten a száraz­földi erőinek mintegy egyhar­­madát vonta össze a kínai ha­tár mentén, ahol most három­szor annyi haderő állomáso­zik, mint 1969-ben közvetle­nül az Ussuri incidens után. Ugyanakkor öt új földalatti rakétakilövő állomást épített, és ezzel a kínai határ mentén beépített rakétakilövő állások száma 19-re emelkedett. Ugyanezen a vidéken jelentős szerepe van az elhárító raké­táknak is, mivel már Moszk­va, Leningrád és Kiev is bele­tartoznak a kínai középható­­sugarú rakéták ütőtávolságá­ba. A hírek szerint Kína je­lenleg 40 tengeralattjáróval rendelkezik. Július 10-én 1970-ben Moszkva merészebb akciót is kezdeményezett :azt a javas­latot terjesztette elő Wash­ingtonnak, hogy csatlakozzon egy közös távol-keleti had­gyakorlathoz. Hírmagyarázók szerint ez a szovjet elgondo­lás nem kisebb dolgot jelen­tene, mint két nukleáris szu­perhatalom együttműködését egy harmadik ellen. Washing­ton természetesen azonnal el­vetette a javaslatot. Mindezek mellett Peking még most januárban is hang­súlyozta, hogy a jelenlegi szovjet-kínai határvonalat nem tartja véglegesnek és igényt tart 579.000 négyzet­mérföld szovjet területre. A vita tehát nem ült el és várha­tó, hogy a hamu alatt szuny­­nyadó parázs lángra lobban. Érthető, hogy Brezhnev már csak emiatt is nyugtalan és ha már az Egyesült Államok­ban nem talált aktív szövetsé­gesre, igyekszik legalább az európai zavartalanságot ki­eszközölni, hogy felkészülteb­ben követhessen minden moz­zanatot, amely távol-keleti határai mentén történik. Billy Graham és a Tízparancsolat ATLANTA — Billy Gra­ham mondta egy 41,000 em­berből álló tömeg előtt, hogy szeretné, ha a Tízparancso­latot naponta felolvasnák minden iskolában minden osz­tályban. Amerika nem kerész tény többé és jobban imádja a pénzt, a tudományt, az ételt amit megeszik és önmagát, mint Istent. Míg Billy Graham a na­gyobbrészt fehér tömeg előtt beszélt az atlantai stadion­ban, kívül 30 fekete sétált táblákat hordva e felírással: ’’Billy Graham különbséget tesz a fajok közt” és “Water­gate ban“. Nagy tisztességnek örvend a kis magyar puli TARZANA, Calif. — 1972- ben az American Kennel Club 118 kutyafajtát jegyzett be nyilvántartásába, ahol a ma­gyar puli osztályozási sorrend szerint a 64. számot kapta. A kis magyar puli az évek fo­lyamán egyre népszerűbb lesz Amerikában is, amelyben nagy érdeme van az egyik fő tenésztőnek, a magyar szár­­mazású Benis Lászlónak. Benis mellesleg építész és az 1956-os magyar forrada­lom idején jött az Egyesült Államokba, ahol a californiai Tarzana-ben telepedett le. Már odahaza is járatos volt a kutyatenyésztésben, mivel nagybátyja, Dr. Kubinszky Ernő állatorvos és kutyakiál­­lítási versenybíró a rendőrség számára szelektált farkasku­tyákat. Benis László 1964- ben hozatott otthonról egy kis pulikölyköt, a “Nagykun­sági Rostost”, amelyből ké­sőbb champion lett. A következő otthonról ka­pott puli Oh, Gyali Csöpi volt 1965-ben, majd Cinkotai Csi­bész következett. Csibész azóta már több díjat nyert itthon és külföldön, több mint húszszoros Champion és jelenleg ő Amerika 1. számú pulija. Benis László 160 fajtiszta pulijával azon fáradozik, hogy visszaadja az amerikai földrészen időközben elválto­zott alakú pulik eredeti szép formáját, és ezzel tovább öregbítse a magyar kutyate­nyészet hírnevét. A LELKI BÉKÉÉRT ! hívja naponta bármely órában ! 212-586-3880

Next