Amerikai Magyar Világ, 1974. szeptember (11. évfolyam, 37-38. szám)

1974-09-15 / 37. szám

AMERIKAI E­M AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE No. 37. SZÁM dl,E V ELÁN D, OHIO __ r ^ VI1AJ THE LARGEST HUNGARIAN WEEKLY IN AMERICA*AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Vasárnap, 1974. szept. 15 Vol. XI. évfolyam NIXON HÁLÁS AZ AMNESZTIÁÉRT BEISMERTE BALLÉPÉSEIT WASHINGTON —­­Ford elnök bocsánatadása Nixon­­nak a volt elnököt ahhoz a leg­őszintébb nyilatkozathoz se­gítette, hogy személyesen is részese volt a Watergate-bot­­ránynak és leleplezési kísér­letnek. Az elnöki megkegyelmezési nyilatkozatot követően tíz percen belül Washingtonban közzé tették Nixon szavait, amelyeket Casa Pacific-en mondott: ‘‘Nincs szó sajnál­kozásom mélységének kifeje­zésére”,­ tudniillik azok miatt a hibák miatt, amelyeket el­követett annak megengedése által, hogy a Watergate-ügy “nemzeti tragédiává” vált. “Az a mód, ahogy megpró­báltam kezelni a Watergate­­ügyet, olyan súlyos terhet ró rám, amelyet életem hátralé­vő napjaiban végig hordozni fogok” — mondotta Nixon. E kijelentéseket követően a riporterek kérdésére válaszol­va, Nixon egyik tanácsadója idézte a volt elnök szavait. Eb­ben annak adott kifejezést, hogy hálásan fogadja az elnö­ki megkegy­elmezést és reméli, hogy ezáltal iFord leveszi a Watergate-ügy terhét az or­szágról. Nixon többek között ezt is mondta: “Nem tudom szavak­kal leírni sajnálkozásom, fáj­dalmam és aggodalmam mély­ségét a Watergate-üggyel kapcsolatos hibák miatt, amelyekkel kárt okoztam az országnak és az elnöki tiszt­ségnek. Pedig ezt az országot oly nagyon szeretem és az el­nöki intézményt oly végtele­nül tiszteletben tartom.” Nixon egyik közeli barátja kijelentette, hogy Nixon azu­tán foglalta írásba nyilatko­zatait, miután Forddal, hosz­­szas telefonbeszélgetést foly­tatott. Ez a telefonbeszélgetés már legalább a harmadik volt az utóbbi négy nap alatt. És ez merőben ellentétes Ford tanácsadójának, Philip Bu­­chen-nek a nyilatkozatával, mely szerint Ford nem beszél­te meg Nixon­nal a bocsánat­adás kérdését. 90 RAKÉTÁT LOPTAK EL AZ AMERIKAI KATONAI TÁBORRÓL HEIDELBERG • Ameri­kai katonák és a nyugat-né­met rendőrség üldözi azokat a banditákat, akik a közelmúlt­ban feltörtek egy amerikai __ fegyverraktárt és 90 tankel­­hárító rakétát loptak el. A fegyverek valószínűleg arab gerillák vagy más terror­szervezetek kezébe kerültek, de egy hadsereg szóvivő sze­rint a viszonylag idejétmúltó, könnyebb tankelhárító raké­ták közül valók, amiknek a gyártását évekkel ezelőtt be­­szüntették. Jack Anderson, washing­toni újságíró a közelmúltban azt állította egyik cikkében, hogy nagymennyiségű fegy­verzet és lőszer tűnt el a közelmúltban az Európában lévő amerikai haditámaszpon­tokról. A jelentés szerint a fegyverek arab és más geril­lacsoportokhoz kerültek, ame­lyek Európában lévő amerikai hadilétesítmények ellen is terveztek támadásokat. Harry A. Heath, U. S. Ar­­my szóvivő szerint ez nem fe­lel meg a valóságnak. Minden rakéta, így a vitatott, hőre érzékeny Red Eye televíziós rakéta is hiánytalan mennyi­ségben megvan. A leglátványosabb rakéta­lopásra 4 évvel ezelőtt, Nyu­­gat-Németországban került sor. Egy építész, egy lakatos és egy nyugat-német Luft­­waffe pilóta ellopott egy ame­rikai készítésű Sidewinder ra­kétát egy nyugat-német ha­dibázisról. A 150 font súlyú ­ara 30. AMERICAN HUNGARIAN WORLS rakétát egy személykocsiban országszerte szállítgatták, majd légipostán a Szovjet­unióba küldték. Ford menes^ti McLaughlin atyát WASHINGTON A Rév. John McLaughlin jezsuita pap által betöltött Fehér Há­zi hivatalt megszüntetik, kö­zölte J. F. terHorst, a Fehér Ház sajtótitkára. “Nincs helyem erre a hiva­talra. A sajtószolgálat átszer­vezése után nem maradt hely McLaughlin atya részére sem, mert az általa betöltött tiszt­séget is megszüntettük.” — mondotta ter Horst. Ezután az is nyilvánvalóvá vált, hogy McLaughlin atya hamarosan elhagyja a Fehér Házat, jólle­het a pap azt állította, hogy meghatározatlan ideig még ottmarad. Amikor a riporterek meg­kérdezték terHorst-ot, hogy melyik állítás fedi a valósá­got, akkor azt válaszolta, hogy amit mondott, azt nyu­godtan elhihetik neki. "MISS AMERICA" Shirley Cochran 21 éves Den­­ton, Texasi leányt múlt szom­baton este Atlantic Cityben Miss America-nak választot­ták. Az új szépsú­gkirálynő uralma 1975. augusztus vé­géig fog tartani és a hírnév mellett jelentős összeget fog eredményezni. Amerika többsége bűnvádi eljárást kíván Nixon ellen PRINCETON, N. J.— Az amerikai nép többsége úgy véli, hogy Richard M. Nixon volt elnök ellen bűnvádi eljá­rást kell indítani a Watergate­­ügy­ben való részvétele mi­att. A Gallup közvéleményku­tatás azt mutatja, hogy a megkérdezettek 56 százaléka a vád alá helyezés mellett fog­lal állást, 37 százalék ez ellen van, 7 százaléknak pedig nincs határozott véleménye. A demokrata pártiak támo­gatják a bűnvádi eljárást 70:- 25­ százalékos arányban, míg a megkérdezett republikánus pártiak 33 százaléka van em­­­mellett, 59 százaléka pedig ellenzi. A magukat függetle­neknek nevezőknek pedig va­lamivel több mint a fele támo­gatja a bűnvádi eljárás meg­indítását. A véleménykutatás közben megkérdezett személyekhez a következő kérdést intézték: “Mit gondol, Nixont bűnvád alá kell helyezni a Watergate­­ügy miatt vagy nem?” A fel­mérést augusztus 16-a és 19-e között végezték 1,590 személy véleményének megtudakolása alapján, és ebből derült ki, hogy a lakosság többsége Ni­xon ellen további eljárás meg­indítását tartja szükségesnek. Lloyds vesztesége LONDON — Lloyds Bank, Ltd., a 4 legnagyobb angol bank egyike 75 millió dolláros veszteséget jelentett be luga­­nói (svájci) fiókirodájában, amiért többek között a szo­katlan valutaátváltási viszo­nyokat hibáztatta. A veszte­séget részben az olasz líra ér­tékének hirtelen hullámzása okozta. Dióhéjban... WASHINGTON — A kong­resszus tagjainak valamint mintegy 200 szakszervezeti vezetőnek és üzletembernek a jelenlétében írta alá Ford el­nök a nyugdíjról szóló re­formjavaslatot, amely mint­egy 23 millió alkalmazott nyugdíjjogait védi, ha társa­ságuk visszavonulásuk előtt csődbe menne. Az új törvény eg­y szövetségi hivatal felállí­­tásáról is gondoskodik, amely a vitatott nyugdíj­járulékok kifizetését biztosítaná. BONN — Nyugat-Német­­ország beleegyezett abba, hogy 2 billió dollárt kölcsö­nözzön Olaszországnak déli szomszéda katasztrofális anyagi mérlegének orvoslásá­ra. A kölcsönegyezmény alá­írására Mariano Rumor, az olasz, miniszterelnök és Hel­mut Schmidt, a nyugat-német kancellár között lefolytatott tanácskozások után került sor.• NICOSIA . A ciprusi kér­dés rendezése érdekében foly­tatott megbeszélések jó irány­ban haladnak előre, nyilatko­zott Rauf Denktash, a cipru­si török kisebbség vezetője, aki nyilvánosságra hozta, hogy Görögország és a cipru­si görög kormány beleegyez­ne két autonóm zóna felállí­tásába Ciprus szigetén. • WASHINGTON — A jövő­ben végző orvosoknak 2 évet olyan helyen kell majd mun­kát vállalni, ahol hiány mu­tatkozik. Erről szól az a tör­vényjavaslat, amit a szenátus egyik különbizottsága a múlt héten hagyott jóvá. • ALGÍR — A hivatalos algé­riai hírügynökség közölte, hogy Szaud- Arábia és Algé­ria megegyezett a jelenlegi olajárak fenntartásában. A két ország vezetői között a közelmúltban lefolytatott ta­nácskozások megerősítették azt a frontot, amely az árak éles csökkentése ellen hadako­zott.

Next